Somogyi Néplap, 1976. május (32. évfolyam, 103-127. szám)
1976-05-20 / 118. szám
Kevés az énektanár, a kórusvezetS Karvezetési vizsga X Kaposvári Tanítóképző Főiskola végzős hallgatói közül tizenhatan karvezetési vizsgát tesznek. Általános iskoláinkban összesen kilencvennyolc énektanárra van szükség, jelenleg azonban csupán ötvennyolc ilyen képzettségű tanár dolgozik, tehát negyven szakember hiányzik Somogybán. A szükségletnek ugyan a felét pótolják a szeptemberben katedrára lépő, most végző fiatal tanítóik, de a kezdeményezés figyelmet érdemel. Heisz Károllyal, a főiskolai kórusélet ismert irányítójával, a karvezetői speciális kollégium vezetőjével beszélgettünk. — A karvezetés tanítása a főiskolán három éve kezdődött, a hallgatók speciális kollégium keretében sajátítják el a szükséges elméleti és gyakorlati ismereteket. Eddig a végzős hallgatók csupán házi vizsgát tettek, de tanulmányaikat kiegészítő oklevéllel ismertük el. Az idei tanévben ennél is többre vállalkoztunk, illetve többet nyújtunk. A Népművelési Intézettel közösen karvezetési vizsgát tartunk. A vizsgát tett hallgatók az iskolákban szakszerűen taníthatnak éneket, emellett kórusvezetői »jogosítványt« is szereznek. A hallgatók a karvezetés mellett közművelődésből is vizsgáznak. A Kaposvári Tanítóképző Főiskola kezdeményezését két okból is dicséret illeti: javul az énekszakos ellátottság, illetve a kórusok élére új, képzett karvezetők kerülnek. Hiszen nemcsak az iskolai oktatás hiányolja az énektanárokat, hanem a kórusmozgalom is a karvezetőket. Beszélgettem a vizsgázó hallgatók egy csoportjával is. Horváth Alice Kaposvárra, a Petőfi Sándor Általános Iskolába adta be pályázatát. Leendő munkahelyén már a feladatairól is szó esett: megkérték, hogy vezessen egy kisdoboskórust. Kaszler Edit Szekszárdra készül. Az iskolában Kaposváron végzett tanító irányítja már a kórusmunkákat. Kaszler Edit annak is örülni fog, ha egyelőre segíthet neki. Nánási László a karvezetési vizsgát tett két fiú közül az egyik. Kaposvárra, a Berzsenyi iskolába adta be a pályázatát. Az iskolában tanító énektanár a kisgyerekével otthon van. Más képzett éneik- tanár nincs. Nánási László fog helyettesíteni. De a fiatalember messzebbre is tekint; azt mondta, szeretné elvégezni a pécsi főiskolán az ének szakot. Burián Emília szekszárdi lány, de a városhoz tíz kilométerre fekvő Decsre készül. Futó ismeretséget kötött első munkahelyével, fölkészült, hogy a negyedik osztályban fog tanítani és a helyi peda- góguskórusban is szeretne énekelni. Kisdoboskórus alakítását várják tőle. — Felnőttkórust nem vezetne? — Ahhoz előbb felnőttnek kell ereznem magam. Amíg főiskolára járok, diák vagyok ... Egy dologgal, úgy érzeap. adósok maradtak beszélgető társaim: azzal, hogy karvezetői szakképesítésüket miként kívánják hasznosítani a köz- művelődésben, az iskola falain kívül. Azt hiszem — mint ahogy az utóbbi beszélgetésből is kitűnt — életkori sajátosságból fakad, hogy még nem gondolnak arra: felnőttkórus élére is állhatnak. Arról viszont meggyőztek, hogy valamennyien szeretnek énekelni, kedvelik a karvezetést is. Ebből mi más következhet: mihelyt beilleszkednek a tantestületekbe, s felnőttnek érzik magukat, vágyaiknak is nagyobb teret engednek. H órányi Barna fiz iskolakezdés sikeréért Az Óvodások már a középső csoportban megkezdik a készülődést az első tanévire. De mi történik azokkal, akik otthon vannak a szüleikkel? Az már közismert, hogy szükség van az iskolai előkészítésre, de még nem jár minden gyerek óvodába. Azok a gyerekek, akik otthon vannak iskolás korukig, most esnek át a tanévkezdés előtti második »tűzkeresztségen« : megyeszerte megkezdődtek az iskolai előkészítő foglalkozások. A megyei művelődésügyi osztály tavaly készített statisztikája szerint Somogybán 5291 elsős iratkozott be az általános iskolákba. Óvodáinkban 3430-an készültek föl erre az eseményre, illetve a tanulásra. Szervezett iskolai előkészítő foglalkozásokra pedig 1436 gyereket írattak be. A különbözet azt mutatja, hogy az elsősöknek mintegy nyolc százaléka felkészületlenül lépett az iskolába. A szakiigazgatási,szerv azonban bizonytalan a statisztikájában, ennél jobbnak ítélik meg a tavalyi helyzetet is. »Fegyelmezetlen statisztika« — nevezhetnénk a Műemlék és víkendtelep A Somogyvár határában levő XI. századi volt bencés apátság négy éve tartó feltá- rásánakfc helyszínén érdekes látvány fogad. Ha elmegyünk az ún. Kapuvár-hegy (ahol az ásatások folynak) északi oldalára, csodálatos panoráma tárul elénk. Messze, a ho- nzonttal egybeolvadva a szelíd somogyi lankák látszanak. A völgyben pedig nagy, tek- nőszerű, füves térség. Erről a tószerű részről és környékéről, a hozzá fűződő tervekről beszélgetünk. Dr. Bakay Kornél, a Rippl- Rónai Múzeum igazgatója: — A kapuvári feltárás az MTA régészeti főbizottsága által jóváhagyott, kiemelt ásatási terület. 1972-ben kezdődött a munka, amely előreláthatólag 1980-ig tart, az apátság és környékének helyreállítása 1977-től 1985-ig. Az addig feltárt leleteket szabad téren állítják ki. Az ásatást és az azt körülvevő erdőséget tájvédelmi területté és történelmi emlékhellyé nyilvánitHét könyv fejenként 1975-ben a Német Demok- ratiisus Köztársaság 78 könyvkiadója 6003 művet adott ki — összesen 129,7 millió példányban. Ez. 15 százalékkal volt több, mint az 1974-ben megjelent könyvek száma. Egyben azt is jelenti ez, hogy az NDK minden lakosára 7 könyv jut. Az NDK lakói évente mintegy 500 millió márkáért vásárolnak könyvet. A kiadók nagy gondot fordítanak a gyermekirodalomra: évente több mint 16 millió példányban adnak ki gyermekeknek és az ifjúságnak könyveket. ják, amellyel párhuzamosan alakítaná ki a Somogyi Erdő- és Fafeldolgozó Gazdaság a Kapuvár-hegy alatt levő horgásztavat, illetve kempinget. Ez szintén a táj-, illetve a természetvédelmi terület részét képezné. Régebben két tó volt az említett rét helyén, amelyet zsilip választott el egymástól, és a tórendszer táplálta a Lengyeltóti felől Kaposvár felé folyó szakaszt. Ezt a patakot ismét felduzzasztanák, a kihasználatlan területet el- árasztánák, és a patak állandóan biztosítaná a tó természetes vízcseréjét. A hosszabb séta után néhány kellemes órát, vagy akár egy hétvégét is eltölthetünk majd a régészeti ritkaság szomszédságában, a régmúlt időket idéző romantikus tájon. Kaposváron, a Somogyi Erdő- és Fafeldolgozó Gazdaság központjában Szántó Gábor, az erdőfelügyelőség igazgatója ismertette a távlati tervet. — A helyi Dózsa Tsz a tulajdonában Tévő rétet, a majdani tó helyét elcserélte az erdészettel egy másik területért, hogy a rendezés idején egy kézben legyen a tó és az azt körülvevő erdő. Ebben az ötéves tervben parkerdővé nyilvánítjuk a Somogyvár környéki erdőséget, illetve autóspihenőt. Horváth Ferenc erdőmérnök és természetvédelmi felügyelő a következőket mondta: — Az Országos Természetvédelmi Hivatal 1977-re vette tervbe a fent említett terület rendbehozatalát és természet- védelmi területté nyilvánítását. A kapuvári ásatások befejezéséig. 1985-ig szeretnék a tónak és környékének a kialakítását befejezni. S. A. tavalyi összesítést. Azért illeti ez a jelző, mart az iskolába, illetve az előkészítőbe való beiratkozás fegyelmezetlenül történik. Az idén már csak két-ihárom százalékról tudnak; ezek olyan gyerekek, akiket edidiiig nem vontak be az iskolára előkészítő foglalkozásokba. Javult tehát a beiratá- si fegyelem, nőtt a gyerekek iránt érzett felelősség, mély gátat vethet az első iskolád kudarcoknak. Csökkenhet az eredménytelenül kezdett tanulók aránya, s mér az iskolakezdés elején tudhatjuk azt is, hogy így kevesebb lesz a nyolc osztályt nem végzettek száma. Tehát nemcsak arról van szó, hogyan kezdik mag a gyerekek az általános iskola első osztályát, hanem ennél többről: lesznek-e olyanok, akik idő előtt lemorzsolódnak. Kié a felelősség, hogy minden gyereket beírjanak az iskolára előkészítő foglalkozásokra? Sok függ a tanácsoktól, hogy felderítik-e valamennyi leendő első osztályos gyereket. Az iskolával közösen ezt nagyobb pontossággal végezhetik. A szülőket nem kötelezi semmiféle rendelkezés arra, hogy beírassák gyerekeiket ezekre a foglalkozásokra, sok esetben meg kell őket győzni. A pedagógusoknak éppolyan fontos feladatuk az iskolai előkészítés, mint maga a tanítás. Az óvodai program — a gyerekek érettségének a fejlesztése — fokozott követelményeket támasztott az óvónők elé is. A cél közös: minden gyerek képessége szerint, sikeresen kezdje az iskolai tanulást, amely alapvető feltétele érvényesülésének, későbbi társadalmi beilleszkedésének. H. B. Jon a nyár, utazunk Yízizene és virág város Turistáink gyakori úticélja a szomszédos Csehszlovákia. Kölcsönösségi alapon persze, mivel természetadta szép tájaikból nekik is hiányzik a tenger. így ők is a Balaton- parton keresik és találják meg a »minitenger« hangulatát. Merthogy abban a »cseh tengerben«, mely Shakespeare révén mint egy nagy zseni kis tévedése került a világirodalomba és a halhatatlanságba, fürödni azért mégsem lehet... De az irodalmi élmények mindenhova velünk jönnek, s megidézni őket olyan, mintha két látószögből néznénk egyszerre a világot. Arany Jánossal szólva: »a valóság, és annak égi mása __« A rohanó Vág völgye önmagában is nagyszerű élmény, kanyargó partvonalának szikláin a régi várak vaskos, tömör falai a középkort, későbbi korok építészeti remekei a reneszánszt idézik. S ki ne gondolna a magasból alátekintve Jókai Aranyemberének hajójára, mely kincseivel raikottan ezeken a hullámokon siklott tova a fantáziagazdag örökkévalóságba ? Prága óvárosának szűk utcái — különösen az Aranycsi- nálók utcája — ódon és rejtelmes középkori hangulatot adnak. Régi oóhjelvények a homlokzaton, egy kapuív, amely mellett tábla jelzi, hogy itt születet Egon Erwin Kisch, a száguldó riporter, s a híres kocsma, a Kehely, ahol a jóízű, barna sörrel teli pohár alátéttálcáján ott mosolyog agyafurtan-jámbor képpel mindannyiunk kedvence, Svejk, a derék katona. Látni kell a Vencel teret, mely épületeinek harmonikus egymásutánjával, arányaiban és hangulatában a hozzáértők szerint kőbe álmodott zene. S mivel a zenéhez tánc is társul, vessünk egy pillantást a Vencel tér galambjaira. Köny- nyed libbenéssel feiszállva vagy lágy siklórepüléssel íöldÁrva vára. re térve természet-kóreogra- fálta, különleges balettet mutatnak be az évszázados díszletek között. A hömpölygő Moldva Smetana zenéjét idézi; hídjának vaskos pillérei masszív ellenpontjai az elsuhanó vízfodroknak. Az állandóság és a' változás képét adja együtt a híd és a folyó. Búcsút mondva Prágának. Drezda irányába haladhatunk tovább. Csehszlovákiából érkezve a Német Demokratikus Köztársaságba, annak természetadta szépségeit pillantjuk meg elsőnek. A türingiai erdőt, a Harz-hegy séget és az Érchegységet, s ez utóbbi némi dünnyögésre »vetemfti« a szójátékra hajlamos magyar turistát : az Érc-hegység még csak érthető, mert sok nemesfém van a mélyén. De a Harz-hegység mindössze egy gipszbarlangot tud felmutatni, melyet egy harcias császárról. Barbarossa Frigyesről neveztek el... De félre a disszonáns hangokkal. hisz itt született a zene világában a legtökéletesebb harmónia: Bach muzsikája. Lipcsében vagyunk, a Tomas- kirche, a Tamástemplom előtt áll a nagy zeneszerző szobra. Az oszlopok hűvös csendjében felszik,rázik a d-moll Toccata és fúga: fénylő és. tiszta lesz tőle a világ, értelmetlenné a rombolás, kicsivé' jelentékle- lenedik a nagy Napóleon, aki a közelben vívta a »népek csatáját«. Leipzig 800 éve hí- 1 rés vásárváros, s ez nem cse- ! kélvség; meg kell néznünk az : óvárosban látható csöppnyi i teret az Eselplatzot, mely ne- ! vében utal arra, hogy vala- : mikor szamárháton hozták ide az árut messzi vidékekről. Halléban a Moritzburg zömök kaputornya alatt Händel zenéjét idézhetjük, mondjuk éppen a Vízizenét. S a vízről | a Spreewaldra gondolunk, mely ezen a tájon különleges település: utak helyett csatornákon csónakáznak a lakók, s mivel mezőgazdasággal foglalkoznak. cseppet sem velencei a hangulat. A begyűjtött szénát szállítják haza, vagy ladikon állataikat a legelőre.. Prága, óváros. lluska $áno$ pere (Törvényszéki tudósítás) A cikk, amelynek írója kétségbe vonta, hogy lluska János Zebra utcai lakos ükunokája lenne Petőfi Sándor János vitézének, nagy feltűnést keltett. A cikkíró bizonyítani igyekezett, hogy lluska Jánosnak nem is ez az igazi neve, és csak kiadja magát Janos vitéz meg lluska leszármazottjának, még pedig haszonlesésből: a Pető- fi-rajongók ajándékait lesi és kapja. A bizonyítékok sorában egy lokigus érv is volt. Az, hogy János vitéz tulajdonképpen nem is élt, csak Petőfi fantáziájában született. A megtámadott lluska János pert indított a cikkíró ellen. A tárgyaláson ellenbizo- nyit fkokat terjesztett elő. Bemutatta azt a kardot, amelyet családja több generáción át megőrzött, és amellyel János vitéz a török basát megölte. Kérte a kardon levő véres rozsda elemzését. Megállapítható — érvelt az ügyvéd —, hogy a vér azonos a török basa vércsoportjával. A török basa leszármazottjait diplomáciai úton kell megtalálni. lluska János kérte annak a községnek a felkutatását is, amelynek határában a kukoricás mellett patak van. — Ükapám a kukorica közt született — mondta —, dédanyám pedig a gonosz mostoha parancsára a patakban mosott. A községben levő anyakönyvből biztosan megállapítható. hogy az egyik lakos a kukoricásban született. Az író ügyvédje ellenezte a bizonyítási eljárás megindítását, mondván: aki nem élt, az még a kukorica között sem születhetett meg. Ezután lluska János bemutatta ükapja furulyáját, amellyel a nyáját terelgette. Az író kérte annak megállapítását, hogy a furulyát 1959-ben egy hangszerboltban vették, ezért régebben azzal senki sem terelgethetett. A bizonyításnak helyt adtak; lluska János ügyvédje ezért semmisségi panaszt jelentett be, majd kérte az akkori francia király leszármazottjainak kihallgatását, hogy bebizonyíthassa: a francia király felajánlotta I. J. ükapjának a királyságát meg a leánya kezét, mert János vitéz legyőzte a törököket. Az író emelkedett szólásra. Kérte dr. Glóbusz Manónak, a történelem kiváló tudósának kihallgatását, aki igazolni tudja, hogy sohasem volt török—francia háború. Bizonyítani kívánta még azt is, hogy amennyiben lluska egyáltalán élt, az még János vitéz visszaérkezése , előtt meghalt. I. J. erre fölugrott és lekérte magának, hogy az ő származását kétségbe vonják. Ö nem a halott, hanem az élő lluska ükunokája, mért János az élet vizében. Tündér - országban feltámasztotta lluskát. Ezekután két szállítómunkással behozatott egy négy méter magas, kivágott tölgyfát, amely alul ki volt hegyezve. — Bizonyítani kívánom, hogy ükapám az óriások or-, szágában is járt. Ezt a fog- piszkálót onnan hozta. A tárgyalás lapzártakor még tart. Palásti László Az építészet szerelmesei azt mondják, hogy Weimar a legszebb rokokó város. Kőcsipkés homlokzatai, finom márványú kútjai, lebbenően könnyű, cizellált rácsos erkélyei Goethe és Schiller korát idézik. A SchiUeV-strassen a Libapásztoros kút kedves figurája láttán menjünk az Ilm-hídon túl az Altenburg- nak nevezett házhoz, itt komponálta csodalatos dallamait Liszt Ferenc. Nézzünk el Erfurtba, a virágok városába, ahol a nagy nemzetközi virágkiállításokat tartják? Esetleg föl a Keleti- tenger mellékére, Rostock környékére sós tengeri párát lélegezni, úszni a tengerben, es egy, kicsit dideregve örülni, hogy a mi Balatonunk olyan marasztalóan langyos. Berlinben a Hűmből dt-egye- tem klasszicizáTÖ, görögös os.z- lópsoraival együtt meg kell nézni a modern világórát, és természetesen a városi múzeumban a régi,, görög műkincseket, köztük a Pergamon- oltárt, mely falak közé zárva is lenyűgöző élmény, bár hiányzik a természetadta, lélegző távolság, a görög táj varázsos háttere. De a Pelopo- nészoszon már jártunk. így legközelebb az Ibériai félszigetet és Franciaországot látogatjuk1 meg. Bedő Ildikó (Folytatjuk.)
