Somogyi Néplap, 1976. január (32. évfolyam, 1-26. szám)
1976-01-01 / 1. szám
1975. december 31-én, az év utolsó munkanapján, százhat mázsa vasat olvasztottak meg a hatszáz milliméteres, vízhűtésű olvasztó kemencében a Kaposvári Villamossági Gyár 2. 6zámű gyáregységében. A Vörös színű, folyékony vas hőmérséklete 1360 Ceisius-fok. Szürke öntvények készülnek itt, villanykapcsolók alkatrészei, víz-, gáz- és olajvezetékek zárócsapjai. Sötét munkaruhát viselő férfiak — védőszemüveggel, kormos arccal. Ez az öntöde. Egyetlen rossz lépés, mozdulat, és elkerülhetetlen a baleset. A folyékony vas kíméletlen. Csendben, kimért lépésekkel járnak az öntök. Az öntöde vezetője azt mondja, egyre kevesebb a munkáskéz, mind többen mennek nyugdíjba. Utánpótlás nincs. Kevés az igazi szakmunkás is .. . Két kemence van, de most csak az egyik dolgozik. Naponta váltják őket. Amíg az egyikben olvasztanak, a másikat karbantartják. Rendnek es fegyelemnek kell lennie. Mindig irigyeltem az öntőket, a martinászokat: bármennyire veszélyes is a munkájuk. de nagyon szép. Órákig el lehet nézni. tént-e baleset, minden rendben ment-e... Dél van. Pontosan tizenkét óra múlva előkerülnek a viaszgyertyák, az ólomdaraJubilál a Déryné Színház 25 év derűs perceiből Szántó Margit Jászai-díjas, a színház alapító tagja. A János! vitézben a gonosz mostohát játszotta, amikor előadás után az ifjabb nézők hosszú sorban autogramért várakoztak. Egyenként adták át a füzetet az öltözőasztalnál ülő szereplőnek. Az egyik kislány Szántó Margithoz ért, aki készségesen nyúlt a füzet után. A ' leányka kikapta a kezéből és megbotránkozva rászólt: — Eriggyen már, magától nem kell... és szégyellje magát. A művelődési otthonban véget ért az előadás. A színészek megköszönték a tapsot, majd énekelve, jókedvűen igyekeztek az. öltözők felé. Zengett az épület az áriáktól. Ideges, erélyes kopogás az öltöző ajtaján, majd belépett a helyi igazgató. — Drága művészeim, nagyon kérem, hagyják abba az éneklést! A közönség tódul vissza a terembe! Kis falu a Bakony tövében. Paraszti tárgyú színművet játszanak. A díszlet falusi ház egyszerű szobája, a szereplők kendősen, csizmában, kopott! paraszti munkaruhában. Jó j negyed órája folyik már az [ előadás, amikor éles hang si- vít át a nézőtéren: — Anyuuuu . . mikor jön- | nek már a színészek ...? Orbán Leó bácsi emlékét kegyelettel őrzi a színház. Kitűnő zenész és karnagy volt. A i törékeny kis emberke olyan energikusan vezényelt, mintha legalább 200 tagú zenekar összhangjáért felelne. Hévvel, leszegezett fejjel sújtott a levegőbe. Nyomában mennydörgésszerű fortisszimót vártunk. Lágyan és magányosan, árván egy szál fagott szólalt meg . .. Hiába sötétedett el a nézőtér, addig nem kezdte el a nyitányt, amíg nem volt teljes csend a nézőtéren. Egyik községben a zsivajnak sehogy sem akart vége szakadni. Végül egy tagbaszakadt néző az első sorból türelmét vesztve felugrott, ódaállt az alig derekáig érő Leó bácsi mellé, és harsányan elkiáltotta magát: — »Emberek, nyughassanak már, hát nem látják, hogy az öregúr szólni akar?« ... Gyermeiyen, a festői fekvésű Komárom megyei faluban gyakran játszik a Déryné Színház. A helyi italboltban népes törzsközönsége előtt különleges tehetséggel biliárdozott a tsz állatgondozója. Saját bevallása szerint még soha nem látott színházi előadást. Szívesen elmenne, ha zebrát, majmot, kardnyelőt hoznak a faluba. A cirkuszt szereti. A szervező titkár a színház tiszteletteljes vendégeként meghívta a biliárdbajnokot feleségével együtt a következő előadásra. Éppen a Liliom fi szerepelt a műsoron, amjikor feltűnt a házaspár. A színházi titkár kíváncsian figyelte, hogyan viselkednek életük első színházi előadásán. Kézen fogva ültek, és elmélyülten figyeltek minden szóra, mozdulatra; és önfeledten nevettek. Szünet után az asszony egyedül ült a helyén. Hol lehet a »szökevény«? Lihegve kocogott visz- sza kis idő múlva. Kezében jókora disznótoros csomag és egy literes üveg volt. — Minden gyönyörű — mondta —, ezeket ossza szét a bohócok között... D. F, Bútor és életmód Pacfok, ládák, falitékák Az év utolsó előtti éj6za,- káján is dolgozott a műszak. Szilveszter napján a déli harangszó a munka befejezését jelezte: leálltak a gépek, az emberek, befejezték az 1975-ös évet. — Az idén mennyi vasat olvasztottak? Az öntöde vezetője vállat von: — Talán a statisztikusok meg tudnák mondani... Hiába kérdem, hogy menynyi termék készült el, nem kapok váiaszt; a szamok* jelentéktelenek a számukra. Naponta fölveszik a munkásruhát, elvégzik a veszélyes feladatukat, aztán hazamennek. Nem a számok az érde- sesek. Sokkal inkább az: törA salak folyékony üvegként ömlik ki a kemence oldalán. Mintákat rajzol, formákat önt néhány pillanatra. — Ilyenkor szilveszterkor van egy szokás. Viaszt vagy ólmot öntenek az emberek egy tál vízbe, jövendőmondónak ... — Hallottam róla, ismerem, de én még soha sem öntöttem magamnak. A suszternek is lyukas a cipője. Másnak szívesen megcsinál az ember bármit, de magának azt mondja: ráér, van idő. Tudja, az egészben az a rossz, hogy másutt- már szilvesztereznek, s szilveszter éjszakára készülnek, ezek az emberek pedig dolgoznak. Egy percre sem hagyhat ki az agyuk. bök. Gondos kezek megolvasztják őket, s egy apró kanállal formát öntenek. A forma, a tálba kirajzolódó formák jövendőt mcjndanak — így tartja a néphit... Figyelem az öntőket. Az izzó salak formákat rajzol, de nem néz rá senki. Január második napja az új év első munkanapja. Akkor minden kezdődik elölről. Reggel megindul a néha az 1380 Celsius-fokot is elérő forró vas a kemence oldalán. Sötét munkaruhát viselő férfiak kezdik el az új esztendőt — ott, ahol abbahagyták. Nagy Jenő A szakemberek és a népművészet iránt érdeklődők között egyaránt nagy népszerűségnek örvend a Corvina kiadó sorozata, a Magyar népművészet. A sorozat tervezői eddig a magyar népi kerámiáról. a hangszerekről, a dalokról, a pásztorfaragásokról, a táncokról jelentettek meg kötetet. Most a magyar | nép bútoraival foglalkozik a | sorozat legutóbb megjelent könyve, K. CsilLéry Klara szerkesztésében. Talán az eddigieknél is többen forgatják ezt a kötetet, hiszen a népi bútor manapság reneszánszát éli. A könyv felsorakoztatja a régi falusi háztartásokban előforduló szinte valamennyi jellegzetes darabot. Leírja, hogy az egyes tárgyak milyen fejlődésen mentek keresztül, amíg elérték végleges formájukat, s rendeltetésüknek legEPÜLŐ KAPOSVÁR Új Bakóházak, középületek Az V. ötéves tervben újabb lakótömbök, művelődési intézmények, üzletek épülnek Capos vár északnyugati város- ■észében. A Kanizsai, a Füredi és a Béke utca által hatá- :x>lt terület beépítési tervét a Pécsi Tervező Vállalat készítette. Beépítését a Somogy megyei Állami Építőipari Vállalat végzi. A D-szektorhan — ahol 520 lakás épül és a munka már folyik — a lakások átadásával egyidejűleg elkészül az ABC-áruház, egy bisztró és egy cukrászda. 1976-ban megkezdik a 24 tantermes gyakorló általános iskola építését, majd egy 80 személyes bölcsőde és egy 100 személyes óvoda is készül itt. Tágasabb, levegősebb lesz e terület, nagy játszótereket és zöldterületeket alakítanak ki. I lagos alapterület mellett a terv számol a nagycsaládosokkal is. és nem hagyja figyelmen kívül a gyermek nélkül élő házaspárokat, illetve ma- I gányosokat. Lesznek két és I fél szobás és másfél, illetve egyszobás lakások is. Az egyes szektorokban hőközpontok épülnék, melyek a tömbfűtőműből kapják a fűtési energiát és a meleg vizet. A tervek szerint évente 400 —520 lakást adnak át. JÁRULÉKOS BERUHÁZÁSOK 1. A—B szektor: Autóparkoló + garázs (II. ütem: VI. ötéves terv*). 2. A—B: 24 tan- | termes gyakorló ált. iskola. 3. j A—B: 100 személyes óvoda. 4. A—B: ABC-áruház. 5. A— B: 80 személyes bölcsőde. 6. C: Étterem. 7. C: Gyógyszer- tár + orvQsi rendelő. 8. D: Cukrászda.''9. D: ABC-áruház. 10. D: Bisztró. A 2209 lakás öt típusból készül. Az 53 négyzetméteres átjobban megfeleltek. Érdekes például, hogy a népi bútorok, elsősorban az ülőalkalmatosságok egy része ókori, egyiptomi eredetű. A szerző tájegységenként is bemutatja' az egyes fajtákat, ismertetve annak okait, hogy az miért éppen ott honosodott meg. Nem hagyja figyelmen kívül azt sem, hogy a bútor elhelyezésében, sőt használatában milyen, társadalmi közösségi szokások játszottak közre. A falusi tiszta szoba legmegbecsültebb része az a sarok volt, ahol az asztal állt, körülötte sarokpad, fölötte a szentkép. Ez elsősorban a családfő helye volt — egyes vidékeken az asszony nem is ült le ehhez az asztalhoz, . csupán mellette állva kanalazta az ételt. Idegen, vagy akár csak családba tartozó gyerek hívás nélkül a szobának ebbe a részébe nem is mehetett. A bútorok formai gazdagsága mindig a társadalom gazdasági helyzetéhez kapcsolódott. A törökdúlás idején például ritka parasztcsaládnak volt faragott bútora. NaI gyon sok helyen még ágyra sem tellett. A könyv bemutatja a bútorok díszítését — ugyancsak tájegységek szerint. Végigvezeti az olvasót — sok képpel illusztrálva mondanivalóját —: miként változott a stílus, a faragott- ból sok helyen hogyan lett festett. Ennek gazdasági oka volt. A festést ügyes kezű asszonyok is elvégezték, a férfierőt igénylő faragás drága volt. A népi bútor kultusza nem régi keletű Magyarországon. Először 1867-ben egy kiállításon keltett érdeklődést néhány láda, majd Bécsben, Bu- ! dapesten is kiállítottak néhány szép darabot. Ezt követte az 1896-os ezredéves kiállítás. Ezek anyagát használták föl később a Néprajzi Múzeum gyűjteményeinek összeállításakor. Azóta sokan foglalkoztak a bútorminták, a díszítés gyűjtésével, rendezésével. A kötetben helyet kaptak a kaposvári népi bútorkiállításon bemutatott ládák, falitékák. Van egy somogyi szekrény is Bizéből. S. M. Ifjú vadászok, természetbarátok klubja Alig több, mint egy esztendeje, hogy a Kaposvári- Mezőgazdasági Főiskolán bevezették a vadgazdálkodás fakultatív oktatását. A hallgatók egy félévig tanulják ezt a tárgyat, és allami vadászvizsgára készülnek föl. A kevés óraszám a magyarázata annak, hogy vajmi keveset sajátíthatnak el a kötelező anyagon felül. Ezért azok a hallgatók, akik ez iránt az ágazat iránt érdeklődnek, örömmel vették, amikor az intézetben megalakult az ifjú vadászok és természetbarátok Fekete Istvánról elnevezett klubja. — A klubnak jelenleg 35 tagja van — mondja Pintér Éva tanársegéd, a klub vezetője. — Létrehozása elsősorban a hallgatók érdeklődésének köszönhető, s a fakultatív oktatás kiegészítése ez. Vadászati kultúránk jövője függ attól, hogy milyen beállítottságú, vadgazdálkodásban, vadvédelemben mennyire járatos üzemmérnökök kerülnek ki a gazdaságokba. A klub programja rendkívül gazdag. Sok előadást tartanak, meghívott előadók, országos szaktekintélyek beszélnek tapasztalataikról. Az előadásokat általában film- és diavetítések kísérik. A témakörök változók. A klubtagok megismerkedhettek a vadászfegyver-történettel, a madárvédelemmel is. Idősebb, több évtizedes múlttal rendelkező vadászmestereket hívnak meg. Az ilyen beszélgetések általában az éjszakába nyúlnak, izgalmas történetek elevenednek meg. A legizgalmasabbak az erdőn, a természetben tartott klubfoglalkozások. A tavasz- szal például a tokaji parkerdőben vetélkedőt rendeztek, ahol skeet- és futóvadlövésben, növény-, madár- és nyomismeretben mérték ösz- sze tudásukat a klubtagok, de jól vizsgáztak etikai kérdésekből is. A lövészet a klub állandó programjához tartozik csakúgy, mint a társasvadászat, ahol a hallgatók egyelőre hajtőként vesznek részt. A nagybajom! Üj Élet vadásztársaság erdeje az állandó gyakorlóterületük. Segítenek a vadetetők, a magaslesek készítésénél és karbantartásánál, a téli vadetetésnél. A programot kirándulások is színesítik. Elmentek a zalaegerszegi .vadászati kiállításra; több rezervátumot és arborétumot is megtekintettek. Terveznek egy kirándulást Budakeszire, a vadbiológiai kutató intézetbe. Tavasszal rendezik meg a Fekete István-eml ékünnepséget, és hozzájuk látogat Széchenyi Zsigmond özvegye, aki afrikai útjáról tart élménybeszámolót, filmvetítést. Vannak néhányan, akikből hivatásos vadász lett. Persze a klubnak elsősorban nem az a célja, hogy hivatásos vadászokat neveljen, hanem az, hogy olyan mezőgazdászok váljanak a klubtagokból, akiknek a vadgazdálkodás is szívügyük. D. T. / ■ ■ O ntvé nye k
