Somogyi Néplap, 1976. február (32. évfolyam, 27-51. szám)
1976-02-14 / 38. szám
Épül a fourgonyatároló Ötszáz vagonos burgonyatárolót épít Nagyatádon, az új Ipartelepen a Somogy megyei Tanácsi Magas- és Mélyépítő Vállalat. Egy dollár tíz ellen Könyv a mai antikommunizmusról Bliccelők A legtöbb tévénéző elhűlt annak a dokkmunkás írónak a »megállapításain«, aki Hel- tai András kiváló amerikai riportfilmsorozatában szerepelt, s váltik erősítgette, hogy nincsenek osztályok Amerikában. A riporter — jól ismerve a magyar közvéleményt — gyorsan hozzáfűzte magyarázatképpen, hogy bármennyire meghökkentő a mi számunkra, nem ritka az ilyen vélemény. E< filmrészlet ismét eszembe jutott most, a Kossuth Könyvkiadó gondozáséban megjelent A mai antikommunizmus című könyv olvasása közben. Ez A burzsoá ideológia és revi~ zionizmus. bírálata című sorozat első kötete. A sorozatot egyébként több szocialista ország közösen jelenteti meg. Az első könyv a Szovjetunió és a Német Demokratikus Köztársaság népes szerzői gárdájának együttes alkotása. A tőkés országokban, elsősorban az Egyesült Államok legnagyobb ideológiai intézményeiben az egyik legelterjedtebb vélemény az, hogy egy dollár, melyet az ideológiai harcba fektetnek, több hasznot hajt, mint a »védelembe« fektetett tíz dollár. Aki figyelemmel kíséri a világeseményeket, fölfigyelhet rá, hogy az antikommu- nizmus »tudománya« ma három fő területen tevékenykedik. Mind körmönfontabb formákat és módszereiket dolgoz ki a marxizmus—len inizmus meghamisítására és letéteményeseinek — a szocialista társadalomnak és a kommunista pártoknak — a rágalmazására. Ideológiai koncepciókat dolgoznak ki azzal a céllal, hogy »tudományos« alapot teremtsenek az imperialista államoknak a szocialista országokkal, a »harmadik világ« országaival és a fejlett tőkésországok munkásmozgalmával szemben alkalmazott politikája számára. Azután olyan, a tudományos kommunizmussal szemben alternatív jellegű ideológia és politika kidolgozása is szerepéi a kelléktárban, amelynek segítségével az imperialista burzsoázia igyekszik megerősíteni a kizsákmányoló társadalom »hátországát«, és kialakítani a szocializmus elleni harc minőségileg új eszközeit. A fölkészült szerzők a marxizmus—lenin izmus alapján ízekre szedig a Kelet-, a kom- munizmuskutatók, a szovjeto- lógusok, a revizionisták hazug és hamis »téziseit« Z. Brze- zinski, Herbert Marcuse, R. Löwenthal, Roger Garaudy, Ernst Fischer, Ota Sik stb. könyvei és nyilatkozatai alapján. A burzsoá propaganda a szocializmus durva rágalmazása helyett ma elsősorban a szocializmus »megjavítása~ nak-x jelszavával lép fel, így leplezve igazi céljait. A könyv sorra veszi, milyen »elméleteket« vet be az antikommu- nizmus annak érdekében, hogy megbontsa a szocialista világközösség egységét, a Szovjetuniónak és p. többi szocialista államnak, különösen a KGST és a Varsói Szerződés szervezete tagországainak barátságát és együttműködését. Az antikommunistáknak és a különféle revizionistáknak a Szovjetunió Kommunista Pántja és vezető szerepe elleni támadásai azt mutatják, hogy a kommunizmus ellenségei tehetetlenek, és rettegnek a szovjet nép feltartóztathatatlan haladásától. »Bebel ismert mondását módosítva — szögezik le a szerzők —, azt mondhatjuk, hogy ha ellenségeink szidnak, még inkább, ha támadnak bennünket, akkor irányvonalunk, politikánk helyes.« Nagy teret szenteltek a könyvben annak leleplezésére, mint hamisítják meg a valóságot, s beszélnek arról, hogy változott és változik a tőkés termelési mód, hogy a kapitalizmus tökéletesebb társadalommá alakul át (!), a magántulajdon decentralizálása és szocializálása tehát fölöslegessé teszi a szocialista forradalmat. A mai antikommunizmus című mű példák sorával bizonyítja, hogy a testvérpártok ideológiai együttműködése az antikommunizmus ellen, \ a jobboldali és a »baloldali« revizionizmus, valamint a nacionalizmus ellen folytatott következetes harcuk végleg kirántja a talajt az antiszo- ciálista erők lába alól. E sorozat első kötete — és az idén megjelenő további három mű — nagy segítséget adhat a pártmunkásoknak, propagandistáknak, agitátoroknak, az idegenforgalom területén dolgozóknak. Elsősorban nekik ajánlhatjuk ezt a fontos kézikönyvet. Délutáni csúcsforgalom Kaposváron, zsúfolt autóbuszokkal. Sokan várják minden megállóban a járatokat. A szabály az, hogy akinek bérlete van, felszállihat bármelyik ajtón, aki jegyet vált, csak az elsőn. Az ellenőrök útközben állítják meg a 12-est. A következő megállóban két fiatalember már nem száll le. Az egyik a bérletét mutatja, csak éppen nem érvényes. — Kérek ötven forintot — mondja az ellenőr. — Nincs nálam pénz. — Akkor a személyi igazolványát legy en szíves ... — Az sincs nálam. A másik fiatalembertől is kérdezik: — Van bérlete vagy jegye? — Nincs... És ötven forintom sincs... — Akikor velünk utaznak a végállomásig. Csend. Két perc múlva megszólal az egyikük: — Inkább kifizetjük fejenként azt az ötvenest. — És fizetnek. Leszálláskor egyikük megjegyzi: — Hű, mit kapok ezért az anyutól. A következő járaton bun- dás hölgy tolakszik az ellenőr elől, de szembetalálja magát a másikkal- Udvarias a kérdés: miért nem vett jegyet? — Nem elöl szálltam fel. — Kénem, váltsa meg a jegyét, és fizessen ötven forintot. Az asszony elpirul. Mindenki odafigyel, ötszáz forintost vesz elő. A mellette álló asz- szony éllel jegyzi meg: — Ügy látszik, kell a pénz a Volánnak. Csendesen felel az ellenőr: — Kell asszonyom, de csak az, ami jogosan megilleti. A bliccelő tovább' beszél: — A férjem is volános, majd megmondom neki... — Azután átveszi az ötven forintról szóló elismervényt. Az ülésre dobja, később meggondolja magát felkapja, és a táskájába csapja: — Ezt elviszem bizonyítékként a férjemnek. — Az asszony a végállomáson vörösödé arccal eltűnik a legközelebbi utcában. A volános feleségeket ismerik az ellenőrök. A harmadik járatra is felszánunk. A megállóban leszállás előtt ellenőrzik a jegyeket. Két hosszú hajú, szőke fiatalember a kocsi hátuljából az ellenőr mellett próbál kilépni. — Bocsánat. A jegyüket. — Nem vettünk. — Miért? Vállrándítás, azután a felelet: — Csak. — Akkor kérem, maradjanak a kocsin. Visszamennek a sarokba. Az ellenőrök kérik az öt- venforintos bírságot. . »Nincs egy vasunk sem.« A személyi igazolvány? »Az sincs nálam.« «Nálam sincs« — teszi hozzá a másik, és apró mosoly jelenik meg a szájuk szélén. Később egyikük megjegyzi: milyen jogon kérik a személyit? Türelmes magyarázatot kapnak. A hátsó ajtót a végállomáson sem nyitja ki a gépkocsivezető. — Nos, fiúk, fizetnek? — Nincs pénzünk. .1 Es személyi sincs. A gépkocsi vezető utasítást kap: visszafelé álljon meg a rendőrség előtt. Megfordul a kocsi, de mire az első megállóba érünk, a két fiatalember fizet. Egyikük zsebből szedi elő az ötszázasokat. A másik — aki azt állította,. hogy még munkahelye sincs — a fizetési borítókból szurkolja le az ötvenest. Azután a gépkocsivezetőnél a jegyet is megváltják és — leszáll- nak. Csütörtökön este három utat tettünk meg a 12-esen az ellenőrökkel: összesen öt bliccelőt találtak. Amikor megállították a kocsit, a buszban már hallani lehetett a megjegyzést: »Tegnap is voltak, ma is jönnek? Azt hiszik, van bliccelő?« Minden járaton találtak legalább egyet. Útvonalat változtatunk. A 4-es a Donnerha megy. A zöld kabátos kislány, amikor meglátja az ellenőröket, hirtelen le akar szállni, azután leül a helyére. Ahogy közelednek hozzá, egyre idegesebb lesz. És a megállóban egy kapaszkodó férfi keze alatt kicsúszik ... Mire a kocsi elindul, 5 van legtávolabb. — Észrevettem — mondja az egyik ellenőr —, de az utcán fussak utána? Az ellenőrzés tovább taut-1 — Sok a bliccelő mostanában — mondják összegezésként. — Volt olyan esti csúcsforgalom. a napokban, amikor húsz embernek kellett kifizetni az ötven. forintot. Sámán, megjegyzés nélkül csak kevesen fizetik ki a bírságot: néha olyat vágnak az ember fejéhez, hogy az felháborító ... Gyakran az utasok is azokat védik, akik fizetés nélkül akarnak utazni. Tudjuk már, hogy a felháborodás lecsillapodik, s legkésőbb a végállomáson — leszurkolják az ötvenest Egy kicsit drága mulatság zsúfolt buszom ötven forintért utazni. Igaz, lehet két forintért is. A nagy többség az olcsóbbat választja. Dr. Kér era Imre Hatvanöt éve Dombóváron Hangverseny a munkásdalárda emlékére 1911. február 12-én díszes meghívó invitálta Dombóvárra a kórusmuzsika kedvelőit. A kaposvári munkásdalárda vendégszerepeit a Korona-szálló nagytermében. Jelentős esemény volt ez a kórus életében, mert a két évvel azelőtt, 1909 áprilisában alakult együttesnek ez a meghívása azt bizonyította, hogy a dalárda híre túljutott a város határain is. Az együttes megalakulásáról a Somogyvármegye című újság számolt be 1909. április 20-i számában. Ahogy írja, a Fehér .Ló nevű vendéglőben tartották Lajos Géza az alakuló ülést, melyen szép számmal vettek részt a munkások. »Itt említjük meg« — folytatja a lap, »hogy a munkásdalárdának Juhász Imre zenetanár lesz a karmestere, kinek egyénisége elég garanciát nyújt ezen dalárda művészi fejlődésére«. Az első dombóvári fellépés évfordulóján Simon Károly, a dombóvári művelődési ház igazgatója elhatározta, hogy a nevezetes fellépést meg kellene ünnepelni. Mégpedig méltóképpen: a jogutód, a Kaposvári Munkáskórus meghívásával, így került sor a tegnapelőtti hangversenyre, ugyanabban a Könyvkiadás 1976-ban Uj sorozatok a gyermek- és ifjúsági olvasóknak A magyar könyvkiadás V. [ példányszámának ötéves terve 1980-ig a művek | várható. emelkedése számának 10 százalékos, a példányszám 30 százalékos, a forgalom 35 százalékos növelését irányozza elő. 1976-ban két területen várható nagyobb arányú fejlődés: a gyermakés ifjúsági irodalom, valamint a szakmai kiadványok területén. Három új sorozat csatlakozik a gyermek- és ifjúsági olvasók körében már népszerű és keresett könyvfüzérekhez. Az Iránytű a serdülők világnézeti tájékozódásához nyújt segítséget, az Aranykürt kiskönyvtár a 8—14 éves gyermekek szép- irodalmi igényeit hivatott kielégíteni. A világtörténelem fordulópontjainak szépirodalmi feldolgozását nyújtja a Fiatalok könyvtárának 24 kötetre .tervezett sorozata. A múlt évhez mérten a szakmai ismeretterjesztő irodalom. Üj kötetekkel bővülnek a közművelődésben egyre nagyobb szerepet betöltő, keresett, tehát nagy hatékonyságú ismeretterjesztő sorozatok. Korunk legérdekesebb gazdasági, politikai, tudományos és egyéb problémáit dolgozzák fel a Gyorsuló idő című Magvető- vállalkozás színes, olvasmányos kötetei. Túlnyomóan szépirodalmi műveket, kisebb részben az általános műveltséget kialakító ismereteket tartalmaz a Házi könyvtár 40 kötetesre tervezett sorozata. Üjább 20 kötettel bővíthetik házi bibliotékáikat a Harminc év magyar irodalma sorozatának vásárlói. 1945-ben 3 200 000, 1970-ben 47 rnillió, 1974-ben 68 és fél millió, a múlt évben pedig már 74 és fél millió kötet került ki a nyomdákból. Új módszer a csibenevelésben A Mosonmagyaróvári Mezőgazdasági Gépgyár (MMG) már több évtizede készít baromfitartó berendezéseket. A vállalat a nagyüzemi baromfi- tartás területén folytatott és folytat gyártó és fejlesztő tevékenységet. Ugrásszerű meny- nyiségi és minőségi változást jelentett az MMG életében az 1970-es évék elején kifejlesztett EKT egyszintes ketreces tojóházi berendezés, melyben 13—15 ezer tojótyúkot lehet elhelyezni. Ezt követte a KKT kétszintes ketreces tojóházi berendezés, ahol már 22 500 tyúk helyezhető el. A berendezések korszerűségét jellemzi, hogy az EKT típusból 1975 végéig 1300-at szállítót~ tak a Szovjetunióba, 57 millió rubel értékben. A mostani ötéves tervidőszakban pedig a szovjet Traktorexport Vállalat újabb 1250 komplett baromfitartó berendezés vásárlására kötött szerződést. A ketreces to jótyúk tartás terén elért kimagasló eredmények indokolják azt a törekvést, mely a húscsibeneve- lés »ketrecesítésére« irányul. A ketreces brojlemevelés most van elterjedőben. Az MMG által kifejlesztett és gyártott KHN—4 típusú, négyszintes, ketreces hús- csibenevelő berendezések 27 —32 ezer naposbaromfi nevelését biztosítják, 57x12x2,6 nies épületben. így 40—50 csibe nevelődik egy négyzetméteren. A naposcsibék egyszerre telepíthetők minden szintre, mért az etetési-itatási feltételek minden szinten egyformán megoldottak, és az összehangolt szellőzés, fűtés egyenletes klimatikus viszonyokat biztosít az istálló teljes légterében. Az etetővályú peremmagassága egy kézmozdulattal beállítható a csirke korának megfelelően, így a gépesített etetés már naposkortól biztor sított. A csészés itatok ugyancsak egy mozdulattal beállíthatók a kívánt magasságra, és szükség esetén ki is emelhetők a ketrecből tisztítás céljábóL A szintenként beépített, végtelenített szállítószalagok a trágya gyakori eltávolítását teszik lehetővé. A nevelési idő végén egyúttal ez biztosítja a vágásra kész csirkék gépesí- csaiogatóját, Karai tett, sérülésmentes sát az istállóból. kiszállítáA baromfinevelésben már bebizonyosodott, hogy a ketreces tartás gazdaságosabb, termelékenyebb, mint a hagyományos mélyalmos technológia. Az MMG szakemberei az öttevényi Kossuth Termelő- szövetkezet börcsi telepén végezték el az első berendezés próbaüzemelését. Az itt szerzett tapasztalatok felhasználásával készült el az első KHN - ét —4 típusú négyszintes ketre- (Szerzeményét. teremben, ahol hatvanöt évvel ezelőtt a dalárda fellépett. A kaposvári Latinca Sándor Művelődési Központ Munkás- kórusát a Dombóvár városi Művelődési Központ Ifjúmunkás kórusa és a Szekszárdi Szövetkezeti Madrigál kórus látta vendégül. Kedves, és bensőséges fogadtatás volt. És jó ötlet a dombóváriaktól, hogy nemcsak az évfordulóra figyeltek föl, hanem a három kórus találkozóját, a február 12-i hangverseny emlékére, rendszeressé teszik. Az esten a kórusok kétszer léphettek színpadra. A sort a kaposváriak nyitották, Klausz Róbert vezényletével klasszikusok és mai szerzők műveit mutatták be. Köztük azokat a kórusműveket is, amelyekkel a közelgő rádiófelvételre készülnek. Azzoiolo Mozart művei mellett Balázs Árpád Csalfa Emlékező táj című művét, és Farl<as Ferenc feldolgozását, a Négy somogyi népdalt. A Dombóvári Művelődési Központ fiatal együttese nem választott túl nehéz darabokat. Ök is énekeltek népdalcsokrot, majd Bárdos három népdalfeldolgozását mutatták be. Szépen, tisztán adták elő Gervaise táncdalát,, és Martini Pale- seirt d’ámour című művét, Balázs Árpád Burns versére írt ces csibenevelő berendezés az egyesült öttevényi-kunszigeti tsz-ben, és rövidesen megkezdődik a naposcsibék betelepítése. A környékbeli termelő- szövetkezetek vezetői közül egyre többen megfordulnak az impozáns berendezésnél és nagy várakozással tekintenek az új húscsibenevelő üzemeltetése elé. Az új KHN—4 hús- csibenevelő berendezés költségei a számítások szerint 5— 6 év alatt megtérülnek. Dr. L. L. A három együttes közül a Szekszárdi Szövetkezeti Madrigál kórus volt a legérettebb. Ök is énekeltek népdalcsokrot, feldolgozást, — Kodály Esti dalát 'különösen tisztán, meggyőzően adták elő. Ugyancsak jól sikerült Karai Józsefnek Babits Esti zivatar című versére írt dala, valamint a Négy szlovák népdal. A legnagyobb sikert azonban Balázs Árpád Mementója hozta számukra. Az est hangulatához, stílusához is nagyszerűen megfelelt a jól előadott, drámai erővel ható mű. S. M.
