Somogyi Néplap, 1975. december (31. évfolyam, 282-305. szám)
1975-12-09 / 288. szám
Megkezdődött a szakszervezetek XXIII. kongresszusa (Folytatás az 1. oldalról) jas mértékben egyetértenek és megvalósításának cselekvő részesei lesznek. Hazánkban töretlenül épül a szocialista társadalom. Eredményeinkben egyre világosabban, kézzelfoghatóbban öltenek testet népünk évszázados álmai és vágyai, azok a célok, amelyekért ma a munkások, parasztok, értelmiségiek oly sokat tesznek. A mi pártunk politikája kifejezi a munkásosztály, a parasztság, az értelmiség, egész népünk érdekeit. Kifejezi a munkásosztály eszméinek megvalósulását hazánkban. A munkásoszr tály programja össznépi nemzeti céllá vált. Megvalósulásaiban alapvetően érdekelt valamennyi dolgozó, A munkásosztály a parasztsággal és a társadalom más erőivel összefogva éri el célját, a szocializmus felépítését. Ezért a munkásosztály politikai hatalmának alappillére a szilárd szövetség a parasztsággal. Nem átmeneti együttműködés ez, hanem állandóan ható tényezője annak a nagy munkának, amely népünk boldogulásáért folyik. Tisztelt kogresszus! E rövid bevezető után a XXIII. kongresszus dokumentumaiban foglaltak közül kívánok röviden érinteni néhány kérdést. Az első, amiről szólni kell, népgazdaságunk helyzete és a szakszervezeteknek gazdaságpolitikánk megvalósulását, a termelést elősegítő tevékenysége. A szak- szervezetek a mi rendszerünkben mindig részesei voltak a népgazdasági programok kialakításának, és mindig segítették a tervek megvalósítását. Népgazdaságunkban az elmúlt 30 esztendőben páratlan arányú fejlődés következett be. Ez a dinamikus fejlődés jellemezte az elmúlt éveket, és ma is ez jellemzi népgazdaságunkat. Ma már biztosra vehető, hogy a IV. ötéves tervet teljesítettük. A nemzeti jövedelem, növekedésének üteme meghaladta az előirányzatot. Az ipari termelés növekedésének túlnyomó része a termelékenység növekedéséből származott. A reálbér, a reáljövedelem, a lakásépítés terén ugyancsak elértük céljainkat. Természetes, hogy a fejlődés során ellentmondások jelentkeznek, s váratlan események is bekövetkezhetnek. Így történt ez az utóbbi években is. A kapitalista világban gazdasági válság, infláció és nagy mértékű nyersanyag-áremelkedés következett be. Széles körű gazdasági kapcsolataink következtében ez sem maradhatott hatás nélkül a magyar népgazdaságra sem. Miközben e külső hatás sok gondot okozott és okoz nekünk, még jobban láthatóvá tette a saját munkánkból adódó belső hiányosságokat is. Ezeket már korábban is ismertük, ma azonban erősebben érezzük fogyatékosságainkat, amelyek a népgazdaság szerkezetének gyengeségeiből, a munkaszervezés javításáról hozott határozatainak nem kellő végrehajtásából, a döntési folyamatok bonyolultságából, a felelősség hiányából vagy a nyersanyagok pazarlásából adódnak. Feladataink megoldásában bizton támaszkodhatunk saját erőnk mellett — mind eddig is — a szocialista országokra, elsősorban a Szovjetunióra. Célunk ma a népgazdaságnak a korábbinál szerényebb, de egyenletes, dinamikus fejlődése. Ennek útjait és módjait a népgazdaság új ötéves terve tartalmazza. Kimunkálásában a szakszervezetek is részt vettek. Az ötéves tervet, amely ma még csak tervezet, de hamarosan törvényerőre emelkedik, reálisnak tartjuk, elsősorban azért, mert választ ad népgazdaságunk továbbfejlődésének legfontosabb kérdéseire. Ugyanakkor lehetőséget teremt a gazdálkodásunkat fékező belső fogyatékosságok csökkentésére, megszüntetésére is. Reálisnak tartjuk az V. ötéves tervet azért is, mert a gazdasági fejlődéssel összhangban kijelöli az életszínvonal, az életkörülmények tovább javulásának céljait és útjait is. Az V. ötéves iterv olyan célokat tartalmaz, amelyekért a szocializmus minden tisztességes és becsületes állampolgárnak még fegyelmezettebben, még nagyobb odaadással kell és érdemes dolgozni, mint eddig. A feladatok nagyok. Megkövetelik, hogy mindenki, akitől valamilyen mértékben függ a termelés és a minőség, minden vezető, aki irányít, az eddiginél nagyobb odaadással dolgozzék. Meggyőződésünk, hogy a dolgozók, akárcsak az elmúlt években, évtizedekben, ezután is megteszik a magiakét. Éppen ezért joggal várják el, hogy mindazok, akiktől munkájuk zavartalansága függ, megtegyék, amit kell. Ne ful- lasszák a felelősség áthárításába, a döntések huzavonájába lelkesedésüket, odaadásukat. A szocialista gazdálkodásnak fontos erőforrása a népgazdasági terv, a gazdaság központi tervszerű irányítása. Ha ezzel együttjár — a közérdekkel összhangban levő — vállalati önállóság, akkor hatékonyan folytathatjuk erőforrásaink fel- használását és a, termelőerők fejlesztését. A magyar népgazdaság lényegében jól él ezekkel az eszközökkel, de jócskán vannak még kellően ki nem használt lehetőségeink is. Tervszerű és arányos fejlődés — A tervszerű és arányos fejlődés érdekében a szakszervezetek a jövőben is a terv- gazdálkodás, a központi irányítás erősítését, a fő folyamatok kézbentartását és ezzel egyidejűleg a helyi önállóság kibontakoztatását szorgalmazzák — hangsúlyozta Gáspár Sándor. — Senki sem akarja ismét előírni minden vállalatnak, hogy mit, mikor hogyan cselekedjék. Ha akarnánk, sem tudnánk ezt megtenni. De azt alapvetőnek tartjuk, hogy világosak legyenek a népgazdaság előtt álló feladatok, és a vállalatok tennivalóit is hosz- szabb időre ki lehessen alakítani. A gazdasági egységek vezetői pedig a mainál nagyobb mértékben legyenek felelősek a feladatok teljesítéséért: A gazdaságirányítás mai rendszere bevált. De szüntelenül tökéletesíteni kell, mert az élet mindig újabb és újabb gondok, feladatok elé állít bennünket. Az irányítási rendszernek pedig mindig az adott viszonyokhoz kell igazodnia. A szakszervezetek ilyen szellemben vettek részt annak idején a gazdaságirányítási rendszer kidolgozásában, ilyen szellemben támogatták eddig és támogatják ezután is érvényre juttatását. — Gazdasági építőmunkánk egyik kulcskérdése a rendelkezésre álló munkaerő ésszerű, okos felhasználása — hangsúlyozta a SZOT-főtitkára, kiemelve, hogy meg kell teremteni a hatékony központi és helyi munkaerő-gazdálkodás feltételeit. — A küldött elvtársak jól tudják — mondotta a továbbiakban Gáspár Sándor —, hogy a dolgozók többsége- mindig szóvá tette a rossz munkaszervezést, a pazarlást, a gépek nem kellő kihasználását, mindazt, ami zavarja a termelést, a munkát. A munkásembertől, a dolgozó embertől mindig idegen volt a pazarlás, mindig idegen volt a bürokrácia, a túlbonyolítás. Nemcsak azért, mert a legtöbb dolgozó józanul gondolkodik és észreveszi a legapróbb fogyatékosságot is, hanem azért is, mert a rossz munkaszervezés egyénileg is kárt okoz. — Az elmúlt évek egyik vívmánya — amely ma már a dolgozók többségét érinti — a munkaidő-csökkentés, a 44 órás munkahét. Am a 44 órás munkahét valójában nem is 44 órás, mert ebből még le kell vonni a fizetett ebédidőt. A heti munkaidő tehát 41 és fél óra. De sok helyen részben szervezési hiányosságok, részben a fegyelem lazasága miatt ezt a 41 és fél órát sem végig töltik el munkával. Ma még nagyon sok munkaóra marad kihasználatlanul, ét egyre több becsületes, tisztességesen dolgozó ember teszi fel a kérdést: miért nem teremtünk rendet? Miért nem lehet megkövetelni mindenkitől, hogy a munkabérért a törvényes munkaidőt becsületesen ledolgozza? Hiszen ez kötelessége mindenkinek! A gazdasági vezetők e tekintetben is teremtsenek rendet. Ebben teljes mértékben támogatják őket a szakszervezetek és a szakszervezeti tagok, a tisztességesen, becsületesen dolgozó emberek milliói. „Zöld utat’1 az alkotó kezdeményezésnek I Tisztelt kongresszus! Társadalmi és termelési feladataink megoldásában kulcsszerepe van a dolgozók termelési és közéleti aktivitásának. Ez természetes, mert a fejlett szocialista társadalom csak egész népünk együttes munkájával, közös erőfeszítésével valósulhat meg. A munkásosztály 1945 óta ismét és ismét — ahányszor csak szükség volt rá, mindig — bebizonyította tenniakará- sát. Számunkra ez nemcsak azért értékes, mert gyorsítja gazdasági fejlődésünket és a közösség számára anyagi előnyökkel jár. Ennél sokkal többről van szó. Az alkotó kezdeményezésekben, az új munkasikerekben kifejezésre jut, hogy munkásosztályunk, dolgozó népünk magáénak érzi szocialista céljainkat és kész azok megvalósítására. — A mi társadalmunk egyik leglényegesebb vonása — mondotta többek között —, hogy szabadon kibontakozhat a dolgozók politikai, termelési és társadalmi aktivitása. »Zöld utat« adunk minden alkotó kezdeményezésnek. Egyre inkább támaszkodunk a tömegek tapasztalataira, véleményére a döntések kialakításakor, az üzemi demokrácia fórumain és a társadalmi élet valamennyi színterén. De még többre van lehetőségünk. Legutóbbi kongresszusunk óta megnövekedett a szocialista munkaverseny hatékonysága, társadalomformáló ereje. Különösen érezhető volt ez a kongresszusi és a felszabadulási munkaverseny során, amely napjainkban is folytatódik a IV. ötéves terv eredményes befejezéséért. Elismerésünket és köszönetünket fejezzük ki a versenyben részt vevő minden dolgozónak, munkahelyi kollektívának, szocialista brigádnak. Áldozatkész, hatékony munkájuk, újító, alkotó tevékenységük szocialista fejlődésünk semmi mással nem pótolható forrása. Meggyőződésünk azonban, hogy a szocialista munkaversenyben, a szocialista brigádmozgalomban és minden munkamozgalomban még számottevő tartalékok rejlenek. Ezek közül talán a legfonto(Folytatás a 3. oldalon) A LEMP első titkárának beszámolója Varsóban, a Tudomány és Kultúra Palotájában megnyílt a Lengyel Egyesült Munkáspárt VÍI. kongresszusa. Képünkön: A kongresszus elnöksége. A kép bal szélén: Kádár Janos, (Telefotó: CAF—MTI—KS) legutóbbi öt évben ne gyor- gasabb fejlődési szintre eme- sult volna meg a fejlődés, és nem léptünk volna alkotó módon előbbre — hangsúlyozta a LEMP KB első titkára. . , . ... . _ __I Iparunk a jövő évtized kuszo, ~ A . hat<^lk -f ! bén két és félszer, mezőgazdahataroza tarnak eredményes megvalósításában kiemelkedő I az MSZMP KB első titkára. (Folytatás az 1. oldalról) — Mostani kongresszusunk a népi Lengyelország három évtizedes történetének legeredményesebb ötéves időszakáról adhat számot — mondotta Edward Gierek. — Lengyelország társadalma most sokkal jobban él, mint öt évvel ezelőtt. A reálbérek évi átlagban 7 százalékkal növekedtek, vagyis négyszerié gyorsabban, mint a megelőző két ötéves terv éveiben. A szocialista szektor dolgozóinak havi átlagkeresete 1970-ben 2235 zloty volt, most elérte a 3500 zlotyt. 1971 óta a szocialista szektor valamennyi dolgozója, vagyis mintegy 11 millió ember kapott bér-, illetve fizetésemelést. Majdnem ehhez hasonló ütemben növekedett a parasztok jövedelme. A dolgozók és családjuk helyzetének javulását jelentősen elősegítette a foglalkoztatottság növelése, a rokkantsági és öregségi nyugdíjak, valamint a táppénz emelése. Ebben az ötéves tervben egymillió százhuszonötezer új lakást építettünk. Ez 183 ezerrel több, mint amennyit az előző ötéves tervben adtak át rendeltetésének, és mintegy 50 ezerrel több eredeti előirányzatunknál. A szocialista politika terén is végrehajtottuk, sőt túlszárnyaltuk a VI. kongresszus célkitűzéseit. Joggal elmondhatjuk, hogy társadalmunk li országunkat — mutatott rá a LEMP KB első titkára. — A nemzeti jövedelem 1980-ban 2,3 I szorosa lesz az 1970. évinek. szerepet játszott a Szovjetunióval és az SZKP-val megvalósított testvéri egység és együttműködés. A lengyel— szovjet egységet, barátságot és testvériséget a jövőben is állandóan erősítjük. — Dinamikus fejlesztési politikánk helyességét a gyakorlat igazolta — mondotta. — Ezt a politikát fogjuk tehát folytatni és erősíteni.. — Pártunknak eltökélt szándéka, hogy tovább folytatja a hatodik kongresszusán elfogadott társadalom- és gazdaságfejlesztési politikáját — húzta alá Edward Gierek. — Minden feltételünk megvan ahhoz, hogy a következő ötéves tervben 40—42 százalékkal növeljük a nemzeti jövedelmet. Azt tervezzük, hogy a lengyel ipar összes termelése 1980-ban körülbelül 48—50 százalékkal lesz magasabb az ideinél és az ipar biztosítja a nemzeti jövedelem 62 százalékát. — Az új ötéves tervben megkülönböztetett figyelmet fordítunk a piaci árutermelés és a szolgáltatások fejlesztésére, valamint az export-termelés további növelésére. Ságunk pedig másfélszer többet termel, mint 1970-ben. A nemzeti vagyon értéke megkétszereződik. Népgazdaságunkat alapvetően korszerűsítjük. — A népi Lengyelország a szocialista fejlődés új, magasabb szakaszába, a fejlett szocialista társadalom építésének szakaszába lép. Ez a tény széles távlatokat nyit. Elmondhatjuk, hogy lényegében felépítettük országunkban a szocializmus alapjait, szilárddá tettük társadalmát és gazdaságát és politikai struktúráját. — A hatodik és hetedik kongresszus között eltelt időben helyesen és következetesen megvalósítottuk azt az elvet, hogy »a párt vezet, a kormány pedig kormányoz«. A nemzetgyűlés, az államtanács és a kormány egyaránt maradéktalanul érvényesíti funkcióját és megbízatási körét. Külön elismerést érdemel, hogy a kormány és az egyes minisztériumok önállóan és operatívan végrehajtják napi társadalmi-gazdasági feladataikat. most jobban és általánosabban | 1976—1980 között 700 740 élvezi a szocializmus előnyeit. Népünk odaadó és sikeres munkájának eredményeként ebben az ötéves tervben 62 százalékkal növekedett a lengyel nemzeti jövedelem. Az ipar összes termelése 73, a mezőgazdaságé pedig 22 százalékkal emelkedett. A k u 1 - kereskedelmi forgalom több mint kétszereséi-e nőtt. A nép- gazdasági beruházások összege meghaladta az 1900 milliárd zlotyt. Lengyelország történelmében még sohasem került sor ilyen nagyszabású beruházási tevékenységre. — Elmondhatjuk, hogy országunk életének egyetlen olyan területe sincs, ahol a — A legutóbbi években a szocialista demokráciát új formával gazdagítottuk — emelte ki Gierek —: minden i'on— A lengyel népgazdaságba j tos társadalmi-gazdasási kérdés megoldásakor konzultáltunk a dolgozókkal. — Pártunk következetesen Kádár János üdvözlő távirata Dolores fibarrurihoz DOLORES IBÁRRURI elvtársnőnek, a Spanyol Kommunista Párt elnökének. Tisztelt Ibárruri élvtársnő! A magyar kommunisták, pártunk Központi Bizottsága és a magam nevében szívből köszöntőm Önt 80. születésnapja alkalmából. Az ön személyében olyan elvtársunkat üdvözöljük, aki egész életét a munkásosztály forradalmi küldetésének szentelte. őszinte elismeréssel és megbecsüléssel tekintünk arra a töretlen és áldozatkész harcra, amelyet a Spanyol Kommunista Párt élén a fasiszta diktatúra ellen, a spanyol nép szabadsagáért, társadalmi felemelkedéséért, a nemzetközi kommunista mozgalom internacionalista összefogásáért folytat. Kedves Ibanruri elvtársnő! Kívánunk önnek továbbra is jó egészséget, személyes boldogságot és sok sikert a szabad, szocialista Spanyolország megteremtéséért vívott küzdelemben. Elvtársi üdvözlettel: KÁDÁR JÄNOS. a Magyar Szocialista Munkáspárt Központi Bizottságának első titkára milliárd zlotyval többet ruha zunk be, mint a most záruló ötéves tervidőszakban. Ez har- | minchét-negyven százalékos növekedést jelent. — 1976 és 1980 között változatlanul politikánk alapvető céljának tartjuk a dolgozok és j családjuk jövedelmének, élet- j színvonalának további emelé- j sét — hangsúlyozta. A hetedik kongresszus irányelveiben a reálbérek 16—18 százalékos növelését javasoltuk. — Üj ötéves tervünk irányelvei szerint országunk lakosságának körülbelül 40 százalékkal több ipari fogyasztási cikk áll rendelkezésére, mint a most záruló tervidőszakban. A szolgáltatások körülbelül hatvan százalékkal növekszenek. 84 százalékkal több bút-or- és csaknem 80 százalékkal több villamosipári termék kerül az üzletekbe. Könnyűiparunk mintegy 42 százalékkal emeli termelését. — Azt tervezzük, hogy 1976 —1980 között 1 millió 525 ezer új lakást adunk át rendeltetésének. vagyis mintegy 400 ezerrel többet, mint ebben az ötéves tervben. — A mostani kongresszus elé terjesztett program végrehajtása minőségileg új, maerősíti kapcsolatait a munkás- osztállyal. Arra törekszünk, hogy szilárdítsuk a munkás— paraszt szövetséget. — Fártunk alapvető jelentőségűnek tartja a világ kommunistáinak egységét és együttműködését — mondotta a továbbiakban. — A LEMP kezdettől fogva részt vesz az európai kommunista és munkáspártok konferenciájának előkészítésében. Meggyőződésünk, hogy jó feltételek alakulnak ki e konferencia sikerének biztosításához. — Pártunk központi bizottsága a mostani kongresszus elé terjesztett programmal tovább folytatja és alkotó módon továbbfejleszti öt esztendővel ezelőtt megkezdett politikáját. Ezt a politikát a gyakorlat igazolta. Helyes úton járunk. Ezen az úton kell következetesen és határozottan továbbhaladni — fejezte be beszédét Edward Gierek. | A kongresszus kedden reggel folytatja munkáját. (MTI) Brezsnyev—Gierek találkozó Leonyid Brezsnyev vezetésével vasárnap a kora esti órákban érkezett Varsóba a Szovjetunió Kommunista Pártjának küldöttsége. Az SZKP KB főtitkára vasárnap találkozott és beszélgetést folytatott Edward derekkel, az LEMP KB első titkárával. Leonyid Brezsnyev és Edward Gierek véleményt cserélt az SZKP és az LEMP, valamint a Szovjetunió és a Lengyel Népköztársaság testvéri együttműködésének egyes kérdéseiről, a békéért és a népek biztonságáért folytatott közös harcokról. A szívélyes és teljes nézetazonosság jegyében lezajlott találkozón részt vett Pjotr Jaroszewicz, az LEMP KB PB tagja, a lengyel minisztertanács elnöke is.