Somogyi Néplap, 1976. január (32. évfolyam, 1-26. szám)

1976-01-18 / 15. szám

Párlnapok a megyében Egykedvűen várja, hogy •orra ikerüljön. Mellette két borostás fiatalember azon ve szefcszik, melyikük miatt hoz­ták ide őket. ö odább húzza a székét, s mindenki megdöb­benésére újságot húz elő a belső zsebéből. Ezt a tá-sai is provokációnak ítélik. Szúró­san néz rá az őrszem, de fe­gyelemsértés nem történt, így hát megelégszik egy megjegy­zéssel: »hogy dühöng magá­ban a tudásvágy, Petri!- A férfi ere sem néz föl, a töb­biek elhallgatnak, várják a botrányt. Vagy valamiféle rendszabályozást. Elszámol­tatásra váró csavargóik az őr- szohán ne lapozzanak újságot, azt hiszem, ez most itt a köz­hangulat lényege. Az őrszobai etikettre a gyakorló előállítot­tak ügyelnek a leginkább, rá- ripakodnak a zöldfülűre, aki cigaretta után matat a zse­bében. lepisszegik a föl vágott nyelvű örömlányt, aki minden elsiető rendőr után szájai va­lamit, mellbe taszítják a ka­patos fuvarost, aki kétpercen- ként beleüvölti ártatlanságát az őrszoba illedelmesein halk morajába. A férfi összehajtogatja a lapot, várja a megjegyzése­ket. Túlontúl nyugodt mozdu­latai jelzik, hogy megfeszítet­ten figyel és gondolkodás nél­kül behúz annak, aki mace­ráim próbálja. Petri önérze­tes ember, s különbnek érzi magát az őrszobai társaságnál. Bár még soha sem hallottam tőle, hogy tévedésből hozták ide. Petri András egyetlen bű­ne a közveszélyes munkakerü­lés. Ahogy ő fogalmaz: »a testnek, léleknek' kellemes ejtőzés«. Most a vasútállomá­son kapták el. — Fölösleges volt foglalnom a helyet az autóban, beballag­tam volna én gyalog is, ha a százados úr megkér ró. — Megkéri? — Miért ne? Kapcsolatunk alapja az udvariasság. Én adok a szóra, a jó szóért pe­dig odaadnám az utolsó ron­gyomat is. — Hányszor kérték magát szép szóval a munkára? — Nekem akkor tehetnének szemrehányást, ha ezt valaha megígértem volna. Annyit dolgozom, amennyi a napi élelemhez elég. Nem a holna­pihoz, a maihoz. A holnap gondjával ma nem foglalko­zom. — Negyvenkét éves fejjel fölhagyhatna ezzel a hippi­fölfogással. — Majd ha megöregszem . .. Petri András a nagy bűn­cselekmények lelkes kibice. Kiszagolja, ha valahol készül valami, lebzsel a környéken, várja a főszereplőket. Telje­sen megbízható, nem zavarják el, bár tudják, ha bírósági tárgyalásra kerül a sor, Petri szemrebbenés nélkül jegyző­könyvbe diktálja a történte­ket. Ö az abszolút megbízható tanú. akinek nem barátja, nem ellensége az egymásba támadó két bűnbanda, akinek teljesen mindegy, hogy ki töri be a vi­rágbolt kirakatát, s nem ér­deke. hogy a tettes helyett mást gyömöszöljenek be az URH-kocsiba. Néha úgy ér­zem, Petri András sértett em­ber, megbízható tanúvallomá­saiért cserébe méltányosságot várna a hatóságtól. Esetleg bűnbocsánatot. Petri András tiltakozik. 1 — A tanúskodás nekem szó­rakozás. Nagyon kérem, ne sértsen meg azzal, hogy ezt a jó cselekedetemnek könyveli el. Kifogástalanul hangsúlyoz­za a mondatokat, választékos­sága föloldhatatlan ellentét­ben áll ápolatlan külsejével, otromba mozdulataival. Gyak­ran látom a könyvtárban. — Nem akarom félrevezet­ni: a meleg miatt járok oda, nem a tudományokért. Sokfé­le ember megfordul ott; el-el- tűnődöm, ki miért hordja a könyveket, és ki miért akar okos lenni. — Ügy hallottam, maga ka zépiskolába is járt. — Elvégeztem a kereskedel­mi két osztályát, aztán elköl­töztünk Pestről. Én anyámmal Ide, apám az új feleségével Szegedre. A történet folytatá­sa: amikor anyám meghalt, engem a rokonság kirakott a lakásból. — Meg sem próbálkozott állandó munkával soha? — Az idénymunkával igen. Meg a hólapátolással, amikor még szép telek voltak. Hosszú ideig nincs maradásom, el­unom magam. Tavasztól őszig az országot járom, stoppal, gyalog. Tavaly nyáron sokat fáztam, akkor gondoltam elő­ször rá. hogy egyszer mégis csak abba kell majd hagymán — A városban hol alszik? — Jobban tudom, hói van­nak elhagyott lakások, mint a tanács. Az egyikben kihúztam hét kerek hónapot, amikor az egyik reggel megjöttek a kő­művesek és kizavartak a kuc­kómból. Míg ott laktam, ku­tyát is tartottam. — Mivel etette, hiszen ma gának sincs ennivalója? — Nem vagyok én koldus! Maszek kifőzdéseknél mosoga­tok, krumplit hámozok, kér­dezze csak végig őket. hogy marasztalnak mindig! Tudom, hogy rájuk szorulok, ezért mindig tisztességgel bejelen­tem: most elég volt, most né­hány hétig pihenek. Étel, ital nálam mindig van, s annak is jut, akit vendégül látok. — Vendégül? — Aludt énnálam még pa tikus is! Tab környékére való. lekéste az utolsó vonatot. A restiben leitta magát, két óra kor a színházparkban ébredt föl. Akkor éppen gyönyörű lakásom volt a Donnerban, eigy fölvonulási épületben. Ha­zatámogattam, lefektettem, reggel tejjel kínáltam. Petri András börtönviselt ember, többszörösen is. Há­rom-négy évvel ezelőtt meglá­togattam a cellában, órákig elbeszélgettünk. Félig tréfá­san, félig komolyan kérték: ne írjak róla, mert Petri rek­lámozza a börtönt, hiszen az megoldja az ő összes baját. — Ez butaság. Semmi nem fáj úgy, mint amikor rám csapják a vasajtót. Sem az étel, sem a fekvés nem esik jól, bár a munka ott kifejezet­ten használ, hiszen addig ckak arra figyel az ember. Sok a szemét, aki gyötörni akarja a másikat. Engem nerr., az én ütésemnek híre van. A száza­dos úr megmondhatja, milyen jámbor vagyok, de ha cikiz­nek, azt nem állom. Ütnöm kell, mert szétrobbanok. Amikor utoljára beszélget­tünk, keserűbb volt a megszo­kottnál. Pedig jó lakásra lelt valahol Szentjakabon, állító­lag a tulajdonos tudja, hogy a fészerben húzódott meg, de megbízik benne, s örül is, hogy vigyáz a házra. — Az egyik éjjel arra éb­redtem, hogy szorít a szívein. Mintha figyelmeztetett volna: vigyázz, öreg. lehagy az idő. És versenyt futni már nem tudok. Pintér Dezső BARCSI JÁRÁS Barcsi Járási Hivatal, január 19-én, 14 ó. Varga Péter, a me- . gyei pártbizottság első titkára: i Barcsi Ép. Gép., január 23-án. 14 ó. Kovács Béla, a megyei i pártbizottság titkára: Barcsi Művelődési Ház, január 28-án. 18 ó„ fiz, Szerénái János, az SZMT titkára: Vörös Csilla? Tsz., jam'ór 23-án. 18 ó. P5oz" Péter, a KTSZÖV e’nö' e: Bar­csi fűrészüzem, feb-uár 3-á” 14 ó. Bertalan József, a megyei pártbizottság osztályvezetője. KAPOSVÁRI JÁRÁS Kaposvári, Járási H'vatal január 19-én, 14 ó. Tóth Ká­roly, a megyei tanács osztály- vezetője: Merpve. január 20- án, 18 ó. Sarudi Csaba, a me- gvei pártbizottság osztályveze­tője; Kaposfő, ianuár 22-é” 18 ó. Bernáth Ferenc, t'z-el- nök: Csökölv, január 22-én. 1? ó. Juhász István, n M^TÖV e’nökhelyettese; Gölje, január 23-án. 18 ó. dr. Kiss József, r MÉSZÖV elnöke; Kapor mérő ianuár 23-án. 18 ó. Tihanyi Zoltán, az MNB megyei igaz­gatója; Nagybajom, január 28- án, 18 ó. dr. Veres László, a mezőgazdasági főisk-o’a főigaz­gató-helyettese: Nagyberki, február 10-én. 18 ó. dr. rxo«>r Zoltán, a megyei pártbizottság osztályvezetője; Kisgvalán. február 12-én, 18 ó. Bencze József, az OTP megyei igazga­tója. NAGYATÁDI JÁRÁS Iharosberény, február 2-án 18 ó. Kiss János, a megvei pártbizottság munkatársa; Se- gesd, február 2-án, 18 ó. Vi­rányi István, az Oktatási Igaz­gatóság tanszékvezetője; Ku­tas, február 5-én. 18 ó. Tolnai Sándor, a megyei pártbizott­ság osztályvezetője; Csurgó, február 9-én, 15. 6. dr. Sólyom Gábor, a megyei rendőr-főka­pitányság vezetője; Berzence, február 9-én, 18 ó. Török László, a megyei pártbizottság munkatársa; Zákány, február 9-én, 18 ó. dr. Várkonyi Imre, a tanítóképző főiskola főigaz­gatója; Lábod, február 9-én, 18 ó. Szabó György, az Oktatási Igazgatóság tanszékvezető ta­nára. MARCALI JÁRÁS Böhönye, január 30-án, 18 ó. Tanai Imre, a megyei pártbi­zottság titkára; Marcali, Mec­hanikai Művek, január 30-án, 14 ó. Dóri János, a megyei párt­bizottság munkatársa; öregla­ki Állami Gazdaság, január 30-án, 18 ó. Galabár Emil, a MEDOSZ titkára: Nikla, ja­nuár 30-án, 18 ó. Műdig István, a megyei tanács osztályvezető­je; Tapsony, február 5-én, 18 ó. Suri Károly, az Oktatási Igazgatóság igazgató-helyette­se; Fonyód, február 6-án, 18 ó. Paksi Lajos, az Oktatási Igaz­gatóság tanára; Somogy vár, február 6-án, 18 ó. dr. Balázs Nándor, a megyei pártbizott­ság munkatársa. SIÖFOKI JÁRÁS Zamárdi, január 23-án, 13 ó. Tóth Lajos, a megyei tanács elnök-he1 vettese; Bal ator1 e1 le. ianuár 26-án. 16 ó. Vas Imre, a megyei pártbizottság ■mun­katársa; Som. ianuár 26-án, 19 ó. Lukács József, a megvei pártbizottság osztá1vvez?+ő- he1 vettese: Balatonborlá"’ Ál­lami Gazdaság, ianuár 26-án. 15 ó. dr. Győrt József, a me­rf\ro| 3 ^ poun’to*” '*cp • 21-^1. Ó. ¥Ierk" Miklós, az O’rtarts' T ff q 't rf «p f cr f.qro ** ^ Ví­Hant'-vH. i^rvi-ír 27-4^. 1 ^ 6. 7Á- tonvi László, a megyei rártbl- zrttság manlfirto: Ba'etor- 'nácsző. ianuár 30-án. 14 ó. Falndv Miklós, a megvei n*rt- ’-"zott'-e pvrnkatártn • PVa- febrirt- 9-én. 18 ó. Be~ő »ér-dó. a tsz-szö­vetsé® tikára; Tö-s’-’— 'oH^^ór 9-én, 16 ó. Galamb László, a megyei pártbizottság munkatársa. KAPOSVÁR BM, Kaposvár, január 22-én 14 6. dr. Túri Imre, a mep'ei pártbizottság vv'iz"tc! e ■ Volán, ianuár 27-én, 14 6. dr. Varea István, a megyei rendőr- főkan'tányság he’vettos veze­tője; Pamutfonó. február 3-án. 14.30 ó. Somogyi Józs'rt, a me­gyei tanrirc nártbizottságának titkára; DÉLVIÉP, február 3- án. 14 ó. Klrttovios Tm-c. az SZMT vezető titkára; sdÉV február 4-én, 16 ó. dr. J»alász János megyei főügyész; Villa­mossági Gyár, február 5-én, 14 ó. Böhm József, a megyei ta­nács elnöke; Kefe- és Mű­anyagipari Szövetkezet, feb­ruár 6-án, 14 ó. Zsók Ferenc megyei munkásőrnarancsnok: Mezőgép, február 9-én, 14 ó. Varga József, a megyei párt- bizottság munkatársa; Cukor­gyár, február 10-én, 16 ó. dr. Böröcz István, a megyei rend­őr-főkapitányság helyettes ve­zetője; Kórház, február 10-én 14 ó. dr. Ignácz Pál, a megyei bíróság elnöke: Kaposfüred; tsz., február 11-én, 18 ó. Var­ga Kelemen, a megvei pártbi­zottság munkatársa; Ruhagyár, február 12-én, 14 ó. Szigeti István országgyűlési képviselő. NAGYATÁD Cámasvár. január 26-án. 14.30 ó. Dómján Sándor, a me­gyei Lapkiadó Vállalat igazga­tója. SIÖFOK MAHART, január 20-án, 15 ó. Sugár Imre, a megyei tanács általános elnökhelyettese: Kő- olajvezeték Vállalat, január 22- én, 15 ó. dr. Nagy Lajos, a- Oktatási Igazgatóság igazgató­ja: Dunántúli Regionális Víz­mű Váll., január 27-én, 15 ó. dr. Horváth Sándor, a megye' pártbizottság osztályvezetője. Közgazdászképzés Pécsen Az új kar haszna — Kapcsolat a vállalatokkal és a megyékkel i Szeptember óta közgazda-1 tudományi karon működő ságtudományi kar is működik j tanszékek eredményesen se- . I gítik a közgazdászképzést, a a Pécsi Tudományegyetemen, j £özgazdas4gJ kar néhány tan. Az első közgazdász hallgató- j széke pedig részt vállal a jó­kat azonban nem az ősszel gászképzésben. köszöntötték az ország legré- ] gibb felsőoktatási intézmé- A Pécsi Tudományegyetem nyében | közgazdaságtudományi karán | ipari tervező-szervező, vala- A népgazdaságnak egyre j mint mezőgazdasági és áru­több jól képzett közgazdászra | forgalmi szakon folyik nap- lesz szüksége. Oktatásukat j pali tagozatos képzés, egyedül a budapesti Marx Károly Közgazdaságtudomá­nyi Egyetem nem tudta biz­tosítani, ezért 1970-ben kihe­lyezett tagozatot létesített Pé­csen. Az oktatás személyi és tárgyi feltételeinek megte­remtése után önálló karrá szervezték a kihelyezett tago­zatot. A választás nem véletlenül esett Pécsre. Abban a város­ban látszott célszerűnek az új közgazdasági kar létesítése, ahol már volt társadalomtu­dományok oktatásával foglal­kozó egyetem. Pécsen 1951 óta csak állam- és jogtudo­mányi kar működött, akkor szervezték ugyanis önálló egyetemmé az orvostudomá­nyi kart. Később pedig — az új elméleti tömb fölépítése után — a tudományegyetem épületéből is kiköltözött az orvosképzés dél-dunántúli központja. — Az új kar szervezése több előnnyel is járt — mondta dr. Földvári József tanszékvezető egyetemi tanár, a Pécsi Tudományegyetem rektora. — Ma már egyértel­mű, hogy feladataik jó ellá­tásához a jogászoknak az ed­diginél több közgazdasági, a közgazdászoknak pedig jóval több jogi ismeretre van szük­ségük. Az egyetem új tan­terve e követelmény figye­lembevételével készül már. A másik tudományág ismerete fontos előfeltétele a kutatás­nak is: egy témát nem lehet kizárólag csak jogi vagy csak közgazdasági oldalról vizsgál­ni. Jól bizonyítja ezt egy pél­da: az egyetemen októberben a szocialista vállalatról ren­dezünk tanácskozást. Ennek megvannak a jogi és a köz- gazdasági problémái. Feltá­rásuk a két tudományág kép­viselőinek együttes munkáját igényli. A Pécsi Tudomány- egyetemen az új kar létesíté­sének — az oktatási és a tu­dományos szempontokon kí­vül — gazdaságossági szem­pontjai is voltak. Ez csökken­tette az elhelyezéssel kapcso­latos gondokat, s ennél jelen­tősebb, hogy az állam- és jog Orvos — egyenruhában Figyelmes arcok hallgatják az örvöst, s megjegyzik min­den szavát. Érdeklődéssel kí­sérik mozdulatait is, amint a földön fekvő embert helyette­sítő ambu-babán bemutatja az újraélesztés módszerét. Fiatal nők, férfiak — köz­tük néhány idősebb munkásőr — hallgatják az orvost. A megye különböző egységeitől érkeztek a szentbalázsi to­vábbképző tanfolyamra, hogy elsajátítsák azokat az egész­ségügyi alapismereteket, ame­lyekkel társaiknak hasznára lehetnek. Munkásőr a foglal­kozást vezető orvos is. Dr. Kiss Tamás — a megye' tüdőgondozóintézetek igazga­tó főorvosa — így határozta meg a továbbképzés célját ér a munkásőr orvos feladatát. — Az egységek egészségügyi beosztottainak gyorsan és ha­tározottan kell cselékdeniük: a szakszerű elsősegélynyúj­tás, a helyesen alkalmazott újraélesztési eljárás emberek életét mentheti meg. S nem­csak a munkásőrségnél lehet erre szükség: egyéb balesetek alkalmával is hasznosíthatják ismereteiket. Itt ugyanis meg­tanulják mindazt, amire az elsősegélynyújtástól kezdve a sérültnek orvoshoz, illetve a kórházba szállításáig szükség van. De nem csupán ez a felada­ta a megyei törzs egíszség- ügyi csoportvezetőjének, ö vizsgálja meg a fegyveres szolgálatra jelentkezőket is, ha pedig valakinek baja van. olyan beosztást javasol, ame­lyet egészségének károsodása nélkül elláthat. Rendszerese” ellenőrzi az egészségügyi elő­írások betartását is a gyakor­latokon. Figyelemmel kísér azt is, hogy a szolgálat ellá tása nem jár-e valakinél ká­ros egészségügyi követkéz ménnyel. Gyakorlatokon vagy más alkalommal sokan szólít’"' meg dr. Kiss Tamást, s kér­nek tőle tanácsot, javaslatot. Az is előfordul, hogy munka­helyén keresik föl munkásőr társai. — Egy nagy család ez a munkásőrség. Közel kerülnek itt egymáshoz az emberek, s így természetes, hogy min­denki bizalommal fordul hoz zám — mondja. Negyedik éve látja el mun­kásőr orvos feladatkörét. A fegyveres testü­letben végzett munkájával — amiért meg­kapta a Haza Szolgálatáért Érdemérem ezüst fokozata 'kitüntetést — azt is kiérde­melte, hogy a kommunistáit soraiba kerül­hetett. — Milyen to­vábbi céljai vannak a mun­kásőrök egész­ségének védel­mével kapcso­latban ? — Az a tö­rekvésünk, hogy a kellően kiképzett egész­ségügyi beosz­tottak mellett minden munkásőr elsajátítsa a legszükségesebb egészség- ügyi ismereteket. Az elsőse­gélynyújtó csomagokban a kötszereken kívül életmen­téshez szükséges injekciók is vannak. Ezeket használni csak azok tudják — és merik! —-. akik - ismerik a hatásukat; tudják kinek, hogyan és mi­lyen esetben kell beadni. így beszél munkásőri tévé kenységéről dr. Kiss Tamás. Szavai arról vallanak, hogy a fegyveres testületben vállalt feladatát is elválaszthatatlan­nak tekinti orvosi hivatásától. Sz. L. — A kar profiljának kiala­kítása szorosan összefügg a budapesti Marx Károly Köz­gazdaságtudományi Egyetem képzési rendszerével — mond­ta dr. Takács Béla egyetemi docens, a kar dékánja. — Ott Is indulnak olyan szakok, amelyekre Pécsen jelentkezni lehet, a budapesti egyetem azonban elsősorban az irányí­tó szervek, a külkereskedelem részére képez közgazdászokat. A pécsi hallgatók viszont e három szakon a megfelelő makroökonómiai ismeretekkel együtt speciális képzést is kapnak: alaposabb, bővebb vállalati ismeretek birtokában veszik át az oklevelüket. Hallgatóink az egyetemi évek alatt több időt -töltenek szak­mai gyakorlaton a dél-dunán­túli vállalatoknál. A kar ok­tatóinak kutatási témái is szorosabban kapcsolódnak a gazdálkodó egységekhez. A megbízások között somo­gyi is szerepel: a Volán 13. sz. Vállalatnál például azt vizsgálják, hogy a munka- venseny-felajánlásokból szár­mazó vállalati megtakarítások egy részét miként lehet fel­osztani a venseny részvevői között. A közgazdaságtudo­mányi kar elődjének szerző­déses kapcsolata volt a So­mogy megyei Tanáccsal. Együttműködési szerződése az állam- és jogtudományi kar­nak is van. — Most arról folynak a tárgyalások — mondja dr. Ta­kács Béla —, hogy e szerző­dések tapasztalatait felhasz­nálva az egyetem és a tanács ír alá együttműködést, s eb­ben a közeljövő feladatai mellett a hosszú távú kap­csolat formáit is meghatároz­zák. E szerződés alapján a megyében dolgozó több vál­lalattal is közvetlen kapcso­latba tudunk lépni. Mi örül­nénk. ha Somogy pan is len­nének olyan bázisvállalatok, ahova szakmai gyakorlatra küldhetjük hallgatóinkat. Ez minden bizonnyal hasznára válik a vállalatoknak, és se­gíti az egyetemi oktatást, ku­tatást is. A napokban a Ka­posvári Mezőgazdasági Főis­kola kéoviselői is jártak egyetemünkön, s a találkozón annak a lehetőségét kerestük, hogy miként lehetne mi d a két oktatási intézmény szá­mára hasznos együttműködést kialakítani. Az új karon — amelyre 110—120 nappali tagozatos hallgatót vesznek föl az idén — öt tanszéken hatvannál több, nagyrészt fiatal oktató dolgozik. — Ennek előnyeit és hát­rányait is érezzük — mondta dr. Takács Béla. — A fiatal oktatók minden újért lelke­sednek. sok ötletük, jó észre­vételük van, nem ragaszkod­nak a kialakult formákhoz, kutatják az újítás lehetőségét. A hátránya viszont az, hogy kevesebb még a tapasztala­tuk, mint az idősebb kollé­gáknak. Olyan fiatal méig a kar ok­tatógárdája, hogy a negyven­egy éves dékán az idősek kö­zé sorolja magát. Az első hallgatók közül néhány, aki öt évvel ezelőtt Budapesten felvételizett, s már Pécsen vette át az okle­velet, munkát vállalt a somo­gyi vállalatoknál. Az ország legrégibb egyetemének új ka­rát rajtuk, munkájukon ke­resztül is megismerhetik a so­mogyi vállalatok. Dr. Kercza Imre A csavargó

Next

/
Thumbnails
Contents