Somogyi Néplap, 1976. február (32. évfolyam, 27-51. szám)

1976-02-14 / 38. szám

A TEKINTÉLY ALAPJA A kőröshegyi tsz párt­szervezete nem tarto­zik a legjobbak közé a siófoki járásban, -de még a községi pártbizottság terüle­tén sem. Ezt elsősorban a gazdaság nehéz körülményei­vel — kevés a munkáskéz, az átlagosnál nagyobb a háztáji szerepe — magyarázzák még a pártvezetőség tagjai is. Igaz, amikor egy kissé mélyebben kutatjuk az összefüggéseket, az is kiderül, hogy ezt az objektív helyzetet nem lehet és nem is szabad meghatáro­zónak tekinteni. Mert igaz. hogy a gazdálkodás gondjai, bajai viszályt kevertek a ve­zetők között, az is tény, hogy a jelszó ez volt az öt évvel ezelőtti szanálás után: talpra kell állítani a tsz-t, biztosí­tani a tagok lisztes jövedel­mét a közösből. Ez úgy-ahogy sikerült is. bár az eredmény­nyel ma sem dicsekedhetnek sem a tagok, sem a vezetők. A politikai munka eredőit azonban másutt kell keresrá. De ne menjünk túl messze, maradjunk csak a tavalyi év­nél. Hiszen a pártszervezet a múlt héten tartott beszámoló taggyűlésén is csak ezt az évet fogta át. Az újságírót mindenekelőtt az érdekli: hogyan segítette a termelést, a gazdálkodás javítását a kommunisták közössége, a politika sokszínű lehetőségei­vel és eszközeivel? Mennyiben befolyásolta a tsz-vezetőséget a döntésekben, milyen hatást gyakorolt az egész tagságra — a munkafegyelemre, a szer­vezettségre ? A választ keresve több kommunistával beszélgettem. Elolvastam a beszámolót és a hozzászólásokról készített föl­jegyzéseket. Elégedett ember­rel nem találkoztam. A hely­zet megítélésében tehát egy­ség van: a pártszervezet nem gyakorol súlyának, fontossá­I gának megfelelő hatást a gaz- | j dálltodás folyamataira. Ennek1 I okát keresve a beszámolóban ; egy szóra bukkanok, a tsz- j vezetőség értékelésében: me- j revség. Igaz, amint ezt And- | rovics Sándor párttitkár el­mondta, e kifejezést kihagyta ' az előterjesztésből a felsőbb pártszerv javaslatára, de ő is, akárcsak az egyik hozzászóló — Szabó Sándor — úgy véle­kedik: a tsz-vezetőség nem j veszi figyelembe a pártszerve- \ zet javaslatait, véleményét. Példákat is sorolnak: nem hajtották végre a korábban javasolt vagyonvédelmi intéz­kedéseket, továbbá megsértet­ték az alapszervezet véleipé- nyezési jogát, illetve nem tá­mogatták a szocialista brigád­mozgalom szervezését. Itt kell megjegyezni: a pártszervezet valóban nem volt könnyű helyzetben akaratának érvé­nyesítésében. A tsz vezetőségében ugyanis . évekig nem volt egyetlen párttag sem — egy éve vesz részt munkájában kettő —, és a há­rom legfőbb szakvezető ugyancsak párton kívüli. Mindez persze egyáltalán nem zárja ki a pártirányítás lehetőségét és kötelezettségét. Ahhoz azonban, hogy egy pártszervezet jelen tudjon lenni mindenütt — nem kép- I viselői révén, hanem politiká- ; javai —, mindenekelőtt egy- | ségesnek, határozottnak és kö- ! vctkezetesnek kell lennie. És még valami: ítéletet rrionda- I ni. kezdeményezni, irányt mu- I tatni csak olyan közösség tud. ] amely kellő tájékozottsággal és felkészültséggel rendelke­zik. Nem egv émber, hanem a kommunisták szervezete. Miért hangsúlyozom ezt? Azért, mert sajnos a beszá­moló sem az elmélyült elem­zés igényével készült, így A fejlődő kaposvári üzlethálózat A KAPOSVÁRIAK vélemé­nye egyöntetű: az utóbbi egy­másfel évben igen sokat fej­lődött Kaposvár kereskedelmi ellátása. Nemcsak a boltok lettek tágasabbak, hanem a berendezésük is modernebb, szemre tetszetős, az áruk meg­jelenése — elhelyezése '— szebb, és a kiszolgálás kultu­ráltsága fokozódott. Amikor 1974 végén megnyílt a Zselic, majd a Somogy Áru­ház, mérföldkőnek számított a megyeszékhely kereskedelmi életében. Olyan változások kezdődtek, amelyeknek ered­ményei mindenekelőtt a napi vásárlásaikat végző kaposvá­riak, de a vidékről bejárók számára is világosak ma már. Űj helyre költözött a villa­mossági szaküzlet, a hangszer­bolt, a papír- és írószer szak­üzlet és a kézimunkabolt. A költözködést mindenütt kor­szerűsítéssel, a raktárak bőví­tésével, a szociális helyiségek átalakításával és a korszerűbb kereskedelmi munka feltételei­nek kialakításával kötötték össze. Az áru jobban látszik, a vásárló kedvére válogathat, s tájékozódhat, mit vehet. Az átalakított üzletekben min­denütt önkiszolgálás van, ez­zel is gyorsítják a forgalmat. A változásoknak azonban még nincs vége. Dr. Nagy Gyula, a Somogy megyei Iparcikk-kiskereskedelmi Vál­lalat igazgatóhelyettese egy friss keletű megállapodást tesz elém. Domus lakberen­dezési áruház épül 1979-ig Kaposváron, a Somogy szom­szédságában. A nagy' alapte­rületű, 4000 négyzetméteres, kétszintes áruházat közösen üzemeltetik • a Bútorért-tel. A tervek szerint évente 250 mil­lió forintos forgalmat bonyo­lítanak le bútorból. — Tervezzük még legalább öt új bolt átalakítását, bőví­tését, korszerűsítését 1980-ig. Igen sürget bennünket a je­lenlegi sportszer- és játékbolt túlzsúfoltsága. Nagy forgalom­ra méretezett üzletre van szükség. A kaposváriak vár­ják még egy lakásfelszerelési cikkeket árusító üzlet nyitását is. Mindkettő szerepel ter­veinkben. Az 1974 decemberében át­adott Somogy Áruházban — l megfigyelve a vásárlók áram­' lását, s elemezve az eddigi | üzemelés tapasztalatait . — | máris jelentős módosításokat végeztek. Bővült a "cipoosz- tály, s a konfekcióosztály (ezt a megváltozott új méretek tették szükségessé), a büfét pedig a második emeletre te­lepítették. Az illatszereket, a háztartási cikkeket a föld­szintre vitték a függöny és né­hány lakásfelszerelési holmi társaságában. Nagyobb lett a méteráruosztály: a férfiszöve­teket például eddig 15 méter hosszú állványsoron találták meg a kaposváriak. Néhány hete 37 méter hosszan válo­gathatnak a férfikelmék kö­zül. A vállalat több régi üzletet eladott más üzemeltetőknek. Ezzel gazdagodott a megye- székhely üzlethálózatának áruválasztéka, s kezdenek ki­bontakozni a versenyszellem bizonyos elemei is. Szép és nagy Ezermesterbolt létesült a Dorottyával szemben. Üz­letet nyitott saját termékei­nek a Kaposvári Ruhagyár és a győri Richard is a város­ban. Az iparcikk-kiskereske­delmi vállalat hamarosan át­adja a volt Ofotért üzlet melletti konfekcióboltját. Itt a Május 1. Ruhagyár rendez be , saját termékeinek egy Elegant szaküzletet. Az állo­mással szemben fürdőszobai és egyéb szerelvényeket áru­sító nagy bolt nyílik, s még az idén visszaköltözik az Ofotért a felújított, moderni­zált régi helyére. Szinte nem is lesz. . olyan hónap; hogy ne nyílna itt vagy ott egy-egy új bolt, szaküziet. A kedvező változá­soknak persze akad. szépség­hibája is. A városban pél­dául csak egyetlen festék- és háztartási bolt maradt. A vállalatnál most azon törik a fejüket, hol nyissanak egy másikat? A VÁROS kereskedelmi há­lózata a legutóbbi másfél év­tizedben összesen nem fejlő­dött annyit, mint 1974—75- ben. A feltételek gyors javu­lását most már nagyobb ütem­ben követheti a kereskedelmi munka színvonalának emel­kedése. Cs. T. aligha lehetett alkalmas a tsz- vezetőség és a pártszervezet közötti feszültség feloldására, amelyről tulajdonképpen a legtöbb szó esett. így azután — ahogy Varga Gyula, a já­rási pártbizottság munkatársa találóan megjegyezte — a hozzászólások is inkább csip­kelődések- voltak. mintsem megalapozott kritikai vélemé­nyek, javaslatok. Igazságtalanok lennénk, ha mindezekért az alig egy esz­tendeje megválasztott új párt- titkárt hibáztatnák. A hajdani traktoros amúgy is elkesere­dett ember benyomását kel­tette, amikor az egész év munkájáról beszélgettünk. Szavai türelmetlenségről árul­kodtak. ügy érzi, akarásával, dinamizmusával nem tudott lendíteni a pártszervezeten. Kevésnek tartja a tagságtól kapott segítséget. Jó néhány hibát soroltam fel. amelyből azt a következ­tetést lehetne levonni, hogy a kőröshegyi tsz pártszervezete egy helyben topog, munká­jában. évek óta nincs változás. Pedig a fentiek ellenére sem így van. Bár a múlt év való­ban nem hozott ugrásszerű javulást, egy lépéssel mégis előbbre jutottak. És ez min­denképpen alapja a minőségi változásnak. Mire. gondolok? Például ar­ra, hogy a pártszervezet egvetlen taggyűlését sem kel­lett elhalasztani. Jelentősen fejlődött tehát a szervezeti élet — ha elsősorban keretei­ben is. A napirendek arról tanúskodnak, hogy a vezetőség mindinkább elosztja maga kö­zött a munkát, és azt is jel­zik, hogy annak rendje szerint beszámoltatják a gazdasági vezetőket. (Igaz. ezek a szá­monkérések még nem elég tartalmasak, inkább felszíne­sek, legföljebb • tájékoztató [ jellegűek.) A zt is elérte a pártszer­vezet, hogy a tsz veze- I tői legalább a marxis- j ta—leninista középiskolát el- | végezzél-e. És ha a beszámo- j j lóban is megállapított hiá- ; nyosságokat megszüntetik — ; mindenkinek adnak konkrét j pártmegbízatást, és azt követ­kezetesen számon is kérik, i ! gondoskodnak a pártcsoport működéséről, átgondoltabb pártépitő munkát végeznek, [ megalapozottabban elemzik a gazdaság helyzetét, és ennek alapján nagyobb követelmé­nyeket állítanak a tsz szakve­zetői elé —, akkor Várhatóan jelentősen emelkedik a párt- szervezet tekintélye es erősö­dik befolyása az egész tag­ságra. Paál László Töbli gép kell az építőknek Padányi Mihály miniszterhelyettes látogatása a kaposvári építkezéseken Padányi Mihály építésügyi- és városfejlesztési miniszter­helyettes vezetésével tegnap Kaposváron tanácskoztak a dunántúli állami építőipari vállalatok vezetői. A tapasz­talatcserét is szolgáló tanács­kozás előtt megnézték a Ka- linyin városrészben elkészült és a most épülő lakásokat. — E látogatások célja — mondta Padányi Mihály —, hogy a vállalatok igazgatói megismerjék: milyen módsze­rekkel dolgoznak és milyen eredményeket értek el más megyében az építők. A látot­tak alapján mondják el kriti­kus véleményüket; javaslatok hangzanak el és tapasztalato­kat gyűjtenek a vezetők. A kezdeményezés a dunántúli vállalatoktól ered, hasznossá­gát azonban jól bizonyítja, hogy a módszert* az Alíöldön is átvették. E tanácskozásokon elhangzottak, hasznos informá­ciókkal szolgálnak a minisz­térium vezetőinek is, hiszen nemcsak a vállalati vezetők szereznek új tapasztalatokat hanem . véleményükkel segítik az iparirányítás módszerének tökeietesítését. — A látottak alap'án milyen­nekjtéli_mrg_a^Somogy me- gvei Állami Építőipari Válla­lat inunkájáiy — Nemrég fiatal, törekvő vezetők kerültek a vállalat élére. Tapasztalatunk az, hogy van összehangolt elképzelésük arra, miként lehet javítani a vállalat munkáját; jól érzé­kelik azt Is, hogy a vállalaton belü1 hol varrnak hibák. Ezt hasznosnak értékelem, mert ha felismerték és beszélnek róla. akkor megtalálják a ki­javítás módját Is. Számos gon­dot megoldottak már, de sok megoldásra vár még. Tapasz­talatuk — érthető módon — nincs annyi, mint a 15—20 éve vezető állást betöltő kollégá­iknak. Ezért jó, hogy itt ren­dezték meg ezt a találkozót, fgv arra is van módjuk, hogy a hasonló' munkát végző' épí­tőipari vezetők véleményét megismerjék. Ez minden bi­zonnyal növeli önbizalmukat, s bátorítást ad a munkájuk­hoz. Ennek a vállalatnak ma az egyik legnagyobb gondja, hogy magas az állóesziközök értéke, s ennek jelentős há­nyada ingatlan. Kevés viszont a munkát segítő gép. Arra keli tőrekedni, hogy javuljon a gépesítés, s magasabb nye­reség legyen. Ezt egyedül nem tudja megoldani a Somogy megyei Állami Építőipari Vál­lalat. Az Építésügyi és Város- fejlesztési Minisztérium — szorosan együttműködve a megye vezető szerveivel — eddig is segítette a gondok megoldását. A lehetőségekhez miért támogatásunkra ezután is szüksége van. — Látták az új és az épülő kaposvári lakásokat. Mi a vc- lcményc ezekről? — A Kalinyln városrész pa- neltechnológiával épült laká­sai jó benyomást tesznek: homlokzatuk, külső megjele­nésük változatos, színes. Az épületek belső munkáinak egy része is jó. Láttam gyen­gébb dolgokat is: a már el­készült lakások mennyezete például helyenként kissé hul­lámos. Kiderült, hogy ezeket a födémpaneleket nem a vál­lalat gyártotta. Utána elmenr tünk az új építkezésre, s ott egyszerű, jó minőségű szép, sima födémeket láttam, ame­lyeket már a vállalat fciszi- | tett. Éz is bizonyítja, hogy van előrelépés. Nagy jelentő­ségűnek tar.om azt, ahogy a fürdőszoba-térelemeket meg­oldották. Ezeket a vizesblok­kokat a poligonüzemben sze­relik össze, s az épülő házak­ba daruval emelik be a kész fürdőszobákat. A vállalat ve­zetői beszámoltak arról, hogy készek a terveik e módszer továbbfej lesz! ésére. Elképze­lésüket jónak tartom, s örü­lök annak, hogy -újszerű meg­oldásokat keresnek. Sokat ja­vult a tapétázás minősége is; szépek, egyenletesek a padló­szőnyegek; az ajtók, ablakok pedig jól zárnak. Egyszóval: szép lakásokat lát.am. Ezt a színvonalat tartani, sőt emel­ni kell, az építési költségeket pedig csökkenteni. Ebben egyébként a tervezők segítsé- , gére is szükség van: r.em tar- j tóm például szerencsésnek a lépcsőházak megoldását. Sok | az olyan felületképzés is, amely drága. Az. itt szerzett ! tapasztalat szántén azt bizo- I nyitja, hogy a lakásépítés ter­vezésénél minden ceruzavo­nást nagyon meg kell gondol­ni. — Kaposváron sok gondot okozott, hogy nem készültök el határidőre a lakások. — Ügy tapasztalom, hogy csökken az építési idő, s ha folyamatosan kap munkaterü­letet a vállalat, elfogadhatók, sőt jók lesznek a határidők. A folyamatos termelés — ösz- : szeszerelés és átadás — sok 1 előnnyel jár a kapacitás ki­használása érdelvében. Ezzel kapcsolatban azonban kifo­gásom is van: még az átadás­kor sem tudják, mi kerül majd az új házak földszintjén lévő j üres helyiségekbe. Ez azzal ! jár, hogy az átadás után visz- | sza kell menni és átalakításo­kat végezni — mondta Padá­nyi Mihály építésügyi ós vá­rosfejlesztési miniszterhelyet­tes. Dr. K. I. Az SZKP kongresszusa - a haladó emberiség ügye Február 24- én kezdődik Moszkvában a Szovjetunió Kommunista Pártjának XXV. kong­resszusa. Túl­zás nélkül mondhatni: csakúgy, mint a szovjet kommunisták megelő­ző kongresszusait,' ezt is hal­latlanul nagy, osztatlan ér- j deklődéssel várja a nemzet­közi közvélemény. A közvélemény — ‘ez ter­mészetesen olyan fogalom, amely nehezen határolható körül pontosan. Ebbe a ka­tegóriába sokszor beleszámít­ják azokat a tényezőket is, melyek a tömegeket inkább manipulálni kívánják, mint­sem véleményüket — nem is az érdekeiket — tükrözni, azokat a nyugati lapokat és j tv-, rádióállomásokat, ame­lyek a maguk módján »'ké­szülnek« a szovjet kommu- j nisták kongresszusára. Ezekre nem odafigyelni hiba lenne, de legalább ekkora baklövés volna túlbecsülni lehetőségei­ket. Végtére is 1975 nem 1950 és az akkor is hamis dalla­mok némileg újabb hangsze­relésben . is fagyon .divatja- múltan csengenek. Ma el­mondhatjuk. hogy a nemzet­közi közvéleményen belül mind nagyobb ' súlyt jelente­nek a haladó szervezetek és csoportok. Ök a tőkés Euró­pában is. az Egyesült Álla- ! mokban is és azokban az or- | szagokban is, amelyeket a ! -harmadik világba« sorolnak, azzal a várakozással tekinte­nek Moszkvára, hogy a Kong­resszusi Palotában kezdődő nagy tanácskozás saját életük­re, sorsukra, az ő holnapjukra is hat. Túlzott megállapítás? Nem hisszük, hogy az lenne. Ha igaz — és a történelem tanú- [ sítja —, hogy a kommunista mozgalom korunk legnagyobb I történelemformáló ereje, ak- ; kor igaz az is, hogy a törté- ; nelem alakításában a Lenin ! alapította párt különösen gaz­dag tapasztalatokra tett szert. Hadd hivatkozzunk csali há­rom dátumra: 1917-re, amikor ez a párt győzelemre vitte a forradalmat. 1945-re. amikor e párt vezetése alatt a Szov­jetunió volt a fő ereje az emberiséget végpusztulással fenyegető fasizmus teljes szét­zúzásának-. És végül 1971 ta­vaszára. amikor a Szovjetunió Kommunista Pártja XXIV. kongresszusának szónoki emelvényéről ismertették azt a békeprogramot, amelynek következetes végrehajtása visz- szafordíihatatlanná teheti föl­dünkön az enyhülést. Amit a történelmi tapaszta­lat tanúsít, azt napjaink gya­korlata újra, sokoldalúan alátá­masztja. A Szovjetunió Kom­munista Pártja a kommunista 1 építés vezető ereje. Ez az óriási építőmunka különös fi- I gyeimet kelt mindazokban, akik készek tárgyilagosan, el­fogultság nélkül tanulmányoz­ni a létező szocializmus mér­legét. A mérleg pedig azt ta­núsítja. hogy a szocializmus nemcsak a gazdasági növe­kedés ütemében bizonyítja fö­lényét a tőkés renddel szem­ben, hanem a -mutatók« sok­kal szélesebb körét tekintve I is. Biztosítja minden nép és nemzet egyenjogúságát. az egyéniség szabad fejlődését j minden ember számára. .A | tudomány és technika vívmá­nyait az ember szolgálatába I állítja, és az igazi kultúra | kincseit teszi hozzáférhetővé ! olyan milliók számára, akik- ! nek ősei számolatlan százado- í kon át éltek hideg sötéts-ég- I ben. Az a párt, amely új j számvetésre ül Össze e hónap- I ban, nagyobb tömegek sorsá- i r.ak gyökeres fordulatát é;-te j el, mint amekkoráról a leg­lángolóbb fantáziájú utópis­ták valaha is álmodtak. / És akkor meg csak azokról i beszéltünk, akiknek sorsát az I SZKP politikája a legközvet­lenebbül érintette és érinti: i a szovjet emberekről. De a ! lenini párt nemcsak a kom- j munista építőmunka lendítő ereje, hanem a világpolitika kulcstényezője is. Végtére is a szovjet diplomácia az SZKP iránymutatásait ülteti át az állami politika síkjára; ezt alkalmazza a békéért és a tár­sadalmi haladásért vívott harcban, bizonyítván. hogy az a tevékenység, mely a békét szilárdítja, kedvezőbbé teszi a haladás és a forra­dalom híveinek lehetőségeit. Megnehezíti viszont azoknak a dolgát, akik bármikor ké­szen állnak az ellenforrada­lom exportjára. És amikor az SZKP politikájának nemzet­közi hatásairól szólunk, per­sze még sokkal többről is vári szó, mint a szovjet diplomá­cia tevékenysége, s még több­ről, mint az SZKP-nak más pártokkal és forradalmi szer­vezetekkel fenntartott kapcso­latai. Joggal mondotta Kádár János a február 4-i budapesti pártaktíván, hogy nagyon so- I kát várhatunk e ko-hgrssszus- tól -a ltommunlta mozgalom | és a proletár internacionaliz- I mus szempontjából«. Más I szóval: az SZKP helyzetérté­kelései s a helyzetből leszűrt tiszta marxista—leninista kö­vetkeztetések elvi megalapo­zottságukkal, el nem avuló osztályszem’, élet tikkel, azzal az internacionalista megközelí­téssel. amely aktualitását nem veszíti el, erőt adnak a ha­ladás. a demokrácia és a szo­cializmus híveinek — minden égtájon, valamennyi konti­nensen. Ezért néz az egész haladó emberiség megalapozott opti­mizmussal jó reményekkel a Szovjetunió Kommunista Pártja XXV. kongresszusa elé. Vajda Péter

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents