Somogyi Néplap, 1976. május (32. évfolyam, 103-127. szám)

1976-05-08 / 108. szám

Újabb halasztás Libanonban Portugália Ismét föllángoltak a harcok ARAFAT DAMASZKUSZBAN TÁRGYAL X libanoni baloldali pár­tok legújabb — az elnökvá­lasztás újabb elhalasztást kö­vetelő — nyilatkozata után Libanonban ismét fellángoltak a harcok. A főváros legtöb­bet szenvedett részein azon­ban — a kikötő környékén és a kereskedelmi negyedben — a Palesztinái Felszabadí- tási Hadsereg ellenőrző te­vékenysége nyomán hallgat­tak a fegyverek. A Palesz­tinái egységeit a szembenálló erők között kialakítottak egy mintegy 60 méteres ütköző­zónát, de mindeddig sikerte­len volt a szélesebb demilita- rizált övezet létrehozására irányuló kísérlet: sem a jobb-, sem a baloldal nem vonta vissza erőit. A baloldali egységeknél elégedetlenség tapasztalható, mivel a tűzszünet megakadá­lyozza, hogy a számukra ked­ves» katonai helyzetet a jobb­oldal további visszaszorításá­ra , használják ki. (A keres­kedelmi negyed csaknem tel jós egészében a baloldal el­lenőrzése alatt áll. Palesztinái őrjárat Bejrút utcáin. (Teliefotó: AP—MTI—KS) Portugáliában közzétették a köztársasági elnökválasztás­ról szóló törvényt. A hivatalos közlönyben megjelent jogsza­bály értelmében a jelölteknek május 28-ig kell bejelenteniük a legfelső bíróságnál, hogy in­dulni kívánnak a választáson. Jelöltetheti magát minden olyan portugál állampolgár, aki betöltötte 35. életévét, Por­tugáliában él és összegyűjti legalább 7500 honfitársának aláírását. Szavazásra is csak azok jo­gosultak, akik nem tartózkod­nak külföldön. Ezzel kiküszö­bölték mind annak lehetősé­gét. hogy hazájától távol élő elnököt válasszanak meg .az orszáig legfelső tisztségébe, mind pedig azt, hogy csaknem kétmillió emigráns szavazata meghatározó legyen. Antunes portugál külügy­miniszter a lisszaboni •tv-hír- adón.ak adott nyilatkozatában kijelentette: a katonák nem hagyják, hogy pártok elnökje­löltként indítsák, s még ke­vésbé, hogy jobboldali pár­tokkal azonosítsák őket. Bejrut többi részén és el­sősorban a hegyvidékeken sú­lyos összecsapások voltak: a rendőrségi adatok szerint a halálos áldozatok száma az utóbbi 24 órában 66 volt. Palesztinái források szerint Damaszkuszba utazott Jasszer Arafat, a PFSZ Végrehajtó Bizottságának elnöke. Arafat megkísérli a közvetítést Szí­ria és a libanoni baloldal kö­zött. Kissinger elutazón Párizsból Giscar d’Estaing és Henry Kissinger csaknem másfél óráig tartott munkareggelije keretében — francia források szerint — a kővetkező három témáról .volt szó: a libanoni és általában a közel-keleti helyzet, az amerikai külügy­miniszter afrikai körútja és a francia elnök közeljövőben teendő amerikai látogatása. Kissinger külügyminiszter a kora délutáni órákban repülő­gépen visszautazott az Egye­sült Államokba. Hága „ blokád alatt »•Hermetikusan elzárták« a külvilágtól Hágát a holland fő­város taxisofőrjei: valamennyi útvonalon gépkocsibarrikádot állítottak, hogy tárgyalásra kényszerítsék a kormányt. A sofőrök anyagi támogatást kér­nek ahhoz., hogy megfelelő biz­tonsági berendezésekkel szerel­hessék föl kocsijaikat, mivel az utóbbi időben három gépkocsi- vezető esett rablótámadás áldo­zatául. A blokád miatt senki sem jutott be Hága belterületé­re. Az izraeli nagykövet is csak katonai helikopterrel tudott tá­vozná a királynőtől. A blokád tegnapra meghozta a sikert: a miniszterelnök vezetésével kor­mányküldöttség tárgyal már a gépkocsivezetők megbízotlaival. Európában a skopjei óta a legsúlyosabb Földrengés Udine körzetében Eddig 243 holttestet szedtek ki a romok alól Észak-Olaszországban Udine körzetében csütörtökön es­te a Richter-skála szerint 6,9 erősségű földrengés követke­zett be, három hullámban. Eddig 243 holttestet emeltek ki a romok alól. Nyugat- és Közép-Európa nagy részében és hazánkban is észlelték a földrengést. óta. (Olaszországban legutóbb 1968-ban mozdult meg komo­lyabban a föld: Nyugat-Szicí- liában 250-en vesztették éle­tüket.) A földrengés Olaszország­ban három hullámban történt. Az első magyar idő szerint 21 óra után egy perccel kö­vetkezett be és 14 másodper­cig' tartott. A legerősebb a második hullám volt. Udine és Tarvisio között mintegy 60 kilométeres körzetben meg­semmisítő’ 'érővel hatott. Egyes községeknek a fele romba dőlt. Az egyik első hi­vatalos mérleg szerint, Maia- no községben a lakóházak 50 százaléka, GeVnona és Buia községben 35 százaléka. For- gariaban 80 százalék össze­dőlt. Maianóban vkét több emeletes — harminc lakásos — modern épület is összeom­lott, maga alá temetve min­den benne lakót. Megrongá­lódott, súlyos károkat szen­vedett sok középület, kórház és több műemléképület (temp­lom, kastély) is. A romok igen sok személyt temettek magük alá. Sokuk holttestét esetleg még csak ezután tudják kiszabadítani a törmelékek alól. A halálos ál­dozatok hivatalosan megálla­pított száma péntek délig 243 volt, a. végső szám — valószí­nűleg — jóval nagyobb lesz. A hadsereg és más fegy­veres testületek, valamint a Vöröskereszt és az autóklub mentőosztagai — összesen mintegy 5—6 ezer fő — meg­feszített erővel dolgozik. Pa­dova és a földrengés sújtotta vidék között a csendőrség lé­gi hidat létesített. Friuli— Venezia—Giulia tartomány kormánya rendkívüli ülésre ült össze, hogy a tennivalók­ról határozzon. A hajléktalan­ná vált lakosságot udinei középületekben és a helyszín­re szállított sátrakban helye­zik el. A helyi hatóságok sátrakat és takarókat kérnek, az ama­tőr rádiósok (a körzeti rádió- állomások munkája megbé­nult) vérplazmát és gyógysze­reket. < Ez a földrengés a legsúlyo­sabb volt Európában az 1963-as skopjei katasztrófa A rendőrség lezárta a kör-, zetet, s közvetlen kormány- irányítás alá helyezte. Friuliba utazott az Olasz Kommunista Párt vezetőségé­nek küldöttsége is: Háttá, a parlamenti csoport elnöke, Boldrini, a képviselőház al- elnöke és mások. A helyi pártszervek mozgósították tagjaikat, hogy a hatóságok­kal karöltve bekapcsolódjanak a mentési munkálatokba. Az olaszországi földmozgá­sokat fél' Európában észlel­ték. A Tanjug. hírügynökség jelentése szerint a mozgások epicentrumához legközelebb levő jugoszláv területeken sú­A parkokban töltötték az éjszakát Udine lakói. (Telefotó: AP—MTI—KS) Az Áramszolgáltató vállalat értesíti KAPOSVÁR TOPONÁRI VÁROSRÉSZÉNEK LAKOSSÁGÁT, HOGY MÁJUS 11-ÉN, 12-ÉN, 13-ÁN 7.00 ÓRÁTÓL 18.00 ÓRÁIG, 14-ÉN 7.00 ÓRÁTÓL 12 ÓRÁIG a Toponári ia, a December 2. u.; a Gagarin u., a Kilián Gy. u. és a Mikes K. utcában — nagyfeszültségű vezeték építés miatt — áramszünet tesz 18.00 óra után a toponári városrészben a vezetéképítés miatt áramkorlátozás lesz, ami a villamos berendezések működtetésében kisebb zavarokat fog okozni. Ebben az időszakban kérjük fogyasztóink szíves türelmét. , , (473649) lyos károk keletkeztek. No­va Gorica, valamint Olmin városkában 30 személy meg­sebesült (halálos áldozat nincs). Hazánkban is észlelték Magyarországon — a tá­volság miatt — a földrengés szinte észrevétlen maradt. Szombathelyről jelezték csu­pán csillárok kilengését, edé­nyek összekoccanását A sas­hegyi földrengésvizsgáló mű­szerek azonban pontosan ki­mutatták a tőlünk több száz kilométerre* történt természeti katasztrófa rezgéshullámait, s a péntekre virradó éjsza­kán a sashegyi obszervató­riumban még öt utórezgést is észleltek. Ereje — az epicent­rumban — a Richter-skála alapján 4,8—5 amplitúdójú volt. Valószínű, hogy újabb utórezgések'' is következnek. A húsz évvel ezelőtt; duna- haraszti földrengés (5,6 amp­litúdójú volt) után másfél év alatt ugyanis még több száz kis utórezgést jelzett a sashegyi műszer. A tengerjogi New Yorkban tegnap be­fejeződött az ENSZ harma­dik tengerjogi konferenciá­jának negyedik ülésszaka. A világ 156 országának képvi­selői a tavalyi genfi ülés­szakon elfogadott 325 cik­kelyből álló »egyedüli tájé­koztató tárgyalási szöveg« alapján egy új tengerjogi konvenció kidolgozásán fára­doztak. A hét hetes tanács­kozás »eredménye«: négy dokumentum, amelyek csak ajánlási jellegűek. Az új tenserjogi konvenció kidol­gozásához következő tárgya­lási fordulóra lesz szükség. A küldöttek azonban sem ennek időpontjában, sem pedig helyében nem tudtak megállapodni. A napirenden lévő égv- m.áshoz szorosan kapcsolódó témacsoportok az 1958-as genfi első tengerjogi konfe­rencia óta szinte változatla­nok: a nemzeti joghatóság alá tartozó parti vizek és a part menti gazdasági övezet határának kiielölése; a ha­józás és halászat szabadsá­ga; a nyílt tengerek és al­talajuk hasznosítása; a ten­gerparttal nem rendelkező országok jogai; a szennyező­dés elleni küzdelem és a tenger élővilágának meg­őrzése. 1958-ban Genfben összesen négy egyezményt fogadtak el: 1. a parti tengerről és a csatlakozó övezetről: 2. a nyílt tengerről; 3. a halászat­ról és a nyílt tenger bioló­giai kincseinek megőrzésé­ről; 4. a kontinentális talap­zatról. A XIX. század végétől ál­talános szokássá vált. hogy 3—12 mérföldben határoz­ták meg a parti vizek szé­lességét. 1950-ben az ENSZ nemzetközi jogi bizottsága arra a megállapításra jutott: »a nemzetközi jog nem in­dokolja a parti vizék hatá­rának kiterjesztését 12 -mér* földön túlra«. A harmadik tengerjogi konferencia most zárult ne­gyedik szakaszának egyik legbonyolultabb kérdése volt a területi vizek kiterjedése. Ezeken maradéktalanul ér­vényesül a parfcmenti orszá­gik szuverenitása. A tahács- kozáson részt vevő országok túlnyomó többsége. az ENSZ kb. száz tagállama — köztük a Szovjetunió — azt az álláspontot vallotta, hogy a területi vizek határát a parttól számítva 12 tengeri mérföldben állapítsák meg. A parti tenger jogi hely­zetével kapcsolatos többi kér­désben a megegyezés létre­jött. Erapek megfelelően a parti tenger államterülete, az állam fennhatósága ki- , terjed a felette lévő légi térségre, a tenger medrére és altalajára is. A kontinentális talapzat kérdése viszonylag újkeletű probléma, növekvő jelentő­ségét az olajkutatási techni­ka fejlődése határozza meg. 1958-ban a kontinentális ta­lapzat nemzetközi jogi elis­merést kapott. A Szovjetunió nagy jelen­tőséget tulajdonít annak, hogy a világóceán kihaszná­lásának szabályozásánál kü­lönös hangsúlyt kapjanak a fejlődő országok érdekei. Ezt a célt szolgálja a 200 tengeri mérföldig terjedő gazdasági övezetek létreho­zására vonatkozó javaslat. Ennek értelmében a part­menti országok előjogokat élveznek ennek a területnek a kihasználásában. konferencia E javaslat szerint a 12 mérföldes parti vizeken kí­vül létrehoznának egy 188 •mérföld szélességű ún. gaz­dasági zónát. Ebben a zóná­ban a többség által jelen­leg már támogatott javaslat szerint a partmenti ország szuverén módon rendelkezik a tenger és a tengerfenék élővilága és ásványi kincsei felett, de a nemzetközi sza­bad hajózás ebben a tér­ségben nem lenne korlátoz­ható. A gazdaságii zónával kapcsolatban a Szovjetunió és a szocialista országok a következő alapelveket hang­súlyozzák : a) Biztosítani kell a gaz­dasági zónában az »optimá­lis kihasználás« elvét. b) Miután jogilag a gaz­dasági zóna a nyílt tenger része, érvényesek rá a ten­gerek szabadságának alapel­vei: a hajózás szabadsága és az átrepüiés szabadsága. c) Külön problémát jelent a kutatás szabadságának ügye. A gazdaság; zónában elvileg szabad a kutatási te­vékenység minden olyan vo­natkozásban. amely nem érinti a parti államnak a gazdasági zónára vonatkozó speciális jogait. A Szovjet­unió álláspontja az, hogy a parti állam hatóságainál be kell. jelenteni a kutatás megindításának tényét, — de ez nem függhet a parti állam engedélyétől. A harmadik tengerjogi konferencia részvevői köré­ben kedvezőt1«'-' visszhangot váltott ki, h:. Ford elnök április 13-án aláírta azt a törvényt, amellyel az Egye­sült Államok 1977. március 1-i hatállyal 12 mérföldről 200 mérföldre terjesztette ki halászati vizeinek határát. A tengerjogi konferencia nyi­latkozatban fejezte ki sajnál­kozását az Egyesült Államok egyoldalú döntése miatt. A Szovjetunió washingtoni nagykövetsége hivatalosan közölte az amerikai külügy­minisztériummal. hogy a Szov j etunió ked vezőtlenül ítéli meg az Egyesült Álla­mok egyoldalú lépését. Az Egyesült Államok halászati vizeivel kapcsolatos törvény elfogadása szöges ellentét­ben ált a konferencia célki­tűzéseivel és erőfeszítéseivel, amelyek kölcsönösen elfo­gadható határozatok kidolgo­zására irányulnak — állapít­ja meg a szovjet nyilatkozat. A tengerjogi konferenciák hasonlóan nagy horderejű témái közé tartoznak a nemzetközi vizi utak — szo- i'osok és csatornák — jogi státusának kérdése, a ten­gerparttal nem rendelkező államoknak a tengerre tör­ténő szabad kijutása, a ten­gerfenék kutatása, az óceá­nok és tengerek szennyezése elleni védekezés stb. Az enyhülés elősegíti a vi­lágóceán kihasználásával kapcsolatos sok rendezetlen kérdés békés úton, nemzet­közi együttműködéssel törté­nő megoldását^ Dr. Frandler Árpád, a magyar küldöttség vezetője, a viták békés ren­dezésével kapcsolatban rá­mutatott: a vitás . kérdések megoldását az segíti elő a leghatékonyabban, ha a ten­gerjogi egyezmény anyagi­jogi fejezetei valamennyi ál- iamcsoport — köztük a ten­gerparttal nem rendelkező országok csoportjának — egyeztetett érdekeit tükrözik. Ezt követeli meg az embe­riség egyetemes érdeke is. (MTI) A DOROTTYA-SZÁLLÓ fölvesz szakácsot, felszolgálót, eladót, kézilányt, és segédmunkás dolgozókat. Bérezés: a kollektív szerződés szerint. Jelentkezés: a munkaügyi osztályon. Kaposvár, Engels u. 2. (13252)

Next

/
Thumbnails
Contents