Somogyi Néplap, 1976. február (32. évfolyam, 27-51. szám)
1976-02-01 / 27. szám
A mostani beszámoló taggyűlések bizonyítják: egyre nagyobb teret kap — a beszámolókban és a vitában egyaránt — a kommunisták tevékenysége. A színvonalas a pártmunkáról kezett be a tevékenységében, I tagok kiigazították a vezetőmért az őszi taggyűlésen meg- j megállapításait, ha nem mondták neki, hogy többet I várnak tőle. A barcsi terű I találkozott igazságéraetükkel. leti 1-es pártszervezet bészá- | A taggyűlések légkörét jelHúsz plusz négy százalék Zárszámadás Magyaratádon — Jól vizsgázott tavaly az egy éve választott vezetőség móló taggyűlésén arról is szó j lemzi, hogy a kommunisták j meg a most tizenhetedik zár«, határozott véle- eBetí’ b°Sy több párttagot fi- j szívesen vették az elismerést, iszámadását tartó szpvetkezeelemzesek, a határozott vele- gveImeztetni kellett a köte-I ' - **-■ -------- —---------------------m ények ösztönzést adnak es utat mutatnak. , 0 1 nem haragudtak meg az el- ti tagság. Nehéz esztendő van fis. bízat- , . ,T „ mögöttük, mégsem kellett pártszervezet beszámolója ugyanilyen határozott volt. [ Az állandó megbízatások I mérlegelése most már elfo- J gadható, az időszakosoké még i nem minden beszámolóban Nagyon fontos dologról van szó, hiszen a párttagok személyiségét, magatartását, szemléletét — sok más mellett — az is formálja: hogyan vesznek részt a párthatározatok megvalósításában, a po- htika határozott képviselete- ; szerepel A tömegszervezeti öen" j munkát most már számba veA pártvezetőségek felké- J szik, a munkásőrökről sem szültsége és határozottsága í feledkeznek meg. A barcsi érezhető abból is, ahogyan j fűrészüzem 2-e.s pártszerve- megítélik az alapszervezet | zete például kérte a járási tagjainak munkáját. Amikor ! munkásőrparancsnok vélemé- még nem volt ekkora tapasz- ! nyét, s ennek alapján dícsér- talatuk, túl általánosak voltak , te meg a szolgálatot példa- a jellemzések, Barcson hallót- | mutatóan ellátó munkásőreit, tam, hogy akkoriban ilyen j ..... ...... megállapítások szerepeltek a ' A nagyközségi partbizott- beszámolóban: -a párttagok sag figyelt föl arra hogy a munkájában előfordultak ne- barcsi partszervezetek megfe- gatívumok« stb. Az általánosí- ledkeztek a kommunista tatást, amely nem segítette a ; nacstagokrol. E nagyon fanhibák megszüntetését, felvál- j t°s társadalmi megbízatás tóttá a kiemelkedő munkát j mindenkeppen megérdemli, végzők elismerése, a párt- , hogy ne maradion ki a be- megbízatásaikat nem teljesí- I számolóból. Nagybajomban tők bírálata. Mégpedig név elmondtak: a termeloszovets-erxnt I kezetek — a )akoi, a nagybajomi —■ a községi pártszerve- A legtöbb pártszervezet év | z€t taggyűlésén is elismerték közben is ráirányítja a fi- j 0 jól dolgozó párttag tanács" gyeimet a hibákra. A bar- tagok közéleti szereplését, s lességére, sőt az egy . mit visszahívták a tisztségé- i marasztalásért sem. A Nagyból. A nagybajomi községi | atádi Konzervgyár 1-es pártszervezetében értékelték minden párttag munkáját, magatartását. A felszólalók sem fukarkodtak a véleményükkel. hozzányúlniuk az előző évben félretett tartalékhoz, hogy jól fejezzék be az évet. Sőt az évközi 80 százalékos munka- díjelőleget nemcsak a 20 százalékos kiegészítéssel toldhatják meg, hanem a munkában Enélkül nem lehet előbbrelép- ; rendszeresen részt . vevőknek ni a pártmunkában. Egyné- i keresetük arányában még to- mely taggyűlésen azonban nem ilyen alapos az értéke- j lés. A Barcsi Nagyközségi I vábbi 4 százalékot is adhatnak. Kálmán Sándor, . a kapos- . .vári járási pártbizottság tit- Tanács pártvezctosege tulsá- j j^óxa. ezekkel a . szavakkal gosan általánosan értékelte a summázta a magyaratádi Ba megbízatások teljesítését, mindössze néhány kommunista tevékenységét emelte ki. Emiatt nem volt teljes a kép. De ott is föllenditi a munkáit, hogy hamarosan fölmérik: kinek mennyi a megbízatása, s megszüntetik a esi általános iskola taggyűlésén például dicséretet kapott a Kossuth-könyvek terjesztésével foglalkozó kommunista. S a változás épp azért követarra bátorították őket, hogy még színvonalasabban képviseljék a párt politikáját. Egy-egy rövid vélemény nem teljes jellemzés. A pártrátság Termelőszövetkezet múlt évi teljesítményét a tegnapi zárszámadó közgyűlésen. Kovács Lajos tsz-elnök ebben a tisztségében most I megnagyobbodott közös gaztartott először év végi beszá- J daság múltjáról, munkaerő- mólót a vezetőség nevében: J összetételéről, az egyenletes mostani egyenetlen terhelést. | ő üdvözölte a nagy számú J fejlődésről. tagságot — csaknem három- j _ Az 1974. év őszének százan i jöttek el Magyaratád- J rendkívül mostoha körűiméről, Rácegresről és Patalom- J nyeit nemhogy helyrehozta A jó munka elismerésével másokat is e példa követésére ösztönöztek a barcsi költségvetési üzemben; a bői nagyatádi cémagyárban; más- tűk a járási pártbizottság tit- j nem még rontotta. A csapamát teték alfemékS te kárát és Tóka Lajost’ a. ^ j dékot akkor kaptuk, amikor vétkenykedőknek. A mostani .1hivatal osztályvezetőjét. j nem kellett volna, s hiányzott, taggyűlések az egész évi J A tsz-elnök rövid áttekint- | amikor nagy szükség lett volmunkat alapozzák meg. Épp I, ezért érdemes fimielni. n 1 iest adott pártmunka színvonalasabb mérlegelésére. Lajos Géza Nyugdíjas és fiatal tsz-tagok a beszámpló utáni szünetben. tagság, sem a vezetőség nem esett kétségbe; együtt megpróbáltuk helyrehozni azt, amit lehet — mondta a zárszámadó • közgyűlésen a szövetkezet elnöke. Megpróbálták — és most már elmondhatják: szép sikert értek el. Pedig az időjárás nagy nehézségeket okozott. A kalászosoknál a veszteséget fokozta a nagy arányú torzsgombafertőzés, melynek következtében 55 hektárt ki kellett szántaniuk. és a vendégeket, köz- volna a múlt esztendő, haporszél H arminc évvel ezelőtt a magyar történelem egyik jelentős, mindaddig megoldatlan vitakérdése dőlt el: a köztársasági államforma. Nem véletlen, hogy a demokratikus Magyarország megteremtéséért folyó harcok oldották meg az évszázados pert. Magyarországot az 1946. évi I. törvény köztársasággá nyilvánította. A népi demokratikus fejlődés első időszakában hajtottuk végre a földreformot^ államosítottuk a bankokat, a bányákat, a legjelentősebb ipari üzemeket. Ebben az időszakban hoztunk létre olyan társadalmiállami szervezeti megoldásokat, amelyeken keresztül a nép végre beleszólhatott a hatalom gyakorlásába. Erre az időszakra jellemző volt a munkásosztály és a szegényparasztság fokozódó politikai vezetőszerepe a társadalomban és a munkáspártok az államhatalomnak is jelentős, egyre meghatározóbb tényezőivé váltak. Egyre inkább Baloldali Blokk akarata határozta meg a fejlődést. A népi demokratikus út a kapitalizmusból a szocializmusba vezető békés út sajátos példája. De a szovjet út is sajátos a népi demokratikus úthoz képest, mert egy más korszak határozta meg a cselekvés lehetőségét. A szovjet út általánosítható tapasztalata segítette a népi demokratikus fejlődés lényegének megértését, a népi demokratikus út általánosítható tapasztalatai segítheti napjaink forradalmi mozgalmait. Az 1946. évi köztársasági törvényt is ebben a történeti keretben kell szemlélni. A törvény az állami berendezkedés alapvető szabályait határozta meg. E szabályok adta államszervezeti és jogi lehetőségek keretében folyt az az osztályharc, amely végül a munkásmozgalom, a-z egységes munkáspárt hatalomra kerülését eredményezte. A törvény szervezeti, jogi megoldásait tekintve nem jutott túl a polgári demokratikus államszervezeti és jogi kereteken. Minden megoldás a I polgári parlamentalizmus | megoldása, egyetlen rendelke- [ zés sem lépi túl az ott mégis- [ mert szabályokat. De ez politikai okokból nem is lehetett másként. A köztársasági törvényt megelőzően, 1945 novemberében voltak Magyarországon az első nemzetgyűlési választások. A koalíció jobbszárnyán elhelyezkedő kisgazdapárt [ (amelynek vezetését 1945 végén j a párton belüli joßb&zarny vet-1 te át) tudatosan vállalta, hogy az illegalitásból alig előlépő és bizonyos' mértékig elszigetelt munkásmozgalommal szemben összefogjon minden politikai- erőt. Ez a választások során jórészt sikerült is neki, hiszen a két munkáspárt és a kisgazdapárt körül polarizálódtak a társadalom erői. A kisgazdapártot támogató politikai erőket a szocializmussal szembeni tudatos vagy nem tudatos állásfoglalás fogta össze. A jobboldal arra törekedett, hogy a »Kapitalizmus vagy szocializmus?