Somogyi Néplap, 1976. április (32. évfolyam, 78-102. szám)

1976-04-10 / 86. szám

Vendégvárós színes programmal Személyre szólóan Mind az ipari munká-! sok, mind pedig a szövetkezeti } parasztok, mezőgazdasági dől- I gőzök körében, növekedett az ! érdeklődés a gazdasági kérdé­sek iránt. Ebben döntő szere­pe annak van, hogy a párt nyíltan az ország közvélemé­nye elé tárta gazdasági hely­zetünket, a nehézségeket elő­idéző okokat. Az eddig végzett tömegpoli­tikai munka eredménye, hogy a társadalom tagjainak túl­nyomó többsége magáénak vallja a fejlett szocialista tár­sadalom építését, vállalja az ezzel együtt járó személyes í erőfeszítéseket. Ez annak meg­értéséből fakad, hogy a dol­gozó ember érdeke egybeesik a párt társadalmi céljaival. A pártszervek és -szerveze­tek agitációs, tömegpolitikai munkájában eddig fő, szere­pük a párttaggyűléseknek, pártnapoknak, üzemi tanács­kozásoknak, a szövetkezetek­ben a zárszámadásoknak volt. Ezek a fórumok alkalmasak arra. hogy aránylag rövid idő alatt nagy tömegekhez eljus­son a párt szava, s a közvéle­mény megismerkedjen a párt gazdaságpolitikájának legfon­tosabb összefüggéseivel. A tömeges agitáció képes arra, hogy a nagy társadalmi célok megismertetésével lelkese­dést. cselekvési elhatározást váltson ki száz- és százezrek­ből. Az üj ötéves terv — mely­ben a párt. XI. kongresszusán jóváhagyott gazdaságpolitika testesül meg — napjainkban már túljutott ismertetésének időszakán, a megvalósítás sza­kaszába lépett. Az országos feladatokhoz kapcsolódóan az üzemek, szövetkezetek most alakítják ki programjaikat a következő fél évtizedre, s köz­ben javában munkálkodnak az idei terv végrehajtásán. A pártszerveknek és -szerveze­teknek nem csupán lépést kell tartaniuk az idővel, hanem irányítaniuk kell működési területük ügyeit is. Ez viszont a;zt követeli, hogy az üzem, a szövetkezet, a gazdaság dol­gozóinál legalább egy lépéssel előbbre járjanak. Ez az időszak a párt­szervezetek számára nem könnyebb, hanem lényegesen nehezebb lesz az eddiginél. A tömegpolitikai munkában az okozza a gondot, hogy a nép- gazdasági szinten megfogal­mazott feladatokat konkreti­zálniuk kell. Meg kell hatá­rozniuk tehát, hogy az egyes munkahelyeken miként kell az adott célt elérni. Napjainkban már kevés politikai haszonnal jár a köz­pontilag megfogalmazott fel­adatok puszta elismátlése. A munkásokkal, szövetkezeti tagokkal azt kell megtárgyal­ni, hogy az egyes munkakol­lektívákra, és személy szerint az egyes dolgozókra milyen feladatok hárulnak az orszá­gos gondok megoldásából. A párt központi vezetése példát mutatott a gondok, a nehézségek kendőzetlen feltá­rásában. Az ország lakosságá­nak túlnyomó többsége azért is bízik a pártban, látja, nagy felelősséggel irányítja társa­dalmunkat. Ez a nyíltság és őszinteség jellemezze a mun­kakollektívátekal és az egyes dolgozókkal való helyi beszél­getéseket is. A következő években a ter­melési egységek gazdálkodá­sára az lesz a jellemző, hogy sok mindent miás módon, új­szerűén kell végezni. Az új viszont mindig hordoz magá­ban bizonyos kockázatot, egyebek mellett az átmeneti jövedelemcsökkenés lehetősé­gét is. A meggyőzésnek ilyen esetben sem rosszak a kilátá­sai, hiszen az esetleges jöve­delemcsökkenést a későbbiek során éppen az új, többnyire nagyobb nyereséggel értéke­síthető termékek pótolják. De sor kerülhet a gyárakon be­lüli munkaerő-átcsoportosí­tásra, vagy egyes elavult tech­nikával dolgozó üzemek le­állítására is. Jól tudjuk, nem könnyű a megszokott üzemtől, összekovácsol ódott közösség­től elbúcsúzni, de ha a 'nép­gazdaság érdeke — tehát az egész társadalomé — úgy kí­vánja, meg kell tenni. Őszintén szabad csak beszélgetni ezekről a szemé­lyeket érintő kérdésekről, és a meggyőző szó minden esetben párosuljon körültekintő gon­doskodással. Ha napjainkban a fejadatok, a tennivalók pon­tos meghatározása kerül a tö­megpolitikai munka homlok­terébe, ne feledkezzünk meg arról sem, hogy a párt élet­színvonal-politikájával kap­csolatos agitációban is a konkrétságra, a helyi életkö­rülmények fejlődésének be­mutatására törekedjünk. M. S. Megérkeztek a megyei KISZ-küldöttgyíílés részvevői A Kaposvári Tanítóképző Főiskola Bajcsy-Zsilinszky ut­cai kollégiuma — bár még ja­vában tart -a tavaszi tanítási szünet — tegnap ^6te újból fiatalokkal népesült be. Ezút­tal nem hallgatókká!, hanem a mai megyei KlSZ-küldöttgyű- lés részvevőivel. A késő dél­utáni órákig a százhetven kül­dött közül százharmincán ér­keztek meg. A vendéglátó kaposváriak — már az érkezés napján — szí­nes programot ajánlottak a fiataloknak: tegnap délután hét kaposvári ifjúsági klub látta vendégül a küldöttek egy-egy csoportját. A siófo­kiak a textilművekben, a sió­foki járásiak az elektroncső- gyárban, a nagyatádiak a Táncsics Gimnáziumban. a nagyatádi járásiak a Mezőgép 1. számú kaposvári gyárában, a marcali járásból érkezettek a SÁÉV-nél, a kaposvári járás küldöttei a VBKM-nél. a bar­csi járás fiataljai a Mezőgép Jutái úti gyárában vettek részt baráti találkozón. A barcsi járás küldötteivel együtt látogattunk el a Me­zőgép Jutái úti Che Guevara Ifjúsági Klubjába. A házigaz­da KISZ-esek és a vállalat ve­zetői köszöntötték itt a ven­dégeket. Boros József igazgató rövid tájékoztatójában tévé-1 ikenységükről, a megye ipara- | ban elfoglalt helyükről és a j jövő terveiről beszélt. Felső- I rolta azokat a megyében ' is megtalálható gépeket, létesít­ményeket, amelyek az ő mun­kájukat dicsérik. lyen körülmények között vég­zik Barcson a munkát, mik a tapasztalataik. A rövid találkozó a »menet­rendtől« eltérően kezdődött: a barcsi járás küldöttei késtek, de mentségükre szól, hogy kát társukra vártak: Mogyorósi \ Máriára és Horváth Margitra, akik jó munkájukért kapott szovjetunióbeli társasutazásról érkeztek haza tegnap délután. Mint elmondták: április 4-ét I Kaposvár testvérvárosában. I K&linyinban ünnepelték. • 1 Este valamennyi küldött és a kaposvári vendéglátók is­merkedési esten vettek részt a Kilián György Ifjúsági és Út- törő-mű velőd esi Központban. Megtekintették azokat a fil­meket is, amelyeket Baksa Fe­renc készített a két küldött- gyűlés között eltelt időszak legjlentősebb somogyi KISZ-es eseményeiről. A játékos estet ma a ko­moly, felelősségteljes munka követi. N. J. Módosítják a regionális tervet (Folytatás az í. oldalról) terv szárpolt. Másikak — mint például Zamárdi — fej­lődési üteme elmaradt a ter­vezettől. Kevés az olcsó szál­láshely a Balatonon: a kem­pingek száma gyorsabban, az olcsó szállodai helyek száma pedig lassabban emelkedett- Gyorsabban nőtt az üdülőhe­lyek belterülete, mint amivel számolt a regionális terv. Mindez indokolja, hogy új regionális terv készüljön, vagy korszerűsítsék a régit. A húsz éve készült terv negyven te­lepülés fejlődésének irányát szabta meg. Az új ennél na­gyobb terület jövőjével fog­lalkozik majd. A munka első fázisa a valóságos állapotokat feltüntető új térkép lesz. Légi fényképek segítségével még ebben, az évben r^egkezdődik az elkészítése. A Balaton egy részén elvégeztetik az infra- fényképezést is. A térképké­szítésnek ez az új módja ki­mutatja a talaj és a víz szennyezettségét is. Fontos vonása lesz a készülő terv­nek, hogy az üdülőterülettel együtt a kirándulóhelyek és az ellátást biztosító területek fejlesztésének is irányt szab. Ennek alapján állapítják majd meg azt, Jiogy tulaj­4 tenyésztés fejlesztéséről tanácskoztak A szarvasmarha-tenyésztés és a tejtermelés helyzetéről, a fejlesztés feladatairól tanács­koztak pénteken Sárváron az ország állami gazdaságainak vezetői, állattenyésztő szakem­berei. Az ország szarvasmar­ha-állománya ugyanis csök­kent, s hosszú ideig az álla­mi gazdaságokban sem volt kielégítő az állatlétszám. 1966- ban például a gazdaságoknak 95 ezer tehenük volt, 1968-ra már csak 87400. 1971-ben el­készítették a szarvasmarha- tenyésztési programot, s meg­kezdték ennek végrehajtását. A múlt évben a tehénlétszá­mot már 99 386 darabra nö­velték. Az V. ötéves tervben, a ked­vező tapasztalatok felhaszná­lásával kell tovább növelni az eredményeket. dónk éppen mennyi ember fér el egyszerre a Balaton körül, ha a tervezett fejlesztések megvalósulnak és újra napi­rendre kerül, hogy miként le­hetne meghosszabbítani az idényt­Az új terv az ezredforduló utáni évekig adja meg a fej­lesztés keretét. Elkészítése még várhatóan 2—2,5 évig tart. Célkitűzései azonban már jó alapot adnak a ha­todik ötéves tervhez. A jövő gondjai mellett az idei nyárról is sok szó esett a tanácskozáson. Nemcsak • a forgalom emelkedésével, ha­nem a változásával is szá­molni kell: elsősorban a hét­végeken a tavalyinál is több kirándulót várnak. Emelkedik az Adriára tartó átmenő uta­sok száma. A hétvégi csúcsforgalomban az ellátás nehéz feladatot jelent. A nyár­ra három új ABC, 8—10 pavi­lon nyílik meg a két parton. Néhány ezerrel több lesz a fizetővendéglátó-hely, s az olcsó szálláshelyek száma is ezerrel emelkedik- Lényege­sen növekszik az ifjúsági tá­borok száma. Előrelépés vár­ható a kulturális ellátásban: ez összefügg a siófoki műve­lődési központtal. Az ŐRI és a filharmónia is növeli mű­sorainak számát. A vendégek élelmiszerrel, ■üdítő itallal való ellátása — főleg a hétvégeken — gonddal jár: ezért több mozgóárusra lesz szükség. A Balaton déli partján 25 kilométeres szakasz tartozik a marcali járáshoz. Ezen a te­rületen viszonylag sok a gyer­meküdülő, s itt vásároltak telket a dél-dunántúli tele­pülések lakói. Dr. Ress Zol­tán, a Marcali Járási Hiva­tal elnöke arról tájékoztatta a testületet, hogy — a Ba­laton más részeihez hasonlóan — itt is gond a közművek hiánya, a szemét elszállítása. Szükség lenne Fonvód-Béla- telep és Balatonmária között a régi 7-es út átépítésére. Sajátos gondjuk éppen a gyermeküdültetéssel kapcso­latos: cukrászdákra, szesz­mentes büfékre lenne szük­ség­Dr. K. I. A barcsi járás küldöttei szűkebb hazájukról beszéltek. A legtöbb szó — érthetően — a járás KISZ-eseinek munká­járól esett. Szóltak a járási küldöttgyűlés tapasztalatairól, arról, hogyan készültek a mai napra. A barcsi KISZ-esek között ott vannak azok a fiatalok is. akik a magáról egyre többet hallató ifjúmunkásszínpad és a klub vezetői. Így természete­sen sok kérdést tettek föl a kaposvári fiatalok, hogy mi­Termékrangsorolás A szelektív iparfejlesztés, a folyamatos gyórtmánykorsze- rűsítés, a gépipar egyik leg­fontosabb feladata az V. öt­éves tervidőszakban. 1976—80. között a gépipari üzemek megszüntetik a több milliárd forint értékű gazdaságtalan, korszerűtlen termékek jelen­tős hányadának előállítását, s ezeket új gyártmányokkal váltják föl. A Kohó- és Gép­ipari. Minisztérium a Kohó- és Gépipar-gazdasági Szervezési ás Számítástechnikai Intéze­tet bízta meg, hogy állítsa össze a termékek korszerűsí­tésének rangsorát. Szakszervezeti alapszervezetek tsz-albalmazottaknak Megkezdődött az előkészítő munka AZ MSZMP Központi Bi­zottsága és a SZOT Elnöksé­gének határozatai alapján 1976-ban léire kell hozni a termelőszövetkezetekben, szak- szövetkezetekben és mezőgaz­dasági társulásokban dolgozó alkalmazottak önálló szakszer­vezeti alapszerveit. Ezzel a feladattal a párt és a SZOT a MEDOSZT bízta meg. A MEDOSZ megyei bizottsága el­készítette intézkedési tervét, és létrehozta az előkészítő bi­zottságot, mely tegnap tartot­ta első ülését. A feladatokról Galabár Emil, a MEDOSZ me­gyebizottság titkára szólt. Az alkalmazottaknak a szakszervezeti mozgalomban való részvétele már korábban is kívánatos volt. Egyrészt azért, hogy érdekképviseletük­ről gondoskodjanak, másrészt, pedig azért, hogy így részt ve­hessenek a gazdasági felada­tok meghatározásában, javas A ki mostanában száraz lábbal akarja megkö­zelíteni a kaposvári Delta Szövetkezet tímárműhe­lyét, az ablakmászásra adja a fejét. Építkezik a szövetke­zet, és az anyagot hordó te­herautók felszántják a latya­kos földet. Márkus István részlegvezető megmagyarázza, hogy az a hatalmas halom hulladék bőr az udvaron a tőkés exportra kerülő munkásvédő kesztyűk alapanyaga. — Amit a pécsi és a buda­pesti bőrgyárak nagyipari módszerrel már nem tudnak használni, azt mi megvesszük. Nálunk csak ennyi hulladék marad — markol bele a bőr- forgácsba- Ujjal között per­geti. — Az utolsó fecnit sem hagyjuk veszendőbe menni. A műhelyben monoton gép­zúgás. élesen csattanó kala­pácszaj. Az asszonyok haris­nyáján megül a bőrpor. A be­járatnál kék köpenyes, vé­kony asszony. Időnként kö- hint a keze alatt gyorsan járó szivacsból fölcsapó sík- portól. Nagy darab, trevirá- val összeragasztott bőröket szedeget le egymásról, és hogy ne ragadjon, síkporral dörzsöli át valamennyit. Csak erélyes mozdulattal lehet szétválasztani őket. Takács Tímárok Vendelné a síkporos dobozba huppantja a szivacsot, ami­kor azt mondom, hogy a ti­zenhárom forintos órabére szakmunkás-órabér. — De meg is kell érte dol­gozni- Nemcsak ezt csinálom, hanem két társnőmmel fel­váltva portalanítunk, illetve vasalunk. Jó a változatosság. Kipróbáltam azt a munkát, melyet a másik asszony: VaZ- kó Kálmánná végez. Két for­gó kefehenger közé fölülről kell beengedni a bőrlapot, s akkor lesz egészen tiszta, ha háromszor elkapja a gép. A harmadik bőrdarab után föl­adtam. — Ha úgy csinálnám, mint j maga, merevgörcsöt kapnék | — mondja Valkóné és meg­mutatja a fogást. — Nekem csak az első tizenöt volt ne­héz. A portalanító gép mellett ván a csiszoló. Leállítja, mert hamar elkopik a dörzspapír, cserélni kell. Megjegyzem: jaj, de jó ez a csönd­— Ugye... Nem csoda, hogy amikor hazamegyek, rá­szólok a lányaimra: kapcsol­ják ki a rádiót. Mégis szere­tek itt dolgozni. Egyedül én csiszolok, de ha elfogy a munka, akkor vasalok, meg amit csinálni kell. Mindent szívesen vállalok, hiszen szé­pen keresek. Nálunk én va­gyok a »fő kereső«. A tlmárműhelyben a fér­fiak vannak többségben. Húsz kés pörög a bőrfaragó gép­ben- Előfordul, hogy egy mű­szak alatt százszor is meg kell köszörülni. Bárány Jó­zsefnek, a gép kezelőjének tehát nem újdonság a »mű­hely tűzijátéka«. Pete Sán~ doniak még igen, hiszen csak májusban lesz egy éve, hogy ide került. A kések alá en­gedi a bőrszeletet, s a hen­ger bizony néha »elviszi« azt. Olyan erővel mar a nehezen fogható, síkos anyagba, hogy a munkásnak ilyenkor a gép alól kell előhalásznia. /Ha maga meózza munkáját, óramutatós vastagságmérő műszerrel. Középkorról szóló regények kínzókamráit juttatja eszembe csigáival, csipeszeivel, drót­köteleivel a bőrnyújtó keret. Segítségével hét-nyolc száza­lékkal no az anyag felülete. Két férfi ormótlan kesztyűk­ben igyekszik vascsipeszeket ráharaptatni a bőr szélére. A tizennyolc betanított tí­már irányítója a huszonhat éves szakmunkás: Havasi Já­nos- Szakmáját a pécsi bőr­gyárban tanulta. Friss szak­munkás-bizonyítvánnyal ér­kezett ide. — Igaz. hogy nem klasszi­kus tímármunkát végzünk, de hát az már a nagy bőr­gyárakból is kiveszett. Nyers bor nem is kerül a kezünk alá. A szebbik feladat vár ránk: félkészből készterméket készíteni. A z ő műhelyük különle­gessége, hogy szinte a »semmiből csinálnak valamit«. És ezt próbálják jól végrehajtani. — Nem mindegy, hogy ex­portra kerül-e az a kesztyű és labda, amelyet az általunké ki­dolgozott bőrből készítenek, vagy a 'bizományin keresztül értékesítik — mondja. — Ha valaki bejön ide, arról egy hónap alatt kiderül, hogy »érzi-e . az anyagot«. Augusz­tusban költözünk a most épülő egészséges, tágas, a technológiai sorrendnek meg­felelően kialakított műhe­lyünkbe. Addig mérgelődünk ha nagy a sár. Gombos Jolán 'ataikkal segíthessék a veze­tők munkáját. Korábban gyak­ran adódott olyan helyzet, i hogy egy tsz-ben az alkalma­zottak sorsáról is kizárólag a tsz-tagok döntöttek, az alkal­mazottak meghallgatása né- kül. Ez a Jielyzet most meg­változik. A megye tsz-eiben, társulá­saiban 5700 alkalmazott dol­gozik. Önálló alapszervezet csak ott alakítható, ahol az al­kalmazottak 25-nél többen vannak. Ilyen gazdasag 56 van megyénkben. valamint ilyen a Ka-Hyb vállalkozás is. 12 helyen szakszervezeti cso­portok alakítására van mód. A mezőgazdasági üzemekben létrehozandó alapszerveze­teknél az egyes társadalmi bi­zottságok megalakítására nem lesz szükség, hiszen ilyen bi­zottságok — szociális-kulturá­lis, nőbizottság stb. — már I működnek tsz-einkben. A szakszervezet majd bekapcso­lódik ezek munkájába, és se­gíti azt. Elkészült az alkalmazotti alapszervezetek működési sza­bályzata. Ebben a jogokon kí­vül rögzítették azt is, hogy mit várnak tőlük az országos és a megyei szervek, mi az, amiben különösen segíthetnek a gazdaságok vezetőinek. A tegnapi tanácskozás rész­vevői — köztük dr. Puskás Lászióné, a MEDOSZ elnöksé­gének tagja. Tóth József, a megyei tanács osztályvezető­helyettese, dr. Rétsági Béla, az SZMT képviselője és Pfeif­fer Elemér, a tsz-szövetség tit­kárhelyettese — javaslatiéban, felszólalásaikban azt hangsú­lyozták, hogy a szakszervezeti tagság politikai állásfoglalást is jelent, és ezt a szervező munka során különösen hang­súlyozni kell. Éppen ezért e munkában a pártszervezetek jelentős segítséget nyújthat­nak. A tegnapi tanácskozást 16- án még egy követi majd, mely­re a szervezésben részt vevő aktivistákat hívják meg, és számukra útmutatást, szerve­zési módszerjavaslatokat ad­nak. D. T. Somogyi Néplap

Next

/
Thumbnails
Contents