Somogyi Néplap, 1976. április (32. évfolyam, 78-102. szám)

1976-04-25 / 98. szám

KITÜNTETETTEK A piac parancsa Negyedszázad alatt a leg­nagyobb értéket termelő ipá­ié szövetkezet lett a megyé­ben a csurgói Napsugár. A jubileumi évben negyedszer ftyerte már el a kiváló címet. Az eredmények számokkal pontosan mérhetők: az 1250 dolgozó egy év alatt 40 mil­lió forintt'cil növelte a terme­lést. Az idén hasonló emel­kedéssel számolnak. A leg­nagyobb termelési értéket a ruhaipari részleg adja. Kor­szerű cikkei nemcsak nálunk, hanem a határokon túl is kedveltek. Külföldi megren­delői között már válogathat is a szövetkezet: azzal köt szerződést,' amelyik tartós partnernek ígérkezik. ' A termékek jó áron kelnek el, s ez meglátszik a gazda­sági eredményeken is. Csur­gón két éve 42,6 forintból ■-állítottak elő" egy dollárt. A szövetkezet tavaly már csak 41.1 forintot fizetett ki költ­ségként azokért a terméke­kért, amelyekért a külföldi vevők egy dollárt adtak. A kedvező változások, a gazdálkodás javulása nem a Véletlen műve: tudatos, át­gondolt beruházás előzte meg. Sok információ alapján vá­lasztotta ki a szövetkezet azokat a géneket, amelyek­nek a segítségével gyorsan és jó minőségben tud termelni. A piac változó igényeihez való rugalmas alkalmazkodás előnye ennek a középüzem­nek. A képesség az alkalmaz­kodásra azonban, még nem elég: különösen a könnyű­iparban van szükség arra, hogy előre lássák. miként módosulnak az igények a pia­con, Ehhez viszont megint- csak információra van szük­ség. Radnóti László, a szövetke­zet elnöke, a gazdálkodás egyik alapfeltételének tekinti az állandó jó tájékoztatást: ] — Dolgozóink szinte min» den jelentős bemutatón részt vesznek. Az elmúlt években felmértük, hogy a mi szak­mánkban melyek az Európá­ban megjelenő legszínvonala­sabb szakmai kiadványok. Ezeket megrendeltük, s írá­saikat magyar fordításban azok kapják meg. akik tanul­hatnak belőle. Sok pénz ez? Dívái alán nem. Eav folyó­irat évi előfizetési díja alig kerül többe háromezer forint­nál és nem kell feltalálnunk azt, amit mások már alkal­maznak, csupán meg kell ta­nulnunk. Az információ mennyisége — ebben a szakmában — nem túl nagy. Viszont alkal­mas arra, hogy minőségi vál­tozás is bekövetkezzen a szö­vetkezet gazdálkodásában. Galvanizáló berendezéseiket — amelyek vásári díjat is kaptak már — lassan Euró- pa-szerte ismerik. Egyik nyu­gatnémet cég kooperációs megállapodást ajánlott már, s a Csurgón készült termékek Schlötter-Napsusár néven ke- kerülnek a piacra. — A gyártás során a gal- vánberendezéseknél olyan j újításokat sikerült bevezetni, ] amelyek felkeltették a kül­földi partnerek érdeklődését, s közülük az egyik most tár­gyalásokat ajánlott azért, hogy a galvánharang licen- cét megvásárolhassa. A termeléshez nemcsak gé­pekre, -jól működő szervezet­re. hanem újra. többre törek­vő emberekre is szükség van A csurgói Napsugár Ipari Szövetkezetét 25 éve huszon­öt vállalkozó szellemű iparos alapította. Apró kis műhe­lyekben kezdték meg a ter­melést. Az alapítók — három ember kivételével — letették már a szerszámot: utódaik azonban — fiaik, lányaik — Itt dolgoznak, s többségük középvezető már az üzemben. A szakmát Csurgón tanulták. A tanulásra való ösztönzést nemcsak az bizonyítja, hogy a szövetkezet megszervezte a ruhaipari technikum kihelye­zett tagozatát a nagyközség­ben, hanem az is, hogy min­denkit támogat, aki szakmai továbbképzésen vesz részt. Hallgatóik vannak a könnyű­ipari műszaki főiskolán, a szaktechnikumokban és 130 ipari tanuló képzését végzik a tanműhelyben. Az újra, a többre törekvés eredménye, hogv szinte soha nincs késztermék a raktár­ban. A szalagról egyenesen a boltokba kerül az i—_ mert a vevők keresik a csurgón kés-ült termékeket. Vállalták — túlteljesítették Holnap lesz éppen egy esz­tendeje, amikor az élüzem- avatás alkalmával kimondták a Kutasi Állami Gazdaság ve­zetői és a dolgozók képviselői: a kitüntetés arra kötelezi őket. hogy tovább növeljék eredmé­nyeiket, sikeresen befejezzék a IV. ötéves tervet, és megfe­lelően fölkészülve kezdjenek hozzá az V. ötéves terv meg­valósításához. Akkor második alkalommal nyerték el a Ki­váló vállalat címet — ez a két magas elismerés és egy miniszteri dicséretet tanúsító oklevél fémjelzi a gazdaság elmúlt ötéves tervidőszakban végzett munkáját. S most az újabb Kiváló vállalat kitün­tetés mintegy föltette a koro­nát a fél évtized sikereire. — öt év alatt ötven száza­lékkal nőtt gazdaságunkban a termelési érték — mondta Ko- pecsni Vince igazgató. — Kü­lönösen a múlt évi 13,3 száza­lékos emelkedést tart Ifik ki­emelkedőnek. A tervid" szak­ban az árbevétel 53.4. az egy dolgozóra jutó termelési érték pedig 60,3 százalékkal nőtt.. . Tavaly már év közben lát­ták: számottevő terméskiesést idézhetnek elő rajtuk kívül ál­ló okok. Az igazgató szerint: — Ezek a körülmények rendkívüli intézkedéseket kö­veteltek, melyekkel pótolni igyekeztünk a kieséseket, csök­kenteni a ráfordításokat. A lehetőséget a munkák gondo­sabb szervezésében, a rendel­kezésre álló eszközök jobb kihasználásában és a szigorú takarékosságban láttuk ... Á Kutasi Állami Gazdaság az 1975. évi 754 ezer forintos takarékossági tervét alaposan túlteljesítette, megtakarításuk ugyanis több mint 1,2 millió Nőtt az export Hatodszor is kiváló válla­lat lett a nagyatádi konzerv­gyár. Az ünnepségen Jéger Ferenc igazgató hangsúlyozta, hogy 1975-ben a kongresszusi és a felszabadulási munka­verseny jelentősen hozzájá­rult ahhoz, hogy a rossz nyersanyagellátás ellenére is teljesítették feladataikat és a IV. ötéves terv időszaka alatt négyszer lettek kiválók. öt év alatt termelésük ér­téke 33,7 százalékkal emel­kedett. Az értékesítés növe­kedése 53.9 százalékos volt. A tőkés export 57 százalékra emelkedett. Ezt a jelentős fejlődést számottevő létszám­csökkenés mellett érték el, elsősorban a belső tartalé­kaik felhasználásával. Tovább javultak az üzemben a mun­ka- és életkörülmények, csökkent a nehéz fizikai munkakörben dolgozók szá­ma. A munkások átlagkere­sete öt év alatt 45 százalék­kal nőtt. A hatékonyság ré­vén növekedett a vállalati nyereseg. A múlt évben kiemelt gazdasági feladataik között Szerepelt a termelés és az export növekedése, a munka termelékenységének emelése az új cikkek gyarapítása, a munkakörülmények javítása, á dolgozók szociális és kul­turális igényeinek jobb kielé­gítése. Az üzem termékeinek háromnegyed részét exportál­ta. A tőkés országokba szál­lított árul; mennyisége a ter­vezetthez képest 14 százalék­kal volt nagyobb. Jelentősen növekedett a belföldi értéke­sítésük is. A vállalat vala­mennyi dolgozójától nagy erőfeszítést kíván, hogy a ter­melést a nyersanyaggondok miatt rugalmasan megváltoz­tassák, és ezzel együtt növel­jék a gazdálkodás hatékony­ságát, emeljék termékeik mi­nőségét. A hatékonyság nö­velése érdekében készített intézkedési tervük végrehaj­tása kapcsán több jelentős változtatást, műszaki, üzemi és munkaszervezési intézke­dést vezettek' be. A szocialis­ta brigádok vállalásai és a DH-munkarendszer eredmé­nyeként a tervezettnél 5 mil­lió forinttal nagyobb megta­karítást értek el. Ehhez já­rult az a 65 újítás is. ame­lyet tavaly bevezettek. A vállalat eredménye az előző évihez viszonyítva 6 millió forinttal nőtt és összesen 43 r millió forintot tesz A vállalat 3 millió 200 ezer forintot fordított a szocialista munkaversenyben kiemelke­dő teljesítményt nyújtók ju­talmazására. Dolgozóik lakás­gondjainak megoldása érde­kében egy 36 lakásos szövet­kezeti, valamint több OTP-s ház vásárlásában is segítet­tek. Eredményesen munkál­kodtak a nő- és az ifjúság­politikai határozatok megva­lósításában: a többgyermekes | anyák részére biztosították i az egyműszakos munkalehe­tőséget. — A mezőgazdasági üze­mekkel kialakult jó kapcso­lat a biztosítéka annak — mondotta az igazgató —, hogy megfelelő nyersanyagot kapjunk, és a következő évek feladatait is megoldjuk. A kiváló cím, az eredmény kö­telez bennünket. forint! Elhatározásukhoz égés. éven át következetesen tartot­ták magukat. A növényter­mesztés nyeresége megközelí­tette a 7.4 millió. az állatte­nyésztésen belül a szarvas­marha-ágazaté pedig — érde­mes odafigyelniük a somogyi gazdaságoknak! — meghalad­ta a 7 millió forintot. — Ez az ágazat a gazdaság j össztermelésében döntő jelen- j tőségű. és a jövőben mégin- kább az lesz — mondta az igazgató. — Most a termelési értéknek 34, az ötéves terv­időszak végén pedig már 60— 65 százaléka innen kerül ki. Ami siker ezen a területen születik,, az a céltudatos te- nvesztői munkának, az oksze­rű takarmánytermesztésnek és felhasználásnak, az állat­gondozóknak és az agazatot irányító vezetőknek köszönhe­tő ... A tavalyi eredmények ki­emelkedő részesei a szocialis­ta brigádok voltak. Folytatták a XI. párt kon gresszus tisz­teletére hirdetett munkaverse- .nyeket. Tavaly mintegy 1,8 millió forint értékű többlet­termelést vállaltak — és jóval 1.9 millió forint fölötti telje­sítést értek el. Gazdasági fel­adataik mellett 1900 társadal­mi munkaórát fordítottak ját­szóterek építésére, játékok ké­szítésére és más társadalmi feladatokra. Sokat iavultak a dolgoz/-- lakáskörülményei az elmúlt öt évben. Harminc lakás gazdasü gi hitelkedvezménnyel épült ebben az időszakban, tovább: harminc egyéb gazdasági tá­mogatással készült, öt lakás vásárlásához 10 ezer forint vissza nem térítendő segítséget adtak családonként. 26 lakás' korszerűsítettek, illetve fürdő­szobával egészítettek ki. a Somogyi Népig GERENCSÉR MIKLÓS EMLÉKE TISZTA FORRÁS Munkács megkaparintásá- val teljessé vált Magyarország katonai bekebelezése a Habs­burgok részéről. II. Rákóczi Ferenc már íté­lőképess fővel élte át sorsá­nak ezeket a megrázkódtatá­sait. Igaz. durvasággal nem illették őket. Forma szerint fejedelmi családnak kijáró külsőségek között haladtak végig az országon Bécs felé. Az erős. fegyveres fedezet ál­lítólag a védelmüket szolgál­ta, valójában semmi kétségük nem lehetett, hogy foglyok. Tudták ezt, az első pillanat­ban. Azt is tudták, el fog­ják szakítani egymástól a család tagjait. Hiszen ott le­begett előttük a Zrínyiek tra­gikus példája. A hosszú út a Felvidéken át Munkács és Bécs között az utolsó volt Rákóczi szá­mára édesanyja oltalmában. Az út végén elszakította őket a nyers hatalom. Soha többé nem talalkoz4aJL 4. RÉSZ Kollonich fogságában I. Lipót, osztrák Csiszár és magyar király gyorsan tudtul adta. hogyan értelmezi fő- gyámi szerepét. Sértődöttsége jeléül zárva tartotta Bécs ka­puját az érkezők előtt, és hosszú órákon át várakoz­tatta a falakon kívül az el­csigázott utasokat. Alig lép­tek a városba, Zrínyi Ilonát eltávolították gyermekeitől. Az anya sokszor jelét adta hősiességének, számolatlanul viselte a sors csapásait. de most összeroppant. Zokogása az utcára is kihallatszott. Jú­liát és Ferencet szintén két- ségbeejtette a búcsú. Mintha érezték volna, hogy soha töb­bé nem látják viszont any­jukat. A gyermekek még akkor is sírtak, amikor Kollonich Lipót bíboros. Magyarország hercegprímása bécsi reziden­ciájába rendelte őket. Mind­járt • megérkezés elején hoz­zálátott a politikus főpap megbízatása végrehajtásához. Lipót császár ráruházta a gyá- mi tisztet és ez a zsoldos ka­tonából lett hercegérssk, egyébként - tehetséges politikus türelmetlenséggel és kímélet­lenséggel akart megfelelni koronás pártfogója bizalmá­nak. A végletekig erőltette Bécs gyarmatosító politkáját. Noha Komáromban. magyar alattvalónak született, sötéten ígérte, hogy »előbb koldussá majd rabbá, végül katolikus­sá teszi a magyart-“. A füg­getlenségét féltő országban a protestantizmus melegágyát látta, s mivel a Habsburg-ház elleni mozgolódások hagyo­mányos bázisai voltak a Rá­kóczi birtokok, csak termé­szetes, hogy a fejedelmi örök­séget egyszer s mindenkorra Bécs és a jezsuita rend szol­gálatába akarta állítani. Nvílt bűnözőként nem viselkedhe­tett, ezért a következő tervet esze!te ki: a gyermek Rákó­cziból jezsuita szerzetest ne­veltet —, »elég zsenge ahhoz, hogy formálhassuk, mint a viaszt« — így magva szakad a családnak és a törvények értelmében az egyházra száll a vagyon. Kénytelen volt beérni a lelki főfoglár szerepével, mi­vel a munkácsi vár átadása­kor kötött egyezmény garan­tálta a Rákóczi-érvék örök­ségét. Mivel pedig egész Európa figyelemmel kísérte Zrínyi Ilona három esztendőn Gagarintól napjainkig Főiskolások találkozója Kaposváron Különös esemény színhelye ] volt tegnap a Kaposvári Ta­nítóképző Főiskola: nyolc | felsőoktatási intézmény hall- gatói adtak találkozót itt egymásnak. A Bajai Tanító­képző Intézet diákjai, a he­tekkel ezelőtt meghirdetett »bajai napra- jöttek el. míg hat másik iskola hallgatói »A csillagok felé" című űr­hajózási vetélkedőre. A délelőtti órákban két autóbusz kanyarodott a főis­kola kapuja elé, száztizenkét bajai tanítóképzős diákkal. A két felsőoktatási intézmény novemberben együttműködé­si szerződést írt alá. Akkor egyeztek meg abban is, hogy évente egy-egy alkalommal a kaposváriak Bajára, a ba- jaiak Kposvárra látogatnak. Mindkét KISZ-bizőttság ki­tett magáért, hiszen a tegna­pi találkozó volt az első: a vendégvárók színes progra­mot ígértek, a vedégek tar­talmas műsort. A tudományos diákkör ba- | jai tagjai három dolgozatot mutattak be a kaposváriak­nak szemléltető eszközök se­gítségével. Találkoztak a fia­talok sportrendezvényeken is. Egész nap folytak a röplabda, kosárlabda és futball csaták. Este kulturális műsorral ked­veskedtek a vendégek. A ha­jasak énekkara és kamara­kórusa színes programmal mutatkozott be, csakúgy, mint két fiatal tanáruk, Dobai Tamás és Sasi János. Az át tartó hősies -önvédelmi har­cát, Kollonich a nemzetközi nyilvánosság szeme láttára nem állíthatta ki magáról az egyenes becstelenség bizo­nyítványát. Iskolának nevezett érzelmi—tudati leigázással kellett elérnie azt, amit a legszívesebben erőszakkal ol­dott volna meg. A parancsra történt búcsú után Zrínyi Ilonát kolostor­börtönbe zárták. Gyermekei­vel durván tudatta az érsek­prímás, hogy ezentúl őt kell tekinteniük sorsuk intézőjé­nek. Juliannát haladéktalanul elvitte a bécsi Orsolyita zár­dába. Ügy taszigálta be a jajveszékelő lánykát a kapun. Ferenc, aki ciak az ablakrá­cson keresztül búcsúzhatott el nővérétől, szintén zokogott A jezsuita főpap szigorúan őriztette a fiút, korábbi taní­tóit többé a közelébe sem en­gedte. Rákóczi vigasztalhatat­lan volt, de nem minden dac nélkül. Szemrehányásokat t“tt a durva bánásmódért, azt mondta, öljék meg, ha eny- nyire gyűlölik. Másnap reggel kocsiba tet­ték és elindultak vele a Cseh­országi Neuhausban, a je­zsuiták ama híres iskolájába ahol a válogatott főrangúak gyermekeit nevelték. Feltűnés nélkül próbálták kicsempész­ni Becsből a kis Rákóczit mégis, alig indultak el, egy­re több lovas szegődött kísé retébé. irodalmi színpad Juhász Fe­renc Éjszakai képek című verses oratóriumát tolmá­csolta. Szaloniai Ildikótól, a Bajai Tanítóképző Intézet KISZ-bi- zottságának titkárától meg­tudtuk: a két intézmény kö­zösen rendezi azt a nyári épí­tőtábort Bácsszöllősön, amely augusztusban az ország va­lamennyi tanítóképző intéze­téből vár fiatalokat. Délután az ifjú »űrhajózási szakértők" vették birtokukba az egyik második emeleti elő­adótermet. A Magyar—Szov­jet Baráti Társaság az em­ber első űrrepülésének tizen­ötödik évfordulója alkalmá­ból hirdette meg »A csilla­gok felé« című. vetélkedő so­rozatát féláőöktatááí intézmé­nyeink részvételével. A há­rom elődöntő közül az elsőt' itt rendezték meg. A kapos­vári főiskolások mellett a Győri Tanítóképző Intézet, az Állatorvostudományj Egyetem, a Pécsi Tanárképző Főiskola, a Keszthelyi Agrár- tudományi Egyetem, az NME Kohó- és Gépipari Főiskola dunaújvárosi hallgatói és az Esztergomi Tanítóképző Inté­zet diákjainak három-három fős csapata mérte ősszé tu­dását. A vetélkedő érdekessége volt, hogy nem kisebb szak- tekintélyei foglaltak helyet a zsűriben, mint dr. Abonyi Iván kandidátus, csillagász, az ELTE docense és dr. Hor­váth András kandidátus, csil­lagász, az MTA csillagvizs­gáló intézetének tudományos munkatársa. A szellemi torna témája természetesen az űrkutatás volt: Gagarintól napjainkig. Nem lexikális tudást kértek számon, hanem átfogó téma­ismeretet. Mondhatni: szelle­mes szellemi vetélkedő volt ez, számtalan, a tartalomhoz illő játékos megoldással, fel­adattal. A teszt kérdések ha­gyományos rendje a sok vá­lasz közül mindössze egy jó. Most eltértek a szokástól, mert egy kérdésre több vá­lasz is igaz volt. Csupán egyet ízelítőnek: 1961. április 12-én felölték a Vosztok 1. űrhajót. Az alábbiak közül mely berendezések tartoztak az űrkabin felszerelése közé? A jó válaszok a felsorolt be­rendezések közül: hőmér­sékletszabályozó és orientá­ciós berendezés. De sorolhat­ni lehetne a hasonló példákat végeláthatatlanul. Minden vetélkedőnek meg­van a maga meglepetése: a mostaninak is. A »-legilleték- telenebbek", az állatorvos­hallgatók »utcahosszal" nyer­ték a versenyt, így a május 22-i országos döntőre, amely­nek első dija egy szovjetunió- beli utazás lesz, ők utazhat­nak. A második helyen a du­naújvárosiak, míg a harma­dikon a pécsiek végeztek. Ha a szerencse kedvez még nekik, akkor a többi elődön­tőtől függően ők is részt ve­hetnek az országos versenyen. i (Folytatjuk.) N. J.

Next

/
Thumbnails
Contents