Somogyi Néplap, 1976. március (32. évfolyam, 52-77. szám)

1976-03-25 / 72. szám

Az 55 milliós készlet ellenére Keretbői s parkettéból drágább Tavaszt mutat a nap­tár, s ez a kislakás-építkezés­nél is a kezdés ideje. Az építőanyag-telepek ezekben a hetekben várják a nagyobb forgalmat. Miként készült fel a vevők fogadására a Dél­dunántúli TÜZÉP Vállalat? Szederkényi György, a válla­lat kereskedelmi igazgatóhe­lyettese azzal kezdte tájékoz­tatóját, hogy 55 millió forint értékű a készlet a somogyi telepeken. Sok ez vagy kevés? Az igények ismerete nélkül nehéz lenne pontos választ adni erre. Egy azonban bizo­nyos, számolni kell hiányok­kal ebben az évben. Mész például van elég, de mészhid- rátot hiába keresnek a kisla­kásép i tők. Helyenként — el­sősorban Kaposvár környé­kén — számolni kell a kis méretű tégla hiányával is: a Somogy—Zala megyei Tégla- és Cserépipari Vállalat a múlt évben 23,5 millió ilyen, téglát adott át a TÜZÉP-nek. Az idén 16 millióra kötött szerződést. Ennek okát abban látják az építőanyag-kereske­dők, hogy a kaposvári Arany utcai téglagyár megszűnt, s a kiesett termelést a vállalat helyben nem tudja pótolni. Falazóanyagból az idén is annyit ígér a vállalat a ke­reskedelemnek, mint tavaly, az arány azonban a nagy mé­retű blokktéglák felé tolódik el. A másik gond az ablakke­ret hiánya. A kislakásépítők kedvelik a Csurgón készített ablakokat. Az üzem rekonst­rukciója azonban elhúzódik: a Dél-Dunántülra 40 ezer ab­lakkeretet vártak innen, s — az igazgatóhelyettes vélemé­nye szerint — körülbelül a felére számíthatnak. Somogy­bán ez hétezerrel jelent ke­vesebbet. Eddig — az első negyedévben — már 2800-at kellett volna az üzemnek szállítania, egyet sem küldött még. A kiesett mennyiséget máshonnan már nehéz pótol­ni, hiszen kevés helyen gyár­tanak olyan ablakkereteket, melyeket a kislakásépítők ke­resnek. Tetőfedő anyagokból is választékhiánnyal kell szá­molni. Hullámpalából például van elég. A kedvelt hornyolt cserépből viszont aligha lesz annyi, amennyit a vásárlók keresnék. Hasonló a helyzet a mozaik cementlappal is. A balatonmáriai áfész beton- üzeméből százezer darabot kértek, és hatvanezerre tud­tak csak szerződést kötni. Ez az oka például annak, hogy a balatonfenyvesi teleljen A metszéstől is függ a termés Hideg szél bújócskázik az-gyorőt másképpen kell met- ágak között: a gyengébb [széni, mint a barackot. Sőt, a lenleg olyan betonárut kínál­nak, amelyet más megyékből szállították. A vevők a ha­gyományos parkettát keresik. Ebből kevesebb van a szük­ségesnél, panelparkettét vi­szont tudnak adni, csak ép­pen a vásárlók nem igénylik. (Ez a korszert} termék egyéb­ként az eddiginél nagyobb reklámot is megérdemel azért, hogy megismerjék azok a kis­iparosok is, akik dolgoznak majd vele.) Gyékényesen működik Del- Dunántúl legnagyobb kavics­bányája. Az ember azt hinné, hogy ebből a fontos építési anyagból a megyében nem lehet hiány. A szerződések is­meretében azonban más a vé­lemény. Az idén körülbelül 10 ezer köbméterrel keveseb­bet kapnak az építőanyag­telepek, mint a múlt évben. A vasbetongierendát kitöltő elemekből sincs annyi, amennyi a várható igény lesz. Arra számítanak, hogy a ba- latanmáriai betonáruüzem bővítése után nagyobb tétele­ket szállít majd az áfész. E tények ismeretében in­dokolt a kérdés: milyen lesz az idén az építőanyag-ellátás a megyében? A hiánycikkek mellett számos termékből je-1 nem okoz majd gondot az igiények kielégítése. — A hiánycikkek többségét is lehet más anyaggal helyet­tesíteni — mondta Szederké­nyi György. — Olykor viszont a vevők szemléletváltozására is szükség van. Két példát említek csupán: az egyik az ablakkeret. Olyan méretben, amelyben a vásárlók keresik, csak Csurgón gyártják. A panellakásokhoz is használha­tó ablakkeretek csupán tíz centiméterrel szélesebbek, s ezekből jobb az ellátás. A másik ilyen termék a par­ketta: ha azt mézfcük, hogy a panelparketta ■ drágább, mint a hagyományos, akkor jogos a vevők kifogása. Azt viszont nem szabad elfelejteni, hogy -a hagyományos parketta le­rakásával együtt járó költsé­geket is figyelembe véve lé­nyegesen ez sem kerül többe. El kell ismerni viszont, hogy néhány cikkből kevesebb van, mint amennyire igény lenne. Ezeket a vállalat külföldről nem tudta beszerezni. Dr. K. I. meghajlik, az erősebb állja a meg-megújuló ostromot. Haj­nal Ferenc és társai rendet tesznek az ágak között; a metszőolló megoldja a szél— ág közötti vitát... A férficsapat a Balatombog- lári Állami Gazdaság bóndek- pusztai diósából és mogyoró­sából jött át a lengyeltóti ke­rület barackosába. Hajnal Fe­renc már másfél évtizede dolgozik a gazdaságban, ö is és társai is értik a rájuk bí­zott munkát: -A diót, a rno­baracknál még a fajtája is válogatja, hol dolgozzon az olló. A termőosapok közötti ritkítási távolság döntő a ter­mésre nézve.« Javítani és elrontani is le­het a várható hozamot, attól függően, jól vagy rosszul vég­zik a metszést. Most az itt adódó munka a fontosabb, így került a nyolctagú férfi - csapat a lengyeltóti kerület barackosába. Tevékenységü­ket a fasorok között össze­gyűlt ághalmaz jelzi. Hatékonyabbá váít az intézményi együttműködés Fél.éve annak, hogy a köz- művelődés helyzetének továb­bi javítása érdekében intéz­ményeink együttműködési megállapodást kötöttek, a me­gyei művelődési osztály pedig munkaterwé ötvözte a közö­sen vállalt feladatokat. Teg­nap az együttműködés ered­ményei kerültek előtérbe azon tanácskozáson, melyen a végzett munkát értékelték, összegezték. Javult az intézményeken belül a közművelődési .tevé­kenység. Ezt valamennyi me­gyei intézményünkről el­mondhatjuk. Ilyen haszna is volt tehát az együttműködési megállapodásnak. A példák, nelyek elhangzottak, közjs- nertek: A különböző progra­mok látogatottsága, hatékony­sága fokozódott. A megyei könyvtár rendezvényei, kiállí- t ísai, propagandamunkája, a gyerekkönyvtár foglalkozásai a közművelődést segítették. A levéltár tudományos tényke­dése mellett éppen sokszínű, gazdag közművelődési tevé­kenysége érdemel elismerést. Iskoláknak, szocialista bri­gádoknak nyújtanak hatékony egítséget a közművelődésben, elsősorban abban, hogy a fia­talok és az idősebbek egy­aránt megismerkedjenek szü­lőföldünk történelmével. Ez­zel a szocialista hazafiságra nevelésben, is nagy szolgálatot tesznek. A múzeum tudományos munkájának középpontjában még néhány évig a somogy- vári ásatás áll. Máris felvető­dött annak szükségessége, hogy elsősorban a környék iskoláiban a történelemtaní­tást mélyítsék el a gazdag le­let- és ismeretanyaggal. A néprajzi gyűjtemények kiak­názása további lehetőség az iskoláknak. A múzeum ván­dorkiállításai a megyeszékhe­lyi üzemekben közkedveltek. Azt mondhatná, hogy ezeken keresztül szinte állandóan je­len van a képzőművészet. A Somogyi Képtár látogatottsá­ga az elmúlt fél évben a rangos bemutatókkal párhu­zamosan nagymértékben emelkedett. A színház a megfontolt mű­sorpolitikával és a bemutatók színvonalával fokozta az ér­deklődést a színművészet iránt. Emellett különböző ta­lálkozók útján arra töreksze­nek, hogy mind többen osz­tozzanak az előadások élmé­nyeiben, tanulságaiban. A moziüzemi vállalat a filmpropagand a eszközeivel mindinkább hozzájárul — el­sősorban — a fiatalok poli­tikai, művészi neveléséhez. Említésre méltó, hogy az utóbbi időben nőtt a szovjet filmek látogatottsága Somogy­bán. Többen vesznek részt a filmklubok, filmbarátok köre vetítésein. Űj intézményt is köszönt­hettek az intézményvezetők. Megkezdte működését Siófo­kon a balatoni műsoriroda, melynek feladata, hogy meg­szervezze a dél-balatoni kul­turális programokat, koordi­nálja és biztosítsa a rendez­vények látogatottságát. Az elmúlt félévben az in­tézményi együttműködés haté­konyabbá vált. a közös mun­katervből a feladatok java ré­szét elvégezték. Kialakult az a forma, mely a közművelődés hatékonysá­gának a javulásához vezetett. Ám ez az együttműködési megállapodás felújításra is szorul, mivel néhány helyen túl direkten, máshol erősza­koltan. fogalmazza meg azo­kat a feladatokat, melyek ma már az intézmények közép-, rövid távú programjában is szerepelnek. H. B. Kevesebben pontosabban — Hogyan nyúljak hozzá, hiszen félmillióért vették? Féltünk, mikor a ceruzát a gép billentyűjével kellett fel­cserélnünk — emlékezik a kezdetre Kovács Klára érték­könyvelő a Kefe- és Mű­anyagipari Vállalat géptermé­nek egyik Ascota könyvelő automatája előtt. A kicsi helyiségben még egy ilyen gép kattog. Azon Veres József né könyvel. Mindkét ad- mirüsztrátomő arról beszél, hogy tavaly óta többfajta ter­méket állítanak elő az üze­meikben, többféle anyagot használnak, tehát nekik is több számmal kell dolgoz­niuk, mégis könnyen boldo­gulnak. Segít a gép. Hontváry Endréné 1968 óta bérszámfejtő. Ennél a válla­latnál ő ismerkedett elsőnek a gépekkel. lázat. A bérjegyzéket a sze­mélyi kartonnal egyszerre töl­ti ki a gép, több példányban, tévedés nélkül. Régebben nem győztük az indigós át­írást, tételenként, soronként az egyeztetést. Összenevet munkatársnő-1 jérvel, Csuma Ferencnével: meg lehet nézni a jobb kar­jukat, amely megizmosodott a takaros szorzógéptől. Csumáné kicsiny. dosszié­nagyságú, halk Facit gépen dolgozik. Ilyen található a közgazdasági csoportnál és a kereskedelmi számlázónál is. Kovács Kálmánná, a köny­velési csoport vezetője a két hete érkezett Hunor gépen a tmk adatait dolgozza fel. Rádi Sándor főkönyvelőtől megtudtam, hogy 615 ezer fo­rintot költöttek gépvásárlásra. Ez sokszorosan meg,térül, hi­szen még csak a betanulási időszakban vannak, de már olyan dolgokat tudnak figye­lemmel kísérni, amilyenekre tavaly még gondolni sem volt idejük. Évente például mint­egy 400—500 ezer forint ér­tékű zsákban, göngyölegben szállítják üzletfeleiknek a ter­mékeiket, akik gyakran meg­feledkeznek a göngyöleg visz- szajuttatásáról. Az újonnnan vásárolt gépekkel gyerekjáték ezek nyomon követése. Ré­gen mindennapos volt a fize­tést megelőzően, hogy reggpl hattól este nyolcig körmöltek a bérelszámolók. Négyen-öten egy hétig jóformán föl sem álltak a tekerős gépek mellől. Géppel varrják a foltzsebet A divat az áttűzött foltzseb j tek az új módszerrel, s ennek a sportzakókra. Ezeket kézzel | nagyobb részét exportra szál- varrták eddig. A Kaposvári | Irtották. Ruhagyár Latinca Sándor i A divathoz igazodnak a szocialista brigádjában tíz nő 1 ruhagyárban; érthető hát, ha újítást dolgozott ki, amellyel j egyforma termékből három­könnyebben, gyorsabban, gép J négyszáz, ritka esetben ötszáz segítségével lehet felerősíteni j darab fut a szalagokon. Ez az a rátett zsebeket. Az idén ez az első bevezetett újítás, a varrónők ezer forint eszmei díjat kaptak érte. Eddig 2753 zakót, pihenőruhát készítet­ok<3, hogy ebben a gyárban az újítások nem a termeléssel, hanem inkább a munkavéde­lemmel, a csomagolással kap­csolatosak. — Gyors, három-négy tize­des pontosságig megbízható, j Ma két asszony két munkanap — A kockás papírokat föl- j Amióta itt van, megszűnt ná- alatt — a termékkódolással váltotta az áttekinthető táb- | lünk a fejfájás. is — végez. A Kefe- és Műanyagipari — Úgy tervezzük, hogy a Vállalatnál 474-én dolgoznak. | harmadik negyedévre végleg 371 munkás, 39 műszaki, 48 j kiselejtezzük a zörgős gége- admimsztratív^ dolgozo es 16 ^et, s megérkezik a harmadik úgynevezett részidős. 1974-ben a mostaninál hárommal töb­ben adminisztráltak itt. A munkaügy, a könyvvitel, a számvitel területéről még ta­valy hárman gyermekgondo­zási szabadságra mentek. He­lyükre nem vettek föl senkit, hanem az új gépek segítségé­vel összevonták a munlcakö- röket. könyvelő automata is — mondta a főkönyvelő. — Mindezzel négy ember mun­káját lehet megtakarítani. Géppel végezhetik az anyag- és árforma nyilvántartását, a számlázást, az utókalkuláeiót, a statisztikát, és figyelemmel kísérik a rendelésállományt. G. J. | Békés 506^0^ Egy baráber élete — 1953. november 1-ével léptem ki a Komlói Szénbá­nyászati Tröszttől, s még az­nap megkezdtem a munkát az aknamélyítőknél. Anna-ak- nára kerültünk, ahol kezdtük is, s végre ismét megfelelő volt minden, hogy bebizonyít­suk: nem vélelten volt, amit elértünk... És ezzel függ össze az is, hogy amikor feb­ruárban történt az a bizonyos dolog a kompresszorral, s mi kénytelenek voltunk egy MÁVAG-gépet a fejünk fölé állítani, nem engedhettem meg senkinek, hogy kiszáll­jon... Nekünk akkor el kel­lett érnünk a 100 métert, ha beledöglümk is, mert csakis ez indokolhatta mindazt, amit végigcsináltunk... XI. KIVIZSGÁLTAK... 1954 tavaszán-nyarán tehát ismét együtt a brigád — a ré­gi ambíciókkal, kedvvel és eredményekkel. Molnár Ist­ván már országgyűlési képvi­selő. A választás — a jelölő­gyűlések sora — élete talán legfelejthetetlenebb esemé­nye. Kiderül: az emberek túl­nyomó többsége igenis meg­értette őt, s ha nem is egy­forma lelkesedéssel szereti mindenki —’ egyöntetűen tisz­telik. A kezdet kezdetének vádjai már régen feledésbe merültek. »-Egy hónapig, igen, de folyamatosan...?!« »-Nem csoda, százak szolgálták ki őket...« »Csalás ez, nem más. Teljesítmény papíron ...« Szemtől-szembe állt az em­bereikkel, azokkal, akik nevel­ték, akik nemcsak azt az ar­cát ismertók, melyet az újság­írók festettek róla — s érez­te: elismerik, sőt büszkék rá. Mert nemcsak annak ment híre, hogy „tönkreteszi a nor­mákat”, harcait is ismerte mindenki. Határozott, szívós, igazságos — mondták a fel­szólalók. Népszerűségének tit­ka nagyon is nyílt titok volt. Tudott dolgozni, s míg má­sok, akiket megérintett kissé a dicsőség szele, azon fára­doztak, hogy rangos hivatalt, s lehetőleg szép, nagy íróasz­talt kapjanak. Molnár ma­kacsul ragaszkodott a bányá­hoz. Harmincegy éves, amikor megválasztják képviselőnek. Idős Molnár István akkor Béke-aknán dolgozik, a fate­lepen. Szábolcsfalu és az ak­na között gyalogolva hol ez állítja meg, hol az. A kis öreg, aki bár 1945-ös párttag, s szervezett munkás volt a felszabadulást megelőzően is, most érzi csak át igazán, mi­csoda változások zajlottak le körülötte. Meghatottan nyilatkozik. „A saját fiamra szavaztak, a kisfiámra... Ott állt a pa­píron : Molnár István képvi­selőjelölt ...” Több mint húsz éve ennek. Két évtized alatt sok min­den változott, sok minden másképp csillog, sok mindent megszoktunk. Annak az idő­szaknak a megítéléséhez azon­ban nem elég a számokat, adatokat felsorakoztatnunk. Elemi erővel dolgoztak az emberekben az érzelmek. Jdős Molnár István bakancsának talpa lehet, hogy lyukas volt, de hát biztos, hogy ez a leg­fontosabb szempont? Tény: a meglévő nehézségek, hibák ellenére ünnep volt a bánya­telepen a választás, s az ün­nepeltek között a legnépsze­rűbb a „100 méteres” Molnár. Az is sokatmondó tény, hogy Kossuth-bánva képviselője­löltje az a Bánvölgyi Ferenc lett, aki a szénelőVájás terü­letén elsőnek vitte diadalra a 100 méteres mozgalmat. Molnár István neve a már­ka — de már nincs egyedül. Tucatnyi brigád küzd a 100 méterért, s egyre többen van­nak, akik rendszeresen el is érik. A pécsi területén, Béta­aknán, a 200 métert veszik célba. Molnár nagy álma tehát a megvalósítás küszöbé­hez érkezett. Nekik is rá kell kapcsolni. A Szabad Nép munkatársa a bányában keresi fel a bri gádot. A havi 200 méteres teljesítményt Molnárék akar­ják elsőként elérni, s ehhez percnyi pontosságú menet­rend készül. Egy szak — hat ember — két munkahelyen dolgozik egyszerre. „Sarló György és Bagó Miklós kezdik meg a fúrást” — írja a Szabad Nép. — „Elő­ször alul öt lyukat, majd mindkét oldalon két-két lyu­kat, végül pedig középen öt lyukat fúrnak be... Figyeljük azonban az időt is! A két fúró vájár munkájának kez­detétől 120 perc telt el... Ez­után kezdődik a robbanó­anyag betöltése... Közben mintegy 25 méter távolságra vitték a szerszámokat. Újabb 45 perc telt el az előkészítési munkák befejezéséig. (Folytatjuk) Növényvédelmi tájékoztató A szőlő növényvédelmi leendői A szőlő nyugalmi állapota- i lyozni. A levélatka és a gu­bán, a metszés elvégzése után fontos feladat a levágott vesz- szők — fertőzött és károso­dott növényi részek — azon­nali összegyűjtése és elégetése. Ezzel a vesszőkön — növényi bacsatka kifejlett egyedei is ebben az időpontban kezdik telelőhelyeiket elhagyni, és az űj növényi részeket károsítani. A rágókártevők ellen a Ga- lecron 50 EC 0,1 százalékos ol­részeken — található pajzstet- datával permetezzünk. A per vek, valamint szőlőlevélatkák számát csökkenthetjük. A szakszerűen végrehajtott met­széssel gyéríthetjük a szőlő- ilonca hernyóit, a szőlőmolyok bábjait, sőt mérsékelhetjük a peronoszpóra és lisztharmat elsődleges fertőzési lehetősé­geit. A metszést követően, még a szőlő nyugalmi állapotában a tőkefejeket áztatásszerűen permetezzük Neopol 5 százalé­kos oldatával, vagy téli hígí- tású mészkénlével. Ezzel a múlt évben megyénkben erős mértékben fellépett szőlőlevél­atkák ellen védekezhetünk. A rügyduzzadás és rügypattanás idején a szőlő kora tavaszi kártevői, a szőlőilonca, a ken­dermagbogár, valamint a 6ző- lőlevél-atka és a szőlőgubacs- atka ellen kell ismételten vé­dekezni. A szőlőilonca áttelelő j mények a rovarkártevők el- hernyóinak, valamint a ken- leni készítményekkel kever- dermagbogarak rügykártételét hetők, azokkal egy menetben tudjuk ilyenkor megakadá-1 kipermetezhetők. metlébe keverjünk kéntartal­mú gombaölő 6zert a liszthar- irtatfertőzés csökkentése érde­kében, ugyanis a rügypikkely- levelek között áttelelő gomba micéliumai (szaporító képle­tei) ebben az időben indulnak fejlődésnek, s a rügypattanást közvetlenül követő időszakban jön létre az elsődleges fertő­zés, mely az újabb fertőzések kiinduló forrása. A permetezést áztatássze­rűen kell elvégezni, hogy bő­ségesen jusson permetlé a rügypikkelylevelek belsejébe is. A védekezéshez felhasznál­ható a Karathane FN—57 0,1 százalékos, a Karathane LC 0,05 százalékos, a Morestan 0,05, vagy a Thiovit S Kumu­lus 80, Kumulus S 0,75 száza­lékos oldatának valamelyike. A felsorolt kéntartalmú készít-

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents