Somogyi Néplap, 1976. május (32. évfolyam, 103-127. szám)
1976-05-06 / 106. szám
A megyei pártbizottság ülése nyomán A GAZDÁLKODÁS FELADATAI rT Az év első nejedének ■ gazdálkodásút értékelte és a további feladatokat határozta meg a megyei pártbizottság legutóbbi ülésén. Erről számolunk be a most kezdődő kétrészes sorozatban. A testület megállapította: is megállapította, hogy meg szűnőben vannak a nehézségeket eltúlzó vagy éppen lekicsinylő nézetek. A vezetők döntő többsége megértette a feladatokat, és képes azokkal megbirkózni. A gazdasági, a széles körű politikai tévé- j politikai és a mozgalmi veze váltását, megvalósításukért! Kedvező viszont, hogy a vál- munkálkodnak. j Lalátok, szövetkezetek tervké. . , ... .1 szításé során erősödött a táv■ P^tbl?°ttsá8 azt;lati szemlélet: egyre több hekenység bontakozott ki azért, hogy Somogybán is megismerjék és a helyi viszonyokra alkalmazzák a Központi Bizottság 1975. november 26— 27-i és a megyei pártbizottság 1976. január 9-i határozatát. E munka jellemző sajátossága az volt, hogy a felsőbb pártszervek aktívan közreműködtek a helyi feladatok meghatározásában. A tervek a központi célokat és a legfontosabb helyi feladatokat tartalmazzák. A testület megállapítása szerint a megyében a gazdaságpolitikai munka a Központi Bizottság határozatának megfelelően folyik. E tevékenységért a megyei pártbizottság elismerését fejezte ki a pártszervezeteknek, a vállalataiénak és a szövetkezeteknek. A megye közvéleménye megértéssel fogadta a megnövekedett feladatokat; a dolgozók támogatják a központi és a helyi célok valóra tők között kialakult összhang elősegítette a kedvező változást. A vezetők már nem a szabályozók várható kedvezőtlen hatása miatt panaszkodnak, hanem keresik a hatékonyabb gazdálkodás lehetőségét. Akadt viszont olyan vezető is, aki megijedt a feladatoktól és lemondott. Mások birkóznak meg velük, de úgy látszik, sikertelenül. A pártszervezetekre vár a feladat, hogy kezdeményezzék a gondok megszüntetését, ha azt látják, hogy a fejlődést a gazdasági vezetés szemlélete gátolja. Az év első negyedében három területre összpontosult a gazdasági tevékenység. Az első az ötödik ötéves és az idei terv elkészítése volt. A második a középtávú tervet — elsősorban az első két évét — megalapozó, előkészítő szervező munka, a harmadik feladat az idei gazdasági tennivalók időarányos végrehajtása volt. lyen vizsgálják, hogy a jövőben milyen körülmények befolyásolják a gazdálkodást, s reális képet igyekeznek kapni az értékesítési lehetőségekről, a műszaki fejlődés várható irányáról. A hatékonyság fokozása érdekében a vállalatok a korszerűbb termékszerkezet kialakítására törekszenek: növelik a bonyolultabb és jövedelmezőbb termékek arányát. Jó példát szolgáltatott erre a Kaposvári Villamossági Gyár és a Videoton tabi gyáregysége. Az újra törekvéssel együtt tapasztalni lehet _a régihez való ragaszkodást is: kevés helyen kívánják csak korlátozni vagy megszüntetni a gazdaságtalan vagy korszerűtlen termékek gyártását. A Mechanikai Művek marcali gyáregységének pedig még mindig nincs hcszszabb távú fejlődést biztosító, végleges profilja. A megyei pártbizottság megállapította, hogy a vállalatok — az ágazati célokkal összhangban — 1976-ra mérsékeltebb, azt követően pedig gyorsabb ütemű termelésnövekedést terveztek, takarékos létszámgazdálkodásra, az eszközök jobb kihasználására törekednek. Létszámnöveléssel csak ott számolnak, ahol a termelés erőteljes fokozása Indokolt. Kevés helyen igyekeznek az export céltudatos bővítésére. Az ötödik ötéves terv megvalósításában jelentős szerepe van az építőiparnak. Ezért kívánatos, hogy az építőipari vállalatok középtávú terveik összeállításánál nagyobb súlyt helyezzenek a tervszerű és hatékony munkaerő-gazdálkodásra, a nagy értékű gépek kihasználására, az átfutási idő jelentős csökkentésére. Hatékonyabbá kell tenni az együttműködést. Nehezebb körülmények között a tsz-ek A megyei pártbizottság — ' az átgondoltabb fejlesztésekKészülnek a középtávú vállalati tervek 1 értékelve a mezőgazdasági I üzemek tevkészítését — azt i I állapította meg, hogy- a negyedik ötéves tervhez képest' kedvezőtlenebb helyzetben i kezdi az ötödik középtávú J tervet ez az ágazat. A múlt | évet a korábbinál több terÄ tervező munka valameny- nyi gazdálkodó szervnél fóliák. A megyei tanács ötödik ötéves terve és az idei feladatokat tartalmazó terv elkészült. A gazdálkodó szervek azonban csak az 1976-ra szóló operatív fejlesztési és gazdálkodási tervvel s rendelkeztek az első negyedév végén. A helyi tanácsoknál, valamint a vállalatoknál és a szövetkezeteknél még nem fejeződött be a középtávú tervek készítése. A munka azonban az ütemnek megfelelően halad. A határidők tartása elsősorban azoknál a telepeknél sait. A nagyobb vállalatokkal a minisztériumok gyakorlati ] tanácskozásokat, tervtárgyalásokat és információs érte- [ kezleteket tartottak. A megyei ; tanács is egyeztető tárgyalásokat folytatott a nagyobb I iparvállalatokkal. A tsz-ek i részére pedig egységes V. ötéves tervi munkalapot adott ki. A megyei pártbizottság képviselői folyamatosan figyelemmel kísérik a tanácsi terv- tárgyalásokat, és segítséget : nyújtanak az egységes szem- I lélet kialakításához. A pártre, a munkaidőalap jobb kihasználására. E törekvések érzékelhetők a tervjavaslatokban. Ennek ellenére a mező- gazdaság fejlesztéséhez a tárgyi és a személyi feltételek nem biztosítottak. Az üzemek — bár terveik készítesémelő';zövetkezet zárta mérleg- 1 nél az eddiginél jobban fi- hiánnyal és alaphiánnyal, így j gyelembe veszik saját forrá- a megyei fejlesztési alap nagy ( saikat — a termelésemeléshez részét a veszteségek rendezése viszi el. A másik gond az. és a hozamnöveléshez ez egyedül nem elég. Javult a hogy a központi irányítás ! törekvés az üzemek közötti még nem döntött néhány fon- : koordinációra : ez elsősorban tos kérdésben. A mezőgazdasági i a központilag üzemek ! programoknál is támogatott tapasztalható. terveikből ítélve — arra \ Nem fejlődik azonban megfe- törekednek, hogy a jövedel-1 lelően a faipar és a burgomezőbb növények termelésé nek arányát növeljék. Ezt el- I sősorban a termelési rendsze- i nyatermelés integrációja. A pártbizottság megállapította, hogy az üzemek — gyáregységeknél gond, bizottság fontosnak tartja, amelyek központja a megyén kívül van: a tervezés első szakasza ugyanis nagyvállalati szinten folyik. Mi jeCfliamzi a tervkészítést? Az, hogy nőtt a központi és a területi szervek szerepe és felelőssége a gazdálkodó szervek középtávú terveinek készítésében. Tanfolyamokat, továbbképzéseket szerveztek a vezetők számára, ismertették az ágazati irányelveket, a szabályozó rendszer változáhogy