Somogyi Néplap, 1976. január (32. évfolyam, 1-26. szám)
1976-01-18 / 15. szám
Párlnapok a megyében Egykedvűen várja, hogy •orra ikerüljön. Mellette két borostás fiatalember azon ve szefcszik, melyikük miatt hozták ide őket. ö odább húzza a székét, s mindenki megdöbbenésére újságot húz elő a belső zsebéből. Ezt a tá-sai is provokációnak ítélik. Szúrósan néz rá az őrszem, de fegyelemsértés nem történt, így hát megelégszik egy megjegyzéssel: »hogy dühöng magában a tudásvágy, Petri!- A férfi ere sem néz föl, a többiek elhallgatnak, várják a botrányt. Vagy valamiféle rendszabályozást. Elszámoltatásra váró csavargóik az őr- szohán ne lapozzanak újságot, azt hiszem, ez most itt a közhangulat lényege. Az őrszobai etikettre a gyakorló előállítottak ügyelnek a leginkább, rá- ripakodnak a zöldfülűre, aki cigaretta után matat a zsebében. lepisszegik a föl vágott nyelvű örömlányt, aki minden elsiető rendőr után szájai valamit, mellbe taszítják a kapatos fuvarost, aki kétpercen- ként beleüvölti ártatlanságát az őrszoba illedelmesein halk morajába. A férfi összehajtogatja a lapot, várja a megjegyzéseket. Túlontúl nyugodt mozdulatai jelzik, hogy megfeszítetten figyel és gondolkodás nélkül behúz annak, aki maceráim próbálja. Petri önérzetes ember, s különbnek érzi magát az őrszobai társaságnál. Bár még soha sem hallottam tőle, hogy tévedésből hozták ide. Petri András egyetlen bűne a közveszélyes munkakerülés. Ahogy ő fogalmaz: »a testnek, léleknek' kellemes ejtőzés«. Most a vasútállomáson kapták el. — Fölösleges volt foglalnom a helyet az autóban, beballagtam volna én gyalog is, ha a százados úr megkér ró. — Megkéri? — Miért ne? Kapcsolatunk alapja az udvariasság. Én adok a szóra, a jó szóért pedig odaadnám az utolsó rongyomat is. — Hányszor kérték magát szép szóval a munkára? — Nekem akkor tehetnének szemrehányást, ha ezt valaha megígértem volna. Annyit dolgozom, amennyi a napi élelemhez elég. Nem a holnapihoz, a maihoz. A holnap gondjával ma nem foglalkozom. — Negyvenkét éves fejjel fölhagyhatna ezzel a hippifölfogással. — Majd ha megöregszem . .. Petri András a nagy bűncselekmények lelkes kibice. Kiszagolja, ha valahol készül valami, lebzsel a környéken, várja a főszereplőket. Teljesen megbízható, nem zavarják el, bár tudják, ha bírósági tárgyalásra kerül a sor, Petri szemrebbenés nélkül jegyzőkönyvbe diktálja a történteket. Ö az abszolút megbízható tanú. akinek nem barátja, nem ellensége az egymásba támadó két bűnbanda, akinek teljesen mindegy, hogy ki töri be a virágbolt kirakatát, s nem érdeke. hogy a tettes helyett mást gyömöszöljenek be az URH-kocsiba. Néha úgy érzem, Petri András sértett ember, megbízható tanúvallomásaiért cserébe méltányosságot várna a hatóságtól. Esetleg bűnbocsánatot. Petri András tiltakozik. 1 — A tanúskodás nekem szórakozás. Nagyon kérem, ne sértsen meg azzal, hogy ezt a jó cselekedetemnek könyveli el. Kifogástalanul hangsúlyozza a mondatokat, választékossága föloldhatatlan ellentétben áll ápolatlan külsejével, otromba mozdulataival. Gyakran látom a könyvtárban. — Nem akarom félrevezetni: a meleg miatt járok oda, nem a tudományokért. Sokféle ember megfordul ott; el-el- tűnődöm, ki miért hordja a könyveket, és ki miért akar okos lenni. — Ügy hallottam, maga ka zépiskolába is járt. — Elvégeztem a kereskedelmi két osztályát, aztán elköltöztünk Pestről. Én anyámmal Ide, apám az új feleségével Szegedre. A történet folytatása: amikor anyám meghalt, engem a rokonság kirakott a lakásból. — Meg sem próbálkozott állandó munkával soha? — Az idénymunkával igen. Meg a hólapátolással, amikor még szép telek voltak. Hosszú ideig nincs maradásom, elunom magam. Tavasztól őszig az országot járom, stoppal, gyalog. Tavaly nyáron sokat fáztam, akkor gondoltam először rá. hogy egyszer mégis csak abba kell majd hagymán — A városban hol alszik? — Jobban tudom, hói vannak elhagyott lakások, mint a tanács. Az egyikben kihúztam hét kerek hónapot, amikor az egyik reggel megjöttek a kőművesek és kizavartak a kuckómból. Míg ott laktam, kutyát is tartottam. — Mivel etette, hiszen ma gának sincs ennivalója? — Nem vagyok én koldus! Maszek kifőzdéseknél mosogatok, krumplit hámozok, kérdezze csak végig őket. hogy marasztalnak mindig! Tudom, hogy rájuk szorulok, ezért mindig tisztességgel bejelentem: most elég volt, most néhány hétig pihenek. Étel, ital nálam mindig van, s annak is jut, akit vendégül látok. — Vendégül? — Aludt énnálam még pa tikus is! Tab környékére való. lekéste az utolsó vonatot. A restiben leitta magát, két óra kor a színházparkban ébredt föl. Akkor éppen gyönyörű lakásom volt a Donnerban, eigy fölvonulási épületben. Hazatámogattam, lefektettem, reggel tejjel kínáltam. Petri András börtönviselt ember, többszörösen is. Három-négy évvel ezelőtt meglátogattam a cellában, órákig elbeszélgettünk. Félig tréfásan, félig komolyan kérték: ne írjak róla, mert Petri reklámozza a börtönt, hiszen az megoldja az ő összes baját. — Ez butaság. Semmi nem fáj úgy, mint amikor rám csapják a vasajtót. Sem az étel, sem a fekvés nem esik jól, bár a munka ott kifejezetten használ, hiszen addig ckak arra figyel az ember. Sok a szemét, aki gyötörni akarja a másikat. Engem nerr., az én ütésemnek híre van. A százados úr megmondhatja, milyen jámbor vagyok, de ha cikiznek, azt nem állom. Ütnöm kell, mert szétrobbanok. Amikor utoljára beszélgettünk, keserűbb volt a megszokottnál. Pedig jó lakásra lelt valahol Szentjakabon, állítólag a tulajdonos tudja, hogy a fészerben húzódott meg, de megbízik benne, s örül is, hogy vigyáz a házra. — Az egyik éjjel arra ébredtem, hogy szorít a szívein. Mintha figyelmeztetett volna: vigyázz, öreg. lehagy az idő. És versenyt futni már nem tudok. Pintér Dezső BARCSI JÁRÁS Barcsi Járási Hivatal, január 19-én, 14 ó. Varga Péter, a me- . gyei pártbizottság első titkára: i Barcsi Ép. Gép., január 23-án. 14 ó. Kovács Béla, a megyei i pártbizottság titkára: Barcsi Művelődési Ház, január 28-án. 18 ó„ fiz, Szerénái János, az SZMT titkára: Vörös Csilla? Tsz., jam'ór 23-án. 18 ó. P5oz" Péter, a KTSZÖV e’nö' e: Barcsi fűrészüzem, feb-uár 3-á” 14 ó. Bertalan József, a megyei pártbizottság osztályvezetője. KAPOSVÁRI JÁRÁS Kaposvári, Járási H'vatal január 19-én, 14 ó. Tóth Károly, a megyei tanács osztály- vezetője: Merpve. január 20- án, 18 ó. Sarudi Csaba, a me- gvei pártbizottság osztályvezetője; Kaposfő, ianuár 22-é” 18 ó. Bernáth Ferenc, t'z-el- nök: Csökölv, január 22-én. 1? ó. Juhász István, n M^TÖV e’nökhelyettese; Gölje, január 23-án. 18 ó. dr. Kiss József, r MÉSZÖV elnöke; Kapor mérő ianuár 23-án. 18 ó. Tihanyi Zoltán, az MNB megyei igazgatója; Nagybajom, január 28- án, 18 ó. dr. Veres László, a mezőgazdasági főisk-o’a főigazgató-helyettese: Nagyberki, február 10-én. 18 ó. dr. rxo«>r Zoltán, a megyei pártbizottság osztályvezetője; Kisgvalán. február 12-én, 18 ó. Bencze József, az OTP megyei igazgatója. NAGYATÁDI JÁRÁS Iharosberény, február 2-án 18 ó. Kiss János, a megvei pártbizottság munkatársa; Se- gesd, február 2-án, 18 ó. Virányi István, az Oktatási Igazgatóság tanszékvezetője; Kutas, február 5-én. 18 ó. Tolnai Sándor, a megyei pártbizottság osztályvezetője; Csurgó, február 9-én, 15. 6. dr. Sólyom Gábor, a megyei rendőr-főkapitányság vezetője; Berzence, február 9-én, 18 ó. Török László, a megyei pártbizottság munkatársa; Zákány, február 9-én, 18 ó. dr. Várkonyi Imre, a tanítóképző főiskola főigazgatója; Lábod, február 9-én, 18 ó. Szabó György, az Oktatási Igazgatóság tanszékvezető tanára. MARCALI JÁRÁS Böhönye, január 30-án, 18 ó. Tanai Imre, a megyei pártbizottság titkára; Marcali, Mechanikai Művek, január 30-án, 14 ó. Dóri János, a megyei pártbizottság munkatársa; öreglaki Állami Gazdaság, január 30-án, 18 ó. Galabár Emil, a MEDOSZ titkára: Nikla, január 30-án, 18 ó. Műdig István, a megyei tanács osztályvezetője; Tapsony, február 5-én, 18 ó. Suri Károly, az Oktatási Igazgatóság igazgató-helyettese; Fonyód, február 6-án, 18 ó. Paksi Lajos, az Oktatási Igazgatóság tanára; Somogy vár, február 6-án, 18 ó. dr. Balázs Nándor, a megyei pártbizottság munkatársa. SIÖFOKI JÁRÁS Zamárdi, január 23-án, 13 ó. Tóth Lajos, a megyei tanács elnök-he1 vettese; Bal ator1 e1 le. ianuár 26-án. 16 ó. Vas Imre, a megyei pártbizottság ■munkatársa; Som. ianuár 26-án, 19 ó. Lukács József, a megvei pártbizottság osztá1vvez?+ő- he1 vettese: Balatonborlá"’ Állami Gazdaság, ianuár 26-án. 15 ó. dr. Győrt József, a merf\ro| 3 ^ poun’to*” '*cp • 21-^1. Ó. ¥Ierk" Miklós, az O’rtarts' T ff q 't rf «p f cr f.qro ** ^ VíHant'-vH. i^rvi-ír 27-4^. 1 ^ 6. 7Á- tonvi László, a megyei rártbl- zrttság manlfirto: Ba'etor- 'nácsző. ianuár 30-án. 14 ó. Falndv Miklós, a megvei n*rt- ’-"zott'-e pvrnkatártn • PVa- febrirt- 9-én. 18 ó. Be~ő »ér-dó. a tsz-szövetsé® tikára; Tö-s’-’— 'oH^^ór 9-én, 16 ó. Galamb László, a megyei pártbizottság munkatársa. KAPOSVÁR BM, Kaposvár, január 22-én 14 6. dr. Túri Imre, a mep'ei pártbizottság vv'iz"tc! e ■ Volán, ianuár 27-én, 14 6. dr. Varea István, a megyei rendőr- főkan'tányság he’vettos vezetője; Pamutfonó. február 3-án. 14.30 ó. Somogyi Józs'rt, a megyei tanrirc nártbizottságának titkára; DÉLVIÉP, február 3- án. 14 ó. Klrttovios Tm-c. az SZMT vezető titkára; sdÉV február 4-én, 16 ó. dr. J»alász János megyei főügyész; Villamossági Gyár, február 5-én, 14 ó. Böhm József, a megyei tanács elnöke; Kefe- és Műanyagipari Szövetkezet, február 6-án, 14 ó. Zsók Ferenc megyei munkásőrnarancsnok: Mezőgép, február 9-én, 14 ó. Varga József, a megyei párt- bizottság munkatársa; Cukorgyár, február 10-én, 16 ó. dr. Böröcz István, a megyei rendőr-főkapitányság helyettes vezetője; Kórház, február 10-én 14 ó. dr. Ignácz Pál, a megyei bíróság elnöke: Kaposfüred; tsz., február 11-én, 18 ó. Varga Kelemen, a megvei pártbizottság munkatársa; Ruhagyár, február 12-én, 14 ó. Szigeti István országgyűlési képviselő. NAGYATÁD Cámasvár. január 26-án. 14.30 ó. Dómján Sándor, a megyei Lapkiadó Vállalat igazgatója. SIÖFOK MAHART, január 20-án, 15 ó. Sugár Imre, a megyei tanács általános elnökhelyettese: Kő- olajvezeték Vállalat, január 22- én, 15 ó. dr. Nagy Lajos, a- Oktatási Igazgatóság igazgatója: Dunántúli Regionális Vízmű Váll., január 27-én, 15 ó. dr. Horváth Sándor, a megye' pártbizottság osztályvezetője. Közgazdászképzés Pécsen Az új kar haszna — Kapcsolat a vállalatokkal és a megyékkel i Szeptember óta közgazda-1 tudományi karon működő ságtudományi kar is működik j tanszékek eredményesen se- . I gítik a közgazdászképzést, a a Pécsi Tudományegyetemen, j £özgazdas4gJ kar néhány tan. Az első közgazdász hallgató- j széke pedig részt vállal a jókat azonban nem az ősszel gászképzésben. köszöntötték az ország legré- ] gibb felsőoktatási intézmé- A Pécsi Tudományegyetem nyében | közgazdaságtudományi karán | ipari tervező-szervező, vala- A népgazdaságnak egyre j mint mezőgazdasági és árutöbb jól képzett közgazdászra | forgalmi szakon folyik nap- lesz szüksége. Oktatásukat j pali tagozatos képzés, egyedül a budapesti Marx Károly Közgazdaságtudományi Egyetem nem tudta biztosítani, ezért 1970-ben kihelyezett tagozatot létesített Pécsen. Az oktatás személyi és tárgyi feltételeinek megteremtése után önálló karrá szervezték a kihelyezett tagozatot. A választás nem véletlenül esett Pécsre. Abban a városban látszott célszerűnek az új közgazdasági kar létesítése, ahol már volt társadalomtudományok oktatásával foglalkozó egyetem. Pécsen 1951 óta csak állam- és jogtudományi kar működött, akkor szervezték ugyanis önálló egyetemmé az orvostudományi kart. Később pedig — az új elméleti tömb fölépítése után — a tudományegyetem épületéből is kiköltözött az orvosképzés dél-dunántúli központja. — Az új kar szervezése több előnnyel is járt — mondta dr. Földvári József tanszékvezető egyetemi tanár, a Pécsi Tudományegyetem rektora. — Ma már egyértelmű, hogy feladataik jó ellátásához a jogászoknak az eddiginél több közgazdasági, a közgazdászoknak pedig jóval több jogi ismeretre van szükségük. Az egyetem új tanterve e követelmény figyelembevételével készül már. A másik tudományág ismerete fontos előfeltétele a kutatásnak is: egy témát nem lehet kizárólag csak jogi vagy csak közgazdasági oldalról vizsgálni. Jól bizonyítja ezt egy példa: az egyetemen októberben a szocialista vállalatról rendezünk tanácskozást. Ennek megvannak a jogi és a köz- gazdasági problémái. Feltárásuk a két tudományág képviselőinek együttes munkáját igényli. A Pécsi Tudomány- egyetemen az új kar létesítésének — az oktatási és a tudományos szempontokon kívül — gazdaságossági szempontjai is voltak. Ez csökkentette az elhelyezéssel kapcsolatos gondokat, s ennél jelentősebb, hogy az állam- és jog Orvos — egyenruhában Figyelmes arcok hallgatják az örvöst, s megjegyzik minden szavát. Érdeklődéssel kísérik mozdulatait is, amint a földön fekvő embert helyettesítő ambu-babán bemutatja az újraélesztés módszerét. Fiatal nők, férfiak — köztük néhány idősebb munkásőr — hallgatják az orvost. A megye különböző egységeitől érkeztek a szentbalázsi továbbképző tanfolyamra, hogy elsajátítsák azokat az egészségügyi alapismereteket, amelyekkel társaiknak hasznára lehetnek. Munkásőr a foglalkozást vezető orvos is. Dr. Kiss Tamás — a megye' tüdőgondozóintézetek igazgató főorvosa — így határozta meg a továbbképzés célját ér a munkásőr orvos feladatát. — Az egységek egészségügyi beosztottainak gyorsan és határozottan kell cselékdeniük: a szakszerű elsősegélynyújtás, a helyesen alkalmazott újraélesztési eljárás emberek életét mentheti meg. S nemcsak a munkásőrségnél lehet erre szükség: egyéb balesetek alkalmával is hasznosíthatják ismereteiket. Itt ugyanis megtanulják mindazt, amire az elsősegélynyújtástól kezdve a sérültnek orvoshoz, illetve a kórházba szállításáig szükség van. De nem csupán ez a feladata a megyei törzs egíszség- ügyi csoportvezetőjének, ö vizsgálja meg a fegyveres szolgálatra jelentkezőket is, ha pedig valakinek baja van. olyan beosztást javasol, amelyet egészségének károsodása nélkül elláthat. Rendszerese” ellenőrzi az egészségügyi előírások betartását is a gyakorlatokon. Figyelemmel kísér azt is, hogy a szolgálat ellá tása nem jár-e valakinél káros egészségügyi követkéz ménnyel. Gyakorlatokon vagy más alkalommal sokan szólít’"' meg dr. Kiss Tamást, s kérnek tőle tanácsot, javaslatot. Az is előfordul, hogy munkahelyén keresik föl munkásőr társai. — Egy nagy család ez a munkásőrség. Közel kerülnek itt egymáshoz az emberek, s így természetes, hogy mindenki bizalommal fordul hoz zám — mondja. Negyedik éve látja el munkásőr orvos feladatkörét. A fegyveres testületben végzett munkájával — amiért megkapta a Haza Szolgálatáért Érdemérem ezüst fokozata 'kitüntetést — azt is kiérdemelte, hogy a kommunistáit soraiba kerülhetett. — Milyen további céljai vannak a munkásőrök egészségének védelmével kapcsolatban ? — Az a törekvésünk, hogy a kellően kiképzett egészségügyi beosztottak mellett minden munkásőr elsajátítsa a legszükségesebb egészség- ügyi ismereteket. Az elsősegélynyújtó csomagokban a kötszereken kívül életmentéshez szükséges injekciók is vannak. Ezeket használni csak azok tudják — és merik! —-. akik - ismerik a hatásukat; tudják kinek, hogyan és milyen esetben kell beadni. így beszél munkásőri tévé kenységéről dr. Kiss Tamás. Szavai arról vallanak, hogy a fegyveres testületben vállalt feladatát is elválaszthatatlannak tekinti orvosi hivatásától. Sz. L. — A kar profiljának kialakítása szorosan összefügg a budapesti Marx Károly Közgazdaságtudományi Egyetem képzési rendszerével — mondta dr. Takács Béla egyetemi docens, a kar dékánja. — Ott Is indulnak olyan szakok, amelyekre Pécsen jelentkezni lehet, a budapesti egyetem azonban elsősorban az irányító szervek, a külkereskedelem részére képez közgazdászokat. A pécsi hallgatók viszont e három szakon a megfelelő makroökonómiai ismeretekkel együtt speciális képzést is kapnak: alaposabb, bővebb vállalati ismeretek birtokában veszik át az oklevelüket. Hallgatóink az egyetemi évek alatt több időt -töltenek szakmai gyakorlaton a dél-dunántúli vállalatoknál. A kar oktatóinak kutatási témái is szorosabban kapcsolódnak a gazdálkodó egységekhez. A megbízások között somogyi is szerepel: a Volán 13. sz. Vállalatnál például azt vizsgálják, hogy a munka- venseny-felajánlásokból származó vállalati megtakarítások egy részét miként lehet felosztani a venseny részvevői között. A közgazdaságtudományi kar elődjének szerződéses kapcsolata volt a Somogy megyei Tanáccsal. Együttműködési szerződése az állam- és jogtudományi karnak is van. — Most arról folynak a tárgyalások — mondja dr. Takács Béla —, hogy e szerződések tapasztalatait felhasználva az egyetem és a tanács ír alá együttműködést, s ebben a közeljövő feladatai mellett a hosszú távú kapcsolat formáit is meghatározzák. E szerződés alapján a megyében dolgozó több vállalattal is közvetlen kapcsolatba tudunk lépni. Mi örülnénk. ha Somogy pan is lennének olyan bázisvállalatok, ahova szakmai gyakorlatra küldhetjük hallgatóinkat. Ez minden bizonnyal hasznára válik a vállalatoknak, és segíti az egyetemi oktatást, kutatást is. A napokban a Kaposvári Mezőgazdasági Főiskola kéoviselői is jártak egyetemünkön, s a találkozón annak a lehetőségét kerestük, hogy miként lehetne mi d a két oktatási intézmény számára hasznos együttműködést kialakítani. Az új karon — amelyre 110—120 nappali tagozatos hallgatót vesznek föl az idén — öt tanszéken hatvannál több, nagyrészt fiatal oktató dolgozik. — Ennek előnyeit és hátrányait is érezzük — mondta dr. Takács Béla. — A fiatal oktatók minden újért lelkesednek. sok ötletük, jó észrevételük van, nem ragaszkodnak a kialakult formákhoz, kutatják az újítás lehetőségét. A hátránya viszont az, hogy kevesebb még a tapasztalatuk, mint az idősebb kollégáknak. Olyan fiatal méig a kar oktatógárdája, hogy a negyvenegy éves dékán az idősek közé sorolja magát. Az első hallgatók közül néhány, aki öt évvel ezelőtt Budapesten felvételizett, s már Pécsen vette át az oklevelet, munkát vállalt a somogyi vállalatoknál. Az ország legrégibb egyetemének új karát rajtuk, munkájukon keresztül is megismerhetik a somogyi vállalatok. Dr. Kercza Imre A csavargó