Somogyi Néplap, 1976. május (32. évfolyam, 103-127. szám)

1976-05-22 / 120. szám

Kétirányú utca közúti közlekedésben ez J rendezések aránya« 55 száza- l annak a következménye, hogy az általános. Mindkét : lék. irányban za.iük ra.ita ; a forgalom, s az ott haladók- j nak számolniuk kell a szem- | bői érkezők magatartásával is, nemcsak azzal, ami a sa­ját líttestrészükün történik. Fölhasználva a példában rej­lő szemléltető erőt: vajon egy-egy gyár. vállalat a technikai szint fejlesztésekor ügyel-e arra, hogy az üt má­sik oldalán miként zajlik a forgalom? Elhagyva a képle­tességet: elég-e, ha gyorsabb r* kapcsolják a műszaki kor­szerűsítés menetét, de »elfe­ledkeznek« arról, hogy a ma­gasabb szint a kezelők, a használók tudásának gyara­pítását is elengedhetetlenné teszi? Napjainkban például a tex­tilipar teljes szövőgépáilomá- nyán belül az automata be­Ezeknék az eszközöknek a ke­zelése, karbantartása, javítá­sa egészen más követelménye­ket támaszt a működtetőkkel szemben, mint a hagyomá­nyos, jórészt több évtizede szolgáló berendezéseké. A gépellátások, az ismétlődő hi­bák, a névleges és a tényle­ges teljesítmények közötti el­térések arra figyelmeztetnek, hogy némely tekintetben a technika gyorsabban haladt, mint az emberek fölkészítése. H a csupán a textilipar egynéhány üzemében tapasztalhatnék azt, ak­kor sem örvendeznénk. Általánosabb, s ezért nagy horderejű ügy a technikai és a képzettség szint különböző- i sége. S ez elsősorban nem n vagyon védelme közügy KÖZÜGY AKKOR IS. ha | az egyik favágási területen bizonyos részét hitel, adósság j előfordult visszásságnak. Nem terheli! A szövetkezeti szó- | a valóságos használati érték használatban a tiszta, teher- szerint minősítették a fát, s mentes vagyon alatt azt értik, 1 így kár érte a szövetkezetei, amit önerőből szereztek meg. Az idén 16—18 vizsgálatot építettek föl, illetve: kifizet- j terveznek, eddig négyet vé­tek már az esedekes hitel ősz- ! geztek el. Az egyik ellenőrzés szegét. Amikor azonban azt j átfogta az egyesült közös gaz- jeiöiik meg feladatként a kö- j daság együk legfontosabb ága­zös gazdaságban, hogy vi-1 zatát, gyázni kell a vagyonra, nem . test. tesznek különbséget — na- — gvon helyesen — a »már a az egész állattenyész Megnéztük, milyen a gon­dozás, a takarmányüelhaszná­mienk« és a »majd a mienk ' lás, a vagyonvédelem, a trá- lesz« között. Általiban va-1 gya,Kezelés, a legelőgazdálko- gyonvédelemről beszélnek — | dás: megtartják-e a bársza- annak az értéknek a megóvá-: bályzatban, illetve az állat­sáról, amely munkaeszköz- I egészségügyi előírásokban fog­laltakat ... * A tapasztalatokat összegez- S j ték, s a március 12—30. kö­zött végzett vizsgálat felhívta a gazdaságvezetők figyelmét arra, hogy' biztosítani kell a megfelelő gondozói létszámot, jónéihány tennivalóra. Például a szakmai képzettség növelé­sét. • -1 - - ­ként, terményként vagy tér mákként, állatállományként ott van a szövetkezetben, téved, aki azt hiszi, hogy a közvagyont károsítani csak lopással, jogtalan eltulajdoní­tással lehet; tetemes veszte­séget okozhat a hanyag, mun­ka és az is, ha az épületeket, gépeket nem' rendeltetésüknek megfelelően használják. Az ellenőrző bizottságoknak — mint a gazdaság belső el­lenőrzési feladataira hivatott választott testületnek — igen­csak fontos a szerepe a va­— ÉSZREVÉTELEINK KÖ­ZÖTT szerepelt, hogy el kell érni a takarmányfelhaszná- lásnál a bizonylati rendszer szabályszerű alkalmazását, a szervezettebb készletgazdál gyón védelemben. A homok- kodást. Bekerítésre és szociális szentgyörgyi egyesült Arany- J épületekkel való ellátásra homoki Termelőszövetkezet j várnak az állattenyésztési te- héttagú^ ellenőrző bizottsága- ! lepek, a tej'házak berendezését, nak »főállású«, azaz függet- pedig korszerűsíteni kellene, leni tett elnöke van Andik Jó- • indokolt a trágyakezelés gé- zsef személyéiben. Évtizedeken j petitese, de a tárolásnál addig át tanácselnök, majd a szövet- j ;s nagyobb rendre van szük- kezet.i egyesülést megelőzően sp.r ,.\ legelők fokozatosabb a ladi patosfai tsz elnöke karbantartására, tapanyag- volt, gyakorlati tapasztalatnak j visszapótlásra szorulnak; eb- a vagyonvédelmet illetően te- j 5e a nvunkába a háztáji lege­hát bőviben van. Az egyesü­lést követő második évben járnak. Mit végzett, mit ter­lőkön -T szerintünk — bevon­hatók azok az állattartó gaz­dák is. akiknek kijáró jószá vez a munka terv alánján dől- - van. A szervezést, a moz­gozó bizottság — erről beszél gettünk. — Esetenkénti bejelenté­sek alapján vagy előre meg­határozott célvizsgálatokon el­lenőrzünk — mondta Andik József. —■ A tsz-elnök fölkéré­sére meg a vezető erdész jel­zésére utánanéztünk például gósítást a szövetkezet háztáji bizottságának javasoltuk . .. Ahogyan az ellenőrzés, a megállapítások megszivlelése is közügy. Egyetlen kiadós vizsgálat is sokat érhet, ha az észrevételeknek foganatja van, és javítanak ott, ahol indokolt. H. F. Újfajta tolóhajó Az Óbudai Hajógyárban — szovjet megrendelésre — 2000 lóerős hajókat készítenek. A nehézolajjal is üzemeltethető hajók a szibériai vizeken teljesítenek majd szolgálatot. A szovjet fél ebből a típusból az ötéves terv végéi? ellátta megrendeléssel a hajógyárat. Az első új típusú hajót a mi­nap bocsátották vízre. (MTI-fotó — Sankady János felv. — KS) kevesen vesznek részt szak­oktatásban, továbbképzésben. A vizsgálatok ugyanis azt mutatják, hogy a kelleténél nagyobb számban bocsátanak ki a szakoktatási intézmé­nyek végzősöket, csak éppen ezek nem tanult mesterségük­ben helyezkednek el, terüle­tük nem illeszkedik a terme­lők támasztotta igényekhez stb. Voltak és vannak hasznos törekvések, ; irányiatok a fia­talok szakképzésében, a fel­nőttek továbbképzésében. Utalással beérve:'létrejöttek a ngesierszakmunkás-oktatás ke­retei, korszerűsítették a taní­tott szakmák jegyzékét, bő­vül a továbbképzésben részt vevők tábora a felnőtt szak­munkások között. Ezek és a hasonló tények azt bizonyít­ják, hogy a technikai és a képzettségi szint szoros össze­függésének felismerése — de nem mindig következetes gya­korlati érvényesítés — átfo­gó, országos értelemben aligha hiányzik. Fokozódik az új technika térhódítása — hatvan milliárd forint fejében kerültek új gépek, berendezések a nép­gazdaságba egyetlen esztendő­ben —, ám az avatóünnepsé­gek után túl nagy lesz a csend akörül, miként engedel­meskedik észnek és kéznek az új technika. Sajnos, az elfo­gadhatónál sűrűbben makacs- kodik, nem nyújtja azt, amit reméltek, joggal vártak tőié. Olykor műszaki okai vannak ennek — a technológiai kör­nyezet nem idomul eléggé az újdonsághoz —, legtöbbször azonban emberi, tudásbeli fo­gyatékosságokra, mulasztások­ra vezethetők vissza. Arra, hogy a már működő gépeken vélték megtanítani a kezelő­ket a fogásokra, a karbantar­tókat a hibakeresésre és meg­szüntetésére; arra, hogy olya­nok vásárolták meg az új technikát, akiknek fogalmuk sem volt arról,- hogyan és ki­csodák dolgoznak majd vele. 1 17. a »majd belejönnek«, 1, a »majd berázodik a menet« szemlélet oly­annyira veszélyes, mint az, hogy valaki — kezdő pél­dánkhoz visszatérve — egy­irányúnak nézné a kétirányú forgalmat lebonyolító utcát. A következmények elképzelésé­hez — az utca esetében — nem kell különösebb fantá­zia. M. O. A víz nem lett több, de a számla igen Közös csapról száz liter — Az OVH elnökhelyettesének véleménye emberek — mar ma is az egyik legdrágább anyag: a A víz — mondják a szak- j sen 14 606 köbmétert termelt. s — az átalány alapján — a , vízórával nam rendelkező 450 termelése és a fogyasztÓAhoz [ csai^tj 24 ezer köbmétert fi- való eljuttatása szinte évről ■ ^ u „Bbbén az összeg. evre tobo-e kerül. Néhány so- I , mogyi községben meglepve I ben nem szerepel meg a tsz ..-üli. a - ...' __a __;i.-. ' 3500 kóivneleres foavas:'. asa v ették át a vízdíjakról szóló első negyedévi számlát a fo­gyasztók. Hirtelen drágább lett a víz: kéíszer-háromszor annyi pénzt kért a Somogy megyei Víz- és Csatornamű Vállalat, mint negyedévvel korábban. A magasabb dijak nem téves számolásból vagy nagyobb fogyasztásból adód­nak. hanem az Országos Víz­ügyi Hivatal egyik — a múlt év novemberében — megje­lent rendelkezése folytán. Ez alaposan megemelte az áta­lány mennyiségét. íme, néhány tétel! Ha a la­kásokban csak a közös udva­ron van egy vízcsap, akkor naponta száz litert kell szá­molni fejenként. Egy komfor­tos lakás esetében — ha WC és fürdőszoba is van — már napi 220 litert. Ha összkom­fortos a lakás — és egyedi átfolyó rendszerű vízmelegítő van vagy központi melegvíz­ellátás — 350 liter személyen­ként a napi adag. A háztáji tehénre — ivásra — naponta 50 litert kell számolni a ren­delkezés szerint. Az átalányt természetesen csak akkor alkalmazzák, ha nincs vízóra. Somogybán pe­dig, az utóbbi években mérő­óra nélkül adták át a törpe- vízműveket. Az óra hiánycikk volt. Számlázták, ami nem volt A számlák kézhez vétele után megnőtt a községi taná­csod ügyfélforgalma és a ma­gas vízdíjszámlákkai több ta­nácstagi interpelláció is fog­lalkozott. Amikor a községi tanácsok Utánajártak az ügy­nek, különös dolgok derültek ki. A Somogy megyei Víz- és Csatornamű Vállalat -— a ren­delkezés alapján — több vi­zet adott el, mint amennyit a kutak termeltek. Buzsákon már kész adótok­kal fogadott Knézics István tanácselnök. Kiderült, hogy a községet ellátó két kút össze­3500 köbméteres fogyaszíása és a közkutakra megállapított átalány sem.« í Nagybajomban hasonlóak az adatok: a község két kútja 12 044 köbméter vizet adott az év első negyedében, a vízmű­vek viszont 21 580 köbmétert számlázott. (Ebben még nem szerepelnek a kozületek és a közkuiak.) Musztács Gyula vb-titkár mondja: — A lakók nagy része nem fizette ki a számlát, A vízmű­vektől azonban megkapták a felszólítást, s adták egymás­nak az emberek a kilincset itt, a tanácson. Mit mondhattam nekik? Azt, hogy fizessék ki. hiszen a felszólításon az is szerepel, hogy behajtják. A faluban az első negyedévi víz­díj összege meghaladja a 64 700 forintot, s ez csaknem I háromszorosa a korábbinak. Tudomásom szerint nyolcvan- hatan nem fizették ki eddig, s ez 22 ezer forintot jelent. Azt. hogy magas ez az összeg. Horváth Tivadar, a Somogy megyei Víz- és Csatornamű Vállalat főmérnöke a pana­szokból, a tanácsoktól érke­zett levelekből ismeri már az ügyet. Ezt mondja:. — Az új átalány alapján kivetett díjakat mi is magas­nak tartjuk, a rendelkezés azonban nem telte lehetővé, hogy mérsékeljük az összege­ket. A.hol van vízóra, ott a tényleges fagyasztást számláz­tuk. Vízórát azonban évekig nem lehetett kapni. — A gond , megoldódott: most van elég. s a MOM fo­lyamatos ellátást ígért. Ha a fogyasztó igényli — a kapaci­tástól függően — viszonylag rövid idő alatt bekapcsoljuk. Számítunk is arra, hogy meg­nő az igény a vízórák bekap­csolására. Eddig csak