Somogyi Néplap, 1976. április (32. évfolyam, 78-102. szám)

1976-04-18 / 93. szám

Kismamák falun "Somogynd várhelyi fiatalok Bogárfefcete sxemű kisfiú nyüzsög, ceetlik-botlík az ud­varon, Édesanyja, Kálóczi LászUmé tesz-vesz, végzi a munkáját, de a fél szeme szüntelenül a gyereken van. — Vigyázz, Zsoltika! Las­san! El ne ess! Az üvegházban hajladozó, a palántákat dédelgetve ne­velő asszonyok jutottak az eszembe. Olyanok ezek, haint a kis­gyerekek. Éppúgy kell ápol­ni, vigyázni, gondozni őket. Kálócziné is közülük való, ezt csinálta, míg Zsoltika meg nem érkezett. Tizenhat hó­napja azonban otthon van, hiányzik a mesztegnyői szö­vetkezet jól összeszokott ker­tészeti brigádjából. Akárcsak a tőle néhány házzal odább lakó Kakatics Józsefné. Hiányzik? Elszakadt a közös­ségtől ? — Azt így nem lehet mon­dani — így Kakaticsné. — Bármilyen rendezvény van, éppúgy jön a meghívó ne­künk, mint mikor dolgoztunk. Igaz, általában a férjem kép­Kátóczánét — aki egyébként Bogláron végzett szakmunkás — a kíváncsiság már nem is egyszer «kiicsábította« a ker­tészetbe. — Oda még nem vittem el a kisfiámat — mondja —, de a télen, mikor kötötték az asszonyok a nádtakarót, ak­kor együtt látogattuk meg Zsoltival őket. Nem — rázza meg töprengve a fejét — egyáltalán nem lehet azt mondani, hogy az ember «-ki­esik-«, ha otthon marad gye- rekgondozásin. Nem tudom, varosban hogy van, de falun az ember úgy együtt él a munkahelyével, a többiekkel, mintha dolgozna. Ez a fajta együttélés, ez a kapcsolat a törődést is kife­jezi. Ebben a több községből álló nagyüzemben öt fizikai és hat irodai dolgozó van szülési szabadságon, illetve gyermekgondozási segélyen. A meghívókon kívül minden hónapban rendszeresen mást is visz a postás nekik: 1975. január elsejétől a szövetkezet mint jómagam is, fél holdat. Az is nagyon jó, hogy az ember választhat. Tavaly, mi­vel még nagyon pici volt a kisfiam, föld helyett termény­ben, kukoricában kértem a háztájit. Az idén már földet szeretnék. A másik házban Kakatics­né azt dicséri, hogy kedvez­ményes fuvarral is segít a | közösség, ha kérik. Erre nagy szükség van olykor. Mindkét család sertéssel foglalkozik a háztájiban. — Öt hízót szerződtünk az idén — mondja Kálócziné. — Gyűjtjük a pénzt. Ezt az öreg "kis házat h et ven h á romba n I vettük meg. most két gyerek I után — van egy ötéves kis­lányom is —, épülni szeret­nénk majd. A két asszony sok minden­ben hasonlít egymásra. Nem­csak abban, hogy mindketten a kertészetben dolgoznak, mindkettőjüknek második gyermekként kisfia született; hasonlítanak abban is. hogy a gyermekgondozás három évét otthon kívánják tölteni, és utána mindketten visszatér­nek munkahelyükre, a kerté­szetbe. A gyerekeket pedig várja az óvoda. — Nagyon szép óvodánk van — Kálócziné jól ismeri, hiszen kislánya oda jár —, jó helye lesz ott a kisfiamnak is. Mikor épült ars óvoda, a szövetkezet sok társadalmi munkát végzett, ezért is van helyük a mi gyerekeinknek. Kismamák falun. Egy időre hiányoznak a közösségből, de csak fizikailag. Az összetarto­zásiban nincs törés. Vörös Márta Et*y akaraton Leggyakrabban a KISZ klubban jönnek össze a fiatalok. Csupán azokról lesz szó, akik munkájukkal hirt adtak létezésükről. Azokról, akik erőt képviselnek, akár dönte­ni kell, akár dolgozni. A termelőszövetkezetiben 1974-ben rendezték az első if­júsági parlamentet. A fiata­lok 57-en Voltak, ennyien dol­goztak Somogyudvarhelyen a tsz-ben, és ez. önmagában is szép szám. Akkor határozták el, hogy a község termelőszö­vetkezetben dolgozó fiataljai — Samogyudvairhely határá­ban a berzencei Március 15. Tsz gazdálkodik — önálló KISZ-szervezetet hoznak lét­re. A faluban már működött alapszervezet. Hogy miért volt egy másikra is szükség, arra Rákóczi Jenő KISZ-titkár vá­laszolt: — A tsz-ben dolgozó fiata­lok úgy érezték, ez az útja annak, hogy közösséggé ková- csolódjanak. Amikor megala­kult a mi alapszervezetünk, akkor rövidesen megszűnt a községi. Ennek oka az, hogy a legaktívabb tagok tsz-dolgo- zók voltak, ők átjöttek hoz­- Együtt látogattuk meg Zsoltival az asszonyokat,« viseli a családot, kisfiam még csak egyéves, nemigen tudom itthon hagyni. De a nőnapi rendezvényre elmen­tem, nagyon kedves ünnep­ség volt. a gyermekgondozási segélyt havi száz forinttal kiegészíti. — Természetesen háztáji földet is kapunk — jegyzi meg Kálócziné —, a tsz-tagok egy holdat, a bedolgozók, Gesztenyefa-csemeték Iharosberényből thwrosberémv és vidéke köz­ismerten kitűnő geszten y eter- mő terüiet. Az itteni emberek szinte évszázadok óta foglal­koznak ennek a közkedvelt gyümölcsnek a termesztésével. Természetesen a November 7. Termelőszövetkezet folytatta a hagyományokat, sőt faisko­lája is van a gazdaságnak, ahol gesztenyeoltványokat ne­velnek. A fajták közül első­sorban a három, országosan is elismert iharosberényi fajtát szaporítják. Tavaly a gazdaság mintegy nyolcezer gesztenyeoltványt értékesített. A szaporítást az Ültetvény tervező Vállalat irá­nyítja, és intézi az értékesítést is. Szerződésük szerint az idén ugyancsak nyolcezer oltványt adnak el. A városfejlődés útjai Az országban i9Te vé­géig felépült a tervezett egy­millió lakás, sőt még valami­vel több is. Űj lakótelepek épültek, egész városrészek ké­pe gyökeresen megváltozott. Az új, modern technológiával emelt házak, városnegyedek ma már sok helyütt meghatároz­zák a magyar városok képét. A szocialista városnak már az új lakónegyedek, az ipari, kereskedelmi és igazgatási lé­tesítmények a városképet for­máló elemei — a történelmi városképpel szemben. A vál­tozások nemcsak a városképet alakították, hanem új életstí­lust is teremtettek. Sok bírá­lat éri ugyan a mai lakótele­pek egyhangúságát, a szolgál­tatások színvonalát, s ezek egy része jogos is. A legfon­tosabb azonban, hogy szazez­A mozgalmi életben fontos szerepet betöltő ki6 közössé­geknek, a pártcsoportoknak a munkájáról tárgyalt e heti ülé­sén a megyei párt-végrehajtó- bizottság. A testület megálla­pítása szerint az utófbbi idő­ben elsősorban a termelést, a gazdasági és a hivatali mun­kát segítő tevékenységük fej­lődött, de sokat javult a pár- tonkívüliek' körében végzett felvilágosító, nevelő, mozgósí- t ) munkájuk is. A jövőben fő­képp a párttagok nagyabb ak­tivitását kell segíteniük, to­vábbá azt, hogy sajátos lehe­tőségeik kihasználásával te­gyenek meg mindent az alap­szervezetek kommunista kö­zösséggé válásáért. Ehhez még körültekintőbben meg kell is­merniük a párttagok életkö­rülményeit, lakóhelyi munká­ját. magatartását is. Összasűrűsödtek a tavaszi munkák a héten. Az időjárás j áprilisnak megfelelően sze- ; szélyes volt: néhány helyen — így elsősorban Kaposváron — [ bőséges záporral riogatta a já­rókelőket, a megye nagyobb •őszén azonban fukarul bán­tak terhükkel a sűrűsödő fel- j hők. Így azután a legtöbb gaz- j daságban kényszerpihenő nél- . kül végezhették a vetést köz- j vétlenül megelőző munkákat; a műtrágyák, vegyszerek szó- rását mind a földön, mind a j levegőből. Sokfelé vetették a j cukorrépát és a burgonyát. Az [ időszerű munkák szervezése j mellett a jövőt is tervezik a mezőgazdaság irányítói. Ked­den a tsz-szövetség 140 kül­dött részvételével tárgyalta meg az ágazat megyei V. öt­éves tervéből a szövetkezetre háruló feladatokat. A tavasznak ez az időszaka nemcsak a mezőgazdaságban dolgozóknak ad temérdek munkát. Küszöbön a bala­toni szezon, illetve azok­nak a vendégeknek, akik éltek az idény eleji kedvez­ménnyel, már meg is kezdődött — ha neim is az igazi. Igen sok kiránduló kereste föl a partot, és várhatóan nagy lesz a for­galom az ünnepekben is. Az a néhány vendéglő, mely vállal­ta a korai nyitás kockázatát, feltehetően nem csalódik a bevételben. A héten egyébként megkezdődtek a felkészülési tárgyalások, egyeztető értekez­letek a tópart ellátásáról. Bí­zunk abban, hogy kevesebb lesz a be nem váltott ígéret mind a vállalatok, mind a ke­reskedelem részéről, és a tava­lyinál kedvezőbb körülmények között fogadják az idén is várhatóan nagy számú ven­dégsereget. — Ha lesz kikkel — teszik hozzá az illetékesek, akiknek egyik legnagyobb gondjuk most is az: honnan szerezzenek megbízható, jól dolgozó szakembereket, kise­gítőket, főképp az éttermek­be. Az üdülőhelyek tanácsaira az összehangolás, a felügyelet, általában a vendegek jó köz­érzetének biztosítása hárul. Persze emellett gondoskod­niuk kell saját lakosságukról is csakúgy, mint a megye más területein fekvő községeknek, városoknak. A Siófoki Városi Tanács csütörtökön tartott ülésén a település ötéves fejlesztési terve kapcsán összegezte a to­vábblépés lehetőségeit. Első­sorban a lakáskörülményeken és a gyermekintézmények helyzetén kell javítani — ál­lapították meg. Ennek megfe­lelően 138. tanácsi beruházás­ból készülő lakás építésével számolnak — ebből 65 tanácsi értékesítésű lesz —, illetve 353 telepszerű, több szintes lakóház területének előkészí­tését vállalták. Nyolc tanter­mes általános iskola épül Foki­hegyen, konyhával, 300 sze­mélyes étkezővel, mellé szak­munkástanuló-kollégium 120 fiatal részére. Négy tanterem­mel bővítik a 2. sz. általános iskolát és elkészül a 100 sze­mélyes óvoda Foki-hegyen. Ezek persze csak a legfőbb fejlesztési témák. melyekhez még sok kisebb felújítás, bő­vítés és karbantartás csatlako- | zik a következő ötéves terv­ben. Közöttük elsősorban az új lakótelepek útépítését kell említeni. Jelentős összeget irá- J nvoz elő a terv az északi Sió- | híd tervezési, előkészítő mun- I káira is. I Paál László | rek kerültek tiszta, egészsé- • ! g«s, kényelmes otthonba, ahol ’ idejük nagyobb részét nem : rabolják el a «harmadik mű- j szakok« tennivalói. Több szabad idő marad az egyén képességeinek kibontakozta- ■ tására. Üj életstílus alapja le­het ez. Mindezt az elmúlt tizenöt év, még inkább a IV. ötéves | terv ideje alatt elért fejlődés ! határozta meg. Előttünk áll j egy újabb ötéves tervidőszak. | Hogyan fejlődnek a magyar városok, s közöttük Somogy megye székhelye, Kaposvár? Tény, hogy napjainkban is országszerte tízezrek várakoz­nak lakásra, élnek albérlet­ben. szülőknél vagy zsúfolt, korszerűtlen épületekben. Ezért a városok fejlesztésének a következő években is döntő elesne lesz a lakásépítkezés. A helyi tanácsok, tervezők, kivitelezők azonban sokat okultak az eltelt évek hibái­ból, következetlenségeiből. A IV. ötéves terv ugyanis nem­csak hatalmas ütemű építke­zések korszaka volt, hanem a technológiai váltásé is. Olyan építőipar jött létre, amely már alkalmas a tömegszerű, termelékeny és gyors építke­zésekre. Ám a tanulópénzt meg kell fizetni... Megfi­zették a tervezők, akik sok­szor fantázia nélkül használ­ták föl a házgyári és panel­elemeket. fizettek a kivitele­zők is: drága időbe telt. míg megtanulták ezek szerelését. De a tanácsok is sokat okul­hattak a területelőkészítés lassúságából. Mindez érvényes Ka­posvárra is. Somogy megye székhelyén öt év alatt átadtak 3634 lakást, az árváltozások és egyéb okok miatt csaknem négyszázzal kevesebbet a ter­vezettnél. Az elkészült épü­leteknek majdnem egyharma- da családi ház: zömmel a vá­ros környékén, a külterületen emelkednek. A lakosság meg­takarított pénzének ez a fajta «mozgósítása« fontos és hasz­nos. Az elkészült családi há­zak tágasak, világosak, tisz­ták. Mégsem hallgathatjuk el aggodalmainkat: a város kö­rül épült családi házak gyű­rűjében igen alacsony a köz­művesítés színvonala. Alig van út, szennyvízelvezetés, telefon egyáltalán nincs, ke­vés a bolt, a szaküzlet, ala­csony színvonalú a szolgálta­tás. Ezek a lakónegyedek szervetlenül kapcsolódnak a városhoz, szinte idegen testek { rajta. F, negyedekben újjáter- i melődik a falusi gondolkodás I és értékrendszer — életmód — számos eleme, s romlik a városiasodottság színvonala. Ha a lakásépítésnek ez az iránya folytatódna, Kaposvárt az a veszély fenyegetné, hogy megbomlik az egysége, s. a városiasodás lefékeződne. A lakásépítés arányainak javítása sürgős feladat. S ezt csak a tömeges lakásépítés gyorsaságának, korszerűségé­nek fokozásával, a területelő­készítés színvonalának javí­tásával lehet elérni. Erre ma jobbak az esélyek. A városi tanácson program készül a burkolt utak építésére, s a • parcellázásra szánt telkeket is jobban elő fogják készíteni. Más városokban a telek árá­ba már eleve belefoglalják a iközművesítés költségeit. S ez — noha drágább a telek — a leendő tulajdonosnak is ér­deke. A lakásépítésen kívül a városfejlesztés másik fontos területe a történelmi város- központok rekonstrukciója. Más magyar városokkal ösz- szehasonlítva Kaposváron kedvezőbb a helyzet. A törté­nelmi városmag, utcáinak há­lózata, épületeinek állapota jó. E negyedek fejlesztése a mostani időszakban nagyobb hangsúlyt kap, mint koráb­ban. 1980-ig a kialakulófélben levő kereskedelmi központban felépül a Domus lakberende­zési áruház és — a tervek szerint — megkezdik egy ön- kiszolgáló étterem építését is. Ugyanakkor megkezdődik az igazgatási központ kialakítá­sa, a terület rendezése, s már épül az új ifjúsági ház. Be­épül a Dózsa-pálya hatalmas szabad térsége is. A tanácson azt tervezik, hogy a Május 1. utca — Kaposvár legkarakte­risztikusabb része — épüle­teit is felújítják. A városköz­pontnak részleges rekonstruk­ciójával markánsan kialakul­nak Kaposvár igazgatási, ke­reskedelmi és kulturális köz­pontjai. Megkönnyítik a gyalogosforgalom áramlását, a bevásárlást, több hely lesz kulturális rendezvényekre. Egyszóval e létesítmények korszerűbben tölthetik be fel­adataikat. összhangban azzal, hogy a mai városok fejlődé­sében mindinkább a minő­ségnek kell előtérbe kerülnie. A városfejlesztésnek ez az (összetett iránya a la­kók számának gyarapításán J kívül a városi élet korszerű­södését. a kialakuló új élet­stílus továbbfejlődését segíti. Csupor Tibor zá;nk, és nem volt. aki a má­sik szervezetet összefogja. Pe­dig igyekeztünk kapcsolatot tartani egymással, de ez sem sikerült úgy, ahogy szerettük volna. A tsz alapszervezeto egyre jobban erősödött. Nt .. azért, mintha sokan lettek volna. Hiszen jelenleg is 25 taggal működnek, hanem azért, mert nemcsak papíron léteztek, ha­nem közös munkával bizonyí­tanak. Ez napi tizenkét-tizen- három 'órát jelent a gépmű­helyben vagy más munkahe­lyen, néha még vasárnap is. Színvonalas rendezvényeik, társadalmi tevékenységük i« példás. — Amikor a tagkönyvcsere volt, jó páran nem kaptak újat. A gyerekeknek az volt a véleményük, inkább keveseb­ben legyünk, de az a kevés tudjon együtt dolgozni, és te­gyen valamit a gazdaságért, a faluért — mondta Csordás Károlyné, aki férjével együtt a KISZ-klub vezetője. Varsányi Imre és a Csordás házaspár egymás szavába vág­va mesélte: — Korábban előfordult, hogy a társadalmi munkára jelent­kezők egy része nemhogy sem­mit nem csinált, de még a többiek sem tudtak tőlük dol­gozni. Ilyen most már nincs. Huszonöt ember van egy aka­raton. A tsz vezetősége érezte, so­kat kap a fiataloktól, ezért tá­mogatja őket.- A Somogyudvar- helyi iroda egy része megüre­sedett, azt megkapta a KISZ. Klubot alakítottak ki. A gaz­daság színes tv-t, játékokat vett. Szívesen jön ide minden­ki munka után, a hétvégeken. — Gyakran rendezünk vetél­kedőket — mondta a KISZ- titkár. —- A K R ES Z - vetélkedő külöpösen sikeres volt, mivel fiataljaink többsége a gépesí­tésben dolgozik. A vietnami műszakon vietnami, a szolida­ritási nagygyűlésen pedig chi­lei vendégünk volt. Szeretnénk még mozgalmasabbá tenni a KISZ-életet. Az úttörőkkel különösen jó a kapcsolatuk. Mivel II. Rá­kóczi Ferenc nevét viselik, az évfordulóra csapatzászlót kap­tak a KISZ-esektől. Meghívták őket KISZ-gyűlésre is. Akkor szűknek bizonyult a klub. Csakúgy, mint amikor csalá­dostól jönnek el a KISZ-tagok. Ez még ritkán fordul elő, de szeretnék, -ha egyre sűrűbben lennének az ilyen öszejövete- lek. Van zenekar is, a berzen- ceiekkel közösen alakították. A fölszerelést ugyancsak a tsz vette. A klubnak, a berendezésnek örülnek az udvarhelyiek. Van azonban valami, ami értéke­sebb a számukra, és ami min­den ajándéknál jobban bizo­nyítja, hogy részt vehetnek a gazdaság vezetésében. A tsz vezető beosztású dolgozói kö­zött négy KISZ-tag van, a tit­kár minden vezetőségi ülésen részt vesz. Gyűléseikre viszont a tsz elnöke hivatalos. — Általában meghallgatnak bennünket. Mielőtt döntés szü­letne, kérik a véleményünket. Az elnök minden javaslatot számításba vesz, és ha nem el­fogadható, akkor is megbeszé­li velünk. Ha pedig jónak tart­ja, akkor az a javaslat meg is valósul. így van ez rendjén. Dán Tibor

Next

/
Thumbnails
Contents