« kérdés föltevésre egyszerűsítse a politikai ellentmondásokat, és ezzel viszonylag szilárd helyzetet teremtsen a .maga számára. A tulajdonnal rendelkező parasztságot a tulajdon elvesztésének veszélyét festve próbálta a szocializmus és a munkásmozgalom ellen hangolni. A szocializmus igazi célkitűzéseit nem ismerő széles kispolgári tömegeket a szabadság, a tulajdon, az egyéniség, a vallási hit eszményeinek védelmezőjeként próbálta maga mellé állítani, s azt állította, hogy a munkásmozgalom ezeknek megsemmisítésére tör. A munkásmozgalmat — amelynek nehézségeit a megosztottság is fokozta — az a törekvés vezette, hogy ne elvont módon, hirdessen kapitalizmust vagy szocializmust, hanem az akkori társadalom valóban égető kérdéseire adjon választ. Ez volt politikailag a feladata. Ezek a kérdések: a fasizmus maradványai elleni harc; nem a demokrácia általában, hanem a tömegek valódi részvételének megoldása; nem tulajdon általában, hanem a földreform mint égető társadalmi szükség- szerűség; a finánctőke megsemmisítése, a bankok államosítása és ezek sorában a köztársaság megteremtése. Ez a kérdésfeltevés volt csak képes a szocializmus melletti többséget létrehozni, s bebizonyítani, hogy a társadalom igazi nagy kérdéseit csak a munkás- mozgalom tudja megoldani. A köztársasági törvény, ilyen politikai feltételek függvénye. I A »királyság vagy köztársaság?« kérdésfeltevése a demokrácia erőit szembeállította a reakcióval. Megosztotta a jobboldalt, mert a törvényjavaslatot támogatni kénytelen kisgazdapárttól elszakította a legitimizmus erőit. A köztársasági törvény a baloldalt erősítette: megmutatta, hogy a köztársaság legkövetkezetesebb híve a munkásmozgalom. A köztársasági törvény egyik példája annak a politikai harcnak, amely ebben a korban végbement. Je-, lentősége, hogy megvalósította azt a demokratikus átalakulást, amelyért a magyar nép legjobbjai évszázadokon át küzdöttek. E demokratikus átalakulás segítségével a társadalom olyan politikai struktúráját teremtette meg, amely lehetővé tette a politikai erőviszonyok átrendeződését, végső soron a szocialista társadalom fölépítését. Dr. S. P. Befejeződött a kampány a Kaposvári Cukorgyárban, ahol a termelési eredmények értékelésével egy időben már arról beszélnek, hogyan készülnek a teljesítményt javító beruházásokra és a régi termelőberendezések karbantartására. A kampány idején főzött kétezer vagon cukor sok ezer ember szorgalmát dicséri. A zárszámadó közgyűlések Somogybán igazából csak a hét végén kezdődtek el. A számvetés napjaiban a terv- készítés is kitölti a termelőszövetkezeti vezetők idejét. Sokan közülük bizonyára nagy figyelemmel olvastak a megyei tanács végrehajtó bizottsági üléséről, amelynek egyik napirendje a mezőgazdasági szakember és szakmunkásellátás javításával foglalkozott. A gondok még nem oldódtak meg, ám a következő években várhatóan javul a helyzet. A vb-ülésen megtárgyalták a járási hivatalok működésének tapasztalatait, kapcsolataikat a községi tanácsokkal és a szakigazgatási szervekkel. Szó volt a szarvasmarha- tenyésztés feladatairól is. Somogybán az állattenyésztés adja a nagyüzemek árbevételének a felét, s ebből harminc-negyven százalék a szarvasmarhaágazaté. .Megyénk állattenyésztése az országos ellátásban és az exportban is jelentős helyet foglal az egyesülésekkel1 na esőre. Szerencsére sem a másutt is csökkent a hozam. Üjravetésre került sor a cukorrépánál 56 hektáron, ám így is a növényállománynak csak a 60 százaléka maradt meg a betakarítás idejére. Pótolta viszont a kiesések egy részét hajdinavetés; a 300 mázsa értékesítéséből több. mint negyedmillió forinthoz jutott a szövetkezet. Összességében a növény- termesztési ágazat 123 ezer forint többletbevételt adott, az állattenyésztésnél viszont 677 ezer forint kiesett bevételt rögzíthetett az év végi mérleg. Annak, hogy az egy tehénre jutó évi tejhozam elmaradt a tervezettől — 2489 litert értek el, s megyei viszonylatban ez egyáltalán nem rossz átlag —, több oka is van. Egyebek között az, hogy a rendszeres vízhiány miatt akadozott az itatás, aztán eltolódtak az ellásí ciklusok, s végül — ez ugyancsak fontos tényező — nem volt elegendő pillangós takarmányuk. A sertéstenyésztést tavaly átszervezték. Az ISV tervei alapján — a korábbi nagymérvű malacelhullások csökkentése érdekében — elké- j szítették a battériás malacnevelőt. (Bagyari Lajos főáí- I .attenyésztő: »Ezzel a mód1 szerrel elértük, hogy a malacokat korábban leválaszthatjuk, s így javul a kocaki- hasznélás. A battériás megoldás révén mérséklődött a fertőzési veszély. Most 2,8 kiló takarmány felhasználásával elérjük az 1 kilós súlygyarapodást az 5—30 kilós malacoknál. Erre korábban 4 kiló eleség kellett...«) A múlt évi gazdálkodás eredményeként végül is a tagok és az alkalmazottak részesedésére több jutott, mint az előző évben, így az egy dolgozónak jutó évi átlagbér meghaladta a 28 900 forintot. I Az egy tízórás munkanapra jutó kereset több mint 124 forint. Sokat várnak a battériás malacnevelési módszertől. el. A jelentés megállapítása szerint a figyelemre méltó fejlődés ellenére még nagyon sok a megoldásra váró feladat. A hét derekára megérkezett a tél. Ahogy »illik«: hideggel, széllel, hóval. Az ország más vidékeivel ellentétben nálunk nem volt különösebb fennakadás. Hogy mégis sok a baleset? Az autósok egy része még mindig nem érti, mit takar a megfogalmazás: az útviszonyoknak megfelelő sebesség. A negyven kilométer is lehet indokolatlanul sok a márvánnyá fagyott úttesten. S ilyenkor, télen a lakott területeken a máskor elvártnál nagyobb figyelemmel kell vezetni — igaz, gyalogolni és kerékpározni is. .Néhány közúti szerencsétlenség bekövetkezésében ludas volt a lefutott gumi is. Rosszul számol, aki ócska gumikkal akarja »kiböjtolni« a telet; ha már a balesettől nem fél, tartson a rendőrségi ellenőrzéstől, mert az a gumik minőségére is kiterjed. A megyeszékhely kulturális ! érdekessége Korniss Péter fo- j tákiállítása. A képtárban re- J kord született: eddig több mint háromezren tekintették meg a művész képeit. Maradjunk még egy kis időre a képtár szomszédságában — de egyáltalán nem a műélvezet miatt. Azon a környéken igen sok az ittasan elkövetett garázdaság, az URHkocsik rendőreinek arrafelé majdnem minden este akad tennivalójuk. A megyei alkoholellenes társadalmi bizottság a héten tartotta újjáalakuló ülését, ott igencsak kárhoztatták a sok kocsmát, ahol leihatják magukat a vendégek. Örömmel vettük a hírt a Somogy megyei Vendéglátó Vállalat igazgatójától, hogy az alkoholellenes küzdelem jegyében újabb változtatásokra készülnek. Négy vendéglőt — az Aranybikát, a Ligetet, a Szomjast és a Három Huszárt — a közétkeztetésnek megfelelő színvonalra alakítanak át, és ebédidőben a sör kivételével szeszes italt nem szolgálnak ki. Korlátozni akarják a reggeli szeszesital- kiszolgálást is. A városban várhatóan később, a munkaidők kezdete után húzzák föl a redőnyt az italboltok és a kisvendéglők. S még egy elhatározás: a Kapos éttereimben éjfélről tizenegy órára módosították a zárórát. Február elsejétől a Kedves presszóban nyitástól reggel nyolc óráig nem szolgálnak 'ki szeszt. A Zalka Máté utcai Kaposi borozót és a vásár- csarnok büféjét az eddigi hat óra helyett csak nyolc órakor nyitják ki. Remélhetően nem kell sokat várni más vállalatok, gyárak, intézményeik hasonlóan gyors — alkoholellenes — intézkedéseire sem. Pintér Dezső Mindez persze az idén jóval több is lehet. Elősegítik ezt a tavaly végzett épület- és gépberuházások, a most félretett alapok és azok a javaslatok, hozzászólások, amelyeket tegnap hallottunk — például Orsós György anyagbeszerzőtől, Porkoláb István nyugdíjastól, Kuzma János raktárostól, valamint Bogdán Józseftől és a bizottsági elnöktől, köztük Nagy Józsefnétől, a nőbizottság elnökétől. Érdemes volt odafigyelni arra, amit mondtak, és érdemes lesz az idei évben valóra váltani. Hern esz Ferenc
