Somogyi Néplap, 1975. december (31. évfolyam, 282-305. szám)
1975-12-14 / 293. szám
Örök fegyver nélkül Ä Hazafias Népfront V. kongresszusának határozata kiemelt társadalmi, mozgalmi feladatként jelölte meg a környezetvédelmet, annak alakításának és fejlesztésének munkáját. A környezetvédelem hazai helyzetét először a szakmai körökben »visegrádi tapasztalatcserének« nevezett I. országos tanácskozás értékelte. Itt áttekintették és megvitatták a környezetszennyeződés és -védelem helyzetét. A szakemberek hangsúlyozták a társadalom felelősségét és a feladatokat a környezetvédelmi társadalmi programban foglalták össze. Az azóta eltelt több mint egy évtized után már le lehet vonni a tapasztalatokat — annak ellenére, hogy a környezetvédelem nem évekre, hanem ennél sokkal hosszabb időszakra ad feladatokat, s az ország arculatának változása rugalmas alkalmazkodást kíván e munka szervezőitől, felmérőitől. A sok-sok eredmény és intézkedés közül az úgynevezett környezetvédelmi társadalmi őrséget említjük, mert ennek megszervezése Somogy megyében is sikerült. A hálózat már országszerte kibontakozóban van. A kis igazolvány, melyet a társadalmi őrök kapnak, nemcsak arra jogosít, hogy észrevételeiket jelezzék, hanem kötelez is: figyeljék a környezetet, védjék azt. A közelmúltban egy levelet hozott a szerkesztőségbe a posta. Egy idős nyugdíjas, a környezetvédelmi társadalmi őrség egyik tagja küldte be, aki egy kaposvári séta után írta le tapasztalatait. Jóindulatú, és a környezeten keresztül az embert féltő a levél. Alkalmas arra is, hogy felhívja a figyelmet: lehetőségeink nem azonosak a szükséges intézkedésekkel. Mit értünk ez alatt? Az említett levélben elsősorban a sűrű füstöt okádó kéményekről van szó. Szakszerűen írja le, hogy a hiba oka a rossz tüzelés vagy a rossz kazán. Sőt azst is, hogyan lehet ezeket kijavítani. Csak egy valamiről feledkezik meg: mindehhez pénz kell, s ha olyan nagy kazánt veszünk figyelembe, mint amelyiknek a füstje az egész La tinea tér körny ékét már- már veszélyesen szennyezi, nem is kevés pénz. És itt a környezetvédelem egy nagy problémájáig jutottunk el. Nyilvánvaló ugyanis, hogy a lehetőségeken belül hangsúlyozni kell: mire költsünk először. ■ A megye és ezen belül Kaposvár ipara gyorsabban, dinamikusabban fejlődik ezekben az években, mint, azt a környezetvédelem követni tudná. S éppen a rangsorolás — vagy annak hiánya — miatt sóhajtunk elégedetlenül, amikor egy egyébként dicséretre érdemes eredményt érünk el — mondjuk kialakítunk egy város . környéki erdőt —, hogy miért nem előbb ott, ahol nyolcvanezer ember él? Talán ezt is az I. visegrádi tanácskozás óta eltelt évek tapasztalatai közé sorolhatnánk: a legsürgetőbb feladatokat kell először megoldani — a lehetőségeink engedte kereteken belül. Ennek jelzésére föltétlenül alkalmas a környezetvédelmi társadalmi őrség. A Hazafias Népfront megyei és városi bizottságához érkező jelzések alapján lehet rangsorolni is. Persze a munkáját nagyon alaposan végző aktíva nemcsak a kéményeket, hanem például a virágokat, a fákat is figyeli. S ha látja, hogy valaki letapossa a zöld gyepet, vagy itördeli a rózsák virágait, nem léphet föl, mint hatósági közeg. Csakis a társadalom együttműködésére számíthat, arra, hogy Na környezet védelme mindenkinek erdeke. M. A. „fa erőgépeket jobban kedvelem Szakmaszerető utánpótlás Csurgóról 99 Az elsősök legfiatalabbja a szentgáloskéri Nemes Ferenc. Odalép a traktorhoz, s az utasításra: »Indítsd be a gépet!«, gyakorlott mozdulatokkal nyúl a különböző szerkezetekhez, másodpercek alatt. Szemében a jól végzett munka fölött érzett öröm csillog. Magyarázza, hogy tulajdonképpen régi ismerőse a traktor. — Tizennégy éves voltam, amikor már MTZ-t vezettem — mondja. — Édesapám a Kaposvári Mezőgazdasági Főiskolai Tangazdaság tátom- pusztai kerületében dolgozik. Én is oda megyek vissza, ha befejezem az iskolát. Szerződésem van a gazdasággal. A kercseligeti Molnár Sándor szülei termelőszövetke| tonútjain traktorvezetést, a munkagépek felkapcsolását és ! vontatását gyakorolják a gye- | rekek. A műhelyben szétszedett gép belső szerkezetét, a műszaki tudnivalókat ismerik meg. Sokat segít, hogy a négy tanteremből egy szaktanterem, de terv van továbbiak berendezésére is, így teljes egészében szaktantermes oktatás Eligazítás az udvaron, azután ki-ki a gép »nyergébe« ül. Lengy el-szo vj et bányászati együttműködés Kubai kereskedelmi szakemberek Somogybán Felhasználják a magyar módszereket Immár három évtizedes múltra tekinthet vissza az az együttműködés, mely a szovjet és a lengyel bányászok között kialakult. Mindjárt a felszabadulás után. szovjet szakembercsoport kereste föl a lengyel bányákat, hogy a háború utáni termelőmunka minél eredményesebb megindításában segítséget nyújtson. Szovjet szakemberek közreműködésével készültek a tervek Sosnica, Walenty-Wawel és Halembá kőszénkincsének feltárására. A Szovjetunióból érkeztek az első nagy teljesítményű bányagépek, a Don- bassz-kombájnok is. Ma is a szovjet ipar látja el a legmodernebb fejtőberendezésekkel a lengyel bányák dolgozóit. A gépesítés és automatizálás foka a lengyelországi bányavidéken tovább nő. Az együttműködés a KGST keretében évről évre bővül. Egyeztették például az 1976— 80-ra szóló szovjet—lengyel terveket, sőt módosították is később ezeket, a világon egy- • re növekvő energia- és kokszolható szénszükségletnek megfelelően. Távlati tervekben 1990-ig és 2000-ig kidolgozták mindkét ország széniparának a fejlesztését és tudományos-technikai információrendszert is létesítettek. A MAGYAR és a kubai belkereskedelmi minisztérium közötti megállapodás alapján hat hónapot tölt hazánkban Miguel Arrué, a kubai belkereskedelmi minisztérium munka- és üzemszervezési főosztályának vezetője és Ciro Abralantes osztályvezető. Egy 'hétig a Somogy—Zala megyei Élelmiszer- és Vegyiáru Nagykereskedelmi Vállalat munkáját tanulmányozták. — Kereskedelmi hálózatunk felépítése korszerűtlen. Jelentős átszervezést kívánunk végrehajtani, s ebben hasznosítjuk a már jól bevált magyar tapasztalatokat, módszereket. Ezért tanulmányozzuk a nagy- és a kiskereskedelem üzem- szervezését, felépítését, együttműködését — mondta Miguel Arrué. — Először hol jártak? — A Szabolcs-Szatmár meBelpolitikai életünk legjelentősebb eseménye volt a héten a magyar szakszervezetek XXIII. kongresszusa. A tanácskozáson 18 küldött képviselte Somogy szervezett dol- < gozóit. Közülük ketten kaptak szót: a tanácskozás szerdai munkanapján Klenovics Imre, az SZMT vezető titkára fejtette ki, hogy Somogybán is javult a megyei szakszervezeti szervek irányító, ellenőrző és összehangoló tevékenysége, jó együttműködés alakult ki az állami szervekkel a dolgozók gondjainak megoldására. Az eredmények mellett a tennivalók is helyet kaptak a vezető titkár felszólalásában: az SZMT-k és az egyes állami, gazdasági szervek, intézmények munkája között hatékonyabb összhangra van szükség. Néhány . területen, mint például oktatási kérdésekben vagy a kollektív szerződés értelmezésében, eltérő álláspontokkal is lehet találkozni. A kollektív szerződések végrehajtásának eddigi tapasztalatait egyébként ezekben a hetekben összegezik a vállalatoknál: az igazgatói beszámolóról a szakszervezet mond véleményt, s e véleményeket a tagság elé terjesztik. A javaslatok fontos szerepet kapnak majd az új, öt évre szóló kollektív szerződések tervezésének előkészítésénél. Javaslattal élt a kongresz- szuson a másik somogyi felszólaló is. Fehérvári György- né, a Somogyi Erdő- és Fafeldolgozó Gazdaság művezetője azt kérte, vizsgálják meg: van-e lehetőség a fakitermelő munkát végzők nvug- I díjkorhatárának csökkenté- í sere. Az erdőn, jó levegőn dol- j gozó emberek ugyanis nagy [ vibrációs ártalmaknak vannak í kitéve. Az élet- és munkakörülmények javítását célzó intézke- I désekről a héten többször is beszámolt az újság. A kapos- | vári tejüzem építése éppen I úgy ezt a célt szolgálja, mint a korszerű, jobb vásárlási kö- I rülményeket teremtő új boltok. Az Ady Endre utcában nyitotta meg mintaboltját a győri Richards Finomposztógyár. Ez már a második üzlet a megyeszékhelyen, amelyben termelő vállalat árusítja termékeit. A Kaposvári Ruhagyár boltja rövid idő alatt közkedvelt lett. Az első naj>V tapasztalatai azt bizonyítják, hogy a győri gyár boltjából sem hiányoznak a vásárlók. Az iparcikkellátást alapvetően a kiskereskedelmi vállalatnak kell ezután is megoldania, a mintaboltok azonban jól egészíthetik ki a választékot. Éppen ezért az eddiginél még többre lenne szükség. A csurgói Napsugár Ipari Szövetkezet termékei például nemcsak külföldön,- hanem a Nyugat-Dunántúlon is nagyon keresettek. Kár, hogy ennek az üzemnek az árujával nem, vagy csak elvétve lehet találkozni a megye boltjaiban. Ha üzletet nyitna Kaposváron, bizonyára sok vásárlója lenne. A megyeszékhely Május 1. utcájában ebben az évben sokat költöztek a boltok. A Somogy -Áruház megnyitása után pontos ütemterv készült a hálózat átalakítására. A program ez év végét jelölte meg a költözködés befejezésére. Poros és üres kirakatokkal azonban még mindig lehet találkozni. A volt papírbolt ! helyén az új üzlet várhatóan a két ünnep között nyit. Az OFOTÉRT átalakítása tovább I húzódik a vártnál, s közben I új gond is adódott: a képcsarnok kiköltöztetésével' az Ady Endre utcában az év .elején senki sem számolt. Költözködés, boltátalakítás jövőre is lesz még. A gyógyszertári központ Ady Endre utcai laboratóriumának helyén például újabb üzlet, nyitását tervezik. A Noszlopy | Gáspár utcában pedig csak akkor tudják felújítani a he- I lyiséget. ha az OFOTÉRT visszaköltözik a régi helyére. Csomagot cipelő emberek- | kel egyre többet lehet talál- j kozni az utcán. A kereskedők szerint ugyan lassan, de megkezdődött a karácsonyi forgalom. Ma, ezüstvasárnap, az áruházak és a boltok egy része az ünnep ellenére kinyit. Dr. Imre I gyei Élelmiszer-kiskereskedel- I mi Vállalat működését tanul- I mányoztuk; Nyíregyházán, egy I áruházban a gyakorlattal is megismerkedtünk. Amit első- I sorban tapasztaltunk: az áru- I bőség és a vásárlók igényei- i nek folyamatos, szinte zavar- ■ tálán kielégítése. Szeretnénk | ezt hazánkban is megvalósítani. — Látták a Somogy—Zala megyei Élelmiszer-nagykereskedelmi Vállalat munkáját. Miben egyezik a kábái nagykereskedelemével ? — A vállalat vezetőin kívül beszélgettünk vevőkkel, Zala megyében pedig, megyei vezetőkkel is. A hatalmas számok hallatán bizony meglepődtünk. A két megyét ellátó nagykereskedelmi vállalat ebben az ötéves tervben csaknem 10 milliárd forint értékű árut értékesített. A forint és a peso alapján nem tudunk összehasonlítást tenni, ám abban igen, hogy ebben az időszakban 450 ezer vagon árut szállítottak a kiskereskedelemnek. Ez igen jelentős eredmény. A zalaegerszegi, a nagykanizsai és a balatonboglári fiók nagyon jól szervezett, korszerű, igen sok hasznos tapasztalatot szereztünk. Nálunk a nagykereskedelem nincs eny- nyire szakosítva, csupán az élelmiszer és az iparcikk érI tékesítését végzik külön: Kon- | téneres szállítás a belkereske- j delemben még nincs, csupán a | kubai kikötőkbe hajóval ér- | kező árut kapjuk konténerekben. — A tapasztalatok szerint milyen átszervezések végrehajtását javasolják? — Elsősorban is a szakosított, korszerűen szervezett nagykereskedelmi vállalatok létrehozását. Havannában és minden tartomány központjában. Miguel Arrué főosztályvezetőtől végül afelől érdeklődtünk, hogy a magyar kereskedelemnek melyik területével kivannak még megismerkedni. — TUDUNK .ARRÓL, hogy a Balaton milyen jelentős helyet foglal el a magyar idegenforgalomban. Tanulmányozzuk még e nagykereskedelmi vállalat siófoki fiókjának a munkáját. Ezenkívül a cipő-, a műszaki, a ruházati és más nagykereskedelmi vál- j lalalok felépítését, működését, a kereskedelmi dolgozók bérezési rendszerét vizsgáljuk. Érdekel bennünket az is, hogy milyen technikai intézkedéseket tesznek a munka megkönnyítése érdekében — hangzott a valasz. zetben dolgoznak. Bátyja traktoros — így szerette meg a mezőgazdasági gépeket a most elsős Sanyi. — Az erőgépeket jobban kedvelem, mint a munkagépeket — tájékoztat differenciált érdeklődéséről. — Ez a tanulmányi eredményemen is meglátszik. A fizika már gyengébben megy. Nekem a termelő- szövetkezettel van szerződésem. Akárcsak a kadarkúti, másodikos Mikó Jóskának. Neki a szakmunkásképző intézettől jött tanárok adtak ösztönzést, no meg a már korábban itt végzett kadarkúti gyerekek biztatták, hogy ide jöjjön a nyolcadik osztály befejezése után. Most 360 forint iskolai és 250 forint társadalmi ösztöndíjat kap. — Tavaly négyes átlagom volt. Ha végeztem, szeretnék levelező tagozaton tovább tanulni. | folyhat majd az intézetben. A gyakorlati képzés nyolc külön j szakműhelyben zajlik, j — Tanulóink csaknem valamennyien somogyiak, csupán j néhányan vannak a szomszédos Zalából, a Nagykanizsa J környéki községekből — j mondja az igazgató. — Az | üzemek már akkor is számíthatnak a gyerekeinkre, amikor még iskolába járnak. Másodéves korukban ugyanis — sikeres vizsga esetén — közúti I gépjárművezetői jogosítványt i szerezhetnek von tató vezetéshez. A harmadikosoknál az öt- I hónapos elméleti tanulás mel- I lett öt hónap gyakorlat van, | tehát tudnak segíteni a mezőgazdaság gépi munkáiban és a szerelőműhelyben is. Az intézet diákjainak többsége társadalmi ösztöndíjat kap valamelyik mezőgazdasági nagyüzemtől. Ez a havi 250 j forint a tanulmányi ered- | ménytől függően kiegészül A műszaki ismeretek oktatása. S*. L. Lukács Laci Mezőcsokonyá- ról jött. Most harmadéves, ö is szeretne még több ismeretet szerezni a gépszerelő szakmában, így a tanulás nem ér véget három év után. — Már elsős koromban is dolgoztam a szövetkezetben, az idén nyáron kombájnnal arattam. Több mint kétezer forintot kerestem. Otthon, a tsz-ben új gépműhely van, jó körülmények között dolgozhat a szerelő. A beszélgetések színhelye a Csurgói Mezőgazdasági Szakmunkásképző Intézet. Csurgón mezőgazdasági szakmunkásképzéssel 1961 óta foglalkoznak. Kimondottan a növény- termesztő gépészek szakmunkássá képzésével 1964-től, hároméves oktatási idővel. Az elmúlt tizenegy évben mintegy 650 fiatalt képeztek ki erre a szakmára; most hat osztályban összesen több mint másfél százan készülnek a pályára. Diczenti Ernő igazgató kíséretében ismerkedünk az oktatói munkával. Az udvar beI olyan állami ösztöndíjjal, me- 5 lyet az iskolában kapnak meg. így egy harmadéves, jeles rendű szakmunkásjelölt például 650 forinthoz jut. A kollégiumi ellátás csakúgy, mint az oktatás, díjtalan. — A gazdaságok kulcsembereivé válhatnak az itt végzett szakmunkások — summázta tapasztalatait, az üzemektől írásban kapott véleményeket az intézmény igazgatója. A mezőgazdaságban végbemenő műszaki fejlődés efelől semmi kétséget sem hagy. Több ily&n kulcsember is kikerülhetnie Csurgóról a tsz-ekbe, az iskola »kapacitása« erre módot ad, csak élni kellene — még inkább, mint eddig — ezzel a lehetőséggel. Hemesz Ferenc
