Somogyi Néplap, 1976. március (32. évfolyam, 52-77. szám)
1976-03-20 / 68. szám
Időben figyelmeztet Radarral a ciklonok ellen Burmában tervezetet dolgoznak ki egy olyan radarrendszer kiépítésére, mely időben figyelmeztet a településeken és a vetésterületen ciklonok leggyakrabban részében, Akajab városában hozzák létre a meteorológiai világszervezet szakembereinek javaslatára, miután a komoly károkat okozó trópusi ciklonokra. Ebben a programban az ENSZ jelentős anyagi támogatással vesz részt. A radarrendszert Burma nyugati pen ezt a várost pusztítják el, s így arra gondolnak, hogy itt van a trópusi szelek centruma. A siófoki hidak története Az utolsó szúz év Miért lett „címeres” ökör? Érdekes olvasmány — nemcsak állattenyésztőknek CSAK SAJNÁLNI LEHET, ezért nemességet is nyerhogy ez az immár harmadik folytatásnál tartó történeti visszatekintés, mély Az állat- kereskedelem és húsmívesség címet kapta, meglehetősen szűk, s jobbára szakmai körökben ismert kiadványban, a Vágóállat és Hústermelésben lát napvilágot. Tepliczky Ottó olyan kutatómunkát végzett, melyből magyarországi állattenyésztés és -kereskedelem képe bontakozik ki a honfoglalás korától napjainkig. A honfoglalás idején a juh volt legnagyobb számban, s megközelítőleg ugyanannyi ló. A juh — a magyar racka — főként a teje meg a gyap- ja miatt volt kedvelt: az Árpádok alatt alakultak ki a »nagy juhász (ihász) dinasztiák, elsősorban a Dunántúlon, kimagasló szakmai és állatgyógyászati ismeretekkel bírva, olykor egész falvak tek...« A kancatej alapvető élelmiszer, a lóhús kedvelt eledel volt, noha az egyház ez utóbbit pogány szokásként tartotta számon és tiltotta. A magyar szürke szarvas- marhával kapcsolatban írja a szerző, hogy a »címeres« ökör elnevezés állattenyésztésünk és kereskedelmünk nemzetközi márkajele volt. Feltehetően a jászok és a kunok hozták az ősét hazánkba, itt azután a már meglevő fajtákkal keveredve fejlődött óriási testűvé. A XVII. századból való a beszámoló: »A nagyszámú szarvasmarhából évenként mintegy százezer darabot visznek ki Olasz-, Német- és egyéb országokba, azt mondják, hogy Európa legnagyobb részét elláthatnák.« S a királyi kamara 1723-ban kelt előterjesztéséből: »Felséged jól tudja, hogy a fejedelemnek és Kísérlet bölényekkel Érdekes »újjáélesztési« ki- 1 revehető púp van,' a lábukon sérletet kezdtek a kutatók a kiveszőiéiben levő bölényekkel. Azt a célt tűzték maguk elé, hogy kitenyésztik a szarvasmarha és a bölény olyan hibridjét, amely örökli az elődök legjobb tulajdonságait: a szarvasmarhától a tejelőképességet és a csordaéletmódot, a bölénytől pedig a szívósságot, az igénytelenséget, a gyors növekedést és a nagy súlyt. Az első ilyen hibridek már kikerültek a zoológusok kezéből. És hasonlítanak is, meg nem is az ősökhöz. Nagyobbak a teheneknél, testüket kékesfekete szőr és bolyhos pihe- szőr borítja. A hátukon észfehér folt, a fejükön pedig rövid, hegyes szarv. A hibridek életük első tíz napjának a fejlődésében mesz- sze felülmúlták a borjakat, tehát — kizárólag szálas takarmányon tartva — egyformán fejlődtek, növekedtek a sokkal változatosabban kosztoló állatokkal. A hibridborjak a hideget is jól bírják. A bölénytehenek tejhoza- máról beszélni egyelőre még korai. A vad bölénytehenet még senkinek sem sikerült megfejni, bár néhány csepp bölénytejből megállapították, hogy 6 százalékos a zsírtartalma. Csökken a fókaállomány hercegeknek nagyobb örömet nem szerezhet, kedvesebb dolgot nem tehet, mintha megengedi nekik, hogy Magyar- országból néhány száz marhát hajtsanak ki.« A szerző arról is szól, hogy a szürke marha emlékét ma a hortobágyi rezervátum néhány élő példánya őrizte meg az utókornak. Külön fejezet foglalkozik az állatok belföldi forgalmáról és külkereskedelmével, a céhek kialakulásával s a hatóságokkal való kapcsolatukkal. Érdemes idézni ebből a részből is: »Sopron városa 1507- ben elrendeli, hogy egy, majd 1528-ban két látómester naponként vizsgálja a húst, illetve még vágás előtt az élő állatot, nehogy valaki betegséget kapjon.« Szombathelyen 1613-ban ezt írja elő a tanács: »A marhát szokás szerint a mészárszék előtt kikötve a mészárosnak addig ne legyen szabad leütnie, mígnem a hozzárendelt ember meg nem látja...« És még valami abból a szabályból, mely a városokban a kiszolgálás módjáról rendelkezett: szigorúan tilos volt a »székekben« a káromkodás — az ilyesmit és a gorombáskodó hangot nagy összeggel büntették. Milyen szerepük volt a mészároskutyáknak, a hidaslegényeknek, az aggatókerekeknek? Mindezt megtudhatjuk az írásból, mint például azt is, hogy Kolozsváron már 1599-ben kötelező volt a mészárszékben a kötény használata. A MAGYARORSZÁGI állatkereskedelem és húsmívesség krónikája sok új ismerettel gazdagít, számos érdekességet tár föl, ezért nem kell szakmabelinek lenni ahhoz, hogy érdekes olvasmánynak tartsuk. H. F. A Balaton déli partján, 1861- ben indult meg a vonatközlekedés, és ezzel kezdődött a partrész fejlődése. A vasút töltését sokszor elöntötte a tó vize, ezért szabályozni kellett a Sió-csatornát, hogy nagyobb mennyiségű vizet lehessen levezetni. Kiépítették a Sió-csatorna bevezető nyílását, s kétoldalt fa szádfalakat vertek le. Ezek még ma is láthatók. így a vihar nem tudta betemetni a bejárati nyílást, mint 1830- ban. (Ekkor ezer ember nyolc- napi munkáját egy hirtelen támadt vihar egy nap alatt betemette.) A zsilip megépítése nagy munka volt. Végre 1863. október 25-én ünnepélyesen megnyitották a csatornát. Mire a déli vasúton 1861. április 1-én megindultak a vonatok, már állt a vasúti híd. Sokszoros rácsozata is mutatja, hogy múlt századi alkotás. Csak javították, gyalogjáróval látták el az idők során. Az 1863-ban épült fazsilip fölött állt az újabb szerkezetű közúti híd. 1884-ben. kőlábakon álló, ugyancsak sokrácsos, acél- szerkezetű hidat építettek, de a nagy forgalom miatt 1938— 39-ben vasbeton alkotmányt emeltek a helyén. Ennek a hídnak az élete rövid volt. A II. világháborúban a visszavonuló náci hadak 1944. december 3-án a vasúti híddal együtt felrobbantották. A 3. Ukrán Front kötelékébe A Sió-zsilip ünnepélyes megnyílása iS6j. oki. 25--» egységei Kaposvár felszabadítása után gyors menetben érték el a Sió vonalát. Előőrseik december 3-án éjjel a Sió-zsilip gyalogjáróján át behatoltak a községbe. Ahadssreg utászai szükséghidat építettek, és még december 4-én elérték a bala- tonszabadi vasúti állomás vonalát. A hidak felrobbantása igen nagy károkat okozott. A környező házak mind megrongálódtak, még a Fő utca távolabbi házairól is lesodorta a robbanás a cserepeket. Á parton álló házaknak a falai is megsérültek. A sebtében felépített ideiglenes híd sorsa rövidesen beteljesedett. 1945. január 19- én a németek nagy támadást indítottak a szovjet haderők ellen, és visszanyomták őket a tartozó 57. szovjet hadsereg Sió vonalán túlra. Siófok február 8-ig ismét a fasiszták kezén volt. Ekkorra már olyan erős Volt a szovjet erők nyomása, hogy a németeknek Siófokot is ki kellett üríteniük, és véglegesen elhagyták azt. Az ideiglenes hidat ismét felrobbantották. A Siófokot újból elfoglaló Vörös Hadsereg egységei másodszor is építettek egy ideiglenes fahidat. Ezen át folyt a közlekedés éveken át, míg a mai híd 1948-ban elkészült. A megnövekedett forgalmat már ez sem bírta, és 1972—1973-ban bővíteni, illetve szélesíteni kellett. A tervek szerint a régi fahíd helyett négy korszerű híd ível majd át a csatorna fölött. Remélhetőleg ezekkel együtt vasúti híd újjáépítése is megoldódik. Zákonyi Ferenc Vihar a Jupiteren Naprendszerünk legnagyobb bolygójának felszínét sűrű, mély légkör borítja. Közvetlen információink természetesen csak a legfelső rétegről vannak, hiszen a felhők minden mélyebben fekvőt eltakarnak. Azonban már ennek megfigyelése is .nyilvánvalóvá teszi: az óriás bolygó meteorológiája nem kevésbé bonyolult és izgalmas, mint belső szerkezete. Klasszikus csillagászati eszközökkel is megfigyelhetők, s így régóta ismertek a felszín bizonyos állandó vonásai: az egyenlítővel párhuzamosan húzódó söté- tebb távok és világosabb rónák, valamint az úgynevezett nagy vörös folt. lió négyzetkilométer!) méretű hurrikánról van szó, ami — korántsem nyilvánvaló okokból — nagyon hosszú ideig él. Azt az elképzelést látszik alátámasztani, hogy a közelmúltban észleltek egy körülbelül két évig »élő« kisebb vörös foltot is, amely azonban a Pioneer—11 odaérkezésére már elenyészett. Vannak más típusú, többé- kevésbé periodikusan visszatérő viharok is, amelyek nem lokalizáltak a Jupiter felszínén. Az úgynevezett déli egyenlítői sávban a múlt év július 2-án kis fehér folt jelent meg, s a további megfiAz állandóság természetesen Syeesek ennek vándorlásáról, nem úgy értendő, mint — valamint terjedeserol tudósímondjuk —egy hegy körvona- tanak. Ha a jelenseg a to- laié, végül is légköri képződményekről van szó, amelyeknek kontúrjai, színe stb. változhatnak (néha nagyon is gyorsan), de ettől még föl- ismerhetően ugyanarról a képződményről van szó. Például a nagy vörös foltot több száz éve ismerik a csillagászok — jóllehet alakja, helyzete és vörösessége jelentékeny változásokon ment át. Ennek mibenlétéről egyre inkább teret nyer egy egyszerű elmélet, hogy óriási (500 milvábbiakban is az eddig megfigyelt mintát követi, 1919 óta a tizenharmadik lesz a déli egyenlítői sávot teljesen felforgató nagy viharok sorában. A sáv, melynek színe vöröses, időről időre kifakul, s ezután a mostanihoz hasonló katak- lizmikus események során nyeri vissza feltűnőbb színezetét. A jelenségek oka nem ismert. Ügy vélik, kiváltásában szerepet játszik három — mélyen a Jupiter légkörébe temetett — »forró pont«, ahol hő szabadul fel; valamint a nagy vörös folt, mely kissé belenyúlik a déli egyenlítői sávba, s amelyet elérve várható a vihar gyors elenyé- szése. A tűz és a természetvédelem A tűz a föld kialakulása óta természetesen környezeti tényező. Egyes rovarok rendkívül gyorsan és nagy távolságból is érzékelni tudják. Az Egyesült Államokban most széles körű vizsgálatok folynak a tűz ökológiai hatásának kiderítésére. Annyi máris bizonyossá vált, hogy a tűznek Víztisztítók a Volga mentén A Volga vizének állapotát [ ták ugyanis a Volga és az a folyó szinte egész hosszán I Ural-medence szennyeződése tanulmányozó komplex kuta- j elleni védelemre vonatkozó tóexpedíció tudósai például j közös párt- és kormányrende- úgy nyilatkoztak: jelentősen letet, s ezt követően a folyó javult a 1972-ben víz mmosége. nyilvánosságra Még hoementén több tisztítóberendezést is létesítettek. A Szovjetunióban a környezetvédelem társadalmi fontosságú kérdés. 1975-ben a természet védelmét szolgáló intézkedésekre 1,8 milliárd rubelt fordítottak. A fókák szinte valamennyi világtengerben megtalálhatók. Általában a hideg és a mérsékelt égövi tengereket kedvelik, de néha a trópusi vizekben is láthatók. A fóka- félék valamennyi fajának már évezredek óta legádázabb ellensége az ember, különösen az északi féltekén végzett hatalmas pusztításokat. A vadászok által elejtett fókának ugyanis jóformán minden testrésze fölhasználható: húsuk ehető, prémjükből bundákat, bőrükből csizmákat készítenek. Vadásszák őket még a bőr alatti vastag szalonnaréteg miatt is. Az Északi-tenger partvidékén élő fókák száma az utóbbi időben nagyon megcsappant. A biológusok vizsgálatai kimutatták: ez elsősorban a káros környezeti hatásoknak, a vízszennyezés, a hajóforgalom, a motorcsónaksport növekedése stb. a következménye. Ennek ellenére a vadászati szezon idejét megrövidítették, s elrendelték, hogy csak a beteg, sebzett és elöregedett példányokat lehet kilőni. Az illetékes hatóságok az elhagyott fókafiókák felnevelésére tengeri állatkertet is létesítettek. A kutatások bizonyítják: a nyugalom a fóka- állomány fennmaradásának legfontosabb feltétele. A hatvanas évek végén 3000 volt az állomány, 1975-re 1080-ra csökkent az állatokra, illetve a növényekre gyakorolt hatása sok tényezőtől függ. Ilyenek: a relatív nedvességtartalom, a levegő hőmérséklete, a szélirány és szélsebesség, a vegetáció élő és elhalt részének minősége, mennyisége, víztartalma, a lejtési szög, a növények fiziológiás állapota, a napi ritmus stb. A tűz ésszerű használatával — az , eddigi tapasztalatok alapján — befolyásolni lehet egy vadon terület vegetációjának összetételét. Meg lehet kímélni a hasznos állatokat, el lehet pusztítani a károsokat stb. Emellett a tűz közvetett hatást is gyakorol a mikroklímára, a talajerőutánpótlásra, sőt mutációs faktoronként is számba vehető. A tűz módjától, időtartamától és a környezeti adottságoktól függően megváltozik a talaj pH-értáke, emelkedik (akár 5—10 C fokkal is) a talajhőmérséklet. Az eddigi kísérletek szerint az ellenőrzött, szakértelemmel alkalmazott tűz 2—3-szorosára növelheti a gyümölcsös terméshozamát, növelheti a növény fehérje- tartalmát stb. Tűz hatásara megváltozhat a növény szík- levélszáma, és megduplázódhat a kromoszómaszám is. A tüzet még az erdőtűz ellen is hatásosan alkalmazhatják: megsemmisítik a tűz tovaterjedését biztosító aljnövényzetet és avart. Somogyi Néplap a
