Somogyi Néplap, 1976. május (32. évfolyam, 103-127. szám)

1976-05-06 / 106. szám

A megyei pártbizottság ülése nyomán A GAZDÁLKODÁS FELADATAI rT Az év első nejedének ■ gazdálkodásút értékelte és a további feladatokat hatá­rozta meg a megyei pártbi­zottság legutóbbi ülésén. Er­ről számolunk be a most kezdődő kétrészes sorozat­ban. A testület megállapította: is megállapította, hogy meg szűnőben vannak a nehézsé­geket eltúlzó vagy éppen le­kicsinylő nézetek. A vezetők döntő többsége megértette a feladatokat, és képes azokkal megbirkózni. A gazdasági, a széles körű politikai tévé- j politikai és a mozgalmi veze váltását, megvalósításukért! Kedvező viszont, hogy a vál- munkálkodnak. j Lalátok, szövetkezetek tervké­. . , ... .1 szításé során erősödött a táv­■ P^tbl?°ttsá8 azt;lati szemlélet: egyre több he­kenység bontakozott ki azért, hogy Somogybán is megis­merjék és a helyi viszonyok­ra alkalmazzák a Központi Bizottság 1975. november 26— 27-i és a megyei pártbizott­ság 1976. január 9-i határoza­tát. E munka jellemző sajá­tossága az volt, hogy a fel­sőbb pártszervek aktívan köz­reműködtek a helyi feladatok meghatározásában. A tervek a központi célokat és a legfon­tosabb helyi feladatokat tar­talmazzák. A testület megállapítása szerint a megyében a gazda­ságpolitikai munka a Köz­ponti Bizottság határozatának megfelelően folyik. E tevé­kenységért a megyei pártbi­zottság elismerését fejezte ki a pártszervezeteknek, a vál­lalataiénak és a szövetkeze­teknek. A megye közvélemé­nye megértéssel fogadta a megnövekedett feladatokat; a dolgozók támogatják a köz­ponti és a helyi célok valóra tők között kialakult összhang elősegítette a kedvező válto­zást. A vezetők már nem a szabályozók várható kedve­zőtlen hatása miatt panasz­kodnak, hanem keresik a ha­tékonyabb gazdálkodás lehe­tőségét. Akadt viszont olyan vezető is, aki megijedt a fel­adatoktól és lemondott. Má­sok birkóznak meg velük, de úgy látszik, sikertelenül. A pártszervezetekre vár a fel­adat, hogy kezdeményezzék a gondok megszüntetését, ha azt látják, hogy a fejlődést a gazdasági vezetés szemlélete gátolja. Az év első negyedében há­rom területre összpontosult a gazdasági tevékenység. Az első az ötödik ötéves és az idei terv elkészítése volt. A második a középtávú tervet — elsősorban az első két évét — megalapozó, előkészítő szervező munka, a harmadik feladat az idei gazdasági ten­nivalók időarányos végrehaj­tása volt. lyen vizsgálják, hogy a jövő­ben milyen körülmények be­folyásolják a gazdálkodást, s reális képet igyekeznek kapni az értékesítési lehetőségekről, a műszaki fejlődés várható irányáról. A hatékonyság fokozása érdekében a vállalatok a kor­szerűbb termékszerkezet ki­alakítására törekszenek: nö­velik a bonyolultabb és jö­vedelmezőbb termékek ará­nyát. Jó példát szolgáltatott erre a Kaposvári Villamossá­gi Gyár és a Videoton tabi gyáregysége. Az újra törek­véssel együtt tapasztalni le­het _a régihez való ragaszko­dást is: kevés helyen kíván­ják csak korlátozni vagy megszüntetni a gazdaságtalan vagy korszerűtlen termékek gyártását. A Mechanikai Mű­vek marcali gyáregységének pedig még mindig nincs hcsz­szabb távú fejlődést biztosító, végleges profilja. A megyei pártbizottság megállapította, hogy a válla­latok — az ágazati célokkal összhangban — 1976-ra mér­sékeltebb, azt követően pedig gyorsabb ütemű termelésnö­vekedést terveztek, takarékos létszámgazdálkodásra, az esz­közök jobb kihasználására törekednek. Létszámnövelés­sel csak ott számolnak, ahol a termelés erőteljes fokozása Indokolt. Kevés helyen igye­keznek az export céltudatos bővítésére. Az ötödik ötéves terv meg­valósításában jelentős szere­pe van az építőiparnak. Ezért kívánatos, hogy az építőipari vállalatok középtávú terveik összeállításánál nagyobb súlyt helyezzenek a tervszerű és hatékony munkaerő-gazdál­kodásra, a nagy értékű gépek kihasználására, az átfutási idő jelentős csökkentésére. Haté­konyabbá kell tenni az együttműködést. Nehezebb körülmények között a tsz-ek A megyei pártbizottság — ' az átgondoltabb fejlesztések­Készülnek a középtávú vállalati tervek 1 értékelve a mezőgazdasági I üzemek tevkészítését — azt i I állapította meg, hogy- a ne­gyedik ötéves tervhez képest' kedvezőtlenebb helyzetben i kezdi az ötödik középtávú J tervet ez az ágazat. A múlt | évet a korábbinál több ter­Ä tervező munka valameny- nyi gazdálkodó szervnél fó­liák. A megyei tanács ötödik ötéves terve és az idei fel­adatokat tartalmazó terv el­készült. A gazdálkodó szer­vek azonban csak az 1976-ra szóló operatív fejlesztési és gazdálkodási tervvel s rendel­keztek az első negyedév vé­gén. A helyi tanácsoknál, va­lamint a vállalatoknál és a szövetkezeteknél még nem fe­jeződött be a középtávú ter­vek készítése. A munka azon­ban az ütemnek megfelelően halad. A határidők tartása el­sősorban azoknál a telepeknél sait. A nagyobb vállalatokkal a minisztériumok gyakorlati ] tanácskozásokat, tervtárgya­lásokat és információs érte- [ kezleteket tartottak. A megyei ; tanács is egyeztető tárgyalá­sokat folytatott a nagyobb I iparvállalatokkal. A tsz-ek i részére pedig egységes V. öt­éves tervi munkalapot adott ki. A megyei pártbizottság képviselői folyamatosan figye­lemmel kísérik a tanácsi terv- tárgyalásokat, és segítséget : nyújtanak az egységes szem- I lélet kialakításához. A párt­re, a munkaidőalap jobb ki­használására. E törekvések érzékelhetők a tervjavaslatok­ban. Ennek ellenére a mező- gazdaság fejlesztéséhez a tár­gyi és a személyi feltételek nem biztosítottak. Az üze­mek — bár terveik készítesé­melő';zövetkezet zárta mérleg- 1 nél az eddiginél jobban fi- hiánnyal és alaphiánnyal, így j gyelembe veszik saját forrá- a megyei fejlesztési alap nagy ( saikat — a termelésemeléshez részét a veszteségek rendezése viszi el. A másik gond az. és a hozamnöveléshez ez egyedül nem elég. Javult a hogy a központi irányítás ! törekvés az üzemek közötti még nem döntött néhány fon- : koordinációra : ez elsősorban tos kérdésben. A mezőgazdasági i a központilag üzemek ! programoknál is támogatott tapasztalható. terveikből ítélve — arra \ Nem fejlődik azonban megfe- törekednek, hogy a jövedel-1 lelően a faipar és a burgo­mezőbb növények termelésé nek arányát növeljék. Ezt el- I sősorban a termelési rendsze- i nyatermelés integrációja. A pártbizottság megállapí­totta, hogy az üzemek — gyáregységeknél gond, bizottság fontosnak tartja, amelyek központja a megyén kívül van: a tervezés első szakasza ugyanis nagyvállalati szinten folyik. Mi jeCfliamzi a tervkészítést? Az, hogy nőtt a központi és a területi szervek szerepe és felelőssége a gazdálkodó szer­vek középtávú terveinek ké­szítésében. Tanfolyamokat, továbbképzéseket szerveztek a vezetők számára, ismertet­ték az ágazati irányelveket, a szabályozó rendszer változá­hogy tovább erősödjön a vég­rehajtás során a politikai, az állami és az érdekvédelmi szervek aktivitása. Ez azon­ban nem járhat a vállalatok ás szövetkezetek felelősségé­nek csorbításával. Megállapí­totta azt is, hogy a tervezés demokratizmusa tovább erő­södött: az éves tervekről vé­leményt mondtak a dolgozók, és folyamatosan megvitatják velük a középtávú elképzelé­seket is. rekhez való csatlakozással ki- i népgazdasági igényeknek vánják elérni, de nagyobb j megfelelően — önálló üzem­súlyt helyeznek a gazdálkodás j ágként kívánják kezelni, a költségeinek csökkentésére is. | háztáji és kisegítő gazdaság Számolni kell a tsz-eknek a gokat. Figyelmeztetett azon­fogialkoztatottak további csökkenésével is: ezért szűk ség van az eszközök és gépek hatékonyabb kihasználására, teni. ban arra, hogy a háztájit a nagyüzemi termelés elsődle­gessége mellett kell fejlesz­Három hónap adatai Gazdaságosan A pártbizottság megállapí­totta, hogy a megyei tanács középtávú terve megfelelően rangsorolja a feladatokat és a legfontosabb területekre összpontosítja a figyelmet. A helyi tanácsok tervező mun­káját azonban hátráltatja, hogy egy részük a már el­döntött fejlesztések megvaló­sítása helyett új beruházások elfogadtatására tesz erőfeszí­téseket. Néhol még mindig lehet találkozni a luxusmegol- dások erőltetésével. A terve­zéssel kapcsolatos másik gond, hogy a beruházási folyamat részvevői — elsősorban a ter­vezők és a kivitelezők — nem tartják be a kötelező gazda­sági és műszáki normákat. E törekvések elfogadhatatlanok. Az első negyedév gazdálko­dását értékelve azt állapította meg a pártbizottság, hogy nem szűntek meg az iparban a munkaellátási gondok. A folyamatos munkát esetenként a mezőgazdasági eredetű és a tőkés importból származó nyersanyagok hiánya lyozta. Az építőipar növelte termelését. A megkötött szer­ződések az évi termelés 55— 60 százalékát teszik ki. Az építőiparnak törekednie kell a gyors üzembe helyezésére. A mezőgazdaságban a figyelmet a2 állatférőhelyek kihasználá­sára, a tej-,' , a tömegtakar- mány-termelés, a vegyi, az üzemanyagok, a műtrágya ha­tékonyságának növelésére, az akadá- \ időbéres munkák arányának csökkentésére kell fordítani. Az idén a cukorrépa és a nap­raforgó vetésterülete növek­szik és emelkedik az iparsze- rűen termelt növények axá­szervezettség növelésére, a ki- ! nV® *®- -ö kukorica 52, a búza I és a cukorrépa 31 százalékát vitelezési idő és a befejezet­len állomány csökkentésére, az elkészült létesítmények már rendszerszerűd! termesz­tik. (Folytatjuk.) Ahol véget ér a vezeték Kevesebb az áramkimaradás Transzformátorcsere a Béke utcában. Egy •települi* fejlettségiét [ mad részét ezekben az üze- azon is szokták mérni, hogy j mekben használják el. S még mennyi energiát fogyasztanak | a háztartásokban es — ha van H Az elektromos1 col üzem, a mészhamolktéglia­— az iparban, hálózatot építő és szolgáltató vállalatoknál úgy tartják, hogy egy-egy vámosban, községben általában nyolc év alatt dup­lázódik meg az energiafo­gyasztás. Nos, Barcson mind­ez másként történt. Évek hosszú során át alig mutattak többet a villanyórák az előző évinél. , 1968-ban a nagyköz­ségben és a környék 'falvai­ban összesen egy megawattot hasiznátok fö.1. Hét év múlva azonban már háromszor any- nyit: 3 megawattnyit. S az áramszolgáltató vállalatnál úgy tervezik, hogy a fogyasz­tás 193Ö-ra 5,5 megawattra nő. E növekedésben természete­sen "benne varrnak« a háztar­tásokba vásárolt mosógépek, porszívók, hűtőszekrények, te­levíziókészülékek és a na­gyobb teljesítményű izzók is. S az életmód átalakulásának félreérthetetlen jelei. Az em­berek életritmust váltanak: már nem kora hajnaliban kel­nek, nem szürkületkor feksze­nek, s a ház körül ssim saj­nálják maguktól a sok apró kényelmet — amelynek termé­szetesen , ára van. A növeke­désiben jelentős szerepe van a nagyközség fejlődésének, vámosiasodásániaik: az áramfo­gyasztásban ez leginkább a közvilágításban érződik. Barcson a növekedés na­gyobbik része mégis az iparo­sításból származott. Az átadott paneüiparkatta-üzsm, a Kéz­műipari Vállalat helyi gyára, részben az ÉPGÉP Nagybe­rendezések Gyára, a mezőgaz­daság (szárítók, állattartó te­liepek) mind nagy fogyasztók. A barcsi villanyáraim kétbar­gyár energiaigénye miatt úgy számolnak az áramsczalgá''Jta- tóUe, hogy a duplázódás nyolc évnél előbb bekövetkezik. Barcs zökkenőmentes ener­giaellátását a normális üzem­vitelt, a hibajavításokat, az új fogyasztók bekapcsolását, a közvilágítás kiépítését és a kisebb szolgáltatásokat a DÉDASZ barcsi ki rendeltsége végzi. Tizenöten dolgoznak itt, vezetőjük Princz Géza. — Korábban főként kisfe­szültségű elosztói hálózatot építettünk a lakosságnak. Az anergiiaigány fejlődésével munkánk is bonyolultabb lett. Az ipartelepítésre vanatítocsó terveket 2000-ig figyelembe véve arra törekedtünk, hogy minőségileg megújítsuk a nagyközség és környéke viüila- mosvezeték-hálózatát. 1975 vé­géig egymillió forintot fordí­tottunk a biztonságos veae- tékneindszíer kiépítésére. Az áramkimaradásuk csökkenté­se fontos; dolgunk volt. Elké­szítettük hát a barcsi 'körve­zetéket. A kapcsolataik töm­kelegét tudjuk így létre­hozni. A terveinkben szerepel, hogy 1981-ben egy nagy tel­jesítményű kapcsolóét! tamást építünk Barcs térségében, amely már 16 megawattot is "tud«. Barcs a villtamotseneirgia-há­lózatban az ország végpontjá­nak számít. Ide csak érkezik, de már nem vezet sehova a vezeték. Kért helyről, Nagy­atádról és Szigetvárról kap­ják az áramot. Huszonnyolc község kilencezer fogyasztó­ját, s jó néhány ipari üzemét és szövetkezetét táplálják. Tanácskoznak a kiváló munkásőrök Ezekben a hetekben vala­mennyi munkásőr egységben összeülnek a "kiváló« jel­vénnyel kitüntetett munkás­őrök és parancsnokok. Ta­nácskozásaikon visszatekin­tenek az önkéntes társadalmi ben, a kiképzésben, a közélet­ben, miként vehetik ki részü­ket az ifjúság hazafias, hon­védelmi neveléséből. Eddig többek között az óz­di, a szombathelyi, a szarvasi, az encsi és a pápai egység Szakközépiskolások a termelésben fegyveres testületben közel 20 í kiváló munkasőrei, parancs­év alatt megtett útra, értéke­lik az eredményeket, megbe­szélik a tennivalókat. Tapasz­talatot cserélnek arról, ho­gyan lehet tökéletesíteni az együttműködést a munkahe­lyekkel, hogyan tehetnek töb­bet a munkasőrök a termelés­nokai mondák el véleményü­ket, tették meg javaslataikat. Az egységek után területi tanácskozásokat tartanak, majd 1977 első negyedében Budapesten országos értekez­leten összegezik a tapasztala­tokat Nemrégiben a mezőgazda- sági szakközépiskola végzős diákjaival beszélgettem. Meg­lepett, hogy van közöttük olyan, aki érettségi után ki- rakatrendezöként kíván elhe­lyezkedni, s itt akarja tovább képezni magát. A közelmúlt­ban a kereskedelmi szakkö­zépiskola érettségi előtt álló tanulóival váltottunk szót, s itt hallottam, hogy a tavalyi évfolyam végzősei közül va­laki jelenleg mint mezőgaz­dasági kárbecslő dolgozik. El­gondolkodtató a kérdés; mi­ért helyezkednek el egymás szakmájában, ahelyett, hogy ki-ki a maga képesítésének megfelelő állast keresné, vál­lalná? Ezek persze kirívó esetek, azt is lehet mondani: vélet­len kereszteződések- Mégis el kell gondolkodnunk azon. hogy érettségizett diákjaink közül néhányan, miközben szakképesítésük van, nem a saját szakterületükön keresik az elhelyezkedés lehetőségét, hanem más, sokszor egymással ellentétes szakágazatban. Mivel a kezdő fizetések egyetlen szakmában sem ki­emelkedően magasak, a gya­korlati elemek menet közbe­ni elsajátításával, szakmai to­vábbképzéssel és lelkiismere­tes, megbízható munkával le- ,het elérni, hogy az erkölcsi megbecsülés kifejezőjeként magasabb besorolással, kedve­zőbb anyagi föltételek mellett haladhasson pályáján az ifjú szakember. Mintha végzős fia­taljaink egyre inkább megér­tenék: a végcél az, hogy a szakágazat minden szintjén, a termelőmunkában kiművelt emberfők dolgozzanak. A kereskedelmi szakközép- iskola végzős osztályából az idei tanév elmúltával mind­össze nyolcán kivannak to­vább tanulni, a többiekkel, vagyis az osztály zömével a pult mögött találkozunk majd mint eladókkal. Nehézségeik­nek természetesen ők sem lesznek híjával, hiszen meg­alapozott elméleti tudásuk mellett hiányzónak érzik a kereskedelmi rutint, a gya­korlatot. Tartanak attól, hogy a boltvezetők szívesebben ve­szik munkatársként a szak­munkásokat. akik mindössze nyolc altalános osztályt vé­geztek, de gyakorlottabbak. Ez az aggály afféle »mártóz- kodas« a mély vízbe, mielőtt a nagy távot úszni kezde­nék ... De beszéljünk a várakozás és a készülődés örömeiről is. Ezek a fiatalok azért jöttek ebbe a szakközépiskolába ke­reskedelmet tanulni, mert em­berekkel akarnak foglalkoz­ni, érdeklődési körüket vonz­za a színesen kavargó min­dennapi élet — kirakaton in­nen és túl- Eladónak lenni: ez nem egyszerűen csak az áru átnyújtása és a blokk ki­töltése. végül is az önkiszol­gáló boltok ezt már megol­dották. Az eladónak feladata segí­teni a válogatásban, a végső döntésben. természetesen is­mernie kell az árucikket, amellyel dolgozik, és sok esetben kell rendelkeznie a színek és vonalak harmóniá­jának ismeretével is, vagyis a jó ízléssel. Érdekessé teszi ezt a szakmát az is, hogy igényel némi lélektani isme­retet és egy kevés diplomáciai készséget. A vevő típusa, al­kata, sőt vérmérséklete és pil- ilanatnyi hangulata is befolyá­solhatja a vásárlás folyama­tát. s ebben az ügyes és értő I eladó jó érzékkel segítséget zükség etán a nyújthat; tanácsol, esetén »leszerel«, ha vevő kiásná a csatabárdot... Ezek a »leszerelési hadműve­letek« legalább olyan fonto­sak, mint a jó áru »békés« megvásárlása. Bizony ez a pálya fizikailag is, idegileg is megterhelő, megérdemelné, í hogy jobban megbecsüljük. I Már csak azért is, mert ezek i a fiatalok, akik innen kerül­nek a pult túlsó oldalára, nemcsak szakképzettséget i visznek magukkal, hanem minden irányban kiterjedő j műveltséget és látókört is, mely hozzájárul ahhoz, hogy I értékelni, mérlegelni tudja- ' nak. Nekünk, vevőknek a le- i hető legkedvezőbb az lenne, ha minden üzletben ilyen kul­turált és értő eladókkal ta­lálkozhatnánk. Bedő Ildikó Somogyi Néplap

Next

/
Thumbnails
Contents