Somogyi Néplap, 1976. március (32. évfolyam, 52-77. szám)
1976-03-17 / 65. szám
Frangié feltételei Bejrut előtt megálltak a lázadók Több tucatnyi halálos áldozatot követelő lövöldözés, Frangié elnök tervezett lemondásáról szóló ellentmondásos jelentések, újabb Szíriái közvetítés kilátásai — ezek a libanoni válság legújabb fejleményeinek főbb jellemzői. Az elnöki palota többször is cáfolta azokat a jelentéseket, amelyek szerint Frangié elnök a reá nehezedő katonai és politikai nyomás láttán lemondani készül. Ugyanakkor — amint az UPI hírügynökség az elnökhöz közelálló, meg nem nevezett forrásokra hivatkozva jelentette — Frangié kész lenne leköszönni tisztségéről, ha eleget tesznek a következő négy kikötésének: — a libanoni hadsereg »újraegyesítése»- a főparancsnokság vezetésével; — általános amnesztia a katonaszökevények számára; — a már korábban kidolgozott politikai reform ratifikálása a parlament által; — a törvény és a rend megőrzésére« képes új kormány megalakítása. Frangié feltételül szabja továbbá, hogy utódját csak az ő beleegyezésével nevezhetik ki. A távozásra vonatkozó ellentmondásos jelentések megegyeznek abban, hogy az elnök lemondásának olyan formájához ragaszkodik, amely- lyel tekintélyét menthetné. Ellentétben Egyiptom nemzeti érdekeivel Szadat felbontotta az 1971-ben aláírt barátsági es ___ : szerződést A TASZSZ közleménye — Nyugati visszhang Anvar Szadat egyiptomi elnök március 14-én a nemzegyű lésben felszólalva törvényjavaslatot terjesztett elő a Szovjetunió és az Egyiptomi Arab Köztársaság között 1911. május 27-én aláírt barátsági és együttműködési szerződés felbontásáról. A törvénytervezetet beterjesztve Szadat durván elferdítette a szovjet—egyiptomi kapcsolatok történetét, a Szovjetuniónak Egyiptom irányában folytatott politikáját, beleértve az úgynevezett 1973-as októberi háború időszakát, amikor — mint ez köztudott — a szovjet katonai segítség döntő szerepet játszott Egyiptom katonai potenciáljának megerősítésében. Ugyanakkor az elnök minden módon védelmébe vette a Szovjetunió irányában folytatott barátságtalan politikáját. Szadat mentegette a jelenlegi egyiptomi vezetés által folytatott »nyitott ajtók politikáiét«, amely előirányozza külföldi magántőke nagy arányú behozatalát az országba, különféle kiváltságok biztosítását a nyugati beruházóknak és az egyiptomi forradalom szociális és politikai eredményeitől való eltávolodást. Szadat javaslatára az Egyiptomi Arab Köztársaság nemzetgyűlése megszavazta a Szovjetunió és az Egyiptomi Arab Köztársaság közti barátsági és együttműködési szerződés fölbontását. Az alábbiakban közöljük a TASZSZ közleményét: 1 »Március 14-én Anvar Szadat, az Egyiptomi Arab Köztársaság elnöke, beszédet mondott a nemzetgyűlésben, s beszédében hamis színben tüntette föl, hogyan alakultak a szovjet—egyiptomi kapcsolatok az utóbbi években. Javaslatára a nemzetgyűlés határozatot hozott arról, hogy felbontja a Szovjetunió és az Egyiptomi Arab Köztársaság között 1971-ben aláírt barátsági és együttműködési szerződést. Az egyiptomi elnöknek ez az eljárása újabb megnyilvánulása a Szovjetunió iránti barátságtalan politikájának, amelyet már hosszú ideje folytat. Jogi értelemben pontot tesz egy olyan helyzetre, amelyben — éppen e politika következtében — a szovjet— egyiptomi barátsági és együttműködési szerződés gyakorlatilag megbénult. A TASZSZ-t felhatalmazták annak a kijelentésére, hogy teljes mértékben az egyiptomi felet terheli a felelősség az egyiptomi vezetőségnek az utóbbi években a Szovjetunió irányában folytatott politikája és a szovjet—egyiptomi barátsági és együttműködési szerződés felbontásának következményeiért. A Szovjetunió — miként a múltban, úgy a jövőben is — elvi, következetes politikát folytat, amelynek célja a baráti kapcsolatok fejlesztése az Egyiptomi Arab Köztársasággal és az egyiptomi néppel.« WASHINGTON Meglehetősen tartózkodóak az első hivatalos amerikai megnyilatkozások a szovjet— egyiptomi barátsági és 'együttműködési szerződés felmondásával kapcsolatos egyiptomi döntésről. Ron Wessen, a Fehér Ház sajtótitkára csupán annyit mondott: nem helyes véleményt nyilvánítani a kívülállónak két ország ügyéről. Robert Funseth, a külügyminisztérium szóvivője — valószínűleg azoknak a főként Jeruzsálemben elterjedt híreszteléseknek a cáfolására, miszerint az egyiptomi döntést amerikai részről sugalmazták az Egyiptomba irányuló fegyverszállítmányok kongresszusi jóváhagyásának megkönnyítésére — sietett leszögezni: az Egyesült Államok nem játszott szerepet Szadat elnök döntésében. A Washington Post című tekintélyes amerikai lap vezércikkében annak a véleménynek ad hangot, hogy Szadat elnök legutóbbi körA CIA átszervezése »Nem fogok részt venni a Központi Hírszerző Ügynökség, sem pedig más hírszerző szervek felbomlasztásában« — ezzel a büszke kijelentéssel zárta le Ford elnök a botrányok, leleplezések és kongresszusi vizsgálatok tizenhárom hónapig tartó láncolatát. Egyben nyilvánosságra hozott egy 36 oldalas okmányt, amely — műfaját tekintve — »a végrehajtó hatalom utasítása«. Ez magyarán azt jelenti, hogy nem lehet vitatéma. A szóban forgó 36 oldal a Központi Hírszerző Ügynökség — közkeletűvé vált rövidítéssel: a CIA — és általában az egész amerikai kém- és hírszerző- hálózat 1974 óta legátfogóbb átszervezését tartalmazza. Ford elnök 36 oldalas okmányából azonban a szervezeti érdekességeken túl levonható egy általános politikai tapasztalat is. Ez az amerikai »demokratikus folyamatot« illető, még mindig meglehetősen elterjedt illúziókat érinti. Ami tilos Kétségtelen tény ugyanis, hogy az utóbbi 13 hónapban. — a Nixont megbuktató Wa- tergate-botrányhoz kapcsolódva — a CIA tevékenységéről megdöbbentő részletek kerültek napvilágra. Ezt a tényt az Egyesült Államokban és kívüle sokan ügy igyekeztek értelmezni, hogy a leleplezés lehetősége önmagában a demokratizmust bizonyítja. Most a Ford-féle új »utasítás« egyetlen kardcsapassal kettévágja ezt a folyamatot. Megszilárdítja a CIA titkos útján, amelyet a gazdag olaj- sejksegekben tett, . feltehetően Wilson távozik a kormány éléről (Folytatás az 1. oldalról.) fenn, s ezek csorbították a kormányzati egységet. A centristának tekintett, valójában a jobboldali labour- gondol,kódúkkal tartó Wilson a múlt szerdán is amiatt maradt alul a parlamentben, hogy pártjának baloldali képviselői tartózkodásukkal idézték elő ezt a helyzetet. Egyelőre nem világos, hogy a munkáspárt vezetősége milyen elhatározásra jut a nélkülözhetetlennek tartott Wilson lemondásának kérdésében. Ha Wilson döntése megmásítnőkét. Egyes megfigyelők azzal számolnak, hogy a vezérválasztás több napig is elhúzódik, ézalatt Wilson folytatja a miniszterelnöki teendők ellátását. A Wilson-nyilatkozat a rendezett visszavonulás négy okát sorolta föl. Először is arra hivatkozott, hogy elérte a I felei. A hatvanadik évét. Másodszor, vényhozók zenhárom esztendeig volt pártvezér, harminc évet szolgált a kormányban vagy az »árnyékkormányban«, és nyolc évig volt miniszterelnök. Az angol rádióban és televízióban egymás után szólaltak föl Wilson hívei és ellenmunkáspárti tör- elképedve vették pártvezérnek, elege van a feladatokból, és szívesen látna valaki mást a munkáspárt, s egyben az ország élén. Harmadsorban arra hivatkozott, hogy ha most távozik, utód- hatatlannak bizonyul, a kon- | jának elég ideje lesz ahhoz, zervatív párt bizonyára harcot hogy kialakítsa a vezetés stí- indít azért, hogy a 1-abour-párt j lusát, fölkészítse a pártot az hogy könyvet akar írni. Mint tudomásul a hirtelen elhatáirj-a ki az általános választásokat. Ilyeneket utoljára 1974 új általános választásokra. Negyedik okként Wilson azt októberében rendeztek. De úgy j magyarázgatta, hogy helyes, tudják, hogy a kormány erről 1 ha visszavonul, minthogy tihallani sem akar. Harold Wilson hosszú sze- j mélyes nyilatkozatának rész- j létéiből kiderült, hogy szándé- | LONDON ka visszavonhatatlan. Ezt az : angol minisztertanács sajnál- \ kozva tudomásul vette és el- í ismeréssel adózott a távozó kormányfő érdemeinek. Kedd estére összehívták a munkáspárt parlamenti csoportjának rendkívüli ülését: a frakció feladata, hogy kijelölje a párt új vezérét s egyben Anglia következő miniszterelrozást, míg a konzervatív és liberális ellenzék azt hangoztatta — a nyilatkozók között Heath volt tory-miniszterel- nökkel —, hogy Harold Wilson olyan időpontot választott ki a lemondásra, amikor meggyűlt a baja pártjának belső — baloldali — ellenzékével, különösen bizonytalanná vált a font sterling helyzete és az egész angol gazdaságé. A Wilson-lemondas visszhangja Margaret Thatcher az ellenzéki konzervatív párt vezére kedden az alsóházban kijelentette: pártja általános választások kiírását javasolja Wilson utódjának kijelölésére. DUBLIN Ír politikai és kormánykörökben nyugtalanságot keltett Harold Wilson brit miniszterOlasz szociáldemokraták — felbomlás előtt Firenzében heves szócsaták — sőt tettlegességig fajuló ellenségeskedések közepette — kedden befejeződött az Olasz Szociáldemokrata Párt kongresszusa. A volt főtitkár, Tanassi beszámolóját a küldötteknek csak 32 százaléka fogadta el. A többség, 68 százalék, ellene foglalt állást, elítélte »bürokratikus, korrupt, rossz vezetési módszereiért«, elhibázott politikai irányvonaláért a főtitkárt. A kongresszus leváltotta [ Tanassit a párt vezetéséről, | nem sikerült azonban meg-1 egyeznie az új főtitkárt illetően. A szociáldemokraták firenzei kongresszusa személycserét hajtott végre a vezetésben, de nem változtatott azon a politikai alapálláson, amely a felbomlás és megsemmisülés szélére sodorta ezt a hidegháború kezdetén pártszakadással létrehozott alakulatot. Az OSZDP »éltető ereje« harminc éven át abban rej- í lett, hogy kommunistaellenes céllal kiszolgálta a KDP-t valamennyi — jobb- vagy baloldali — koalícióban, válogatás nélkül. Ez az »élettere« 1975. június 15-ével megszűnt. (MTI) elnök lemondásának híre. A nyugtalanság elsősorban azzal kapcsolatos, vajon az új miniszterelnök hasonló érdeklődést mutat-e az északír kérdés iránt, mint Wilson. HÁGA Joop den Uyl holland miniszterelnök Hágában kijelentette: Harold Wilson lemondása »nagy veszteség a munkás- í párt és egész Nagy-Britannia " számára«. A holland kormányfő annak a véleményének adott hangot, hogy a lemondást személyi és nem politikai szempontok diktálták. BONN A nyugatnémet kormány abból indul ki, hogy Wilson lemondása után a brit politika, különösen a nyugat-európai integrációval kapcsolatban nem változik — hangsúlyozták kedden bonni diplomáciai körökben. Willy Brandt, az SPD elnöke méltatta Wilson államférfim és politikai tevékenységét, s kiemelte: »Nagy-Britannia Wilson hivatali ideje alatt fordult véglegesen Nyu- gat-Európa felé«. »kapott némi ösztönzést e döntés meghozatalára«. A lap a döntés izraeli visszhangjával kapcsolatban kifejti: Izrael számára megköny- nyebbülést okoz Egyiptom és a Szovjetunió viszonyának mindenfajta feszültebbé válása, ugyanakkor azonban az izraeli vezetők attól félnek, hogy »Kairó eltávolodása Moszkvától gyengíteni fogja az Egyesült Államok Izrael számára biztosított stratégiai pártfogását«. PEKING Az Űj Kína hírügynökség tőle szokatlan gyorsasággal már hétfőn kommentárt fűzött az egyiptomi bejelentéshez. A kínai kommentátor a szokásos rágalmak özönét zúdítja a Szovjetunióra, azt állítva, hogy a Barátsági és együttműködési szerződés révén »a szovjet revizionisták saját érdekeiket tartották szem előtt«. kozza az ellenőrzést, valamint a központosítást. Más szóval: a Központi Hírszerző Ügynökség tevékenységét érintő megdöbbentő nyilvános leleplezések éppen a CIA szervezeti megerősítéséhez vezettek. Jellegzetes már az is, hogy mi az, amit — figyelemmel a nyilvánosságra került leleplezésekre — áz új utasítás kifejezetten »megtilt; — a CIA- nak és testvérszerveinek. Ezentúl tilos az amerikai állampolgárok telefon- és magánbeszélgetéseinek lehallgatása, valamint az ellenük irányuló kémkedés, ez ugyanis a belbiztonsági feladatot ellátó FBI-re (Szövetségi Nyomozó Iroda) hárul! Tilos ezenkívül gyógyszerekkel és kábítószerekkel kísérletezni amerikai állampolgárokon — a tudtuk nélkül. Tilos külföldi államok politikai vezetőinek meggyilkolása békeidőben... Mindezt a tilalmat azonban a Ford-utasííás többi része esetlegessé teszi. Az átszerveMozambik kérésére összeült a Biztonsági Tanács Az ENSZ Biztonsági Tanácsa kedden este — magyar idő szerint 21.30-kor összeült, a Mozambiki Népi Köztársaság kérésére. A testület azt vizsgálja, milyen következményekkel járt Mozambiknak az a lépése, amellyel teljes blokád alá vette a fajüldöző Rhodesiát, és milyen gazdasági támogatás szükséges a fekete- afrikai országnak. Mozambik március 3-án megszakította diplomáciai kapcsolatát a Smith-kormánnyal, miután a fajüldöző rendszer fegyveres egységeket dobott át a határon a fiatal haladó köztársaság megdöntésére. A kedd esti BT-ülés előtt a tanács afrikai tagországai külön tanácskozást tartottak, hogy megfogalmazzák a szavazásra bocsátandó határozati javaslatot, amely nemzetközi támogatásról biztosítaná Mo- zambikot. Ford fogadta az új ED/SZ-nagykövetét LÍBIA Kémeket lepleztek le A tripoli rádió közölte: Líbiában több egyiptomi kémes felforgatóhálózatot lepleztek le. A szervezeteket a rádió közlése szerint egyiptomi tisztek irányították, központjuk Tripolibanv Benghaziban és Gharianban volt. A hálózatok többsége ellenséges propagandát fejtett ki, s kísérletet tett a közrend megbontására. Az egyiptomi kémszervezetek tagjait a líbiai hatóságok letartóztatták és kihallgatták. Mint a tripoli rádió hangoztatta: a letartóztatott egyiptomiak a Tripoliban működő egyiptomi irodától kapták • megbízatásukat, mely Szadat elnök utasításainak megfelelően tevékenykedett. Gerald Ford, amerikai elnök fogadta William Scrantont (bal oldalt), az Egyesült Államok új ENSZ-uagykövetét. (Telefoto — AP — MTI — KS) zés elvi lényege ugyanis az, hogy a CIA és az amerikai hírszerző szervek tevékenységének abszolút titkosságát minden eddiginél jobban meg kell védeni. Ez mindenekelőtt abbgn mutatkozik meg, hogy a kongresszus hírszerzést ellenőrző eddigi hat bizottságot egyetlen — kis létszámú és könnyebben ellenőrizhető — közös bizottsággá vonják ösz- ■ sze. Emellett a kongresszusi bizottságnak nem adják meg azt az utóbbi hónapokban követelt lehetőséget, hogy jóváhagyási jogot kapjon az amerikai hírszerzés »titkos hadműveletei« fölött. Ez pedig azt jelenti, hogy a kongresz- szusi ellenőrzést gyakorlatilag kiiktatják. Államtitok mindhalálig Ezzel párosulva — Ford utasítása szerint — ezentúl minden kormányalkalmazottól írásos kötelezvényt kell kérni, hogy súlyos büntetés terhe mellett, még nyugdíjba vonulása után sem szolgáltathat információkat a hírszerzés akcióiról és módszereiről. E kötelezettség megsértését öt évig terjedhető börtönnel lehet büntetni. Ugyanakkor a CIA igazgatóját fölhatalmazták. hogy lépéseket tegyen a sajtóhoz netán mégis kiszivárgó adatok nyilvánosságraho- zatalának megtiltására. Azokat az újságírókat pedig akik e tilalmat megsértik, ugyancsak börtönbe lehet csukni. A CIA átszervezés ily módon reagál a leleplezésekre, hogy ezentúl megnehezíti, bünteti vagy éppen lehetetlenné teszi a további leleplezéseket. Érdekes az új utasítás elvi irányvonalán túlmenően a szervezeti rész is. A nemzetközi hírszerzéssel a CIA mellett a következő ügynökségeket hívták meg. 1. Nemzetközi Biztonsági Ügynökség (NSA); 2. Védelmi Hírszerző Ügynökség (DIA) a hadügyminisztérium felügyelete alatt; 3. Hírszerző és Kutató Ügynökség (DIR) a külügyminisztérium keretében. E négy hírszerző szervnek az operatív napi munkáját ezentúl egy háromtagú »külföldi hírszerzési bizottság« irányítja. Élén a CIA új főnöke. George Bush áll. A másik két tag a hadügyminisztérium hírszerzési ügyekkel foglalkozó államtitkára és a Fehér Ház biztonsági ügyekkel foglalkozó tanácsadója. Az átszervezés egyik lényeges vonása tehát az Egyesült Államok nemzetközi hírszerző és kémtevékenységének rendkívül erős központosítása. 'Ami az általános »irányvonalat« illeti, az a Nemzetbiztonsági Tanács kezében van. Tagjai az elnök, az alelnök, valamint a hadügy- és külügyminiszter. Az úgynevezett »titkos hadműveleteket« egy külön bizottság hagyja jóvá. amelyet »operatív tanácsadó csoportnak« neveznek. Az átalakításkor eímek a tagságát miniszterhelyettesi szintről miniszteri szintűvé tették. Tagjai a külügy- és hadügyminiszteren kívül a CIA igazgatója. valamint a vezérkari főnökök tanácsának elnöke. A legfőbb: az elnök Mindebből világosan kitűnik, hogy a központosítást hallatlanul magas fokra emelték. A tényleges döntési kör alig tiz embert fog át, és az eddiginél is egyértelműbbé tették, hogy az amerikai hírszerzés legfőbb főnöke maga az elnök, akinek ezentúl minden »titkos hadműveletről« személyesen tudnia kell. A CIA átszervezése elevenen mutatja, hogy mekkora szakadék tátong a liberális illúziók és a nagyon is szigorú centralizált döntések valósága között. Különösen elnökválasztási évben nem lehet figyelmen kívül hagyni azt a rendkívüli hatalmat sem, amelyet ez a központosítás az elnökre ruház. A CIA tevékenységét érintő megdöbbentő leleplezések sorozata a Watergate-ügy következménye volt. Tehát egy olyan ügyé, amely megmutatta az Egyesült Államok társadalmi viszonyai között a hatalom túlzott koncentrációjának veszélyeit. Ezekre a leleplezésekre a Ford-utasítás a hatalom további központosításával válaszolt. 05027880