tovább erősödjön a végrehajtás során a politikai, az állami és az érdekvédelmi szervek aktivitása. Ez azonban nem járhat a vállalatok ás szövetkezetek felelősségének csorbításával. Megállapította azt is, hogy a tervezés demokratizmusa tovább erősödött: az éves tervekről véleményt mondtak a dolgozók, és folyamatosan megvitatják velük a középtávú elképzeléseket is. rekhez való csatlakozással ki- i népgazdasági igényeknek vánják elérni, de nagyobb j megfelelően — önálló üzemsúlyt helyeznek a gazdálkodás j ágként kívánják kezelni, a költségeinek csökkentésére is. | háztáji és kisegítő gazdaság Számolni kell a tsz-eknek a gokat. Figyelmeztetett azonfogialkoztatottak további csökkenésével is: ezért szűk ség van az eszközök és gépek hatékonyabb kihasználására, teni. ban arra, hogy a háztájit a nagyüzemi termelés elsődlegessége mellett kell fejleszHárom hónap adatai Gazdaságosan A pártbizottság megállapította, hogy a megyei tanács középtávú terve megfelelően rangsorolja a feladatokat és a legfontosabb területekre összpontosítja a figyelmet. A helyi tanácsok tervező munkáját azonban hátráltatja, hogy egy részük a már eldöntött fejlesztések megvalósítása helyett új beruházások elfogadtatására tesz erőfeszítéseket. Néhol még mindig lehet találkozni a luxusmegol- dások erőltetésével. A tervezéssel kapcsolatos másik gond, hogy a beruházási folyamat részvevői — elsősorban a tervezők és a kivitelezők — nem tartják be a kötelező gazdasági és műszáki normákat. E törekvések elfogadhatatlanok. Az első negyedév gazdálkodását értékelve azt állapította meg a pártbizottság, hogy nem szűntek meg az iparban a munkaellátási gondok. A folyamatos munkát esetenként a mezőgazdasági eredetű és a tőkés importból származó nyersanyagok hiánya lyozta. Az építőipar növelte termelését. A megkötött szerződések az évi termelés 55— 60 százalékát teszik ki. Az építőiparnak törekednie kell a gyors üzembe helyezésére. A mezőgazdaságban a figyelmet a2 állatférőhelyek kihasználására, a tej-,' , a tömegtakar- mány-termelés, a vegyi, az üzemanyagok, a műtrágya hatékonyságának növelésére, az akadá- \ időbéres munkák arányának csökkentésére kell fordítani. Az idén a cukorrépa és a napraforgó vetésterülete növekszik és emelkedik az iparsze- rűen termelt növények axászervezettség növelésére, a ki- ! nV® *®- -ö kukorica 52, a búza I és a cukorrépa 31 százalékát vitelezési idő és a befejezetlen állomány csökkentésére, az elkészült létesítmények már rendszerszerűd! termesztik. (Folytatjuk.) Ahol véget ér a vezeték Kevesebb az áramkimaradás Transzformátorcsere a Béke utcában. Egy •települi* fejlettségiét [ mad részét ezekben az üze- azon is szokták mérni, hogy j mekben használják el. S még mennyi energiát fogyasztanak | a háztartásokban es — ha van H Az elektromos1 col üzem, a mészhamolktéglia— az iparban, hálózatot építő és szolgáltató vállalatoknál úgy tartják, hogy egy-egy vámosban, községben általában nyolc év alatt duplázódik meg az energiafogyasztás. Nos, Barcson mindez másként történt. Évek hosszú során át alig mutattak többet a villanyórák az előző évinél. , 1968-ban a nagyközségben és a környék 'falvaiban összesen egy megawattot hasiznátok fö.1. Hét év múlva azonban már háromszor any- nyit: 3 megawattnyit. S az áramszolgáltató vállalatnál úgy tervezik, hogy a fogyasztás 193Ö-ra 5,5 megawattra nő. E növekedésben természetesen "benne varrnak« a háztartásokba vásárolt mosógépek, porszívók, hűtőszekrények, televíziókészülékek és a nagyobb teljesítményű izzók is. S az életmód átalakulásának félreérthetetlen jelei. Az emberek életritmust váltanak: már nem kora hajnaliban kelnek, nem szürkületkor fekszenek, s a ház körül ssim sajnálják maguktól a sok apró kényelmet — amelynek természetesen , ára van. A növekedésiben jelentős szerepe van a nagyközség fejlődésének, vámosiasodásániaik: az áramfogyasztásban ez leginkább a közvilágításban érződik. Barcson a növekedés nagyobbik része mégis az iparosításból származott. Az átadott paneüiparkatta-üzsm, a Kézműipari Vállalat helyi gyára, részben az ÉPGÉP Nagyberendezések Gyára, a mezőgazdaság (szárítók, állattartó teliepek) mind nagy fogyasztók. A barcsi villanyáraim kétbargyár energiaigénye miatt úgy számolnak az áramsczalgá''Jta- tóUe, hogy a duplázódás nyolc évnél előbb bekövetkezik. Barcs zökkenőmentes energiaellátását a normális üzemvitelt, a hibajavításokat, az új fogyasztók bekapcsolását, a közvilágítás kiépítését és a kisebb szolgáltatásokat a DÉDASZ barcsi ki rendeltsége végzi. Tizenöten dolgoznak itt, vezetőjük Princz Géza. — Korábban főként kisfeszültségű elosztói hálózatot építettünk a lakosságnak. Az anergiiaigány fejlődésével munkánk is bonyolultabb lett. Az ipartelepítésre vanatítocsó terveket 2000-ig figyelembe véve arra törekedtünk, hogy minőségileg megújítsuk a nagyközség és környéke viüila- mosvezeték-hálózatát. 1975 végéig egymillió forintot fordítottunk a biztonságos veae- tékneindszíer kiépítésére. Az áramkimaradásuk csökkentése fontos; dolgunk volt. Elkészítettük hát a barcsi 'körvezetéket. A kapcsolataik tömkelegét tudjuk így létrehozni. A terveinkben szerepel, hogy 1981-ben egy nagy teljesítményű kapcsolóét! tamást építünk Barcs térségében, amely már 16 megawattot is "tud«. Barcs a villtamotseneirgia-hálózatban az ország végpontjának számít. Ide csak érkezik, de már nem vezet sehova a vezeték. Kért helyről, Nagyatádról és Szigetvárról kapják az áramot. Huszonnyolc község kilencezer fogyasztóját, s jó néhány ipari üzemét és szövetkezetét táplálják. Tanácskoznak a kiváló munkásőrök Ezekben a hetekben valamennyi munkásőr egységben összeülnek a "kiváló« jelvénnyel kitüntetett munkásőrök és parancsnokok. Tanácskozásaikon visszatekintenek az önkéntes társadalmi ben, a kiképzésben, a közéletben, miként vehetik ki részüket az ifjúság hazafias, honvédelmi neveléséből. Eddig többek között az ózdi, a szombathelyi, a szarvasi, az encsi és a pápai egység Szakközépiskolások a termelésben fegyveres testületben közel 20 í kiváló munkasőrei, parancsév alatt megtett útra, értékelik az eredményeket, megbeszélik a tennivalókat. Tapasztalatot cserélnek arról, hogyan lehet tökéletesíteni az együttműködést a munkahelyekkel, hogyan tehetnek többet a munkasőrök a termelésnokai mondák el véleményüket, tették meg javaslataikat. Az egységek után területi tanácskozásokat tartanak, majd 1977 első negyedében Budapesten országos értekezleten összegezik a tapasztalatokat Nemrégiben a mezőgazda- sági szakközépiskola végzős diákjaival beszélgettem. Meglepett, hogy van közöttük olyan, aki érettségi után ki- rakatrendezöként kíván elhelyezkedni, s itt akarja tovább képezni magát. A közelmúltban a kereskedelmi szakközépiskola érettségi előtt álló tanulóival váltottunk szót, s itt hallottam, hogy a tavalyi évfolyam végzősei közül valaki jelenleg mint mezőgazdasági kárbecslő dolgozik. Elgondolkodtató a kérdés; miért helyezkednek el egymás szakmájában, ahelyett, hogy ki-ki a maga képesítésének megfelelő állast keresné, vállalná? Ezek persze kirívó esetek, azt is lehet mondani: véletlen kereszteződések- Mégis el kell gondolkodnunk azon. hogy érettségizett diákjaink közül néhányan, miközben szakképesítésük van, nem a saját szakterületükön keresik az elhelyezkedés lehetőségét, hanem más, sokszor egymással ellentétes szakágazatban. Mivel a kezdő fizetések egyetlen szakmában sem kiemelkedően magasak, a gyakorlati elemek menet közbeni elsajátításával, szakmai továbbképzéssel és lelkiismeretes, megbízható munkával le- ,het elérni, hogy az erkölcsi megbecsülés kifejezőjeként magasabb besorolással, kedvezőbb anyagi föltételek mellett haladhasson pályáján az ifjú szakember. Mintha végzős fiataljaink egyre inkább megértenék: a végcél az, hogy a szakágazat minden szintjén, a termelőmunkában kiművelt emberfők dolgozzanak. A kereskedelmi szakközép- iskola végzős osztályából az idei tanév elmúltával mindössze nyolcán kivannak tovább tanulni, a többiekkel, vagyis az osztály zömével a pult mögött találkozunk majd mint eladókkal. Nehézségeiknek természetesen ők sem lesznek híjával, hiszen megalapozott elméleti tudásuk mellett hiányzónak érzik a kereskedelmi rutint, a gyakorlatot. Tartanak attól, hogy a boltvezetők szívesebben veszik munkatársként a szakmunkásokat. akik mindössze nyolc altalános osztályt végeztek, de gyakorlottabbak. Ez az aggály afféle »mártóz- kodas« a mély vízbe, mielőtt a nagy távot úszni kezdenék ... De beszéljünk a várakozás és a készülődés örömeiről is. Ezek a fiatalok azért jöttek ebbe a szakközépiskolába kereskedelmet tanulni, mert emberekkel akarnak foglalkozni, érdeklődési körüket vonzza a színesen kavargó mindennapi élet — kirakaton innen és túl- Eladónak lenni: ez nem egyszerűen csak az áru átnyújtása és a blokk kitöltése. végül is az önkiszolgáló boltok ezt már megoldották. Az eladónak feladata segíteni a válogatásban, a végső döntésben. természetesen ismernie kell az árucikket, amellyel dolgozik, és sok esetben kell rendelkeznie a színek és vonalak harmóniájának ismeretével is, vagyis a jó ízléssel. Érdekessé teszi ezt a szakmát az is, hogy igényel némi lélektani ismeretet és egy kevés diplomáciai készséget. A vevő típusa, alkata, sőt vérmérséklete és pil- ilanatnyi hangulata is befolyásolhatja a vásárlás folyamatát. s ebben az ügyes és értő I eladó jó érzékkel segítséget zükség etán a nyújthat; tanácsol, esetén »leszerel«, ha vevő kiásná a csatabárdot... Ezek a »leszerelési hadműveletek« legalább olyan fontosak, mint a jó áru »békés« megvásárlása. Bizony ez a pálya fizikailag is, idegileg is megterhelő, megérdemelné, í hogy jobban megbecsüljük. I Már csak azért is, mert ezek i a fiatalok, akik innen kerülnek a pult túlsó oldalára, nemcsak szakképzettséget i visznek magukkal, hanem minden irányban kiterjedő j műveltséget és látókört is, mely hozzájárul ahhoz, hogy I értékelni, mérlegelni tudja- ' nak. Nekünk, vevőknek a le- i hető legkedvezőbb az lenne, ha minden üzletben ilyen kulturált és értő eladókkal találkozhatnánk. Bedő Ildikó Somogyi Néplap
