Somogyi Néplap, 1975. december (31. évfolyam, 282-305. szám)
1975-12-14 / 293. szám
N ines szebb dolog a té- rnavadászatnál. Humoristához illő, férfias mesterség. Mielőtt elindulunk, megiszunk egy kávét. S az idős humorvadász fölnéz az égre: — Ma pompás napunk lesz! — Nagyvadra mégy? \ — Majd bolond leszek — feleli S. — Megelégszem kisebbekkel is. Majd írok egy humoreszket a vendéglátóiparról. L. álmos szemmel jelentkezik a szerkesztősegben. — Ügy érzem, ma formában vagyok... — mondja magabiztosan. L. remek humorvadász. Biztos kézzel céloz, és mindig nyugodt, türelmes. Ha témára vadászik, makacsul követi a témát. Arkori-bokron át. Még akkor is. ha közben könnyen megütheti a bokáját. A nap már magasan jár az égen. A háziasszonyok elindultak élelmiszerbészerzö körútjukra. Néhány fiatal lány most tér vissza a fészkére. Vajon merre járhattak az éjszaka? Kisvártatva énekelni kezdenek a zsebrádiók, tülkölnek az autók — éled a természet! A humoristák elindulnak témavadászatra. De mielőtt elindulnának. a fővadász — akit főszerkesztőnek is neveznek — ismételten a lelkűkre köti: — Piti témákra ne lőjetek! Csak fontos témák kerüljenek terítékre! Elfoglalom a helyemet. Egy IKV-tisztviselő húz el mellettem, Néhány perc múlva egy mezei aktatologató kacsázik el az orrom előtt. Szép példány. Lehet vagy száz kiló — ruha nélkül —, de any- nyit írtunk már a bürokráciáról .. . Várakozás közbén elolvasom a lapokat. Hátha kapok valami jó tippet. Sajnos, semmi. Várok. A humoristának tudnia kell várni, ha témára vadászik. Hirtelen furcsa zajt hallok. Mi ez a furcsa zaj? Na persze, külföldi turisták. Egy egész kis csapat. Mennék vásárolni. Mindent megvesznek, ami a kezük ügyébe kerül, tehat hasznosak. Ne bántsuk őket! A magyar kereskedelem a város több pontján csapdát állított nekik. Ezeket nevezik üzleteknek. Újra csak azt mondom: nincs szebb dolog a lémava- dászatnál. S éz a csend! Milyen csodálatos, idegnyugtató ez a csend. Csak az autók fékezése hallik. meg a kukáskocsik csprömpölése, de a.ért csend van. Ha nem fütyül a rendőrrigó és nem csivitelnek a dumás rajtához tartozó városi járókelők. — Na, sikerült már valami? — bukkan föl mellettem, szivarral a szájában S. Mikes Györey A TERÍTÉK A MÓRA KIADÓ ES A KOZMOSZ KARÁCSONY! KÖNYVESPOLCA Jókai Mór: A hiiszti beteglátogatók. Hans Fallada: Bice-Bóca. Hová lettél? A Móra Könyvkiadó és a Kozmosz szerkesztősége jól felkészült az idei karácsonyra; ezt bizonyltja az a gazdag választék is, amellyel gyermek- és ifjúsági könyvekből, valamint a felnőtt fiataloknak szánt könyvekből fogadják az érdeklődőket, a vásárlókat a könyvüzletek. A legkisebbeknek a sok szép, színes leporelló mellett két kedves -felelgetős« könyv is ajándékozható. Az egyik a -Játsszunk utazást?«; A másik a -Hol terem a sok gyümölcs?« (Mindkettő Marék Veronika munkája, színes illusztrációkkal.) Kedves és egy kicsit a felnőttek szamára is elgondolkőztató versek találhatók a mai svéd gyermekversek most megjelent kötetében, címe: -Ami a szívedet nyomja«. Egy csokor játékos, hangulatos gyermekverset tartalmaz Galambosi 1 zászló:' -Lepkekirály« című kötete. Kicsinyeknek és nagyobbaknak egyaránt élményt jelent , a -Lóci óriás lesz«, amely j Szabó Lőrinc klasszikus érté- j kű költői életművéből tartalmazza a gyerekeknek készült vagy cóluk szóló verseket. Sokadik kiadásban látott napvilágot a két évtizede kedvelt ó vöd á s - v e nses könyv, a -Bóbita«, Weöres Sándor verseivel, Hincz Gyula illusztrációival. A kisgyermekeknek szóló mesék, meseregények, gyer- mektorténetek közt most is ott találhatók -Andersen legszebb meséi«, Benedek Elek, Illyés Gyula, Móra Ferenc, Hans Fallada mesekötetei, a -Kisgyermekek nagy mesekönyve«, Saint-Exupéry: -A kis herceg« című bűbájos könyve, -A dzsungel könyve« Kiplingtől stb; színes képeskönyvek, a népszerű -Bölcs bagoly« könyvek, a -Kisdobosok évkönyve«. A felső tagozatos általános iskolásoknak pedig klasszikus művek — Gárdonyi, Dickens, Krúdy. Jókai, Mark Twain, Molnár Ferenc, Jack London, Jules Verne, mindig örömet szerző művei — könnyítik meg az ajándékkönyvek kiválogatását. A nagyobbaknak, a 14—16 eveseknek szóló könyvek közt vannak az ismert és keresett Delfin-könyvek, a különböző ifjúsági regények, elbeszéléOrsovat Emil Mégsem ugyanaz Mint szélhozta magból kinőnek a fák; az ember mások tetteiben él tovább, és szállnak árnyékok, súlyosul az ég.