Somogyi Néplap, 1976. február (32. évfolyam, 27-51. szám)

1976-02-10 / 34. szám

Cél: a selsjtmentes termelés Műszaki újdonságok Űj gyári fejlesztési osztály alakult meg a múlt évben az Egyesült Izzó kaposvári gyárában. S az eredmény: jó pár műszaki újdonság segíti a dolgozókat a gyorsabb és minősé­gűé* jofcb termékek előállításában. A szivattyúüzemben az egyik sziTmétyií forrasztóját átalakí­tották automatikára. így nemcsak egy ember munkáját taka­rították meg, hanem csökkentették a selejttermékek számát. Jól vizsgázott a zörgető automata. Az új szerkezet a zárlat­hibás csöveket válogatja ki, ezáltal megakadályozza, hogy a selejtes elektroncső kikerüljön a gyárból. A PCL—85 típusú tv-csövek szerelése Igen nagy figyelmet és pontosságot igényel. Különösen a rácsok fedésénél kell ügyelni. Hogy ez hibátlan legyen, új, nyolcszoros nagyítású optikai készülék segítségével dolgoznak a lányok. A Budapesti Nemzeti Vásáron nagy sikerrel szerepelt az a négyszános anódlemczgyártó sajtoló automata, melyet a gyár szerszámüzemének dolgozói készítettek. Gyertyás László képriportja Csökkent a vándorlás — jobb a szakmai felkészültség A tsz-jogtanácsosok helyzetéről Nincs gazdaság, ame­lyik valamiképp ne alkalmaz­na jogtanácsost. Van ahol fő­állásban, másutt pedig másod­állásban dolgozik. Helyzetüket, tevékenységüket tavaly ősszel a megyei tanács végrehajtó bizottsága megvizsgálta. Korábban ez a munka szám­talan kívánnivalót hagyott maga után. Az egyik például az volt, hogy a megfelelő fel­készültségű tsz-jogtanácsosok, mivel egyszerre három vagy még több gazdaságban vállal­tak munkát, nem fordítottak kellő figyelmet a testületi ha­tározatok szövegezésére, így nemegyszer születtek törvény­sértő intézkedések. A tsz-jo- gászok — épE&n a sok másod­állás és a nagy körzetek miatt — nem tevékenykedtek üzemi vezetőként, nem vettek részt a testületi üléseken, nem is­merték az üzem gazdálkodá­sát. A szövetkezet vezetői sem tekintették üzemi vezetőknek a jogtanácsosokat. Nem kér­ték számon munkájukat, igaz, nem biztosítottak megfelelő körülményeket sem részükre. A jogtanácsosok továbbkép­zése, utánpótlása is másod- rangú kérdésnek számított. Az utóbbi időiben azonban a jogtanácsosok helyzete, va­lamint a jogi képviselet szín­vonala egyaránt javult. Az időközben végbement területi koncentráció már eleve ked­vezőbb helyzetet' teremtett. Ehhez járult még, hogy atsz- szövétségek, a járási hivata­lok és a járási ügyészségek közreműködésével felülvizs­gálták a tsz-ek jogi képvise­letét, és több, rosszul dolgozó jogtanácsost eltávolítottak a szövetkezetekből. Napjainkban a megye terü­letén 94 olyan szövetkezeti gazdaság van, melynek jogi képviseletét biztosítani kell. Ezt 64 jogtanácsos látja el, szemben az 1974-es 120 gaz­dasági egység 57 jogtanácsosá­val. Ma egyetlen olyan tsz sincs, mely ne foglalkoztat­na jogtanácsost. Mint dr. Foglyos László, a Somogy megyei Tanács me­zőgazdasági és élelmezésügyi osztályának vezető jogtaná­csosa elmondta: a gazdaságok jogi képviseletét ellátó szak­emberek közül húszán főfog­lalkozású jogtanácsosok, 23 jogászt közösen foglalkoztat­nak az üzemek, 17-en ionnak, akik másodállásban és né­gyen, akik nyugdíj mellett, végzik ezt a munkát. Mind­össze két olyan jogtanácsos van a megyében, akinek a körzete három tsz-ből áll. Vannak más adatok is, me­lyek a jogi képviselet színvo­nalának emelkedését mutat­ják. Például az, hogy a hat­vannégy jogtanácsos közül húszán rendelkeznek az elő­írt szakvizsgával, huszonhár­mán mentesítést kaptak a szakvizsga megszerzése alól, a többieket pedig a szakvizsga megszerzésére kötelezték. Lényegesen csökkent a Jog­tanácsosok cserélődése. Az utóbbi időszakban néhány tsz már a fiatalabb korosztályból alkalmazott jogtanácsost, aki ezt a tevékenységet már nem tekinti »mellékesnek-«. Az új jogtanácsosok részére a gaz­daság több esetben letelepe­dési lehetőséget is biztosított. Egyre több helyen tekintik őket üzíemi vezetőknek, így részt vesznek a megbeszélé­seken, ismerik az üzem prob­lémáit, életét. Persze akadnak gazdaságok, melyéknek elsősorban azért van szükségük jogtanácsosra, hogy az ismeretsége révén bi­zonyos előnyöket szerezzen egyes szerveknél, de nem ez a jellemző kép. Jó dolog lenne, ha a gaz­daságok — ahogy ezt az ag­rárszakembereknél és már a közgazdászoknál is teszik —, az egyetemen szerződést köt­nének a fiatalokkal, így biz­tosítanák az utánpótlást. A megyei tanács mezőgaz­dasági osztálya lépéseket tesz az utánpótlás érdiekében.. Kap­csolatban áll a Pécsi Tudo­mányegyetem állam- és jog- tudományi karával. A mező- gazdasági jogi tanszék mellett működő diákkörök felkeresé­sével, üzemlátogatások szer­vezésével segíthető a kezdő jogi szakemberek munkába állítása. Trufák, táltosok, tündérek Kallódó mesekincsünket, a Somogy megyei népmeséket már a század eleje óta gyűj­tik, rendszerezik. A szájha­gyományként fennmaradt tündérmesék, trufák (vidám, népi mesék), táltos hiedel­mekkel átszőtt történetek megtartója évszázadokon át parasztságunk volt. A husza­dik század felgyorsult életrit­musa azonban lassította a me­sélő kedvet, és szinte meg­szüntette az alkalmakat is, melyek régen az életformából adódtak: tengeri hántáskor,- a fonóban, tollfosztóékor mindig mese járta. Ma már a rádió és a televízió, az urbanizá­ciós kultúra áramlása leszű­kítette,' s napjainkban már szinte megszüntette a falu életében a mesemondó össze­jöveteleket. Néprajzzal foglalkozó kuta­tóink és lelkes egyetemisták járják nyáridőben magnóval a falvakat, tanyákat, s gyűj­tik a még élő, létező mese­kincseket. Gyűjteményben a felszabadulás után mindössze egy jelent meg, S. Dobos Ilo­na tollából: Egy somogyi pa­rasztcsalád meséi címmel. A kaposvári múzeum mun­katársa; dr. Knézy Judit, fel­figyelt rá, hogy a fenti mese- csokrot elmondó Tótné forrá­sai a bolhái birkanyíró asz- szonyok voltak. Egy Bolhó környéki pásztor igazította útba a múzeológust és mun­katársait — csakúgy, mint a mesékben. Elmondta, hogy Babócsán él egy magyar ci­gány, aki hosszú és szép tör­téneteket tud; Babos István­nak hívják. Magnóra vették, illetve föl­jegyeztek 26 eredeti népmesét, melyet a szakértők szerint érdemes lenne megjelentetni. A följegyzett népmesékben az a különleges, hogy a régi magyar mesekincset eredeti terjedelmében megőrizve, megtalálhatjuk bennük a leg­régebbi hiedelemvilág gyöke­reit, például a táltoshiedelme­ket. (A hős kanca tej ben für­dik, s erős, bátor lesz tőle.) Érdekes az is, hogy ezek a mesék, miközben megőrizték a magyar mesekincs szerke­zeti, lényegbeli vonásait, i szemléletükben á cigányság életét, hiedelmeit is tükrözik. (Például: állathabbal itatják a leányt, s állattá válik.) A néprajztudománynak ta­lán legkevésbé ismert ága a mesékkel, mondákkal foglal­kozó témakör. Pedig Vikár Béla — akinek nevét Bartó­kéval, Kodályéval emlegetjük együtt — gyűjtött meséket a századfordulón, s gyűjteménye Somogy megye népköltészete címmel ismert. Ilyen elődök munkáját foly­tatva talán nem késő: érde­mes összegyűjteni, följegyezni megyénk még élő mesekin­csét, hogy az mielőbb napvi­lágot látva, mindannyiunk közkincsévé válhasson. B. I. A már dolgozó Jogta­nácsosok rendszeres tovább­képzéséről sem feledkeznek meg. A t&z-szövetség havonta rendez konzultációs előadáso­kat, ahol a jogszabályváltozá­sokról van szó. A Magyar Jogász Szövetség oktatási osz­tálya által szervezett tanfolya­mokon is mind többen vesz­nek részt. Mindez hozzájárul ahhoz, hogy egyre magasabb színvonalon végezzék munká­jukat a tsz-jogtanácsosok, akiknek közéleti tevékenysége is kielégítő. Harminc százalé­kúk párttag, és közülük több­nek van pártfunkciója. Tevé­kenykednek a helyi taná­csokban, a Hazafias Népfront szervezetében is. Sokan van- _ nak, akik a TIT-ben vállal- | nak munkát, és számos eset­ben tartanak a falusi lakos­ság részére ismeretterjesztő előadásokat. Dán Tibor Siófokon is lesz állami egység Tüzoltótanfolyam Lengyeltótiban A Somogy megyei Tűzoltó- parancsnokság térképén me­gyénk északkeleti része so­káig »fehér folt« volt. Míg Barcson, Nagyatádon, Marca­liban és Kaposváron működik állami — szaknyelven: vo­nulóé — tűzoltóegység, Siófo­kon és környékén az állami egységek riasztásáig csak az önkéntes tűzoltók segítségére lehet számítani. Többször is elhangzott már: Siófokon, a Balaton déli partjának legna­gyobb településén állami tűz­oltóegység felállítására van szükség. Ez a kívánság — a megyei tanács végrehajtó bi­zottságának támogatásával — most teljesül. A Gáz- és Olajszállító Vál­lalat Sió utcai telepén meg­kezdték egy régi épület átala­kítását: itt lesz majd a tűz­oltólaktanya. Három gépjár­műfecskendőt és több felsze­relést a megyei parancsnok­ság ad. A személyi állomány rész­ben arról a tanfolyamról ke­Módosítások a tanácsi értékesítési lakások árának megállapításában Az előző tervidőszakban a tanácsi értékesítésű lakásokat lényegében változatlan áron kapták meg az új otthonok tulajdonosai, pedig a felvo­nókkal ellátott, .középmagas házak elterjedésével, a fölsze­reltség javulásával, a gázrob­banási veszélyeket csökkentő műszaki intézkedésekkel, az anyagárváltozásokkal stb. já­ró kiadások jelentősen növel­ték az építési költségeket. Ezért az árszínvonal változá­sainak elkerülése mind na­gyobb terhet rótt az állami költségvetésre: ebben az idő­szakban a tervezetthez viszo­nyítva majdnem meghárom­szorozódott a tanácsi értéke­sítésű lakásokhoz átlagosan nyújtott állami támogatás összege. Ez a körülmény ki­egyensúlyozatlan • helyzetet teremtett a tanácsi értékesíté­sű és a munkáslakások épí­téséhez nyújtott kedvezmé­nyes pénzügyi feltételek kö­zött is. Ezért az egyes lakás- építési formák pénzügyi fel­tételeiről és a szociálpolitikai kedvezményekről kiadott újabb intézkedések szerint az idén átlagosan 50 000 forinttal emelkedik a tanácsi értékesí­tésű lakások ára, majd a kö­vetkező években évi 3 száza­lékkal. Ugyanakkor az előtör­lesztés készpénzösszegének aránya a korábbi 15:ről 12 százalékra csökken. Ezzel összhangban módosította a tanácsi értékesítésű lakások árának megállapításáról szóló korábbi jogszabályokat az építésügyi és városfejlesztési miniszter és a pénzügyminisz­ter, az Országos Anyag- és Árhivatal elnökével egyetér­tésben. Az új rendelkezés mellék­lete tételesen felsorolja a 28, 35, 44, 53, 62 és 70 négyzet- méter alapterületű tanácsi ér­tékesítésű lakások úgynevezett alapárát, amely nemcsak az alapterülettől, hanem a lakás földszinti, illetve emeleti el­helyezésétől, a fűtés módjá­tól és a felvonóellátástól füg­gően változó. Az állami támo­gatás értékét természetesen beszámították, tehát ennek le­vonásával alakították ki a kö­zölt alapár összegét, amelyet még a korábbi rendeletben meghatározott más tényezők módosítanak. Az ár megállapításában kö­vetendő szabályokat is ponto­sította az új intézkedés. Töb­bek között kimondja, hogy az eladási ár magában foglalja a lakásberendezések, továbbá a lakóházak közös tulajdonba kerülő épületszerkezeteinek, közös használatra szolgáló helyiségeinek — például mo­sókonyha, szárító, gyermekko­csi-tároló, szeméttároló, ház- felügyelői lakás, közösségi cé­lokat szolgáló iroda — és ré­szeinek, központi berendezé­seinek ellenértékét, valamint a telekárnak a lakásra jutó hányadát is. Módosították a lakás alapterületének kiszá­mításánál követendő eljárást, és egyszerűbb fogalmazásban határozták meg, hogy a kü­lön jogszabályok alapján a vevőt megillető szociálpoliti­kai kedvezmény összegével csökkenteni kell a lakás el­adási árát. Az utóbbi időben több jog­szabály módosította a hat év­vel ezelőtt megjelent alapren­deleteket. Ezért az Építésügyi és Városfejlesztési Miniszté­rium és a Pénzügyminiszté­rium is azt tervezi, hogy gya­korlati útmutatóban foglalja össze a jelenleg érvényes jog­szabályokat, s egységes szer­kezetben, népszerűbb fogal­mazásban nyújt teljes átte­kintést az érdekelteknek. rül ki, amelyet a múlt héten nyitottak meg Lengyeltótiban. Több mint száz leendő tűzol­tó tanulja itt három hónapig a megelőző és mentő tűzvé­delem alapismereteit. Április utolsó hetében lesznek a vizs­gák, majd idősebb kollégáik mellett vesznek részt a szol­gálatban. i A lengyeltóti tanfolyam hallgatóinak kiképzésével az eddigi huszonnégy órás szol­gálat és huszonnégy órás sza­bad nap helyett a huszonnégy órás szolgálatot és a negy­vennyolc órás szabad időt ve­zetik majd be megyénkben is. Havonta jelenleg háromszáz­hetvenkét órát töltenek szol­gálatban, s ez az új intézke­dés folytán kétszáznegyven órára csökken. így a tűzoltók munkaideje is megközelíti majd az ipari munkásokét. tj gép monstrum Visontán Látványos, nagy esemény színhelye volt hétfőn Vison­tán a Thorez bányaüzem. A szerelőtérről munkahelyére indult az új »kétezres« jelzé­sű, marótárcsás földkotrógép. A mozgó gyárnak is beillő gépóriás saját lábán — her­nyótalpain — teszi meg a munkahelyhez vezető mintegy két kilométeres utat. A gép­óriás magassága meghaladja az 50 métert, súlya pedig mintegy 2400 tonna. Hétfőn estig a »kétezres« földkotrógép már az útvonal nagyobb részét megtette, s el­érte a széntermelés színhelyét. A visontai új mammutgép naponta mintegy 40 ezer köb­méter föld megmozgatására képes. v.

Next

/
Thumbnails
Contents