Somogyi Néplap, 1976. január (32. évfolyam, 1-26. szám)

1976-01-17 / 14. szám

MUNKAPROGRAM ÖT ESZTENDŐRE Ezért a pénzért! ! A kommunisták célja Nagyobb felelősségei A cím, ha kérdésként sze­repel, magában, hordja a vá­laszt is. »Ezért a pénzért túl sokat kívánnak.« A felkiáltó­jel a hangsúlyeltolódást ér­zékelteti : többet, jobban, eredményesebben kell dolgoz­ni!. Igen, ezért a pénzért! A védekezést támadás, az alku­dozást a teljesítmények hatá­rozott megkövetelése váltja fel. Nem valakik önkényes el­határozása, hanem az élet, a világpiac diktálja a tempót. Ha nem tudnánk a lépést tar­tani, elkerülhetetlenné válna a lemaradás, a visszaesés. Az eltelt két esztendőben adósak maradtunk a válasz­szák adósságra költekeztünk, s az új ötéves terv erőfeszí­tései most arra összpontosul­nak, hogy utolérjük magun­kat. A fogyasztás • szolidabb növekedése fékezheti a belső tartalékok határozottabb fel­tárását. A tartalékok pedig bennünk vannak, képessé­günkben, tehetségünkben, fe­szítő türelmetlenségünkben rejlenek. Ha a másokra mu­togatás és kivárás szellemét az önkritikus helyzetelemzés és aktív cselekvés váltja fel, akkor széles fronton össze­fogva nyomulhatnak előre vezetők, ügyintézők, munká­sok egyszerre. A legnagyobb tartalék az előrelátó, az okosan mérle­gelő, a bátran kezdeményező és szervezett vezetés. A mér­cét magasra emelték a válla­latok, a szövetkezetek gazdál­kodási »játékszabályainak« megszigorításával. A verseny új startfejtételek közt indul, a rajtkőnél még egyformák az esélyek. A versenycélt és a hozzá segítő részidőket a vezetői koncepciók, a helyi tervek fogalmazzák meg. A nehéz helyzetben még nyil­vánvalóbbá válnak a vezetői talentumok, a legjobb képes­ségek. Magas fokú tudás, fe­lelősségérzet szükséges, hogy a vezető ilyenkor is tudjon lelkesedni. Fegyelmezni,4 má­soktól többet követelni csak az képes, aki többet tud és erősebben akar másoknál. A mércét magasabbra kell állítani a vállalat, a szövet­kezet minden részlegével, üzemével, szakemberével, munkásával szemben. Ez is helyi tervezési és vezetési fel­adat. Fontos az ösztönzés hú­zóerejének fokozása. A sze­rény reálbér-növekedés, a sze­mélyi jövedelmek nyereségtől való távolodása, a vállalatok közötti nivellálódás ne tévesz- szen meg senkit. Létbizton­ság, garantált bér csak való­ságos produktumért, garantált teljesítményért jár és nem je­lenlétért. Munkaképes embe­rekről csak munkájuk szerint gondoskodhat a társadalom. Az egyenlő munkáért egyenlő bért jelszó fordítva is legyen érvényes: egyenlő bérért egyenlő munkát! A szocialista elosztás elve azt is jelenti, hogy teljesítmény nélkül ala­csony bér se fizethető. S az 1976-os 6—6,5 százalékos no­minálbér-emelés pedig a ‘ki­emelkedő teljesítmények, a fő terheket viselő kulcsembe­rek ösztönzését szolgálja. Az ipari munka termelé­kenységének évi 6 százalékos emelése látszólag egyszerű feladat. (Az előző öt eszten­dő átlaga 6,5 százalék volt.) Dinamikus termelésnöveke­dés ennél gyorsabb termelé­kenység emelkedést is lehe­tővé tesz. De azok a vállala­tok, szövetkezetek, melyek­nek a termelése stagnál vagy évente alig-alig növekszik, már csak nagy erőfeszítések árán, tervszerű létszámgaz­dálkodással, az üzemszerve­zés radikális javításával, munkaerő-átcsoportosítással emelhetik a munka termelé­kenységét évente átlagosam 6 százalékkal. A termelő potenciál leg­főbb elemével, az emberi ké­pességgel, tehetséggel jól sá­fárkodni — gazdasági szük­ségszerűség A meglevő mun­kaerővel csak úgy tudjuk az ország növekvő termelési fel-, adatait megoldani, ha az egyes területeken elkerülhe­tetlen létszámnövelést más területeken végrehajtott ha­sonló arányú létszámcsökken­tés alapozza meg az iparban. Üj üzemet is általában csak a régiek megszüntetése árán lehet létesíteni. (Kivétel né­hány kijelölt település.) A fő­városban több száz, elavult telephelyet számolnak fel, hogy megteremtsék a dinami­kusan fejleszthető ágazatok, üzemek munkaerő-fedezetét. Ahol csak a termék elavult, ott célszerűbb új feladatokat vállalni akár kooperációban, vagy termelési integráció ke­retében. A munkaerő-átcso­portosítás szociális, emberi gondjait csak elavult termelő­kapacitások esetében célszerű vállalni. Minden kezdet nehéz — tartja a szólás-mondás. Külö­nösen igaz ez az új ötéves tervidőszak indulásánál, ami­kor mind a módszereket, mind a mércét és a tempót szükséges a megváltozott kö­rülményekhez igazítani. És Legfőképpen számba kell ven­ni a feladatokat, a távlatokat, kidolgozni a helyi ötéves ter­veket. S ehhez szükséges, de nem elégséges az elmúlt öt­éves időszak tapasztalatainak, fejlődési irányainak elemzése. Hiszen a tervezés lényege éppen az irány- és arányvál­toztatás, a jövő tudatos át­alakítása. A legutóbbi egy-két évben bekövetkezett, viharos gyorsaságú világgazdasági változások arra tanítanak, hogy a múlt mechanikus elő­revetítésével ma már lehetet­len reális tervet készíteni. Most, az ötesztendős helyi munkaprogramok. összeállí­tásának kezdetén, engedjük szabadjára a szárnyaló fantá­ziát. Merjünk gondolatban messzire szaladni, kalandozni, álmodozni, hogy majd a rész­letek tisztázásánál, a reális összefüggések kialakításánál, ha kell, tudjunk majd vissza­vonulni. Tartalmas beszámoló, egész-' séges vita. így lehet jellemez­ni röviden a nagyatádi tanács kommunistáinak beszámoló taggyűlését, amelynek fontos- | ságát dr. Madosfalvi Ferenc. az alapszervezet titkára is ki­emelte. »Taggyűlésünk jelen­tőségét növeli, hogy a XI. pártkongresszust követően először tanácskoztunk véglett munkánkról, határozzuk meg feladatainkat.« Tárgyilagosan A vezetőség beszámolója tárgyilagosan, a mulasztások­ról sem feledkezve meg is­mertette a múlt év munkáját, s jelölte meg a tennivalókat. A szervezeti élet fejlődése mellett személy szerint ismer­tette a titkár a kommunisták pártmegbízstását — a har­mincegy tag 94 százalékának van állandó pártmegbízatása —, elemezte a pár lesöpör tok egyre javuló munkáját, beszá­molt a politikai oktatásról. Ja­vítani kell a megjelenés ará­nyán, mert csak 65—70 száza­lékos. Beszélt a pártszervezet irányító, ellenőrző munkájá­ról. — Eredményeinkkel nem lehetünk elégedettek. Nem fi­gyeltünk fel a hivatali mun­ka fontos, időszerű feladatai­ra. Elmulasztottuk az új el­nök munkájának segítését, s annak elemzését is, hogy mi az oka a tavalyi nagymértékű létszámcserének. E mulasztásokról úgy szólt, hogy a ■ feladatokban, majd pedig a vezetőség határozati javaslatában megjelölte, mi­ként változtatnak ezen. Fő­ként az operatív munka és a gazdaságpolitikai tevékeny­ség erősítését, valamint a párt- csoportok munkájának továb­bi javítását hangsúlyozta. Akadt mondanivaló Az ötéves terv végső formájában csak így lehet i lelkesítő, a holnap sikereihez j programot adó. K. J. A vezetőség beszámolója részletesen és jól elemezte az alapszervezet . tevékenységét, meghatározta a kommunisták feladatát, állapították meg a! vitában részt vevők. Elmond­tak számtalan javaslatot is. Ezek kifejezték: a városi ta­nács kommunistái jól látják feladatukat, tudják, milyen fontos egy ilyen testületben a pártszervezet tevékenysége. Javítani kell a munkafegyel­met. néhány osztály munkájá­ban lazulás tapasztalható. Na­gyobb gondot kell fordítani az osztályok irányító, ellenőrző munkájára, rendszeresen be kell számoltatni őket. Növelni kell a kommunisták felelőssé­gét. több időt fordítani a fel­adatok végrehajtására, keve­sebbet azok kidolgozására. A hivatali munka eredményessé tétele, a város feilődésánek elősegítése érdekében jobb' együttműködés szükséges a ta- - nácsi intézmények pártszerve­zeteivel. A taggyűlések vitá­jában is azt a felszabadult, nyílt légkört kell kialakítani, mint a pártcsoportok tanács­kozásán. a város fejlődése nem választ­ható el a tanácsban dolgozók munkájától. Arra hívta fel a figyelmet, hogy a kommunis­ták ne várjanak másokra, kritikusan értékeljék saját tevékenységüket, s jobban fi­gyeljenek föl a hivatali mun­kát gátló jelenségekre. Tartal­masabb, még hatékonyabb munkát kért az alapszervezet­től, a kommunistáktól. A beszámoló és vita is azt i fejezte ki, hogy a Nagyatádi I Városi Tanács kommunistái I jól látják tennivalóikat. A jö­vőben pedig még eredménye­sebben, a hivatali munkát jobban segítve kívánnak dol­gozni. Szalai László Javítás háiomniíüiócrt ( H Hatékonyabb munkát . ■) Hamvas János, a városi pártbizottság első titkára kö­szönetét. elismerését fejezte ki az alapszervezet kommu­nistáinak. a vezetőségnek. Ugyanakkor bírálta a hibákat, s beszélt a feladatokról is. — Az alapszervezet mun­kájának nagy jelentősége van városunk életében. Több gon­dot kell fordítani arra, hogy kialakítsák az apparátus dol­gozóinak az önállóságát, s időben figyeljen föl mindenki a fontos feladatokra. Főként a munkafegyelem javítására, a tanácsi rendeletek megtartásá­ra kell fokozottan ügyelni. Az V. ötéves terv városi feladatairól 'szólva következe­tes. tudatos gazdaságpolitikai, tervszerű és rugalmas mun­kát kért az alapszervezet kommunistáitól. Erről beszélt dr. Balassa Tibor, a megyei tanács el­nökhelyettese is, amikor az alapszervezet, a tanács kom­munistáinak felelősségét hangsúlyozta, kifejezve, hogy A múlt évben 1500 hűtőgépet és 6500 olajkályhát javítottak a Somogy megyei Finom­mechanikai Vállalat javító- részlegénél. Hárommillió fo­rint volt a termelési érték. Vaskos, több mint hat és fél száz oldalas kötet jelent meg az elmúlt hetekben a Kossuth kiadásában: A nem­zetközi munkásmozgalom története 1945—1974. Aki e kiadvány ugyancsak önálló, bár tematikailag szerves előd­nek tekinthető első kötetét is­meri, fokozott érdeklődéssé] várta a folytatást. A korább: könyv a második világháború befejezésével zárta a nemzet­közi munkásmozgalom esemé­nyeinek ismertetését, a mos tani pedig ezzel az időszak­kal, a nemzetközi erőviszo­nyok megváltoztatásának elemzésével kezdi. Egységes. áttekinthető, ér­zékletes stílussal megírt, a tényanyag kezelésében és a következtetések megfogalma­zásában egyaránt tárgyilagos, éppen ezért meggyőző munka. Ami pedig a szerzői közösség, illetve a szerkesztők munká­ját külön is dicséri: az 1975 végén megjelent kötetberl még az 1974. év fontosabb esemé­nyeit is feldolgozták. Ez nemcsak azért lep meg kellemesen, mert jól ismerjük a nyomdai előállítás hossza­dalmasságát, hanem elsősor­ban amiatt, hogy volt bátor­ságuk, időbeli távlat nélkül. nemcsak leírni a közelmúlt eseményeit, hanem értékelni, összegezni is. Mindezt úgy igyekeztek megoldani, hogy megállapításaik igazát ne be­folyásolják a napjainkban vagy a közeljövőben esetleg végbemenő változások, az erő­viszonyok eltolódása egy-egy ország mozgalmában, vág} az államok kapcsolatában be­következett módosulások. El­lenkezőleg: a napi politika iránt érdeklődőkpek is el­igazítást adnak az itt felhasz­nált tények, de még inkább az általános érvényű megálla­pítások, az összefüggések vilá­gos bemutatása. A kötet az első ilyen jelle­gű vállalkozás az utóbbi har­II nemzetközi munkásmozgalom története 1945-1974 Elköltöztek a családok Hétköznapok Felsőkakpusztán mine év egyetemes munkás­mozgalmának bemutatására, a függetlenségi, antiimperialista harcok, a szocializmus felépí­téséért folytatott küzdelmek összegezésére. A Politikai Fő­iskola tanárai által irt és szer­kesztett munka tehát nemcsak nélkülözhetetlen azok számá­ra, akik különböző oktatási formában elmélyültebben kí­vánnak foglalkozni a tudo­mányos szocializmusnak ezzel a területével, hanem igen hasznos segédanyag a közéleti, politikai érdeklődésű felnőt­teknek, de a fiataloknak is. Az előbbieknek már csak azért is, mert számos átélt eseménnyel találkoznak. Az ifjabbak pedig tudományom igényű és módszerű, de ért- j hető feldolgozásban ismerhe- j tik meg a bonyolult kor küz-- delmeit, a dolgozóknak for- j mákban és eszközökben vál­tozatos harcát a tőke erői el­len. Külön értéke a kötetnek a gazdag lexiális anyag: a csak- I nem kétszáz mozgalmi veze- j tő, politikus legfontosabb j életrajzi adatát tartalmazó j névmutató — melyhez hasonló | pillanatnyilag nem áll ren­delkezésre más forrásból —. és a részletes időrendi átte­kintés/' A kiadványt gazdag dokumentációs képanyag il lusztrálja. P. L. (Tudósítónktól.) Egymástól három, sőt öt kilométerre laknak itt az em­berek. Az ötvenes évek ele­jén még száznyolcvan család otthona volt Felsőkakpuszta, Fehértó, Galabárd, Alsókak- puszta, Lön cső np úszta. Ezek Nagybajom nagyközséghez tartoznak. A puszták lakóinak az ál­lattenyésztés. a föld, az erdő. a kertészkedés adta a megél­hetést. A talaj homokos, s bi­zony jó, ha nyolc mázsa bú­za termett errefelé. A zöld­ségtermelésnek viszont ked­veztek a patakok, a területet keresztülszelő árkok. Felsőkakpusztát három irányból - lehet megközelíteni, mégpedig nehezen járható földúton. Üjvárfalvától hat, Nagybajomtól tizenkét, So- mogyfajsztól nyolc kilométer távolságra esik.' Ahogy mond­ják, 1957-ben még négy-öt­száz lelkes volt a puszta, ma azonban már csak százhu- szonketten élnek itt, s az el­vándorlás még mindig tart. Petróleumlámpa világít a há­zakban, sok az elhagyott por­ta. Az iskolásoknak a nagy­A MEGYÉBEN mind több mezőgazdasági nagyüzemnél megtalálható a korszerű ta­karmánykeverő. ahol a saját termésű eleségből — főképp máshonnan beszerzett tápok hozzáadásával — a kívánt re­cept szerinti takarmányt ősz saeállíthatják. A tápok mind nagyobb szerephez jutnak, akár alapanyagként, akár pe­dig kiegészítő vagy önálló la­ka rmánykén ti A több mint hatvan évve’ ezelőtt alapított Phylaxia Ol­tóanyag- és Tápsz .ertermelő Vállalat igyekszik alapanyag­ból és teljes értékű takar­mányból kielégíteni a keres letet, sorra jelenteti meg a forgalomban újabb és újabb készítményeit, illetve más cé­gekkel gyártatott cikkeit. Me­gyénkben eddig a «kapóim?»') —kaposvári Latinca S. Mező- gazdasági Termelőszövetkezet hozta forgalomba a Phylaxia áruit. Az idén széles körű együttműködés keretében kí­vánják tovább javítani a táp szerellátást: a Somogy me­gyei Mezőgazdasági Termék- értékesítő Szövetkezet Közös Vállalat átvette a tápok for­galmazásának feladatát, a Lá bodi Állami Gazdaság pedif részt vesz e takarmányok előállításában. Sovány György, a Somogy megyei MÉK főosztály vezetője arról tájékoztatott, hogy a Latinca Tsz-szel kötött szerző­dés értelmében az eddigi munka egyes fázisait a tsz. illetve a vállalat végzi el. A MÉK megállapodásokat köt a j termelőszövetkezetekkel, a fo­gyasztási szövetkezetekkel, a Phylaxiával a tápszereLlátás- ra, illetve -gyártásra, s egy- ; úttal lebonyolítja az árufor- galmazást. Somogy. Baranya. I Zala !és Vas megye kis- és j nagygazdaságait látják el a I Lábodi Állami Gazdaságban előállított takarmányokkal. Továbbra is a Latinca Tsz-nél I | tárolják az . érkező árut. So- i mogy megye igénye az idén a ! nagyüzemek részére 130, a kisüzemeknek 5 vagon táp. Az árusítás kereteit is bővítik. Most a MÉK kaposvári minta­boltjában — a vásártéren — beszerezhetik a kívánt élésé get a tenyésztők, s Barcson meg az áfész-felvásárlóknál is hozzájuthatnak, később a fo­gyasztási szövetkezetek köz­reműködésével a nagyobb községekben, a járási székbe Iveken biztosítják a rendsze­res ellátást. A Phylaxia egyre több árut ad kis csomagokban, A tápszertermelő vállalat idei várható forgalma Somogy­bán meghaladja a 87 miilió forintot, ebből 13 millió fo­rint értékű táp a Lábodi Ál­lami Gazdaságból érkezik (most még a Bajai Állam’ Gazdaságtól kapja a szüksé­ges mennyiséget a somogyi MÉK). A lábodia.k — a Phy- laxiától kapott recept szerint — az idén 500—600 vagon malactápot szeretnének ké­szíteni a dél-dunántúli me­gyék igényeinek kielégítésére. Az alapanyagot a tápszer­gyártó vállalattól kapják, s ehhez hozzáadják az előírt mennyiségű, saját termelésű takarmányt. A készítményből természetesen üzemük sertés ágazatában is sokat felhasz­nálnak. A Phylaxia. a kaposvári MÉK. a Latinca Tsz együtt­működése. s a Lábodi Állami Gazdaságnak, mint gyártó üzemnek a részvétele ebben a kooperációban hasznára vá­lik az állattenyésztő és hiz­laló termelőszövetkezetek­nek, állami gazdaságoknak, a sza-kcsoporttaaoknak. a kis­gazdaság-tulajdonosoknak egy­aránt. NÉPGAZDASAGUNK V. öt­éves terve egyebek között kimondja: »Javítani kell az ! egymással termelési és keres­kedelmi kapcsolatban álló gazdálkodó szervezetek együtt működését.-«. Ügy véljük, hogy ez az idén létrejött kapcsolat jól szolgálja ezt a célt, s kö­vetendő példa lehet a hasonlí megoldásokhoz. Hernesz Ferenc bajomi kollégium ad otthont. A gépkocsi hétfőn elviszi, szombaton pedig hazaszállítja őket. A családok örülnek an­nak, hogy jobb lehetőséget kaptak a tanulásra. Az erdészet gazdasági vas­útja erről a pusztáról indul. Valamikor naponta utazhat­tak Mesztegnyőre vele, most mór azonban csak hetenként kétszer. Annak idején az öt település lakói sok zöldséget, gyümölcsöt, tojást, baromfit adtak el a marcali piacon. Azután a nagybajomi áfész igyekezett megszervezni a fel­vásárlást. Volt idő, amikor öt vagon szamócát, több vagon zöldséget vettek meg a pusz­tán lakóktól. Ha kevesen laknak is Fel- sőkakon, az emberek ellátása fontos. Az áfész több mint egy évtizeddel ezelőtt korsze­rűsítette a boltokat. A min­dennapi élethez szükséges cikkeket ma is megkaphatják helyben. Kenyér háromszor érkezik Űjvárfalva felől egy héten, a többi árut pedig lo­vas kocsi viszi Nagybajom­ból. A postás naponta járja a házakat. A lakásokban álta­lában telepes rádiók szólnak, egy-két családnak hordozható televíziója is van. Üjság — többek között tizenöt Somo­gyi Néplap — jár a pusztára, segít a tájékozódásban. Ez a vidék mindinkább el­néptelenedik. Akik búcsút | mondtak, azok mind a kör­nyék nagyobb településein vettek házat, földet, találtak megélhetést. Somogyi Néplap Együttműködés a Phylaxiával Malactáp a Lábodi állami Gazdaságból

Next

/
Thumbnails
Contents