kevesen kérték, mert a fogyasztónak az óra körülbelül ezer forint­jába kerül, az átalánydíj vi­szont — az OVH rendelkezé­sének megjelenése előtt — nagyon alacsony volt. A kör tehát bezárult. Hoz­tak egy mindenkire kötelező rendelkezést, amelynek végső mindenki tudja. A községben i soron az állampolgár látja működik egy csecsemőotthon: hatvan gyereket gondoz ott negyven felnőtt. A vízfogyasz­tást órával mérik: a felhasz­nálás — érthető okokból — nem alacsony. A csecsemőott­hon az első negyedévre annyi vízdíjat fizetett, mint egy hét­tagú család, ahol nincs óra. Egy rendelkezésre hivatkozva Alapvető követelmény az, hogy a fogyasztó fizesse meg, amit felhasznál. Vízóra nélkül, a valóban felhasznált mennyi­séget azonban nehéz megálla­pítani. Épp ezért — ha csak egy családot veszünk alapul — a fogyasztás, mértékét vi­tatni lehet. Ha viszont abból indulunk ki, hogy a község még egyszer annyi vizet fize­tett ki. mint amennyit a ku­tak termeltek, akkor jogos a megállapítás: méltánytalanság helyettesé: történt. kárát, ha kevesebb vizet kap, mint amennyit ki kell fizet­nie. Toponáron például akkor sem tudnának ennyit elfo­gyasztani, ha éjjel-nappal folyna a csap. A vízmű ugya­nis a magasabb helyekre csak bizonyos napszakokban tudja eljuttatni a vizet. A kevesebb vízért e területek lakói még többet fizetnek. A fogyasztást mérő órák fölszerelése viszont két hónapig is eltarthat még, s közben a vízmű elkészíti a második negyedéves számlá­kat is. Ezek megint magas összegek lesznek. Nincs hát megoldás? A. panaszt sem a tanácsok, sem a vízmű ne.m tudja or­vosolni. Az illetékes az Orszá­gos Vízügyi Hivatal. Irányelvek az OVH-ból Illés György, az OVII elnök­Észrevétlen szabad napok Mérlegen az idő Munkaidő az, amit a gyár- j nők helyzetén változtat. ban vagy a hivatalban töl- | patyolat, a gáz és a fűtőanyag tünk, szabad idő pedig, amit j házhoz szállítása, a különféle nem ott. A 6zabad idő meny- csomagküldő-szolgálatok és a nyisége akkor nő, ha például j többi hasonló szolgáltatás ma szerepet játszik a dolgozók tudasa, általános műveltsége és pszichológiai állapota. Az elegendő szabad idő pedig ezek nélkülözhetetlen föltéte­le". Eddig azt kutatták a szocio­lógusok, hogy a munka ter­melékenységének növekedése kát. JMindez nagyon egysze- ; előtte azonban még jó ideig ] hogyan teremti meg a munka­nem j ott lesz a további változást | idő csökkentésének -feltételeit. 1 sürgető »csak«. Óriási a helyi közlekedés a gyárba, új, nagyobb terme­lékenységű gépek jönnek, even te több »ad vissza« mint 300 órát olvasásra, ki­amelyek öt nap alatt, »elvég- ! rándulásra vagy éppen zene­zik « a hatodikra jutó mun- hallgatásra. Bár ez szép szám, hogy rü. Olyannyira, is egészen igaz ... A nem munkahelyen töltött idő ugyanis nem feltétlenül j megjavításában rejlő szabad­lábad idő. Hiába a szabad j idő-tartalék is. Jan Danecki taka- lengyel szociológus szombat, ha mosással rítussal vagy cikkek utáni telik. A következőkből talán becslése éppen hiány-1 szerint itt évi 300—350 érá­szai adgálással | ról van szó. Ez több, mintha a dolgozók hivatalos munka­kiderül, hogy a tényleges sza- j idejét napi egy órával csök- bad idő növelésének koránt­sem egyetlen módja a munka­idő csökkentése. | kentenék! Más típusú időtartalékok i után kutatnak a vállalatokon A lakáskörülmények példá- i belül. Nagy időveszteségekkel ul igen nagy súllyal esnek lat­ba a családok időmérlegén. Szovjet szociológusok felméré­sei szerint az új. fölszerelt lakásokban dolgozók évente 190 órát takarítanak meg az­által. hogy nem kell vizet me­legíteni, hamut kihordani, fű­tőanyagért menni... A szabad idő rejtett tartalé­kainak föltárása szempontjá­jar ugyanis műszakváltásnál a munkahelyek átadása, illet­ve a belső anyagmozgatás, »zökkenői«, a munka előtti és utáni átöltözések . . . A szabad szombat beveze­tése sem csupán négy, illetve nyolc órát ad. Gondoljunk csak arra, hogy így minden héten megtakaríthatjuk azt az egy-két órát. amit közieké­ből is igen fontos a szolgál- \ déssel, műszakváltással stb.- tatások korszerűsítése, bővíté- ! vei töltenénk. Ez egy év alatt se. Néhány 6zerző mar odáig i 8—10 szabad nappal egyenlő! megy a következtetésben, j A pihenésre, szórakozásra hogy a szolgáltatások javítá- j fordítható szabad időnek te- sával több valódi szabad idő- hát még nagy tartalékai van- höz jutnak az emberek, mint- ! nak. Mégis miért fontos mind- ha újabb szabad napot kap-! ezt több hónapi munkával, nának. Fő érvük, hogy a szol-! ezernyi számítás alapján meg- gáltatások javítása elsősorban i állapítani? A választ Danecki az egyébként is legkevesebb ! így adja meg: »Minél bonyo- (hetenként 3—4 óra) szabad ; lultabbak és precízebbek a idővel rendelkező dolgozó I berendezések, annál nagyobb az újabb vizsgálatoknál már ennek fordítottjára kíváncsi­ak. Azaz: milyen hatással van a szabad idő növekedése a termelékenységre? Figyelemre méltó és elgon­dolkodtató a Megosztott idő egysége című könyvben olvas­ható vizsgálati eredmény. Eszerint azok a dolgozók, akik napi két-három óra, minden munkától mentes sza­bad idővel rendelkeznek, sok­kal hatékonyabban használták föl munkaidejüket, mint azok, akiknek tényleges szabad ide­je nem haladta meg a fél órát. A munkaidő alatti nem produktív idő (cigarettaszünet, beszélgetés stb.) az utóbbiak­nál 75 százalékkal magasabb volt! A könyv további részé­ből kiderül, hogy a szabad idő mennyisége hat még a munka minőségére, az általá­nos műveltség emelkedésére, a szocialista demokratizmus fejlődésére, és meg 6ok egyébre. Ezek a kutatások tehát nem egyszerűen érdekesek. A fölve­tett kérdésekre adható vála­szok gazdasági és társadalmi fejlődésünk fontos meghatá­rozói. Bíró Ferenc — A rendelkezés célja az volt, hogy ösztönözzük az ál­lampolgárokat a vízzel való takarékosságra. Az állam évente egymiiiiárd forinttal egészíti ki a. lakók által fize­tett vízdíjakat, azért, hogy fe­dezni tudjuk a termelés és a szállítás, költségeit. Az ország­ban több mint százezer olyan felhasználó van, amelynek a fogyasztását nem méri óra. A nagy udvarokon, kertekben sok vizet használtak, pazarol­tak el; az átalány .megemelés sével az volt a célunk, hogy fokozott takarékosságra ösztö­nözzünk. A rendelkezés ked­vező hatást váltott ki az ese­tek 98 százalékában; két szá-, zalékra tehető csak azoknak a fogyasztóknak a/, aránya, akik többet fizetnek ki, mint amennyit felhasználnak. Kö­zöttük vannak a kis települé­sek, ahol a helyi víztermelés alapvetően meghatározza a fogyasztást. Samogyom kívül Békés megyéből érkeztek ha­sonló panaszok. Az Országos Vízügyi Hiva­tal foglalkozott ezekkel, es hamarosan irányelveket ad ki e gondok megszüntetése érde­kében. Néhány helyen — ahol ez indokolt — az átalányok általános mérséklését is lehe­tővé teszik, másutt arra ad lehetőséget, hegy az egyedi eseteket külön vizsgálják és értékeljék. Az irányelv is ösz­tönöz azonban arra, hogy mi­nél gyorsabban szereljék föl a vízmérőket. A legmegnyugta­tóbb megoldás ez: kizárja a méltánytalanságot, s minden fogyasztó annyit fizet, ameny- nylt felhasznál. Ez a népgaz­daságnak éppúgy érdeke, mint a lakóknak. Dr. Kercza Imre Somogyi Néplap

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents