Somogyi Néplap, 1976. május (32. évfolyam, 103-127. szám)

1976-05-22 / 120. szám

Változik az életmód Megyénk egyik lendületesen ! fejlődő települése Tab. Az j ipartelepítések során itt nem- j csak a lakosság- létszáma. no- | lanysziereliést, a Mezőgép Vál­lalat pediiig a víz bevezeteset. A közös munka ütemére és a lélikesedésire jellemző az élké­vekedett jelentősen, hanem. — | szülés időtairtaima: a múlt év ezzel párhuzamosan — fiiata ladott is a nagyközség. A Videoton helyi gépgyárában dolgozók átlagéletkora 22—23 óv, s természetes, hogy ezzel együtt az óvodák és lakások iránti igény is hirtelen meg- növekedett. A másik legna­gyobb iparú létesítmény a Bu­dapesti Vegyipari Gépgyár te­lepe, amely szintén nagyszám­ban vonzott a községibe szak­embereket. . A DÉDÁSZ, a Me­zőgép, az áfé&z, a Camipáng- eikk Vállalat szocialista bri­gádjai szívesen ajánlattak föl társadalmi munkát. — A két éve épült egéstzség- háznnlk már majdnem rende­lőintézet — mon dta Szabó Ká­roly, a nagyközségi tanács el­nöke. — Akik eddig kénytele­nek voltak Siófokra járni a szakrendelésekre, most hely­ben igénybe vehetik ugyanazt az orvosi ellátást, hat égés z- ségüigyi szakágazatban. Kör­zeti orvosaink egyben, seakor- voisok.is, a fennmaradó szak- rendelési óraszámban pedig a siófoki kórház orvosai segíte­nek iki bennünket. Tehát nem a, betegnek kell Utaznia ki­vizsgálásra, kezelésre; a jól fölszerelt, műszerezett etgé&z- ség’ház 'lehetőséget ad a bo- • nydlultaiáb vizsgálatok' elvég­zésére isi A régi egészségű ázat tüdő­gondozóvá alakították át, így a szűrés és az állandó orvosi ellenőrzés is helyben, megold­ható. Az örömteli gondok egyike az, hogy kevés az óvodai— bölcsődei férőhely. A letele­pülő fiatal házasok bizony igényelnék a bölcsődét, mert a jelenlegi 40 személyeset —, amelyet a régi nemzeti bank épületéből alakítottak ki — máris »kinőtték« a kicsik. Óvodájukra különösem, büsz­kék a taíbiak. Szinte teljesen saját erőből létesült; a terve­zéstől a ki vitelezésen át min­dent társadalmi munkaként végeztek el a község lakói. Besegítették a vállalatok szo­cialista brigádjai, a katoma- fiataioik. Aki tudott pénzt is. adni hozzá; a Videoton 750 000, au.. áfász 50 000 forin­tot; a DÉDÁSZ vállalta a vil­júiniusában kezdték az építke­zést, s december elején a gye­rekek már birtokukba vehet­ték az új óvodát. Több mint 600 yv-enek jár Tabán iskolába. S bár tante­remhiány egyelőre nincs, gon­dot ad a nehézkes, akadozó közétkeztetés. Az ötéves terv feliadatai között itt ennek meg­oldása a lakásépítkezéssel egyenrangúként szerepei. Korszerű házaik, modern la­kótelepeik emelkednek itt is, ott is az utcák során — jelez­ve a megváltozott, új igénye­ket. Tavaly 75 lakást adott át a tanács, s az OTP-méi máris mintegy száz . család lakás- I igénylése vár kielégítésre. Ezenfelül csupán a Videoton- gyár 80—100 lakást kér a dol­gozói számára a köcaeljövőben, mivel bővülő üzemük új szakembereket vonz a község­be. Az új lakótelepek, szociális intézmények és maguk az ipari létesítmények is maga­sabb szintű kommunális beru­házásokat igényéinek. A tör­pe vízmüvet már kinőtték, s bár három új kutat fúrattak nemrég, a 300 köbméteres víz­tározó kevésnek bizonyult a nyári napokon. Az építkezésekben, a parko­sításban, a közművek létesíté­sénél a lakosság nagy buzga­lommal veszi ki részét a tár­sadalmi munkákból. Az em­berek ragaszkodnak lakóhe­lyükhöz, szívügyüknek tekin­tik szépítését, korszerűsítését. — Taibot 1969-ben jelöltek ki ipartelepítésire — mondta a tanácselnök. — Az utóbbi hét év alatt az iparosodással egy­fajta tudati átalakulás és élet­mód-beli változás is végbe­ment községünkben. Nagyob­bak az igények, s ezeket — a lehetőségeink szerint — ki is kell elégíteni. Az áruellátás színvonala, az új ABC-áiruház bővülő választéka, a szolgál­tatások mennyiségi és minősé­gi javulása mind azt célozza, hogy az itt dolgozó ipari munkásság megtalálja hely­ben a korszerű életforma föl­tételeket is. Bedö Ildikó Felelősségteljes feladatuk lesz Újjáalakulnak a társadalmi bíróságok A nyúl most a ,,sláger 99 (Tudósítónktól.) A böhönyei áfész 7. számú felvásárlóhelye Vesén van. A raktárájtó nyitva; bent a zsá­kokban különféle állati tápok. Karádi István felvásárló 21 éve dolgozik itt. — A felvásárló dolga nem­csak abból áll —- mondta —, hogy a hozott árut átvegye, hanem szerveznie kell a ter­melést is és föl kell kutatnia az elfekvő árut. Minden idő­szaknak megvolt — jelenleg is megvan — az: a növényfé­lesége és kisállata, amellyel a lakosság szívesen foglalkozik. Ebben a körzetben most a nyúl a »sláger«. A múlt évben 140 mázsát vett át a tenyész­tőktől Karádi István, az idén 150 mázsára van szerződése. A vései részen 30—35 tagja van a böhönyei nyúltenyésztő szakcsoportnak; a tápellátás zavartalan, és a szakcsoport- tagok a szálas takarmányt is időben megszerzik. A napos-baromfi árusítása az igényeknek megfelelő. Eddig 14 ezer csibét adtak ki a te­nyésztőknek, valamint 800 darab előnevelt kacsát. Ez utóbbira még van további igény. Hamarosan kezdődik a sza­móca-, majd a ri-bizliszezon. Ősszel az alma és körte mint­egy 450—500 mázsa lesz, a hullóakna pedig mintegy 400 mázsa. Előreláthatólag 25—30 mázsa babot is behoznak a gazdák. Uborkából 130 má­zsára, zöldbabból 400 mázsára van szerződésük a MÉK-kel, ezenkívül 12—15 mázsa dió­belet és 40—50 mázsa geszte­nyét is szoktak értékesíteni a véseíek. Az utóbbi években jófor­mán semmit sem hallottunk a társadalmi bíróságokról, s en­nek az az oka, hogy — el­enyésző kivétellel — csali pa­píron léteztek. Az ötvenöt so­mogyi társadalmi bíróság sem jeleskedett; erős a gyanúm, hogy több munkahelyen nem is tudták, hogy náluk társa­dalmi bíróságot választottak volna. Rövidesen megváltozik a helyzet — erről gondoskodik jiz Elnöki Tanács tavaly de­cemberi törvényerejű rendele­té. Ezután — a korábbiaktól eltérően — nemcsak bármely állami vállalatnál, hanem egyéb állami gazdálkodó szervnél, intézménynél és szö­vetkezetnél is működhet tár­sadalmi bíróság. Megalakítá­sáról a szakszervezeti bizott­ság vagy a szövetkezet illeté­kes szervének kezdeményezé­sére a dolgozók közössége, a termelőszövetkezeteknél pedig a közgyűlés határoz. Szép és felelősségteljes feladat vár a társadalmi bíróságokra; dön­téseikkel -nevelik a dolgozókat a szocialista együttélés szabá­lyainak megtartására, a fe­gyelmezett munkára, a szo­cialista együttélés szabályai­nak megtartására, a fegyelme­zett munkára, a szocialista munkaerkölcs erősítésére, a társadalmi tulajdon védelmére és segítik a szocialista de­mokrácia fejlesztését. A felelős döntések megho­zására a munkahelyek legki- válőbbjai alkalmasaik, akik szavának hitele van a közös­ség előtt. A társadalmi bíró­ság tagjait a vállalat dolgozói, illetve a termelőszövetkezet közgyűlésének részvevői vá­lasztják m-eg öt esztendőire-. A jelölés a szakszervezeti bizott­ságnak vagy a szövetkezet ve­zetőségének a dolga de bár­melyik dolgozó is javaslatot te­het. " , A társadalmi bíróság tagja természetesen csak büntetlen előéletű, erkölcsileg kifogásta­lan, és példamutató munkát, magatartást tanúsító dolgozó lehet. Ä bíróság elnökének is­mernie kell munkahelye éle­tét. tehát ezután meghívót kap a vállalatvezetés, a szakszerve­zeti bizottság vagy a szövet­kezeti vezető testület minden ülésére, ahol a munkafegye­lemről, a társadalmi tulajdon­ról és az üzemi, szövetkeze'! demokráciáról esik szó. Hogy mindez ne maradjon ábránd, ahhoz sok változásra van szükség, és legfőképpen bizalomra. Az, hogy eddig a társadalmi' bíróságok csak ne­vükben éltek, tekintélyük el­vesztését jelentette. Pedig tu­catnyi ügy volt, amely nem tartozott fegyelmi hatáskörbe, még kevésbé nem a szabály­sértési hatóság vagy a rendőr­ség tevékenységi körébe. A társadalmi bíróságok az apró, de voltaképp a közösség érde­kei z sértő ügyeket tárgyalják legalábbis ez lett volna a fe'- adatuk. A törvényerejű rendelet nyomán haladéktalanul hozza kell kezdeni a társadalmi bí­róságok életrehívásához. Dr. Müller Lajos, az SZMT köz- gazdasági osztályvezetője ar­ról tájékoztatott, hogy a szak­szervezet nem késlekedik, a megyei munkajogi bizottság már megtárgyalta a tenniva­lókat. Csakhogy a tárgyalások korántsem elegendők; a mun­kahelyek elhatározására van szükség. Annak a fölismerésé­re, hogy a társadalmi bírósá­gok segítségével közelebb jut­nak a politikai, gazdasági cé­lokhoz. A társadalmi bíróság fi­gyelmeztetésben, dorgálásban és megrovásban részesítheti az érintett dolgozót, s az ügy­ben tapasztalt rendellenesség megszüntetésére az illetéke­seknek jelzést adhat. A társa­dalmi bíróság kezdeményez­heti az alkoholista dolgozó kötelező gyógykezelésének el­rendelését is. Ha szabálysér­tésre vagy bűncselekményre derül fény, természetesen ér­tesíti erről a hatóságokat. A társadalmi bíróság hatá­rozatai ellen az elmarasztalt dolgozó — a határozat kézhez vétele után nyolc napon belül —-panasszal fordulhat a szak- "szSr *"b I zöt ts ághoz, vagy’ a szövetkezet vezetőségéhez, s az a panaszt tizenöt napon be­lül köteles elbírálni. A társadalmi bíróságoknak figyelemre méltó lehet az er­kölcsi szerepük; ennek eléré­séhez azonban gyors és rend­kívül körültekintő szervező munkára van szükség. A tár­sadalmi bíróságokat ezután formális, semmire sem jó »bi­zottságoknak« tekinteni több mint felelőtlenség. p_ jj. 25 év egy helyen „Becsületességét, munkaszeretetét tanítani lehetne” A Dankó Pista utca hepe­hupás agyagútján fölfelé ka­paszkodom ; Kardos Györgyöt keresem. A munkahelyén azt mondták, hogy szabadságot kért. A takaros, hosszúkásra épített ház első lakásából hívja elő a fekete ruhás, őszes hajú, szép felesége. Az ötvenhat éves, gondosan öl­tözött, inas férfi az árnyékba helyezi a szőkéket. Felesége kisszékre telepszik. Azért ke­restem meg Kardos Györgyöt, mert munkahelyén, a csurgói Napsugár Ipari Szövetkezet­nél minden ember dicsérte. Huszonöt éve dolgozik itt. i Szeretettel beszélnek róla. Horváth József évek óta köz­vetlen főnöke: »Segédmunká­soknál nem ritka az igazo­latlan mulasztás. Kardos György ezt nem ismeri. Be­csületességét, munkaszerete­tét tanítani lehetne.« Kardos György nyílt arcá­ból tiszta, barna szemek vi­lágítanak. — Zenész családból szárma­zom, magam is cimbalmoz- tam, .sokfelé megfordultunk a zenekarral. Legény voltam, könnyen kaptam bárhol la­kást. 1948-ban nősültem; egy év múlva jött az első gye­rek, aztán még három. Öt­hat helyen laktunk, míg visz­szakeveredtünk ide, anyám házába. Gyökeret kellett eresztenem a család miatt. Mert milyen élet lett volna az, hogy elmegyek egy hétre, Somogyi Néplap jlg '-*4111? GERENCSÉR MIKLÓS EMLÉKE r ■Ka TISZTA FORRÁS 1 __ Nagyszombatnál azért volt ér­zékeny a kudarc, mert Rákó­czi itt többet veszített, mint egy ütközetet: a nagy lehető­ség csúszott ki a kezéből, pe­dig már megragadta. Ha le­győzte volna Heistert, akkor 1704 minden fáradozását, ku­darcát, balszerencséjét busá­san kárpótolja. Ha ez bekövet­kezett volna, továbbra is tőle függ a kezdeményezés, talán a végső, közeli és győzelmes kimenetelig. Táborban, nyeregben Jobban teszi, ha minden­ben ragaszkodik elképzelései­hez. Utólag kiderült — veszett fejsze nyele —, helyes hadi­tervet akart megvalósítani. Tizenkétezer lovassal, hétezer­nyolcszáz gyalogossal és hat ágyúval sorakoztak csatarend­be a Nagyszombattól nyugatra elterülő síkságon. Szemben velük Heister azonos nagysá­gú serege. Ágyúja viszont há­romszor annyi volt, mint a kurucoknak. Karácsony más­napján, kora délután a kuru­cok ágyúzása vezette be a csatát. Eleinte sokat ígérőén alakultak a fejlemények. Heis­ter kipróbált katonái nem tudták feltartóztatni a magya­rok támadását. De a harc he­vében a megbeszéltektől elté­rően kezdett viselkedni a bal szárnyon Esterházy Antal, majd a jobb szárnyon Ber­csényi Miklós. Szeszélyes in­tézkedéseikkel megbontották a sereg egészének összhangját. Ráadásul a győzelemittas lo­vasság a császáriak poggyá­szára vetette magát, a zsák­mánnyal törődött, nem a csa­tával. Heister, aki embernek aljas gyilkos volt, de egyszers­mind kiválóan képzett katona, azonnal élt a lehetőséggel, megzavart csapatait villám­gyorsan ráncbaszedte és ellen- támadást vezényelt. De még mindig a kurucok diktálták a harc menetét. Győztesnek ígérkező támadásba lendült a Üj év,' új remények: 1705 kezdete egyúttal a friss fel- ocsúdás Rákóczi számára a nagyszombati vereség után. Nyárády zászlóalj, mellette Mondhatni, a tél folyamán le szintén támadást színlelt a Scharudi zászlóalj, de ez vá­ratlanul megállt, muskétáiból oldalról tüzet nyitott a Nyá­rády zászlóaljra. Árulás, át- pártolás az ütközet kellős kö­zepén. A megtámadottak ha­nyatt-homlok menekülni kezd­tek, s a csatarend felbomlott, és alkonyaira Heister öléoe hullott a győzelem. Még tart a visszavonulás, de Rákóczi már a széles körű védelem megszervezéséről in­tézkedik. Élve a természetes földrajzi viszonyokkal, hár­mas mélységre tagolja a vé­delmi övezetet a Vág, a Nyit- ra és a Garam felhasználásá­val. Arra számít, Heister foly­tatni fogja az üldözést, ám a hentes generális óvatos. Beéri annyival, hogy legyilkolja a Nagyszombatban talált sebe­sült kurucokat. Taktikai elő­vigyázatosságának oka, hogy nem tudott lényeges kárt ten­ni Rákóczi seregében. A fejedelem ugyan veresé­get szenvedett az ütközetben, de erővesztése szóra sem ér­demes. Messze jelentéktele­nebb, mint például a három gróf koroncói csatavesztése. sem szállt a nyeregből, egyik helyről a másikra sietett, csa­patokkal, intézkedésekkel nö­velve a Felvidék biztonságát. Február utolsó napján akko­ra pompával és erővel vonult be Egerbe, mintha a legsike­resebb hadjáratból érkezett volna meg. Anélkül, hogy egy percre is elhanyagolná a katonai fel­adatait, lázasan veti magát az országos politikai ügyek inté­zésébe. Háború van, a szerve­ző feladatok fő tétje nem le­het más, mint a honvédelem. Dönt a reguláris hadsereg lét­rehozásáról. Megszabja, meny­nyi katonáról kötelesek gon­doskodni a vármegyék, a nemesi porták. Vita vitát kö­vet. Nincs, nem is lehet fo­galma a társadalomtudomá­nyokról, nem gyanítja, milyen mélyreható következmények­kel jár , a döntés, amelynek csak a közvetlen célját látja világosan. Sokszor ki kellett engednie a szellemet a pa­lackból. Ezúttal megint növel­te a vármegyék és a nemesek befolyását, de a terhüket is, ami sok ellenkezést szült, egymás között csakúgy, mint vele szemben. Az önkéntesség megszünteTésével tovább csök­kentette a szabadságharc népi bázisát, s ez kedvetlenség for­rása lett a jobbágyi osztályban. Viszont hatékonyabbá vált a szervezettség, neki felelős főmegbízottak gondoskodtak a katonaság ellátásáról, szigorú ellenőrzéssel vette elején a. visszaéléseknek. Azt cseleked­te, amitől féltek Bécsben: ál­landó, fizetett, gyakorlott had­sereg alapjait vetette meg. Ebben a szegény, gyér né­pességű, kimerült országban oly lázasan követik egymást az események az élni akarás jegyében, hogy kétszázhetven év távlatából is csodálkozunk: honnan volt ennyi energiája a népnek és fejedelmének? Csak a francia követ, Des Alleurs úr nem csodálkozott. 1705. március 12-én vizitelt Rákóczinál. Mindkét részről óriási a csalódás, más-más elő­jellel. A parókás márki vala­mely keleti barbár kényúrra számított, s íme, egy ifjú, pompás, csupa szellem, hét nyelven beszélő kiválósággal találkozott. Egy gondolkodó­val, akiről perceken belül ki­derült, hogy politikához, dip­lomáciához, történelemhez, ka­tonai és pénzügyi kérdésekhez hasonlíthatatlanul jobban ért, mint ő, a nagyvilági francia. (Folytatjuk.) ** i aas y<. és csak egy-egy napra jövök haza ... Az édesanyám is a szövetkezetnél dolgozott, leve­leket hordott az irodából. Na­gyon szerették, és engem is hívtak. Alig várták, hogy menjek. Jól fogadtak, isme­rősök közé kerültem. Építet­tünk mindenfelé, mert akkor még működött a szövetkezet építőipari részlege. össze­szoktunk. Táppénzen sem voltam a huszonöt év alatt öt napnál tovább. Akár a köz­pontba megyek, akár a kettes vagy hármas telepre, mintha a családba mennék. Minden­hol ismerős arcok; szervusz, hogy vagy? Nemrégiben feloszlott az építőipari részleg; a brigád más vállalathoz került, örül­tek volna, ha Velük megyek. Nagyon hívtak De én nem akarok más vállalathoz kerül­ni. Minek csavarogjak? A megélhetés is megvan, meg aztán a tmk-hoz kerültem, és tetszik a karbantartó munka. Könnyebb, mint az építkezés. Nem kell olyan nagy meglő-; dulással csinálni. Erősebb munkában voltunk, mikor emeleteket csináltunk. És ki­maradtak a vidéki utazások is. A tmk olyan beosztás, hogy segítenünk kell. Jólesett, mikor az elnök odajött hoz­zám, »Gyuri bácsi, könnyebb munkáira tesszük, mert eiirnúit ötvenöt éves.« De én meg­őrülnék, ha éjjeliőrként ül­nöm kéne, tétlenül. Mozogni szeretek. Meg aztán gépesítik már a nehéz munkát. Ezért is tervezem, hogy két-három évet ráhúzok a nyugdíjra. A gyerekeket is segíteni szeret­ném, míg egészen lábra áll­nak. — Nem kell már nekünk semmi, Gyurka — szól közbe az asszony, és nekipityeredik. — Csak az unokát tudjuk fölnevelni.. 1 — És fény de­rül a gyászruha okára: egy éve meghalt a lányuk, aki után két kisgyerek maradt. Az egyiket az apának ítélte a bíróság. A két idősödő em­ber szeretné maga körül tud­ni az egész családot. A hosszú ház két hátsó la­kásából egy-egy meny érdek­lődő pillantását kapom el, miközben főznék, takarítanak, a gyerekekre ügyelnek. — A két fiam kőműves, a harmadik vízvezeték-szerelő. Mindhárman a tanács költség- vetési üzeménél dolgoznak. Kettőnek már megvan a szakmunkás-bizonyítványa, s a harmadik is megszerzi. Ne­künk nem lesz nehéz átépíte­ni a házunkat. Már szűk. Azért is vagyok most szabad­ságon; a szövetkezetnek ház­bontásban segítettem, onnan kaptam fele áron építőanya­got. Egészséges, kényelmes há­zat építünk. Idáig nem volt engedély az építésre, de most már rendezik a Dankó Pista utcát is. Már a vizet is be­vezették. Ugye, megérti, mek­kora az. örömünk? Mondom neki,. hogy mennyire szeretik »bent«. — Azt észrevettem. Mindig kapok jutalmat. Négyszer Kiváló dolgozó kitüntetést adtak. A húszéves törzsgárda- ünmepsóg is szép volt. Tizen­két napra a Szovjetunióba is elküldték, jutalomüdülésre. Gombos Jolán

Next

/
Thumbnails
Contents