Somogyi Néplap, 1976. február (32. évfolyam, 27-51. szám)

1976-02-14 / 38. szám

Épül a fourgonyatároló Ötszáz vagonos burgonyatárolót épít Nagyatádon, az új Ipartelepen a Somogy megyei Ta­nácsi Magas- és Mélyépítő Vállalat. Egy dollár tíz ellen Könyv a mai antikommunizmusról Bliccelők A legtöbb tévénéző elhűlt annak a dokkmunkás írónak a »megállapításain«, aki Hel- tai András kiváló amerikai riportfilmsorozatában szere­pelt, s váltik erősítgette, hogy nincsenek osztályok Ameriká­ban. A riporter — jól ismer­ve a magyar közvéleményt — gyorsan hozzáfűzte magyará­zatképpen, hogy bármennyire meghökkentő a mi számunk­ra, nem ritka az ilyen véle­mény. E< filmrészlet ismét eszembe jutott most, a Kossuth Könyv­kiadó gondozáséban megjelent A mai antikommunizmus cí­mű könyv olvasása közben. Ez A burzsoá ideológia és revi~ zionizmus. bírálata című soro­zat első kötete. A sorozatot egyébként több szocialista or­szág közösen jelenteti meg. Az első könyv a Szovjetunió és a Német Demokratikus Köztár­saság népes szerzői gárdájá­nak együttes alkotása. A tőkés országokban, első­sorban az Egyesült Államok legnagyobb ideológiai intéz­ményeiben az egyik legelter­jedtebb vélemény az, hogy egy dollár, melyet az ideoló­giai harcba fektetnek, több hasznot hajt, mint a »véde­lembe« fektetett tíz dollár. Aki figyelemmel kíséri a világeseményeket, fölfigyel­het rá, hogy az antikommu- nizmus »tudománya« ma há­rom fő területen tevékenyke­dik. Mind körmönfontabb for­mákat és módszereiket dolgoz ki a marxizmus—len inizmus meghamisítására és letétemé­nyeseinek — a szocialista tár­sadalomnak és a kommunista pártoknak — a rágalmazásá­ra. Ideológiai koncepciókat dolgoznak ki azzal a céllal, hogy »tudományos« alapot te­remtsenek az imperialista ál­lamoknak a szocialista orszá­gokkal, a »harmadik világ« országaival és a fejlett tőkés­országok munkásmozgalmá­val szemben alkalmazott poli­tikája számára. Azután olyan, a tudományos kommunizmus­sal szemben alternatív jelle­gű ideológia és politika ki­dolgozása is szerepéi a kellék­tárban, amelynek segítségével az imperialista burzsoázia igyekszik megerősíteni a ki­zsákmányoló társadalom »hát­országát«, és kialakítani a szocializmus elleni harc mi­nőségileg új eszközeit. A fölkészült szerzők a mar­xizmus—lenin izmus alapján ízekre szedig a Kelet-, a kom- munizmuskutatók, a szovjeto- lógusok, a revizionisták hazug és hamis »téziseit« Z. Brze- zinski, Herbert Marcuse, R. Löwenthal, Roger Garaudy, Ernst Fischer, Ota Sik stb. könyvei és nyilatkozatai alap­ján. A burzsoá propaganda a szocializmus durva rágalma­zása helyett ma elsősorban a szocializmus »megjavítása~ nak-x jelszavával lép fel, így leplezve igazi céljait. A könyv sorra veszi, milyen »elméle­teket« vet be az antikommu- nizmus annak érdekében, hogy megbontsa a szocialista világközösség egységét, a Szovjetuniónak és p. többi szocialista államnak, különö­sen a KGST és a Varsói Szer­ződés szervezete tagországai­nak barátságát és együttmű­ködését. Az antikommunistáknak és a különféle revizionistáknak a Szovjetunió Kommunista Pántja és vezető szerepe elle­ni támadásai azt mutatják, hogy a kommunizmus ellen­ségei tehetetlenek, és retteg­nek a szovjet nép feltartóztat­hatatlan haladásától. »Bebel ismert mondását módosítva — szögezik le a szerzők —, azt mondhatjuk, hogy ha ellensé­geink szidnak, még inkább, ha támadnak bennünket, ak­kor irányvonalunk, politikánk helyes.« Nagy teret szenteltek a könyvben annak leleplezésére, mint hamisítják meg a való­ságot, s beszélnek arról, hogy változott és változik a tőkés termelési mód, hogy a kapi­talizmus tökéletesebb társa­dalommá alakul át (!), a ma­gántulajdon decentralizálása és szocializálása tehát fölös­legessé teszi a szocialista for­radalmat. A mai antikommunizmus cí­mű mű példák sorával bizo­nyítja, hogy a testvérpártok ideológiai együttműködése az antikommunizmus ellen, \ a jobboldali és a »baloldali« revizionizmus, valamint a na­cionalizmus ellen folytatott következetes harcuk végleg kirántja a talajt az antiszo- ciálista erők lába alól. E sorozat első kötete — és az idén megjelenő további há­rom mű — nagy segítséget ad­hat a pártmunkásoknak, pro­pagandistáknak, agitátorok­nak, az idegenforgalom terü­letén dolgozóknak. Elsősorban nekik ajánlhatjuk ezt a fon­tos kézikönyvet. Délutáni csúcsforgalom Kaposváron, zsúfolt autóbu­szokkal. Sokan várják min­den megállóban a járatokat. A szabály az, hogy akinek bérlete van, felszállihat bár­melyik ajtón, aki jegyet vált, csak az elsőn. Az ellenőrök útközben ál­lítják meg a 12-est. A követ­kező megállóban két fiatal­ember már nem száll le. Az egyik a bérletét mutatja, csak éppen nem érvényes. — Kérek ötven forintot — mondja az ellenőr. — Nincs nálam pénz. — Akkor a személyi igazol­ványát legy en szíves ... — Az sincs nálam. A másik fiatalembertől is kérdezik: — Van bérlete vagy jegye? — Nincs... És ötven fo­rintom sincs... — Akikor velünk utaznak a végállomásig. Csend. Két perc múlva megszólal az egyikük: — Inkább kifizetjük fejen­ként azt az ötvenest. — És fizetnek. Leszálláskor egyikük megjegyzi: — Hű, mit kapok ezért az anyutól. A következő járaton bun- dás hölgy tolakszik az ellen­őr elől, de szembetalálja ma­gát a másikkal- Udvarias a kérdés: miért nem vett je­gyet? — Nem elöl szálltam fel. — Kénem, váltsa meg a je­gyét, és fizessen ötven forin­tot. Az asszony elpirul. Minden­ki odafigyel, ötszáz forintost vesz elő. A mellette álló asz- szony éllel jegyzi meg: — Ügy látszik, kell a pénz a Volánnak. Csendesen felel az ellenőr: — Kell asszonyom, de csak az, ami jogosan megilleti. A bliccelő tovább' beszél: — A férjem is volános, majd megmondom neki... — Azután átveszi az ötven fo­rintról szóló elismervényt. Az ülésre dobja, később meggon­dolja magát felkapja, és a táskájába csapja: — Ezt elvi­szem bizonyítékként a fér­jemnek. — Az asszony a vég­állomáson vörösödé arccal el­tűnik a legközelebbi utcában. A volános feleségeket ismerik az ellenőrök. A harmadik járatra is fel­szánunk. A megállóban leszál­lás előtt ellenőrzik a jegyeket. Két hosszú hajú, szőke fiatal­ember a kocsi hátuljából az ellenőr mellett próbál kilép­ni. — Bocsánat. A jegyüket. — Nem vettünk. — Miért? Vállrándítás, azután a fele­let: — Csak. — Akkor kérem, maradja­nak a kocsin. Visszamennek a sarok­ba. Az ellenőrök kérik az öt- venforintos bírságot. . »Nincs egy vasunk sem.« A személyi igazolvány? »Az sincs nálam.« «Nálam sincs« — teszi hozzá a másik, és apró mosoly je­lenik meg a szájuk szélén. Később egyikük megjegyzi: milyen jogon kérik a szemé­lyit? Türelmes magyarázatot kapnak. A hátsó ajtót a vég­állomáson sem nyitja ki a gépkocsivezető. — Nos, fiúk, fizetnek? — Nincs pénzünk. .1 Es személyi sincs. A gépkocsi vezető utasítást kap: visszafelé álljon meg a rendőrség előtt. Megfordul a kocsi, de mire az első meg­állóba érünk, a két fiatalem­ber fizet. Egyikük zsebből szedi elő az ötszázasokat. A másik — aki azt állította,. hogy még munkahelye sincs — a fizetési borítókból szur­kolja le az ötvenest. Azután a gépkocsivezetőnél a jegyet is megváltják és — leszáll- nak. Csütörtökön este három utat tettünk meg a 12-esen az el­lenőrökkel: összesen öt blic­celőt találtak. Amikor megál­lították a kocsit, a buszban már hallani lehetett a meg­jegyzést: »Tegnap is voltak, ma is jönnek? Azt hiszik, van bliccelő?« Minden jára­ton találtak legalább egyet. Útvonalat változtatunk. A 4-es a Donnerha megy. A zöld kabátos kislány, amikor meg­látja az ellenőröket, hirtelen le akar szállni, azután leül a helyére. Ahogy közelednek hozzá, egyre idegesebb lesz. És a megállóban egy kapasz­kodó férfi keze alatt kicsú­szik ... Mire a kocsi elindul, 5 van legtávolabb. — Észrevettem — mondja az egyik ellenőr —, de az ut­cán fussak utána? Az ellenőrzés tovább taut-1 — Sok a bliccelő mostaná­ban — mondják összegezés­ként. — Volt olyan esti csúcs­forgalom. a napokban, amikor húsz embernek kellett kifizet­ni az ötven. forintot. Sámán, megjegyzés nélkül csak keve­sen fizetik ki a bírságot: néha olyat vágnak az ember fejé­hez, hogy az felháborító ... Gyakran az utasok is azokat védik, akik fizetés nélkül akarnak utazni. Tudjuk már, hogy a felháborodás lecsilla­podik, s legkésőbb a végállo­máson — leszurkolják az öt­venest Egy kicsit drága mulat­ság zsúfolt buszom ötven fo­rintért utazni. Igaz, lehet két forintért is. A nagy többség az olcsóbbat választja. Dr. Kér era Imre Hatvanöt éve Dombóváron Hangverseny a munkásdalárda emlékére 1911. február 12-én díszes meghívó invitálta Dombóvárra a kórusmuzsika kedvelőit. A kaposvári munkásdalárda ven­dégszerepeit a Korona-szálló nagytermében. Jelentős ese­mény volt ez a kórus életében, mert a két évvel azelőtt, 1909 áprilisában alakult együttesnek ez a meghívása azt bizonyítot­ta, hogy a dalárda híre túlju­tott a város határain is. Az együttes megalakulásáról a Somogyvármegye című újság számolt be 1909. április 20-i számában. Ahogy írja, a Fehér .Ló nevű vendéglőben tartották Lajos Géza az alakuló ülést, melyen szép számmal vettek részt a mun­kások. »Itt említjük meg« — folytatja a lap, »hogy a mun­kásdalárdának Juhász Imre ze­netanár lesz a karmestere, ki­nek egyénisége elég garanciát nyújt ezen dalárda művészi fejlődésére«. Az első dombóvári fellépés évfordulóján Simon Károly, a dombóvári művelődési ház igazgatója elhatározta, hogy a nevezetes fellépést meg kelle­ne ünnepelni. Mégpedig méltó­képpen: a jogutód, a Kaposvári Munkáskórus meghívásával, így került sor a tegnapelőtti hangversenyre, ugyanabban a Könyvkiadás 1976-ban Uj sorozatok a gyermek- és ifjúsági olvasóknak A magyar könyvkiadás V. [ példányszámának ötéves terve 1980-ig a művek | várható. emelkedése számának 10 százalékos, a pél­dányszám 30 százalékos, a forgalom 35 százalékos növelé­sét irányozza elő. 1976-ban két területen várható nagyobb arányú fejlődés: a gyermak­és ifjúsági irodalom, valamint a szakmai kiadványok terüle­tén. Három új sorozat csatlakozik a gyermek- és ifjúsági olvasók körében már népszerű és kere­sett könyvfüzérekhez. Az Iránytű a serdülők világnézeti tájékozódásához nyújt segítsé­get, az Aranykürt kiskönyvtár a 8—14 éves gyermekek szép- irodalmi igényeit hivatott ki­elégíteni. A világtörténelem fordulópontjainak szépiro­dalmi feldolgozását nyújtja a Fiatalok könyvtárának 24 kö­tetre .tervezett sorozata. A múlt évhez mérten a szak­mai ismeretterjesztő irodalom. Üj kötetekkel bővülnek a közművelődésben egyre na­gyobb szerepet betöltő, kere­sett, tehát nagy hatékonyságú ismeretterjesztő sorozatok. Ko­runk legérdekesebb gazdasági, politikai, tudományos és egyéb problémáit dolgozzák fel a Gyorsuló idő című Magvető- vállalkozás színes, olvasmá­nyos kötetei. Túlnyomóan szépirodalmi műveket, kisebb részben az általános műveltsé­get kialakító ismereteket tar­talmaz a Házi könyvtár 40 kö­tetesre tervezett sorozata. Üjább 20 kötettel bővíthetik házi bibliotékáikat a Harminc év magyar irodalma sorozatá­nak vásárlói. 1945-ben 3 200 000, 1970-ben 47 rnillió, 1974-ben 68 és fél millió, a múlt évben pedig már 74 és fél millió kötet került ki a nyomdákból. Új módszer a csibenevelésben A Mosonmagyaróvári Me­zőgazdasági Gépgyár (MMG) már több évtizede készít ba­romfitartó berendezéseket. A vállalat a nagyüzemi baromfi- tartás területén folytatott és folytat gyártó és fejlesztő te­vékenységet. Ugrásszerű meny- nyiségi és minőségi változást jelentett az MMG életében az 1970-es évék elején kifejlesz­tett EKT egyszintes ketreces tojóházi berendezés, melyben 13—15 ezer tojótyúkot lehet elhelyezni. Ezt követte a KKT kétszintes ketreces tojóházi berendezés, ahol már 22 500 tyúk helyezhető el. A beren­dezések korszerűségét jellem­zi, hogy az EKT típusból 1975 végéig 1300-at szállítót~ tak a Szovjetunióba, 57 mil­lió rubel értékben. A mostani ötéves tervidőszakban pedig a szovjet Traktorexport Vállalat újabb 1250 komplett baromfi­tartó berendezés vásárlására kötött szerződést. A ketreces to jótyúk tartás terén elért kimagasló ered­mények indokolják azt a tö­rekvést, mely a húscsibeneve- lés »ketrecesítésére« irányul. A ketreces brojlemevelés most van elterjedőben. Az MMG által kifejlesztett és gyártott KHN—4 típusú, négyszintes, ketreces hús- csibenevelő berendezések 27 —32 ezer naposbaromfi neve­lését biztosítják, 57x12x2,6 ni­es épületben. így 40—50 csibe nevelődik egy négyzetméteren. A naposcsibék egyszerre tele­píthetők minden szintre, mért az etetési-itatási feltételek minden szinten egyformán megoldottak, és az összehan­golt szellőzés, fűtés egyenle­tes klimatikus viszonyokat biztosít az istálló teljes lég­terében. Az etetővályú perem­magassága egy kézmozdulattal beállítható a csirke korának megfelelően, így a gépesített etetés már naposkortól biztor sított. A csészés itatok ugyan­csak egy mozdulattal beállít­hatók a kívánt magasságra, és szükség esetén ki is emel­hetők a ketrecből tisztítás céljábóL A szintenként beépített, végtelenített szállítószalagok a trágya gyakori eltávolítását teszik lehetővé. A nevelési idő végén egyúttal ez biztosítja a vágásra kész csirkék gépesí- csaiogatóját, Karai tett, sérülésmentes sát az istállóból. kiszállítá­A baromfinevelésben már bebizonyosodott, hogy a ketre­ces tartás gazdaságosabb, ter­melékenyebb, mint a hagyo­mányos mélyalmos technoló­gia. Az MMG szakemberei az öttevényi Kossuth Termelő- szövetkezet börcsi telepén vé­gezték el az első berendezés próbaüzemelését. Az itt szer­zett tapasztalatok felhasználá­sával készült el az első KHN - ét —4 típusú négyszintes ketre- (Szerzeményét. teremben, ahol hatvanöt évvel ezelőtt a dalárda fellépett. A kaposvári Latinca Sándor Művelődési Központ Munkás- kórusát a Dombóvár városi Művelődési Központ Ifjúmun­kás kórusa és a Szekszárdi Szövetkezeti Madrigál kórus látta vendégül. Kedves, és ben­sőséges fogadtatás volt. És jó ötlet a dombóváriaktól, hogy nemcsak az évfordulóra figyel­tek föl, hanem a három kórus találkozóját, a február 12-i hangverseny emlékére, rend­szeressé teszik. Az esten a kórusok kétszer léphettek színpadra. A sort a kaposváriak nyitották, Klausz Róbert vezényletével klasszi­kusok és mai szerzők műveit mutatták be. Köztük azokat a kórusműveket is, amelyekkel a közelgő rádiófelvételre készül­nek. Azzoiolo Mozart művei mellett Balázs Árpád Csalfa Emlékező táj című művét, és Farl<as Fe­renc feldolgozását, a Négy so­mogyi népdalt. A Dombóvári Művelődési Központ fiatal együttese nem választott túl nehéz darabokat. Ök is énekeltek népdalcsokrot, majd Bárdos három népdalfel­dolgozását mutatták be. Szé­pen, tisztán adták elő Gervaise táncdalát,, és Martini Pale- seirt d’ámour című művét, Ba­lázs Árpád Burns versére írt ces csibenevelő berendezés az egyesült öttevényi-kunszigeti tsz-ben, és rövidesen megkez­dődik a naposcsibék betelepí­tése. A környékbeli termelő- szövetkezetek vezetői közül egyre többen megfordulnak az impozáns berendezésnél és nagy várakozással tekintenek az új húscsibenevelő üzemel­tetése elé. Az új KHN—4 hús- csibenevelő berendezés költ­ségei a számítások szerint 5— 6 év alatt megtérülnek. Dr. L. L. A három együttes közül a Szekszárdi Szövetkezeti Madri­gál kórus volt a legérettebb. Ök is énekeltek népdalcsokrot, feldolgozást, — Kodály Esti dalát 'különösen tisztán, meg­győzően adták elő. Ugyancsak jól sikerült Karai Józsefnek Babits Esti zivatar című versé­re írt dala, valamint a Négy szlovák népdal. A legnagyobb sikert azonban Balázs Árpád Mementója hozta számukra. Az est hangulatához, stílusához is nagyszerűen megfelelt a jól előadott, drámai erővel ható mű. S. M.

Next

/
Thumbnails
Contents