Somogyi Néplap, 1976. február (32. évfolyam, 27-51. szám)

1976-02-07 / 32. szám

Még tovább keletre Az új serugés szocialista Idaságnak emberek vékvő ver- I cseit szabadítja majd fel, ha- | mó része a gaz­az TLÖ­igé­Jp nyesnek kielé- gítéséért ví­vott küzdelme, a jelek saerint, nem kevésoé irgalmas és fáradságos lesz, mint a szocialista és a tőkés világ vetélkedése, amely ter­mészetesen a fejlett szocializ­mus korszakában is folytató­dik. A szovjet garzdaságnak néhány olyan problémával is meg kell birkóznia, amely területi és földrajzi sajátossá­gaiból kifolyólag csakis itt jelentkezik. Az egyik: a me­zőgazdaság által megművel­hető területek átlagosan elég rossz minősége, a másik: a közlekedés, amelynek kiépíté­sénél majdnem azonos lélek- szám mellett az Egyesült Ál­lamok ' területének többszörö­sével kell számolni. Végül a harmadik sajátosan szovjet probléma, az ország három­negyedét-kitevő keleti terüle­tek iparosítása és benépesíté­se. Egyáltalán nem tekinthető véletlennek, hogy a kilence­dik és résziben a tizedik öt­éves terv két legtöbbet emle­getett beruházása a közleke­déssel függ össze. A kámai teherautógyár, amely felépü­lése után — első üzemegysé­gének avatása 1976 első felé­ben esedékes — évente. 150 ezer nehéz teherautót gyárt majd, Európa legnagyobb ilyen üzeme lesz, de távlati­lag csak részben oldja meg a közúti szállítás gondjait. A Szovjetunióban ugyanis, Ma­gyarországnál , többszörös nagyságú területek vannak, ahol a közlekedés és szállítás alapformája a gépkocsi. A gazdag aranybányáiról neve­zetes távol-keleti magadam te­rületen például egyetlen va­sútvonal sincs, a közlekedést és a szállítást ezen — a hegy- vonulatokkal darabokra szag­gatott, zord — vidéken kizá­rólag gépkocsin és légi úton bonyolítják le. A jövő: Szibéria nem a transzszibériai • vasutat is tehermentesíti. E 3200 ki­lométer hosszú vasút keleti i BAM kanszko-acsinsz ki medencében, Jakutfölden és a Távol-Keleten —- az épülő j mentén található. Sza­-végállamásánál« pedig ott t halin szigetén negyven éve sorakoznak a rohamosan bő­vülő szovjet csendes-óceáni j 'kikötők — Vlagyivosztok, az | bányásznak kőolajat, de az Igazán nagy készletek kiter­meléséhez még hozzá sem Egyenletesen fejlődik Somogy közlekedése Horn Dezső miniszterhelyettes a középtávú fejlesztésekről tárgyalt Kaposváron Amur menti Komszomolsak, j kezdtek. A szahalini konti A Bajkál-Amur 1983-ra készül el, a távol-keleti vasútvonal s nemcsak tajgavidék szén-, olaj- és nemesiémkin­Vanyino, Habarovszk, Nahod ka. Ezekből indulnak a teher- hajók még tovább keletre, a gazdaságilag még alig-alig föl­fedezett Szahaiin, Kamcsatka, a Csukcs-félsziget felé, s ter­mészetesen Japán és az ame­rikai nyugati partok kikötői felé is. A kilencedik öté\res tervben a szovjet keleti területek »sztárja« a nyugat-szibériai tyumenyi olajvidfek volt, ameJ évente 30 millió tonnával bő­vítette termelését. Végül is Tyumenynek köszönhető, hogy a Szovjetunió öt eszten­dő leforgása alatt maga mögé utasította a világ legnagyobb kőolajtermelőit. Egyben ez s leglátványosabb példa arra is hogyan válhatnak Szibéria nagy ígéretei kézzelfogható, tonnában mérhető beteljesü­léssé. A leglátványosabb, de nem az egyetlen. A Szovjet­unió legfontosabb színesfém­kohászati központja nem Európában, hanem Közép- Szibériában, a sarkkör feletti Norilszkban van. Az alumíni­umkohászat -egyik óriási léte­sítménye, a bratszki vízi erő­mű közelében épült fel, a cel- luloze-ipar szíve most épül a szocialista országok közremű­ködésével Bratszktól északra — Uszty-Ilimben. Szibéria és a Távol-Kelet a nyolcadik és a kilencedik tervidőszakban vált világgaz­dasági tényezővé, de ez a ha­talmas országrész még min­dig csak a szovjet Ipari ter­melés egynegyedét adja. Szahalini olaj Néhány jelzés a kelet to­vábbá lehetőségeiről: a szibé­riai Akagyemgorodokban dol­gozó Andrej Trofimuk akadé­mikus, akinek nevéhez egyéb­ként a tyumenyi olajmezőik fölfedezése fűződik, úgy véli, hogy Szibéria olajkincsének nagyobbik része nem ott van, ahol jelenleg a kitermelés fo­lyik, hanem' Kelet-Szibériá- ban. A szénkészletek túlnyo­a siófoki vasútállomás re- t konstrukciója, új hajók épül- nentális talapzatból ugyanis j nek az ötéves tervben a Ba­Megkezdődik a kaposvári és i a vasúti közlekedést a Ka- ’ becsléseik szerint évi hetven millió tonna, egészen kiváló minőségű kőolajat lehetne felszínre hozni, s nemrégiben el is készültek az első próba­fúrások. Egyelőre a partról próbálnak rézsútosan lefúrni a tenger alá. A lelőhelyek fel­tárásának gyorsasága itt — a terület vezetői szerint — nagy­mértékben a külföldi közre­működés mértékétől függ. Külföldi közreműködés. Ez is a kilencedik ötéves terv egyik jellegzetessége. A nem­zetközi munkamegosztásba való erőteljesebb bekapcsoló­dáshoz csak a XXIV. párt- kongresszus, a békeprogram. s a nyomában átalakuló nem­zetközi politikai és kereske- 'delmi légkör viszonyai között lehetett hozzákezdeni. A nagy gazdaságok egymásrautaltsága leginkább a Távol-Keleten ér­zékelhető, a Szovjetunió és Japán példáján. A szahalini kontinentális talapzat kiakná­zásának üteme kétségkívül függ majd a japán részvétel mértékétől. Másfelől azonban a nyersanyagra éhes japán ipar jövője is függhet majd a szahalini olajtól. Körülményes vállalkozás Szahaiin esetében még kér­dés, hogy a japán üzleti élet mennyire hajlandó »eljköte­Rekonstrukció barom ü emben latonra és 1 milliárd 250 mil­lió forintot költenek a megye közúti hálózatának korszerű­sítésére. Ezt tegnap azon a tanács­kozáson jelentették be, ame­lyen Horn Dezső kbzlekedés- és postaügyi miniszterhelyet­tes az ágazat ötödik ötéves fejlesztési tervéről tanácsko­zott Varga Péterrel, a megyei pártbizottság első titkárával, Kovács Bélával, a megyei pártbizottság titkárával és Su­gár Imrével, a megyei tanács általános elnökhelyettesével. A kaposvári vasútállomás rekonstruk­ciója többek között a cukor­gyár és a húskombinát zavartalan működésének is előfeltétele. Most — ad nmen felüljáró átépítése nélkül — három ütemben kivárják megvalósítani a 474 millió fo­rintos rekonstrukciót. Az első ütemben — a tervidőszak vé­géig . — 184 millió forintos •Költséggel megépítik a cukor­gyárral szemben a kereskedel­mi pályaudvart, a húskombi­nát mellett pedig a teherpá­lyaudvart. A második ütem­ben a vontatási telep készül el és felújítják a személypá lyaudvart. Ezt harmadik ütemben készítik el a kiegészítő létesítménye­ket. A vasúttal kapcsolatos má­sik nagy beruházás Siófokon kezdődik: a kaposvári vasút­vonal mellett — egy mező­posvár—Szigetvár és a Nagy­atád—Barcs közötti vonalon. Var sorsa. A megye álláspont­ja az, hogy építse meg a Vo­lán ott, ahol leginkább jónak A nagyatádi és a barcsi autó- | tartja. Költségeinek fedezésé­busz-pályaudvar megépítésé­re van szükség ehhez. A ta­nács támogatást ad, de a KPM-nek is költeni» kell rá. Barcs erőteljes iparosítása szükségessé teszi, hogy a kör­nyékről jó közlekedést bizto­sítsanak a járási székhelyre. A Kaposmérő—Középrigóc kö­zötti vasúti vonalszakasz meg­szüntetését 1'978. december 31- re tervezik. ;A forgalom köz­útra terelésének azonban elő­feltétele, hogy Szülök és Barcs között megépüljön az új út. Megszüntetésre ítélték a megye két gazdasági kis­vasútjai is; helyettük össze­kötő út épül. A tervidő­szakban 1 mil­liárd lió irányzott elő a KPM a megye útháló­zatának korszerűsítésére. A megye vezetőinek viszont az a re azonban kevés a rendelke­zésre álló tízmillió forint. A közúti közlekedéssel kapcso­latban a megye azt kéri, hogy több új kocsit kapjunk — s lehetőleg a nyári balatoni idény előtt. Javaslat is el­hangzott a tanácskozáson: ke­resse a KPM annak a lehe­tőségét, hogy a közületek autóbuszait miként lehetne bevonni a kis körzetek utazási gondjainak megoldásába. Az ötödik ötéves terv­ben több új postai —beruhá­zás is meg­valósul: az idén elkészül á kaposvári tv-vételi lehetősé­geket javító átjátszó adó. Ilyet 250 mil- j kap később Nagyatád is. Sió­forintot ; fokon megépítik a postát, Ka­posváron a műszaki telepet | és megkezdődik a megyeszék­hely főpostájának a rekonst­rukciója. Barcson bővítik a te­véleményük, hogy legalább lefonközpbntot, Marcaliban új lezni* magát« e meglehetősem ; gazdaságilag értéktelen terü- költséges és nagyon körűimé- j létén — kilencvenmillió fo­nyes vállalkozáshoz: az olaj­fúrást 150—200 méteres víz­rétegen keresztül kell elvé­gezni, s ilyen mélységű ten­ger alatti lelőhely kiaknázá­sára eddig seniki nem Vállal­kozott. A távol-keleti Nahod- ká kikötő építkezése azonban már folyik, méghozzá zöm­mel Japán kölcsönökkel és berendezésékkel. A tizedik öt­éves terv végére Nahodka a Szovjetunió legnagyobb for­galmú kikötője lesz. Bokor Pál (Következik: A gyapottföldek üzenete) rintos költséggel kereskedelmi pályaudvar épül a hozzá kap­csolódó létesítményekkel együtt. Ezzel a zsúfolt sze­mélypályaudvaron vágányok szabadulnak majd fel. Ebben az évben Szántód-Kőröshegy új peront kap, Fonyódon kor­szerűsítik a vágányokat, Bala- tonszentgyörgy és Sávoly kö­zött pedig a vasútvonalat. A Jugoszláv Vasutakkal kötött megállapodás alapján folytat­ják és 1978-ban befejezik a gyékényesi határállomás bő­vítését. A közleke­déspolitikai koncepciónak megfelelően döntés ! szüle- árról, hogy de- megszüntetík 100 millió forinttal többre len­ne szükség, a megye belső út­hálózata ugyanis korszerűtlen. A közúti fejlesztéssel kapcso­latos célkitűzések között ki­emelten kezelik Kaposvár és Siófok úthálózatának