Somogyi Néplap, 1976. január (32. évfolyam, 1-26. szám)
1976-01-11 / 9. szám
Figyelmeztető tapasztalatok Díjak és gondok A Somogy megyei Állattenyésztési Felügyelőség illetékes szakemberével a múlt nyáron meglátogattunk néhány somogyi juhászaiét. Jártunk a Kaposvári Mezőgazdasági Főiskolán Tangazdaság julhtelepén, azután a nagyberki, a ibalatemszaibaidi termelőszövetkezetiben. Kitűnő tenyészállatokat, szakszerű és alapos munkát láttunk. Ezek után nem ért váratlanul a hír, mely később az országos mezőgazdasági és élelmiszer- ipari kiállításról érkezett: e gjaadaságoknak juhai szép díjaikat kaptak, s a kiállítás látogatói elismeréssel szóltak a dicséretes tenyésztői eredményt felmutató gazdasagokról. Mindez abban az évben történt, amelyiknek a végén a mezőgazdasági üzemek vezetőinek megyei tanácskozásán, elhangzott: a juhásza ttal, pontosabban a juhtenyésztéssel kapcsolatos, a IV. ötéves tervidőszakra vonatkozó somogyi célok nem valósultak meg. Hangsúlyozták, hogy az állami gazdaságok és némelyik termelőszövetkezet juhállománya,! iák nagy arányú létszámcsökkenése ellenkezik a népgazdaság érdekeivel. Ajánlatos, hogy a mezőgazdasági üzemek a termelésszerkezet átalakítása során, ne szüntessék meg a juhászabot, ne csökkentsék az állományt. Szépen csillogó érmek, országos hímév, mutatós exporteredmények az egyik oldalon^ a juhászat visszafejlődése a másikon. S mindez ott, abban a megyében, ahol megvannak a juhtenyésztésre alkalmas — másra nem is való — legelőterűletek, és ennek az ágazatnak minimális költséggel ds kielégítő férőhelyet lehet biztosítana. Mondják, hogy kevés ma már a »vérbeli«, a szakmát igazán ismerő juhász, s ez a legfőbb oka a hanyatlásnak. De van. lehetőség szakmunkások képzésére... Tehát: hiába a nagy pénz a pecsenye- és tejesbárányért, a gyapjúért — pang ez az ágazat Somogyiban. A díjak, az országos elismerések szépen fejlődő somogyi juhásza tot tételeznek föl, ehhez kellene igazodni, ezt kellene Jbizonyí- tani — nem az ellenkezőjét... Napkelte és napnyugta között — Az ember megújítja magában az emlékeket. A nagy tüzes gömb ezekben a napokban fél nyolc körül tűnik föl keleten, ha a felhők nem vonnak elé függönyt. Délután négy óra 10—12 perckor már hiába is keressük, nyugodni tér. Tél van, ez a Nap menetrendje. Mit, csinál a falusi ember a két időpont között januárban? Ezt kérdeztük Zalán, a Kossuth utca 50. számú házban. Zrínyiék laknak itt. Imre és Ambrus bácsi testvérek, Erzsi néni Zrínyi Imre felesége. Messziről indul a beszélgetés. — Anélkül kár is a szóért, ha nem abból indulunk el: milyen volt a tél a gazdaember számára. Mese, hogy olyankor pihentünk! Mindig volt dolog. Hordtuk a szánnal a trágyát, gomóöztuk a jószágot. Még a karácsony is a munkára emlékeztetett. Búza, zab, árpa lapult a szentested, megterített asztal alatt. Keretet a zsümütölő, csöndes beszélgetéshez a régi élet tárgyai, munkaeszközei adnak. Mondhatni: muzeális értékek. Több száz éves — és persze kopott tulipánú — láda, fatörzsből vájt tutuka — a baromfiak szemes étkét tárolták ebben —, »vonyogók«, a szénahúzáshoz, súlykoló, fagereb- lyék, a hajdani kenyérsütőkre emlékeztető hosszú nyelű lapát, tiloló. Járjuk a gazdaságot, vagy ahogy most mondjuk, a háztájit. — Az ember a hatvanöt— hetvenedik télen, amikor már a hajszíne is a havat idézi, megújítja magában az ereiébe két. Mis a szüléink el nein múltak, tizenkét magyar holdat műveltünk. De vállaltunk tartják: az emlékek idővel megszelídülnek. Na, mink jól emlékszünk a 28-as télre. Naphosszat havat lapátoltunk, j szinte el voltunk vágva a külvilágtól. Közben Erzsi néni saját készítésű szőtteseket hoz — gyönyörűek —, hogy bizonyítsa, az asszonynépnek is volt tálén uolga. Na. meg a tollfosztó! Azt- azonban nem hajlandó elárulni, miről is folyt a szó eg>-egy ilyen, összejö- veteli alkalmat adó eseményen. Nem, ő nem »adja ki« a faluját! Csak Ambrus bácsi somolyog boglyányi kucsmája alól: — Hajaj, volt a tollfosztó végén huncutkodás is! Kis di- nomdánom, harmonikaszó, táncikálás. Pohár bor. Az is kellett. Szőlősdombja is van a falunak, s az nemcsak munkát ad ... — Mit tudnak az eleikről, az ősökről Zrínyi bácsiék? — A szegényembernek nincs családfája. Nem kutatja. Legföljebb a dédszü’őkig. Akkor aztán elkallódnak a kalendáriumok, melyek megőrizték az elődök nevét, születési évszámát. Ebbe a naptárba szoktuk Tervek és célok Veszélyes a túlzott óvatosság — A tollfosztóban huncutság is volt. is hozzá, hogy megéljünk. Aztán, ha jó volt a nyár, ha nem: az alkutenmésrész megillette a bérbeadót. Mindig itt éltünk, sohasem vágytunk el, pedig nehéz volt az élet gyakorta. Nézzék, milyen egészséges gyerekek futkároznak ma Zala utcáin! Régebben nagyobb volt a gyermekhalálozás. Szerencsétlenség is mintha gyakrabban adta volna elő magát. Persze, hogy könnyebben élt ott a láng és hízott tűzvésszé, ahol zsúp- tetős házak voltaik, öt-ha/t is leégett egyszer. Még az időjárás is mostohábbnak tűnik így, visszatekintve, pedig azt följegyezni az állatokról is a tudnivalókat. Jószágról, baromfiról. Mondjuk, hogy mikor ültettük a tyúkot. Évkezdésre jellemző hetet zártunk. Az események közül kiemelkedik a megyei pártbizottság idei első ülése, amelyen értékelték a IV. ötéves terv eredményeit, és elfogadták Somogy V. ötéves tervének irányelveit, meghatározták az 1976. évi gazdasági feladatokat. A megye tovább fejlődik az 1916 és 1980 közötti időszakban, a követelményék azonban minden üzemben, j gazdaságban, intézményben j nagyobbak, mint az előző tervidőszakban. Ezeknek csak úgy lehet eleget tenni, ha a tana- j csők, a vállalatok készülő öt- ( éves tervei minden hasznos javaslatot tartalmaznak, a megye adottságait figyelembe véve mozgósítják a tartalékokat, s mindenhol nagyobb erőkifejtésre ösztönöznek a XI. kongresszus és a Központi Bizottság 1975. november 26— 27-i határozatának szellemében. Az élelmiszeripar fejlődésével függ össze az a közlemény, mely a lapunkban is megjelent a hét közepén. A Magyar Nemzeti Bank elnöksége hozzájárult a Kaposvári Húskombinát rekonstrukciójának 900 millió forintos hiteligényéhez. A megyei pártbizottság első titkára lapunk karácsonyi számában Somogy további fejlődését szoigáló tárgyalásokról is tájékoztatta olvasóinkat. A húskombinát rekonstrukciójáról szólva úgy összegezte a megyei párt-vb határozott véleményét: »nem szabad megengedni, hogy egy jelenleg jól működő üzem néhány év múlva elavuljon, termelése visszaessen». A bank most olyan indokolással járult hozzá a kaposvári vállalat hiteligényéhez, hogy e fejlesztéssel lehetővé