Somogyi Néplap, 1976. március (32. évfolyam, 52-77. szám)
1976-03-27 / 74. szám
Nagy összegű hiteleket - fontos célokra Sajtótájékoztató a nemzeti banknál Műnk u tár sunk telex jelen- | ményező, belföldi vagy szocia tésf'K „ . I lista országokból származó gé A Magyar Nemzeti Bank a | vásárlására. Ugyancsak beruházásodhoz - •- . .. . itowunnáiz,,.! ! In telked vezmeny jár az építőipari és szerelői kapacitások gazdaságos nyújt hitelt. Hitelpolitikájával elősegíti a népgazdasági egyensúly javítását, a fogyasztás és felhalmozás arányainak tervszérű alakulását és a vásárlóerő szabályozását. A bank nyújtotta hitelek ösztönzik a hatékony gazdálkodást, a műszaki fejlesztést, a gazdaságos termékszerkezet kialakulását, az ésszerű, takarékos álló- és forgóeszköz-gazdálkodást, valamint az exportképesség fokozását. Hogyan? A hitelnyújtás feltételeiről, a rendelkezésre álló pénzeszközök föl- használásáról és a hitelpolitikai irányelvekről számolt be az újságíróknak tegnap dr. Tímár Mátyás, a Magyar Nemzeti Bank elnöke. A népgazdasági terv az idén 140—150 milliárd forint beruházást irányoz elő. A vállalati és szövetkezeti beruházások ebből 73—74 milliárd forint arányban részesednek. Ezekhez a beruházásokhoz a bank 20 milliárd forint hitelt folyósíthat. Tekintélyes összeget, 6,5 milliárd hitelt kaphatnák a tartósan versenyképes exportra termelő vállalatok, műszaki és egyéb fejlesztésekre. A bank kedvezményes feltételekkel nyújthat hitelt a lakossági szolgáltatások, a minden piacon gazdaságosan értékesíthető árualapok bővítésére szánt fejlesztésekre és a munkaerő-megtakarítást ered- ; fejlesztésére, a gabona- és cukoriparban a feldolgozás bővítésére, a szarvasmarha- és sertésférőhelyek építésére, korszerűsítésére, a gyümölcsás szőlőtelepítésre, továbbá zöldségtermesztésre, a hús- és tejfeldolgozás, valamint a fehér jegyártás létesítményeire. A talajjavítás, a talajvédelem, a vízrendszer, az üzemi tárolóhelyek növelése, s a nagy alapterületű ABC-áruházak építése és bővítése is ebbe a kategóriába tartozik. A bank a jövedelmező és gyorsabban befejeződő beruházásokra vonatkozó hitelkérelmeket előnyben részesíti. Az elmúlt évek során azt tapasztalták, hogy lassan javul a beruházások előkészítése és szervezése. A hitelek odaítélésénél továbbra is arra törekednek, hogy meggyorsítsák ezt a folyamatot. A hitelnyújtásnál nagy figyelmet kell fordítani a versenyképes export árualapok növelését elősegítő fejlesztésekre. Az V. ötéves terv erre 45 milliárd forintot irányoz elő. Eddig háromszáz olyan hitelt adnak. Ebből 11 milliárd forintra a hitelszerződéseket már megkötötték. A hitelek igénybevételére elsősorban a gépiparban, a vegyiparban és az élelmiszeriparban került sor. (Egyebek között ilyen hitelt kapott az Egyesült Izzó is.) A bank továbbra is várja a vállalatok és szövetkezetek gazdaságos exportbővítő javaslatait, sőt tájékoztatással és tanácsadással is segíti őket. A termelés és a forgalom bővüléséhez szükséges hiteleket a bank változatlan feltételek mellett nyújtja. A hitelekkel arra ösztönzi a vállalatokat. hogy készleteik, csak indokolt mértékig emelkedjenek. A vállalatok és szövetkezetek készletállománya tavaly csak 21 milliárddal növekedett az 1974. évi 36 milliárddal szemben. A készletgazdálkodás javulása főleg az ipari vállalatoknál szembetűnő. Ezt a kedvező fordulatot támogatja a bank továbbra is. Például kedvezményes — 8 évig terjedő — feltételekkel kaphatnak forgóeszközhiteit a vállalatok és szövetkezetek, ha beruházás nélkül, kapacitásuk jobb kihasználásával, esetleg a műszakszám növelésével emelik termelésüket. Külkereskedelmi mérlegünk a múlt évben ugyan hiánnyal amelyek megvalósulása még ebben az ötéves tervben lehetővé teszi a tőkés export növelését. Az elfogadott javaslatokra, illetve hitelkérelmekre összesen 18,7 milliárd forint Segít a lakosság Új községi népfrontbizottság Torvajon Talán a Somogy megyeiek közül sincsen mindenki tisztában azzal, hol van Torvaj. Az eldugott kis falu lakói szenvedélyesen kérik, és ismétlik minden alkalommal: törődjenek többet velük! Legutóbb a Hazafias Népfront községi bizottságának újjá- választásakor győződhettek meg erről a székhely község — Tab — és a HNF munkatársai, akik részt vettek a gyűlésen. A torvajiak azonban nemcsak kérnek: az újjáválasztó falugyűlésen társadalmi munkát is felajánlottak községük rendezettebbé tétele érdekében. Ha felsoroljuk a felszólalások tartalmát, valóban az az érzésünk, hogy egy kissé elhanyagolták a községet. Szó volt többek között arról is, hogy Torvajon a friss kenyér -fehér holló«, vagy talán még annál is ritkább; a szállítások után csak száraz kenyér kapható a kis boltban. De az áruellátással egyébként is baj van. Például nem kapnak műtrágyát, pedig a község környékén lévő szőlőhegyekben erre nagy szükség van. Az ide vezető utak ellen is volt kifogás, mint ahogy évek óta kérik már a község lakói: tegyék rendbe a járdákat, mert egy-egy esőt követően nagyon nehéz a közlekedés, még belterületen is. Persze ebben nemcsak a község vezetői és a székhelyközség szak- igazgatási szervei a hibásak: a háztulajdonosok is elhanyagolják a portájuk előtt a gyalogjárdát. Sok helyen törmelékek rontják a falu képét máshol a feltöltődött árkok okoznak kellemetlenségeket. A népfront körzeti bizottságát újjáválasztó gyűlésen negyvennyolcán voltak, s közülük tizenegyen szólaltak fel. A lakosság aktivitását, egészséges lokálpatriotizmusát dicséri ez. És még valami, ami feltétlenül nagy figyelmet érdemel: többen kérték, hogy fejezzék be minél előbb a művelődési ház építését. Ez is már hosszú ideje húzódik. Sokan közülük Tábori dolgoznak, s ott találnak a művelődésre, de otthon is szeretnének rendezvényeken részt venni. Tab egyébként is bizonyos mértékig -elzárt« a községtől: a busz állandóan zsúfolt, elég ritkán jár, pedig a javaslat érkezett a bankhoz, j zárult, de nemzetközi fizetési helyzetünkben ez nem okozott feszültségeket. Felhasználhattuk a korábbi évekből származó tartalékaink egy részét, s a külkereskedelmen kívül is rendelkeztünk devizabevételekkel. Idegenforgalomból és egyes szolgáltatásokból (tranzitforgalom) több a bevételünk, mint a kiadásunk. Külső forrásokat, hiteleket is igénybe veszünk, visszafizetésüket fejlesztéssel oldjuk meg. Megállapodásaink -bizonyítják: ..a, nemzetközi pénzvilágban jó a megítélésünk. A bank fokozatosan egyszerűsíti ügyvitelét. Különösen a lakossági ügyintézés és a vállalatok kiszolgálása javult. A gyorsabb információáramlás és a munkaerő-megtakarítás érdekében kiterjesztették az elektronikus gépi adatfeldolgozás alkalmazási körét. Állandóan törekednek a fölösleges információk, párhuzamosságok kiküszöbölésére, és további ügyvitel-gépesítés is várható. Cs. T. „Egyedül hazám szeretete vezérelt” 300 éve született II. Rákóczi Ferenc R külvilággal ez jelenti az ősz-' szeköttetést. Elhangzott a gyűlésen: Torvaj megérdemelne egy ingajáratot a székhelyköz- ség és a falu között. Az újjáválasztó gyűlésen tizenkét tagú községi bizottságot választottak. A korábbival szemben lényegesen megváltozott az összetétele, öten közülük a fiatalabb korosztályhoz tartoznak, hárman képviselik a község nőlakóit. A fiatalok aktivitása, munkabírása talán majd segít a gondok megoldásában. Tegyük hozzá, ehhez támogatást is kapnak a lakosságtól: a társadalmi munkafelajánlások szép eredményeket ígérnek. M. A. ajtunk német dúl, rajtunk török jár, tűz-vassal pusztul ország és határ,.. — így szólt egy kuruc tábori dal 1672-ben, négy évvel Rákóczi születése előtt. S nemcsak a «-két malomkő közt« őrlődő nemzet sírása volt benne, hanem az új harcra buzdítás is. II. Rákóczi érenc forrongó korban született (1676. március 27.). Családjában tradíció a Habsburg-el- lenesség, anyai apai ágon egyaránt. Alig kétéves volt, amikor leendő nevelőapja kirobbantotta függetlenségi harcát. Thököly Imre és a török kiszorítása után a császári támadás első keserű élményeit Munkács várában élte át. S utána nehéz évek következtek. A fiatal Rákóczit — anyjától, testvérétől elszakítva — a csehországi Neusausba vitték. A rideg, jezsuita kollégium lelki gúzsbakötése ellenére kiválóan tanult; 1690-ben már a prágai egyetemen volt. Bécs éberen ügyelt az ifjú herceg magánéletére, mégis 1694-ben. itáliai tanulmány- útjáról hazatérve — a fondorlatos őröket kijátszva — feleségül vette Sarolta Amália hessen-rheinfelsi grófnőt. A fiatal pár még ebben az országgyűlés rendezte a vallásszabadság ügyét is, de nem tudta megoldani az élesedő gazdasági gondokat. S a nemzeti összefogás felbomlásának első jelei is kirajzolódtak lassan. 1706 az állandó harcok mellett lázas diplomáciai tevékenységben telt el. De XII. Károly nem szakított Ausztriával, a »napkirály« pedig hathatósabb támogatását a Habs'aurg-ház trónfosztásától tette függővé. Az ónodi országgyűlésen Bercsényi szállóigévé lett »Eb ura fakó!« kiáltása jelezte a Habsburg- ház trónfosztását. De valami mást is: a Turóc megyei követek lemészárlása nem gyöngítette a békepártot, ellenkezőleg. A rézpénz elértéktelenedése, a szegénylegények keserűségé pedig országos méreteket öltött. A fejedelem terve, az általános adózás bevezetése csak terv maradt. S hiába volt a trónfosztás, nem jött a francia segítség. A Nagy Péterrel kötött varsói szövetség is csak névleges: a svéd—orosz háború megkötötte a cár kezét, gítségével, kalandfilmbe illő. 1708-tól — Rákóczi hatalmódon megszöktette a bor- mas szervező munkája elle- tönből. Eljutott Lengyel or- |nére — a szabadságharc ha- szágba, s ott Bercsényivel a Inyatiása megállíthatatlan lett. .. K ^ __tűi_ „ rí ± _ I A tfi lrat/inui Irn — h ogyan tovább«-ról tanács koztak, amikor a tiszaháti követek 1703 júniusában az egész nép jajkiáltását hozták magukkal: csak rá várnak mind, hogy meginduljanak ... iszahát, Sáros, Ung, Be- reg kurucainak, Esze Tamás szegénylegényeinek hangja, a "talpasüvöltés« a legerősebb harsona volt a szabadságharc kórusában. Hogy ez a zengő bizakodás később rezignált keserűségbe halkult, nem Rákóczi hibája, inkább az osztály helyzetből fakadó nemesi szűklátókörűségé. Rákóczi kezdettől T évben. Magyarországra költő- j fogva arra törekedett, hogy P ol'AnTl C ó »»/Sri tvinrttrA -pj! ,»..11 ■, . . ..... zott. Rákóczi Sáros megye főispánja; s Bécs a hatalmas Rákóczi-birtokok meghagyásával '‘akarta’ biztosítani a herceg udvarhűségét. Pedig valami készült már. Az 1697-es hegyaljai fölkelés nemcsak a császáriaknak szóló figyelmeztetés volt, hanem Rákóczinak is. Tízezrek bíztak benne, s egyre türelmetlenebbül várták rá. Rákóczi ekkor már erős barátságban volt Bercsényivel. Elhatározták: amint a helyzet kedvező, megindítják a fegyveres harcot. 1701-ben jben a "szövetkezett rendek« kitört a spanyol örökösödési jszécsényi országgyűlése ve- háború. Rákóczi XIV. Lajos- jzérlő fejedelemmé nyilvánítói kért segítséget, de közve- j tóttá, miután a fejedelem el- títője elárulta. Az elfogott jutasította a koronát: »Egyeherceg Bécsújhelyen várta a dűl hazám szeretete vezérel, halálos ítéletet, feleségei és sohasem jutott eszembe a azonban az őrparancsnok se-lkirályi koronára törni.« Ez az fölkelése ne csak köznépi, hanem össznépi legyen, 1703 nyarától már az. arisztokrácia több képviselője is ott volt a táborában. S miközben a kurucok a Dunáig nyomultak előre, megjelentette a világhírű kiáltványt: "Fölszakadnak újra a nemes magyar nemzet sebei .. .« A szabadságharc forrongó évei következtek. Bécs taktikázott és várt. Mintha érezte volna, hogy az idő neki dolgozik ... Rákóczit 1705 szeptemberéPártkongresszus előtt Bulgáriában Agráripari komplexumok Amikor átmentem a Ma- ] ráripari komplexum íoglalrica folyót átszelő új hídon és kozta;-:a- Tizenkétezer hektá- megláttam a koszteneci ag-lron Szikodnak, intenzív ráripari komplexum épületeit. már elképzelni sem tudtam: milyen lehetett a 85 évvel ezelőtt megalakult első bolgár szövetkezet a Balkán-hegység egyik festői völgyében, az aprócska Mirkovóban. Messzire nyúlnak Bulgáriában a szövetkezés hagyományai. Egy kis faluból indultak és behálózták az önálló szövetkezetek az egész országot. I'léhány éve új fejlődési szakaszba léptek a bolgár szövetkezetek. Létrejöttek az agráripari komplexumok, Olyanok, sőt, nagyobbak, mint a koszteneci, amelyet Jordan Andonov elnök mutatott be. 1970-ben kéthó- napi előkészítő munka, gyű- lásezés. vitatkozás után úgy határoztak, hogy három termelőszövetkezetből megalakítják a Marica Agráripari Komplexumot, melynek székhelye Kosztenecben, ebben a kisvárosban lesz. 1971-től dolgoznak együtt. És már az első év eredményei azt bizonyították: jól döntöttejc. Kosztenec vonzáskörzetében. a volt három szövetkezet területén, mintegy 24 ezer ember él, és hetedét az agmódon. Minden egy' kézben van: a termelés, a feldolgozás. a szállítás ráadásul még ipari termékeket is előállítanak. Elsősorban gyümölcstermesztéssel. és állattenyésztéssel foglalkoznak. A gyümölcsöt fel is dolgozzák. Van szörpgyáruk, hűtőházuk. Ipari üzemeikben különféle közszükségleti cikkeket gyártanak, autó- és gépjavító műhelyük kielégíti a lakosság szolgáltatási és szállítási igényeit is. — Amellett, hogy az agráripari komplexumokban biztonságosabb a termelés, jobban ki lehet használni a korszerű gépeket, a tudomány eredményeit. Van egy másik nagy előny is: a munkaerő is |egy kézben van — magyaráz- j ta Jordan Andonov elnök —. és ennek is köszönhető, hogy terveinket eddig mindig túlteljesítettük. A dolgozók napi átlagjövedelme 6,5 leva (száz forintért 5,94 levát adnak Bulgáriában). Ezt annak ellenére tudjuk biztosítani, hogy száz évre visszamenőleg nem volt olyan rossz időjárás a környékünkön, mint tavaly. — Segítenek egymásnak az üzemágak dolgozói ? — Természetesen. A hűtőház és a szörpgyár dolgozóinak a terve csak tíz hónapra szól. Tíz hónapig dolgoznak az üzemekben. két hónapig, a betakarítás idején, gyümölcsöt, szamócát szednek. A téli időszakban a növénytermesztésben dolgozók kapnak munkát az ipari üzemeinkben. Jelenleg 170 ilyen agráripari komplexum működik Bulgáriában. Van köztük kisebb is, nagyobb is ennél. Van olyan is. amelyik 24 ezer hektár szőlőterületen gazdálkodik 6490 dolgozóval. Sztoján Jakimov osztályvezető, aki a földművelésügyi minisztériumban az agráripari komplexumokkal foglalkozik, így szólt a tervekről: — A jövőben tovább fejlődnek az agráripari komplexumok. Huszonnyolc körzetet szeretnénk kialakítani. Bulgáriában négy nagy területen termelik a gyümölcsöt, három helyen a Virginia dohányt, a Duna mentén búza és kukorica, Dél-Bulgáriában rizs, gyapot és zöldség terem, a Fekete-tenger partján húzódnak a nagy szőlőtermő te1U-leHosszú évszázadok alatt dolgozik majd a fölkialakult egy-egy terület nö-jdeken' Szalai Janos vénjr- és állatkulturaja. Érrel (Folytatjuk.) akarunk mi építeni. Méghozzá úgy, hogy ezeken a terű leteken egy kézben legyen az irányítás, a termelés és a feldolgozás. A cukorrépatermő területekre például nemcsak cukorgyárakat építünk. ha nem fellendítjük az állatte nyésztést is. Húsgyárak is épülnek majd itt. Ezekben a nagygazdaságokban jobban ki tudjuk használni a korszerű megmunkáló- és betakarítógépeket, a repülőgépeket, a növényvédelem is jobban megoldható, a sok-sok tapasztalattal és tudással rendelkező szakemberek is egy helyen foglalkoztathatók. Majd így folytatta: — Sokat termelnek majd ezek az üzemek. De a háztáji gazdaságok egyre növekvő termelésére is számítunk. Segíthetnek abban, hogy több legyen a zöldség, a hús, a gyümölcs. A bolgár mezőgazdaság harmadannyi emberrel két és félszer többet termel ma évente, mint a második világháború előtti utolsó békeévben. Mintegy kétszázezer hektárral tovább növelik az öntözhető területet, mely jelenleg is több, mint 1,1 millió hektár, korszerűsítik a gépparkot. A mezőgazdaság a VII. ötéves tervben mintegy 150 ezer traktoregységgel (1 lóerővel számolva) gyarapo dik. és mintegy 24 ezer új A gazdasági és katonai kudarcok mellett két másik rém is fölmagaslott: az éhség és a pestis. A trencsényi csatában maga a fejedelem is megsebesült, s utána a pánik lassú, de egyre nagyobb bomlássá változott. Ezt betetőzték az árulások. A szabadságharc utolsó éve 1711: vajon van-e még remény? Bercsényi Nagy Péterrel tárgyalt: siettetni kellett. [Neki személyesen. Ha megkapják az ágyúkat, a fegyvert, még minden lehetséges. De ki maradjon itthon a sorsdöntő napokban? Ki vezesse a megmaradt seregeket? Károlyi a legalkalmasabb rá, a legmegbízhatóbb. És miközben a fejedelem Varsóba utazott, a nagymajtényi síkon Károlyi Sándor 12 ezer kuruccal letétette a fegyvert. Károlyi önkényesen megkötött szatmári békéje megpecsételte a szabadságharc sorsát. A fölkelés siratása, a nép ajkán születő búcsúzó énekek nemcsak a kor hangulatának, a fejedelem érzésvilágának is legerősebb kifejezői: "El hát messze földre, idegen nemzetre, hol lakjam békességben. Hosszú bújdosásom lészen távozásom kietlen messzeségben.« Ám a fejedelem még nem szánta véglegesnek a távozását. Lengyelország után a "napkirály« udvarában még a szabadságharc újbóli megindításáról tárgyalt. De hol volt akkor már az erőt sugárzó Franciaország? örült. hogy lezárult az ború. örökösödési háa fejedelem 1715-től mindjobban megkeseredett. Visszavonult a kamalduliak grosboisi kolostorába, amelynek csendjébe valósággal belerobbant a török—osztrák háború híre. A fejedelem lelkesülten tervezte, hogy Törökországon keresztül Magyarországra siet, és az elégedetlenkedők élére áll. 1717 szeptemberében társaival együtt Törökország felé indult. Utolsó útja volt ez a csalóka remény ködkápci után. A pozsereváci béke a török vereségét rögzítette. s ezzel a fölkelés utolsó lehetősége is lezárult. A porta — Bécs követelése ellenére — Rákóczit és társait nem adta ki. sőt 1720-ban Konstantinápolyból a biztonságosabb Rodostóba szállította. Ez a Márvány-tenger nartján levő város a maroknyi bujdosó végső állomása lett. Itt halt meg 1735. április 8-án II. Rákóczi Ferenc, nemzeti. történelmünk egyik legjelentősebb szabadságharcának a vezetője. 1 Annak a küzdelemnek, amelyet vezér- ő fejedelemként így jellemzett: "Minden cselekedetem célja kizárólag a szabadság szeretete,. és az a vágy, hogy hazámat az idegen járom alól i ’.szabadítsam.« Sipos Csabi Somogyi Néplap K