-II silenzio« — játsszák a trombiták, s a kivattázott visszhang mégsem ugyanaz. igaz is a perc, meg nem igaz, módosul a csend, gyász övezi, s felzokog az élet, a panasz, akik most körülállják az időt. csontjaikban hordják a jövőt, nem másért búsulnak, magukért, sorsuk betölti a temetőt, s aki meg elöl jár: nyugalom, visszük vállon, autón, tudaton, s hallagunk utána szomorú- zárkózottan, szívig csupaszon. sek. Néhány ezek közül: Gergely Márta: -A mi lányunk«, Megay László: -A nagyíülű krokodil«, Kari May: -A medvéölő fia«, Berkes Péter: \ -Utánam, srácok«, Szergej Alekszejűv: -A kronstadti tengerészlány«, Eric Linkla- ter: -Szél fúj a Holdon«, Karin Michaelis: -A nagy vendégség«, Szántó György: -A három vaskorona«, illetve -A tibeti biblia«, Varga Katalin: -Micsoda esztendő«, Varga Domokos: -Ipiapacs«, Konsztantyin Bagyigin: -A Grumant foglyai«. Két új Pöttyös könyv is megjelent, Fazekas László: -Villantó« és Ingrid Bredberg: -Katrin professzor« című kötete. A Csíkos könyvek sorozatának újdonsága a -Paulina« Ana Marie Matute tollából. Az ismeretterjesztő könyvek barátainak . szerez örömet az -Élet a mikroszkóp alatt«, továbbá Lengyel Dé- } nes: -Magyar mondák a török világból és a kuruc kor- í ból« című, több mint 500 ol- I dalas kötete. Üj Bűvár zséb- könyv a -Kövületek«. A boltokba kerül ezekben a napokban, hetekben a Lányok évkönyve és a -Fiúk évkönyve is, sok-sok érdekes, színes olvasnivalóval. Több verseskötet is megjelent, köztük a -Kezek dicsérete«, a Világirodalom gyöngyszemei sorozatban a -Koncert«, mely a zenéről, a zene hatásáról szóló versedet fogja csokorba. Nem feledkeztek meg a fantasztikus irodalom kedvelőiről sem. A nekik 3zól6 karácsonyi könyvajánlatban találjuk Mesterházi i Lajos: -Sempiternin« című I kötetét, -A psziborgók ál- j mai« című kötetet (szerző Pierre Barbet), a -Garin mérnök hiperboloidja« című Alekszej Tolsztoj-kötetei, -A vérosgépet« (Louis Trimble tollából), hogy csak néhányat említsünk. — Sajnos, még semmi. t!s neked? Megmutatja a tarisznyáját: félig kész humoreszk van benne. — Miről Írtál? — Sport. Futball. Könnyű zsákmány lehetett. Én valami más témára vadászom. De mi legyen az, amiről írhatnék? Munkamorál?' Közművelődés? Pazarlás? Ez a szerencsétől is függ. A humorvadász-szerencsétől. Már jó ideje járom a területet. de még sehol semmi. Egy hang azt súgja bennem: -Mire vársz? Írjál valamit a kereskedelemről! Nem is kell törni a fejedet: a téma szinte magától hullik a vadász öléber. Nem. Még várok. De mire? L. is visszafelé tart. Oldal- táskájában három kurta glossza a vendéglátóiparról és egy hosszabb szatíra, ugyancsak a vendéglátóiparról. — Menj el a Szabadság térre! — javasolja L. —. s nézz meg a Televízióban egykét tévéjátékot vagy egy szórakoztató műsort! Mindjárt lesz témád! N em is rossz ötlet. Elindulok a Szabadság tér felé vezető csapáson. De végül mégse megyek el a Televízióba. Cserkészés közben ugyanis megtaláltam a témát. Már tudom, miről fo- ok Írni ... A humorvadászat efejeztével megszemléljük a sorba rakott terítéket. — Volt már jobb is — mondja a fővadász. — Neked mi a témád? — fordult oda hozzám. — Én arról írtam, hogyan vadásznak témákra a humoristák. És a cikk címe az lesz, hogy -A teríték«. Így született meg ez az írás. Farkas Fe Somoggyal szomszédos a megye, ahol született 1905. december 15-én. A népdal szeretető azonban még ennél is közelebbre hozta a nagykanizsai szülőktől származó fiatal Farkas Ferencet. Még mielőtt a zeneakadémista falujárásra indult volna, a véletlen is Somogyba, Vikár hazájába repítette gondolatait. Zeneakadémista korában vette kézbe Vikár Béla somogyi gyűjtésű népdalait; közülük hatot nyomban fel is dolgozott férfikarra. Életének ebben a rövid szakaszában már fontos útravalót tehetett a tarsolyába. Később egy földközi-tengeri hajóúton, egy spanyolországi élménye alapján meg is fogalmazta küldetésének lényegét: kapcso?nc 7(1 éves latba kerülni az éiő, az előadásban hallott népdallal. Farkas népdalgyűjtő útjának ideje egybeesett az írók falujárásával, melynek eredményeit Sz akkoriban újra föl fedezett Magyarországról szóló kötetekben olvashatjuk. Ebben az időbe i jelent meg Illyés Gyula Puszták népe című könyve is. A zeneszerző Farkas tehát célba talált. hogy megának feladatul az élő népdal megismerését és a szegénység életmódjának a tanulmányozását adta. Ez a/, út egyezett Magyarország fölfedezésének programjával. 1934 márciusában először jegyzett le somogyi népdalt a Kutason tartózkodó zeneszerző. Egy hét alatt negyvenet. Azután sorra járta falvainkat, ahol élő népdalokkal ajándékozták meg. A gyűjtő kapcsolata később sem1 szakadt meg a megyével, műveiben meg-megszólaltak azok a hangok., amelyek somogyi üzenetet hordoznak. Betíeije- mesét a kőröshegyi műemlék templomban állandóan műsoron tartják. Farkas Ferencet sokoldalú zeneszerzőnek és a fiátal tehetségekkel jól bánó zenepedagógusnak tartják. Az előbbivel kapcsolatos egy beszélgetésrészlet. melyet Ffeuer Mária jegyzett le. s a Nyolcvannyolc muzsikus műhelyében című kötetben olvashatjuk: »A felkészült tehetség minden műfajban megállja a helyét.« Köszöntjük Farkas Ferencet hetvenedik születésnapján, azt a zeneszerzőt, akit országszerte és határainkon túl is azért ünnepelnek most, mert embert nemesítő, gazdagító életművel ajándékozta meg a világot. Regölés Somogybán 1902-BEN IRTA Sebestyén Gyula összegező tudományos könyvében az alábbiakat: »A regös-énekekben világos nyomai maradtak annak, hogy a nép regösei az alkalmi vándor énekmondás gyakorlásában magukat egy Idegenből hazatérő itthon ördögöknek, vagy ördöngösöknek tartott, a Szent István királytól üldözött énekmondó utódjainak tartják... a karácsony házaló énekmondók hajdinaszalmából rögtönzött köntösben, nyírfakéreg-nadrágban, cserfa kéreg-bocs kor ban. dobbal, láncos bottal jelentek meg ...« Ugyancsak ő említi: »A megfigyelt 179 regölő községből Vasra 50. Sopronra 16. Veszprémre 11, Zalára 79, Somogy - ra 12, Baranyára 9. Udvarhelyre 2 jut.« (Hadd említsem meg, hogy az akkori vizsgálódás nem lehetett teljes értékű és elmélyült, hiszen mi az 1970-es években már több mint 50 regölő-éneket. ill. töredéket találtunk.) Ma már tudjuk, hogy a nagy nyugati regösvidék keleti peremét jelenti megyénk nyugati és délnyugati része: Somogybán csak a Zalával határos marcali járás falvaiban, továbbá a volt csurgói járás községeiben. illetve a Dráva menti falvakban regöltek régebben, illetve őrzik regösénekeínket. Somogyi énekváltozataink két nagy csoportba oszthatók: a Szent István énekkel és a csodaszarvas-motívummal kezdődő formákra. Egyáltalán nem bizonyos, hogy a somogyi variánsok Szent István éneke István királynak állít emléket: nagyobb a valószínűsége annak, hogy a protomar- tir István-szentről van szó, akinek névnapja karácsonyra esik. Az ének további részei legtöbbször azonosak a csoda- fiú-szarvast' emlegető formula további szövegeivel, ahol is a termékenység-varázslasok, párok összeregöléseről. a háziaknak mindenféle javairól, az ajándékozásról esik szó. Somogybán leggyakrabban az esti órákban regöltek, de legrégebbi adataink azt bizonyítják, hogy ez a szokás az éjféli-hajnali órákra esett (Tapsony). Ami viszont köny- nven kapcsolatba hozható az ősi finnugor és török népek kultuszának sok-sok elemével. Az idők folyamán mindinkább előtérbe kerül a regölés há- zaló-kéregető jellege, bár még századunkban is akad olyan falu (Hosszúvíz, Bize), ahol igyekezett betölteni egykori szerepét. A regölés idejében is nagy . változatosság tapasztalható: van, ahol a karácsonyt vagy az újévet köszöntötték énekeseink, van olyan vidék is, ahol már az adventben megkezdték a regölést, és a betlehemezéskor abbamaradt, sok helyütt az új év utáni időszakban, á farsangban is jártak regölni. Innen is van az, hogy egyes regösénekeink változatai teljesen egybeolvadtak a farsangi köszöntőkkel. (Marcali és Babócsa környéki cigányaink ma is j árnak ilyenekkel köszönteni.) AZ EGYKORI REGÖSÖK öltözékére, eszközeire vonatkozóan hallgassuk meg a ma élők visszaemlékezéseit. Kristóf iJijos (Vörs): »Duda vöt náluk kettő is. Adtunk nekik kolbászt, szalonnát, tojást. Este 8—9 felé gyüttek, Inké- ről, Dédről, Varészlóról. Farsangba csinyáták. Sapkáról lógtak a szalagok, szakáll, bajusz fedte az arcukat.« Magyar Ferenc (Tikos): »Egy hosszi bot a kezükbe, rá vót a lánc szögelve, a másikná volt egy duda, a hóna alatt. A sapkájukra szoktak tenni ollan rongydarabokat szalag formába: hosszú szakáll, meg bajusz kenderbő. sapka lehúzva, annyira elformátlanította, hogv nehezen lőhetett mögis- merni. Este szokták csinyáni. Szilveszterkor;, újév előtt. Voltak 17—18 évesek is.« Géc seg József né (Szőcsény- púszta): »Ezt még idősebbek játszották, mikor én vótam ollan 12—13 éves. Má 23— 24 évesek járták maskarába öltözve, bekormozták még a pofájukat is. Engöm zsákba akartak bújtatnyi. Piros posz- tóbul vót ilien orr csináva. Vót náluk bunkósbot, lánc vót rajta.« Érdemes még megkérdezni megyénk egyik legjobb énekesét, a berzencei Sánta Vendelt. aki a mai köcsögdudának, hö- pögőnek ismert ritmusát! hangszert, a régi öregekkel j egyetemben, ma is »regöneknevezi: »Ezekné vót a fazék - bó a regö — amivel bőgőznek ma is a citerák között... Ezt csinyáták még 18—20 éves korba is.« Hadd szóljon még népköltésünk legrégibb rétegéhez tapadó regösének- változatunk ma is fellelhető strófája, melynek' sorai élethűen festik az egykori sámánöltözék különleges voltát: »Kicsoszogunk. becsoszogunk, Nyírfakéreg a bocskorunk, Kukoricaszár a botunk. Csisztegünk csosztogunk, Cserfakéreg bocskorunk, Zabnadrag az öltönyünk.« A már említett »szarvas ének« így idézi a csodaszarvas emlékét: »Ahun vagyon egy csodatevő szarvas, Annak a szarvának ezer ága-boga, Ezer misfegyertya Gyújtatlan gyulladjon, Oltatlan aludjon.« A hosszú idők folyamán — természetesen — itt-ott szövegromlás következett be; mint ahogy ez más folklorisztikai szövegeknél is előfordult. A szövegek így is sokat mondanak a kutatás számára, amely megállapítja, hogy az ősszöveg miként rti- házódott fel keresztény köntössel. A termés, a gazdasági jólét regöléset így őrzik szövegeink, amelyek egyébként minden változatban szinte azonosan szerepelnek: -Adjon az úristen Ennek a gazdának Négy szép ökröt, Egy kis béröst. Aranyekét. arany-ekeszarvat. Arany ostornyelet... Két szép tehenet, Tejet, vajat öleget. Hagy süssenek rétöst Szögény regülőnek . .. Hat szép malacot, Egyik óbu kifusson, A másikba befusson ... Két szép ökröt, Egy szép lovat, Arany- igaszeget. Ezüst ostornyelet... Egy toka marhát. Melleje egv pásztort, Annak a kezébe Aranvnyelű ostort... Tíz hold földet, Két ökröt beléje, Két kis bérest melléíe .. .« A HÁZ ASSZONYÁNAK hasonló jókat kívántak: »Any- nyi tejet, vajat, Mind a kút- ban a víz. Annyi tojást, csirkét. Mind az égön a csillag. Mind a rétön a fűszál. .. Egy nagy tikólat. Ezer tikot beléje.« Együd Árpád Somogy/Néplap
