Somogyi Néplap, 1976. március (32. évfolyam, 52-77. szám)

1976-03-20 / 68. szám

Fodor József emlékezete 75 éve született a magyar közegészségügy megteremtője fodor József Lakócsán, Somogy megyében született 1843. júl. 16-án, s Budapes­ten halt meg 1901. márc. 20- an, 75 évvel ezelőtt. Gimnáziumi tanulmányait Pécsen, az egyetemi első évet Bécsben, a többit Budapesten végezte. 1865-ben orvosdoktor lett, 1869-ben a Rókus-kór- házban kórboncnok főorvos, majd magántanár »a tiszti- orvosi eljárás« tanából. 1870- ben külföldi tanulmányútra ment; Peítenkofér előadásait hallgatta, majd Liebig laba- ratóriurnában dolgozott. 1872- ben a kolozsvári egyetemen az államorvostan, majd 1874- ben a budapesti egyetemen a közegészségtan első tanára, a hazai egészségügy megte­remtője volt. 1885-ben elsőként írta le a vér baktériumölő hatását. Az MTA-ban tartott székfog­laló beszédének címe: »Bak­tériumok az élő állat véré­ben«. 1886-ban ismét írt e kérdésről az Akadémiai Érte­kezések hasábjain. »Újabb kísérletek erekbe fecskende­zett baktériumokkal«, továb­bá »A vérnek baktériumölő képességéről« címen. E mun­kái németül is megjelentek. Vizsgálataiban kimutatta, hogy a vérnek baktériumölő hatása van: benne a bakté­riumok nagy része elpusztul. E jelenséget akkor sokféle­képpen magyarázták. A ku­tatások azóta . kiderítették, hogy a gyomor-bélrendszer kikerülésével a szervezetbe jutott fajidegen fehérjék (pl. befecskendezett állati vérsa­vó), így a baktériumok is el­lenanyagok termelését indít­ják meg. A fajlagos ellen­anyagok elpusztítják a még­felelő kórokozókat. Ez az alapja az ún. aktív immuni­zálásnak, az aktív védettség létrehozásának. (A Behring- féle diftéria elleni védőoltás­nál az állatban keletkezett ellenanyagokat adjuk a be­tegnek, tehát az úri. passzív immunizálást végzünk.) Aktív védettséget hoznak létre Pas­teur oltásai a lépfene vagy a veszettség kezelésében; a Jenner-féle védhimlőoltás, to­vábbá napjainkban minden újszülöttnél alkalmazott BCG-oltás (bacilus Calmette— Guérin befecskendezése a bőrbe). Fodor sokszorosan igazolt kísérletei az immuni­tástan tudományának biztos alapkövei. További legfontosabb mun­kái a járványos betegségek­kel és a talaj higiénével fog­lalkoztak. Megállapította, hogy a vízforgalom kapcsán kórokozók, továbbá bomló szerves anyagok szennyezhe­tik a talajt. Elsők között mu­tatta ki a víz tífuszt terjesz­tő szerepét. Felhívta a figyel­met arra, hogy e veszélyek a talaj magas ammóniatartal­mából és bakteriológiai vizs­gálattal megállapíthatók. Ku­tatásai, módszerei, megálla­pításai klasszikus jelentősé­gűek. A közegészség tannak nemcsak első hazai oktatója és művelője, de nemzetközi viszonylatban is egyik meg­alapítója. Fodor javaslatára vezették be az iskolaorvosi és egész­ségtantanári intézményt és tanfolyamot 1885-ben. 1886­ban Markusovszkyval együtt megalapította az Országos Közegészségügyi Egyesületet és 1887-ben ennek Egészség c. folyóiratát. Ha elmegyünk a Somogy megyei Köjál homlokzatánál álló szobra mellett, hajtsunk fejet e kiváló magyar tudós emléke előtt. Dr. Franki József A Belkereskedelmi Minisztérium vezetőinek kaposvári tanácskozása Kaposváron bútoráruház, Siófokon önkiszolgáló étterem épül Júniusban országos döntő Fiatal szakemberek versenye Csütörtökön az ország hét gazdaságában jöttek össze azok a fiatalok, akik gazdaságukban a KSZE-rendszer gépein dol­goznak, vagy valamilyen for­mában részt vesznek a szek­szárdi kukorica-termesztési rendszer munkájában. Me­gyénkben a Böhönyei Állami Gazdaság adott otthont a KSZE KISZ-szel veze te által kezde­ményezett vetélkedőnek, annak a hat csapatnak, mely eljött, hogy összemérje tudását. Sajnos a termelőszövetkeze­teket, melyek közül jó páran tagjai a szekszárdi rendszer­nek, csak a hetesi Egyesült Tsz fiataljai képviselték. Csenki Imre játékvezető sza­vára délelőtt tíz órakor láttak hozzá a négytagú csapatok, hogy kitöltsék azt a totószel­vényt, melyen a szakmai kér­désekre megadott három válasz közül kellett a helyeset kivá­lasztani. Utána villámkérdé­sek következtek, és gyűltek a pontok az eredményjelző táb­lán. A zsűri, melynek elnöke dr. Láng Béla, a KSZE főagro- nómusa volt, gyakran került nehéz helyzetbe, amikor a pontszámokról döntenie kellett. •«« v«. sT“”!. A Böhönyei Állami Gazdaság győztes csapata. tőre a házigazda Böhönyei Ál­lami Gazdaság csapata jutott tovább. Á többi csapat a MEDOSZ megyebizottsága, a megyei KISZ-bizottság, vala­mint a Böhönyei Állami Gaz­agronómus, szerelő és trakto­ros. A verseny végén kialakult szoros eredmény is bizonyítja: a rendszerben történő kukori­catermesztést kitűnő szakem­berekre bízták a gazdaságok. A verseny a vendéglátó ál­lami gazdaság keverőüzemének megtekintésével ért véget. D. T. Az ötödik ötéves terv né­hány fontos somogyi kereske­delmi beruházásáról tárgyal­tak tegnap Kaposváron a Bel­kereskedelmi Minisztérium és a megye vezetői, s érté­kelték a negyedik ötéves terv hálózatfejlesztéssel kapcsola­tos célkitűzéseinek megvaló­sítását, a megye áruellátását. A tanácskozáson — ame­lyen részt vett Laután Fe­renc belkereskedelmi minisz­terhelyettes, dr. Spilák Fe­renc, a SZÖVOSZ fejlesztési főosztályvezetője, Kovács Bé­la, a megyei pártbizottság tit­kára és Böhm József megyei tanácselnök — döntés szüle­tett arról, hogy a kaposvári bevásárlóközpontban jövőre megkezdik egy körülbelül 3500 négyzetméter alapterületű bú­toráruház építését. A Bútorér­tékesítő Vállalat és a Somogy megyei Iparcikk-kiskereske­delmi Vállalat közös beruhá­zásában készülő áruház költ­ségeihez 20 millió forintos támogatást ad a Belkereske­delmi Minisztérium. A gyorsan növekvő forga­lom miatt egyre sürgetőbbé vált a siófoki Sió Áruház bő­vítése. A tervek már elkészül­tek, s tegnap arról is döntöt­tek, hogy mintegy 2700 négy­zetméterrel bővítik az áru­házát. Az építési munkák várhatóan 1978-ban fejeződ­nek be, az árusítás azonban a bővítés alatt sem szünetelhet. Az ötödik ötéves terv ke­reskedelmi jellegű beruházá­sainak nagy része Siófokon valósul meg. A Pannónia Szálloda és Vendéglátó Válla­lat egy 1200 négyzetméter alapterületű önkiszolgáló ét­termet épít itt. Tegnap dön­tés született arról is, hogy a mostani ötéves tervben fel­építik az új siófoki piaccsar­nokot. Előtte azonban a Tü- zép-telepnek a jelenlegi he­lyéről ki kell költöznie. Az át­telepítést a tanács is, a mi­nisztérium is anyagilag támo­gatja. A korábban elhatározott be­ruházások közül a nyárira Fonyódon és Balatonföldváron elkészül egy ABC-árűház, jö­vőre pedig átadják a barcsi vendéglátóhelyet. A megye vezetői szükséges­nek tartják, hogy Marcali kö­rülbelül 2500 négyzetméter alapterületű áruházat, Kapos­vár pedig egy 800 négyzetmé­ter alapterületű önkiszolgáló éttermet kapjon. E létesít­mények fölépítésére jelenleg nincs elég pénz: a beruházás megvalósításának lehetőségeit később újra megvizsgálják. A tanácskozáson sok szó esett arról, hogy — éppen az erőteljes Balaton-parti fej­lesztések miatt — Belső-So­mogy kereskedelmi és vendég­látóhálózata elmaradt az igé­nyektől. A falvakban és a megyeszékhely külterületein több új boltra lenne szükség, s a meglévő üzletele fölszere­lése is javításra szorul A biztosított állami támogatás felhasználásával csak néhány településen lehet enyhíteni vagy megoldani a gondokat. A megye kereskedelmi hálóza­tának arányos fejlesztése ér­dekében szükség van arra, hogy tovább keressék a lehe­tőségeket új üzletek építésére, s ahol mód van rá, a rekonst­rukcióra. A minisztérium ve­zetői jónak ítélték meg a ta- bi étterem felújításával kap­csolatos terveket, s ezt anya­gilag is támogatják. Hasonló támogatással másutt is lehe­tőség lesz a felújításra. A másik gond a boltok technikai fölszereltsége. Erre a vállalatok jelentős összege­ket költöttek már. A Somogy megyei Élelmiszer-, Háztartási és Vegyiáru-kiskereskedelmi Vállalat például 2,3 millió fo­rintért vásárolt hűtőgépeket A megyében hatszáz konté­nert használnak már az áru- szállításhoz. A korszerű szál­lítás, tárolás érdekében azon­ban sok még a tennivaló. Az ezzel kapcsolatos beruházá­sokhoz ugyancsak támogatást nyújt a minisztérium. Ä tech­nikai fejlesztésre biztosított lehetőségek nem hoznak lát­ványos eredményt — mondta Laután Ferenc —, de a fal­vakban javulás várható, ha kihasználják ezt a lehetőséget a vállalatok, szövetkezetek. A megye élelmiszer-edlátá- sában jelentős szerepe van a Somogy—Zala megyei Fűszért Vállalatnak. Kaposvári élel­miszerfiókja rendkívül zsú­folt. A Jutái úton kijelölték már a helyét, s ebben az öt­éves tervben megépül a kor­szerű élelmiszerfiók. Dr. K. L A rádió Világszínháza Az idén: az ókor és a középkor A Magyar Rádió több évre szóló vállalkozásaként április­tól a drámaírás két és fél ezer éves története elevenedik meg a műsorsorozatban. Két és fél ezer évvel ezelőtt Athénban, a városállam egy nagy ünnepén került sor egy Thespis nevű kó^usvezető »együttesének« a fellépésére melytől a tragédiaelőadások kezdetét számítjuk. A rádió sorozatának első ciklusában a nagy tragikus triász: AiszkhüT lösz, Szofoklész és Euripidész, illetve az állami elet visszássá­gait kérlelhetetlen dühvei os­torozó Arisztofánesz komédiái hangzanak fel. Áprilisban négyszer jelent­kezik a rádió Világszínháza: Aiszkhülosz A leláncolt Pro­métheusz, Szofoklész Antigoné, Oidipusz király és Euripidész Ión című művét hallhatjuk. Varga Géza rendező: — Az 1960-as évek elején a rádió-1 szerűséget még az úgynevezett szó-hangjáték jelentette, a be­szédé volt a főszerep. Eszerint Aiszkhülosz Leláncolt Promé­theusz című tragédiája ideális rádiódarabnak bizonyult. Ké­sőbb Plautus