Somogyi Néplap, 1976. május (32. évfolyam, 103-127. szám)

1976-05-20 / 118. szám

Gépek a Sió-mederben Mir nem sokáig dolgoznák a Sió medrében. Több hóna­pos »szárazság« után pénte­ken este 6 órakor megnyit­ják a Balaton-zsilipet. A Sió medrének Siófok területére eső szakaszát 1974 júniusában kezdték, el ren­dezni. Ennek során megerő­sítették. a falakat és bővítet­ték a vízleeresztő zsilipet. A csatornának eddig másod­percenként 50 köbméter víz volt az áteresztő képessége, ezt. növelték másodpercen­kénti 80 köbméterrel Így gyorsabban tudják levezetni a Balaton fölösleges vizét. A nagyobb tömegű és gyor­sabban áramló víz miatt át kell építeni a zsilip előtt az úgynevezett osztószigetet is. A munkákat ez év novem­berében fejezik be.. Szebb és reqdezetebb lesz a siófoki szakasz medre, s biztonsá­gossá válik ,a tó vízszintsza­bályozása. A zsilip pénteki megnyi­tása után körülbelül egy hó­napig áramlik majd a Duna f$lé a tó vize. Utána ismét száraz lesz a meder, hogy az építők határidőre befejez­hessék a munkát. Pénzért sikeres fölvételit ígért egy tanár Vastag legyen a boríték... Mindhárom szülő visszautasította -é Jogerőre emelkedett a járásbíróság ítélete Az édesanya nem tudta, mire gondoljon, amikor be­tette maga mögött az ajtót. Nyolcadikos Jóska fia jövőjét akarta megbeszélni a fogadó­napon a tanárral, a maitema­tika, kémia szakos Tóth Fe­renccel. Eimondta, a család úgy látja, talán a mezőgazda- sági szakközépiskola lenne jó a gyereknek. A tanár tiltako­zott : ha szeretik a fiút, ne engedjék mezőgazdasági pá­lyára, korán kell kelni, sárba kell járni és így tovább. Tóth Ferenc a közgazdasági szak- középiskolát javasolta. Rögtön »megnyugtatta« áz édesanyát, a fölvételi sikeréért tepzlje, tudna járni, igaz, ez aiiyági áldozattal járna. Tóth Ferenc nemcsak a kaposvári II. Rá­kóczi Ferenc Általános Iskola tanára,, hanem a közgazdasági szakközépiskola óraadója, va­lamint a marcali és a kapos­vári járás szakfelügyelője ,;s volt kémiából. Mindez gondol­kodásra késztette az édes­anyát, s az eredmény az lett, hogy a gyerek a közgazdasá­gba jelentkezett. Az édesanya többször talál­kozott Tóth Ferenccel, aki egyetlen alkalommal se mu­lasztotta el megjegyezni, hogy áldozni kell a fölvételiért, vastag borítékra van szüksége az »ismerősének«, aki majd intézkedik. Az apának kije­lentette, négy-ötezer forintra van szükség, de minél gyor­sabban. mert az »ismerőse« csak két-három gyereket tud bejuttatni a közgazdaságiba, s ha a szülők sokaik tétováz­nak, Jóska a középiskola ka­puján kívül marad. Az édes­apa megtárgyalta a dolgot egyik ismerősével, aki ezt mondta: eszébe ne jusson a vastag boríték, az a. tanár közönséges szélhámos, aki ki szülő is sejti, szélhámossal áll szemben. Tóth Ferenc har­madszor is sikertelenül, Zsu­zsanna szüleitől sem tudott pénzt kicsalni. Pedig nagyon számított rá; még a lakáscí­mét meg a telefonszámát is fölírta az édesanyának, érte­sítse bármikor, ha fizetni akar... Tóth Ferenc a nyomozás el­ső percétől a jogerős ítélet ki­hirdetéséig tagadta bűnössé­gét, azt hangoztatta, szeren­csétlen félreértésekről van szó. A szülők azonban sorra val­lomást. tettek és a tanán sze­mébe mondták, igenis pénzért protekciót ígért. Először a Kaposvári Járás- bíróság hozott ítéletet az ügy- *fc>en, a negyvenhárom éves 'Tóth Ferencet háromrendbeii -hivatali befolyással való üzér­kedés bűntette miatt hathavi börtönre és ötezer forint pénzbüntetésre ítélte, két évre pedig eltiltotta a közügyektől. A bíróság az ítélet indoklásá­ban hangsúlyozta, a közéleti tisztaságának megőrzése ér­dekében kizárólag a végre­hajtható szabadságvesztés al­kalmas a büntetési célok el­érésére. Csak a börtönbünte­tés áll arányban a cselekmény ; fokozott társadalmi veszélyes­ségével, csak ez szolgálhatja az általános megelőzést, a visszatartást. Hogy végül is Tóth egy fil­lért sem kapott, semmit sem számít. Az annál inkább, hogy szélhámosságával megpróbálta beszennyezni más tanárok be­csületét, hiszen örökösen azt hangoztatta, másoknak van szükségük a pénzre, akik kö­zel vannak a tűzhöz. Maga­tartásával a szülőknek azt bi­zonygatta, a felvételi rendszer korrupt, s ez egyedüli -bizo­nyosságot csali a pénz nyújt- hajta. Mélységesen megnyug­tató, hogy egyetlen szülő sem hitt -neki. •• - • A járásbíróság ítéletét az ügyész tudomásul vette, a vádlott és védője viszont föl- mentésért föllebbezett. (Ezt később módosították, a má­sodfokú tárgyaláson már csak enyhítést kértek.) A Kapos­vári Megyei Bíróság elutasí­totta a föllebbezéseket, s jog­erőre emelte a járásbíróság ítéletét. Mindenki megnyugtatására: az ítélet azt is jelenti, hogy Tóth Ferencnek búcsút keÜ intenie a katedrának. Pintér Dezső GERENCSÉR MIKLÓS EMLÉKE TISZTA FORRÁS Lx=: akarja zsebelni a tájékozatlan szülőt. Az apa közölte, ő is így gondolta. Mindez 1974 őszén történt, s Tóth Ferenc néhány hónap múlva ismét kísérletet tett. Egy édesanya érdeklődött, s Tóth nem fukarkodott a di­csérettel: Gyöngyi remekül ta­nul, szép jövő vár ró, de a közgazdaságiban biztosra kell menni, s ezért pénzt kellene áldozni... Egyáltalán nem re­ménytelen a dolog, neki ösz- szeköttetései vannak. Az édes­anya döbbenten hallgatta, s azzal köszönt el, ezt minden­képpen meg kell beszélnie a férjével. Otthon úgy döntöt­tek, dehogyis mocskolják be magukat azzal, hogy pénzt tíugdiosnak valaki zsebébe: Gyöngyi ikitűnő tanuló, nincs szüksége semmiféle protekció­ra. Tóth Ferencnek ez sem volt elég. Még mindig nem vette tudomásul, hazugságainak a gyermeke jövőjéért legjobban aggódó szülő sem dől be. Nem olyan időket élünk, amikor a pénz mindenhatóságának em­legetésével ezrekre lehet szert tenni. A legtájékozatianabb Megérkezik Szegedre az er­délyi rendek küldöttsége- Ar­ról értesítik, őt választotta fejedelemmé a gyulafehérvári országgyűlés. Bár levélben szólítja fel száműzetéséből az öregedő Thököly, hogy ő még Erdély fejedelmének tekinti magát, nevelt fia tehát ne fo­gadja el az erdélyi ország-gyű­lés határozatát, Rákóczi nem az érzelmekre hallgat, -hanem a politikai szükség parancsá­ra. Bécsből újabb ajánlat érke­zik fegyverszünet megkötésé­re. A fejedelem él a lehető­séggel, neki legalább -akkora érdeke az erőgyűjtés, mint a császáriaknak. Embertelenül nehéz feladatokkal terhelte meg az 1704-es esztendő. Újra elindul hát tárgyalni Gyön­gyösre. Amúgy sem hízelgő helyze­tét majdnem kilátástalanná teszik a bekövetkező esemé­nyek. Gyöngyös felé sietve arról értesül, hogy Höckstädt- nél megsemmisít^ vereséget mértek az osztrákok az egye­sült francia—bajor hadakra. Ezzel Rákóczi legsarkalato- sabb számítása dőlt romiba, mert mozgalma belső sikerét arra a külső feltételre építet­te, hogy Ausztriát megverik a spanyol örökösödési háború­ban. Mielőtt Gyöngyösre ért vol­na, jelentést tett neki az észa­kig követjárásból visszaérkező Ráday Pál. Hűvös és elutasító volt XII- Karoly svéd király válasza: kereste Ausztria ba­rátságát, a Habsburgok ellen­ségeivel nem akart szövet­kezni. Teljesen magára maradt a fejedelem. Csakis a belső erő­források táplálhatták meg­csappant reményét. Mégis az­zal az eltökéltséggel érkezett Gyöngyösre, hogy szabadság- harcának célja nem lehet alku tárgya. Fekete karácsony Bécs, ahol történelmi kor­szakok egymásutánjában ta­nulhatták ki a politikai ügyes­ség és az erőszak kombiná­cióinak magasiskoláját, nem fogadta »üres kézzel« a béke- tárgyalásokra érkező Rákóczit. Noha életbe lépett a fegyver­Falu a völgyben m m iwflha évszázados titko­ly I kát rejtene, úgy búvik meg a zselici rengeteg dombjai között — Kaposvártól tizenhét kilométerre —, egy kis völgyben a falu: Bőszénfa. A hétszáz lelket számláló te­lepülés neve a régmúlt kuta­tói szerint valamikor Bőszsn- f-a-lvta volt, ebből egyszerűsö­dött az elnevezés Bőszénfává. Apró nyom a múltról. A név arról árulkodik, valamikor szénégetéssel foglalatoskod­tak a környéken élő emberek. Ma nyomát se találni e régi mesterségnek. A legidősebbek — mint a hetvenkét esztendős Jäger Péter is — csak hallo­másból tudnak erről. Mond­ják, még üveghuta is műkö­dött ezen a vidéken. Ipar nap­jainkban alakult ki a környé­kén. Valaha csak a bognár meg a klumpakészítő dolgozott itt iparosként. A Zselic kincse a fa. Kenye­ret, munkát ad az emberek­nek. A mezőgazdaság jellege itt más, mint a .megye többi részében. A domboldalaikat szántó Dutra nehezen kapasz­kodik a hajlatokon, artistamu­tatványnak beillő ügyességgel. Minden újabb és újabb hek­tár meghódítása emberfölötti erőt kíván- Az itt termesztett szántóföldi növények közül a kenyérgabonafelák 2—3 má­zsával, a burgonya 10 mázsá­val hoznak alacsonyabb ter­mést, mint a megye más ré­szein. Távol a faluközpanttól, az egyik pusztán találkoztam Jä­ger Péterrel és Szabó Jenővel. Az idősebb nemzedék képvi­selői. Mindketten a gazdaság dolgozói. Kazlakat raktak, csak néhány percre jötték le a készülő halom tetejéről. — A bőszénfad múlt érde­kelne. A szénégetők, a tsz, az itt élő emberek. Nehezen indul a beszélge­tés, azután zuhatagtoént jön­nek a régi emlékek. — Svábok laktak itt —hal­lom Jäger Péter bácsitól. — A háború után kitelepítették őket. Jöttek ide mindenfelől: a Felvidékről, Erdélyiből, az Alföldről... Ki tudja, hányfé­le ember lakik erre. A régi tsz? Ariról keveset tudok. Ha­difogságban voltam, amikor megalakult. Szabó Jenő bácsi siet a se­gítségemre. — Negyvennyolc-negyvenki- lencben lehetett. Tizennégy család alapította meg. Emlék­szem, volt cséplőgépük és traktoruk is. ötvenhatban, az­után felbomlott az egész. Az­óta se alakítottak itt termelő- szövetkezietet. Én nem voltam tagja a réginek. Nem is akar­tam. Az elején, csak azért akart mindenki szervezni, hogy elnök, brigádvezető meg szünet, Heister változatlanul folytatta katonai mozdulatait a Dunántúlon, zaklatta a szórványos kuruc erőket, ra­bolta, pusztította a lakossá­got, bevette Simontornyát, amelynek parancsnokát le- gyilkoltatta. A fejedelem sok­szorosan tisztában volt az ud­var hitszegő elvetemültségé­vel, de nehéz helyzetében semmit sem tehetett Heister dunántúli garázdálkodásai el­len. Végre szeptember köze­lién meghosszabbították a fegyverszünetet, de addigra katonailag birtokflkba vették a császáriak a kockázat nélkül elérhető pozíciókat. Mire aláírhatták a meg­hosszabbított fegyverszünetet, addigra belpolitikai zavart próbált előkészíteni Ausztria. A bécsi politikusok, akik az ellenreformáció legmerevebb pártfogói voltak, most azzal búj lógatták a Felvidék tizen­egy vármegyéjének protestán­sait, hogy követeljék Rákóczi­tól templomaik visszaadását. Amely templomokat épp a császáriak ragadtak el Luther és Kálvin híveitől. Figyelme, energiája megosztásával ne­hezen sikerült megértő állás­pontra bírnia a fejedelemnek a Felvidék protestánsait. A fegyverszüneti tárgyalá­sok után Vihnye fürdőre uta­zott a fejedelem, rendbe hoz­ni aláásott egészségét. Innen irányította a kezdődő béke­tárgyalásokat, melyekre a Vihnyéhez alig kétórai járás­ra lévő Selmecbányán került sor. Bercsényi Miklóst bízta meg a közvetlen tárgyalással. raíktáros lehessen. Bezzeg ma más minden. Ha korábban történik... A háborús évek felkavar­ták Bőszénfa életét is. A Zselicség nagyon sok olyan embernek adott menedéket, aki az igazságszolgáltatás elől menekült. Háborús és egysze­rű bűnözőknek, de csak ideig-óráig tudtak itt meg­bújni. Bőszénfán ma már le­genda a Péterfi-ügy. Közvet­len a felszabadulás után bíró lett, majd a Magyar Dolgo­zók Pártjának helyi titkára. Nevét ma is gyűlölettel ejtik ki a falubeliek, akik ismer­ték. A ki telepítéseikből csi­nos kis vagyont harácsolt ma­gának. A fia jelentette föl: a román nácibarátok, a Vas­gárda tagja volt. Romániában felelt bűneiért. A nehéz próbálkozások után a Kaposvári Ál­lami Gazdaság vetette meg a lábát Bőszénfán. Ki­bérelték, majd megváltották a régi tsz-íöldeket. Ahogy azt Keresztes Jenőtől, a Kapos­vári Mezőgazdasági Főiskolai Tangazdaság kerületvezetőjé­től hallottam: ezerötszázhu­szonnyolc hektáron gazdál­kodnak. — Igaz, ebből csak fele a szántó. A növénytermesztést a hagyományoknak megfele­lően az állattenyésztés szolgá­latába állítottuk. Van juhásza- tunk és üszőtelepünk. A lehe­tőségek adottak a fejlesztésre. Innen szeretnénk biztosítani az utánpótlást a gazdaság tátomi és nagytoldi tehenésze­tének. Mi neveljük föl az üszőket, szállítjuk a másik két kerületbe. Bőszénfa közel fekszik a városhoz. Van vasútja és rendszeres autóbuszközleke- dése. Sokan járnak be dolgoz­ni Kaposvár nagyobb ipari üzemeibe, de sokain keresnek munkát itt a faluban is. A gazdaság klubszobát és mű­velődési termet épít dolgozói­nak. Háromszázezer forintot áldoznak erre. Van szolgálati lakás, de segítenek a családi ház-építőknek is. Könyvtárat is szeretnének a dolgozóknak. Megéri itt maradni — mondo­gatják az emberek. Ott van a SEFAG barcsi fűrészüze­mének telepe is. Fürstein Já­nos műszakvezető mondta: — Szívesein jönnek ide az emberek. A műszakbeosztás előnyös, mert marad idő a ház körüli munkákra is. A fizetés is a legmagasabb a környéken. A zselici települések jellem­zője: egyetlen utca alkotja a falut, egy sorban épültek a házak. Így van ez Bőszénfán is. A dombhajlatban ott sora­koznak a fehérre meszelt há­zak. Kerékpár nélkül nehéz itt mozogni. Kilométerek vá­lasztják el a falut a vasút­állomástól, a téglagyártól és a pusztáktól. Kövesút kellene a faluba, hallom lópten-nyo- mon az emberektől. Köves út, s akkor több ház is épül­ne. Bár így is egyre-másra magasodnak az új falak. A fiatalok — hisz könnyű be­járni a városba — itt terem­tenek maiguknak otthont. Nem­csak dolgozni, szórakozni is Kaposvárra járnak. Egy-egy jó színdarab, film megér annyit, hogy kocsiba üljenek, vagy busszal beutazzanak — szólnak a vallomások. A z iskola itt van a falu­ban, de csak őszig. Szeptembertől Szent- balázsra járnak majd a gye­rekek. Az ésszerűség kívánja így­Ha» a Zselicségről, a zselici falvakról esik szó, sokan csak legyintenek egyet, néha még azt is hozzáfűzik: Orfű lesz belőlük. Pedig nem így van. a Zselicnek, Bőszénfá- nak is van jövője — az itt élő emberek bizonyítják ezt: házak épülnek, otthonok szü­letnek a holnapnak. Nagy Jenő Növényvédelmi tájékoztató Fertőznek a gombabetegségek A meleg, párás idő kedvez l fejlődésben levő hajtások, le- az almafa- és az őszibarack- velek ugyanis a legfogéko- liszlhamxat fertőzésének. A nyabbak a fertőzésre. A véde­fertőzós rövid idő alatt jelen­tős mértékben emelkedett. Megyénk minden almása ve­szélyeztetett, s nemcsak a há- zikertekben, hanem a nagy­üzemi almásokban is erős fer­tőzések tapasztalhatók. A kór­okozó járványszerű elterjedé­sét csali gyors védekezéssel akadályozhatjuk meg. a fiatal, Egy napon öreg. sáros, meg­viselt külsejű katonát vezetett hozzá Bercsényi. A különös idegen Bottyán János volt. a legendás hírű törökaprító csá­szári ezredes, akit már ko­rábban generálissá nevezett ki a fejedelem, de kuruc ér­zelmei miatt rabságra vetet­ték, ezért nem jelentkezhetett Rákóczi táborában. Most meg­szökött börtönéből, és teendői tudomásulvételére járult a fe­jedelem elé. Más vendégek is jöttek Viih- nyére. Anglia és Hollandia béosi követei, akik saját or­száguk érdekei szerint — Ausztria szövetségeseiként — látták el a közvetítő szerepet a két tárgyaló fél között. Bár semmi okuk nem lehetett ar­ra, hogy a kurucokkal rokon­szenvezzenek, mindkét diplo­mata csaknem elragadtatva számolt be kormányának Rá­kóczi ragyogó tudásáról, em­beri felkészültségéről, érett vezetői rátermettségéről- Nem rajtuk múlott, s nem is a fe­jedelmen, hogy sikertelenül zárultak a Selmecbányái béke­tárgyalások. Október végén feloszlott a konferencia, me­gint a fegyvereké lett a szó. 7 Kezdettől tudta Rákóczi, mennyire ingatag a szabad­ságharc hatalmi helyzete, ha nem támaszkodhat állandó, szilárdan szervezett, feltétlen fegyelemben tartott reguláris hadseregre. Óráról órára sür­getőbbé vált egy ilyen hadse­reg megteremtése. (Folytatjuk.) kezéshez javasoljuk a Thiovlt S, a Pol—Sulkol Extra 80 WP, a Mikrolux 81, a Kumulus S 0,3, a Karathane FN—57 0.1, a Méréstan 0,05 százalékos ol­datának valamelyikét. Gyü­mölcsfáink harmonikus tap- anyagellátása érdekében — ez a jelenlegi legintenzívebb fej­lődési szakaszban nagyon fon­tos — tegyünk a permetlebe 0,2 százalékos Wuxal vagy Mikramid lombtrágyát is (100 liter vízbe 2 dl vagy 2 dkg Wuxal, illetve Mikramid). A múlt hét végén lehullott csapadék kedvező feltételeket teremtett az alma- és körte- varasodás, illetve a szőlőkben a szölö-peronoszpóra, szőlú- botritisz ismételt fertőzésének. A lisztharmat elleni védeke­zéssel egy menetben keverjük a permetlébe az Orthocid, az Ortho—Phaltan, a Dithane M—45, a Zineb 80 gombaölő szerek valamelyikét 0,2 száza­lékos töménységben. Rajzanak almásgyümölcsö­seink legveszedelmesebb kár­tevőjének, az almamolynak a lepkéi is. A kis almára, körté­re és levelekre rakott tojásai­ból a hónap utolsó hetében várható az első lárvák kelése. A jelenleg is rajzó és tojás­rakó lepkék ellen kezdjük meg a védekezést, majd a kis Lárvák megjelenésekor ismé­teljük meg. A védekezésre ja­vasoljuk a Bi—58 EC, a BI— 58 WP 40, A Rogor L—40 0,1 százalékos oldatának bárme­lyikét. Ezek a szerek a rágó­kártevő almamolyhernyók és a szívóhatásukkal károsító ta­kácsatkák ellen is hatásos vé­delmet nyújtanak. A javasolt védekezés a gombabetegségek elleni védekezéssel egy me­netben végezhető, a felsorolt •szerek egymással keverhetők. Szabadföldi szamócásainkat a szürkerothadás ellen — a vi­rágzás elején — permetezzük a Fundazol 50 WP 0,08 száza­lékos oldatával. Ugyanezzel a ptrmetlével védjük meg egy­úttal a ribizke- és a köszméte­bokrokat is a levélfoltosság és a lisztharmat ellen.

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents