Somogyi Néplap, 1976. február (32. évfolyam, 27-51. szám)

1976-02-07 / 32. szám

0 Számvetés a tegnapról, eszmecsere a holnapról A MÉSZÖV küldöttközgyűlése Nemcsak azért volt nagy jelentősége a MÉSZÖV teg­nap tartott küldöttközgyűlé­sének. mert elemezték a fo­gyasztási szövetkezetek életé­ben a legsikeresebb öt .év tapasztalatait, mérlegelték a takarék- és lakásszövetkezetek fejlődését, tanácskoztak a legfontosabb ötödik ötéves tervi feladataikról, hanem! azért is, mert ezekről a té­mákról egy évfordulón vál­tottak szót. Harminc évvel ezelőtt ezekben a hetekben] alakultak meg a fogyasztásig szövetkezetek elődei, a föld művesszövetkezetek. Így aj kezdet nehézségeivel megbir­kózó elődökről is megerolé-i kezteik, akiknek munkája el­indította a mozgalmat, mely a negyedik ötéves tervben ki­emelkedő sikereket hozott. A somogyi fogyasztási és ér­tékesítő szövetkezetekre igen­csak vonatkozik ez a megál­lapítás. öt év alatt árbevéte­lük a tervnek megfelelően 46 százalékkal emelkedett. Terv­szerű üzletpolitikájuk szelle­mében jelentősen, javították az élelmiszer- és napitókfcellá- tás színvonalát, bővítették, korszerűsítették üzlethálóza­tukat. Kisáruházak, kulturált boltok jelzik megyeszerte ' az öt év alatt megvalósított 270 millió forintos beruházást. Nagy a jelentősége, hogy a vendéglátásban csaknem a kétszeresére . emelkedett a | határozza melegétel-forgalom és az elő­fizetéses étkeztetés. Ezek az eredmények összefüggnék a nagyfokú centralizációval, mely a tervidőszak alatt vég­bement. A kezdeti harminc­egyről 1976. január elsejére tizenhétre csökkent a megyé­ben az áfész-ek száma. A kisgazdaságok mezőgaz­dasági termelésének szervezé­sében, a termékek felvásárlá­sában fontos szerepük van a fogyasztási szövetkezeteiknek. A végzett munka minőségét jelzi, hogy öt év alatt a ter­vezettnél nagyobb mértékben, harminc százalékkal emelke­dett a mezőgazdasági termék­fölvásárlás. A kedvező ta­pasztalat azonban felszínre hozott egy mindinkább feszí­tő gondot: o felvásárlási háló­zat elmaradott, korszerűtlen. Ez egyre inkább akadálya lesz a felvásárlás, a forgalmazás további fejlődésének. Az el­lentmondás — ahogy megálla­pították a küldöttek — meg- a fontos feladato­kat is. Ismert, Csigás centrifugák Az MTA Műszaki Kémiai Kutató Intézet és a Budapesti Vegyipari Gépgyár az ötödik ötéves tervidőszakra kutatási együttműködési szerződést kötött. Ennek első feladatai közé tartozik az \OV 34—L csigás centrifuga prototípusának mű­veleti vizsgálata az intézet berendezéstani osztályán. Új gépek, kút Szabályozzák a termálfürdő rendjét hogy a háztáji és a kisegítő gazdaságok terme­lésének fejlesztése népgazda­sági érdek. Eddig a fogyasztá­si szövetkezetek tevékenysé­gének lényeges része volt a segítségadás, s ez így lesz az ötödik ötéves tervben is. A most kezdődő tervidőszakra vonatkozó irányelveikben a küldöttek többek között meg­határozták, hogy szélesítik a mezőgazdasági szakcsoportok hálózatát, tovább fejlesztve a társszervekkel való együtt­működést kialakítják a ter­mékértékesítés és -feldolgozás komplex rendszerét. Középtávú végleges tervei­ket a következő hónapokban készítik el a szövetkezetek. A közgyűlésem jóváhagyták az irányelveket, melyek vezér­fonalként húzódnak végig az ötéves programon. Különös hangsúllyal került szóba, hogy a következő években fokozó­dik a szövetkezetek felelőssé­ge a lakosság magasabb szín­vonalú ellátásáért, s az eddi­ginél sokkal több tennivaló vár rájuk a szolgáltatások fejlesztésében. Ennél a tevé­kenységnél — akár a felvá­sárlásnál — elengedhetetlenül szükség van a helyi szervek­kel való kooperációra, új, cél­ravezető együttműködési for­mák kialakítására. A megye sajátosságai megkívánják, hogy az elsődleges feladatok között tartsák számon a kis települések alapellátását biz­tosító hálózatfejlesztést. Hosszan lehetne sorolni az elvi elhatározásokat, melyek a tegnapi közgyűlésen születtek, | és azt a óéit szolgálják, hogy körültekintő, a megye, a nép­gazdaság érdekeit jól szolgáló középtávú tervek készüljenek a szövetkezetekben. V. M. Mi a véleménye...? A közvélemény-kutatás sok­sok formáját ismerik és használják egy-egy or­szág, szőkébb terület lakossá­ga véleményének megismeré­sére és megismertetésére a nagyközönséggel. Nagyérde­mű közönséget is írhattam volna, hiszen egyik-másik ér­dekelt cég működése, különös figyelemmel a kérdésekre, na­gyon is hasonlít a cirkuszhoz. Meghökkentő dolgokat kér­deznek olykor. Lesz-e világ­háború jövőre? — kérdezik tíz- vagy százezer embertől, s a válaszok megoszlása arányá­ban világgá kürtölik: az em­berek ennyi és ennyi százalé­ka egy év múlva világhábo­rúra számít! Arra mór nem adnak választ, hogy mit is kellene tenni a háború veszé­lye ellen. A közvélemény-kutatás per­sze, lehet nagyon is fontos, és a kérdésekre adott válaszok arányaiban valóban kifejez­heti egy-egy területen élők általános véleményét, s ennek alapján egyszerűbbé, egyértel­műbbé válnak a tennivalóik is. A közvélemény-kutatásnak ezt a közösség, a társadalom számára hasznos formáját al­kalmazzuk mi is. Az ifjúság- politikai és a nőpolitikái tör­vény megformálásában pél­dául a közvélemény széles rétegének kérték a vélemé­nyét. A most készülő környe­zetvédelmi törvény tervezetét szakemberek százai, társadal­mi szervezetek tagjainak ezrei vitatták meg. Furcsán hangzik a gondo­lattársítás, de igaz: nálunk a legnagyobb, leghatékonyabb közvélemény-kutató intéz­mény a Hazafias Népfront. Sajátos helyzete, szervezete alkalmassá teszi, hogy a tár­sadalom minden rétegéhez, korosztályához eljusson, a legfontosabb, legaktuálisabb országos és helyi gondokról, tennivalókról összegyűjtse az emberek véleményét, s lehe­tősége van arra is, hogy a tapasztalatokat, javaslatokat az illetékeseik asztalára tegye: tessék, ez az emberek véle­ménye., s ezek lehetnének a tennivalók. Természetesen, a közvélemény-kutatás nemcsak országos méreteikben alkalmas a tennivalók felmérésére, a helyi vizsgálódások is igen hasznos tanulságokkal szolgál­hatnak. Egy-egy város, lakó- közösség véleményének isme­rete is sokat segíthet a kö­zösség előbbre lépésében. Ér­demes például felidézni és másutt is alkalmazni az egyik legutóbbi közvélemény-ku­tatást. A Hazafias Népfront a fő­városban arra a kérdésre ke­resett választ, hogy mi az em­berek véleménye a tanácsi ügyintézésről? Kiderült, hogy a hivatalos papírok beszerzé­se még mindig sokáig tart. A közismert 30 napos határidőt esetenként többszörösen is túllépik. Ahhoz például, hogy egy életveszélyessé vált épü­let összes hivatalos papírja elkészüljön, legkevesebb 250 napra van szükség. Egy épí­tési engedély beszerzéséhez aranyi eljárás szükséges, hogy a törvényesen előírt 30 nap alatt nem is lehet a végére jutni. Arról nem is beszélve, hogy szakértő legyen a tal­pán, aki a hivatalos papírok útvesztőin keresztül tud ver­gődni. A megkérdezettek nagy többsége bírálta a »-hivatalos emberek« udvariatlan hang­nemét, s azt is, hogy! a felvi­lágosítás, a tájékoztass .a he­lyi tanácsoknál nem elég rész­letes, néha többször is elkeli menni a tanácshoz, mire ki­derül, hegy az ügyben mit, mikorra, hogyan kell besze­rezni, kitölteni. Érdekes és fi­gyelemre méltó, hogy alapo­san meglassúbboflott a lakás­bejelentés. Azelőtt bejelentke­zést minden rendőrőrsön elfo­gadtak, most viszont minden­honnan a tanácshoz kell men­ni, ahol viszont nem készül­tek fö-1 megfelelően az új munkára, és az eredmény: sorban állás. Sok helyen föl- teheti a kérdést a lakosság­nak a népfront: mi a vélemé­nye a tanácsi ügyintézésről? Hiszen életünk mindennapjai szorosan kötődnek a tanácsok államigazgatási, hatósági te­vékenységéhez. S természete­sen, nem lehet közömbös, hogy az emberek ügyét egy­szerűen, gyorsan intézik-e vagy nem. _ endszeressé, hasznossá tehetik tóhát a helyi társadalmi szervek a közvélemény összegyűjtését a legfontosabb helyi gondokról, tennivalókról. Természetesen úgy, hogy ez ne * maradjon egyszerű kérdezz—felelek já­ték. A válaszok ismeretében tovább lehet lépni, csakis így válik a közvélemény-kutatás hasznossá, a köz véleményét, akaratát valóban tükrözővé. E. Gy. Ósláp, ártér és nárciszos Természetvédelem Somogybán Sokéves vitasorozatnak, több tisztázatlan és nyitva maradt kérdésnek tett a vé­gére pontot a megyei KÖJÁL kezdeményezésére összehí­vott értekezlet. Mindannyiun­kat érdeklő témáról, a kapos­vári termálfürdővel kapcsola­tos közegészségügyi és üze­meltetési gondokról, a jelen­legi helyzet értékeléséről és a jövőben várható változásokról esett szó. Dr. Göntér Ferenc, a So­mogy megyei Közegészség­ügyi-Járványügyi Felügyelőség vezetője hívta össze a tanács­kozást. Jelen voltak a fürdő és a vízművek, valamint a vá­rosi tanács tervosztálya, a művelődésügyi osztály, a me­gyei sporthivatal és a sport­iskola képviselői, továbbá dr. Újsághy Erzsébet megyei fő­orvoshelyettes. Göntér Ferenc bevezetőjé­ben elmondta, hogy sokévi huzavona után végül döntést és megoldást vár ettől a ta­nácskozástól. Mind a KÖJÁL, mind a tanács egészségügyi szervei számtalan jelzést kap­tak az elmúlt évek során is­koláktól, intézményektől, ma­gánosoktól, s a többnyire nem alaptalanul aggódó szülőktől, hogy a kaposvári termál vize lertőző, egészségre ártalmas anyagokat tartalmaz. Különö­sen gyermekeknél, fiataloknál lépett föl gyakran orr- és arcüreggyulladás, máskor a szem kötőhártyagyulladása. A legutóbbi laboratóriumi vizs­gálatok ismét arra mutattak, hogy a fürdő vizének bakte­riológiai szennyeződése meg­haladja az elfogadható mérté­ket. Ha nem találnak sürgős megoldást a tisztítás-fertőtle­nítés gyors és hatékony mód­szereinek alkalmazására, ak­kor a KÖJÁL nem tud és nem kíván hozzájárulni a ter­mál további üzemeltetéséhez. A vita során kitűnt: rend­kívül soli tényező egybehan­golása szükséges ahhoz, hogy a fürdő vize a követelmények­nek megfelelően tiszta marad­hasson ; egyrészt nagyobb víz- mennyiség kellene, ez váro­sunkban ismert gond és hiány. Másrészt a vízforgató — mely­nek feladata 3 óra alatt a tel­jes vízmennyiséget átforgatni — gyakran hibás, nem műkö­dik. Üjabb nehézség: működés közben sem kielégítő a mun­kája, mivel a klórral fertőt­lenített, visszaforgatott víz­ben emelkedik a klór megen­gedhető értékszáma. Dr. Üjsághy főorvosnő aján­lotta, hogy szüntessék be az alkohol árusítását a fürdő te­rületén. Belső utasítással sza­bályozni lehetne a dohányzást is; ahova idős emberek és gyermekek egyaránt pihenni, felüdülni mennek, ott nem indokolt a vastagon hömpöly­gő dohányfüst... A vita végeztével az alábbi döntés született. Rövidesen újabb gépek beszerzésével és vegyi úton biztosítják a víz csírátlanítását. Üj meleg vizes kutat fúrnak, mely a 'gyako­ribb vízcserére ad lehetősé­get. Korlátozni fogják a für- dőzők számát, s naponta a meghatározottnál többet nem fogadnak. Kidolgoznak egy olyan technikai szabályzatot, mely az egészségügyi, köz­egészségügyi és tisztítási mó­dozatokat, valamint a fürdő belső ügyrendjét tartalmazza. A rövid, kéthetes átmeneti időszak alatt a fürdő üzemel, de a KÖJÁL addig is rend­szeresen méri és vizsgálja a víz minőségét. B. L Számadást készített tavalyi [ védetté nyilvánítása érdekében munkájáról és megvitatta idei I végeztek. tennivalóit tegnap a megyei természetvédelmi albizottság. Dr. Veress László elnök veze­tésével a testület sorra vette a munkát, melyet a megye természetvédelemre javasolt területeinek fölmérésében és A több mint 9000 hektáros zselicségi táj'r"'1eimi körzetre elkészült a védettségi javas­lat, melyet az Országos Ter­mészetvédelmi Hivatalhoz küldtek. A védetté nyilvánítás az év első felében várható. A Fehér foltok a térképen A honismeret szélesedő mozgalom A szabadságharc nagy’advány megjelentetését terve-1 Még jó néhány fehér folt csatáit feldolgozó hadtörténeti [zi> amelyek mindegyike fel- tarkítja a megye művelődés­I használható írás tavaly jelent meg egy kötetben az 1848—49-es har­cok somogyi eseményeit fel­dolgozó anyaggal. A könyv szinte kínálta magát a peda­gógusoknak: használják fel a történelemoktatásban. A kö­tet azonban nem jutott el az iskolákba, sőt a megyei könyvtárban is — tudomásom szerint — mindössze egyetlen példányt »-rejtegetnek«. Az érdekes hozzászólások közül idéztünk, melyek a me­gyei honismereti bizottság teg­napi ülésén hangzottak el. Az­után mások is csatlakoztak a véleményhez: jól szervezett munkára van szükség ahhoz, hogy a honismereti mozgalom | figyelme kiterjedjen az eddi- í gi elhanyagolt területekre, s hogy eredményei, erőfeszítései a megye közművelődésének szerves részed legyenek. Törekvéseik nem mindenütt találnak megértésre. Példa­ként azt a tanfolyamot említ­jük, amelyet tavaly — a já­rás kezdeményezésére — Mar­caliban rendeztek: szervezési hibák miatt nem sikerült úgy, ahogy tervezték. Azért is el keli kerülni az ilyen hibá­kat, mert ezek a mozgalom­nak ártanák, lejáratják a te­kintélyét. Egyre bizonyosabb: a hon­ismereti munka nem szakad­hat el az iskolai neveléstől, s ebben elsősorban a pedagógu­sokra kell támaszkodni. 1976- bara a bizottság hat olyan ki­az általános es középiskolák tananyagának színesítésére. Cél az, hogy ezek a kiadványok eljussanak a KISZ-szervezetekhez, a honvédséghez, ahol a honis­mereti kutatómunkának jelen­tős tartalékai vannak. Természetes ez a törekvés, hiszen a fiatalokban is mind nagyobb az érdeklődés szű- kebb környezetük, lakóhelyük, a megye iránt. A fiatalokkal való közös munkán keresztül pontos ismeretekhez kell köt­ni a hazaszeretetei, mert mai életünkhöz, napjainkhoz, munkánkhoz és céljainkhoz kell kapcsolódnia. Általános tapasztalat éle­tünk ritmusának felgyorsulása. Ennek eredményeként egy­re több jelenség maradhat nyom nélkül. A szocialista brigádmozgalomnak ma pél­dául olyan múltja van, hogy tenni kell eddigi története megőrzésének, feldolgozásá­nak, megírásának érdekében. Ennek vannak már ered­ménnyel kecsegtető jelei a megyében. Egyre több a szo­cialista brigád történetével foglalkozó pályamunka. Ta­valy hirdették meg a pályáza­tot, s akkor 116 közösség je­lentette *be részvételét. A ki­írók legalább hatvan dolgo­zatra számítanak, s ezek nem­csak a brigádok, hanem üze­mük történetének feldolgozá­sa szempontjából is értékes | közösségét, dokumentumok lesznek. 1 történetének, történetének tér­képét. Nem sikerült például eddig a falusi és városi sír­kerteket, temetőket felmérni: számos ismert vagy a tele­pülés életében meghatározó szerepet játszó ember egyelő­re elfeledetten nyugszik a megye valamelyik temetőjé­ben. A megyei honismereti bi­zottság ülésén szó $blt mind­erről. Tegnap tárgyalták meg az 1976. évi munkaprogram­jukat is és a hozzászólók egy­ben megjelölték a legfonto­sabb feladatokat. Szeretnék a mozgalmat kiszélesíteni. Való-' szinűleg az üzemkrónikák, a brigádtörténetek íróinak ren­deznek egy honismereti aka­démiát. A Honismereti Híradó ebben az évben is három számmal jelentkezik. Az első a Berzsenyi-évfordulókhoz kö­tődik, áprilisban jelenik majd meg. Szeretnénk valamire fel­hívni a figyelmet: mindazok az iskolák, szakkörök, más közösségek, amelyek munkát vállalnak a honismereti moz­galomban, egyedül nem érnek el eredményt. Éppen a tegnapi ülésen derült ki: szívesen se­gítenek mások is. Csak pél­daként említjük a Somogy megyei Levéltárt vagy a Ta­nácsi Tervező Vállalat mű­emlékfelméréssel foglalkozó M. A. , határozat után egy hónappal már meg akarják nyitni a zselicségi tájegységi körzetet. Az albizottság elismeréssel ál­lapította meg, hogy az ágnes- laki arborétumban a Somogyi Erdő- és Fafeldolgozó Gazda­ság, a kercseligeti parkban pedig a kaposvári mezőgazda- sági szakközépiskola végez fi­gyelemre méltó értékmentő munkát. A Kaposvári Állami Erdő­rendezőség által fölmért 52 megyei értékű arborétum és park közül két évvel ezelőtt ötöt nyilvánított védetté a me­gyei tanács végrehajtó bizott­sága. Tavaly az albizottság a csurgói gimnázium és a so- mogytúri Kunffy-képtár park­ját, továbbá a 15 hektáros kis- asszondi parkot és a bárdud- varnoki Somogyi János arbo­rétumát javasolta védettségre. Folyamatosan ellenőrizték a már korábban védettség alá helyezett parkok felújítási és fenntartási munkáit. Itt az el­ismerésre méltó eredmények mellett. helyenként — mint például az iharosi és az iha- rosberényi parknál — lemara­dást is tapasztaltak. A természetvédelmi albizott­ság számos bemutatót, isme­retterjesztő előadást rendezett tavaly megyénk természeti ér­tékeinek jobb megismeréséért és azért, hogy — az egyes te­rületeken végzett kutatásokkal — teljesebb kép alakuljon ki ezeknek a helyeknek a nö­vény- és állatvilágáról. Az idén számos helyen tovább tart a természetvédelmi terü­letek előkészítése. Országos érték — az albizottság szerint — a Balaton nagy bereki Álla­mi Gazdaságnál az 1500 hek­táros fehérvízi ősláp, a babó- csai és a péterhidai fás legelő, Babócsán a Dráva 270 hektá­ros ártere, s ugyanitt az öt­hektáros várkert és a 14 hek­tárnyi nárciszos. A múlt évben újabb terüle­tek találtak felelős gazdára Somogybán, s ez a folyamat az idén is tart — ám kétségkívül gyorsulhatna. Vannak ugyanis parkjaink, ahol a fenntartás még költségtérítés ellenében sem biztosított. Reméljük, csak egyelőre. n. f.

Next

/
Thumbnails
Contents