Somogyi Néplap, 1976. április (32. évfolyam, 78-102. szám)
1976-04-11 / 87. szám
„Az a dolgom, amit mindig is szerettem” Befejeződtek a diát szíri játszó- napok Sikerek, élmények Az ötvenes években nem vonzottá a fiatalokat a sokféle jogi pálya. Q abban reménykedett, az egyetemen majd rátalál az igazi területére. Az első évek után a polgárjogot száraznak, a jogtörténetet unalmasnak ítélte, a büntetőjog viszont egyre inkább a tankönyvek mellé parancsolta. Eldöntötte, hogy ügyész lesz: a főként kriminalisztikával és pszichológiával foglalkozó rendőrségi nyomozó és a viszonylag teljes anyaggal, pontos »forgatókönyv« szerint dolgozó bíró munkája nem csábította. Dr. Szabotin István egy évig volt fogalmazó, majd 1961-ben. huszonöt éves fejjel a csurgói járás vezető ügyésze lett. Később a nagyatádi járási ügyészség élére került, most pedig a Somogy megyei Főügyészség csoportvezető ügyésze. — Soha nem érezte, hogy rosszul döntött, hogy más jogi pályát kellett volna választania? — Szívesen látok hozzá bármilyen jógii feladat megoldásához, s ehhez az ügyészi székben igen gyakran van lehetőségem. Az ügyész megszabja egy büntetőeljárás »fazonját«, meghatározza egy ügy határait. — Melyek ezek a határok? — A rendőrség első összegezett értesülései, kezdeti megállapításai alapján mér következtetni lehet, hogy alapos-e a bűnelkövetés gyanúja. S ekkor rendkívül fontos döntésre van szükség: meginduljon e az a nagy' apparátus, amelynek a földerítés, a bizonyítékok beszerzése a kötelessége. — A puszta eljárás már büntetésnek tekinthető? — Indokolatlanul nem szabad hetekig, hónapokig tartó vizsgálatok középpontjába állítani valakit, a büntetés a gyanúsított állandó izgalma és a környezet pusmogása is. amely óhatatlanul kíséri az eljárásokat. Az indokolatlan nyomozásokat természetesen megpróbáljuk teljesen kizárni, bár valakiről csak az eljárás utolsó óráiban vagy a bírói pulpitus előtt derül ki, hogy nem követett el bűncselekményt, vagy az nem bizonyítható. — Mit érez, ha fölmentenek valakit? Igaz, én vádolok, de néha én is főimen tést várok, mert olyan adat birtokába jutok, amely másként világítja meg a történteket. Új tanú jelentkezik. vagy a régiek közül valaki késve mondja el az igazságot, esetleg a szakértő módosítja korábbi álláspontját. Az is megesik, hogy tudom, a bíróságnak föl kellett mentenie a vádlottat, mert lem állt elég bűnösséget iga- oló bizonyíték rendelkezésére - fégvallom, ilyenkor kifejezetten dühös vagyok. — Sokan mondják, hogy nincs kész ügy. a legbiztosabb is forulatot vehet az ítéletig. — Ezen a pályán csupán rutinból nem szabad dolgozni Ezért is szép számomra a hivatásom, mert kezdettől áttekinthetem az ügyet, s közbe is avatkozhatom. A bűnelkövető személyisége is érdekel. Nemcsak a bűncselekmény miértjeire keresek választ, hanem a vádlott életének örömeire, bánataira is kíváncsi vagyok. Amikor vád beszédet mondok, a védő szerepét is vállalom: mindenkép- pe.n elő akarom segíteni, hogy az ítélet meghozása előtt a bíróság az egész embert, s ne csak a bűncselekményt lássa. — Milyen ügyekben dolgozik a legszívesebben? — Szerencsés vagyok, mert az a dolgom, amit mindig is szerettem: a nyomozásfelügye- let. Kiválóan tudunk együttdolgozni a rendőrséggel. Az élet elleni bűncselekmények fölkavamak és nyomasztó hatásuk van rám. Megrázó látni. hogy milyen körülmények között alakult ki a tragédia, s hogy ezek mindig megelőzhetők lettek volna. Nem a gyil kosságokat, hanem a társadalmi tulajdon és a népgazdaság ellent bűncselekményeket tartom az izgalmasnak. — A közvagyon kára miatt? Somogy! Néplai — Amiatt is, de ez összetett kérdés. Izgat, hogyan lesz valakinek lehetősége elkövetni ezeket a bűncselekményeket, s miért nem lehet már a kezdetén leleplezni. — Akik megtehetnék, néha maguk is a bűnelkövetők között vannak. — A népgazdaság elleni bűncselekmények — például a pazarló gazdálkodás, a gazdasági vesztegetés, az üzérkedés, az árdrágítás, a mérleghamisítás — vádlottait véleményem szerint sok helyütt sablonosán választják ki. Gazdasági igazgató, tsz-elnök. főkönyvelő és kész. Én a gazdasági középvezetők felelősségét is feszegetem, K ha lehet, őket vagy őket is a vádlottak padjára ültetem. Szerintem az első számú vezetők ellen főleg akkor adjunk ki vádiratot, ha nem tudnák senkit megnevezni, aki az adott büntetőügy alapjául Szolgáló munkáért vagy folyamatért közvetlenül felelős volt. Nekem nemondja senki, hogy egy termelőszövetkezeti mérleghamisítás megvaósítha- tó lenne, ha az elnöknek vagy a főkönyvelőnek nem nyújtana segítséget néhány részleg- vezető, brigádvezető vagy raktáros. — Megítélése szerint mi minden sarkallja a gazdasági bűncselekmények elkövetőit? — Ha így kérdez, a válaszom csak ez lehet: az anyagiasság. Én azonban még arról is beszélnék, mi minden teremt alkalmat a bűncselekményekre. A jogszabálydzsungelben sokan eltévednek, néha még akkor is, ha nem akarnák. A jogi túlszabályozottság esetenként rendetlenséget teremt. Máskor a vállalati, termelőszövetkezeti érdek önző előtérbe helyezése a bűncselekmény alapja. — Lazább a gazdasági fegyelem, mint néhány éve volt? — Ezt nem mondhatnám; inkább körmönfontabban követik el a bűncselekményeket. A következetesen szigorú felelősségre vonással javulhat a helyzet. Éberen kell figyelni a társadalmi, gazdasági változásokat, akkor egy-egy elszigetelt jelenség is sokkal nyilvánvalóbbá válik a vád képviselőjének. Hosszú évek óta végzek pártmunkát, s az ennek során szerzett tapasztalatok az ügyek előzetes elbírálásakor sokat jelentenek nekem. — Negyvenéves korban el szokták készíteni az első számvetést ... — Fölidézhetném sok gondomat, bajomat, de végső soron ezek leküzdése is e«őt adott. Nem mondhatok mást. valami izgalmasat: azt hiszem, mindenki így fogalmaz, aki szereti a munkáját. Pintér Dezső A tizenegy együttes pénteki és három diákszínjátszó csoport szombat délelőtti bemutatója után sok kellemes élménnyel búcsúztunk el Csurgóról. A megkésett tatabányaiak pénteken mutatták be a Forradalmak—tavaszok című szerkesztett irodalmi műsorukat. Azokhoz a hasonló előadásokhoz sorolható, amelyek az iskolai ünnepségek színvonalának javulását tanúsítják. A diákszinjátszás ezt a feladatot is vállalhatja, de az ilyenek nem versenydarabok. S milyen fontos a jó szövegkönyv! Az egriek Janikovszky Éva Kire ütött ez a gyerek? című művét dolgozták fel hatásos színpadi eszközökkel, de aranyfedezetük maga a szövegkönyv volt. Az idei csurgói diákszínjátszó-napok szenzációja a szegediek Tristán és Isolda című előadása volt. Joseph Bedier regényét Túró Győző alkalmazta diákszínpadra, dr. Kovács Miklósné rendezte az előadást. S milyen szépen kiegészítették egymást az előadások! Láttunk diákos Tristán és Isoldát meg vérbő diákikomédiákat. A miskolciak az András kovács királysága című tv-komédiát vitték színre — Érsekcsanádi Isvánné rendezésiében, két kitűnő szereplővel. Hamernyik Éva és Molnár Júlia egyéni alakítása emlékezetes marad. Hibátlan alkotás volt a hódmezővásárhelyiek produkciója a Szóival éneke című is. De épp szerkesztett oratórium jellege miatt nem kerülhetett a játékosabb — s ennélfogva értékesebb — verseny darabok közé; csupán a jók között említhetjük. A .bogiári kertészeti szakközépiskola diákszínpadának előadása a siker és a bukás határán mozgott. Vitát váltott ki amiatt, hogy Szophok- lész Antigonéja tűrheti az erőteljes író—rendezői beavatkozást, ahogy Pados József diákszínpadra alkalmazta. Az előadás színpadi értékeit azonban nem lehetett kétségbe vonni — ez a rendező munkáját dicséri. Kalevala-részle- teket mutattak be a győriek — Z. Szabó László rendezésében —- beszédkulturában kitűnt tanulók. Ebben az esetben sikerült a versekből színpadi alkotást kovácsolni. Sikeres színpadi szerzőt — és remek rendezőt — adott Csurgó Leszkovszky Albin személyében: Iskoladráma című diákkomédiája osztatlan sikert aratott. Horváth Györgyi karakteres butagyerek-figuréia az egyéni teljesítmények csúcsára került. A nagykőrösiek Arany János Pázmány lovagját mutatták be élvezetes előadásban, Tóth Tibor rendezésében. A kaposvári Táncsics Mihály Gimnázium diákszínpada Ritszosz A börtön fája és az asszonyok című — a diákszínjátszó mozgalomban több énre számon tartott — gyönyörű versének színpadi változatát hozta, Klujber László rendezésében. Értékei ellenére sem volt meggyőző ez az előadás. Nemcsak megfelelő szövegkönyv kell, hanem el is kell játszani. Ezt a kérdést a szekszárdiak Weöres Sándor A holdbéli csónakos című mese'átékának bemutatása vetette föl. Ezt a különös mesevilágot nem bírták kibontani a diákok, a rendező sem segítette őket. Debrecen, Szentes, Kőszeg bemutatójával fejeződött be tegnap a találkozó. A szentes: diákszínpad A makacs menyecske és a szegény ördög című — nagv sikert a^ató — vidám székely mesejátékéval mintegv összegezte is a diák- komédiázés minden fontos elemét. Bácskai Mihály rendezése iskola, amelynek hatása ed dig is érződött. Stílusa a maradandó, értékéből mindenki meríthet. A kőszegiek Elmélkedés című beat-oratóriuma alaposan fölpaprikázott néhány embert. Asperján György mondta ki a lényeget: az ilyen formai játszadozás idegen a diákszíniátszástól, formalizmusa veszélyezteti a szó, a játék igazságét. Szép eredmények születtek eddig is a diákszínjátszáshan. de ott a kérdés: hogyan tovább Csurgón? A bemutatók temgerhosszú kígyóját el kell vágni. Ezzel nemcsak a zsűri szabadul meg a háromnapos figyelem terhétől, hanem természetes közegébe kerülhet vissza maga a diákszínjátszás is. És ne csak a színpad álljon a részvevők rendelkezésére — egész sor pódiumjátékot láttunk, amelyet a színpad »megfojtott«. Időt kell teremteni arra is, hogy eztán a bemutatók mellett fórumot kapjanak a módszertani kérdések, legyen mód' a rendező tanárok továbbképzésére. A bemutatósorozat végén a várt esemény a díjkiosztás volt. Meglepetéssel nem szolgált a zsűri: a Somogy megyei Tanács díját — megosztva — a nagykanizsai Landler Jenő Gimnázium és a sárbogárdi diákok' kapták. A szegediekkel és a szentesiekkel együtt őket is meghívták a kazincbarcikai nemzetközi diákszínjátszó fesztiválra. Tegnap délután ünnepélyesen levonták a találkozó zászlaját, s Vancsura Józsefnek, a nagyközségi pártbizottság titkárának zárszavával — este ddákbállal — véget ért a diákszínjátszók csurgói vakációja, a találkozó. Horányi Barna BERZSENYI-HISTÓRIÁK A gombai nagy szüret Dani uraságnak a gombai hegyen volt szőlőskertje Thumimon — anyai nagyapja — hagyatékából. Ezt nagyon kedvelte. Amikor ideje engedte, szívesen tartózkodott ott. Atyjának, Lajos nemzetes úrnak — aki továbbra is Egy- házashetyén lakott .■— gyakran dicsekedett levélben gombai szőlőjének termésével, kitűnő zamatü, tüzes boraival. Minden ősszel udvarnépé vei. zselléreivel és jobbágyaival együtt jó kedvvel készült a gombai szüretre. Azokban az időkben mintha a természet is kedvezett volna, a környéket minden csapás messze elkerülte. Így a szüretek előtt az udvarházban mozgalmas volt az élet, folyt a készülődés. Vitola hajdú és Ferenc Gábor — az utóbbi vincellér is volt — előkészítették a boros- hordókat: forrázták, mosták őket. Ott volt a Dani úr is, és minden munkában segített. Maga is hentergette csátérfá- kon az öblögetőhardókat, s ánizsolta őket nagy szakértelemmel. Minden gombai szüret alkalmával hízott disznót és birkát vágatott. Erre az alkalomra hizlaltatott egy ártánvt és »feljavíttatta« a birkákat. A Sömjénről magával hozott juhásza, Dudás Vendel volt a böllér. Az asszony nép Zsuzsa nemzetes asszonynak segített: kenyeret, diós és mákos kalácsot, mazsolás kuglófot sütöttek. Aki a szüreten dolgozott, ott is evett — amennyi csak jólesett. Szekéren szállították ki az élelmet a gombai szőlőhegyre. Ez így volt évtizedekké' később az unokája, Berzsenyi Mária idejében is. A gombai szüreten Dani uraság egész házanépéval, családjával együtt kint tartózkodott. Nik- lán, a gazdaságban, csak Ko- renika ispán és néhány zsellérember maradt. A nádfedeles présházban egy szoba volt csak berendezve; szüret alkalmával a nemzetes asszonynak, a gyerekeknek. a zsellérasszonyoknak a szállása volt. Dani uraság az embereivel kint a szabadban, a présház előtti híres diófa alatt — amit versbe is foglalt — tanyázott nagy vígan. Sokszor nótázva, táncolva virradtak meg. A szüret mindig hangulatos volt, nótaszóval ment a munka. A környékbeli lakók erről tudták meg. hogy szüret van a »Börzsönyi nemzetes úrnál«. A diófa alatt Dudás Vendel bográcsokban, fehér borral főzte a finom birka- és disznópörköltet, ami aztán kívánta is a jó hegyi levet. Ebből nem. is volt hiány. Dani uraság meg nem sajnálta a szüre- teiőktől. A munkában, ami egy hétig is eltartott, nemcsak a niklaiak vettek részt, hanem azok a gombai zsellérek is, akik a nyári munkában rendszeresen dolgoztak a szőlőben. Dani uraság az út mentére bort tétetett ki sajtárban, hogy az utak vándorai is igyanak a hegy bőségesen termett levéből. Munka végeztével tánc- mulatságot tartott; ezen maga is — mint jó táncos —. vett részt. Vígan ropta a kanász- táncot, s bariton hangján fújta a szöveget is. »Hüccs ki disznó a berekbe Csak a füle látszik. Kanász legény a bokorban menyecskével játszik ...« A nagy erőt. kívánó csür- döngölőt is eljárta jókedvű munkásai körében. Kedvenc táncait pesti barátainak is nem egyszer bemutatta. Az egykori szőlőhegy helyét 1967. április 29-én emlékköve! jelölték meg. (Folytatjuk.) Hársházi István Pályázati {elhívás a marxizmus-leninizmus esti egyetem tagozataira Az MSZMP Somogy megyei Bizottsága az 1976—77. tanévre felvételi pályázatot hirdet a marxizmus—leninizmus esti egyetem általános, szakosító tagozataira és a kollégiumokra. ALTALANOS TAGOZAT A hallgatók filozófiát, politikai gazdaságtant, magyar és nemzetközi munkásmozgalomtörténetet tanulnak. A tagozat középszintű elméleti és politikai képzést ad a hallgatóknak, akik félévkor Vizsgáznak, a tanév végén szigorlatoznak. A tagozat befejezésekor végbizonyítványt kapnak. A jelentkezés feltételei: érettségi vagy ennél magasabb iskolai végzettség, marxizmus—leninizmus esti középiskolai. 5 hónapos pártiskolai végzettség vagy ennek megfelelő marxista képzettség. A tanulmányi idő: 3 év. Hároméves tagozat indul a járási és városi pártbizottságok szervezésében. SZAKOSÍTÓ TAGOZATOK A tanulmányi idő két év. A tagozatok felsőfokú elméleti és politikai képzést, továbbképzést adnak. Jelentkezni lehet: filozófia, politikai gazdaságtan és a magyar munkásmozgalom története szakokra. A jelentkezés feltételei: marxizmus—leninizmus esti egyetemi, egyéves pártiskolai, 1 egyetemi, főiskolai végzettség, illetve ennek megfelelő felkészültség. A szakosító tanfolyam hallgatói eredményes osztályvizsgák után a marxizmus mindhárom ágából államvizsgát tehetnek és a 17/1963. VII. hó 2. Korm. sz. rendelet értelmében főiskolai oklevelet kaphatnak. A szakosító tanfolyamok mindhárom szakon az Oktatási Igazgatóságon indulnak (Kaposvár, Beloiannisz u. 18. sz.). csak politikai gazdaságtan szakon a marcali, nagyatádi és a siófoki járási és városi párt- bizottságokon. specialis kollégiumok E kollégiumok feladata: a párt-, tömegszervezeti, állami, tanácsi, gazdasági vezetőknek, propagandistáknak és különböző szakterületeken dolgozóknak speciális marxista—leninista továbbképzése. Jelentkezni lehet: a gazdaságpolitikai. a politikai, a vezetési ismeretek és a közművelődési kollégiumokra. A speciális kollégium hallgatója lehet, aki a marxizmus— leninizmus esti egyetem hároméves tanfolyamát, a kétéves szakosító tagozatát elvégezte vágj- ennek megfelelő végzettséggel rendelkezik. A tanulmányi idő: egy év. A kollégium befejezésekor a hallgatók végbizonyítványt kapnak. ALTALANOS TUDNIVALÓK A jelentkezéshez szükséges kérdőív a járási és városi párt- bizottságokon és az Oktatási Igazgatóságon szerezhető be. A pályázatot — két darab 3x4 cm-es fényképpel — a munkahely szerint illetékes járási- és városi pártbizottságra kell küldeni május elsejéig. A felvételi beszélgetések, illetve vizsgák május második felében lesznek. Felvételt nyerhet, aki a felvételi követelményeknek megfelel, egyidejűleg más egyetemre, tanfolyamra nem jelentkezett, orvosi igazolással rendelkezik. Hiányosan kitöltött kérdőívet nem fogadunk el. A tanév szeptember 1-től június 30-ig tart. Az általános tagozatokon és a kétéves szakosítókon hetenként egyszer, a speciális kollégiumokon pedig kéthetenként meghatározott napon és időben előadás vagy osztályfoglalkozás lesz. melyen "a megjelenés kötelező. A tandíj egv évre: az általános tagozatokon és a speciális kollégiumokon 170 Ft. a kétéves szakosítókon 250 Ft. Az MSZMP Somogy megyei Bizottsága Faragókés és vaspatkók Fafaragásokkal és tojáspat- kolásokkal foglalkozik szabad idejében Kanzel László so- mogyvámosi pedagógus. Mint mondta: a kíváncsiság vitte rá, hogy megpróbálkozzon a faragókés használatával és a törékeny tojások vasalásával. S az eredmény: néhány alkotását már zsűrizte a képző- és iparművészeti lektorátus is. Kedvenc motívuma a virágábrázolás; minden lányéira ezt faragja.
