Somogyi Néplap, 1975. december (31. évfolyam, 282-305. szám)

1975-12-14 / 293. szám

Örök fegyver nélkül Ä Hazafias Népfront V. kongresszusának határozata kiemelt társadalmi, mozgalmi feladatként jelölte meg a kör­nyezetvédelmet, annak alakí­tásának és fejlesztésének munkáját. A környezetvédelem hazai helyzetét először a szakmai körökben »visegrádi tapaszta­latcserének« nevezett I. or­szágos tanácskozás értékelte. Itt áttekintették és megvitat­ták a környezetszennyeződés és -védelem helyzetét. A szakemberek hangsúlyozták a társadalom felelősségét és a feladatokat a környezetvédel­mi társadalmi programban foglalták össze. Az azóta eltelt több mint egy évtized után már le le­het vonni a tapasztalatokat — annak ellenére, hogy a kör­nyezetvédelem nem évekre, hanem ennél sokkal hosszabb időszakra ad feladatokat, s az ország arculatának válto­zása rugalmas alkalmazkodást kíván e munka szervezőitől, felmérőitől. A sok-sok eredmény és in­tézkedés közül az úgyneve­zett környezetvédelmi társa­dalmi őrséget említjük, mert ennek megszervezése Somogy megyében is sikerült. A há­lózat már országszerte kibon­takozóban van. A kis igazol­vány, melyet a társadalmi őrök kapnak, nemcsak arra jogosít, hogy észrevételeiket jelezzék, hanem kötelez is: figyeljék a környezetet, véd­jék azt. A közelmúltban egy levelet hozott a szerkesztőségbe a posta. Egy idős nyugdíjas, a környezetvédelmi társadalmi őrség egyik tagja küldte be, aki egy kaposvári séta után írta le tapasztalatait. Jóindu­latú, és a környezeten keresz­tül az embert féltő a levél. Alkalmas arra is, hogy fel­hívja a figyelmet: lehetősé­geink nem azonosak a szük­séges intézkedésekkel. Mit értünk ez alatt? Az említett levélben első­sorban a sűrű füstöt okádó kéményekről van szó. Szak­szerűen írja le, hogy a hiba oka a rossz tüzelés vagy a rossz kazán. Sőt azst is, ho­gyan lehet ezeket kijavítani. Csak egy valamiről feledke­zik meg: mindehhez pénz kell, s ha olyan nagy kazánt veszünk figyelembe, mint amelyiknek a füstje az egész La tinea tér körny ékét már- már veszélyesen szennyezi, nem is kevés pénz. És itt a környezetvédelem egy nagy problémájáig ju­tottunk el. Nyilvánvaló ugyanis, hogy a lehetősége­ken belül hangsúlyozni kell: mire költsünk először. ■ A me­gye és ezen belül Kaposvár ipara gyorsabban, dinamiku­sabban fejlődik ezekben az években, mint, azt a környe­zetvédelem követni tudná. S éppen a rangsorolás — vagy annak hiánya — miatt sóhaj­tunk elégedetlenül, amikor egy egyébként dicséretre ér­demes eredményt érünk el — mondjuk kialakítunk egy vá­ros . környéki erdőt —, hogy miért nem előbb ott, ahol nyolcvanezer ember él? Talán ezt is az I. visegrádi tanácskozás óta eltelt évek tapasztalatai közé sorolhat­nánk: a legsürgetőbb felada­tokat kell először megoldani — a lehetőségeink engedte kereteken belül. Ennek jelzésére föltétlenül alkalmas a környezetvédelmi társadalmi őrség. A Hazafias Népfront megyei és városi bizottságához érkező jelzések alapján lehet rangsorolni is. Persze a munkáját nagyon alaposan végző aktíva nem­csak a kéményeket, hanem például a virágokat, a fákat is figyeli. S ha látja, hogy valaki letapossa a zöld gye­pet, vagy itördeli a rózsák virágait, nem léphet föl, mint hatósági közeg. Csakis a tár­sadalom együttműködésére számíthat, arra, hogy Na kör­nyezet védelme mindenkinek erdeke. M. A. „fa erőgépeket jobban kedvelem Szakmaszerető utánpótlás Csurgóról 99 Az elsősök legfiatalabbja a szentgáloskéri Nemes Ferenc. Odalép a traktorhoz, s az uta­sításra: »Indítsd be a gépet!«, gyakorlott mozdulatokkal nyúl a különböző szerkezetekhez, másodpercek alatt. Szemében a jól végzett munka fölött ér­zett öröm csillog. Magyarázza, hogy tulajdonképpen régi is­merőse a traktor. — Tizennégy éves voltam, amikor már MTZ-t vezettem — mondja. — Édesapám a Kaposvári Mezőgazdasági Fő­iskolai Tangazdaság tátom- pusztai kerületében dolgozik. Én is oda megyek vissza, ha befejezem az iskolát. Szerző­désem van a gazdasággal. A kercseligeti Molnár Sán­dor szülei termelőszövetke­| tonútjain traktorvezetést, a munkagépek felkapcsolását és ! vontatását gyakorolják a gye- | rekek. A műhelyben szétsze­dett gép belső szerkezetét, a műszaki tudnivalókat ismerik meg. Sokat segít, hogy a négy tanteremből egy szaktanterem, de terv van továbbiak beren­dezésére is, így teljes egészé­ben szaktantermes oktatás Eligazítás az udvaron, azután ki-ki a gép »nyergébe« ül. Lengy el-szo vj et bányászati együttműködés Kubai kereskedelmi szakemberek Somogybán Felhasználják a magyar módszereket Immár három évtizedes múltra tekinthet vissza az az együttműködés, mely a szov­jet és a lengyel bányászok között kialakult. Mindjárt a felszabadulás után. szovjet szakembercsoport kereste föl a lengyel bányákat, hogy a há­ború utáni termelőmunka mi­nél eredményesebb megindí­tásában segítséget nyújtson. Szovjet szakemberek közre­működésével készültek a ter­vek Sosnica, Walenty-Wawel és Halembá kőszénkincsének feltárására. A Szovjetunióból érkeztek az első nagy teljesít­ményű bányagépek, a Don- bassz-kombájnok is. Ma is a szovjet ipar látja el a legmo­dernebb fejtőberendezésekkel a lengyel bányák dolgozóit. A gépesítés és automatizálás fo­ka a lengyelországi bányavi­déken tovább nő. Az együttműködés a KGST keretében évről évre bővül. Egyeztették például az 1976— 80-ra szóló szovjet—lengyel terveket, sőt módosították is később ezeket, a világon egy- • re növekvő energia- és kok­szolható szénszükségletnek megfelelően. Távlati tervek­ben 1990-ig és 2000-ig kidol­gozták mindkét ország szén­iparának a fejlesztését és tu­dományos-technikai informá­ciórendszert is létesítettek. A MAGYAR és a kubai bel­kereskedelmi minisztérium közötti megállapodás alapján hat hónapot tölt hazánkban Miguel Arrué, a kubai bel­kereskedelmi minisztérium munka- és üzemszervezési fő­osztályának vezetője és Ciro Abralantes osztályvezető. Egy 'hétig a Somogy—Zala megyei Élelmiszer- és Vegyiáru Nagy­kereskedelmi Vállalat munká­ját tanulmányozták. — Kereskedelmi hálózatunk felépítése korszerűtlen. Jelen­tős átszervezést kívánunk vég­rehajtani, s ebben hasznosít­juk a már jól bevált magyar tapasztalatokat, módszereket. Ezért tanulmányozzuk a nagy- és a kiskereskedelem üzem- szervezését, felépítését, együtt­működését — mondta Miguel Arrué. — Először hol jártak? — A Szabolcs-Szatmár me­Belpolitikai életünk legje­lentősebb eseménye volt a hé­ten a magyar szakszervezetek XXIII. kongresszusa. A ta­nácskozáson 18 küldött képvi­selte Somogy szervezett dol- < gozóit. Közülük ketten kap­tak szót: a tanácskozás szer­dai munkanapján Klenovics Imre, az SZMT vezető titkára fejtette ki, hogy Somogybán is javult a megyei szakszer­vezeti szervek irányító, ellen­őrző és összehangoló tevé­kenysége, jó együttműködés alakult ki az állami szervek­kel a dolgozók gondjainak megoldására. Az eredmények mellett a tennivalók is he­lyet kaptak a vezető titkár felszólalásában: az SZMT-k és az egyes állami, gazdasági szervek, intézmények munká­ja között hatékonyabb össz­hangra van szükség. Néhány . területen, mint például okta­tási kérdésekben vagy a kol­lektív szerződés értelmezésé­ben, eltérő álláspontokkal is lehet találkozni. A kollektív szerződések végrehajtásának eddigi ta­pasztalatait egyébként ezek­ben a hetekben összegezik a vállalatoknál: az igazgatói be­számolóról a szakszervezet mond véleményt, s e vélemé­nyeket a tagság elé terjesztik. A javaslatok fontos szerepet kapnak majd az új, öt évre szóló kollektív szerződések tervezésének előkészítésénél. Javaslattal élt a kongresz- szuson a másik somogyi fel­szólaló is. Fehérvári György- né, a Somogyi Erdő- és Fa­feldolgozó Gazdaság műveze­tője azt kérte, vizsgálják meg: van-e lehetőség a faki­termelő munkát végzők nvug- I díjkorhatárának csökkenté- í sere. Az erdőn, jó levegőn dol- j gozó emberek ugyanis nagy [ vibrációs ártalmaknak vannak í kitéve. Az élet- és munkakörülmé­nyek javítását célzó intézke- I désekről a héten többször is beszámolt az újság. A kapos- | vári tejüzem építése éppen I úgy ezt a célt szolgálja, mint a korszerű, jobb vásárlási kö- I rülményeket teremtő új bol­tok. Az Ady Endre utcában nyitotta meg mintaboltját a győri Richards Finomposztó­gyár. Ez már a második üzlet a megyeszékhelyen, amely­ben termelő vállalat árusítja termékeit. A Kaposvári Ruha­gyár boltja rövid idő alatt közkedvelt lett. Az első naj>V tapasztalatai azt bizonyítják, hogy a győri gyár boltjából sem hiányoznak a vásárlók. Az iparcikkellátást alapve­tően a kiskereskedelmi válla­latnak kell ezután is megol­dania, a mintaboltok azonban jól egészíthetik ki a választé­kot. Éppen ezért az eddiginél még többre lenne szükség. A csurgói Napsugár Ipari Szö­vetkezet termékei például nemcsak külföldön,- hanem a Nyugat-Dunántúlon is nagyon keresettek. Kár, hogy ennek az üzemnek az árujával nem, vagy csak elvétve lehet talál­kozni a megye boltjaiban. Ha üzletet nyitna Kaposváron, bizonyára sok vásárlója lenne. A megyeszékhely Május 1. utcájában ebben az évben sokat költöztek a boltok. A Somogy -Áruház megnyitása után pontos ütemterv készült a hálózat átalakítására. A program ez év végét jelölte meg a költözködés befejezé­sére. Poros és üres kirakatok­kal azonban még mindig lehet találkozni. A volt papírbolt ! helyén az új üzlet várhatóan a két ünnep között nyit. Az OFOTÉRT átalakítása tovább I húzódik a vártnál, s közben I új gond is adódott: a kép­csarnok kiköltöztetésével' az Ady Endre utcában az év .ele­jén senki sem számolt. Költözködés, boltátalakítás jövőre is lesz még. A gyógy­szertári központ Ady Endre utcai laboratóriumának he­lyén például újabb üzlet, nyi­tását tervezik. A Noszlopy | Gáspár utcában pedig csak akkor tudják felújítani a he- I lyiséget. ha az OFOTÉRT visszaköltözik a régi helyére. Csomagot cipelő emberek- | kel egyre többet lehet talál- j kozni az utcán. A kereskedők szerint ugyan lassan, de meg­kezdődött a karácsonyi forga­lom. Ma, ezüstvasárnap, az áruházak és a boltok egy ré­sze az ünnep ellenére kinyit. Dr. Imre I gyei Élelmiszer-kiskereskedel- I mi Vállalat működését tanul- I mányoztuk; Nyíregyházán, egy I áruházban a gyakorlattal is megismerkedtünk. Amit első- I sorban tapasztaltunk: az áru- I bőség és a vásárlók igényei- i nek folyamatos, szinte zavar- ■ tálán kielégítése. Szeretnénk | ezt hazánkban is megvalósí­tani. — Látták a Somogy—Zala megyei Élelmiszer-nagykeres­kedelmi Vállalat munkáját. Miben egyezik a kábái nagy­kereskedelemével ? — A vállalat vezetőin kívül beszélgettünk vevőkkel, Zala megyében pedig, megyei veze­tőkkel is. A hatalmas számok hallatán bizony meglepődtünk. A két megyét ellátó nagyke­reskedelmi vállalat ebben az ötéves tervben csaknem 10 milliárd forint értékű árut ér­tékesített. A forint és a peso alapján nem tudunk összeha­sonlítást tenni, ám abban igen, hogy ebben az időszak­ban 450 ezer vagon árut szál­lítottak a kiskereskedelemnek. Ez igen jelentős eredmény. A zalaegerszegi, a nagykanizsai és a balatonboglári fiók na­gyon jól szervezett, korszerű, igen sok hasznos tapasztala­tot szereztünk. Nálunk a nagykereskedelem nincs eny- nyire szakosítva, csupán az élelmiszer és az iparcikk ér­I tékesítését végzik külön: Kon- | téneres szállítás a belkereske- j delemben még nincs, csupán a | kubai kikötőkbe hajóval ér- | kező árut kapjuk konténerek­ben. — A tapasztalatok szerint milyen átszervezések végre­hajtását javasolják? — Elsősorban is a szakosí­tott, korszerűen szervezett nagykereskedelmi vállalatok létrehozását. Havannában és minden tartomány központjá­ban. Miguel Arrué főosztályveze­tőtől végül afelől érdeklőd­tünk, hogy a magyar keres­kedelemnek melyik területé­vel kivannak még megismer­kedni. — TUDUNK .ARRÓL, hogy a Balaton milyen jelentős he­lyet foglal el a magyar ide­genforgalomban. Tanulmá­nyozzuk még e nagykereske­delmi vállalat siófoki fiókjá­nak a munkáját. Ezenkívül a cipő-, a műszaki, a ruházati és más nagykereskedelmi vál- j lalalok felépítését, működését, a kereskedelmi dolgozók bére­zési rendszerét vizsgáljuk. Ér­dekel bennünket az is, hogy milyen technikai intézkedése­ket tesznek a munka meg­könnyítése érdekében — hangzott a valasz. zetben dolgoznak. Bátyja traktoros — így szerette meg a mezőgazdasági gépeket a most elsős Sanyi. — Az erőgépeket jobban kedvelem, mint a munkagépe­ket — tájékoztat differenciált érdeklődéséről. — Ez a tanul­mányi eredményemen is meg­látszik. A fizika már gyengéb­ben megy. Nekem a termelő- szövetkezettel van szerződé­sem. Akárcsak a kadarkúti, má­sodikos Mikó Jóskának. Neki a szakmunkásképző intézettől jött tanárok adtak ösztönzést, no meg a már korábban itt végzett kadarkúti gyerekek biztatták, hogy ide jöjjön a nyolcadik osztály befejezése után. Most 360 forint iskolai és 250 forint társadalmi ösztön­díjat kap. — Tavaly négyes átlagom volt. Ha végeztem, szeretnék levelező tagozaton tovább ta­nulni. | folyhat majd az intézetben. A gyakorlati képzés nyolc külön j szakműhelyben zajlik, j — Tanulóink csaknem vala­mennyien somogyiak, csupán j néhányan vannak a szomszé­dos Zalából, a Nagykanizsa J környéki községekből — j mondja az igazgató. — Az | üzemek már akkor is számít­hatnak a gyerekeinkre, ami­kor még iskolába járnak. Má­sodéves korukban ugyanis — sikeres vizsga esetén — közúti I gépjárművezetői jogosítványt i szerezhetnek von tató vezetés­hez. A harmadikosoknál az öt- I hónapos elméleti tanulás mel- I lett öt hónap gyakorlat van, | tehát tudnak segíteni a me­zőgazdaság gépi munkáiban és a szerelőműhelyben is. Az intézet diákjainak több­sége társadalmi ösztöndíjat kap valamelyik mezőgazdasá­gi nagyüzemtől. Ez a havi 250 j forint a tanulmányi ered- | ménytől függően kiegészül A műszaki ismeretek oktatása. S*. L. Lukács Laci Mezőcsokonyá- ról jött. Most harmadéves, ö is szeretne még több ismeretet szerezni a gépszerelő szakmá­ban, így a tanulás nem ér vé­get három év után. — Már elsős koromban is dolgoztam a szövetkezetben, az idén nyáron kombájnnal arattam. Több mint kétezer forintot kerestem. Otthon, a tsz-ben új gépműhely van, jó körülmények között dolgozhat a szerelő. A beszélgetések színhelye a Csurgói Mezőgazdasági Szak­munkásképző Intézet. Csurgón mezőgazdasági szakmunkás­képzéssel 1961 óta foglalkoz­nak. Kimondottan a növény- termesztő gépészek szakmun­kássá képzésével 1964-től, há­roméves oktatási idővel. Az elmúlt tizenegy évben mintegy 650 fiatalt képeztek ki erre a szakmára; most hat osztály­ban összesen több mint más­fél százan készülnek a pályá­ra. Diczenti Ernő igazgató kí­séretében ismerkedünk az ok­tatói munkával. Az udvar be­I olyan állami ösztöndíjjal, me- 5 lyet az iskolában kapnak meg. így egy harmadéves, jeles rendű szakmunkásjelölt pél­dául 650 forinthoz jut. A kol­légiumi ellátás csakúgy, mint az oktatás, díjtalan. — A gazdaságok kulcsembe­reivé válhatnak az itt végzett szakmunkások — summázta tapasztalatait, az üzemektől írásban kapott véleményeket az intézmény igazgatója. A mezőgazdaságban végbemenő műszaki fejlődés efelől semmi kétséget sem hagy. Több ily&n kulcsember is kikerülhetnie Csurgóról a tsz-ekbe, az isko­la »kapacitása« erre módot ad, csak élni kellene — még in­kább, mint eddig — ezzel a lehetőséggel. Hemesz Ferenc

Next

/
Thumbnails
Contents