válik a dobozolt sonka, különféle konzerváruk es a tőkés piacokon iS gazdaságosan értékesíthető egyéb cikkek előállítása. A befektetés pedig három éven belül megtérül. A húskombinátban — a hosszú várakozás után — igen jó hangulatot keltett ez a hír. A vezetők között. az üzemi pártbizottság helyiségeiben kisebb és nagyobb csoportokban elsősorban arról folyt a szó, mint lehetne gyorsan és jól felkészülni a beruházásra. Emberek munkáját, sorsát érinti a döntés, hiszen a baromfivonal megszűnik. Egy részük már megkezd te a tanulási, s a löbbiek is érzik, hogy az uj munkához fontos a húsipari szakmunkás-oklevél. At lé teieseb ben ugyan, de összefüggnek az ötéves tervvel a héten megkezdődött beszámoló taggyűlések is. A kommunisták azt teszik mérlegre, mit végeztek eddig a XI. kongresszus határozatainak megvalósításáért. Az alapszervezet feladatait meghatározva elsősorban azt vitatják meg mindenhol, hogy az országos, a megyei, a helyi követelményeknek megfele'ően miként gazdálkodhatnának jobban, mint növelhetnék eredményeiket. A párttagok elé azt a követelményt állították, az eddig megtartott taggyűléseken is, hogy mutassanak példát, ragadják magukkal társaikat. Pezsgő az élet a munkásőröknél — akik számadásra készülnek — a KlSZ-szerve- zetekben is e kongresszusi időben. Most nagyon sokszor írhatja le a krónikás az első jelzőt, mivel még az év ele- : jén tartunk. A mezőgazdasági j főiskolán a hét második felében ült össze először a főigazgatói tanács. E rendszeres | fórum a hallgatók és a dolgo- j zók nyelvtanulásának helyze- [ tét vitatta meg. Országosan j kiemelkedik ez a tevékenység a főiskolán. Az orosz nyelven I kívül — élve a lehetőségek- j kel — nagy számban tanulnak angolul, németül, franciául. A szakirodalom olvasásit, tanulmányozását alapozzák meg ezzel, akik rendszeres látogatói a magas színvonalú nyelvóráknak. A fiatalokkal összefüggő a főigazgatói tanács másik témája is: előkészítették az ifjúsági fórumot, az ifjúsági parlamentet. Ünnepeltünk is a héten, a felszabadulás utáni első párt- szervezet megalakulásának 31. évfordulójára emlékeztünk Kaposváron. Sokkal többen ott. voltak ezen az ünnepségen. mint máskor, pedig este kezdődött a megemlékezés. Ez azt mutatta: egyetértenek az embereik azzal a központi bizottsági határozattal, hogy a társadalmi eseményeket — éppen a munkaidő jobb kihasználása érdekében — a rhun- saidön kívül rendezzék meg. Lajos Géza Sokrétű, felelősségteljes | munka zajlik ebben az idő- j szakban a somogyi termelőszövetkezetekben: készül az é v i végi mérleg meg az idei tér- j melési és pénzügyi terv. S | egyik nem választható el a másiktól: az eredményekre i épül a terv. S ha valótlan az I egyik, eleve hamissá teszi a i másikat. Ha a mérlegben szereplő készletek közé a har- J mad- és negyedosztályú széna ; például első- vagy másodosz- | tályú minőségű szálas takar- j mányként kerül be. az önámítás súlyos árat követel az állattenyésztési ágazatban. A népgazdaság idei terve és az V. ötéves terv célkitűzései ismeretesek megyénk valamennyi mezőgazdasági nagyüzemében. A mezőgazdasági termékek termelését öt év alatt — az előző öt évhez viszonyítva — évi átlagban 3.2 —3,4 százalékkal kell növelni. S mivel az 1975. évi viszonylag kedvezőtlen volt. annak eredményeihez képest a mezőgazdaságban mintegy 4 százalékos növekedést kell tervezni az idén. A növény- termelés több mint 6, az állattenyésztés termelése 1 százalékkal nő, ám itt »a szarvasmarha-állomány kis mértékű emelkedésén belül a tehénállományt legalább 2,5 százalékkal, a nagyüzemekben ennél gyorsabban kell növelni. A sertésállomány 6 százalékkal, ezen belül a kocaállomány mintegy 10 százalékkal nő...« Fontos területei ezek a somogyi mezőgazdaságnak. S ha az előbb példaként összefüggést említettünk a takarmány- mérieg és az állattenyésztés eredményei között, azzal a szándékkal tettük, hogy felhívjuk rá a figyelmet: Somogybán nem elhanyagolható feladat a takarmánytermő területek rendbehozása, a megtermett takarmány gondos betakarítása, tárolása. A következmény — eredményeivel vagy hiányosságaival — ugyanis mindenképpen az állattenyésztési főágazatban, s főképp a szarvasmarha-te- nyésztésnéi mutatkozik meg. A termelési terv sok helyütt elkészült már erre az évre, s csak a pénzügyi részét kell még összeállítani. Másutt csak a kezdetén vannak ennek a munkának. S hogy, némely gazdaság már itt rossz útra lépett, azt az ilyen, óvatoskodó kijelentés jelzi: »Azt tervezzük, amit a múlt évben elértünk. Ezt biztosan teljesíthetjük.« De éppen az idei — és az ötéves időszakra szóló — népgazdasági terv mondja ki félre nem érthetően, hogy a termelésben fokozott eredménynöveke-. dés a cél, nem pedig a »szinten tartás«, a feladatként megjelölt számok viszonyítási alapja az előző év, illetve évek eredménye! S a megállásnak már csak azért sincs — nem is lehet — létjogosultsága, mert a termelés növekedéséhez minden feltétel megvan. Műtrágyából, növényvédő szerből, gépből elegendő «ill a gazdaságok rendelkezésére, hogy az óvatoskodás helyeit reális, az eddiginél nagyobb célokat tűzzenek maguk elé. Aztán alig akad mezőgazda- sági termelőszövetkezet vagy állami gazdaság Somogybán, amelyik ne .volna részvevője valamelyik iparszerű termelési rendszernek, és sorra belépnek a termelésbe — teljes feltöltéssel — a szakosított állattenyésztő telepek. Nincs akadálya tehát, hogy növekedjenek a területegység hozamai a növénytermesztésben, 6 fokozódjon az állatállomány termelőképessége. A vízgazdálkodási és talajvédelmi társulatok segítik a mező- gazdasági üzemeket abban, hogy a talaj termékenysége fennmaradjon, illetve javuljon, s hatékonnyá váljék a talajvédelem és a talajművelés. Megyénk felsőfokú mező- gazdasági oktatási intézménye, a Kaposvári Mezőgazdasági Főiskola, nemcsak jól képzett szakembereket bocsát ki évről évre, hanem kutatásaival eredményesen előmozdítja az állattenyésztés fejlesztését is. E tevékenysége révér\ — hasznát tekintve — túllép a megye határain. A most készülő rövid és közép távú üzemi terveknek mindezek figyelembevételével kell készülniük megyeszerte. Ahol az erre az évre és az V. ötéves terv időszaká-a szóló népgazdasági tervek egyszeri elolvasás után hosszú időre az íróasztal fiókjába kerülnek, ott a feladatok meghatározásánál a gazdasági célok elszakadnak az országos tervektől. Pedig ha csupán egyetlen, somogyi vonatkozásban igencsak lényeges előirányzatot veszünk — azt, hogy a népgazdaság V. ötéves terve ötévi átlagban a tejtermelés 15 —16 százalékos növekedését írja elő —, nyilvánvaló, hogy bőven vannak tennivalói megyénk mezőgazdasági üzemeinek. E téren az ország megyéi közt elfoglalt utolsó hely is figyelmeztet: egyebek közt a határozott tervek szükségességére — és azok következetes megvalósítására. H. F. Ritka pillanat. Elég a mültidézésből. A jelenről essek most már szó! — Annyit megmondok: lay. nyugdíjasfejjel sem henyélés a falusi ember tele. Kis jószág. most is van. Jófajta or, gona-, fagyalvesszőből ilyen- | kor mesterei az ember vesz- j szősöprűt. A szilfacsiatag is 1 jó ehhez. Tudják mi az? Az a vessző, ami a lenyesett fának a tövében nő. A piros som, az kiváló! A szőlő is vonz télen, akárcsak a többi évszakban. Aki dolgozik, boldogul. Ebben törvény van. Igaz: minik nem nézzük a tévét, nincs is. De villanytól megy a daráló. lit vitaba szállnék velük. Kell a munkáról , felejtkezés is. Talán ugyanezt mondja a lányuk, aki Siófokon él, a saját la oám. — Hanem ez az idő, ez nem teli. De az is igaz, hogy emlékszünk régebbről egy ilyen télre is. Na, azt mondták: oda a termés, nincs hó, ami a földet takarja, melegítse. Hát nem akkor lett a legjobb termés?! Leskó László Fotó: Gyertyás László íj díjszabás házhoz fuvarozásra Segédkönyv a vállalatoknak A közlekedés- és postaügyi miniszter — a belkereskedelmi miniszterrel, az Országos Anyag- és Árhivatal elnökével egyetértésben — módosította az áruk házhoz fuvarozási díjait. Az új díjszabás az árakon kívül abban is eltér a régitől, hogy a korábban vitára okot adó szövegezést egyértelműen fogalmazták meg benne, szabályozták a tehergépjárművek napi foglalkoztatási idejét és teljesítményét, ösztönzik a fuvarozókat a kocsik jobb kihasználására. Az új rendelkezés egységesítette, egyszerűsítette a díjelszámolást is. Ugyancsak újdonság, hogy — miután részarányuk az áru- szállításban egyre növekszik — meghatározták a különle- | ges felépítésű, célú és szolgáltatású járművek díjait. ■ amelyeket korábban egyéni kalkulációval állapítottak j meg. Az új díjszabás szerint a j vasúti és a közúti teherfuva- j rozás díjai január 5-től átla- J gosan 12 százalékkal emelkedtek. A közúti fuvarozás- | ban átlagosan 10 százalékkal j drágult a súlydíjas, 15 száza- j lékkai az órakilométer-díjas , | és 20 százalékkal a darabáru- J j szállítás. Ez utóbbin belül a I távolsági díjak 30 százalékkal, | a szállítótartály-használati di- ; jak 40 százalékkal emelked- I tek, a háztól házig szállítás j díjai viszont nem változtak. | A vasúti expressz árufuvaro- j zás díja a darabáruéhoz ha- 1 sonlóan 20 százalékkal lett magasabb. A fuvareszközök ! jobb kihasználása érdekében ! a gépjármű állásdíjakat 56 | százalékkal növelték, viszont j — hasonló céllal — az eddi- I ginéi 27 százalékkal nagyobb | kedvezményt adnak a fuVa- j roztatóknak a többletraksúly j után. A díjszabás módosítása természetesen érinti a lakosságot is, hiszen — mint azt már hivatalosan közzétették — a szolgáltatások körében az árufuvarozás dijai átlagosan 16 százalékkal emelkedtek; a tehertaxi díja 10 százalékkal, a darabáru-szállításé 20 százalékkal. A házhoz szállítás díja — akár a Boyszol- gálat, akár a Fősped, a Volán vagy a kereskedelmi vállalatok saját kocsijával viszi házhoz az árut — 40 százalékkal magasabb. Ennek megfelelően változtak a kereskedelmi házhoz szállítás úgynevezett darabdíjai is.
