Somogyi Néplap, 1976. január (32. évfolyam, 1-26. szám)
1976-01-21 / 17. szám
A MEGYEI PÁRTBIZOTTSÁG ÜLÉSE NYOMÁN Kiegyensúlyozott fejlődés várható Fegyelmezett munkával Tegnapi számunkban a TV. ötéves terv somogyi eredményeit összegeztük a megyei pártbizottság elemzése alapján. Megállapítottuk, hogy az ipar és az építőipar mérsékeltebb, a mezőgazdaság, a kereskedelem, az idegenforgalom és a kommunális ágazat tervezettnél nagyobb fejlődésével, a beruházás lényeges túlteljesítésével végrehajtottuk a megye IV. ötéves tervét. Sorozatunkban ma és holnap az V. ötéves terv főbb feladatairól, a fejlesztés irányelveiről adunk képet. ÚJ HELYZET ÚJ TERV A korábbi tervkészítéseknél — a megye adottságai miatt — a foglalkoztatás állt figyelmünk középpontjában. Az elmúlt tíz évben azonban alop" vetően megoldottuk foglalkoztatási gondjainkat. A tervszerű fejlődés, a tisztességes munka következtében 1976- ra tehát minőségileg új helyzet állt elő Somogybán. Az V. ötéves terv céljait a terület- és településfejlesztés, valamint a Hatékonyság szempontjából lehetett és kellett meghatározni. Megvannak már az intenzív fejlesztés alapjai, s ezek lehetővé teszik, hogy a meglevő üzemek műszakitechnológiai korszerűsítését, a termelékenységet növelő rekonstrukciókat, az új termelési eljárások arányának növelését, vagyis a nem létszámigényes fejlesztést tűzzük ki célul. Ez áz alapelv azonban nem zárja ki új üzemek, munkahelyek telepítését. Az irányelvek kidolgozásánál figyelembe vették azt is, hogy megváltoztak a gazdasági fejlődés külső és belső feltétel. Érthető, hogy a tervszerű és hatékony, az ésszerű és a takarékos gazdálkodásnak az eddiginél is nagyobb a jelentősége. Jobban kell törekednünk a megyei adottságok hasznosítására, a belső tartalékok feltárására, a beruházás tökéletesítésére. Nem kétséges, hogy az irányelvek a megye gazdaságának további kiegyensúlyozott és arányos fejlődését, az életszínvonal mérsékeltebb, de egyenletes emelését körvonalazzák. A feszített tervet azonban csak akkor valósíthatjuk meg, ha már az első évet is egyenletes, jól szervezett és fegyelmezett munkával kezdjük. IPARFEJLESZTÉS Az irányelvek kimondják, hogy Somogy ipari fejlesztésének folytatásához újabb területek feltárására, a fogadó- képesség növelésére van szükség. Az V. ötéves tervben Kaposvár és Barcs, ágazati szempontból pedig az élelmiszeripar, a fa-, a gép- és a vegyipar fejlesztése a legfontosabb feladat. Ezért a korábbinál jobban ki kell használni a központi területfejlesztési alap lehetőségeit. Az ipar termelését öt év alatt mintegy 40—45 százalékkal kell növelni úgy, hogy legalább 75 százalékát a termelékenység fedezze. A megye lakossága ebben az időszakban mintegy 2000-rel növekszik, a munkaképes korú népesség azonban kis mértékben csökken. Mindössze 8— 9000. új. munkaerővel lehet számolni, s ez ésszerűbb munkaerő-gazdálkodást követel. Ezzel együtt nem ok nélkül mondta ki a megyei pártbizottság, hogy növelni kell a szakmunkások, a közép- és felsőfokú szakemberek irányát; fejleszteni kell a vezetés, az tizem- és munkaszervezés színvonalát. Ezután csak a településhálózat-fejlesztési tervvel összhangban álló üzemék építését támogatjuk. Az élelmiszer- iparban a hús-, a tej- és a cukoripar (valamint a tárolás, hűtés, hulladék- és melléktermék-feldolgozás); a nehéziparban a gép- és a vegyipar, a villamosenergia-ellátás; a-könnyűiparban a textil- és a bútoripar fejlesztése várható. Ezenkívül meg kell gyorsítani a megyei favagyon hasznosítását, és új téglagyárat kell építeni Kaposváron Kimondják az irányelvek azt is, hogy azokat a tanácsi vállalatokat és kisipari szövetkezeteket, amelyek összevonással, profiltisztítással hatékony termelést biztosíthatnak, korszerű kis- és középüzemekké kell fejleszteni. Az ipari szervezetek, vállalatok és szövetkezetek alapvető feladata a következő öt évben, hogy gazdaságos, jövedelmező termék- szerkezetet alakítsanak ki és fokozzák az együttműködést. TQ33ET ÉPÍTÜHX A megyei megállapította, hogy az építési igények 1976 és 1980 között meghaladják az; előző ötéves tervét. A megye építőipari szervezeteit tehát számottevően fejleszteni kell, s ehhez kérjük a minisztérium támogatását is. Á jelenlegi teljesítőképesség várhatóan csak a lakásprogram megvalósításához elegendő. De már látható az is, hogy az eszközök elhasználódása, a technológia elavulása miatt a VI. ötéves terv élején technológiai-technikai váltásra lesz szükség. Erre már az V. ötéves tervben föl kell készülni. A főbb célkitűzések abban foglalhatók össze, hogy tökéletesíteni kell az építőipar szervezettségét, fokozni a már korábban megkezdett gépesítést a termelés ésszerűsítése, növelése és az élőmunkával való takarékosság érdekében. Az irányelvek jó néhány termelésszervezési és gazdálkodási intézkedésre hívják föl a figyelmet. Szólnak a poligonos építési mód telepeinek, valamint a szak- és szerelőipari előre gyártó üzemek .tökéletesítéséről, a korszerű lakásépítés feltételeinek megteremtéséről; a víz- és szennyvízhálózatot építp vállalatok termelőképességének fokozásáról. Kulcsfontosságú a beruházás hatékonyságának növelése. Az előkészítés tervszerűségéről, gyorsaságáról, színvonalának javításáról kell gondoskodni. Meg kell teremteni ® személyi és a tárgyi feltételeket ahhoz, hogy a beruházások időben és jó minőségben készüljenek el. Az építőipari szervezeteknek mindenekelőtt a folyamatban levő beruházásokra kell összpontosítaniuk a figyelmet. A feszültségek feloldására megyén kívüli építők foglalkoztatására is szükség lesz. NAGYÜZEMI MÓDSZEREK kapott a szarvasmarha-tenyésztés fellendítése. Céljaink az üzemek és tájegységek adottságainak’ kihasználásával, a tartástechnológia jó megválasztásával és, a szakosodás folytatásával érhetők el. A tehénállomány és a tejhozam növelésével , mindenképpen elő kell segíteni a tejtermelés növekedését. A sertés- hústermelés növelése is csak a szakosított telepek maximá- pártbizottság ’ Us kihasználásával, a hagyo- ' mányos telepek teljes termelésével lehetséges. A megyei pártbizottság egyszerűbb és olcsóbb építési módok alkalmazását ajánlja a 6zaktelepek építéséhez. Felszólít a meglevők? gazdaságos kihasználására és az állategészségügyi hiányosságok felszámolására. A megye adottságai és a fejlesztési elképzelések is szükségessé teszik, hogy mezőgazdasági üzemeink nagyobb mértékben alkalmazzák a korszerű nagyüzemi módszereket; fokozzák a gépesítést, és hatékonyabban használják ki' termelőeszközeiket. Ehhez ésszerű, gazdaságos és olcsó megoldásokat biztosító beruházáspolitikára van szükség. Az V. ötéves terv megyei irányelvei előírják: folytatni kell az egyes tájegységek fejlesztését, a kedvezőtlen adottságú tsz-ek termelésszerkezetének egyszerűsítésétaz egyesült szövetkezetek megszilárdítását és szervezettebben kell támogatni a háztáji termelést, az értékesítést. A háztáji gazdaságokról még hosszú ideig nem mondhatunk le, hiszen a kisárutermelés félszázaléko: csökkenése a nagyüzemi, tér melés egyszázalékos növelésé követelné meg. A társulást, a: együttműködést, a közös vál lalatok kialakítását és műkő dósét az eddiginél is jobban támogatja a megyei pártbizottság, s ez a kötelességük az állami irányító szerveknek is. Végül megállapítja a dokumentum: a mezőgazdasági elképzelések megvalósításához nélkülözhetetlen a vezetés színvonalának, a vezetők továbbképzésének a javítása. Növelni kell a szakmunkások és a speciálisan képzett szakemberek számát is. (Folytatjuk.) Több száz fajta vetőmag (Tudósítónktól.) Ezekben a napokban, hetekben megnőtt a forgalom a kaposvári áfész Ady Endre utcai vetőmagboltjában. A négy dolgozó nem állhat meg szinte egy pillanatra sem: a napi 400—700 vevő — a kiskertek, kisgazdaságok tulajdonosai —1 igyekszik már most beszerezni a kerti és gazdasági magokat, a műtrágyát, a növényvédő szereket. A szövetkezetnek a múlt évben több mint 5 millió forint forgalma volt ezekből a cikkekből. Most januárban félmillióra számítanak. A magokkal. műtrágyával és növényvédő szerekkel megrakott gépkocsik egyre sűrűbben érkeznek; teljesítik a tavaly feladott megrendeléseket. Ami kifogy, azt igyekeznek nyomban pótolni. Nem jött meg eddig az uborkamag, igaz. ennek vetésére csak hónapok múlva kerül sor. Karfiolból, káposztából, sárgarépából, petrezselyemből, salátából, paprikából, paradicsomból, borsóból viszont többféle is kapható az üzletben: összesen mintegy kétszáz fajta kerti vetőmag van a raktárban. Virágmagot 210 félét kínálnak. A gazdasági magok közül vöröshere van, a lucerna és fehérhere azonban hiányzik. Állandóan sürgetik, mert nagy rá az igény. Hibridkukoricavetőmagot várhatóan egy hónap múlva kapnak. Legtöbben a kombinált műtrágyát veszik, ezért sűrűn kell! feltölteni a raktárai. Többféle növényvédő szerből a napokban várnak szállítmányokat. Az Egyesült Izzó tervei Az V. ötéves tervidőszakban az Egyesült Izzó kétszeresére kívánja növelni múlt évi mintegy $0 millió dolláros tőkés exportját. Elsősorban a vákuumtechnikai gépek előállításának bővítését tervezi, hiszen ezekkel a gépekkel készülnek a Tungsram más gyártmányai is. A legintenzívebben a fényforrásgyártást fogják fejleszteni, bővíteni. E termékek iránt az egész világon állandóan nő az igény, az Izzótól a legtöbbet a fejlődő országok vásárolják. A következő öt évben tovább korszerűsítik a nagyvállalat más gyártmányait is, így a tranzisztorokat, az integrált áramköröket és az elektroncsöveket Az V. ötéves terv irányelveiben gazdag programra lelnek a mezőgazdaságban dolgozók. Természetes, hogy — Somogy jellege miatt is — kiemelten foglalkozunk a .mezőgazdaság korszerűsítésével, az iparszerű termelési mód. az új technológia elterjesztésével. A mezőgazdasági termelést öt év alatt mintegy 16—18 százalékkal kell növelni. A növénytermesztésben ez évi 3,3 —3.5 százalékos fejlődést követel. Az irányelvek rögzítik az üzemi szakosodás, a vetésszerkezet további változtatásának igényét; a cukorrépa, a burgonya. a kukorica terméseredményeinek fokozását a termelési rendszerek kiterjesztése útján. Intézkedések várhatók a racionális földhasználat megvalósítására. Folytatjuk a tömegtakarmány-termelés gépesítését, a zöldség-, gyümölcs- és a szőlőtermesztés fejlesztését. További erőfeszítéseket kell tenni megyénkben az Öntözéses gazdálkodás fokozására, a feltételek megteremtésére. Az állattenyésztés termelését évenként 2,7—2.9 százalékkal kgll növelni. Éz szükségessé teszi az állomány termelőképességének, a termelés gazdaságosságának javítását. Az irányelvekben nagy helyet I E Szaktanácsadók gy évtizede még meglepődtem azon. hogy néhány — 'alkalmatlanság miatt — kora) nyugdíjba »kényszerült« igazgató szemrsbbeniás nélkül szaktanácsadói feladatot vállalt korábbi munkaihelvén, ahol igazgatónak nem feleit meg. Ezzel némiképp kiegészítette a jövedelmét. Később azután arra is találtam példát, hogy jó képességű, és felkészült nyugdíjas igazgatókat bíztak meg szaktanácsadással. Utódátk meg is köszönték, hogy ••tapasztalt, öreg róka« állt mellettük és segítette első lépéseiket. Ez megnyugtatott, így már rendjén való.. . Manapság azonban sokszor találkozom a »szaktanácsadó« fogalmával, ezért nem mehetek el szó nélkül mellette. Elsősorban az ügyészségek vizsgálatainak jegyzőkönyveiben, a népi ellenőrzési bizottság jelentéseiben olvasok a szaktanácsadás »aranylelőhelyeiről«, az, elfogadhatatlan módszereikről. A -tanácsként« adott szakértői vélemény« — így fogalmaz az értelmező szótár — nélkülözhetetlen; íétjogosultságát, »intézményének« hasznát senki sem vitatja. Csupán elgondolkodtató, hogy azóta szaporodott a szaktanácsadók száma, amióta határozatok és kormányrendeletek, intézkedések és rendszeres-tüzetes vizsgálatok próbálják ésszerű keretek közé szorítani a másodállásokat és a mellékfoglalkozásokat. Szaktanácsadónak lenni »paradicsomi« lehetőség. Mert ellenőrizhetetlen, mert kiskapu a szigorú rendelitek mellett; mert visszaélésekre, munka nélküli jövedelemszerzésre ad lehetőséget. A tlsztességiesen tevékenykedő, hasznot hozó szaktanácsadók munkáját természeteden senki sem kifogásolja. Nem ők szerepelnek az ügyészségek tö-vényessési vizsgálataiban sem. A jelenség azonban »megálljra« szólít! Vegyünk át néhány tapasztalatot. Nem találnék kivetnivalót abban, hogy Mihályi József, a Balatonfcoglári Állami Gazdaság technikusa 1971 óta borászati szaktanácsadóként tevékenykedik a kéthelyi Aranykalász Tsz-ben. Hetenként egyszer köteles megjelenni, havi 1500 forintért. Azt gondolná az ember: ahol szőlőt termelnek, ott kell, a borászati szakember. Igen ám, csakhogy Kalmár Gáspár agronóm.us személyében van a tsz-nek saját szakembere is. Senki se jlepődjön meg, Kalmár Gáspár ugyanis a böhönyei tsz borászati szaktanácsadója havi 1500-ért. Munkavállalásukhoz az ügyészség nem talált törvényes hozzájárulást, munkakönyvükbe bejegyzés nincs. De ez még nem minden. A Bbglári Állami Gazdaság feltűnően sokszor szerepel a vizsgálati jegyzőkönyvekben. A bogiári kertészeti szakközép- és szakmunkásképző iskolában megkérdezték; hány szaktanácsadót foglalkoztatnak? Válasz: egyet sem. Jó. Hány embernek fizet azárt az iskola, hogy segítse az oktatást? Kilencet írtak össze, csupa vezetőt. A MÉM rendelet© lehetővé teszi a szaktanácsadást. — mondták. Munka nélkül azonban aligha. Milyen feladatokat teljesítenek? Egy kivételével évenként Aláírják a szerződést. Mert az rendbon van. A semmittevésért havonta 800. 600, 300 forint jár — beosztásuk szerint! így van ez már 1965-től. Havonta 15 000 forintot fizet ki az iskola »szaktanácsadóinak«. E 1 s még mindig. Boglár. Az igazgató és hat közvetlen munkatársa részt vesz az agrártudományi egyetem kertészeti tanszékének »A vízgazdálkodás alapösszefüggései« című kutatási programjábán. Engedély, szerződés. hozzájárulás nincs, tehát a »munka« időtartamát, a feladatokat sem rögzítették. Azt viszont tudjuk, hogy 71639 forint állt rendelkezésükre; ezt havonta az igazgató utalványozza, s a máshonnan járó pénzt a gazdaság pénztára elő- legezi(!) saját dolgozóinak. Azon már senki sem csodálkozhat, hogy az állami gazdaság például iregszemcsei szaktanácsadót foglalkoztat havi 1500-ért. Égy gondolom: kifejező összefüggések ezek . . . A bőség zavarával küzdve azonban a pé’dák töredékét sem tudom felsorolni. Tény, hogy a szaktanácsadás legnagyobb »aranybányája« a mezőgazdaság, s hogy gyakran találkozunk a Keszthelyi Agrártudományi Egyetem és a Kaposvári Mezőgazdasági Főiskola nevével. Nem lenne baj. ha az intézmények adnák a szaktanácsokat. Csakhogy kutatóik — kötetlen munkabeosztásuk révén — »jobban ráérnek«. A keretszerződést ugyan a kaposvári főiskola kötötte meg pélejául »A tömegtakarmányok tartósításának és tárolásának kutatására«. Százezer forintot irányoztak elő. De ha egy docensnek tanítványai is voltak, miért ne forduljon éppen a mesztegnyŐi Lady János Tsz főagronómusához? Szerződést kötött a tsz-szel a kísérletek elvégzésére. Három kutatási témában összesen 69 084 forintot irányoztak elő: a tsz azonban a keret kétszeresét is meghaladó számlát nyújtott be a főiskolának 149 251 forintról. Kifizették azzal, hogy a pénz fedezi a kísérlet költségeit és növeli a tsz árbevételét. Álom volt. A tsz ugyanis 27 740 forintot, törvénytelenül és szerződés nélkül visszafizetett a főiskola dolgozóinak. 34 156 forintot a főiskolai kutatók javaslatára és igazolásával nagyrészt fiktív munkaszerződések alapján fizettek ki. A kísérlet költségeire 38 555'forintöt fordítottak; a »megmaradt« 48 800 forintot pedig a tsz-vezetők — tiszteletdíj címén — maguk között osztották föl. (Csak az »érdekesség« kedvéért jegyzem meg, hogy a mesztegnyŐi tsz 1972-ben és 1973-ban is gyenge eredményt ért el, a tagoknak a 20 százalékos kiegészítő részesedést sem tudták kifizetni. A vezetők »önjutalmazása« ezért is törvénytelen.) 'ölmerül a kérdés: megyénkben még mindig kevés a főfoglalkozású mezőgazdasági szakember; nem sok-e a tanár a főiskolákon és az egyetemeken? Egyikük- másikuk két, három, sőt több helyen is készséggel ad »szaktanácsokat .. .« Ügy gondolom, a legjobb megoldás az intézmények szaktanácsadása. Csak egy példátv mondok a sok közül. A Kaposvári Húskombinát, mint »szaktanácsadó szerv« évek óta kiválóan dolgozik. Megyénk 62 termelőszövetkezete és öt állami gazdasága részére ad — szaktanácsadói szerződés alapján — jó tanácsokat többek között az intenzív szarvasmarha-hizlalásról, a kocakihelyezésről, a takarmányozásról és az értékesítésről — díjtalanul! Vajon nem ezt kellene tenniük a főiskoláknak, az egyetemeknek és más kutatóintézeteknek is? Annyi bizonyos, hogy szigorúbb törvénnyel, rendszeres ellenőrzéssel és ha nincs más út, felelősségre vonással is szabályozni kell az egyéni szaktanácsadók tevékenységét. Jávori Béla Épül a kiskörei üdülőkörzet F A Velencei-tó nagyságának ötszöröse lesz és az 1980-as évekre alakul ki a kiskörei Vízlépcső 127 négyzetkilométer nagyságú víztárolója. Az Alföld »Balatonjának« elsődleges rendeltetése a mezőgazdaság öntözővíz-igényének kielégítése lesz, a tó környezete viszont kitűnő pihenési, üdülési és sportolási lehetőségeket kínál. A 640 hektár nagyságúra tervezett üdülőterület I komplex tanulmánytervei már Ielkészültek, sőt megkezdődtek! az első kivitelezési munkák is. Tiszafüred térségében az Állami Ifjúsági Bizottság és a Szolnok megyei Tanács 21 millió forintos hozzájárulásából az ötödik ötéves terv derekán megkezdik a 30 hektáros ifjúsági üdülőterület kialakításának első munkálatait. A fásítás üteme egyébként évről évre fokozódik. Épül a tisztítómű \ Nagyatádon épüld szennyvíztisztítónál elkészültek a derítők és a gépházak. Az új kórház megnyitásával egy időben üzemelni fog az eddig elkészült első részleg.
