Somogyi Néplap, 1976. január (32. évfolyam, 1-26. szám)
1976-01-06 / 4. szám
Leltározás után I Elveszik a pénz, s oda a tisztesség is Készülnek a zárszámadásra A kaposvár—kaposmérői Latinra Termelőszövetkezet főkönyvelő-helyettesét, Nagy Sándort papírhegyek, kimutatások, jegyzőkönyvek között találtuk. Alig látni az íróasztalt a sok irattól. A külső szemlélő számoszlopok összevisszaságát látja csupán, a szakértőnek azonban ezek a számok többet mondanak minden szónál. A leltárt egyezteti Nagy Sándor, hogy megkezdődhessen a nagygazdaság zárszámadásának a készítése. — A gazdaságban három bizottság leltározott az idén. Nagy üzem a mienk, föl kellett osztani a területeket ahhoz, hogy pontos és főleg gyors munkát végezhessünk. Az a bizottság, amelynek én voltam a vezetője, az akkumulátorüzemet. a zöldségboltokat s a fuvarozórészleget leltározta. A munka december első napjaiban kezdődött, s ugyancsak sietni kellett, hogy időben elkészüljenek vele. A zöldségüzleteket nem lehetett az ünnepek előtt lezárni, hiszen a vásárlók károsodtak volna. Nem könnyű feladat ez annak, aki először csinálja, de annak sem, aki huszadszor. Nagy Sándor az utóbbiak közé tartozik. — Huszonhárom éve vagyok tagja a termelőszövetkezetnek. Most veszek részt huszadszor a leltározásban. Tizenhét évig főkönyvelőként dolgoztam, így sok tapasztalatot szereztem ezen a területen. A gazdaságot jól ismerem, hiszen az egyesülés után egy évig belső ellenőr voltam. Egy év telt el az egyesülés óta. Az idei leltározásnak tehát különösen nagy a jelentősége. A gazdaság tevékenysége rendkívül sokoldalú, és minden apró mozzanatot feltárni, megvilágítani ncyn könnyű dolog. — Mennyit dolgozik ilyenkor? — Nem tudom. Nem is nézem, hogy ■ lejárt-e a munkaidőm, vagy ünnep van-e. Szombaton is csak azt vettem észre, hogy már hat óra van. Vasárnap sem pihentem. Nem mintha kötelező lenne ilyenkor is a munka, de ha az ember szeretne időben végezni, akkor nem szabad sajnálni a vasárnapot sem. A leltározás, a készletek számbavétele, fölmérése tulajdonképpen a zárszámadás első mozzanata. De nemcsak a zárszámadásé, hanem a tervezésé is. A itt szerzett tapasztalatok figyelembevételével könnyebb és reálisabb lehet a tervezés, bizonyos hibák eleve kiküszöbölhetők. Ez azonban már a következő lépés. Az első a zárszámadás lesz. A múlt évet pedig minél előbb le kell zárni, hogy nagyobb lendülettel kezdhessenek az idei tervek megvalósításához. Még egy hónap, és annak is nekiláthatnak. Szeretnék ugyanis február elején megtartani a zánszámadó közgyűlést. Ennek pedig a mostani felelősségtelje munka befejezése a feltétéle. D. T. Perel az uzsorás, követel a kontár A holnap traktorai Egyenletesen halad a traktor a szántóföldön. Traktor- vezetőt nem látunk a fülkében. A kíváncsi szemlélődő végül is messze, a szántó szélén, megpillant egy embert, aki kapcsoló szerkezetet tart a kezében. Ezzel meg is ol-1 dódott a rejtély: a traktort távvezérléssel üzemeltetik. Ez a jelenet ma már nem utópisztikus. A fejlett ipari országokban a kutatók már a jövő traktorait szerkesztik. A mai ismert traktorok Dieselmotorjai viszonylag nagy helyet foglalnak el, karbantartásuk és ápolásuk bonyolult, fáradságos. Egyes szerkesztők éppen ezért a gázturbinában remélik megtalálni a jobb megoldást. Az első gázturbinás traktorokat már elkészítették a Szovjetunióban és az Egyesült Államokban. A tervezők azonban több akadállyal is találkoztak. A gázturbina például túlságosan sokat fogyaszt. Az új traktortípus fejlesztésénél feladat egyrészt a tüzelőanyag-fogyasztás csökkentése, másrészt a közlőmű tökéletesebb megszerkesztése (a közlőmű viszi át a turbina rendkívül nagy fordulatszámát a traktor viszonylag kis fordulatszámú kerekeire). A villamos traktorokat mór a második világháború előtt kipróbálták a Szovjetunióban. Ezek munka közben jól beváltak, de teljesítményüket néhány bonyolult megoldás rontja. E traktorok ugyanis transzformátor állomáshoz vannak kötve. A traktor tetejére kábeldobot szerelnek, amely folyamatosan le-, illetve föltekercseli a mintegy 500 méter hosszú kábelt. A vezeték gyorsan kopik, és fennakadhat a terep különböző akadályain. A traktort nehéz átszállítani egyik területről a másikra. Hosszas kísérletezés után ezért a próbálkozások abba is maradtak. A tervező mérnököknek azonban továbbra is az a véleményük, hogy célszerű visz- szatérni a »kötött« traktorok ötletéhez. A villamos ipar ugyanis közben újszerű, rugalmasabb műanyagokat talált a vezetékek szigetelésére, s a vezetékeket ma már kisebb átmérővel, szilárdabb kivitelben gyártják. A szakemberek arra a lehetőségre is gondolnak, hogy a villamos energiát vezeték nélkül úgy vigyék át a traktorra, mint a rádióhullámokat. Az ilyen traktorokat tükörantennával tervezik fölszerelni, amelyek képesek a vezeték nélkül érkező áram felfogására. Ez a megoldás óriási fordulatot hozhat a mezőgazdaság gépesítésében. A jövő mezőgazdasági erőgépparkjának egy sokat ígérő csókkal fölszerelt kerekek javítják a traktor vontató és tapadó tulajdonságait. Ez rendkívül fontos, mivel így a traktorok bármilyen talajon képesek dolgozni, és a közutakon gyorsan közlekedhetnek. A jövő traktorainál forgatható vezetőfülkét készítenek. Néhány típusnál (pl. K— 700-as) a kormányozható tengelyt a traktor közepén helyezik el: ezzel a megoldással növekszik a traktor teherbírása, fordulósugara viszont csökken. A fejlett mezőgazdasággal rendelkező országokban a szerkesztő mérnökök foglalkoznak az automatikus traktorok kifejlesztésével is. A legfontosabb kérdés a helyi terepviszonyokat is figyelembe vevő távirányítás. Túlzás lenne azt állítani, hogy a traktorok önműködő vezérléséhez már megtalálták a megfelelő megoldást. Teljesen automatizált traktorból — bár egyedi megoldások ismeretesek — az üzemszerű alkalmazáshoz beváló típus kialakítása a következő évtizedek feladata Dr. László László 0 Somogyi Néplap típusát, a Diesel elektromos traktort, már néhány évvel ezelőtt kifejlesztették. A Diesel-motor itt egy áramfejlesztőt működtet, a traktort pedig villamos motor hajtja. Az elv megegyezik a Diesel-mozdonyok elvével. Az ilyen traktorok előnye, hogy a Diesel- és a villamos hajtás előnyeit egyesíti, hátránya viszont a nagy súly és a magas előállítási ár. A jövő villamos traktorának másik változatát a fűtőanyagcellák táplálják. A fűtőanyagcellákban az éghető gázok vegyi energiája közvetlenül villamos energiává alakul át. Üzemanyagként gáz halmazállapotú hidrogén, esetleg metanol vagy földgáz szolgál. Az ilyen traktor zajtalanul üzemel, nincsenek kipufogó gázok. A már elkészült kísérleti berendezések legalább 20 LE teljesítményt adnak le a sok, kis méretű cellából. Egyelőre ez a hajtóműtípus is sok üzemanyagot fogyaszt. Ez azonban csak műszaki jellegű nehézség, amit a későbbiekben bizonyára legyőznek a szakemberek. A villamos traktor ténylegesen csaknem 90 százalékos hatásfokot képes elérni, (összehasonlításképpen: a gőzmozdony hatásfoka 7 százalék, a Diesel-motoré pedig 25—30 százalék.) A közeljövő traktorainak legnagyobb része a tervezők szerint nem hemyótalpas, hanem kerekes traktor lesz. Nagyobb sebességnél ugyanis a gép lánctalpai már akadályt jelentenek: egyrészt gyorsan kopnak, másrészt mozgatásukhoz sok energia szükséges. (Ráadásul a gumiabroncsok jelenlegi hasznos élettartama kb. 5000 óra, a lánctalpaké pedig mindössze 2000 üzemóra, sőt a homokos talajú szántóföldeken még ennél is kevesebb.) A kerekes traktorokat könnyebb irányítani. A légtömlős abronA megyei főügyészség vizsgálata A férfi módfelett elégedett volt magával, nagy nyereségre számított. Egy zöldség-kiskereskedőnek négyezer forintot adott, hogy alapítson üzletet, azután pedig rendszeresen telezze meg vele a havi bevételt. Megállapodásukat a KIOSZ — természetesen — nem hagyta jóvá. A kiskereskedőnek azonban nagy szüksége volt a négyezer forintra, mert a megszerzéséért még hamis munkaszerződést is kötött. Ez ugyan nem tartalmaz-, ta a tisztességtelen követelést, ám a személyes elszámolásoknál kettőjükön kívül más nem volt jelen ... A kereskedő minél előbb szeretett volna kimászni az ügyből, és három hónap múltán semmisnek tekintette a szerződést. Nem így a férfi, aki pert indított a kereskedő ellen, s húszezer forintot követelt. Az ügyészség fölfigyelt az igényre: várhatóan 6e a hitelező, se a kereskedő nem jár jól, viszont gyarapodik az államkassza... Hogy nem ez az egyetlen ilyen eset, mindenki tudja. Azt azonban már kevesebben, hogy az utóbbi években Somogybán megszaporodott azoknak a polgári pereknek a száma, amelyekben egyesek a bíróság előtt is érvényesíteni spekulációs törekvéakarják seiket. A Somogy megyei Főügyészség 1972-ben az ügyek hét százalékában fedezett föl spekulációt. Egy tegnap befejeződött vizsgálat vezetője, dr. Nagy Jenő megyei főügyészhelyettes szerint az áttanulmányozott ötszáz perből ötvennyolcban találták a megengedhetetlen ügyeskedés nyomait — az arány a hét százalékról körülbelül tizenkét százalékra emelkedett. Ennek ellenére nem lenne indokolt vészharangokat kongatni, bár néhány jelenségre az eddigieknél alaposabban oda kell figyelni. Például a hiteluzsorára. Ismerős »szokás«: a megszorult adós nagyobb összegről ad nyugtát, mint amekkorát átvett. Ha nem fizet, a hitelező beperli, ám egy re gyakrabban rajta veszt. Sok a baj a kontárokkal, akik — főleg a Balaton partján — olyan munkákat is elvállalnak, amelyekhez a jogszabály szerint hozzá sem kezdhetnének. A Kaposvári Járásbíróságon egy perben kiderült, hogy a kisiparos, aki tizenkét négyzet- méter alapterületűnél nagyobb építmény fölhúzására nem volt jogosult, egy száz négyzetméter alapterületű, két és fél szobás lakóház építését Véget ért a szeszfőzés Nemrégiben fejezték be a szeszfőzést a megye legmodernebb főzdéjébsn, a nagyatádi áfész görgetegi telepén. Szeptembertől december végéig, egy szezonban 6—8000 liter 50 százalékos vegyes pálinkát főztek ki. Nekirugaszkodás Olyan fiatalokkal beszélgettünk az 503-as Szakmunkásképző Intézetben, akik tavasszal búcsút vesznek az iskolától. Tegnap, a téli szünet utáni első tanítási napon kérdeztük: — Ki mivel töltötte a szünidőt? A fiúk nagyot sóhajtva emlékeznek. — Ez volt az utolsó, gondtalan szünetünk. Tavasszal már a tételeket dolgozzuk ki. Most szórakoztunk, olvastunk. Tippel János autószerelő- tanuló: — Bonnyán lakom, s a közelben nincs ».szakmabeli«. Az édesapám traktoros, rokonszakmánk van. Érthető, ha akad egy kis pénzem, a Zsigulinkra költőm. Büszke voltam, amikor én készítettem föl műszaki vizsgára a gépkocsit. és elsőre megfelelt. A barátaim is megjelentek autójukkal, motorjukkal, hogy nézzem meg. így azután szépen eltelt a szünidő. Szilveszterkor nem határozták el, hogy új életet kezdenek, de Pintér Máriának történelemből, Sólyom Jóskának anyagismeretből van javítanivalója. Szűcs István, a Kaposvári Cukorgyár géplakatos-tanulója a csütörtöki üzemi gyakorlatra indul majd. A Somogy megyei Állami Építőipari Vállalat központifűtés-szerelője Ottucsák György. Buzsákról jár Kaposvárra. — Nálunk csak az iskolában és a művelődési házban fűtenek modern eljárással, de a Kalinyin-városrészben sok panelházban szereltem ilyet, s most a Béke—Füredi tömbben dolgozom. Az idősebb szakik is várják, hogy fölszabaduljak, mert kell a szakmunkás. — Utolsó félév előtt... — komolyodnak el. — Nagy nekirugaszkodást jelent, különösen nálunk, autószerelőknél. Szinte valamennyiünknek össze kell szednünk magunkat, hiszen matekból gyengék vagyunk. Itt az ideje, hogy megembereljük magunkat — hangzott önkritikusan. — Fontos, hogy jól zárják le a félévi munkánkat — szólal meg Cserjési hajós, a Gabonafelvásárló és Feldolgozó Vállalat géplakatos-tanulója. — Mindenkinek kell még egy osztályzatot szereznie, s nem mindegy, hogy az milyen lesz. Február első hetében lesz a bizonyítványosztás ... Azután a legfőbb cél a szakmunkás- vizsga. Már a vizsga utáni tervek is megfordultak a fejükben: NDK-beli utazás, két hét teljes kikapcsolódás, majd a munkahely. A hat közül hárman — munka mellett — tovább tanulnak a gépipari technikumban. Többségük várja, hogy a vállalatánál dolgozhasson. Pintér Mária mechanikai műszerésztanuló azonban bizonytalan a jövője felől. — A villamossági gyárhoz tartozom, de nem vagyok benne bizonyos, hogy végképp ott kötök ki. Elkedvetlenít, hogy a tavaly végzettek felét betanított munkásként foglalkoztatják. Mi is csak huza- lozunk, korbácsot fonunk, kö^ tünk a gyakorlaton. Elektro- műszerészi tennivaló még csak akadna, de mechanikai műszerészi nem, pedig műszerfalakat szeretnék csinálni. Az osztályunkban négy lány van, közülük kettő a budapesti Finommechanikai Gyár 3. számú gyáregységénél dolgozik. Nekik más tapasztalataik vannak. Csengetés. Megkezdődik az első tanítási nap negyedik órája... G. J. vállalta éL A munkájában nem lett köszönet, ráadásul annyit követelt, amennyi csak a szakembernek járt volna. Az ügyészi indítvány alapján a bíróság kötelezte, hogy a különbözetiét fizesse meg — az állam javára. Vannak még cifrább ügyek is. Egy nyugdíjas jogász megállapodott egy villany-vízvezeték- és központifűtés-szerelő kisiparossal, hogy Fonyódli- geten kőművesmunkával bővítse n. ki egy üdülőt. Az odaragasztott épületért 51 240 forintot fizetett a kontárnak, majd nem sokkal ezután bírósághoz fordult. Azt akarta, hogy kötelezzék a kontárt 93 200 forint megfizetésére, mert a munkát szakszerűtlenül végezte el, és az összetákolt épületet de kellett bontani. A több mint 93 ezer forintból húszezret azért követelt, mert úgy vélte, ennyit kapott volna egy utazási irodától, ha az épületet sikerül kiadnia... Ekkor egyébként már nagy bajban volt, mert kiderült, hogy az üdülő nem is az ő tulajdona. Megszerzését hamis tanúk bejelentésével, birtoklási eljárással kísérelte meg, ezért az ügyészség büntetőeljárást indított ellene. Az ingatlaneladásoknál néha a vevők a valódinál kisebb vételár írásba foglalásával ki akarják játszani az illetékjogszabályokat. Balatonlellén gazdát cserélt egy 276 négyszögöles telken épült ingatlan hétszázezer forintért. Az új .tulajdonosok először átadtak ötszázezer forintot, majd később tízezret, és azt kérték, hogy a telekkönyvi okiratba csak négyszázötvenezer forintos vételárat írjanak, mert így kevesebb illetéket kell fizetniük. Az eladók erről hallani sem akartak, mire az új tulajdonosok bíróságra vitték az ügyet. Kérték a birtokba bocsátást és ezzel együtt azt is, hogy a vételárat nógyszázötvenezer forintban állapítsák meg. Nem volt szerencséjük, mert a megyei biróság a főügyészségi indítványnak megfelelően a hétszázezer forintos vételárat fogadta el valóságosnak. Jól tudjuk, nem ritkaság, hogy a bérlő csak akkor hajlandó elhagyni a lakást, ha a tulajdonos fizet ezért. Bizonyítók ritkán akad ... Egy kaposvári asszony 1950 óta két szobából, egy konyhából és egy közös előszobából álló lakásban bérlőként lakott lányával, vejévél és unokájával. 1973-ban a városi tanácstól szövetkezeti lakást kaptak, oda azonban csak az asz- szony családtagjai költöztek be. Gyakorlatilag az asszony is velük lakik, de a régi lakásban néhány ócska bútort hagyott, nehogy a tulajdonos elfoglalhassa. Hogy milyen körülmények között él a tulajdonos? Negyedmagával egy szobából, egy fölszereletlen fürdőszobából és egy nyári konyhából álló lakrészben várja, hogy ügye kedvező fordulatot vegyen. Bezzeg. Ka fizetett volna a bérlőnek... Remélhetően az igazságosztás nem késlekedik. A Somogy megyei Főügyészség vizsgálata rávilágított, hogy az »-ügyes emberek« megtalálják a nyerészkedési lehetőségeket a . legelképesz- több körülmények között is Van, aki inkább beadja a vá lókeresetet, mintsem megvál na egyik ingatlanától. Más ki akarja forgatni vagyonából a magányos embert, akivel eltartási szerződést kötött (Igaz, az is előfordult, hogy a csavaros eszű eltartott akarta kijátszani eltartóit. Nem sikerült.) Munka nélkül nagy pénzhez jutni — 6ok emberben él ez a vágy, melyet megvalósítani bármi áron képes lenne. A becsület árán is. Átkozottul rossz üzlet, elveszik a pénz, s oda a tisztesség is — s ez egyre inkább így lesz. Pintér Dezső
