Somogyi Néplap, 1975. december (31. évfolyam, 282-305. szám)

1975-12-14 / 293. szám

fl nagylai remény Látogatás a Munkaterápiás Alkoholelvonó Intézetben Elmaradt fejlesztés Nehezen indul a beszél­getés. Nem elítéltek, de az intézet területét nem hagy­hatják el. Nem követtek el bűncselekményt — akkor nem Itt, hanem börtönben lenné­nek —. mégis bírói döntés jut­tatta őket ide. Sokan panasz­kodnak, hogy nem látják ele­get a családot. A hozzátarto­zókat, akiket hónapokig, esz­tendőkig gyötörtek. Meglett férfiak sírva fakadnak, bána­tuk őszinte, zokogásuk nem hatásvadász színjáték. De nem hatnak, meg. Ahogy a családtagok számtalanszor hangoztatott »védőbeszédei" sem, melyek szerint az illető csak ittasan tör-zúz, csak ilyenkor teszi kilátástalanná környezete életét — máskor olyan, mint egy falat kenyér. Ez semmire sem magyarázat, ez a szánom-bánom nem ad­ja vissza a gyermekek tönkre­tett éveit, a családok boldog­ságát. Nagyfa nevének puszta em­lítése az alkoholizmus' elleni küzdelem reményeinek meg­fogalmazásával azonos. A Munkaterápiás Alkoholelvo­nó Intézettől sokat várnak: azt. hogy a megrögzött alko­holistákat végérvényesen gyógyítsák ki szenvedélyükből, s mindegyiküket egészségesen adják vissza a családnak, a társadalomnak. Hogy mennyi­re jogos a »csodavárás«, még nem tudjuk. A Szeged melletti Intézetben azonban sokat lát­tunk, hallottunk, s ezek alap­ján talán már következtetni lehet. Az alkohol népbetegség lett. j Tavaly az országbkn majdnem tiz százalékkal több szeszes ital fogyott, mint 1973-ban. Ez a szám még csalhat, álljon Itt egy másik is: az elmúlt öt évben esztendőnként négy százalékkal nőtt az alkohol- fogyasztás. Az 1970-es ötven literrel szemben az idén már elértük az évi hetven literes egy főre jutó sörfogyasztást — ez elsősorban azért aggasztó, mert a fiatalok alkoholistává válását főként a mértéktelen sörözés segíti elő. Tavaly az ország lakói 22.4 milliárd forintot költöttek al­koholra, s ez több mint tiz százalékkal magasabb összeg az előző évinél. Ez azt jelenti, hogy évenként átlagosan min­denki 2200 forintot ad ki sze­szes italra. Megdöbbentő a »versenyfutás«, mert az alko­holmentes italokból is többet vettünk, mint két éve. Most egyformán kelendő a sokfele üdítő, és a még több féle sze­szes ital. .. Ennek a »harc­nak«, sajnos, így is egyértel­mű a mlrlege: egyre több az alkoholista. Tehát párhuzamo­san küzdeni kell a túlzott sze­szesital-fogyasztás ellen és az üdítő italok népszerűsíté­séért. Nagyfa méltán jelkép: ilyen intézmény nincs még egy a világon. Alapos indokok kelle­nek, hogy Ide jusson valaki. Javaslatokban nincs hiány, eddig az országban kilencszáz- ötven alkoholista munkaterá­piás intézeti kezelését kezde­ményezték, az ügyészségek azonban már csak háromszáz eljárással foglalkoztak, s a bí­róságok százötven alkoholista ügyében döntöttek. Kezdetben főleg a tanácsokat bírálták, mert nem indultak eljárások, most már valamivel kedve­zőbb a kép. Nem elkeserítő, hogy kilencszazötven kezde­ményezésből csak százötven »érik meg«? Egyáltalán nem. Hiszen ehhez az intézeti ke­zeléshez orvo6szakértői véle­ményekre, környezettanul­mányra. számos ember meg­hallgatására van szükség. Gyakran kiderül, hogy az al­koholista még elvonókúrán sem volt, vagy italozásai miatt büntető eljárás folyik ellene. Sok a kizáró ok és még több a garancia, hogy csak a leg­indokoltabb esetekben döntse­nek Nagyfa mellett. Mert itt legkevesebb egy évig tart a kezelés. — de a törvény sze­rint két esztendeig is ápolhat­ják a beutaltat. Majdcsaknem azt írtam: itt foghatják, de erről szó nincs. Ez nem börtön, hanem munkaterápiás intézet. (Más kérdés, hogy visszahozzák, aki megszökik, de erre az intézet indulásától, a nyártól kezdve ' még nem volt példa.) Mindenki annyi levelet ír, amennyit akar, két­hetenként látogatókat fogad­hat, s havonta csomagot kap­hat. Az első évben — kisebb részletekben — tizenkét napi, a második évben pedig hu­szonnyolc napi eltávozás a ju­talom. Csakhogy a most /ápolt százhúsz beutalt közül hatvan ha tart családi kapcsolatot.., Az eddigi tapasztalatok sze­rint rájuk is hat a közösség ereje: az eltávozásról idejé­ben és józanul visszatérnek. A többiek azzal engedik el őket, úgy vigyázzanak, hogy a csa­ládosok eltávozását is veszé­lyeztetik. Az Intézet ezerháromszáz hektáros területén a földeken, az istállókban, az építkezése­ken serény munka folyi^. Kő­telező a munka, s ezért fizet­nek is. Átlagosan 1900 forint a Beutaltak havi jövedelme, 300 forint fölött szabadon rendel­kezhetnek, a többi pénzt vi­szont el kell küldeniük az esetleges tartásdíjakra vagy más tartozásaik törlesztésére Készpénzt csak az intézeti ke­zelés végén kapnak a kezük­höz. A Nagyfán eltöltött Idő beleszámít a nyugdíjba, s a munkahelyek ez idő alatt nem bocsáthatják el a beutaltakat! Az elsőtől az utolsó na­pig orvosi ellenőrzés alatt áll­nak. A lélek egészségének visszaállításáért pszichológu­sok, ápolók fáradoznak, a be­utaltakat rendszerességre, fe­lelősségvállalásra szoktatják. Aki akar, tanulhat, befejezheti az általános iskolát, vagy el­elkezdheti, folytathatja a kö­zépiskolát. Szakmát is lehet szerezni, s a bizonyítványon nem szerepel, hogy a képesí­tés nagyfái... A beutaltak át- lagos életkora negyven év, je­lentős hányaduknak nincs szakmája, húsz százalékuk vi­szont érettségizett és öten fő­iskolai, egyetemi diplomával rendelkeznek. Dr. Banka Lajos alezredes az intézet főorvosa és pa­rancsnoka elmondta, hogy né­hány éven belül egy időben akár ezer beutaltat is fogad­hatnak Nagyfán, mert bővítik az intézetet, Gesz itt többek között kis kórház, munkás- szállás, számos sportpálya, — barátságos környezet, de ter- mésztesen nem üdülőhely. A gyógymód ugyanis embersé­ges. de fegyelmezett, s na kell szigorú is. Pintér Dezső Hiányzó kollégiumok, másra költött összegek A KÉT TERVIDŐSZAK ha­tára a számvetés ideje, örömmel es elégedetten hallgatja az ember a negyedik ötéves terv határ­idő előtti teljesítéseiről szóló beszámolókat, hiszen a szor­galmas. becsületes munka — a jól előkészített tervek alap­ján — új létesítményeket, el­ismerésre méltó termelési eredményeket hozott. Még­sem mehetünk el szó nélkül a lemaradás mellett. A közoktatásban különösen szorítanak a gondok. Általános Iskoláink számát növeltük a negyedik ötéves tervben, de nem így a kollégiumokét. In­duljunk ki a tervből. Négy­száz új kollégiumi helyet irá­nyozott elő a megye negyedik ötéves terve. S mi valósult meg ebből? Ügyszólván sem­mi. Amiből valóság lesz, az is úgynevezett »áthúzódó beru­házás«. Ilyen a kadarkúti nyolcvanszemé! vés általános iskolai diákotthon, melybe előreláthatóan 1976-ban köl­tözhetnek be a zselici gyere­kek. A tárca jelentős segítsé­gével bővült a barcsi gimná­zium és vízügyi szakközépis­kola kollégiuma. Elmaradt vi­szont a tahi és a csurgói diák­otthon felépítése. Az előbbit kétszáz, az utóbbit százszemé­lyesre tervezték. A megyei tanács illetékesei elmondták, hogy a létesítmé­nyekhez a megyei költségvetés­ből adlak pénzt, s ehhez kel­lett volna hozzátenni a helyi összegeket. S mi történt? A | tam, hogy ezután csak előké- tabi és a csurgói nagyközségi ! szített beruházáshoz biztosíta- tanács másra költötte a me- j nak támogatást a megyei gyei tott költségvetésből biztosi- j költségvetésből, összeget is. Költhettek | Nem akarok tamáskodnl, de másra? A kérdésre sajnálatos ! jó néhány példa bizonyítja. igen voIt a válasz. A tervezett í hogy előkészített beruházások a | is elmaradtak már. Félő, hogy a megszerezhető összeg remé­nyében, ám a tanácsi önálló­ság félreértése jegyében ké­szítenek elő beruházást, s a pénzből ismét mást építenek meg. Mindenképpen szüksé­ges, hogy az önállóságot nem sértve, és a nem célcsoportos beruházás ellenére is határo­zottabb legyen a helyi taná­csok irányítása. A KADARKÜTCHOZ hason­lóan ugyancsak áthúzódó beru­házás a marcali kollégium épí­tése. Siófokra terveznek egy diákotthont, és Kaposváron készül el a fizikai dolgozók tehetséges gyermekei számára a százhúsz személyes általános iskolai diákotthon. Ugyancsak a megyeszékhelyen épül a már többször ismertetett ötszáz fős középiskolai kollégium. Visz- szatekintve a negyedik ötéves tervre, ebben az időszakban indult el a megyei kollégiumi akcióprogram, a befizetett összeg csaknem hétmillió fo­rint. Hisszük: nem alaptalan remény, hogy az ötödik ötéves terv végén a »kollégiumi számvetés« több eredményről szólhat majd. Tröszt Tibor beruházások ugyanis pénzügyi szabályozóknak meg felelően — nem szerepeillettek célcsoportos beruházásként, így csupán fejlesztésre »orien­tálhatták« a tanácsokat. A he­lyi tanácsülések mádként dön­töttek. Bizonyára van magya­rázat arra is, hogy miért mást tartottak fontosabbnak, ezút­tal azonban nem magyarázko­dásra voltunk kíváncsiak. INDOKOLT volt-e a kol­légiumi helyek bővítésé­nek a terve? Ha a túl­zsúfolt diákotthonokra te­kintünk, mindenképpen in­dokolt volt. Legföljebb a hely megválasztása miatt lehetnek »félreértések«. Megfogalma­zódott a beszélgetések során olyan vélemény is, hogy a ta- bi diákotthon benépesítése ele­ve gondot okozott volna. Ezért a siófoki járásban valószínű­leg módosítják az elképzelé­seket. Az elképzelések azon­ban sokáig elképzelések ma- radnak, ha csak ennyit ér a megyei tanács -orientációja--. Fölmerül a kérdés: mindenütt jól értelmezik a helyi önálló­ságot?! Megkérdeztem: mi a biztosíték arra, hogv a követ­kező tervidőszakban az »orientáció« nem marad írott malaszt? Azt a választ kap­Nők az áfész-eknél Pólmamaszo!gáIat, fizElsseiflciós és szakképesítés 16 \aqon házi nyúl (Tudósítónktól.) Tizenegy nyú! tenyésztő szakcsoport működik a tabi áfész területén. A szövetke­zet nagy gonddal foglalkozik a tenyésztőkkel, mert a házi­nyúl felvásárlása a magán- és a szövetkezeti érdekeken kívül fontos népgazdasági ér­dek is. Sok nvulat szállítanak ugyanis exportra. 1974-ben a szövetkezet körzetében 13 va­gonnal vettek meg, az idén ennél 3 vagonnal többet vá­sárolnak. A szövetkezet je­lenleg köti a szakcsoportok­kal az 1976. évre szóló szer­ződéseket.. Számolnak azzal, hogy az Ideinél kedvezőbb lesz a fel- vásárlási ár, s a 450 tenyésztő még nagyobb igyekezettel végzi majd a munkát. Ezt azzal is elősegítik az áfész- nél, hogy a tenyésztés szín­vonalának növelése érdeké­ben a szakmai tudnivalókról előadásokat tartanak a szak­csoportok tagjainak. Magyar —■ jugoszláv megállapodás Tordai Jenő külkereskedel­mi miniszterhelyettes és Alekszandar Drljacsa szövet­ségi külkereskedelmi titkár­helyettes Belgrádban aláírták a két ország I9^6-ra szóló külkereskedelmi megállapo­dását, amelynek előirányzatai meghaladják az 1975. évit. (Tudósítónktól.) A legutóbbi tisztújítások so­rán valamennyi áfész-nél, egy takarékszövetkezetnél és 15 lakásszövetkezetben válasz­tották újjá a nőbizottségokat. A MÉSZÖV nőbizottsága se­gíti, hasznos javaslatokkal lát­ja el őket. Az utóbbi évek eredményeit összegezték Ka­posváron a MÉSZÖV nőbi­zottságának ülésén. A rendez­vényen részt vett Bodies Já- nosné, a megyei pártbizott­ság nőfelelőse és dr. Nagy Pál, a MÉSZÖV általános titkára. Az ülés előtt a megye tíz szövetkezeténél fölmérték, hogy a negyedik ötéves terv­ben mennyire jutottak előre, és a tapasztalatokat miként használják fel az ötödik öt­éves terv nőpolitikái felada­tainak kidolgozásában. A nő- blzottságók jelentőségét bizo­nyítja. hogy a 137 500 szövet­kezeti tag 40 százaléka. a 6000 dolgozónak 60 százaléka Bővül a betonáruüzem Ezekben a napokban is fo­lyik a munka Balatonkeresz- túron, az áfész műkő- és be- tonáruüzemében. A tiszta, csípős hidegben dolgoznak a vibrátorok, s a munkások szorgalmasan borítják ki a formázok tartalmát — a le­endő betonszegélyköveket. De a mozaiklapot gyártó csarno­kokban sem álltak le a gé­pek. Antal István üzemvezető szerint 40 milliós tervüket minden nehézség szerint tel­jesíteni tudják. A termelés nagyobbik részét,. a mozaik- lapüzem adja. a kisebbiket a nehézbeton,gyártás. Jó kilátá­sokkal várják a következő évet is; előre lekötötték tel­jes kapacitásukat. , Somogy. Zala, Veszprém. Vas és Tol­na megye Tüzép-telepeire viszik az árut. Sőt — jegyzi meg az üzemvezető — ne- hézbetonáruból és mozaiklap­ból az igényeknek tulajdon­képpen csak a felét tudják kielégíteni. Ez sugallta a dön­tést : a következő évben bő­vítik a nehézbe tongyartó üzemet. Készen állnak már vek, megegyeztek a a ter- szálií­tandó gépek fajtájában és a határidőben is. Eszerint jö­vőre mintegy 8000 négyzet­méternyi termelőteret építe­nek. Itt készül majd a sok-j féle útszegélykő, mederlap és más fontos , betonáru. A be­ruházásra szánt 20 millió fo­rint nagyobbik felét teszi ki az osztrák gépsor ara. Be­állításával nemcsak a nehéz fizikai munka szűnik meg a balatonkeresztúri üzemben, hanem a gépek kiszolgálásá­ra az eddigi 60-nal szemben 12 ember is elegendő lesz. A termelés mégis a jelenleginek kétszeresére nő. Sőt egy olyan új terméket is tudnak maid gyártani, amelyet eddig gyak­ran hiába kerestek az épít­kezők a tüzép-telepekén. A kislakósépítéshez való üre­ges betonbéléstestekről van szó. Ezek tartósak, könnyen szerelhetők, s meggyorsítják az építkezést. Az fesz üzemé­ben úgy tervezik, hogy a jö­vő év második felében már rendszeresen szállíthatnak bé­léstestekét a kereskedelem­nek. nő. Az áfész-eknél rendszere­sen értékelték a párt nőpoli­tikái határozatának végrehaj­tását. A nők véleményét, ja­vaslatait is figyelembe vették a negyedik ötéves tervben megvalósult összesen 14 170 négyzetméter alapterületű, új üzletek építésénél. Ezekben már mirelit áruk, kész- és félkész cikkek, bébiételek is kaphatók. A korszerű étkezé­si, öltözködési és lakáskulti'/a érdekében árubemutatók, ki­állítások, főzési tanácsadások egész sorát rendezték. A 800 boltban és áruházban megváltozott igényeket kellett kielégíteni. A régiek mellett 12 új, melegkonyhás vendég­látó egység könnyíti a nők második műszakját az előfize­téses étkeztetéssel, a reggeliz­tetés, a vacsoráztatás beveze­tésével, a hideg étel árusítá­sával. A 170 szakcsoport 8500 tag­jának és a több ezer kisgaz­daságban dolgozók többsége nő. Munkájukat a termelés­ben és a tenyésztésben egy­aránt segítik a kisgépek, a műtrágyák, a növényvédő sze­rek. Sajnos, sok felvásárló- hely még korszerűtlen, e terü­leten gyors változtatásra van szükség. A kereskedelemben és a bendéglátósban tanulóknak, valamint a szakmunkástanfo­lyam felnőtt hallgatóinak 80 százaléka, továbbá a kéoesített könyvelői, terv, statisztikai és takarékszövetkezeti ügyinté­zői tanfolyam > részvevőinek száz százaléka nő. Egyre töb­ben végzik el közülük a mar­xista középiskolát es az esti egyetemet. A megye áfész-einél tevé­kenykedő 151 szocialista bri­gád 1500 tagjának többsége nő. Az asszonyok, lányok — mintegy nyolcszázan — ott vannak a szövetkezeti művé­szeti együttesekben. Egvre több szövetkezet Járul hozzá anyagilag a bölcsődei és óvo­dai helyek létesítéséhez. A rendezvény második ré­szében a nagyatádi áfész 8 általános iskolával és szakké­pesítéssel nem rendelkező nő­dolgozóinak helyzetéről kap­nak" tájékoztatást a nőbizott­Áz ezüst és a markazit birodalma Nagyatádon van egy apró telep, ahol har­minchárom asszony dolgo­zik. Akik erre járnak, irigy- lttc őket: ezüst, markazit, ru­bin forog a ke­zükben. Az Óra- és Ék- szeripari Vál­lalat nagyatá­di telepe nép­szerű munka­hely a város­ban. Minden héten szabad szombat van, s a kereset is — a munkától függően — két­ezer forint kö­rül jár. Itt nincsen zaj, csendben dol­goznak. / Az asszonyok munkája nagy figyelmet kí­ván. Apró markazitkö veket kell az ezüstbe ágyazni, csi­szolni. 1969. október 1-én kezdődött meg a munka. Először aranyo­zott szemüvegkereteket készí­tettek. kézi polírozással. majd díszcsatokat, táskazárakat és különféle jubileumi jelvénye­ket. Vajda József telepvezető: — Három évvel ezelőtt ké­szítettük el az első markazit ékszereket. Ez tulajdonképpen ezüst ékszer. A nevét a bele­ágyazott makrazitdarabokról kapta. A markazltbetét jelenti az ékszer értékét is, pontosab­ban az az aprólékos munka, amellyel egy-egy ilyen lánc, karkötő, vagy brostű elkészül. A 835—840 ezrelékes ezüst a pénzverdéből kerül a válla­lathoz, a nyers formára mun­kálják meg, azután újból a pénzverde következik. Ott hi­telesítenek mindenféle nemes­fémet. Hetenként kapnak árut, ezüstöt, makrazitot, Egy-egy alkalommal négy-öt kilót, amennyit az asszonyok egy hét leforgása alatt feldolgoznak. Van úgy, hogy értékesebb szállítmány is érkezik Nagy­ság tagjai. Az ülés Gimesi atádra: az újabb ezüst éksze Lásziónénak, a nőbizottság el- | vekbe drágaköveket is foglal- { nak, rubint vagy zafírt, de ezt I nőkének zárszavával ért veget. a fővárosban . csinálják. Nagy­atádon csupán csiszolják az ékszereket. Az ezüst és a markazit biro­dalmában -is megvan a szezon: december elejére el kell ké­szülniük minden munkával, hisz ezüst vagy markazit ék­szereket karácsony előtt töb­bet vásárolnak.. — Hova szállítanak? — Az itt készült darabok nagy része exportra megy. Franciaországba, Svédország­ba, aa NDK-ba, sőt Ausztrá­liába is szállítunk. — Ennyire népszerűek a magyar ékszerek? — Igen. bár az utóbbi idő­ben egyre inkább a nagy mé­retű szoborszerű ezüst figu­rák váltottak ki nagyobb ér­deklődést. Sajnos olyanokat mi nem csinálunk. Most kará­csonykor kerülnek az üzletek­be legújabb termékeink, a festett, rriögyan tázott gyűrűk. Szerintünk nagyon ízlésesek, s reméljük, a vásárlók érdek­lődését is elnyerik majd. Ha Nagyatádon véget ér az »ezüstszezon«, akkor úttörő­csatokat festenek majd, s ap­róbb munkákat végeznek az újabb »szezonig«. N. J.

Next

/
Thumbnails
Contents