Somogyi Néplap, 1976. március (32. évfolyam, 52-77. szám)

1976-03-13 / 62. szám

Somogyi szemmel Óradobozok a MOM részére A z SZKP XXV. kongresznélkül, igaz szívvel támogatta szusának nemzetközi | és támogatja a párt politiká­jelentőségéről sokat ír tak eddig és sokat fognak ír­ni ezután is. A szovjet emberek is na­gyon várták e jelentős ese­ményt. A Moszkvában dolgo­zó magyar, ha nyitott szem­mel és füllel járt az utcákon, sok megragadó dolgot tapasz­talhatott. A szovjet emberek a ma­gukénak, személyes ügyüknek tekintették a párt kongresz- szusát. Az ülésszak alatt Szov- jetunió-szerte számtalanszor elhangzott: »Köszöntőm önt az ünnep alkalmából.« Az is­merősök, barátok üdvözölték így egymást. A buszokon és a metrón idegenek érdeklőd­tek egymástól: mi a helyzet a kongresszuson, melyek az újabb fejlemények, ki szólt hozzá a beszámolóhoz és mit mondott? Aspiráns-szállónk 65 éves portása szinte sértésnek vette, ha kulcsainkat kértük: figyelte a kongresszus rádió­közvetítését. Mindenütt szól­tak a hangszórók, és aki csak tehette, nagy figyelemmel kí­sérte az adásokat. Az utcai cipőtisztító és a vizsgáztató egyetemi professzor e napok­ban ugyanazt kérdezte: mi a véleményünk a látottakról, a hallottakról? A moszkvai utca azt bizo­nyította, hogy a kongresszusi palotában nemcsak az ötezer küldött volt jelen, hanem ott volt a 15 millió szovjet kom­munista, ott volt az egész ha­talmas szovjet nép. Mi lehet ennek az óriási érdeklődésnek az oka? A kér­désre az SZKP Központi Bi­zottságának főtitkára is vála­szolt a kongresszusi beszámo­lóban. Jogosan jelentette ki, hogy a szovjet nép fenntartás ját. Az emberek határozott választ kaptak azokra a kér­désekre, amelyek ma foglal­koztatják őket. A legfontosabb ezek közül: a béke megőrzése és rriegszilárdítása, az egyet­értés és együttműködés foko­zása a népek között, a tánto­ríthatatlan forradalmiság, a társadalmi termelés hatékony­ságának növelése és ennek alapján a szovjet emberek életszínvonalának nagymér­tékű emelése, a személyiség szabad és sokoldalú kibonta­kozása. szovjet emberekre jel­lemző szerénység e na­pokban az eredmények fölötti büszkeséggel párosult. Hazafiság és internacionaliz­mus, magas fokú közösségi szellem, fegyelem és demok­ratizmus jellemzi a szovjet társadalmat. A kongresszus reális hang­vételű volt, és ez helyeslő visszhangot váltott ki. Senki sem állítja, hogy a szovjet társadalom, a szovjet gazda­ság ma probléma nélküli. Jócskán vannak ellentmondá­sok, nehézségek. Ezek azon­ban a rendkívül dinamikusan fejlődő, óriási erőforrásokra támaszkodó fiatal, életerős szervezet fejlődési nehézségei. A problémák ilyen megköze­lítésben megoldandó és meg­oldható feladatokká válnak, a nehézségek lázas alkotótevé­kenységgé szelídülnek. Sokrétűek és változatosak a gazdaságpolitikai tennivalók is. A X. ötéves terv a haté­konyság és a minőség ötéves terve lesz. A szocializmus elő­nyeit az eddigieknél jobban össze kell kapcsolni a tudo­mányos-technikai forradalom nyújtotta lehetőségekkel. A magasan fejlett és több ágá­ban világszínvonalú nehézipar további lendületes fejlesztésé­vel egy időben nagyobb hang­súlyt helyeznek a fogyasztási cikkek gyártására, az autó­ipar fejlesztésére, az életszín­vonal emelésére. A feladatok között fontos helyet foglal el az, hogy takarékosan kell bánni minden erőforással. meg kell szüntetni a pazar­lásokat, és az eddigieknél sokkal hatékonyabban kell ki­használni a szovjet gazdaság termelő alapjait. Ebben a gazdaságban, ahol igen dinamikus a fejlődés, a beruházáspolitika kérdései is előtérbe kerülnek. Az e terü­leten tapasztalt kedvezőtlen jelenségek sok rokon vonást mutatnak a magyar helyzet­tel. A hiányos előkészítő mun­ka, a gyakran megalapozatlan tervezés, az együttműködést nélkülöző végrehajtás igen gyakran ad okot éles kriti­kára. A megoldás lehetőségeit az építőipar gyors fejlesztésé­ben, a beruházási mechaniz­mus belső összhangjának megteremtésében, az érdekelt­ség fokozásában és nem utol­sósorban a határozott, igazsá­gos, ugyanakkor rendkívül kemény és számon kérő irá­nyítási stílus fejlesztésében látják. A szovjet dolgozók a kongresszust aktív részvétellel, sok javas­lattal és új munkasikerekkel köszöntötték. Az SZKP XXV. kongresz- szusa választ adott a dolgozó embereknek, megerősítette a párt és a nép egységét. Moszkva, 1976. március. Zákonyi János Megszűnt a számlabenyújtás Hiilvános fórumok a falubelieknek A pontos tájékoztatás igé­nye egyre rtő az emberekben. Ennek jó példáiról hallottam a kaposvári járásban.. A mos­tani falugyűlések számadások és egy kicsit tervismertetők is. Az elképzelések minden részt vevő képzeletét megmoz­gatják, ha azonban valami hiányzik a képből, nem vilá­gos a terv, nem mennek el szótlanul mellette, hanem rá­kérdeznek. A közéleti- érdeklődés ser­A mostani falugyűlése- i'nan is. A népfrontbizottságok fölfi­sítani. ken — s erre érdemes gyelni — az emberek már rangsorolnak. A patalomi pél­dánál maradva: ott azt emel­ték ki, hogy a művelődési ott­hont mindenképpen tataroz­zák, ha nem megy máskép­pen, akkor inkább maradjon el más, ami nem olyan fon­tos. A társközségek és a szék­helyközségek lakosságának kentette például a csökölyie- nagy része eSyre j°bb ismerő­ket, hogy megérdeklődjék: hol I íe a feladatoknak. A nép épül az említett járda, milyen költséget jelent majd házan­ként a tervezett törpe vízmű. A tanácsok és a népfrontbi­zottságok együttműködése so­kat fejlődött az utóbbi idő­ben, s a döntések előkészítésé­től a társadalmi munka meg­szervezéséig sok mindenben érezhető ennek a jó hatása. Néhány évvel ezelőtt még el­sősorban útkeresésről beszél­hettünk, most azonban már a közösen kialakított módsze­rek eredményeiről. A patalo­mi népfrontbizottság például negyedévenként egyszer min­den érdeklődőnek fórumot teremt arra, hogy elmondhas­sa a tapasztalatait, s tájéko­zódhasson a magyaratádi ta­nács határozatairól. Nem falu­gyűlések ezek, hanem nyil­vános népfrontbizottsági ülé­sek. A helyét és az időpontját ki dobolják, s szinte minden házból elmégy valaki, mért érdekli, miről esik ott szó. Az embereket elsősorban az mozgósítja, hogy nem pusztá­ba kiáltott szó. amit elmonda­nak, a székhelyközség tanácsa odafigyel a javaslatokra, a vé­leményekre. Az a szokás, hogy levélben, esetleg szóban — ha j munkát, s nem éppen valamilyen gyűlést ren­deznek — tájékoztatják a la­kosságot, miben tudnak intéz­kedni, s miben nem. Ez szi­lárd alapja a jó kapcsolatnak. Az öt tanácstagnak a nép­frontbizottság minden segítsé­get megad, hiszen az ő révü­kön ismerheti meg a tanács testületé a patalomiak véle­ményét. Még nem is olyan régen késhegyre menő vitákat ' oko­A Somogy megyei Finommechanikai Vállalat gépcsarnokában a Gagarin szocialista bri­gád préseli a különböző óradobozokat. Ezenkívül a Székesfehérvári IM részére különböző méretű és nagyságú csőszorító bilincsekből gyártanak több százezret. A magánszektor Siófokon Csökkent a kifőzdék száma nem feledkeztek meg a bejá­rókról az utóbbi időben, ki­sebb és nagyobb csoportjaik­kal megvitatták a helyzetüket, a kéréseiket. Ez a foglalkozás most hozta meg a gyümölcsét. A népfront mozgalom fölismerte, milyen nagy lehe­tőségek rejlenek a kieső tele­püléseken élők összefogásában. A kaposvári járásban ezért alakult most népfrontbizott­ság Lipótfán, Bányán, Mer- nyeszéntmiklóson, Pusztaso­modorban, Rácegresen, az­után Vota-, L.apa-1 Sörnye-, Inám-pusztán. A települések lélekszámúhoz viszonyítva ezek a gyűlések voltak a leg­népesebbek. A távlatok, a ter­vek minden családot érdekel­nek, s ez a forrása, hogy e bi­zottságok révén is jobban bekapcsolódjanak a közélet áramkörébe. T . „. Lajos Géza — Maszek! — mondjuk so-[sebben, kát jelentőén, amikor szóba kerül egy-egy kisiparos, lán- gossütő vagy zöldség- és gyü­mölcskereskedő. Mindenki a pénzre gondol. Az egyenlet körülbelül már kialakult: ma­szek = sok pénz... Nem egészen így néz ki azonban a helyzet. Hiszen ak­kor, aki csak tehetné, kivál­taná az engedélyét. Akinek pedig már megvan, az sem­miképp sem adná vissza. Am a gyakorlat szerint még a ma­gánkisipar szempontjából annyira előnyös helyen is, mint Siófok, csökken a szá­muk. Ez pedig ellátási gondo­kat okoz a városi tanácsnak. Helytelen arányok frontbizottságok közösen a ta­nácsokkal azért fordítanak annyi erőt és energiát erre, hogy a megvalósításhoz minél több saját munkát tehessen minden család. Éppen ezért csökken az igények puszta »•benyújtása«, s gyarapszik az olyan kezdeményezések szá­ma, amelyek megoldásához azonnal felajánlják a társa­dalmi munkát is. Különösen gyakori ez, amikor járda-, az­után hídépítés szerepel a fel­ezb"tS Näk « agrárszakmában anyagot adjon a tanács, mi megépítjük. Csornában pél­dául még az ifjúsági klub építését is így szeretnék el­kezdeni. A jákóiak szóvá tet­ték, hogy kevés a játék az óvodában, s a környezete sem a legszebb. S máris úgy foly­tatták: fogjon össze mindenki, beleértve a szakembereket, így szerezzenek örömet a gye­rekeknek. Az egyik falubeli még azt is javasolta, hogy ez jó alkalom arra: a KlSZ-szer- vezet tagjai szintén tegyenek ki magukért. Az emberek számon tartják a közösség hasznára végzett örülnek ak­kor. ha megfeledkeznek róla. Somogyszilban például azt hiányolták, hogy a falugyűlé­sen nem esett szó a gyógy­szertár építésekor végzett tár­sadalmi munkáról. Erről tárgyaltak a napok­ban a végrehajtó bizottság ülésén: hogyan változott a magánkisipar és a magánke­reskedelem helyzete a Bala­ton fővárosában? A megyei átlaghoz viszonyítva itt több az ezer lakosra jutó kisiparos, és ezeknek 80 százaléka végez közvetlenül vagy közvetetten szolgáltatást, több mint 50 százalékuk pedig az úgyneve­zett alapellátásból veszi ki a részét. Élelmiszert árusítanak, zöldség- és gyümölcsk;ereske- désük van, vagy a vendéglátó szakmában dolgoznak. A ma­gánkereskedők száma az utób­bi négy évben csökkent. Első­sorban a vendéglátók »vonul­tak vissza«, 1972-höz viszo­nyítva 11-gyei vannak keve­A múlt évben csak 21 volt. A magánkereskedelmi hálózatot úgy szervezték, hogy mindenekelőtt a város ellátatlan területeire adtak ki engedélyeket. Részesedésük az összkereskedelmi forgalom­hoz viszonyítva nagyon kevés, nem éri el az egy százalékot. Természetesen gyakran el­lenőrzik a magánkereskedő­ket, mellettük a hetipiacon árusítókat is. Az ellenőrzött személyeknek 20 százaléka el­len tettek szabálysértési följe­lentést. Nagyon fontos ellátási terü­let Siófokon a közétkeztetés. Az elmúlt évek során öt ki­főzde szűnt meg, s ez naponta 1300 adag ebéd kiesését je­lenti. Az engedéllyel rendel­kezők elsősorban a városköz­pontban szeretnének dolgozni, ahol több vendégre számíthat­nak, így a peremkerületekben feszültségek voltak. Ezen a gondon pillanatnyilag nem tud enyhíteni a termelés-ellá­tás felügyeleti osztály. Siófokon csaknem 300 ma­gánkisiparos dolgozik — har­minchárom szakmában. Ter­melésük évente 41 millió fo­rint. Ez a szám azonban csak első olvasásra tűnik nagyon magasnak. A szolgáltatások ugyanis a városban lassan fejlődtek az utóbbi években, így a magánszektor munkájá­ra nagy szükség van. Jellem­ző a helyzetre, hogy a kisipa­kiesik a munkából, a további i körülményekhez néhány évben pedig kisebb ! dás napra, sőt alkalmazko- órára kész intenzitással végezheti azt. | munkaintenzitást igényel. Óvatosabban fogalmazva itt- J ott elhangzik, hogy az agrár­szakma erős fizikai igénybe­vételt követel, s az osztott A tudományos kutatómun­ka talán még ennél is szigo­rúbb életrendet ír elő. Igényli a művelt tudományág leg­Aránytalanul kevés diplo­más nő dolgozik a mezőgaz­daságban. A tudományos ku­tatómunkát végző nők száma különösen alacsony, az okta­tásban viszont már jobb az arány. A termelésben, az irá­nyító, komoly szakmai felké­szültséget igénylő munkakö­rökben a férfiak jóval többen j kai való közvetlen kapcsolat l got a társtudományok hason- j rosok közül legkevesebben (22-en, illetve 24-en) a szállí­tásban és a személyi szolgál­tatásban dolgoznak. Nincs a városban gépjármű-villamos­sági szerelő, kerékpár javító, műanyagburkoló, kelmefestő. Gondok vannak az utánpót­lással is. Jelenleg mindössze ötven szakmunkástanuló dol­gozik a kisiparosok mellett. (Itt azonban meg kell jegyez­ni, hogy az eloszlás nagyon rossz: mindenki a divatos szakmákat keresi, és az úgy­nevezett hiányszakmákban egy tanuló sincsen.) A nyári nagy forgalom, a hatalmas kereslet néha vissza" élésekre csábítja a magánkis­iparosokat és kereskedőket. Csak állandó és folyamatos ellenőrzés mellett lehetséges a Balaton és Siófok jó hírének megvédése. Az elmúlt három évben csak siófoki lakosok kaptak iparengedélyt, akiknél az ismertség is bizonyos kont­rollt jelent. Az illetékesek vé­leménye szerint a kisiparosok 5—-6 százalékával van prob­léma. Természetesen ők ke­vesen is okozhatnak kárt. 1975-ben csaknem ötven kis­iparosnál volt árellenőrzés, ennek eredményeként hétszer tettek szabálysértési följelen­tést. Ez azonban már 15 szá­zalék. Nyilván jobban oda kell figyelniük az ellenőrző hatóságoknak. Közeleg a sze­zon, s a »hivatásosak« mel­lett megjelennek majd a kon­tárok is. Több szerv együtt­működése alapján a múlt év­ben 16 kontárellenőrzést tar­tottak, s kilenc embert 12 ezer forintra büntettek meg. öt kontár inkább kiváltotta az iparengedélyt, mintsem még . egyszer »horogra« kerül­jön. M. A. munkaidő, a termelőüzemen | újabb kutatási eredményei- belüli távolságok, a dolgozók- j nek ismeretét, a tájékozottsá­] inkább igényli a vannak, mint a nők. Ezt a jelenséget többnyire úgy fogalmazzák meg. hogy bár a felsőoktatási intézmé­nyekben minden évben sok nő j televíziós interjúban, s ezzel végez, a következő egy-két ' egyetérthetünk. Nemcsak a rátermettségét, erélyességét. | nőkérdés társadalmi kér- j dés — hangzott el nemrég egy A bejáró munkások egy ré­sze az eddiginél sokkal na­év alatt erőteljes a lemor­zsolódás. Az okok között el­sőnek a házasságot említik, mely a férj elhelyezkedési kö­rülményeihez köti a feleséget. S ha ott nincs az agrárszak­mában üresedés, az agrár­gyobb felelősséget érez a köz- [ mérnöknő egyéb társintézmé- ségért. Szennában éppen egy! nyéknél, rosszabb esetben pe­Kaposváron dolgozó férfi »öltjeiig vállalatoknál az első, aki arra buzdította a j t,an keres állást, többieket is: ne várják a sült I galambot, álljanak neki a jár hivatalok ­zott, hogy a sok javaslatot da építésének. Erre számtalan A második gyermek: Az gyakori ok a anya ilyenkor férfikollégák , ló vizsgálatairól, a nyelvtu­dást az intenzív tanfolyamok­kal, a tudományos fokozat el­nyerését, az időszakonkénti í publikációt, a tájékozottságot j az alapkutatásban és a gya­kénzettséoeel 1 korlat számara átadható fej­__P_,;_ j lesztésben — s szakítsunk is I véget a felsorolásnak. A nő- n-moolrintt _ í naPi ünnepségek kapcsán , an , , | hangzott el a televízióban az Számífóoé|i szabályozza J a vízsziiilet mezőgazdasági rendelkező nők gondja, hogy a sokat emlegetett — de rész leteiben alig második műszak alkotó ener-, Hematológiai Intézet giajuk nagy részét leköti. Aki !______________________ a gyakorlatban dolgozik, pon­tosan tudja, hogy nem lehet egy nagyüzem szakágazatának j egynegyede nő, s ez irányító munkáját egyetlen j kevés, napra sérti felfüggeszteni. A kellő tájékozottság, az infor­vezetőjének nyilatkozata, mély szerint a kutatómunkában részt vevőknek mindössze bizony Mindannyiunk feladata vál toztatni az arányokon — mációs anyag feldolgozása, a j élet minden területén. nem lehet egyszerre megváló-1 példát lehet hallani roáshon-inéhány hónapra vagy évre j döntések hozása és a változói Számítógépek dolgozzák ki a V elaneei - tó v í ^szabályozásán ak új rendszerét: az elmúlt évek­ben ugyanis élkészült a tó két »vízkamráj a«:. a pát-kai és a zámolyi tározótó, s ezekben már az idei tavasszal több minit hétmillió köbméter vi­zet tartalékolnak a »szűkös« nyári napokra. Így már az idén lehetővé válik, hogy az ideális vízszintmagassáigat biztosítsák a tóban. A vízszint­szabályozás új módszereit a Budapesti Műszaki Egyetem számítógépén dolgozzák ki. Az adatok feldolgozása után a az 1 komputer által meghatározott I időben nyitják majd ki a zsi- B. I. i lipeket

Next

/
Thumbnails
Contents