komédiájának a látványra épülő helyzetkomi­kuma új rádiósleckét adott. A megoldás alapjait Devecseri Gábor nyelvi bravúrokkal teli fordításai, a néha töredékes drámák mesteri kiegészítése adták. Devecseri a nyelvi hu­mor minden eszközét felhasz­nálva feledtette a látvány hiá­nyát. Természetesen a színé­szek is a »látványosság« szol­gálatába állították alakításai­kat, s a hang és a technika is az alakok „külső” ábrázolását segítette. Ezt segítette a zene is. Vujicsics Tihamér egyik utolsó munkája Plautus A lá~ dilta című művéhez készült. Valamennyi ókori görög, ké­sőbbi latin szerzőről elmond­| ható, hogy műveiket mindé-' nekelőtt előadásra szánták. Négy-négy bemutatót tart a rádió májusban, illetve június­ban, amikor Euripidész Elekt­ra, Médeia, Arisztofánész Lü- szisztráté, Az akharnaibeliek, A nők ünnepe, Menandrosz ítéletkérők, Plautus A hetven- kedő katona és A ládika című műveivel ismerkedhetünk meg a rádió mai nyelvén. Ősszel a középkori dráma­termésből válogatott műsorral jelentkezik a iádió Világszín­háza. Péntek esténként felgördül otthonunkban a Világszínház képzeletbeli függönye, és meg­szólalnak azok a szerzők, akik klasszikus művekkel ajándé­koztak meg bennünket. Örökre szóló tanításukat és drámamű­vészetüket ma is figyelemmel és élvezettel hallgatjuk. H. B. | Békés 5ón{for~~|~ Egy Mer élete A versenyzők üzemlátogatáson Is részt vettek. Hiszen a válaszok között leg­többször csak jók és jobbak voltak, bizonyítva, hogy jól fel­készült csapatok mérkőznek egymással. Számos gazdaság- és ifjúságpolitikai kérdést is rejtettek a borítékok, az ezekre adott válaszok színvonala azonban elmaradt a szakmai válaszokétól. Az eredményhirdetés délután volt. A júniusi szekszárdi dón­daság és a KSZE tárgyjutal­mait, díjait kapta. Ezzel a versennyel az volt a KSZE-központ célja, hogy ké­pet kapjanak a taggazdaságok fiatal szakvezetőinek, szak­munkásainak felkészültségéről: mennyire ismerik a rendszer célját, tevékenységét, és ho­gyan tudnak bánni a rájuk bí­zott gépekkel. Ezért volt a csa­patokban műszaki vezető és — 1954-ben innen, Anna- akna irányából, a tárói fő- szállítóváigatot hajtottuk az épülő Zobák-felé. Februárban Lehetett. Ez volt akkor a fon­tos munka, de Ormos főmér­nök nem akart minket ide engedni: nagyon szakadós ez nektek, gyerekek... Mindegy. Húszadika körül már jó 75 méterünk volt. Úgy nézett ki, rekord lesz, amikor egyszer csak leáEt a kompresszor. Hogy ez mit jelentett nekünk akkor, nehéz lenne ma megér­teni. A 100 méteres mozgalom ugyanis 1952-ben szédületes hírnévre tett szert, számosán csatlakoztak hozzánk, s aztán szép lassan mindenki elfeled­kezett róla. Nekünk nem ad­taik olyan munkahelyet, ahol bizonyíthattunk volna újra, így aztán lemondtak róla má­sok is. Most, itt Zobák-kapu- jában, mi a mozgalmat akar­tuk rehabilitálni. Rendkívül jelentős munkahely volt, ez a vágat kötötte össze ugyanis a két zöbáki aknát az altáróval, az összeköttetésen túl azonban vízlevezető szerepe is volt... Hétszáz méterre lehettünk Zo- báktól... És aikkar a komp­resszor leállt, eldobhattuk a réselőket. Tehetetlenek voltunk, ki­szolgáltatva egy nyomorult gépnek. Akkor megcsináljuk csákánnyal a 100 métert! — Persze csákánnyal nem ment, egy hirtelen elhatározással így aztán azt mondtam: fúrjatok egy függőleges lyukat ide, a fejünk fölé... Itt, pontosan ezen a helyen, mélyítették le a lyukat, emellett az út mel­lett. A vágat ugyanis a völgy fenekén mindössze 4 méterrel haladt a felszín alatt. Elké­szült a lyuk, s én oda állítot­tam fölé egy MÁVAG-komp- resszort. Olyant, amilyenekkel az útépítő munkások dolgoz­nak manapság. A gép pöfö­gött, s ha nem is volt tökéle­tes a nyomás, berregtek a ré- selők... Mentünk is szépen, mígnem valaki összeesett. Mi az atyauristen van itt? A má­sik a fejét fájlalta. A harma­dik azt mondja: ő kiszáll... De hát miért? Szédültem már én is, vizes rongyokat kellett az orrunk elé kötni, mert a gép a lyukon át benyomta hozzánk a monoxidot is... Reggel hatkor szálltam le, s másnap éjjel szálltam ki... Minden szakkal ott voltam, s nem engedtem, hogy felad­ják... Azt mondtam: elkezd­tük emberek, megígértük, hát csináljuk... Aki kiszáll, az többet ide nem jön vissza... Visszasétálunk az üzemhez: rend, tisztaság. Most ez a me­cseki szénmedence tanbányája. Srácok jönnek, színes sport­szatyrokkal, megnéznék min­ket, s elviharzanak. Lehet, hogy azt hiszik tanfelügyelő- féiék vagyunk? Molnár mosolyog. — Történték ám itt vidá­mabb dolgok is. Egyszer pél­dául loptam 300 folyóméter vasúti sínt, s bár mindenki ott járt-kelt mellette, nem vette észre senki. — Szívesen meghallgat­nám ... — Anna-akna és Zobák kö­zött 1225 méter volt az út tel­jes hossza, amit töbíb évre terveztek. Mi azt mondtuk: kilenc hónap! Pedig nem volt ez se könnyű munkahely, mint kiderült később. Lég- csatorna nélkül mentünk: ha reggel robbantottunk, délelőtt 10 óraikor még mindig ott állt a hátunk mögött a füst... De ezt meg lehet előbb-utóbb szokni. Júniusban azonban azt mondja a főmérnök: ne hajt­satok gyerekek, hiába minden, nincs már fent vasúti sín. De a beruházási pénz is elfo­gyott: jó, ha ebben a hónap­ban ki tudunk fizetni benne­teket .: i Nem volt ez jó hír, de mi már annyira belehaj­tottuk magunkat a 100 méter gondolatába, hogy nem is a bizonytalan kereset fájt. Ki­szállunk, s látom ám: ott egy kocsi sín — leszállításra vár­va. Gyerünk a diszpécserhez! Beszélek néki összevissza, a srácok meg közben négykéz­láb bújva eltolták az ablaka elől a kocsit: Levittük az egé­szet a munkahelyünkre, s el­ástuk szépen a vágat oldalá­ba. Még fát is hordtunk rá. Szóval az isten se fedezte föl. Másnap már jóikor reggel lá­tom: jön vagy tíz fényes lám­pa. A sín egyébként egy má­sik vállalaté volt, amely egy ereszkét épített, így azítán fű- vel-fával kerestette. Szóval jártak-keltek a fehér ruhások, ott is. ahol a sín volt a tal­puk alatt, de nem látták. így aztán Vass Zoltánig jutott a hír, aki nagy mérgében fel­hívta Diósgyőrt, s új sínt ren­delt, mert neki csak egy sza­vába került... — És a folytatás? — Egy pártértekezleten fel­álltam, s elmodtam szépen az egészet. Én loptam el a síne­ket, elvíársak... De nem ke­vesebbről, mint arról volt szó: vagy lesz sín, vagy leáliunk.., — Mire ők? — Pártfegyelmit érdemelnél, Molnár... — De nem kapta meg? — Dicséret lett a vége. (Folytatjuk)

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents