Somogyi Néplap, 1976. április (32. évfolyam, 78-102. szám)

1976-04-24 / 97. szám

KITÜNTETETTEK Öt év alatt kiEencmiSliárdos forgalom 1970—75 között összesen hét kitüntetést, dicsérő oklevelet, kiváló címet és vándorzász­lót kapott a Somogy—Zala megyei Élelmiszer- és Vegyi­áru Nagykereskedelmi Válla­lat. Most, tavalyi munkájuk alapján újra megkapták a belkereskedelmi minisztertől és a KPVDSZ elnökségétől a kiváló vállalat címet. A FŰSZERT 1975-ben egyenletes,. jó áruellátást biz­tosított, szoros együttműkö­dést valósított meg a partner- vállalatokkal, szövetkezetek­kel, tovább javította munká­jának gazdaságosságát, s je­lentősen fejlődött technikai­lag, szervezetileg. öt év alatt 9 milliárd forint értékű árut hoztak forgalom­ba a két megyében: tavaly 78 millióval többet, mint 1970- ben. (összesen 2 milliárd 250 millió forint értékűt.) A mennyiségi növekedésen belül egészségesen változott a for­galmazott áruk aránya. Gon­dot fordítottak a korszerű táplálkozási szokások kialakí­tásának elősegítésére, nőtt a gyümölcsök, száraztészták, növényi olajok és a marga­rin forgalma, s csökkent a zsíré, lisztté. Megjelentek az üzletekben a változatos, szén­hidrátszegény, diabetikus ké­szítmények is. Különösen az üdítő italok forgalmazását nö­velték számottevően. Ma már minden somogyi boltban kap­hatók szeszmentes italok, for­galmuk évente 20 százalékkal nő, s tavaly 25 millió palack­kal szállítottak a kiskereske­delemnek. A FÜSZÉRT üzletpolitiká­jánál!: alapelvei évek óta vál­tozatlanok: széles körű és ál­landó kínálát, kezdeményezik a korszerűen csomagolt és ki­váló minőségű áruk forgalma­zását. A kishatármenti áru­cserével élve öt év alatt egy­millió dollár értékben hoztak be különböző cikkeket. A FŰSZERT forgalma évi átlagban 11 százalékkal, 180 millió forinttal növekedett. Ezt az eredményt csak az üzem- és munkaszervezés szüntelen javításával, tökéle­tesítésével lehetett elérni. Programozták a szállítási cik­lusokat, 2,5 és 10 napos szál­lítási rendszert vezettek ke. 20 ezer rakodólapot, 600 kon­ténert, 10 ezer műanyag lá­dát, 12 emelővillás és 80 ké­zi targoncát, 10 gépkocsit és 20 irodagépet vásároltak az áruszállítás és az ügyvitel gyorsabb, pontosabb megszer­vezésére, lebonyolítására. Az eredmények elismeréseként a Belkereskedelmi Minisztérium mintaszervezetté jelölte ki őket. Az üzemi termelési tanács­kozáson öten kapták meg a Belkereskedelem kiváló dol­gozója kitüntetést és hárman a Haza szolgálatáért emlék­érmet. Hét brigád bronz, hét ezüst, kettő pedig arany fo­kozatot érj; el, s összesen 50 ezer forint jutalmat vehettek föl. A fiókok közötti munka- venseny’ben a zalaegerszegiek lettek az elsők. A kis települések ellátásáért Két műszakban dolgozik a Cyclo 400-as Április 20-án gördült ki először a földekre a sávolyj Új Élet Termelőszövetkezet Cyclo 400-as kukoricavető gé­pe. A gazdaság 800 hektáron termeszti a kukoricát az IKR- technológia szerint. A 12 so­ros Cyclo 400-as, fotocelláé vetőgép, mely a maggal egy időben adagolja a műtrágyát és a talajfertőtlenítő szereket is, naponta 100—110 hektárom végez, két műszakban. A gazdaságban fontos ipari növény a cukorrépa, melynek vetése már befejeződött. Az idén növelték a termőterüle­tét, és a korábbi 50 hektár he­lyett 86 hektáron termesztik. A répát a Sárvári Cukorgyár­nak szállítják. A termesztés gépesített. A gazdaságban a másik fon­tos feladat a rétek, legelők felújítása. A programban 300 hektár kezelése szerepel. Az idén új telepítést nem tervez­nek, jövőre azonban mintegy 20 hektárral növelik a legelő- területet. A szarvasmarha-ál­lomány zömét ugyanás legel­tetik. A gazdasághoz tartóz» négy községből összesen mint­egy 380 tehenet tartanak le­gelőn. A Kaposvár és Vidéke Ál­talános Fogyasztási és Érté­kesítő Szövetkezet elődjét, a földmiűvesszövetkezetet har­minc esztendővel ezelőtt ti­zenkilencen alapították, 1500 forinttal. Ma 650 dolgozója van az áfész-nek, 54 milliós közös vagyonnal, Kaposvár peremterületéről szinte csak ők gondoskodnak, másik 44 te­lepüléssel együtt. Mintegy 125 ezer lakost látnak el élelmi­szerrel, iparcikkel. A szövet­kezet fennállása óta a leg­eredményesebb évet, 1975-ben zárta. Ennek köszönhető, hogy csütörtök óta bejáratuk fölött látható a kiváló szövetkezet jelvény. 1.954-ben kapott utoljára ez a közösség országos kitünte­tést. Tavaly a MÉSZÖV di­csérő oklevelét vették át. Most minek köszönhető a siker? — kérdeztük dr. László Jenő el­nöktől. — A mumkavenseny meg­mozgatta boltosainkat. A me­gye harmincegy szövetkezete közötti versenyt megnyertük. Hét területi alapegységünk is vetélkedett, és üzleteink kö­zött tizenhat párosversenyt rendeztünk. Ennek lett az eredménye, hogy boltjainkban bőségesebb, jobb volt az áru­ellátás, és a IV. ötéves terv­ben csaknem negyven száza­lékkal nőtt a bevételünk. A szövetkezet fontosnak tartotta, hogy szaküzletei ré­vén ruházati cikkekkel, a vízvezetékhez szükséges anya­gokkal és szerelvényekkel, növényvédő szerekkel, külön­böző hengerelt és húzott áru­val, szaporítóanyagokkal is ellássa a lakosságot. A több mint kétszáz boltjukban éven­te mintegy kétmillió forinttal növeltek a készletét. Több mint száznyolcvan vagon tá­pot hoztak forgalomba. Tizen­két sikeres árubemutatót ren­dezték húsfélékből és a má­sodik műszakot megkönnyítő konzervekből. A hűvös szél, a szemerké­lő eső sem zavarja a barcsi úttörő-munkásöröket, akik a sportpálya mögött, a Rinya folyó melletti réten gyüle­keznek. — Parancsnok elvtárs, együtt állunk a foglalkozásra! Komlós János, a barcsi Gábor Andor munkásőregy- ség parancsnokhelyettese — a többi munkásőrrel együtt — elégedetten figyeli az ötö­dik-hatodik osztályba járó úttörőket, akik lelkesen ké­szülődnek a feladatok meg­oldására. — Tavaly októberben hoztuk létre az úttörő-munkásőrsza- kaszt. Először megismerked­tek a munkásőrség feladatá­val, egységünk életével, majd a hírközlő berendezések ke­zelését, az összeköttetések megteremtését sajátították el. Ma a tájoló használatát gya­korolják, annak segítségével kell meghatározniuk külön­böző tereptárgyakat. Rádió­összeköttetést létesítenek, vá­laszolnak az úttörőmozga­lommal és a munkásőrséggel kapcsolatos kérdésekre. S mindezt időre, mert a rajok egymás közti eredménye alapján dől el, hogy kik vesznek részt később az út- törő-munkásőrök megyei, il­letve országos versenyén — mondja a parancsnokhelyet­tes. A gyerekek nyakában tá­joló, kezükben térképvázlat. Várják az indulásra szóló parancsot. — Miért jelentkeztetek az úttörö-munkásőrszakaszba ? Csak egy pillanatra néznek egymásra, bátorítást várva, majd tucatnyi kéz emelkedik a magasba: — Érdekes lehet munkásőr­nek lenni, fegyveres szolgá­latot ellátni. — A munkásőr felelőssége sokkai nagyobb, mint azoké az embereké, akik nem viselik az egyen­ruhát. — Több társunk édes­apja, testvére munkásőr, s ők erre nagyon büszkék. — Ezért lettünk mi is úttörő munkásörök, s szeretnénk, ha felnőttként is alkalmas­nak tartanának majd ben­nünket. Kovács Pista, Beck Lali, Takács Laci, Simotics Jóska. Péter Gyuszi s a többiek is bátran mondanak véleményt. Angyal Zoli és Kémes Pisti — akiknek édesapjuk is munkásőr — éppen így vá­laszolnak. — Első raj felkészülni, in­dulás! Futnak a mező túlsó végé­nél levő facsoporthoz, ahol rádió várja őket, hogy meg­teremtsék a kijelölt állomás­sal az összeköttetést. Néhány perc múlva felhangzik a megbízott rajparancsnok, Angyal Zoli izgatott hangja: — Itt 1-es, hívom a 2-est, jelentkezzen! — Itt 2-es, jelentkezését vettem, hogyan hall, 1-es? — Kicsit rosszul, de egyre jobban. Köszönjük! Nem éppen szabályos a válasz, a beszélgetés meg- köszönése, de kevés még a gyakorlat, no meg az izga­lom is közrejátszik abban, hogy megfeledkeznek a sza­bályokról. Zoliék már futnak is a kö­vetkező állomáshoz, ahol az iskola úttörőéletéről meg a munkásőregység névadójá­ról, Gábor Andorról kell be­szélniük. Sikerrel hajtják előtt szépségében lenyűgöző Zse- licségről, a csurgónagymar- toni arborétumról, híres fák­ról, ritka növényekről. »Csak pénz kérdése«, hogy mikor lesz készen a Zamárdi kör­nyéki parkerdő és a balaton- keresztúri autóspihenő. Nem marad esemény nélkül ez az év sem: átadják a kirándu­lóknak a balatonföldvári ém a nagyatádi parkerdőket. Sok a feladat most is. Ál­lamközi szerződések kötelez­nek bennünket fa szállításá­ra; nagy kiterjedésű fás le­gelők várnak hasznosításra: a mezőgazdaságilag nem mű­velhető területeken újabb er­dőket kell telepíteni (az V. ötéves tervben összesen 2700 hektáron); a környezetvéde­lem érdekében fásítani kell a mezőgazdasági nagyüzemek szakosított állattenyésztő ma­jorjait. Megkülönböztetett figyel­met fordítanak a balatoni táj fásitására. Hét — tó melletti — község kapott erre a cél­ra állami támogatást, össze­sen 400 ezer forintot. Talán nem is soroljuk to­vább. Hallottunk egy adatot: egy település fásítása akkor megfelelő, ha a fák és a la­kók száma megegyezik. Hogy a zöld lombú fáknak milyen szerepük van egy-egy város­ban, községben, ehhez csak annyit: egy év alatt egy hold erdő 50 tonna port köt le! M. A. végre a feladatot, s megha­tározzák a kijelölt tereptár­gyakat is a tájoló segítségé­vel. Máris lélekszakadva fut­nak vissza kiindulási helyük­re, ahol Komlós János pa­rancsnokhelyettes elégedet­ten tekint órájára: — Jól van, fiuk, sikerült, 16 perc alatt hajtottátok végre a feladatot! Egymást követik a rajok, versengve a minél jobb eredményért. A gyerekek már arról be­szélnek egymás közt, mit mondanak el a legközelebbi úttörő foglalkozáson a gya­korlatról, hogy minél több fiú és leány kapjon kedvet a munkásőr-tevékenységlhez. A következő alkalommal már a lőfegyverekkel ismerked­nek és kispuskalövészet is lesz. Az egyre szaporábban hul­ló esőcseppek nehezítik a gyakorlatot. Am a lelkesedés változatlanul nagy. S amíg hallgatom a rádióból fel­hangzó jelentkezéseket, a kérdéseket és válaszokat, né­zem a mezőn futó gyereke­ket, arra gondolok: bizonyá­ra felnőttként is találkozom majd velük a munkásőrség­ben, lesz kinek átadják a fegyvert a barcsi munkás- őrök! 8 zalai Lmrio Olcsóbb, ha gondolkodunk NYERSANYAGBAN szegény ország vagyunk, és tőkés fize­tési mérlegünkön nem sike­rült az első negyedévben, ja­vítanunk, Amire ebben a helyzetben legjobban építe­nünk kéül, az az emberék esze, dolgozni tudása. Ezek voltak Tasnádi Emilnek, az Országos Találmányi Hivatal elnökének bevezető szavai tegnap azon az előadáson, amelyet a Szakszervezetek Megyei Tanácsa és a Magyar Közgazdasági Társasáig helyi szervezete rendezett Kaposvá­ron, a KISZÖV tanácskozó- termében. A hallgatóság so­raiban a megye ipari üzentei­nek igazgatói, főmérnökei és műszaki fejlesztési szakembe­rei voltak. A »Többet ésszel, mint erő­vel« közmondás megfogadá- sára talán soha nem volt olyan szükségünk, mint most. A korábbinál sokkal kevesebb élő és holt munkaerő ráfordí­tásával kell kielégítenünk a szükségleteket. Ezt úgy is meg lehetne oldani, hogy megvásá­roljuk a .legkorszerűbb nyuga­ti gépeket. De miiből? — vető­dik föl a kérdés, és azonnal belátjuk: ily módon csak szo­lid mértékben tudunk fejlesz­teni. Minden oldalról bizo­nyítható: mennyire megéri, ha gondolkodásunkra, tapasz­talatainkra építünk. Évről évre erősödik a kuta­tógárdánk. mégsem fejlődnek az eredményeink, mert míg a Szovjetunióban ezer lakos­ra 53 bevezetett találmány jut, addig nálunk mindössze 11. Ez a szám Csehszlovákiá­ban 41, Svájcban 87, Japánban 110. A szabadalmak tekinteté­ben sem állunk jobb helyen: a Szovjetunióban ezer lakosra 25 bevezetett szabadalom jut, Csehszlovákiában 31, Svájcban 63, Japánban 30. Nálunk mind­össze 6! Sokkal nagyobb figyelmet kell fordítanunk tehát az újí­tási mozgalomra, hiszen ez le­het a műszaki fejlesztés tö­megbázisa. Nem lehetnek kü­lön gondolkodók és külön vég­rehajtok, továbbá jó lenne, ha észnevannónk: milyen ember- alakító erejük van az újítá­soknak. 1972-ben 80 ezer újí­tás vol/t, 1975-ben 121 829-et nyújtottak be. Biztató fejlő­dés látszik, amelyben Somogy megye nem marad el az or­szágos átlagtól. Követendő a borsodi példa, ahol az újítá­sok hetven százalékát szocia­lista brigádok dolgozzák ki, vagy a szolnoki módszer, ahol már a szakmunkásképzőben megismertetik a tanulókat az újítások körüli tudnivalókkal. A vállalatok még mindig nem érzik, mennyire szükség van a dolgozók gondolkodásá­ra. Megfigyelhető, hogy azok­nál a vállalatoknál élénk az újítási kedv, amelyeknek ve­rekedniük kell a piacért. Sok helyen az újítási díjakkal ta­karékoskodnak. Gyakran, elő­fordul, hogy úgy gondolkod­nak a vezetők: a lakatos ne spekuláljon, csinálja meg, amit feladatául szabnak meg, a többi a hivatásos fejlesztők dolga... HIBA MÉG, hogy a válla­latok nem készítenek jó újí­tási feladatterveket, nem elég táj'ékozottak, nem tudják ösz- szehasonlítani saját termékei­ket a piacon fellelhetőkkel. Jó volna, ha például az Országos Találmányi Hivatal 9 millió szabadalmi leírását is felhasz­nainak ismereteik bővítéséhez. A tavaly Kaposújlakon el­készült 400 négyzetméter alap- területű palántanevelő segít abban, hogy olcsó és jó pa­lántával lássák el a környék termelőit. A zöldség és a pri­mőrök termeltetésével a me­gyeszékhely ellátását segítik. Építettek gazdaboltot, felvá­sárlóhelyet és ifjúsági klubot is. A szép eredmények ellené­re sem elégedettek azzal, hogy vendéglátóhelyeik magas be­vételét főleg az italforgalom adja. Az ünnepségen éppen ezért a legtöbb szó a hűsi- üzem létesítéséről és a me­legkonyhák telepítéséről esett. Az apró közösségiek jó munkájának eredménye, hogy a szövetkezet a legjobbak kö­zé került. Közülük való a kaposvári festőrészleg, a to­pánén felvásárlóhely, a nagy­berki bisztró és a taszári ön- kiszolgáló bolt. A négy szo­cialista brigád közül szakmai­lag leginkább képezte magát, s a társadalmi munkából is legderekasabban vette ki ré­sijét a kaposvári szerelvény- értékesítő bolt Budai Nagy Antal szocialista brigádja, va­lamint .a mezőgazdasági szak­üzlet Latinca Sándor szocia­lista brigádja. A felvásárlók közül a zímányiak kerültek az élre. Harmincketten — pénztárosok, boltvezetők, el­adók, segédmunkások, ellen­őrök, — kaptak kiváló dolgo­zó kitüntetést. Lombosodás Amikor a közelmúltban Barcson — a fásítási ankét- tal — megkezdődött Somogy megyében is az országos ak­ció, tulajdonképpen már »nyitva voltak a kapuk«. Nincs ugyanis okunk szégyen­kezni a fagazdálkodásunkkal, a faültetéssel. Megyénk ösz­tönzi az itt dolgozó szakem­bereket, és az e célra önként társadalmi munkát felaján­lókat: dimbes-dombos tá­jainkat mint zöld vattacso­mók díszítik a hatalmas er­dők, az ősi tölgyesek, a fia- j talon telepített fenyvesek. A KISZ már korábban j védnökséget vállalt a fásítás; fölött. A somogyi fiatalok1 ebben a nemes vetélkedésben a múlt évben a harmadik helyen álltak, Beszédes adatok adnak hírt arról, mit tettünk Somogy­bán az elmúlt években a ki­termelt erdők pótlására, az állomány növelésére. A fel- szabadulás óta összesen 30 millió hektáron erdősítettek az országban. Ezen a hatal­mas területen ma már új erdők pompáznak. Somogy­bán tavaly újabb 2574 hektá­ron telepítettek erdőt. Ebből csaknem 300 hektár környe­zetvédelmi és üdülési célokat szolgál. At. erdők felújításá­ban pedig az országos átlag fölött járunk: a IV. ötéves tervidőszak alatt több mint 8 ezer hektárral végeztünk. Mindez — és még sok egyéb erdei munka — nyolcezer ember szorgalmának az ered­ménye. Ennyien dolgoznak a megyében az erdőgazdál­kodás és a faipar területén. Mellettük azonban ■ sok tíz­ezer társadalmi munkás vet­te ki részét az erőfeszítések­ből : kisiskolások, KISZ-isták, pedagógusok, munkások és szocialista brigádjaik, terve­zők és nyugdíjasok. Hogy a megye rangját e területen érzékeltessük, még egy adatot megemlítünk: az elmúlt öt év alatt Somogy­bán 3,9 millió köbméter fát termeltek ki (ebből 800 ez­ret a termelőszövetkezetek). 1975-ben az ország területén összesen 6 millió 600 ezer köbméter volt a kitermelés. Előreléptünk a természet- védelmi munkában és az er­dők szociális-üdülési célokat szolgáló kialakításában is. A megyében három tájvédelmi körzetet terveztek. Megvaló­sult a barcsi ősborókás (itt a múlt évben 42 ezer kirán­duló volt, s előfordult olyan vasárnap délután is, amikor csaknem 200 gépkocsit szá­moltak meg). Értékes parko­kat nyilvánítottak védetté Niklán, Hencsén és Iharos­ban. Kaposvár, Barcs, Nagy­atád és Balatonföldvár kör­nyékén már kialakultak azok a parkerdők, melyek a szük­séges fejlesztések után a tá­volabbi jövő igényeit is ki­elégítik. Űjabban pedig egyre több szó esik a természeti Rinya menti gyakorlat

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents