Somogyi Néplap, 1975. december (31. évfolyam, 282-305. szám)

1975-12-09 / 288. szám

Megkezdődött a szakszervezetek XXIII. kongresszusa (Folytatás az 1. oldalról) jas mértékben egyetértenek és megvalósításának cselekvő részesei lesznek. Hazánkban töretlenül épül a szocialista társadalom. Eredményeink­ben egyre világosabban, kéz­zelfoghatóbban öltenek testet népünk évszázados álmai és vágyai, azok a célok, ame­lyekért ma a munkások, pa­rasztok, értelmiségiek oly so­kat tesznek. A mi pártunk politikája kifejezi a munkás­osztály, a parasztság, az ér­telmiség, egész népünk érde­keit. Kifejezi a munkásosz­tály eszméinek megvalósulá­sát hazánkban. A munkásoszr tály programja össznépi nem­zeti céllá vált. Megvalósulá­saiban alapvetően érdekelt va­lamennyi dolgozó, A munkás­osztály a parasztsággal és a társadalom más erőivel össze­fogva éri el célját, a szocia­lizmus felépítését. Ezért a munkásosztály politikai hatal­mának alappillére a szilárd szövetség a parasztsággal. Nem átmeneti együttműkö­dés ez, hanem állandóan ható tényezője annak a nagy mun­kának, amely népünk boldo­gulásáért folyik. Tisztelt kogresszus! E rövid bevezető után a XXIII. kongresszus dokumen­tumaiban foglaltak közül kí­vánok röviden érinteni né­hány kérdést. Az első, amiről szólni kell, népgazdaságunk helyzete és a szakszervezetek­nek gazdaságpolitikánk meg­valósulását, a termelést előse­gítő tevékenysége. A szak- szervezetek a mi rendsze­rünkben mindig részesei vol­tak a népgazdasági progra­mok kialakításának, és min­dig segítették a tervek meg­valósítását. Népgazdaságunkban az el­múlt 30 esztendőben páratlan arányú fejlődés következett be. Ez a dinamikus fejlődés jellemezte az elmúlt éveket, és ma is ez jellemzi népgaz­daságunkat. Ma már biztosra vehető, hogy a IV. ötéves ter­vet teljesítettük. A nemzeti jövedelem, növekedésének üte­me meghaladta az előirányza­tot. Az ipari termelés növe­kedésének túlnyomó része a termelékenység növekedésé­ből származott. A reálbér, a reáljövedelem, a lakásépítés terén ugyancsak elértük cél­jainkat. Természetes, hogy a fejlődés során ellentmondá­sok jelentkeznek, s váratlan események is bekövetkezhet­nek. Így történt ez az utóbbi években is. A kapitalista vi­lágban gazdasági válság, inf­láció és nagy mértékű nyers­anyag-áremelkedés követke­zett be. Széles körű gazdasági kapcsolataink következtében ez sem maradhatott hatás nél­kül a magyar népgazdaságra sem. Miközben e külső hatás sok gondot okozott és okoz nekünk, még jobban látható­vá tette a saját munkánkból adódó belső hiányosságokat is. Ezeket már korábban is ismertük, ma azonban erő­sebben érezzük fogyatékossá­gainkat, amelyek a népgazda­ság szerkezetének gyengesé­geiből, a munkaszervezés javí­tásáról hozott határozatainak nem kellő végrehajtásából, a döntési folyamatok bonyolult­ságából, a felelősség hiányá­ból vagy a nyersanyagok pa­zarlásából adódnak. Feladataink megoldásában bizton támaszkodhatunk saját erőnk mellett — mind eddig is — a szocialista országokra, elsősorban a Szovjetunióra. Célunk ma a népgazdaságnak a korábbinál szerényebb, de egyenletes, dinamikus fejlődé­se. Ennek útjait és módjait a népgazdaság új ötéves terve tartalmazza. Kimunkálásában a szakszervezetek is részt vet­tek. Az ötéves tervet, amely ma még csak tervezet, de hama­rosan törvényerőre emelkedik, reálisnak tartjuk, elsősorban azért, mert választ ad népgaz­daságunk továbbfejlődésének legfontosabb kérdéseire. Ugyanakkor lehetőséget te­remt a gazdálkodásunkat fé­kező belső fogyatékosságok csökkentésére, megszüntetésé­re is. Reálisnak tartjuk az V. öt­éves tervet azért is, mert a gazdasági fejlődéssel összhang­ban kijelöli az életszínvonal, az életkörülmények tovább ja­vulásának céljait és útjait is. Az V. ötéves iterv olyan célo­kat tartalmaz, amelyekért a szocializmus minden tisztessé­ges és becsületes állampolgár­nak még fegyelmezettebben, még nagyobb odaadással kell és érdemes dolgozni, mint ed­dig. A feladatok nagyok. Meg­követelik, hogy mindenki, aki­től valamilyen mértékben függ a termelés és a minőség, min­den vezető, aki irányít, az ed­diginél nagyobb odaadással dolgozzék. Meggyőződésünk, hogy a dol­gozók, akárcsak az elmúlt években, évtizedekben, ezután is megteszik a magiakét. Ép­pen ezért joggal várják el, hogy mindazok, akiktől mun­kájuk zavartalansága függ, megtegyék, amit kell. Ne ful- lasszák a felelősség áthárítá­sába, a döntések huzavonájába lelkesedésüket, odaadásukat. A szocialista gazdálkodásnak fontos erőforrása a népgazda­sági terv, a gazdaság központi tervszerű irányítása. Ha ezzel együttjár — a közérdekkel összhangban levő — vállalati önállóság, akkor hatékonyan folytathatjuk erőforrásaink fel- használását és a, termelőerők fejlesztését. A magyar népgaz­daság lényegében jól él ezek­kel az eszközökkel, de jócskán vannak még kellően ki nem használt lehetőségeink is. Tervszerű és arányos fejlődés — A tervszerű és arányos fejlődés érdekében a szakszer­vezetek a jövőben is a terv- gazdálkodás, a központi irá­nyítás erősítését, a fő folya­matok kézbentartását és ezzel egyidejűleg a helyi önállóság kibontakoztatását szorgalmaz­zák — hangsúlyozta Gáspár Sándor. — Senki sem akarja ismét előírni minden vállalat­nak, hogy mit, mikor hogyan cselekedjék. Ha akarnánk, sem tudnánk ezt megtenni. De azt alapvetőnek tartjuk, hogy vi­lágosak legyenek a népgazda­ság előtt álló feladatok, és a vállalatok tennivalóit is hosz- szabb időre ki lehessen alakí­tani. A gazdasági egységek ve­zetői pedig a mainál nagyobb mértékben legyenek felelősek a feladatok teljesítéséért: A gazdaságirányítás mai rendszere bevált. De szüntele­nül tökéletesíteni kell, mert az élet mindig újabb és újabb gondok, feladatok elé állít ben­nünket. Az irányítási rendszer­nek pedig mindig az adott vi­szonyokhoz kell igazodnia. A szakszervezetek ilyen szellem­ben vettek részt annak idején a gazdaságirányítási rendszer kidolgozásában, ilyen szellem­ben támogatták eddig és tá­mogatják ezután is érvényre juttatását. — Gazdasági építőmunkánk egyik kulcskérdése a rendelke­zésre álló munkaerő ésszerű, okos felhasználása — hangsú­lyozta a SZOT-főtitkára, ki­emelve, hogy meg kell terem­teni a hatékony központi és helyi munkaerő-gazdálkodás feltételeit. — A küldött elvtársak jól tudják — mondotta a továb­biakban Gáspár Sándor —, hogy a dolgozók többsége- mindig szóvá tette a rossz munkaszervezést, a pazarlást, a gépek nem kellő kihaszná­lását, mindazt, ami zavarja a termelést, a munkát. A mun­kásembertől, a dolgozó em­bertől mindig idegen volt a pazarlás, mindig idegen volt a bürokrácia, a túlbonyolítás. Nemcsak azért, mert a leg­több dolgozó józanul gondol­kodik és észreveszi a legap­róbb fogyatékosságot is, ha­nem azért is, mert a rossz munkaszervezés egyénileg is kárt okoz. — Az elmúlt évek egyik vívmánya — amely ma már a dolgozók többségét érinti — a munkaidő-csökkentés, a 44 órás munkahét. Am a 44 órás munkahét valójában nem is 44 órás, mert ebből még le kell vonni a fizetett ebédidőt. A heti munkaidő tehát 41 és fél óra. De sok helyen rész­ben szervezési hiányosságok, részben a fegyelem lazasága miatt ezt a 41 és fél órát sem végig töltik el munkával. Ma még nagyon sok munkaóra marad kihasználatlanul, ét egyre több becsületes, tisztes­ségesen dolgozó ember teszi fel a kérdést: miért nem te­remtünk rendet? Miért nem lehet megkövetelni mindenki­től, hogy a munkabérért a törvényes munkaidőt becsüle­tesen ledolgozza? Hiszen ez kötelessége mindenkinek! A gazdasági vezetők e te­kintetben is teremtsenek ren­det. Ebben teljes mértékben támogatják őket a szakszer­vezetek és a szakszervezeti tagok, a tisztességesen, becsü­letesen dolgozó emberek mil­liói. „Zöld utat’1 az alkotó kezdeményezésnek I Tisztelt kongresszus! Társadalmi és termelési fel­adataink megoldásában kulcs­szerepe van a dolgozók terme­lési és közéleti aktivitásának. Ez természetes, mert a fejlett szocialista társadalom csak egész népünk együttes mun­kájával, közös erőfeszítésével valósulhat meg. A munkásosztály 1945 óta ismét és ismét — ahányszor csak szükség volt rá, mindig — bebizonyította tenniakará- sát. Számunkra ez nemcsak azért értékes, mert gyorsítja gazdasági fejlődésünket és a közösség számára anyagi elő­nyökkel jár. Ennél sokkal többről van szó. Az alkotó kezdeményezésekben, az új munkasikerekben kifejezésre jut, hogy munkásosztályunk, dolgozó népünk magáénak ér­zi szocialista céljainkat és kész azok megvalósítására. — A mi társadalmunk egyik leglényegesebb vonása — mondotta többek között —, hogy szabadon kibontakozhat a dolgozók politikai, termelési és társadalmi aktivitása. »Zöld utat« adunk minden alkotó kezdeményezésnek. Egyre in­kább támaszkodunk a töme­gek tapasztalataira, vélemé­nyére a döntések kialakítása­kor, az üzemi demokrácia fó­rumain és a társadalmi élet valamennyi színterén. De még többre van lehető­ségünk. Legutóbbi kongresszusunk óta megnövekedett a szocia­lista munkaverseny hatékony­sága, társadalomformáló ereje. Különösen érezhető volt ez a kongresszusi és a felszaba­dulási munkaverseny során, amely napjainkban is folyta­tódik a IV. ötéves terv ered­ményes befejezéséért. Elisme­résünket és köszönetünket fe­jezzük ki a versenyben részt vevő minden dolgozónak, munkahelyi kollektívának, szocialista brigádnak. Áldo­zatkész, hatékony munkájuk, újító, alkotó tevékenységük szocialista fejlődésünk semmi mással nem pótolható forrása. Meggyőződésünk azonban, hogy a szocialista munkaver­senyben, a szocialista brigád­mozgalomban és minden munkamozgalomban még szá­mottevő tartalékok rejlenek. Ezek közül talán a legfonto­(Folytatás a 3. oldalon) A LEMP első titkárának beszámolója Varsóban, a Tudomány és Kultúra Palotájában megnyílt a Lengyel Egyesült Munkáspárt VÍI. kongresszusa. Képünkön: A kongresszus elnöksége. A kép bal szélén: Kádár Janos, (Telefotó: CAF—MTI—KS) legutóbbi öt évben ne gyor- gasabb fejlődési szintre eme- sult volna meg a fejlődés, és nem léptünk volna alkotó mó­don előbbre — hangsúlyozta a LEMP KB első titkára. . , . ... . _ __I Iparunk a jövő évtized kuszo­, ~ A . hat<^lk -f ! bén két és félszer, mezőgazda­hataroza tarnak eredményes megvalósításában kiemelkedő I az MSZMP KB első titkára. (Folytatás az 1. oldalról) — Mostani kongresszusunk a népi Lengyelország három évtizedes történetének leg­eredményesebb ötéves idő­szakáról adhat számot — mondotta Edward Gierek. — Lengyelország társadal­ma most sokkal jobban él, mint öt évvel ezelőtt. A reál­bérek évi átlagban 7 százalék­kal növekedtek, vagyis négy­szerié gyorsabban, mint a megelőző két ötéves terv éveiben. A szocialista szektor dolgozóinak havi átlagkeresete 1970-ben 2235 zloty volt, most elérte a 3500 zlotyt. 1971 óta a szocialista szektor vala­mennyi dolgozója, vagyis mintegy 11 millió ember ka­pott bér-, illetve fizetéseme­lést. Majdnem ehhez hasonló ütemben növekedett a parasz­tok jövedelme. A dolgozók és családjuk helyzetének javulá­sát jelentősen elősegítette a foglalkoztatottság növelése, a rokkantsági és öregségi nyug­díjak, valamint a táppénz emelése. Ebben az ötéves tervben egymillió százhuszonötezer új lakást építettünk. Ez 183 ezer­rel több, mint amennyit az előző ötéves tervben adtak át rendeltetésének, és mintegy 50 ezerrel több eredeti elő­irányzatunknál. A szocialista politika terén is végrehajtottuk, sőt túl­szárnyaltuk a VI. kongresszus célkitűzéseit. Joggal elmond­hatjuk, hogy társadalmunk li országunkat — mutatott rá a LEMP KB első titkára. — A nemzeti jövedelem 1980-ban 2,3 I szorosa lesz az 1970. évinek. szerepet játszott a Szovjet­unióval és az SZKP-val meg­valósított testvéri egység és együttműködés. A lengyel— szovjet egységet, barátságot és testvériséget a jövőben is ál­landóan erősítjük. — Dinamikus fejlesztési po­litikánk helyességét a gyakor­lat igazolta — mondotta. — Ezt a politikát fogjuk tehát folytatni és erősíteni.. — Pártunknak eltökélt szán­déka, hogy tovább folytatja a hatodik kongresszusán elfo­gadott társadalom- és gazda­ságfejlesztési politikáját — húzta alá Edward Gierek. — Minden feltételünk megvan ahhoz, hogy a következő öt­éves tervben 40—42 százalék­kal növeljük a nemzeti jöve­delmet. Azt tervezzük, hogy a lengyel ipar összes termelése 1980-ban körülbelül 48—50 százalékkal lesz magasabb az ideinél és az ipar biztosítja a nemzeti jövedelem 62 százalé­kát. — Az új ötéves tervben megkülönböztetett figyelmet fordítunk a piaci árutermelés és a szolgáltatások fejlesztésé­re, valamint az export-terme­lés további növelésére. Ságunk pedig másfélszer töb­bet termel, mint 1970-ben. A nemzeti vagyon értéke meg­kétszereződik. Népgazdasá­gunkat alapvetően korszerűsít­jük. — A népi Lengyelország a szocialista fejlődés új, maga­sabb szakaszába, a fejlett szo­cialista társadalom építésének szakaszába lép. Ez a tény szé­les távlatokat nyit. Elmond­hatjuk, hogy lényegében fel­építettük országunkban a szo­cializmus alapjait, szilárddá tettük társadalmát és gazda­ságát és politikai struktúráját. — A hatodik és hetedik kongresszus között eltelt idő­ben helyesen és következete­sen megvalósítottuk azt az el­vet, hogy »a párt vezet, a kor­mány pedig kormányoz«. A nemzetgyűlés, az államtanács és a kormány egyaránt mara­déktalanul érvényesíti funk­cióját és megbízatási körét. Külön elismerést érdemel, hogy a kormány és az egyes minisztériumok önállóan és operatívan végrehajtják napi társadalmi-gazdasági felada­taikat. most jobban és általánosabban | 1976—1980 között 700 740 élvezi a szocializmus elő­nyeit. Népünk odaadó és sikeres munkájának eredményeként ebben az ötéves tervben 62 százalékkal növekedett a len­gyel nemzeti jövedelem. Az ipar összes termelése 73, a mezőgazdaságé pedig 22 szá­zalékkal emelkedett. A k u 1 - kereskedelmi forgalom több mint kétszereséi-e nőtt. A nép- gazdasági beruházások összege meghaladta az 1900 milliárd zlotyt. Lengyelország törté­nelmében még sohasem került sor ilyen nagyszabású beruhá­zási tevékenységre. — Elmondhatjuk, hogy or­szágunk életének egyetlen olyan területe sincs, ahol a — A legutóbbi években a szocialista demokráciát új for­mával gazdagítottuk — emel­te ki Gierek —: minden i'on­— A lengyel népgazdaságba j tos társadalmi-gazdasási kér­dés megoldásakor konzultál­tunk a dolgozókkal. — Pártunk következetesen Kádár János üdvözlő távirata Dolores fibarrurihoz DOLORES IBÁRRURI elvtársnőnek, a Spanyol Kommunista Párt elnökének. Tisztelt Ibárruri élvtársnő! A magyar kommunisták, pártunk Központi Bizottsága és a magam nevében szívből köszöntőm Önt 80. születés­napja alkalmából. Az ön személyében olyan elvtársunkat üdvözöljük, aki egész életét a munkásosztály forradalmi küldetésének szen­telte. őszinte elismeréssel és megbecsüléssel tekintünk arra a töretlen és áldozatkész harcra, amelyet a Spanyol Kom­munista Párt élén a fasiszta diktatúra ellen, a spanyol nép szabadsagáért, társadalmi felemelkedéséért, a nemzetközi kommunista mozgalom internacionalista összefogásáért foly­tat. Kedves Ibanruri elvtársnő! Kívánunk önnek továbbra is jó egészséget, személyes boldogságot és sok sikert a sza­bad, szocialista Spanyolország megteremtéséért vívott küz­delemben. Elvtársi üdvözlettel: KÁDÁR JÄNOS. a Magyar Szocialista Munkáspárt Központi Bizottságának első titkára milliárd zlotyval többet ruha zunk be, mint a most záruló ötéves tervidőszakban. Ez har- | minchét-negyven százalékos növekedést jelent. — 1976 és 1980 között válto­zatlanul politikánk alapvető céljának tartjuk a dolgozok és j családjuk jövedelmének, élet- j színvonalának további emelé- j sét — hangsúlyozta. A hetedik kongresszus irányelveiben a reálbérek 16—18 százalékos növelését javasoltuk. — Üj ötéves tervünk irány­elvei szerint országunk lakos­ságának körülbelül 40 száza­lékkal több ipari fogyasztási cikk áll rendelkezésére, mint a most záruló tervidőszakban. A szolgáltatások körülbelül hatvan százalékkal növeksze­nek. 84 százalékkal több bút-or- és csaknem 80 százalékkal több villamosipári termék kerül az üzletekbe. Könnyűiparunk mintegy 42 százalékkal emeli termelését. — Azt tervezzük, hogy 1976 —1980 között 1 millió 525 ezer új lakást adunk át rendelteté­sének. vagyis mintegy 400 ezer­rel többet, mint ebben az öt­éves tervben. — A mostani kongresszus elé terjesztett program vég­rehajtása minőségileg új, ma­erősíti kapcsolatait a munkás- osztállyal. Arra törekszünk, hogy szilárdítsuk a munkás— paraszt szövetséget. — Fártunk alapvető jelen­tőségűnek tartja a világ kom­munistáinak egységét és együttműködését — mondotta a továbbiakban. — A LEMP kezdettől fogva részt vesz az európai kommunista és mun­káspártok konferenciájának előkészítésében. Meggyőződé­sünk, hogy jó feltételek ala­kulnak ki e konferencia sike­rének biztosításához. — Pártunk központi bizott­sága a mostani kongresszus elé terjesztett programmal to­vább folytatja és alkotó mó­don továbbfejleszti öt eszten­dővel ezelőtt megkezdett poli­tikáját. Ezt a politikát a gya­korlat igazolta. Helyes úton járunk. Ezen az úton kell kö­vetkezetesen és határozottan továbbhaladni — fejezte be beszédét Edward Gierek. | A kongresszus kedden reg­gel folytatja munkáját. (MTI) Brezsnyev—Gierek találkozó Leonyid Brezsnyev vezeté­sével vasárnap a kora esti órákban érkezett Varsóba a Szovjetunió Kommunista Pártjának küldöttsége. Az SZKP KB főtitkára vasárnap találkozott és beszélgetést folytatott Edward derekkel, az LEMP KB első titkárával. Leonyid Brezsnyev és Ed­ward Gierek véleményt cse­rélt az SZKP és az LEMP, valamint a Szovjetunió és a Lengyel Népköztársaság test­véri együttműködésének egyes kérdéseiről, a békéért és a népek biztonságáért folytatott közös harcokról. A szívélyes és teljes nézetazonosság je­gyében lezajlott találkozón részt vett Pjotr Jaroszewicz, az LEMP KB PB tagja, a lengyel minisztertanács elnö­ke is.

Next

/
Thumbnails
Contents