Somogyi Néplap, 1976. február (32. évfolyam, 27-51. szám)
1976-02-15 / 39. szám
■V Össznépi szavazás P aovjetunió- | szerte folyik az j SZKP KB »A népgazda- ságíejlesztés 1976—1980. évi . fő irányvonalai-« című j kongresszusi dokumentumtervezetének ossz- j népi megvitatása, amelyet a múlt év december 14-én közölt a sajtó. A lapok hasábjain, a rádió és a tv adásai- I ban, a párt-, Komszomol- és | szakszervezeti taggyűléseken a dolgozóik alapjában véve helyeslik a nagyszerű terve- ; zetet; egyúttal javaslataikkal kiegészítik, megjegyzéseket í fűznék hozzá. A szovjet demokráciára jel- j lemző, hogy a tömegek nem I csupán a legfontosabb állami j kérdések végleges eldöntésében vesznek részt — végiered- \ menyben más országokban is rendeznek népszavazásokat —, hanem magának a döntésnek az előkészítésében is. S ebben még a sok ezer kiváló szakértő sem pótolhatja a dolgozók millióinak alkotó kezdeményezőkészségét, tapasztalatát. Tettekre sarkalló vita A Trud című szovjet szak- szervezeti lapnak a tervezet vitájáról nyitott rovatában egy hónap alatt több,- mint száz írás jelent meg. Ä cikkeket nagyrészt munkások írták, de találhatók a szerzők között miniszterek, pártmunkások, tanácsi dolgozók, vállalatvezetők, nyugdíjasok, orvosok, tanárok is. A legtöbb hozzászóló a saját és közvetlen közössége tapasztalatai alapján igyekszik kiegészíteni a kongresszusi dokumentumot. »A vita őszinte beszélgetés — írta a Trudban V. Szmir- nov, a Balti Hajógyár szereÉvente 15 milliárd köbméter Az Orenburg! gáz nemcsak a legolcsóbb, hanem egyedülálló komponenseit tekintve rendkívül értékes is. Az előző ötéves tervben kezdték meg a gázmező közelében egy gázfeldolgozó üzem építését, amely az ötéves terv legfontosabb beruházásává vált. Tavaly az üzem első egységé már termelt, évi 15 milliárd köbméteres kapacitással, most pedig átadták a második egységet. Az orenburgi gázfeldolgozó üzem. (Fotó: APN—KS) lője — azokról a tartalékokról, amelyeket még bátrabban kell kiaknázni, s azokról a hiányosságokról, arpelyeket nem szabad magunkkal vinni az új ötéves tervbe.« A sajtó nemcsak a tervezethez fűződő javaslatokat, észrevételeket, megjegyzéseket közli naponta, hanem beszámol arról is, amit már a népgazdasági terv sikeres teljesítéséért tesznek. Például a Trud egész oldalt szentelt • a Mosakvics-gépkocsigyár munkásgyűlésének. Ezen a részvevők javasolták a gazdasági és műszaki vezetésnek, valamint a szakszervezeti bizottságnak: gyorsítsák meg mielőbb az új gyártási módszerek bevezetését, mert már a XXV. kongresszus előtti napokban szeretnének hozzálátni az új típusú gépkocsik sorozatgyártásához. Egészség és kenyér Az SZKP KB kongresz- szusi dokipnentumtervezeté- nek az oroszországi föderációval foglalkozó fejezetébe vegyék be a következő sorokat: »Különös gondot kell fordítani a gyógyfürdői-szanató- riumi hálózat fejlesztésére az Uraiban, Szibériában és a Távol-Keleten. Meg kell szervezni a gyógyfürdőhelyi komplex kutatásokat a bajkál— amuri vasútvonal menti övezetben« — egészíti ki a tervezetet J. Szergejenko moszkvai mérnök. A Kijev területi Október Kolhozban pártnapon vitatták meg az SZKP KB dokumentumát. A felszólalók fölhívták a figyelmet arra, hogy gyorsított ütemben kell meghonosítani a gabonafélék, elsősorban a kukorica nagy terméshozamé fajtáit. A szovjet emberek az élet minden területén okos gazda módjára elemzik és egészítik ki a pártdokumentumot. Egyénenként és közösségben készülnek az ország életének nagy eseményére, az SZKP XXV. kongresszusára. (APN—KS) Utoljára a tagság előtt A tél még egyszer sandán kitöltötte a mérgét. A hét eleji hóesés, a hely énként tíz fokos hideg az utóbbi években ritkán látható “-téli élettel« töltötte meg néhány napra a megyét. Üjra előpöfögték a hómarók, a hóekék, és zsibon- gó-szánkózó gyerekhad lepte el a dombokat. Meddig tart ez a kis bemutató a télből? Senki sem tudja, s különösebben nem is figyelnek rá. Ezekben a napokban a vállalatoknál, ipari és mezőgazdasági szövetkezetnél a belső dolgok felé irányul a figyelem. Á főkönyvek és számoszlopok tanúsága érdekli az embereket. Vastag dohányfüst gomolyog a tárgyalószobák mélyén, várakozás feszül az emberek szemében. Eves és középtávú tervek, programok készülnek, s a tsz-éknél a jövedelemben ilyenkor válik kézzelfogható valósággá a múlt évi munka tetemes része. Melyek a leggazdaságosabb termékek? Milyen mértékben érdemes bővíteni a termelést? Milyen beruházásokra jut pénz, mekkora lesz a támogatás és mennyi hitelt tudnak fölvenni a vállalatok? A felelősség óriási, öt évre szólnak a tervek, amelyeket ezekben a napokban végleges formába öntenek, s öt évig szabják meg a vállalati szövetkezeti közösségek életét, munkáját. A napjainkban folyó tárgyalások jelentősége, a döntések és elhatározások bátorsága, a tervezés rugalmassága ezért vizsga is a vezetőknek, a műszakiaknak, a számokkal dolgozóknak. A tervek, beruházási programok csak akkor épülhetnek szilárdan a vállalati és szövetkezeti munka mindennapjaiba, ha a belső tartalékok megfelelő fölmérésén és kihasználásán alapulnak. Ezért ma sok helyütt azon is törik a fejüket: hogyan lehetne a foglalkoztatottak munkáját hatékonyabbá tenni. Keresik a módját, hogyan lehet az íróasztaltól a gép mellé irányítani az alkalmazottak egy részét, s a jelenlegi technikai fejlettség mellett az anyagmozgatásban, kiszolgálásban vagy más improduktív tevékenységgel megterheltek munka- és alkotóerejét hasznosabban kamatoztatni. Sok elképzelés született már, s emiatt — nem tagadjuk ! — van néhány vállalatnál egy j kis bizonytalanság. A megoldás : ésszerűsítsék, . az eddigieknél jobban hangolják össze I az alkalmazottak munkáját is. j A tervezett létszám-csőporto- ! sítások csak úgy vezethetnek eredményre, ha az irodában nem szül fejetlenséget, a mű- I helyekben a gépeknél haszno- jsan dolgozó munkáskezek száma pedig növekszik. Január vége — február min- I denütt alkalmi ünnepnap: a | tsz-zárszámadások ideje. A í megye szövetkezeteinek több- [ségében megtartották már eze- Iket az összegezéseket,1 s a kiosztott részesedés egy részéből már televíziót, mosógépet, hűtőszekrényt vettek a tagok — az áfész-oknál és állami kereskedelemben jelentősen nő a forgalom e tartós fogyasztási cikkekből. Milyen tapasztalatai vannak az idei zárszámadásoknak? Elsősorban az, hogy a tavalyi rossz időjárás miatt nehéz évet zártak a szövetkezetek. Csak azok boldogultak, azok számolhatnak be teljes sikerről, akik szolidan, előrelátóan ter- I veztek. A múlt év nem kedve- J zett a sokat kockáztatóknak, | de a túl óvatosaknak sem. A megyében mintegy tíz szövetkezet veszteséges és a részesedést sem fizetik ki mindenhol teljes egészében. A tapasztalatok arra intik a vezetőket, hogy erre az évre tartalékoljanak, s a tervezés során nagyobb figyelmet szenteljenek, a biztonságnak, a meglevő javak arányos fejlesztésének. Fontos kérdést tűzött napirendre a héten a Kaposvári Városi Tanács végrehajtó bizottsága: az iskolák és a köz- művelődési intézmények kapcsolatát. A művelődési házaknak, a TIT-nek, a színháznak jobban figyelembe kell venni az iskolák művelődési igényeit, de az iskoláknak — alapvetően oktatási feladatuk mellett — ajtót kell nyitniuk a lakosság előtt: jobban be kell kapcsolódniuk a közművelődési feladatok vállalásába, segítésébe. j. Csupor Tibor Ugyanúgy, mint máskor, föltette szemüvegét, és olvasni kezdte a vezetőség beszámolóját — a múlt év gazdálkodásának tapasztalatairól. „Közgyűlésünk alkalmával szívből köszöntőm valamennyi tagtársunkat, kedves vendégeinket . ..” Ugyanúgy, mint máskor, az általános iskola úttörőinek műsorával kezdődött az évet záró ünnepi esemény. És ahogy [ ez lenni szokott, a böhönyei művelődési ház ismét csak szűknek bizonyult. Ez a közgyűlés azonban mégsem olyan volt, mint a többi. Mert ezúttal Szabó Kálmán elnök utoljára tette föl a s^müvegét, hogy egy esztendő munkájáról, gondjairól, tapasztalatairól számot adjon »népének«. A tőle másfél évtizedig megszokott móíjpn utolsó alkalommal em- . lékezett meg név szerint is | azokról, akik önzetlen társai voltak a múlt év nehézségeivel vívott küzdelemben. Nem feledkezett meg senkiről. Sok nevet sorolt föl — mert nem volt hiábavaló a küzdelem. Bizonyító erejű tények: »A termelőszövetkezet összes bevétele 65 966 000 forint volt, ami azt jelenti, hogy tervüket százöt százalékra teljesítették. Ezzel szemben a költségek összesen egy százalékkal növekedtek, azaz a hárommilliós árbevételi többletet, félmillió forint köliségtöblettel' állították elő. Hosszú idő után ez a tavalyi volt az első év, amikor 607 000 forint biztonsági alapot is tartalékolhattak.« Mi a titka annak, hogy egy köztudottan nehéz év után ilyen eredményeket mondhat magáénak ez a szövetkezet? — Kutatom az eredmények okait — mondta Böhm József. a megyei tanács elnöke —, s úgy vélem, a legfőbb indíték az, hogy ebben a szövetkezetben a tagságnak is, a vezetőségnek is nagy az egymás iránt érzett kölcsönös tisztelete, bizalma. Ez az egyik legfontosabb erényük. A másik az, hogy alkalmazkodni tudtak a változó körülményekhez, a változó közgazdasági környezetben. Hosszan és különböző oldalakról lehetne elemezni a gazdálkodás tapasztalatait. Tették ■■■' t * I is ezt a közgyűlésen, de való- I jában mégsem ezért nyúlt í olyan szokatlanul hosszúra ez I a zárszámadás. S nemcsak I ezért történt, hogy alig hangzott el egy hozzászólás, máris több kéz lendült magasba. Ez a zárszámadás egy kicsit Szabó Kálmán csaknem másfél évtizedes elnöki tevékenységének összegezése is volt. A keresetlen, olykor a búcsúzás köny- nyeivel küzdő, akadozó szavakból kirajzolódott egy nagyszerű ember portréja. — Végtelen örömmel .hallgattam végig a beszámolót — mondta Horváth Gyuri bácsi, a hetvenkét éves nyugdíjas. — Öröm az, hogy a terveink valóra váltak. De a szívünk mégis nehéz, mert elköszönünk attól az elnökünktől, akinek vezetésével idáig jutottunk. — Hogy negyvenkilenc óta mi mindenen mentünk mi keresztül és hová jutottunk el, azt ma csak páran tudjuk, akik átéltük ezt. Volt nekünk annyi elnökünk,. hogy éppen elég volt. Mi tudjuk a legjobban, hogy mekkora fejlődés történt itt, mióta Szabó Kálmán az elnökünk . . . — Kedves Kálmán bátyám! Másfél évtizede viseled szülőfalud vezetésének gondját. Talán a legnagyobb érdemed, hogy soha nem. szakadtál, el osztályodtól; nevelted társaidat, s mindig úgy, hogy előtérbe helyezted a közösség érdekeit. Szót kértek megyei, járási, | községi vezetők és szót kértek | elnök társak is. Az ismert j portré mind teljesebb lett. | Szabó Kálmán nemcsak a böhönyei szövetkezetnek volt másfél évtizedig köztiszteletben álló vezetője; jellegzetes és kiemelkedő alakja volt Somogy egész szövetkezeti mozgalmának. Elnök társak mondták el. hogy nagy élettapasztalatával, jó kedélyével hány nehéz helyzeten segített nekik. És most utoljára állt a tagság elé. — Nyugodt lelkiismerettel megyek nyugdíjba — mondta —. mert egy biztos alapokon álló gazdaságból távozom. Nem véglegesen. Itt élek továbbra is, és ha szükség lesz valamikor rám, szívesen segítek. De bár ne legyen erre szükség .,. Válaszolt a véleménynyilvánítóknak, megköszönte az elismerést, aztán letette szemüvegét, és — mint a többi tag — ő is szavazni indult. Idézet .a szavazatszedő bizottság jelentéséből: »Kétszáz- tizenhat érvényes szavazatot adtak le tagjaink; elnöknek egyhangúlag Illés Lászlót választották meg .. .« A négy és fél órás közgyűlés után ezúttal nemigen volt senkinek sietős a dolga. Embergyűrű vette körül a régi és az új elnököt'. — A megkezdett úton megpróbálunk becsülettel tovább menni... Vörös Márta Hiányzik az útmutatás A beszámoló taggyűléseken mérlegre tették a pártcsopor- tek tevékenységét is. Csurgón tizenhét pártcsoport van a Napsugár Ipari Szövetkezetben, a faüzemben és a gimnáziumban; tevékenységük színvonala nagyon .eltérő. A beszámolók egy része őszintén elemezte, hogy milyen feladatokkal nem foglalkoznak még, hogyan lehetne föllendíteni a munkájukat. A tapasztalatok szerint a nagyközség pártcsoportjainak a többsége gondot fordít a taggyűlések előkészítésére; mozgósítja a rendezvényekre a kommunistákat és a párton- kívülieket. A fűrészüzemben például a kommunista műszakok sikere nekik volt köszönhető. Ennél azonban jóval nagyobb követelmények állnak a pártcsoportok előtt: van, ahol már közelednek efelé, máshol azonban még messze vannak tőle. A mostani beszámoló taggyűlések előtti pártcsoport-értekezletek j egy része — például a Napsugár Iúari Szövetkezetben — megrekedt az értékelések meghallgatásánál; a tagok nem mondták el véleményüket, nem egészítették ki. A pártszervezetek vezetősége jól ismeri a helyzetet, s úgy számolt be a partcsoportokról, hogy az előrehaladás elismerése mellett a feladatokat is megszabta. A Napsugár Ipari Szövetkezet 2. ázá- mú pártszervezetében a vasas szakmákban dolgozók tevékenykednek. A három pártcsoport sokat tett eddig is a termelés segítéséért, ellenőrzéséért, a tagok feladatokkal való ellátásáért, és neveléséért. A vezetőség és a taggyűlés most olyan követelményt állított eléjük, hogy a bíráló, felvilágosító kiállásukkal hassanak a környezetükre. E kisugárzás révén érezze a közösség, hogy a csoport tevékenykedik. Egyre több a kötetlen beszélgetés, s éppen ezért nagyon fontos, hogy a párthatározatok, a munkahelyi feladatok ismeretében helyesen képviseljék a párt politikáját. A szövetkezet másik alapszervezetében elsősorban az önálló kezdeményezésre buzdították a négy pártcsoportot. S mert sok a harminc éven aluli a varrógépek mellett dolgozók és az irodaiak között, felhívták a figyelmüket a velük való foglalkozásra és a tájékoztatásra. A választások óta eltelt egy évben különösen három pártcsoport tette meg az első lépéseket az önállóság útján, ez az útmutatás most a még gyorsabb előrehaladást szolgálja. A faüzem 6. sz. pártszervezetében megköszönték a pártcsoportoknak, hogy javasoltak, bíráltak — a pártmunka színvonalának javítása érdekében — s tevékeny részvételre mozgósították a tagokat. A vezetőségek egy része még most, a beszámolás időszakában nem elemezte a pártcsoportok munkáját. A faüzem három pártszervezetére ez volt a jellemző. Pedig a gondoltat növeli, hogy a csurgód tizenhét pártcsoport- veziető közül többen a tavalyi választáskor kerültek tisztségükbe, s felkészültségük, tapasztalatuk nem elegendő még ahhoz, hogy megfelelő I útmutatás, irányítás, tájékoztatás nélkül tevékenykedjenek. S ezt nem rejtettem véka alá a beszámoló taggyűléseken sem. A Napsugár Ipari Szövetkezet 1. sz. pártszervezetének egyik tagja kifogásolta, hogy a vezetőség nem tájékoztatja a pártcsoportokat. A faüzem 4. számi! pártszervezetének vezetősége önkritikusan elismerte: jóval többet kell foglalkozni a két csoporttal. A nagyközségi pártbizottság véleménye is az, hogy most a legfontosabb feladat a pártcsoportbizalmiak tájékoztatása és képzése. A szövetkezeti, a faüzemi pártvezetőségnek ugyanúgy, ahogy a titkárokat összehívják, rendszeresen értekezniük kellené a pártcsoportbizalimiakkal is. Ezek a meghatározott témájú vagy kötetlen beszélgetések nagy segítséget adhatnának a bizalmiaknak, akiknek a nagy többsége fizikai dolgozó (vasas, ruhaipari, faipari szakmájú), s igényli a tapasztalatok átadását. Várható, hogy néhány pártcsoport megszűnik, más helyeken azonban újak alakulnak. A pártcsoportok munkájának javítása tehát napirenden marad Csurgón. A nagyközségi pártbizottság a mostani tapasztalatok alapján nagy figyelmet fordít arra, hogy a pártvezetőségek a javaslatokat, a bírálatokat megszívlelve adják meg az állandó és tervszerű útmutatást a bizalmiaknak. Lajos Géza Somogyi Néplap a i
