Somogyi Néplap, 1976. március (32. évfolyam, 52-77. szám)

1976-03-14 / 63. szám

Mérlegeinek a spanyol hadbírók Lehettek, akik bizonyos ag {"adatommal tekintettek a most m véget ért hét várható esemé- m. nyei elé. Akadhattak példá ui, akik aggályok közepette latolgatták: mi lesz a követ­kezménye, ha a floridai elő­választáson Reagan alaposan ráver az elnökjelölt-elnökre, Fordra ? Köztudomású, hogy Floridában a választók nagy többsége jobboldali, konzerva­tív gondolkodású... Meglepetésre Floridában Fond úgynevezett kényelmes többséggel utasította maga mögé Reagant, akinek az esé­lyei így tovább fogyatkoztak, Ford-éi viszont erősödnek. Meglepetésre a bonni Bun- d es trat egyhangúlag (!) úgy döntött, hogy jóváhagyja a lengyel—nyugatnémet szerző­dést. Még a bajor tartomá­nyi miniszterelnök, Goppel is igennel szavazott. Utána jött a hír, hogy Franz-Josef Stra- usz CSU-ja nemet mond ... De már »késve érkezett« a müncheni utasítás, a bajor küldöttség ugyanúgy szavazott, mint a többiek! Mi okozhatta a látványos pálíoirdulást? Kétségtelen, nagy szerepe volt ebben a len­gyel kormánynak, amely a Varsó és Bonn közöt a döntő óráikbam mindegyre működő »forró dróton« csakúgy, mint a külügyminiszterek és a diplomáciai képviseletek kö­zötti közveten tárgyalások so­rán a biztosítékok megerősíté­sével kihúzta a talajt a nyu­gatnémet jobboldal próbálko­zásai alól. A garanciák, hogy a 125 000 németajkú lengyel állampolgár kivándorlása után is lesz lehetőség azok távo­zására, akik ezt majd akkor fogják kérni, valójában már eredetileg is benne foglaltat­tak a lengyel—nyugatnémet, szerződésben. A bonni jobboldal visszako­zásában viszont az is meg­mutatkozott. hogy Kohl és társai az utolsó pillanatba" rádöbbentek: ha elutasítanák ezt a szerződést, az október 2-án esedékes ■ választások előtt ismét a külpolitika, a »keleti politika« kérdéscso­portját állítanák a választási harc középpontjába. Már pe­dig legutóbb éppen ezen buk­tak el! Franciaországban a járási választások a baloldal látvá­nyos sikerét hozták: a szoci­alisták. a ikommunisták és a baloldali radikálisok együtt­véve több szavazatot kapta],, mint a kormányt támogató pártok jelöltjei. Persze tud­nunk kell, hogy a választási rendszer ott nem a nép aka­ratának kifejezését szolgálja, így aztán hiába a több szava­zat, a megyei tanácsokban még nem a baloldalé a többség. A járási választásokból »nagy győztesként« Mitterand szocialista pártja került ki. 26,6 százalékot szerezték, s ez­zel az ország első pártja let­tek. A kommunista jelöltek a szavazatok 22.7 százalékát kapták. Eddig általában az volt a helyzet, hogy a Szo­cialista Párt messze elmaradt a Kommunista Párt mögött, amely mindenkor meg tudta szerezni a 20—25 százalékot. A szocialisták sokszor épp azon a címet tagadták meg a népfront létrehozását, hogy nem hajlandók a kommunis­táknak azon belül a vezető­szerepet átengedni ... HZ ESEMÉNYEK KRÓNIKÁJA HÉTFŐ: baloldal. A Előretört franciaországi járási vá­lasztások első indulójá­ban. Marokkó és Mauritánia megszakította a diplomáci­ai kapcsolatait Algériával. KEDD: Ford biztos győzelmet ara­tott a floridai előválasztá­son Reagan fölött. 24 órás sztárjkot rendezett négymillió francia közal- kalma2>ott. SZERDA: Bejelentették, hogy Gromi- ko Londonba látogat. Egy spanyol hadbíróság ítéletet hirdetett kilenc zen­düléssel vádolt katonatiszt perében. CSÜTÖRTÖK: Libanonban Aziz Ahdab tá­bornok felszólította az el­nököt és a kormányfőt, hogy 24 órán belül mond­janak le. Megkezdte munkáját Bécs- ben az osztrák szocialista párt kongresszusa. PÉNTEK: A bonni Bundestrat várat­lanul simán megszavazta a lengyel—nyugatnémet szer­ződést. Ford elnök beszéde Chica­góban. SZOMBAT: A nyugat-európai szociál­demokrata vezetők konfe­renciája Portóban. Tito befejezte mexikói lá­togatását. A dolgozók elégedetlensége nemcsak a kormánypártok je­löltjeinek elutasításában je­lentkezik, hanem sztrájkokban is. Az idei év első nagy mun­kabeszüntetését a közszolgá­latban állók hajtották végre. Kereken négymillió w ember hagyta abba a munkát egy napra: vasutasok és postások közhivatalnokok és professzo-1 rok, a gázművek munkásai és az orvosok. A francia tőkések számára kellemetlen meglepetés volt mindez! Spanyolorszáig is szolgáltat meglepetéseket. A hadsereg­ben is fellép a politikai nyug­talanság. A Demokratikus ka­tonai mozgalom nevű titkos szervezetnek ma már mintegy ezer tagja van. Fő szervezőit hadbíróság elé állították »fel- forgatás« vádjával. Üjabb meglepetés: a hadbírók már nem mertek vérbírákká vál­tozni. Hosszú, mégis viszony­lag enyhének számító börtön- büntetéseket mértek csupán a tisztekre. Londonban is akadt a hé­ten meglepő fordulat: egy gazdaságpolitikai kérdésben aiposan leszavazták a Wilson- kormányt. Hárommilliárd fonttal akarta a kabinet csök­kenteni a közkiadásokat, de ehhez az alsóház nem járul hozzá: 284:256 arányban ne­met mondott a kormány ter­vére. Wilson kénytelen volt bizalmi szavazást kérni, hogy a kormány ingatag helyzetét némiképp megszilárdítsa. Végül szólnunk kell egy szomorú meglepetésről: a li­banoni válság újbóli kiélező­déséről. Még nem látni tisz­tán, mi és' ki áll a hadsereg lázadása mögött, de az tény, hogy újradörögnek a fegyve­rek Bej rútban. A mohamedán katonáig soraiból indult el a mozgalom, amely napokon be­lül a hadsereg kettészakadá­sára vezetett. A legmagasabb rangú mohamedán tiszt, Aziz Ahdab tábornok állót a moz­gatom élére. Felszólította Frangié elnököt és Karami kormányfőt, hogy mondjanak le. A miniszterelnök távozott is posztjáról, a köztársasági elnök azonban a hozzá hú egységek védelme alatt meg­maradt palotájában. A világsajtó egyelőre csak találgat, mi is megy végbe Libanonban és — miért? Egyes feltevések szerint a Li­banonban és a Közel-Keleten megnövekedett szíriai befolyás visszaszorítását is célozhatja az új fordulat. Ezt a véleke­dést egy különös időbeli egy­beesésre a! pózzák: Asszad Szí­ria! elnök a jövő héten láto­gat Párizsba. Tárgyalási hely­zete kétségtelen más lehet, mint lett volna egy héttel ezelőtt. Pálfy József h Magyar Szocialista Munkáspárt állásfoglalása az SZKP XXV. kongresszusáról (Folytatás az 1. oldalról.) aláásó nézeteket, a nemzeti korlátoltságot, a burasoá nacionalizmust, a szovjetelle- nességet, a szakadár törekvé­seket, s mindezek legdurvább megnyilvánulását, a maoiz- must. Az MSZMP a nemzet­közi kommunista és munkás- mozgalom egységét szem előtt tartva, mindenkor támogatta és támogatja a testvérpártok tanácskozásait, kétoldalú, re­gionális és világtalálkozóit. A magyar pártküldöttség tagjai szovjetunióbeli tartóz­kodásuk során látogatást .tet­tek a Grúz Szovjet Szocialista Köztársaságban, a Szovjetunió Tudományos Akadémiáján, az SZKP Központi Bizottságának Társadalomtudományi Akadé­miáján, találkoztak a munká­sok, kolhozparasztok, értelmi­ségiek képviselőivel. Ezeken a találkozásokon ismét bebizo­nyosodott, milyen mélyek a gyökerei a magyar—szovjet barátságnak, milyen szilárd a magyar és a szovjet kommu­nisták, a két nép testvéri kapcsolata. Pártunk nagyra értékeli azt a meleg fogadta­tást, amelyben küldöttségünk a Szovjetunióban részesült, s amelyben ismételten kifejező­dött a szovjet nép testvéri barátsága a magyar nép iránt. Ügy ítéli meg, hogy a Magyar Szocialista Munkáspárt kül­döttségének részvétele a Szov­jetunió Kommunista Pártjá­nak XXV. kongresszusán ered­ményesen szolgálta az MSZMP és az SZKP ' egyre erősödő testvéri együttműködését, a magyar és a szovjet nép meg­bonthatatlan barátságát. A magyar közvélemény a, kongresszus napjaiban élénk érdeklődéssel fordult a szovjet főváros felé. A megkülönböz­tetett figyelem jele volt, hogy a napilapokat lényegesen na­gyobb példányszámban vásá­rolták, és milliók nézték, hall­gatták a televízió és a rádió beszámolóit. A dolgozók nem­csak figyelmükkel, hanem tet­teikkel is kifejezték, mily nagy jelentőséget tulajdoníta­nak a szovjet kommunisták legfelsőbb szintű tanácskozá­sának. Ennek bizonysága, hogy a Csepel Vas- és Fémmúvek- ben és más üzemekben érté­kes munkafelajánlásokat tet­tek, ünnepi műszakokat tar­tottak és teljesítettek a Szov­jetunió Kommunista Pártja XXV. kongresszusának tiszte­letére. Számos gyár és intéz­mény dolgozói testvéri üdvöz­letüket küldték és jókívánsá­gaikat fejezték ki a kongresz- szushoz és az ott jelen levő magyar delegációkhoz küldött távirataikban. Mindez ékes bizonyítéka annak, hogy a magyar nép saját ügyének is tekinti a szovjet testvérpárt­nak, a szovjet népnek a kom­munista társadalom felépíté­séért tett erőfeszítéseit. A Szovjetunió Kommunista Pártjának XXV. kongresszusa a forradalmi fejlődés, az épí­tőmunka gazdag tapasztalatait nyújtotta valamennyi kommu­nista pártnak, köztük a Ma­gyar Szocialista Munkáspárt­nak is: Pártunk elvégzi az SZKF XXV. kongresszusa ta­pasztalatának elemzését, gon­doskodik arról, hogy a szov­jet testvérpárt felelős tanács­kozásának anyagát a párttag­ság megismerje, s a tapaszta­latokat szocialista munkánk javára hasznosítsuk. Meggyő­ződésünk, hogy megvalósul­nak mindazok a közös eszmé­ken alapuló célok, amelyeket az MSZMP XI. és az SZKP XXV. kongresszusának hatá­rozatai egyaránt megfogalmaz­nak. Együttműködésünket erő­sítve. egységben és szoros szö­vetségben a jövőben is együtt haladunk a Szovjetunió Kom­munista Pártjával, a nagy szovjet néppel közös történel­mi utunkon. Pártunk, a szocializmust építő magyar nép forrón üd­vözli az SZKP XXV. kong­resszusának történelmi hatá­rozatait, teljes erejével támo­gatja a Szovjetunió békepoli­tikáját, és azt kívánja, hogy a szovjet nép a nagy áldoza­tokkal kivívott, megérdemelt békében élhessen, és eredmé­nyesen folytassa az emberiség új hajnalát jelző kommunista társadalom építését. Budapest, 1976. március 12. A Magyar Szocialista Munkáspárt Politikai Bizottsága Libanon A képviselők Frangié elnök távozását követelik Lagos Gowon tudott az államcsínyről A nigériai szövetségi kato­na! kormány pénteken közle­ményben jelentette be, hogy Yakubu Gowon tábornok, ko­rábbi nigériai államfő tudott a február 13-i államcsíny-kí­sérletről. »Gowon Londonban tárgyalt Dimka alezredessel — mondja a közlemény. Az ál­lamcsínyt a főtisztek két cso­portja készítette elő: egyrészt az észak-nigériai körzet ne­hézségei miatt elégedetlen tisztek, másrészt a Bisalla tá­bornok által irányított ezre­desek. Ez utóbbiak a nigériai hadsereg redukálástól tartot­tak. Nigéria kente Nagy-Britan- niától Yakubu Gowon volt ál­lamfő kiadatását. Shehu Yara- dua nigériai alelnök Lagosban szombatra virradóra bejelen­tette, bizonyosak abban, hogy Gowon részt vett a február 13-i puccskísérletben, amely­nek során meggyilkolták Afu- ritala Mohammed államfőt. Yaradua alelnök közölte, hogy pénteken hajnalban a puccskísérlet harminckét részt vevőjét kivégezték. To­vábbi ötven személyt a közel­jövőben állítanak katonai bí­róság elé. A jelek arra mutatnak, hogy a libanoni képviselőház frak­ciói a katonai vezetők ultimá­tumának engedve Frangié el­nök elmozdítása mellett dön­tenek. Politikai források sze­rint a parlamenti képviselők szombat délelőtti tanácskozá­sukon úgy határoztak, hogy felszólítják Frangié elnököt: önkéntesen mondjon le hiva­taláról. A 99 főnyi parlament szom­baton délelőttre összehívott ülésén — amelynek megkezdé­sét az orvlövészek- állandó te­vékenysége miatt több mint ké: órával el kellett halasztani — 62 képviselő vett részt. Az AP jelentése szerint a parlament) csoportok vezetőinek döntését nagyban befolyásolta, hogy a jobboldali falangista párt csat- lakozott a katonáinak Frangié elmozdítására irányuló felszó­lításához. A falangisták koráb­ban a maronita keresztény el­nök leghívebb támogatói vol­tak. A tanácskozás után Kamal Asszad, a képviselőház elnöke felkereste Frangiét, hogy tájé­koztassa öt a döntésről. Az ülésről kiadott közle­ményben a képviselők sikra- szálltak »a törvényesség meg­őrzése«. valamint »az ország egységének biztosítása és az egyhangú parlamenti döntés- hozatal fenntartása« mellett. A libanoni eseményekkel kapcsolatban a szíriai Baath párt lapja, az A1 Baath meg­állapítja, hogy a bonyolult helyzet csak politikai úton, e?y életképes kompromisszum út­ján oldható meg. Lenoveí- közös közlemény Bohuslav Chnoupek, cseh­szlovák külügyminiszter befe­jezte háromnapos lengyelor­szági munkalátogatását Stefan Olszowski lengyel külügymi­niszterrel folytatott Zakopanéi tárgyalásairól közös közle­ményt adtak ki. Ebben a felek kifejezésre juttatják elégedett­ségüket a kétoldalú kapcsola­tok eredményes fejlődése fö­lött. A külügyminiszterek hang­súlyozták a Varsói Szerződés és a KGST, a szocialista közös­ség egységének jelentőségét. Rámutattak az SZKP 25. kongresszusa határozatainak történelmi jelentőségére. Ál­lást foglaltak a politikai eny­hülésnek a katonai enyhülés­sel való kiegészítése, a helsin­ki értekezlet határozatainak megvalósítása me'lett. Végül aláhúzták a KGST-nek a Kö­zös,Piac felé tett megállapodá­si javaslata jelentőségét. Börtönítélet Joannidesz ügyében Újab!) bírósági tárgyalás Athénben A Pireusz közelében egy bör­tönben szombaton megkezdő­dött a bírósági tárgyalás Di- misztriosz Joannidesz extábor- nok, a fasiszta junta »erős em­bere« és Dimitriosz Papaposz- tulosz volt ezredes ügyében. A két magasrangú tiszt vezető szerepet játszott az 1975. feb­ruárjában megkísérelt, de csí­rájában elfojtott katonai össze­esküvésben. A vádlottak ta­gadták bűnösségüket. Az összeesküvés szálait ta­valy januárban történt letar­tóztatásáig Joannidesz tartotta kezében, ezt követően pedig Papaposztulosz vette át szere­pét. Dimitriosz Joannidesz-t az 1967.-es puccsban játszott kulcsszerepe miatt már koráb­ban nyolcszoros életfogytiglani börtönbüntetésre ítélték, ezért a mostani bírósági eljárást ab­ban a börtönben tartják meg, ahol az athéni katonai rendőr­ség volt parancsnoka rabosko­dik. Joannidesz és társai, mint emlékezetes, 1973. novemberé­ben fosztották meg hatalmától Papadopulosz diktátort. A fa­siszta kormányzat összeomlá­sáig Joannidesz volt az, aki a junta egyik vezetőjeként a hát­térből irányította az eseménye­ket. Lapvélemények a bonni ratifikálásról A lengyel—nyugatnémet kap­csolatok normalizálása fontos szakaszának betetőzéseként ér­tékeli a PAF lengyel hírügy­nökség a két ország közti megállapodásoknak a Bundes­rat által történt ratifikálását. A CDU CSU ellenzéknek, amely makacsul ellenezte a ratifikálást, végül meg kel­lett változtatnia állásfoglalá­sát, és kénytelen volt tudomá­sul venni az NSZK bel- és külpolitikai helyzetének reali­tásait — mutat rá a PAP. A lengyel—nyugatnémet megál­lapodások ratifikálása kétség­telenül a béke és az enyhülés biztosítására törekvő követke­zetes lengyel külpolitika, to­vábbá a nyugatnémet kor­mánykoalíció — személy sze­rint Schmidt és Genscher — sikere. A szombati Zycie Warsza- wy, az összes többi lengyel újsághoz hasonlóan első olda­lán jelentette a ratifikálás té­nyét. A lap kommentárjában rámutatott: »az enyhüléssel mereven szemben álló nyu­gatnémet ellenzék nemcsak űurnanitarius problémák meg- tett. hanem ország oldását akadályozta, megkérdőjelezte az nemzetközi szavahihetőségét is, mind a kelet, mind a nyu­gat felé elszigetelte az orszá­got. Ez az egyre nyilvánva­lóbb elszigetelődés értette meg velük a megállapodások morális és politikai, kétoldalú és európai jelentőségét. Oldalakat töltenek meg a szombati nyugatnémet lapok­ban a Bundesrat előző napi ratifikációs vitájáról és szava­zásról szóló jelentések. Valamennyi lap elégedetten üdvözli, hogy végre törvény­erőre emelkedtek a lengyel— nyugatnémet megállapodások és már csak a ratifikációs ok­mányok kicserélése hiányzik. A kommentárok zöme elis­meréssel adózik a szövetségi kormányhak és a koalíciós pártoknak, hogy sikerre jut­tatták a szerződéseket. Az egyetlen kivétel a nagytőke lapja, a konzervatív Frank­furter Allgemeine Zeitung, amely Helmut Kohl CDU- elnök diadalát véli kiolvasni abból, hogy a szövetségi ta­nácsban egyöntetű igen szüle­Azevedo engedett Európai szociáldemokraták Portóban A portói utcákon a Portu­gál Szocialista Párt »Európa velünk tart« feliratú óriási tarnszparensei hirdetik, hogy a Szocialista Internacionálé vezető pártjai nemzetközi ér­tekezletet tartanak. A Willy Brandt elnökleté­vel zárt ajtók mögött össze­ülő konferencia résztvevői a portugáliai és a spanyolorszá­gi politikai helyzetet vitatják meg. A vendéglátó Mario Soa­res Portóba várja Palme svéd és Joop Den Uyl holland mi­niszterelnököt, Kreisky oszt­rák kancellárt, Mitterrandot, a Francia Szocialista Párt első titkárát és De Martinot, az Olasz Szocialista Párt főtitká­rát, Gonzalezt, a Spanyol Szo­cialista Munkáspárt vezető­jét, továbbá a brit munkás­párt, a norvég, a dán és a bel­ga szociáldemokraták képvise­lőit. Az értekezlet vasárnap kez­dődik és még aznap végetér, de a politikusok egy része szombaton este részt vesz a »Portugália és Európa« (Nyu- gat-Európa) együttműködésé­nek jegyében megtartandó nagygyűlésen, amelyen Soare- sen kívül Brandt is felszólal. Hétfőn néhány szociáldemok­rata vezető Lisszabonba uta­zik, hogy részt vegyen a i PSZP kibővített vezetőségi ülésén. Az eredeti tervtől eltérően nem utazik Portóba Azevedo kormányfő. A Demokratikus Néppárt (PPD) ugyanis köve­telte tőle, hogy maradjon Lisszabonban és ne fogadja Soares vendégeit, mert kü­lönben kormányválságot rob­bant ki. Azevedo eleget tett a nép­pártiak követelésének. A PPD elhatározta, hogy »hivátlan vendégként« jelen lesz Portóban: szombat dél­utánra nagygyűlést hívott ösz- sze a »szociáldemokrácia és nemzeti függetlenség« jelsza­vával. A Szocialista Intema- cionálé egy évvel ezelőtt el­utasította a PPD felvételi ké­relmét, mert politikáját össze­egyeztethetetlennek találta a szociáldemokrata ideológiával. A portói értekezlet fő célja az, hogy növeljék Soares párt­jának választási esélyeit és hatalomra juttatása révén a nemzetközi szociáldemokrácia befolyási szféráját. A »nem­zetközi háttér« biztosítása fon­tos a PSZP számára Portugá­lia mostani belpolitikai körül­ményei között, amelyekre a jobboldali erők térnyerése jel­lemző.

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents