Somogyi Néplap, 1976. január (32. évfolyam, 1-26. szám)
1976-01-29 / 24. szám
Hz SZKP agrárprogramja az egész szovjet nép ügye A z SZKP Központi Bizottsága a Nagy Októberi Szocialista Forradalom 58. évfordulója alkalmából kiadott jelszavaiban nemcsak a parasztokhoz fordult, hanem a Szovjetunió valamennyi dolgozójához, felszólítván őket, hogy sokszorozzák meg erőfeszítéseiket a párt agrárpolitikájának végrehajtásáért, a mezőgazdaság minden lehetséges eszközzel való föllendítéséért. A szovjet mezőgazdaságban jelenleg fontos minőségi változások mennek végbe. Az SZKP hosszú távú komplex agrár- programjának megfelelően megvalósul a mezőgazdasági termelés intenzív fejlesztése, ipari alapokra való átállítása. Ez az irány már'meghozta első gyümölcseit. Észrevehető előrehaladás történt a gabonaprobléma megoldásában. (Míg az 1951—1965. években a ga*. bonafélák átlagos évi bruttó termelése 130,3 millió tonna volt. addig az 19-36—1970. években már 167,6 millió tonnára emelkedett. Az 1971— 1974. években pedig elérte a 191,9 millió tonnát.) Növekszik az állatállomány és az állattenyésztési termékek élő- állítása. (A folyó ötéves tervben a szövetkezeti és állami gazdaságokban a szarvasmarha-állomány cs-aknem 10 millióval, a sertésállomány körülbelül 8 millióval gyarapodott.) Ámde a párt által a mező- gazdaság elé tűzött feladat — a lakosság kiváló minőségű élelmiszerrel és az ipari nyersanyaggal való teljes és zavartalan ellátása — még nem oldódott meg teljesen. Az SZKP Központi Bizottsága azért hívta fel a mezőgazdasági dolgozókat arra, hogy továbbra is állhatatosan harcoljanak a mezőgazdaság intenzív fejlesztéséért és hatékonyságának növeléséért, a gazdaságközi kooperáció aiap- ján fejlesszék a termelés szakosítását és koncentrációját; jó gazdához méltóan használják ki a földet, a technikát, á munka- és anyagi erőforrásokat. Az SZKP XXIV. kongresz- szusa a párt által kidolgozott agrárprogramot jóváhagyva azt a feladatot tűzte ki, hogy a folyó ötéves tervben nagy lépést kell megtenni a mező- gazdaság olyan anyagi—műszaki bázisának létrehozásában, amely lehetővé teázi, hogy a jövőben teljes mértékben megoldhassuk a mezőgazdasági termelésnek és a falu átalakításának problémáit, hogy csökkenteni tudjuk a földművelésnek a természet elemi erőitől való függőségét. Elsősorban a mezőgazdaság további technikai felújításáról, gépesítéséről, kemizálásáról és nagyszabású meliorációs munkák végrehajtásáról van szó. Ebből következik, hogy a mezőgazdaság eredményes fejlesztésének szükséges feltételévé válik az ország általános gazdasági potenciáljának egyre szélesebb körű felhasználása, számos iparág dolgozóinak, tudósoknak és műszaki szakembereknek a részvétele ennek a feladatnak a megoldásában. Ezzel .kapcsolatban gyorsított ütemben fejlesztették a mező- gazdaság számára a termelési eszközöket előállító, valamint a mezőgazdasági termékek feldolgozásához, szállításához tárolásához sükséges berendezést és gépeket előállító iparágakat. Megalakították az Állattenyésztési- és Takarmánytermelési Gépgyártási Minisztériumot. Ennek eredményeként az ipari dolgozók az ötéves időszakban 1.7-szer any- nyi technikát szállítottak a a mezőgazdaságnak, mint az előző ötéves tervben. A sajtóban, rádióban és televízióban megjelent számos közlemény bizonyítja, hogy a szovjet emberek a határban és az állat- tenyésztő telepeken, az ipar- vállalatoknál és a tudományos intézményekben új munkasikerekkel bizonyítják, hogy a szocialista mezőgazdaság fejlesztését szívügyüknek tekintik. Gleb Szpiridonov 145 rlapig (ártott a feldolgozási időszak Elfogyott a répa a cukorgyárban Tegnap hajnalban elfogyott a répa a Kaposvári Cukorgyárban, s ezzel befejeződött; a 145 napos feldolgozási időszak. Szeptember 5-e óta összesen 27 700 vagon ré.pát dolgoztak fel, és ebből 2000 vagon cukrot főztek. A kampány befejezése után nem került lakat á gyárra. Néhány napig még eltart, amíg teljesen kiürülnek a berendezések. A mokkacukrot gyártó üzem présgépei azonban továbbra is két műszakban termelnek, s tovább folyik a csomagolás is. A répafeldolgozási időszak négy nappal rövidebb volt a tavalyinál. Dr. Tiszavári Ottó főmérnök szerint a 82 éves üzem történetében az egyik legnehezebb kampány volt a mostani, s ebbe jócskán közrejátszott a nyersanyag. A földekről gázosán, sok levéllel került a gyárba a. répa, s ez nemegyszer hátráltatta a folyamatos termelést. Sok gondot okozott az alacsony cukor- tartalom is: emiatt nehezen volt tárolható, s gyorsan romlott a prizmákban a répa. A ■kampány elején éppen ezért kérték a gazdaságokat, hogy csökkentsék a betakarítás ütemét. A nyersanyag változó minőségét a napi terihelésen is észre lehetett venni. A legtöbb répát — összesen 260 vagonnal — szeptember 25-én dolgozták fel. A legkevesebbet — mindössze 65 vagont — pedig október 13-án. (Ezekben a napokban üzem közben javítani kellett a gyárat. Az erősen gazos répa miatt ugyanis meghibásodott az egyik diffúziós berendezés.) Az idei kampányban 880 vagon répaszeletet szárítottak meg a gyárban, ebből az ure- betinüzemben takarmányt készítenek majd. Hétfőre kihűlnek a Kaposvári Cukorgyár hatalmas üstjei, s megkezdődik a felújítás. Szeptemberig jelentős beruházásokat is megvalósítanak az üzemben. Teljesítményt növelő korszerűsítésre 86 millió forintot költenek. Lengyelországból olyan diffúziós berendezést vásároltak, amely lehetővé teszi, hogy a későbbi években napi 300 vagon cukorrépa feldolgozására tegyék alkalmassá a gyárat. E berendezés előnye, hogy jobb munkakörülményeket teremt, s kiszolgálásához mindössze két emberre lesz szükség. Az NDK-ból szeletprésállomást i vásároltak: ez — üzembe állítása után — a szeletszárító | gazdaságosabb üzemeltetését { biztosítja. Hozzálátnak egy gépüzem építéséhez is: ebben a répatermelést és a betakarítást segítő berendezések tervszerű karbantartása folyik majd. A gyár legöregebb része ma a centrifugákat üzemeltető rész; itt a legrosszabbak a! munkakörülmények is. A be- ! ruházás megvalósítása után I ez lesz a legkorszerűbb rész: j automata, nagy teljesítményű i centrifugák segítik majd a [ folyamatos termelést. Szerepel} még a tervek között egy öt" | ezer köbméteres olajtároló építése, és 'hozzálátnak a csa- | padék- és szennyvízcsatorna-1 rendszer rekonstrukciójához | is. Néhány új rakodógép vá- í sárlása, valamint az átvevőál' lomások rakterületének bőví- i tése szerepel a tervek között. | A teljesítményt növelő be- | ruházások mellett szükség van I a régi termelöberendezések J karbantartására is. Az idén erre 26—28 millió forint jut. A célok megvalósítása pontos ütemtervet, jó szervezést igényel. I Aránytalan szakemberképzés Bőség az egyikben, hiány a másikban Gyakorlati foglalkozás az ádándi szakmunkásképző iskolában. A mezőgazdasági üze| mek szakember- és szakrmm- kás-ellátottságának javítása érdekében gz elmúlt években számos intézkedés született. A hatvanas évek végén, különösen termelőszövetkteetaink- ben, a szakmai hozzáértés színvonala meglehetősen alacsony volt. A megye vezető testületéinek kezdeményezésére ezért is készítették el szövetkezeteink az öt évre szóló szakember- és szakmunkás- beállítási tervüket. Jól nyomon követhető az is, hogy ennek végrehajtását hányféle kezdeményezés szolgálta. Gondoljunk csak a megye és az agrár fe'sőoktatási intézmények között kialakult és egyre tartalmasabbá váló kapcsolatokra. az ösztöndíjrendszer terjedésére, a szövetkezetek káder- és személyzeti munkájában végbement fokozatos javulásra, a kezdő szakemberek szociális helyzetének javítása érdekében tett intézkedésekre. A sor hosszú. Tete’mes áldozatot hoztak megyénkben azért, hogy szövetkezeteinkben a szakmai hozzáértés színvonala emelkedjen. Az erőfeszítés nem volt hiábavaló. Ma megyénk mezőgazdaságában csaknem harminc százalékkal több a felsőfokú szakember, mint az országos átlag. A nyolcvankét termelőszövetkezetben egyetemet vagy főiskolát végzett 616 szakember dolgozik. Ez egyúttal azt is jelenti, hogy öt év alatt két és félszeresére emelkedett az e kategóriába tartozó szakemberek száma. Vitathatatlan, hogy a meny- nyiségi fejlődés példás. Mégis, amikor legutóbb a megyei tanács végrehajtó bizottsága értékelte a helyzetet, arra a megállapításra jutott, hogy a szakemberképzés és a továbbképzés meglehetősen sok kívánnivalót hagy maga után: az ötödik Ötéves tervben további nagy feladatokat állít üzemeink elé. A tényszerű adatok és a megállapítás között nincs ellentmondás. A jelentős mennyiségi változás arányeltolódásokat takar. Például rendkívül alacsony szövetkezeteinkben a közgazdászok száma, ma is mindössze tizenegy főkönyvelőnek van főiskolai végzettsége! Szinte természetes — egyben sajnálatos — következménye ennek, hogy az üzemekben a tervező és elemző munka meglehetősen alacsony színvonalú. Mint ahogy a kívántnál kevesebb üzemi állatorvos miatt sok gonddal küszködnek- gazdaságaink. A helyes arányok kialakítása, a tartalmi munka javítása a következő évek fontos, sürgető feladata. Amennyire nélkülözhetetlen a korszerű nagyüzemben a specialista, a magasan képzett szakmai irányító, annyira elengedhetetlen az egész termelési technológiát >>mozgásba hozó« szakmunkás- gárda. Ha e tekintetben elemezzük a megye helyzetét, akkor önkritikusan arra a megállapításra kell jutni, hogy a szakmunkásképzésben a mennyiséget tekintve sem lehetünk elégedettek. Akkor sem, ha a tervidőszakban csaknem megkétszereződött a szakmunkások száma, így ma már az összes foglalkoztatott tizenhat százaléka, mintegy I ötezer dolgozó szakmunkás. Két lényeges körülményre is utalni kell. A szövetkezetek az 1970-ben készült terveikben elsősorban a fiatal szakmunkások számának gyarapítását határozták még fő feladatként. Másodlagosan szerepelt az átmeneti megoldást jelentő felnőttszakmunkás-képzés. Ezt irányzottnál ezerrel több lett a felnőtt szakmunkások száma. A másik gond az, hogy a fiatal szakmunkások döntő többsége a gépesítésben dolgozik, és elenyészően kicsi a számuk a mezőgazdaság »nehéziparában«, az állattenyésztésben. Nem vitás, hogy a szakmunkásképzés fő formája ma is, a jövőben is a fiatalok képzése. Ahhoz, hogy a helyzet gyökeresen változzon, lényegesen jobb kapcsolatot kell kialakítaniuk a gazdaságoknak és az általános iskoláknak, tervszerűbben kell segíteniük a szövetkezeteknek a fiatalok pályairányítását. Be- ! letartozik ebbe a tervszerűségbe az is, hogy megfelelő, arányú legyen a szakmák szerinti képzés. Szövetkezeteikben most öltenek végleges formát a középtávú, ' ötéves üzemi tervek. Közismert, hogy a mezőgazdaság előtt álló,, feladatok tovább növekednek. Ezért elengedhetetlen, hogy a terv véga helyes célt j nem sikerült megvalósítani; a tervezett két és fél ezer fiatal szakmunkás helyett összesen mintegy 800 állt munkába, viszont az előrehajlásának lényeges feltétele, a szakember-, szakmunkásképzés is épüljön be a programba. Vörös Márta Tanácskoztak a szocialista brigádok 132 000 köbméter tartály Termelését hat százalékkal növeli ebben az évben a Kaposvári Ruhagyár. A többlettermelés egy részét a hazai kereskedelmi vállalatoknak adják át. másik részét pedig tőkés piacon értékesítik. Ebben az évben háromezerrel több Kaposváron készült gyer- mslcruha között válogathatnak a vásárlók a boltokban. A termelés növekedése nem jár létszámemelkedéssel a gyárban: jobb munkaszervezéssel, hatékonyabb gazdálkodással biztosítják a tavalyinál magasabb terv teljesítését. Az ország legnagyobb gyermek- ruhagyárának termelése ebben az évben túlhaladja a félmil- liárd forintot, tőkés exportja pedig eléri az egymillió dollárt. A tavalyinál több árut csak akkor lehet exportálni, ha biztos piaca van a vállalatnak. Ä Kaposvári Ruhagyár emblémájával e Llátott gyermekruházati cikkeket jól ismerik már, egyebek között Francia- országban, és Kuwaithan. A piackutatás eredményeként Anglia, Nyugat-Németország, Irak, Irán és Líbia is a megrendelők sorába lépett. Az első 5—10 ezer darabos szállítmányok, amelyeket ezekbe az országokba küld a gyár. a vevők igényeinek fölméréstét is szolgálják. Az idei export sokban küNégymillióval kevesebb kamat Növeli tőkés exportját a ruhagyár Hamarosan megkezdődnek a Budapesti Vegyipari Gépgyár tabi gyáregységében a múlt esztendő tapasztalatait értékelő, s az idei feladatokat meghatározó termelési tanácskozások. Új piacokra termel hazai alapanyagból — Gépesítésre 50 millió forintot költenek lönlbözák a korábbitól. Eddig ugyanis nagyrészt bérmunkát végeztek: a külföldről hozott anyagot . Itt dolgozták fel, majd a készteiméket exportálták. Az idén már sokkal nagyobb arányú az exportban a hazai gyárak szöveteiből készüli gyermekruha. A szabászatban és a gyár-imán yelőkószí bősben szervezési intézécedések segítik a Iáik ar ékosabb anyagfel hasz n álást. Takarékossági tervet a gyár minden egysége készített: a lehetőséget vettél, számba, s ennek alapján határozták meg a so:x>n következő feladatokat. E tervek jelentőségét jól szemlélteti egy adat: az eddiginél jobb készletgazdálkodással. ütemesebb rendeléssel a bankkamatokat négymillió forinttal kívánják csökkenteni. A szalagaikon a gy ártmányvgltás ritkítás á v a’ növelik a termelékenységet Az a tapasztalat, hogy egy új termék gyártására történő át- íérétskor néhány napig csökken az elkészített áru meny- riyisége. A termelékenység növelésében jelentős szerepe van a gépesítésnek is. A sok közül érdemes egy példát kiemelni: a gomb varrás időigényes munka. Abban a gyárban, ahol 1 mindig kevés a munkáskéz, pazarlást is jelent kézzel varrni a gombot. Ezért az első negyedévben minden modellt úgy alakítanak át. hogy a gombokat géppel lehessen fel- varrni. Gépesítés:« ebben az évben 50 millió forintot költ a gyár. Ezek a technológia.; színvonalat is növelő berendezések a nagyobb termelékenység me'lett kiküszöbölik vagy csökkentik a nehéz fizikai munkát. Nagy lépést jelent a technológiai színvonal emelésében, hogy a vasalás fáradságos munkáját az ói présgépek teljesen kiküszöbölik: a mumkásnők gombnyomással irányítják majd ezeket az automatákat. A Kaposvári Ruhagyárban j a rekonstrukció sok gondot oldott már meg. A korszerű-1 sítés azonban tovább folytatódik: mintegy 15 millió forintos költséggel megkezdik az új raktár és a befejező műveletekre szolgáló munkaterem építését. Remélhetőleg egy év alatt elkészítik ezeket. A gyár meg-megújuló gondja a viszonylag nagy fluktuáció. Ebben az üzemben ötszáznál több munkásnő vpn gyermekgondozási szabadságon. A három év letelte után egv részük azért nem jött vissza, mert a váltott műszak miatt ■ gondot okozott a gyerekek elhelyezése. Ezért döntöttek úgy, hogy külön kismamasza- I ílagot indítanak a gyárban: | egy műszakban foglalkoztat- ; ják azokat, akik nem tudják a két műszakot vállalni. Az j eredmény? — Olyan emberek is jelentkeztek felvételre, akik koráb-I ban elmentek a gyárból — mondta Müller László igazgató. — Visszajött egy termelés: ! egységre való létszámunk, s ez nagy eredmény. Dr. Kercza Imre j — Ezt megelőzően szocialista brigádvezetőinkkel tárgyaltunk a feladatokról. Tizenhárom — szocialista címért küzdő — brigád működik gyáregységünkben, a tagok száma 150. Munkásainknak 75 százaléka van e brigádokban, s ezért nagyon fontosnak tartjuk, hogy a termelési tanácskozást 1 a brigádok vezetőivel folytatott beszélgetés előzze meg. Nem csupán a gyáregység feladataival kapcsolatban, hanem annak érdekében is, hogyan segíthetnénk többet társadalmi munkával Tab és a környező községek fejlesztésében — móndotta .Teleki Sándor gyáregységvezető. A termelési tanácskozáson arról adhatnak majd számot, hogy tavalyi 214,5 millió forintos tervüket 216 millióra teljesítették. Feladatuk az idén sem lesz kisebb, tervezett termelési értékük 220 millió forint. Az első negyedre ebből 51,3 millió forint jut. Többek között el kell készíteniük 132 000 köbméter, különböző méretű tartályt, 60 gőzdobot és 90 biztonsági állványt. A múlt évben 70 millió forinttal magasabb volt a termelési érték, mint 1974-ben. A gyáregység vezetője szerint ebben jelentős érdemük van a szocialista brigádoknak. melyek a mostani tanácskozáson is arról beszéltek, hogy jobban szervezett, fegyelmezettebb munkával az idén is túlteljesíthetik tervüket. Arról is határoztak, hogy az idén brigádonként legalább 200 óra társadalmi munkát végeznek a gyáregység, a tabi óvoda, valamint , az általuk pártfogolt nágocsi, miklósi. tengődi és somogymeggyesi általános iskola fejlesztése, gazdagítása érdekében. Erre szocialista szerződést kötöttek velük. A múlt évben kétszer tartottak kommunista szombatot a szocialista brigádok, s keresetüket ai óvodák, illetve az iskolák fejlesztésere ajánlották fel. E munkában az eszterga lvosok Gál Géza vezette Vörös Október, s a hegesztők Jankőczky András vezette ifjúsági brigádja mutatott példát. A brigádok vállalták, hogy ebben az évben két kommunista szombati keresetüket ajánlják föl társadalmi célokra. Sz. L.
