Somogyi Néplap, 1975. december (31. évfolyam, 282-305. szám)

1975-12-14 / 293. szám

N ines szebb dolog a té- rnavadászatnál. Hu­moristához illő, férfias mesterség. Mielőtt elindulunk, megiszunk egy kávét. S az idős humorvadász fölnéz az égre: — Ma pompás napunk lesz! — Nagyvadra mégy? \ — Majd bolond leszek — feleli S. — Megelégszem ki­sebbekkel is. Majd írok egy humoreszket a vendéglátó­iparról. L. álmos szemmel jelentke­zik a szerkesztősegben. — Ügy érzem, ma formá­ban vagyok... — mondja magabiztosan. L. remek hu­morvadász. Biztos kézzel cé­loz, és mindig nyugodt, tü­relmes. Ha témára vadászik, makacsul követi a témát. Arkori-bokron át. Még akkor is. ha közben könnyen meg­ütheti a bokáját. A nap már magasan jár az égen. A háziasszonyok elin­dultak élelmiszerbészerzö kör­útjukra. Néhány fiatal lány most tér vissza a fészkére. Vajon merre járhattak az éj­szaka? Kisvártatva énekelni kezdenek a zsebrádiók, tül­kölnek az autók — éled a természet! A humoristák elindulnak té­mavadászatra. De mielőtt el­indulnának. a fővadász — akit főszerkesztőnek is nevez­nek — ismételten a lelkűkre köti: — Piti témákra ne lőjetek! Csak fontos témák kerülje­nek terítékre! Elfoglalom a helyemet. Egy IKV-tisztviselő húz el mellettem, Néhány perc múl­va egy mezei aktatologató ka­csázik el az orrom előtt. Szép példány. Lehet vagy száz ki­ló — ruha nélkül —, de any- nyit írtunk már a bürokrá­ciáról .. . Várakozás közbén elolva­som a lapokat. Hátha kapok valami jó tippet. Sajnos, semmi. Várok. A humoristának tudnia kell várni, ha témára vadászik. Hirtelen furcsa zajt hallok. Mi ez a furcsa zaj? Na per­sze, külföldi turisták. Egy egész kis csapat. Mennék vá­sárolni. Mindent megvesznek, ami a kezük ügyébe kerül, tehat hasznosak. Ne bántsuk őket! A magyar kereskede­lem a város több pontján csapdát állított nekik. Ezeket nevezik üzleteknek. Újra csak azt mondom: nincs szebb dolog a lémava- dászatnál. S éz a csend! Mi­lyen csodálatos, idegnyugtató ez a csend. Csak az autók fé­kezése hallik. meg a kukásko­csik csprömpölése, de a.ért csend van. Ha nem fütyül a rendőrrigó és nem csivitelnek a dumás rajtához tartozó vá­rosi járókelők. — Na, sikerült már vala­mi? — bukkan föl mellettem, szivarral a szájában S. Mikes Györey A TERÍTÉK A MÓRA KIADÓ ES A KOZMOSZ KARÁCSONY! KÖNYVESPOLCA Jókai Mór: A hiiszti beteglátogatók. Hans Fallada: Bice-Bóca. Hová lettél? A Móra Könyvkiadó és a Kozmosz szerkesztősége jól felkészült az idei karácsony­ra; ezt bizonyltja az a gaz­dag választék is, amellyel gyermek- és ifjúsági köny­vekből, valamint a felnőtt fiataloknak szánt könyvekből fogadják az érdeklődőket, a vásárlókat a könyvüzletek. A legkisebbeknek a sok szép, színes leporelló mellett két kedves -felelgetős« könyv is ajándékozható. Az egyik a -Játsszunk utazást?«; A má­sik a -Hol terem a sok gyü­mölcs?« (Mindkettő Marék Veronika munkája, színes il­lusztrációkkal.) Kedves és egy kicsit a felnőttek szamára is elgondolkőztató versek talál­hatók a mai svéd gyermek­versek most megjelent köte­tében, címe: -Ami a szívedet nyomja«. Egy csokor játékos, hangulatos gyermekverset tartalmaz Galambosi 1 zászló:' -Lepkekirály« című kötete. Kicsinyeknek és nagyobbak­nak egyaránt élményt jelent , a -Lóci óriás lesz«, amely j Szabó Lőrinc klasszikus érté- j kű költői életművéből tartal­mazza a gyerekeknek készült vagy cóluk szóló verseket. Sokadik kiadásban látott nap­világot a két évtizede ked­velt ó vöd á s - v e nses könyv, a -Bóbita«, Weöres Sándor ver­seivel, Hincz Gyula illusztrá­cióival. A kisgyermekeknek szóló mesék, meseregények, gyer- mektorténetek közt most is ott találhatók -Andersen leg­szebb meséi«, Benedek Elek, Illyés Gyula, Móra Ferenc, Hans Fallada mesekötetei, a -Kisgyermekek nagy mese­könyve«, Saint-Exupéry: -A kis herceg« című bűbájos könyve, -A dzsungel könyve« Kiplingtől stb; színes képes­könyvek, a népszerű -Bölcs bagoly« könyvek, a -Kisdo­bosok évkönyve«. A felső ta­gozatos általános iskolások­nak pedig klasszikus művek — Gárdonyi, Dickens, Krúdy. Jókai, Mark Twain, Molnár Ferenc, Jack London, Jules Verne, mindig örömet szerző művei — könnyítik meg az ajándékkönyvek kiválogatá­sát. A nagyobbaknak, a 14—16 eveseknek szóló könyvek közt vannak az ismert és keresett Delfin-könyvek, a különböző ifjúsági regények, elbeszélé­Orsovat Emil Mégsem ugyanaz Mint szélhozta magból kinőnek a fák; az ember mások tetteiben él tovább, és szállnak árnyékok, súlyosul az ég.-II silenzio« — játsszák a trombiták, s a kivattázott visszhang mégsem ugyanaz. igaz is a perc, meg nem igaz, módosul a csend, gyász övezi, s felzokog az élet, a panasz, akik most körülállják az időt. csontjaikban hordják a jövőt, nem másért búsulnak, magukért, sorsuk betölti a temetőt, s aki meg elöl jár: nyugalom, visszük vállon, autón, tudaton, s hallagunk utána szomorú- zárkózottan, szívig csupaszon. sek. Néhány ezek közül: Ger­gely Márta: -A mi lányunk«, Megay László: -A nagyíülű krokodil«, Kari May: -A medvéölő fia«, Berkes Péter: \ -Utánam, srácok«, Szergej Alekszejűv: -A kronstadti tengerészlány«, Eric Linkla- ter: -Szél fúj a Holdon«, Ka­rin Michaelis: -A nagy ven­dégség«, Szántó György: -A három vaskorona«, illetve -A tibeti biblia«, Varga Ka­talin: -Micsoda esztendő«, Varga Domokos: -Ipiapacs«, Konsztantyin Bagyigin: -A Grumant foglyai«. Két új Pöttyös könyv is megjelent, Fazekas László: -Villantó« és Ingrid Bredberg: -Katrin professzor« című kö­tete. A Csíkos könyvek so­rozatának újdonsága a -Pau­lina« Ana Marie Matute tol­lából. Az ismeretterjesztő könyvek barátainak . szerez örömet az -Élet a mikroszkóp alatt«, továbbá Lengyel Dé- } nes: -Magyar mondák a tö­rök világból és a kuruc kor- í ból« című, több mint 500 ol- I dalas kötete. Üj Bűvár zséb- könyv a -Kövületek«. A boltokba kerül ezekben a napokban, hetekben a Lá­nyok évkönyve és a -Fiúk év­könyve is, sok-sok érdekes, színes olvasnivalóval. Több verseskötet is megje­lent, köztük a -Kezek dicsé­rete«, a Világirodalom gyöngyszemei sorozatban a -Koncert«, mely a zenéről, a zene hatásáról szóló versedet fogja csokorba. Nem feledkez­tek meg a fantasztikus iroda­lom kedvelőiről sem. A nekik 3zól6 karácsonyi könyvaján­latban találjuk Mesterházi i Lajos: -Sempiternin« című I kötetét, -A psziborgók ál- j mai« című kötetet (szerző Pierre Barbet), a -Garin mérnök hiperboloidja« című Alekszej Tolsztoj-kötetei, -A vérosgépet« (Louis Trimble tollából), hogy csak néhányat említsünk. — Sajnos, még semmi. t!s neked? Megmutatja a tarisznyáját: félig kész humoreszk van benne. — Miről Írtál? — Sport. Futball. Könnyű zsákmány lehetett. Én valami más témára va­dászom. De mi legyen az, amiről írhatnék? Munkamo­rál?' Közművelődés? Pazar­lás? Ez a szerencsétől is függ. A humorvadász-szerencsétől. Már jó ideje járom a te­rületet. de még sehol semmi. Egy hang azt súgja bennem: -Mire vársz? Írjál valamit a kereskedelemről! Nem is kell törni a fejedet: a téma szin­te magától hullik a vadász öléber. Nem. Még várok. De mire? L. is visszafelé tart. Oldal- táskájában három kurta glossza a vendéglátóiparról és egy hosszabb szatíra, ugyan­csak a vendéglátóiparról. — Menj el a Szabadság térre! — javasolja L. —. s nézz meg a Televízióban egy­két tévéjátékot vagy egy szó­rakoztató műsort! Mindjárt lesz témád! N em is rossz ötlet. Elin­dulok a Szabadság tér felé vezető csapáson. De végül mégse megyek el a Televízióba. Cserkészés köz­ben ugyanis megtaláltam a témát. Már tudom, miről fo- ok Írni ... A humorvadászat efejeztével megszemléljük a sorba rakott terítéket. — Volt már jobb is — mondja a fővadász. — Neked mi a témád? — fordult oda hozzám. — Én arról írtam, hogyan vadásznak témákra a humo­risták. És a cikk címe az lesz, hogy -A teríték«. Így született meg ez az írás. Farkas Fe Somoggyal szomszédos a megye, ahol született 1905. december 15-én. A népdal szeretető azonban még ennél is közelebbre hozta a nagyka­nizsai szülőktől származó fia­tal Farkas Ferencet. Még mi­előtt a zeneakadémista falu­járásra indult volna, a vé­letlen is Somogyba, Vikár ha­zájába repítette gondolatait. Zeneakadémista korában vet­te kézbe Vikár Béla somogyi gyűjtésű népdalait; közülük hatot nyomban fel is dolgo­zott férfikarra. Életének eb­ben a rövid szakaszában már fontos útravalót tehetett a tarsolyába. Később egy föld­közi-tengeri hajóúton, egy spanyolországi élménye alap­ján meg is fogalmazta kül­detésének lényegét: kapcso­?nc 7(1 éves latba kerülni az éiő, az elő­adásban hallott népdallal. Farkas népdalgyűjtő útjá­nak ideje egybeesett az írók falujárásával, melynek ered­ményeit Sz akkoriban újra föl fedezett Magyarországról szóló kötetekben olvashatjuk. Ebben az időbe i jelent meg Illyés Gyula Puszták népe című könyve is. A zeneszerző Farkas tehát célba talált. hogy megának feladatul az élő népdal megismerését és a szegénység életmódjának a tanulmányozását adta. Ez a/, út egyezett Magyarország fölfedezésének programjával. 1934 márciusában először jegyzett le somogyi népdalt a Kutason tartózkodó zeneszer­ző. Egy hét alatt negyvenet. Azután sorra járta falvainkat, ahol élő népdalokkal aján­dékozták meg. A gyűjtő kap­csolata később sem1 szakadt meg a megyével, műveiben meg-megszólaltak azok a hangok., amelyek somogyi üzenetet hordoznak. Betíeije- mesét a kőröshegyi műemlék templomban állandóan műso­ron tartják. Farkas Ferencet sokoldalú zeneszerzőnek és a fiátal te­hetségekkel jól bánó zenepe­dagógusnak tartják. Az előb­bivel kapcsolatos egy beszél­getésrészlet. melyet Ffeuer Mária jegyzett le. s a Nyolc­vannyolc muzsikus műhelyé­ben című kötetben olvashat­juk: »A felkészült tehetség minden műfajban megállja a helyét.« Köszöntjük Farkas Feren­cet hetvenedik születésnap­ján, azt a zeneszerzőt, akit országszerte és határainkon túl is azért ünnepelnek most, mert embert nemesítő, gaz­dagító életművel ajándékozta meg a világot. Regölés Somogybán 1902-BEN IRTA Sebestyén Gyula összegező tudományos könyvében az alábbiakat: »A regös-énekekben világos nyo­mai maradtak annak, hogy a nép regösei az alkalmi ván­dor énekmondás gyakorlásá­ban magukat egy Idegenből hazatérő itthon ördögöknek, vagy ördöngösöknek tartott, a Szent István királytól ül­dözött énekmondó utódjainak tartják... a karácsony házaló énekmondók hajdinaszalmá­ból rögtönzött köntösben, nyírfakéreg-nadrágban, cser­fa kéreg-bocs kor ban. dobbal, láncos bottal jelentek meg ...« Ugyancsak ő említi: »A meg­figyelt 179 regölő községből Vasra 50. Sopronra 16. Veszp­rémre 11, Zalára 79, Somogy - ra 12, Baranyára 9. Udvar­helyre 2 jut.« (Hadd említ­sem meg, hogy az akkori vizs­gálódás nem lehetett teljes értékű és elmélyült, hiszen mi az 1970-es években már több mint 50 regölő-éneket. ill. tö­redéket találtunk.) Ma már tudjuk, hogy a nagy nyugati regösvidék keleti peremét je­lenti megyénk nyugati és dél­nyugati része: Somogybán csak a Zalával határos mar­cali járás falvaiban, továbbá a volt csurgói járás községei­ben. illetve a Dráva menti falvakban regöltek régebben, illetve őrzik regösénekeínket. Somogyi énekváltozataink két nagy csoportba oszthatók: a Szent István énekkel és a csodaszarvas-motívummal kezdődő formákra. Egyáltalán nem bizonyos, hogy a somo­gyi variánsok Szent István éneke István királynak állít emléket: nagyobb a valószínű­sége annak, hogy a protomar- tir István-szentről van szó, akinek névnapja karácsonyra esik. Az ének további részei legtöbbször azonosak a csoda- fiú-szarvast' emlegető formu­la további szövegeivel, ahol is a termékenység-varázslasok, párok összeregöléseről. a há­ziaknak mindenféle javairól, az ajándékozásról esik szó. Somogybán leggyakrabban az esti órákban regöltek, de legrégebbi adataink azt bizo­nyítják, hogy ez a szokás az éjféli-hajnali órákra esett (Tapsony). Ami viszont köny- nven kapcsolatba hozható az ősi finnugor és török népek kultuszának sok-sok elemével. Az idők folyamán mindinkább előtérbe kerül a regölés há- zaló-kéregető jellege, bár még századunkban is akad olyan falu (Hosszúvíz, Bize), ahol igyekezett betölteni egykori szerepét. A regölés idejében is nagy . változatosság tapasztal­ható: van, ahol a karácsonyt vagy az újévet köszöntötték énekeseink, van olyan vidék is, ahol már az adventben megkezdték a regölést, és a betlehemezéskor abbamaradt, sok helyütt az új év utáni idő­szakban, á farsangban is jár­tak regölni. Innen is van az, hogy egyes regösénekeink vál­tozatai teljesen egybeolvadtak a farsangi köszöntőkkel. (Marcali és Babócsa környéki cigányaink ma is j árnak ilye­nekkel köszönteni.) AZ EGYKORI REGÖSÖK öltözékére, eszközeire vonatko­zóan hallgassuk meg a ma élők visszaemlékezéseit. Kristóf iJijos (Vörs): »Duda vöt ná­luk kettő is. Adtunk nekik kolbászt, szalonnát, tojást. Este 8—9 felé gyüttek, Inké- ről, Dédről, Varészlóról. Far­sangba csinyáták. Sapkáról lógtak a szalagok, szakáll, ba­jusz fedte az arcukat.« Ma­gyar Ferenc (Tikos): »Egy hosszi bot a kezükbe, rá vót a lánc szögelve, a másikná volt egy duda, a hóna alatt. A sapkájukra szoktak tenni ollan rongydarabokat szalag formába: hosszú szakáll, meg bajusz kenderbő. sapka lehúz­va, annyira elformátlanította, hogv nehezen lőhetett mögis- merni. Este szokták csinyáni. Szilveszterkor;, újév előtt. Vol­tak 17—18 évesek is.« Géc seg József né (Szőcsény- púszta): »Ezt még idősebbek játszották, mikor én vótam ollan 12—13 éves. Má 23— 24 évesek járták maskarába öltözve, bekormozták még a pofájukat is. Engöm zsákba akartak bújtatnyi. Piros posz- tóbul vót ilien orr csináva. Vót náluk bunkósbot, lánc vót rajta.« Érdemes még megkérdezni megyénk egyik legjobb éneke­sét, a berzencei Sánta Vendelt. aki a mai köcsögdudának, hö- pögőnek ismert ritmusát! hangszert, a régi öregekkel j egyetemben, ma is »regönek­nevezi: »Ezekné vót a fazék - bó a regö — amivel bőgőznek ma is a citerák között... Ezt csinyáták még 18—20 éves korba is.« Hadd szóljon még népköl­tésünk legrégibb rétegéhez tapadó regösének- változatunk ma is fellelhető strófája, melynek' sorai élethűen festik az egykori sámánöltözék kü­lönleges voltát: »Kicsoszo­gunk. becsoszogunk, Nyírfaké­reg a bocskorunk, Kukorica­szár a botunk. Csisztegünk csosztogunk, Cserfakéreg bocskorunk, Zabnadrag az öl­tönyünk.« A már említett »szarvas ének« így idézi a csodaszarvas emlékét: »Ahun vagyon egy csodatevő szarvas, Annak a szarvának ezer ága-boga, Ezer misfegyertya Gyújtatlan gyul­ladjon, Oltatlan aludjon.« A hosszú idők folyamán — természetesen — itt-ott szö­vegromlás következett be; mint ahogy ez más folklo­risztikai szövegeknél is elő­fordult. A szövegek így is sokat mondanak a kutatás számára, amely megállapítja, hogy az ősszöveg miként rti- házódott fel keresztény kön­tössel. A termés, a gazdasági jólét regöléset így őrzik szövegeink, amelyek egyébként minden változatban szinte azonosan szerepelnek: -Adjon az úr­isten Ennek a gazdának Négy szép ökröt, Egy kis béröst. Aranyekét. arany-ekeszarvat. Arany ostornyelet... Két szép tehenet, Tejet, vajat öleget. Hagy süssenek rétöst Szögény regülőnek . .. Hat szép mala­cot, Egyik óbu kifusson, A másikba befusson ... Két szép ökröt, Egy szép lovat, Arany- igaszeget. Ezüst ostornyelet... Egy toka marhát. Melleje egv pásztort, Annak a kezébe Aranvnyelű ostort... Tíz hold földet, Két ökröt beléje, Két kis bérest melléíe .. .« A HÁZ ASSZONYÁNAK hasonló jókat kívántak: »Any- nyi tejet, vajat, Mind a kút- ban a víz. Annyi tojást, csir­két. Mind az égön a csillag. Mind a rétön a fűszál. .. Egy nagy tikólat. Ezer tikot belé­je.« Együd Árpád Somogy/Néplap

Next

/
Thumbnails
Contents