korsze­rűsítését. A megyeszékhelyen követően a | tovább épül a 61-es számú út északi tehermentesítő szaka­sza. Siófokra pedig tervezik már a szállodasort a belvá­rossal összekötő vasúti felül­járót. A Sióra tervezett három híd közül ebben az ötéves tervben kettő biztosan meg­épül. A harmadikat előkészí­tik, s ha lesz rá fedezet, az is elkészül. Továbbra sem megnyugtató a siófoki autóbusz-pályaud­központ és forgalmi épület készül.. Balatonszentgyörgyre új telefonközpont jut. A tanácskozáson azt is be­jelentették, hogy új. hajókat kap a Balaton. A negyedik komp már épül és július el­sején munkába áll. Az ötödik ötéves tervben hét elöregedett hajót ki kell selejtezni. Ezek miatt csökken a hajópark tel­jesítőképessége, 1978 és 1980 között viszont — 180 millió forintos költséggel — öt új hajót építenek a Balatonra. Ezek egyidőben 1700 utast tudnak' majd elszállítani. Fel­újítják a badacsonyi, a keszt­helyi, a balatonföldvári és a siófoki hajóállomást. Dr. K. I. Az év végén megszűnik j két vasútvonal tett már cember 31-gyel Emlékiinnepség Kaposváron Rákóczi életműve, a szabadságharc jelentősége Benda Kálmán történész előadása jelentőségét az európai esemé- párhuzamosan vizs­Az országos emlékünnepsé get megelőzve, annak szinte a | nyekkel helyi előkészítését szolgálva, I gálták. II. Rákóczi Ferencre, a ma- ; Az emlékbeszéd következő gyarországi szövetkezett ren- j részében arról hallottunk, dek vezérlő fejedelmére emlé- | hogy a Habsburg abszolutiz­Régi, a termelőszövetkezeti mozgalomban sok-sok tapasz­talatot szerzett szakemberek is várakozással és izgalommal néztek az idei év elé". Most, hogy immár februárt írunk, be­igazolódott: nem volt alapta­lan ez a készülődés, hiszen a népgazdasági — és természe­tesen az üzemi — tervek meg­valósítása végett számos intéz­kedés látott 'napvilágot január elsejétől. Ezekben a napokban éjszakába nyúló számítgatá- soknak lehetünk tanúi a tsz- ekben. Az ok érthető. A kö­zös gazdaságok ezután körül­belül nyolc százalékkal na­gyobb bevételhez jutnak majd áruikért az árintézkedések kö­vetkeztében. a termelési költ­ségek azonban kilenc-tíz szá­zalékkal növekszenek, s előre­láthatólag tizenöt százalékkal csökkenti a szövetkezeti nye­reséget a szabályozok válto­zása. A héthelyi egyesült Arany­kalász Termelőszövetkezetben az illetékes vezetőkkel beszél­gettünk: Mohácsi Barna ter­melési elnökhelyettessel. Már­ton Sándor főkönyvelővel és Lukács Lajos közgazdasági csoportvezetővel. A mintegy 700 hektáron gazdálkodó, több mint hétezáz tagot és alkalma-, zottat-foglalkoztató közös gaz­daság ottjártunkkor még a múlt évi gazdálkodás mérlegét jóváhagyó közgyűlés előtt volt, de már készültek az üzem­ágak idei tervei, sőt a techno­lógiára. az anyag- és fogyó­eszköz-szükségletre vonatkozó terveket el i,s készítették. Nagy munka ez, mert ebben a szö­vetkezetben a két fő üzerhágon belül az ágazatoknak olyan eredményt kell produkálniuk, Kéthelyi tapasztalatok Bevétel- és költségnövekedés keztek tegnap a .somogyi me­gyeszékhelyen, a Kaposvári Városi Tanácson. Háromszáz éve ietfZ március 27-én. hogy I Borsiban megszületett I. Rá­mussal szemben, mely korsze­rű politikai irányzat köntösé­ben jelentkezett, mennyivel modernebb elképzeléseket — a magyarság függetlenségét — hogy a végső összegezés ne mutasson veszteséget. A nö­vénytermesztési fő ágazathoz tartozik például a szemester- mény-termelő, a -szőlészeti, a szállítási ágazat; az állatte­nyésztési főágazathoz pedig a takarmánytermelési, az .állat- tenyésztési, a kereskedelmi és karbantartási üzemág. Egyik főágazatnak sincs alárendelve a műszaki üzemág. A mellék- tevékenységekkel foglalkozó részlegeket a melléküzemág fogja össze. Ezektől függ, ho­gyan zárja- az 1976-os eszten­dőt a gazdaság. .— Még nem tudjuk, hogy adózás szempontjából milyen kategóriába esik szövetkeze­tünk, így csak kalkulálhatunk, mennyi költségünk lesz — mondta a főkönyvelő. — Tá­maszkodhatunk a közgazdasá­gi csoportunkra, ahonnan már­is megkaptuk a bevételek és kiadások várható alakulását. A könyvelésre nagy munka vár: új számlarendet, önkölt­ségszámítási és leltározási sza­bályzatot kell készítenünk, Az Aranykalász Tsz-ben a növénytermesztési főágazatnál — változatlan termelési szint mellett! — összesen 2,7 milliós többletbevétel várható az idén, mely a termelői árak emelke­déséből adódik. A takarmány- búza ára például 257 forintról 280 forintra, a kukoricáé 257- ről [275-re, a cukorrépái 6ő-ről 75-re nőtt mázsánként. — A takarmánygabonát fel­használjuk, ezenfelül a tagok­nak értékesítünk a termésből. Tehát nem árunövényként foglalkozunk vele — mondták a szakvezetők. — Ha ezt ten­nénk, ,az anyagi érdek inkább a takarmánybúza, mint az ét­kezési búza termesztésére ösz­tönözne bennünket, ugyanis az utóbbi mindössze 15 forinttal drágább mázsánként, viszont kóczi Ferenc és Zrínyi Ilona kívánt megvalósítani II. Ra­fia, a Habsburgok elleni ku- 1 ~ ruc szabadságharc vezére. A lével — a piaci árakhoz ké­pest meglehetősen nagy vesz­teség mutatkozik, s ezt az egyéb, külső forrásokból eredő bevételekből kell pótolnunk. Az állattenyésztési főágazatnál i Népfront Somogy megyei 2,4 milliós többletbevételre j helytörténeti és honismereti bizottságának tagjain kívül pedagógusok, a II. Rákóczi Ferenc nevét viselő üzemi szo­cialista brigádok képviselői és kóczi Ferenc. A szabadság azonban itthon sem jelentett szocialista hazafiságra neve- | mindenkinek egyet Az abszo- lésben példakép II. Rákóczi Ferenc. A róla elnevezett kaposvári általános iskola egyenruhás úttörői csapatzászlóval vonul­tak be a városi tanács nagy­termébe, ahol a Hazafias van kilátás, ugyancsak az árak révén. Főképp a hízómarhák­nál jelent sokat a kilónkénti 1,50 forintos, meg a tehené­szetben a tejnél a literenkénti takarmánygabonából kevesebb I 60 filléres növekedés. Ugyan- műtrágyával is magasabb ho- j csak ennél a főágazatnál a zam érhető el. Ügy érezzük, költségnövekedés csupán az hogy ez az árkülönbözet nem | ipari eredetű takarmánykiegé- irányítja kellőképpen a figyel- | szitoknál megközelíti a kétrnil- met a kenyérnek való búza termesztésére. I lió forintot. Összességében I persze, ennél jóval többről van Tr . , , , . . ... szó. hiszen itt is nő a kiadás Hogyan alakulnak a varhato : ’ költségek? Itt szinten maradás esetén — a műtrágya, a növényvédő szer és a vásárolt vetőmagvak plusz költsége 3,3 millió forin­tot tesz ki. A mérleg serpenyő­je tehát erre az oldalra bil­len, a költségek a »súlyosab­bak«, méghozzá nem is csak a különbségként mutatkozó 600 ezer forinttal, hiszen nem szá­moltuk az üzemanyagra, az alkatrészekre és egyebekre fordítandó, növekvő kiadáso­kat. — A többletbevételnek mint­egy a kétszerese lesz a többlet- költség a növénytermesztés­ben —. hallottuk a summázott véleményt. Az állattenyésztés­ben — a sertéshizlalás kivéte­- ugyancsak ! üzemanyagra, alkatrészekre és sok más célra. lutizmus ellenállást váltott ki ugyan a magyar rendekben, de azt már nem nézték ma­guk sem jó szemmel, hogy a fejedelem a polgárságra és a köznemességre is támaszko­dik. Míg a spanyol örökségért folyt a versenyfutás, Rákóczi az ország erejét kevésnek tartva, szövetséget keresett. Ez is versenyfutás, de már az idővel. 1704-ben a Dunántúlt diákok foglaltak helyet. Az i is kuruc fennhatóság alá von­emlékünnepség elnökségében láttuk Kovács Ferencet, a vá­ros tanácselnökét, Csapó Sán­dort, a városi pártbizottság titkárát, Takáts Gyulát, a vá­ros díszpolgárát. Kanyar Jó- szefnek, a megyei helytörté­neti és honismereti bizottság elnökének a megnyitója után ta a fejedelem, s a Duna völ­gyében előretörő franciákkal Becs alatt tervezte a találko­zást. A történelem aligha jegyzett le ennél nagyobb csa­lódást. Még hosszú innen az út Szatmárig, a békekötésig', de az események végül ide ve­rucdalokat énekeltek. Ezután Benda Kálmán kan­didátus, a Magyar Tudomá­nyos Akadémia Történettudo­A kéthelyi Egyesült Aranykalász Termelőszövet­kezetben végül is összgazda&á- gi szinten a bevételek 5, illet­ve a kiadások 9 százalékos nő- j mányi Intézetének főmunka- vekcdése várható az idén a jtársa mondott emlékbeszédet, különböző ár-, adó- és bértn- melyben fölidézte a fejedelem tézkedések folytán, a jövede-! életét, a szabadságharc ese- iemszabályozás következté- I ményeit. az iskolások Kardos Kálmán- I zettek. A független magyar né tanárnő vezényletével ku- állam nem valósulhatott meg Rákóczi politikája nyomán, de nem volt hiábavaló küzdelem a szabadságharc — méltatta jelentőségét Benda Kálmán. Útját állta a magyarság teljes eltörölésére képes abszolutiz­musnak. Rákóczi alakja a szabadság- harc bukása után vált igazán naggyá nem ismerte el a szatmári békét; ezzel is kife­jezésre juttatta, hogy nem „. . egyéni érdek, hanem ^ ma­biztosítsák? A gazdaságban j ként torzította, szűkítette le a [ gyarság iránt érzett felélőssé­ben. Vajon mit tesznek azért, hogy az egyensúly fennmarad­Bevezetőben arról beszélt Benda Kálmán. a Rákóczi­iéiul ékbizottság titkára, hogy a jón, hogy az eredményességet,;——^ — — mi­máris születtek tervek ennek a célnak a megvalósítására. (Folytatjuk) Hernesz Ferenc szabadságharc eseményeit és ; ge vezette harcában, vele együtt a fejedelem egyé- Benda Kálmán előadása niségét. A legújabb kutatások 1 után Berlioz Rákóczi induló­fényében. a felszabadulás utá- i jának a hangjaival ért véget I ni történetírásban Rákóczi ! az emlékülés. I életművét, a szabadságharc l " ' Hr B;

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents