Somogyi Néplap, 1976. január (32. évfolyam, 1-26. szám)

1976-01-14 / 11. szám

Bonnba utazott a külkereskedelmi miniszter Gazdasági küldöttség uta­zott tegnap Bonnba — dr. Bíró József külkereskedelmi miniszter vezetésével — a ma­gyar—NSZK gazdasági, ipari­műszaki együttműködési ve­gyes bizottság első ülésére. Az ülésen a nyugatnémet delegá­ciót dr. Hans Friderichs gaz­dasági miniszter vezeti. A dr. Bíró József külkeres­kedelmi miniszter vezette ma­gyar gazdasági küldöttség teg­nap megérkezett a Német Szö­vetségi Köztársaságba. Ma és holnap Bonnban tart első íz­ben hivatalos ülést a magyar —nyugatnémet gazdasági, ipa­ri és műszaki kormánybizott­ság — a két ország gazdasági kapcsolatainak eddigi alaku­lásáról, a kapcsolatok fejlesz­tésének távlatairól. A magyar—nyugatnémet tárgyalások három témakör­re összpontosulnak: 1. a gazdasági kapcsolatok eddigi alakulására és fejlesz­tésük lehetőségére; 2. a kooperációs kapcsola­tok értékelésére; 3. egyéb bilaterális kérdé­sekre. Az ülés keretében dr. Bíró József miniszteri szintű meg­beszélést tart nyugatnémet kollégájával, Hans Friderichs szövetségi gazdaságügyi mi­niszterrel. A hivatalos tárgya­lások csütörtökön délután jegyzőkönyv aláírásával zá­rulnak. A keddi nyugatnémet lapok részletesen tájékoztatnak a kétoldalú gazdasági kapcsola­tokban elért eredményekről és a további távlatokról. A Kölner Stadt-Anzeiger »Bő­vülő kooperáció Magyaror­szággal« címen jelenti be a magyar külkereskedelmi mi­niszter látogatását. A Die Welt gazdasági rovata kétha- sábos előzetes jelentést közöl a ma kezdődő tárgyalásokról. Az együttműködés fejlesztéséről tanácskozik Moszkvában a KGST végrehajtó bizottsága A KGST végrehajtó bizott­ságának Moszkvában kedden megnyílt ülésén a szállítás te­rületén való együttműködés fejlesztésének kérdéseit vitat­ják meg. A szocialista közös­ség országai között lebonyo­lódó és egyre növekvő nem­zetközi utas- és teherforgalom előtérbe helyezi a szállítási eszközök tökéletesítésének, hatékonyabb kihasználásá­nak kérdéseit. A szocialista országok gaz­dasági együttműködésének el­mélyülését elősegítik a KGST országok nemzetközi gazdál­kodó szervezetei is. A végre­hajtó bizottság megvitatta a nemzetközi gazdálkodó szer­vezetek megalakításának és tevékenységének egységes el­veit A végrehajtó bizottság ülé­sén a KGST-tagállamok mi­niszterelnök-helyettesei vesz­nek részt: a Bolgár Népköz- társaság részéről Kiril Zarev, a Csehszlovák Szocialista Köztársaság részéről Rudolf Pohlicek, a Kubai Köztársa­ság részéről Flavio Bravo Pardo, a Lengyel Népköztár­saság részéről Kazimierz Ol­szewski, a Magyar Népköztár­saság részéről dr. Szekér Gyu­la, a Mongol Népköztársaság részéről Damdingijn Goroo- zsav, a Német Demokratikus Köztársaság részéről Gerhard Weiss, a Román Szocialista Köztársaság részéről Mihail Marinescu, a Szovjetunió ré­széről Mihail Leszecsko. (MTI) Nagyüzem a Quiiínale-palotában A Biztonsági Tanács megkezdte a közel-keleti kérdés vitáját Az Egyesült Államok magára maradt Heltai András, az MTI tu­dósítója jelenti New Yorkból: Az ENSZ Biztonsági Taná­csa hétfőn — közép-európai idő szerint késő esté — tar­tott ülésén úgy döntött: meg­hívja a Palesztinái Felszaba- dítási Szervezetet, vegyen részt, a közel-keleti probléma, ezen belül a palesztinéi kér­dés vitáján. A. BT 11 tagja a PFSZ meghívása mellett sza­vazott, azt csak az Egyesült Államok ellenezte, míg a brit, francia és olasz küldött tar­tózkodott a szavazástól. A vi­ta kedden is folytatódott. Az ülésen a PFSZ álláspont­ját Faruk Khaddoumi, a szer­vezet politikai osztályának ve­zetője fejtette ki. A vita megmutatta, hogy az Egyesült Államok teljesen magára maradt, Izraelt félre­érthetetlenül támőgató és a PFSZ meghívását ellenző ál­láspontjával. Mint ismeretes: a BT tagjainak nagy többsége már tavaly novemberben egyetértésre jutott abban, hogy a palesztinaiakat be kell vonni a , közel-keleti kérdés vitájába. Moynihan, amerikai ENSZ-fődelegátus arra hivat­kozva, hogy »a PFSZ nem ál­lam«, ügyrendbe ütközőnek ítélte a meghívást. Ezután az­zal érvelt, hogy a PFSZ nem ismeri el Izraelt, az ENSZ egyik tagállamát. Moynihan többször is . éles hangú kiro­hanásban »totalitarianizmus- sal vádolja a BT többségét. Az amerikai fődelegátus tá­mogatására egyetlen nyugati küldött sem szólalt föl.' A brit küldött előre bejelentet­te, hogy tartózkodni fog a szavazástól. A BT 5 tagja — Benin, Líbia, Pakisztán, Pa­nama és Románia — a PFSZ részvétele, a palesztinaiak tör­vényes jogainak biztosítása mellett szólalt föl már az ügyrendi vitában. Többen — így a líbiai és a panamai kül­dött — bírálták az Egyesült Államok közel-keleti politi­káját. Jakov Malik, a Szovjetunió képviselője, felszólalásában kijelentette: országa követke­zetesen és változatlanul foly­tatja az imperializmus, a gyarmatosítás es a neokolo- nializmus ellen harcoló népek támogatásának lenini politi­káját, így síkraszáll a Palesz­tinái arab nép törvényes jo­gainak védelme mellett. Az Egyesült Államok kép­viselőjének felszólalását érintve Malik azt mondotta: a szónok megkísérelte ügy­rendi kérdésekre terelni a Biztonsági Tanács figyelmét, ahelyett, hogy valójában meg­kezdenék a napirenden sze­replő kérdés lényegi vitáját. Hozzáfűzte: a Palesztinái Fel- szabadítási Szervezet küldöt­teinek teljes jogú félként kell részt venniük a közel-keleti helyzetről folyó vitában. Megvitatták a legfontosabb nemzetközi kérdéseket is Forrcstal-kór Amerikában Nemrég Ronald Reagan, Kalifornia állam volt kor­mányzója beszédet mondott Philadelphiában. Mint elnök­jelölt általában sokat szere­pel a nyilvánosság előtt: az elnökválasztáshoz készíti elő a talajt. Philadelphiában Reagan az Egyesült Államok és a fejlődő országok — az itt használatos kifejezéssel: a »harmadik« világ — kap­csolatairól beszélt. Ezt a ki­fejezést gyakran megismétel­te. Egy esetben azonban el­szólta magát és a »harmadik világ« helyett »harmadik vi­lágháborút« (!) mondott. Be­szédének ez a része így hang­zott: »Az Egyesült Államok sokat tehet a harmadik vi­Berlinben folytatta munkáját a szerkesztői csoport összhangban az európai kommunista- és munkáspár­tok értekezletének előkészíté­sében részt vevő testvérpártok között létrejött megállapodás­sal, 1976. január 13-án Berlin­ben folytatta munkáját a szerkesztői csoport a konfe­rencia dokumentumtervezeté- neík további kidolgozására. A tanácskozáson a követke­ző pártok vesznek részt: Bel­ga Kommunista Párt. Bolgár Kommunista Párt, Dán Kom­munista Párt. Német Kommu­nista Párt, Német Szocialista Egységpárt, Finn Kommunista Párt, Francia Kommunista Párt, Görög Kommunista Párt, Olasz Kommunista Párt. Ju­goszláv Kommunisták Szövet­sége. Luxemburgi Kommunis­ta Párt, Norvég Kommunista Párt, Osztrák Kommunista Párt, Lengyel Egyesült Mun­káspárt, Pox-tugál Kommunista Párt, Román Kommunista Párt, Svéd Baloldali Párt— kommunisták, a Szovjetunió Kommunista Pártja, Spanyol Kommunista Párt, Csehszlo­vákia Kommunista Pártja, Török Kommunista Párt, Ma­gyar Szocialista Munkáspárt, Nyugat-bérli ni Szocialista Egységpárt, a Ciprusi Dolgo­zó Nép Haladó Pártja. (MTI) kát, beleértve Washingtont is ... S ha az Egyesült Álla­mok felkészültségét nézzük, egy nagy háború megnyeré­sének lehetősége sok aggo­dalomra ad okot«. A szerző fölsorolja idegességének okait: 1. a vietnami háború negatív módon befolyásolta az amerikaiak viszonyulását a katonai ügyekhez; 2. a gazdasági nehézségek elvon­ták az 'állampolgárok figyel­mét a külpolitikai problé­máktól; 3. az amerikai— szovjet kapcsolatok javulása, az emberek óhaja, akik hinni akarnak a szovjet—amerikai feszültség légkörének enyhü­lésében lelki nyugalmat te­remtett az amerikai társada­Cromiko hazaérkezett Tokióból Umberto Terracini szenátor távozóban a Quirinale-palotá- ból. Ö volt az első kommunista párti politikus, aki a vál­ság megoldásáról Leone államfővel tárgyalt. Andre j Gromiko szovjet külügyminiszter kedden befe­jezve ötnapos hivatalos to­kiói látogatását, hazautazott Japánból. A szovjet külügy­miniszter részt vett a negye­dik szovjet—japán miniszteri konzultáción és három alka­lommal folytatott hivatalos tárgyalást Mijazava Kiicsi ja­pán. külügyminiszterrel. Gro- mikót fogadta Miki Takeo mi­niszterelnök, Fukuda minisz­terelnök-helyettes és Naka- szone Jaszuhiro, a hatalmon levő liberális demokrata párt főtitkára. A szovjet diplomá­cia vezetőjét és ’ feleségét ugyancsak fogadta Hirohito japán császár és a császárné. Tokiói külügyi források szerint Gromiko és a japán vezetők megbeszélései fel­ölelték a két ország között megkötendő békeszerződést, a gazdasági, politikai és kuítu­Patlhelyzet után Elnapolták a döntést Addisz Abebában Tegnap véget ért az Afrikai Egység-szervezet állam és kor­mányfőinek rendkívüli ülés­szaka Addisz Abebában. Pe­ter Onu, a szervezet szóvivője közölte: az angolai helyzet gondos tanulmányozása után az afrikai államfők úgy dön­tötték, hogy elnapolják az ülést és az AESZ különleges bizottsága foglalkozik tovább e problémával. Onu nem volt hajlandó kér­désekre válaszolni. HÍREK A VILÁGBÓL BECSBEN ÜJRA tanácskoz­nak a kőolajexportáló orszá­gok szervezetének (OPEC) pénzügyi szakértői. A tanács­kozást a december 21-én le­zajlott terrorcselekmények miatt különleges biztonsági intézkedések mellett tartják. BIZAKODÓAN NYILAT­KOZOTT a nemrég Lengyel- országban járt Herbert Weh- ner, NSZK-beli politikus, a legújabb lengyel—nyugatné­met megállapodások parla­menti ratifikálásának esélyei­ről. 32 CIA-ÜGYNÖK tevé­kenykedett 1975-ben Francia- országban — közli a Libera­tion című párizsi napilap. KILENC MINISZTER ma­radt a helyén a Bratteli-ka- binetből Norvégia új kormá­nyában. Odvar Nordli tegnap hozta nyilvánosságra a mi­niszterek névsorát. GÖRÖG—TÖRÖK tárgya­lások kezdődtek Athénban; témájuk az Egei-tenger feletti légiközlakedés szabályozása. BELGRÁDBA UTAZOTT Jorge Campinos portugál kül­kereskedelmi miniszter, hogy részt vegyen a kétoldalú ve­gyesbizottság ma kezdődő első ülésén. PARLAMENTI VÁLASZ­TÁSOKAT írnak ki Thaiföl- dön. Kukrit . Fremodzs mi­niszterelnök ezzel akarja ele­jét venni kormánya bukásá­nak. rális kapcsolatok, valamint a nemzetközi, különösen pedig az ázsiai helyzet legfontosabb kérdéseit. Mijazava Kiicsi külügyminiszter a három sza­kaszos tárgyalást követően új­ságíróknak kijelentette: a megbeszéléseket gyümölcsö­zőnek tartja, annak ellenére, hogy a japán területi köve­telések kérdésében nem sike­rült kiküszöbölni a Szovjet­unió és Japán közti nézet- eltéréseket. Gromiko külügyminiszter hazainduiása előtt sajtóérte­kezletet tartott. Kérdésekre válaszolva egyebek között hangsúlyozta, hogy a Szovjet­unió nem kívánja ráerősza­kolni politikáját egyetlen or­szágra sem. Másrészt aláhúz­ta: a japán—kínai kapcsola­tok javítása nem mehet a Szovjetunió biztonságának ro­vására, épp ezért természetes, hogy a Szovjetunió mélységes érdeklődést tanúsít a japán— kínai béke és barátsági' szer­ződés megkötésére irányuló tárgyalások iránt. Andrej Gromiko szovjet külügyminiszter látogatásáról •kedden éjfélkor közös közle­ményt adtak ki Tokióban és Moszkvában. (MTI) ECUADOR A junta első rendelete Az ecuadori háromtagú ka­tonai junta első intézkedésé­vel betiltotta a kormányzatot bíráló írások közlését. Ennek ellenére két napilap is közölte azt a felhívást, amelyben a portugál ellenzéki pártok cso­portosulása — a múlt év jú­liusában alakult portugál front — a választások azon­nali kiírását követelte. I i lágháború érdekében«... A nyelvbotlások időnként elárulják, hogy az ember va­lójában mit forgat az agyá­ban. Amikor aztán újra el­szólta magát. így tréfálkozott: »Lehet, hogy túlságosan so­kat gondolok Oroszország­ra?«. Annak idején túl sokat gondolt Oroszországra James Vincent Forrestal, az Egye­sült Államok nemzetvédelmi minisztere, és kiugrott az ab­lakon, amikor az »orosz in­vázió« réme öngyilkosságba kergette. Ezzel kapcsolatban elmondhatjuk: a »Forrestal- kórral« Washingtonban még ma is találkozhatunk — hél itt, hol ott... Nemrég a hadügyminiszté­rium éléről távozott James Schlesingert a jobboldali amerikai sajtó kegyes jóin­dulattal »félelem és gáncs nélküli lovag«-nak titulálta, aki féireverte a harangot s úgy figyelmeztetett minden­kit »a szovjet fenyegetés nö­vekvő veszélyére«. A hivatal, amelynek- élén állott, széles körben elterjesztette az »Enyhülés a szovjet stratégiá­ban« című jelentést, amely a CIA — a Központi Hírszer­ző Ügynökség — titkos bo­szorkánykonyhájában ké­szült. A jelentés — régi és sokszorosan lejárt recept alapján — azt javasolta, hogy a Szovjetunióval az »erőpolitika pozíciójából« kell tárgyalni. Az amerikai katonai körök mai nézeteit és eszméit D. Middleton nemrég megjelent, »Megnyerheti-e Amerika a következő háborút?« című könyve tükrözi. A szerző, a New York Times című lap katonai szemleírója, védelme­zi a Pentagon nézeteit. És sajnálkozik: »Az enyhülés légköre — úgymond — meg­fertőzte a nyugati fővároso­lom széles rétegeiben. Ebben a Pentagon a bűnös — je­lenti ki Middleton —, mert »huszonöt éven át eltúlozta a fenyegető orosz veszély nagyságát«, riiost pedig ami­kor a figyelmeztetései való­ban a valóságot kezdik tük­rözni, már nem hisznek neki. Igaz, a sötét felhőnek van egy kis ezüstösen csillogó da­rabkája is. Mint a szerző megjegyzi: az amerikai stra­tégák a Kínai Népköztársa­ságot úgy ítélik meg, hogy »bármilyen fegyveres konf­liktus esetén vagy semleges marad, vagy a szövetsége­sütik lesz...« A kép azonban — hang­súlyozza Middleton — egé­szében véve igen komor. Az Amerikai Egyesült Államok­kal ellentétben »az orosz ál­lam minden vonatkozásban szilárd«. Emellett — figyel­meztet Middleton — az oro­szok »a patriotizmus óriási tartalékaival, rendelkeznek«. Mindezen okok alapján végül is levonja a következtetést: a katonai qrőt sürgősen nö­velni kell, mert ez a győze­lem szavatolója a következő háborúban... A »Forrestal-kór« nyilván­való esete forog fenn: Midd­leton könyve ismét csak a »szovjet fenyegetés« rémét idézi. Szerencsére — ahogy maga is megjegyzi — »az amerikaiak hinni akarnak az enyhülésben«, és — ezt már mi fűzzük hozzá — hitük reális számításokon alapszik. Ki lehet-e gyökeresen ir­tani a »Forrestal-kórt?« Nem könnyen, mivél a fertőzés forrása, a hadiipari komp­lexum továbbra is létezik. De már kevésbé fertőző: az eny­hülés immunissá teszi az embereket. New York G. Geraszimov (APN—KS) A Palesztinái Felszabadítási Szervezet küldöttsége a Biz­tonsági Tanács üléstermében. (Telefotó: AP—MTI—KS)

Next

/
Thumbnails
Contents