Somogyi Néplap, 1975. december (31. évfolyam, 282-305. szám)
1975-12-23 / 300. szám
Simítják a görgetedohányt A görgeteg! termelőszövetkezet asszonyainak bőven van téli tennivalójuk: fedett, meleg helyen simítják a dohányleveleket, melyeket az idén 30 hektárról takarítottak be. Ez az egyik fő bevételi forrásuk, évente több mint egymillió forintot kapnak a beváltótól. Az idei tervet sikerült túlteljesíteniük: hatvan mázsával több termett a vártnál. Megkérdezik önt a döntés előtt? Igények és lehetőségek Általános fejlődésűnkfcel, a technikai színvonal emelkedésével együtt járó igény: szeretnénk, ha gondosabban szolgálnának ki bennünket az erre hivatott szervezetek. Fölmentenének a nagymosás teendőitől, szakszerűen , és gyorsas megjavítanák mosógépünket, televíziónkat, gépkocsinkat, ajtónkon a zárat, fürdőszobánkban a csapot. Van hozzá pénzünk, de gyakran nincs hozzáértő ember: kisiparos, szövetkezeti dolgozó, vállalati munkás. A szolgáltatás gyengeségének egyik oka az, hogy kevés a szakember. Üvegesből, cipészből, bádogosból, vízvezeték-szerelőiből és még néhányból hiány van, de például gépkocsiszerelőből aligha. Erre a szakmára szívesen jelentkeznek a fiatalok. Legföljebb nem minden munkahelyen találnak olyan körülményeket, melyeik kedvezően befolyásolnák szakmai és emberi fejlődésüket. Engednék a borravaló, a hanyag munka csábításának, természetesnek tartják a felületességet. Pedig ennek — mint Keller András megyei tanácstag mondta a megyei tanács legutóbbi ülésén — súlyos, életeit és anyagi értéket veszélyeztető következményei lehetnek. volt az országos átlagnál. A 160 milliós szolgáltatási beruházás nem veszhetett el még akkor sem, ha különösen a Balaton-parti igényeket — elsősorban a személyi szolgáltatásban, a gyors járműszervizben, az építőipari javításban, a textiltisztításban nem sikerült megfelelő színvonalon kielégíteni. Pedig négy év alatt például csaknem másfélszeresére nőtt a Patyolat teljesítménye, és ezzel országosan a második helyet foglalja él. Előbbre jutottunk az elektromos háztartási gépek és elektroakusztilcai készülékek javításában is. A G-elkán kívül három áfész kapott támogatást erre a célra, de jelentős a magánkisipar szerepe is. Gondot okoz azonban a hiányos alkatrészellátás. A lakáskarbantartásban az nehezíti az igények kielégítését, hogy az e célra létrehozott szervezetiek — az ipari szövetkezetek és a kispiarosok is — szívesebben vállalnak új munkát, mint kisebb felújításokat, karbantartást. Az ipari javítások jelentős részét kisiparosok végzik. Itt az utánpótlás okoz gondot, akárcsak. a személyi szolgáltatásban. Biztató jelenség, hogy Kaposváron és több nagyközségben megfelelően szervezett központok jöttek létre erre a célra. A helyzet általában javult az elmúlt ötéves tervben, de mivel az igények rohamosan nőnek, további erőfeszítéseket kell tenni a szolgáltatás bővítésére és színvonalának emelésére. Ehhez a megye 6( millió forint támogatásban ró szesül, az azonban nem lesa elegendő. Elsősorban a hely1 tanácsoknak kell az eddiginél tervszerűbben foglalkozniuk a fejlesztéssel, bevonva az állami vállalatok mellett az áfész-eket, a tsz-eket is, illetve az ellátatlan területekre irányítva a kisiparosokat. Az Ötödik ötéves terv végére a textiltisztításban és a gépjármű-karbantartásban 75 —80 százalékos fejlődés várható. Megközelíti ezt az arányt az építőipari szolgáltatás. A többi ágazatban valamivel kisebb lesz az előrelépés. Ezekhez természetesen új épületekre, a régiek bővítésére, korszerűsítésére van szükség. Legalább ennyire fontos azonban a szolgáltatásban dolgozók felelősségének fofco- sása. P. L. Munkásvélemények a vezetésről »•Megkérdezi önt szakmai ügyekben a felettese? Ha igen, figyelembe veszi-e véleményét a döntésnél?-“ Hatvanegy másik kérdéssel együtt ezt a kettőt is föl tették a munkásoknak és az alkalmazottaknak a Dél-dunántúli Vízügyi- és Közműépítő Vállalatnál. A feleleteket írásban — név nélkül kérték. A válaszokból az derült ki, hogy az építkezéseken a munkahelyi vezetők 85 százaléka nem dönt a beosztottak véleményének ismerete nélkül. A kaposvári központban — az egyes osztályokon — azonban jóval több döntés születik a dolgozók megkérdezése nélkül. Két évvel ezelőtt az osztályvezetők még inkább megkérdezték a beosztottak véleményét. Szakmai felkészültség A módszer, amelynek segítségével a vezetők megismerik a munkások véleményét, vállalatonként — mondhatjuk azt is, hogy munkahelyenként — különböző. A véleménycsere egyik hivatalos formája a termelési tanácskozás, a brigádértekezlet. E régi formák azonban nem mindig adnak elég információt. Mindenütt keresik, hogyan lehetne még gyorsabban megtudni a munkások véleményét egy döntésről. A vállalat két évvel ezelőtt próbált, ki egy módszert kérdőíveket adott a munkásoknak, s választ kért a vezetőséget érdeklő legfontosabb kérdésekre. Most hasonló kérdésekből állították össze az íveket, s ez lehetővé teszi az összehasonlítást. Legtöbb kérdés a termelésirányítók munkájáról kért véleményt. A feladatok megoldási* függ attól, hogy a munkások szakmailag elismerik-e a vezetőjüket? A válaszokból kiderül: a munkások — felkészültségük alapján — a vezetőknek csaknem 90 százalékát alkalmasnak tartják az irányító munkakör betöltésére. 87 százalékúit világos utasítással látja el beosztottjait, s szinte mindenütt folyamatosan ellenőrzik a munkát. A vezetők rossz hangulatát — egyéni gondjuk terhét — legkevésbé az építésvezetőségeken veszik észre. A központban, viszont jobban érződik ez. A hangnemet — ahogy az irányítást végző dolgozók beszélnek- — többen kifogásolják a központban, mint aiz építésvezetőségen. , Szigorítsák a fegyelmet Elgondolkoztató egy másik adat is: a munkahelyi fegyelmet a fizikai dolgozók fele szigorítaná. Az építésvezetőségek alkalmazottainak 44 százaléka, a központ alkalmazottainak pedig 69 százaléka van ezen a véleményen. Érdemes idézni azokat a válaszokat is, amelyeket egy másik kérdésre adtak. Arra, hogy miként intézik ügyeiket a vállalatnál. A megkérdezettek 14 százalékát érte komoly sérelem. A sérelmeknek csaknem háromnegyed részét elintéztek. »Az irodai ügyintézéssel a dolgozók háromnegyede elégedett, de a központban lassúnak tartják az ügyintézést.« A közműépítők nehéz munkát végeznek. Elismerésére a legjobb módszernek a folyamatos béremelést tartják. A prémium növelését a megkérdezettek a második helyre sorolták. Az emberek között kialakult kapcsolat hatással van a munkára is. Nem közömbös tehát, hogy miként becsülik meg egymást, adnak-e a másik véleményére. A válaszok azt is tükrözték, hogy elsősorban a kisebb közösségek- brigádokban alakul ki ] ben, szorosabb együttműködés. Itt válnak először ismertté az ember saját gondjai és örömei is. A munkások többsége személyes problémájának megoldása előtt a munkatársaitól kér tanácsot vagy javaslatot. Ezekben a közösségekben baráti szálak fűződnek. Közös programot, munkaidő után találkozót szervez a dolgozók 62 százaléka. A szó ereje Amikor a munkakörülményekről, az emberekről való gondoskodásról esik szó, egy adatot mindenképpen idézni kell: azt, hogy a vállalatnál évék óta 30 százalék ikörül van a fluktuáció. Ez jóval alacsonyabb az építőipari átlagnál. Pedig itt nemegyszer nehéz körülmények között dolgoznak. A munkahelyhez ragaszkodásban annak is része van, hogy javulnak a körülmények, s a jól végzett munkáért nemcsak a pénzt kapják meg, hanem a megbecsülést, a köszönő szót is. Dr. Kercza Imre Dr. Szerényi János, az SZMT titkára e téma tárgyalásakor például szóvá tette, hogy nagy minőségi különbség van az egyes szervizállomások munkája között. Ezzel magyarázható, hogy a kaposvári személygépkocsik felét Nagyatádon és Siófokon javíttatják. Az okra némiképp választ adott a szakszervezet munkavédelmi felügyelőségének vizsgálata, amely rendetlenséget, hanyagságot, szervezetlenséget talált az AFIT telepén. A gépjármű-karbantartás azonban — amely mennyiségileg a legnagyobb fejlődést érte el — csak az egyik területe a szolgáltatásnak. A megyei tanács legutóbbi ülésén Somogy általános fejlődéséről, gondjairól tárgyaltak, és meghatározták a következő ötéves terv tennivalóit, a fejlesztés irányát. A sók panaszból, a hosszú vállalási időkből, az esetenként felületes munkáiból arra lehetne következtetni, hogy a tanácsok alig tettek valamit a szolgáltatás fejleszétéséért. Pedig — amint — ezt a számok is bizonyítják — nem így van. Legföljebb nem sikerült minden területen kielégíteni az igényeket. Hiszen a lakossági szolgáltatás négy év alatt 38 százalékkal nőtt, s a fejlődés üteme gyorsabb A Jupiter holdjának A Jupiter 14 hold ja közül a négy legnagyobbat s köztük a legbelső pályán keringő lót már 1610-ben fölfedezte Galilei, a távcső — valószínűleg első — csillagászati alkalmazása során. Ez a maga idejében óriási jelentőségű fölfedezés volt, hiszen a Jupiter holdjaival együtt miniatűr mását adja a naprendszernek. Az Io és társai aztán évszázadokig egyre pontosabb vizsgálatok tárgyát képezték. És most, amikor a csillagászok érdeklődése az univerzum határain levő objektumok felé fordul, a naprendszernek e »közeli« vidékei még mindig nyújtanak szenzációt. Az utóbbi évek fölfedezései egyre világosabbá teszik: az Io—Jupiter rendszer egyedülállóan érdekes, a legkülönbözőbb tényezők véletlen összejátszása folytán. Ezt a fölismerést tükrözi, hogy tavaly november 6—16. között egy példa nélkül álló Io-kam- pány során a földről — és a körülötte keringő műholdakról — számos optikai és rádiótávcső szegeződött az lóra. A váratlan fölfedezések egyikét R. Brown és F. Chaffes amerikai csillagász nevéhez fűződik. Brown — mint kezdő csillagász — egy nagyon egyszerűnek vélt témán kívánt gyakorlatra szert téma. Az lóról Okb. akkora, mint a mi holdunk) már egyszerű megfigyelés is eldönti, hogy fényes, vöröses árnyalatú, "a sarkok felé sötétebb, s Brown lényegében ezt vizsgálta. És ekkor jött a meglepetés: úgy látszott, hogy az Io — pontosabban: a körülötte levő légkör — a gerjesztett nátriumatomok jellegzetes hullámhosszával jóval több fényt bocsát ki, mint várna volna. szecskák így szüntelenül bombázzák az Io felszínét, és a felületi kőzetek atomjai • magasra röpítve — kiütik. Ezt a mechanizmust feltételezve már kénytelenek vagyunk azt is elfogadni, hogy az Io felszíne óriási sós sivatag — innen a nátrium és a kalcium a hold légkörében. Ügy vélik: főleg ezen fémek szulfátjairól van szó; a kén lehetett | Jelenlétének része lehet a j hold fényességében is. Persze j az atomok kiütése laboratóriu- AZ — földi mér- mi körülmények között is -jól sugárkárosodást okoz. hogy honnan a vöröses árnyalat és miért a sarkok környéke a legsötétebb (ott a legnagyobb a sugárzás intenzitása). tékkel mérve — meglehetősen ismert _ _____ r itka, de nem annyira^ mint I Ez magyarázná az egy ilyen kis égitesttől vár ható. A légkör hidrogént, nátriumot, kalciumot és valószínűleg nitrogént tartalmaz. Ezeket a hold csekély gravitációs tere képtelen fogva tartani, s ha pusztán arra kellene hagyatkoznunk, napok múltán semmi sem maradna I belőlük. Hogy mégis ott vannak, annak köszönhető, hogy állandóan pótlódnak, mégpedig — a feltételezések szerint — magának az lónak a felszínéről. A Jupiter erős mágneses tere ugyanis foglyul ejti a napszélből származó töltött részecskéket (elektronokat és protonokat), s ezek nagy sebességgel keringenek a bolygó sugárzási öveiben. A töltött réSzámot kell még adni a hid- | rogén eredetéről. Ügy vélik — I s némi joggal, hiszen ez az anyag nem megy ritkaság- | számba a Jupiter környezetében), hogy a felületen és a légkörben ammónia is található, s ebből a nap ibolyántúli sugárzásának hatására jön létre a hidrogén. Persze, akkor nitrogén is kell legyen, ez pedig éppen kapóra jön, mert a nátrium elnyelését a nitrogénnel való kölcsönhatás magyarázná, s a folyamat energiaszükségletét a Jupiter mágneses tere által előidézett »északi fény« fedezi. Mánk aer «-gazdái kodás Tabon A hűségesek maradnak Ä költségvetési üzemben ziumbam és a mezőgazdasági nagy a vándorlás. Dr. Szabó Károly tanácselnök így mondja: Átjáróház! Tab az utóbbi időben sokat köszönhet a vidéki ipartelepítésnek. A Budapesti Vegyipari Gépgyár, a Videoton gyáregységének termékei a világ sok országába elviszik a közép- somogyi község nevét. Miért került szóba a még száz embert sem foglalkoztató költségvetési üzem a munkaerő-gazdálkodással kapcsolatban? Az ipartelepítés előkészülésének: szerves részeként fölmérték, mennyi a rendelkezésre álló munkaerő? A községi tanács igyekezett fallelni minden forrást, hiszen Tahnakse mindegy, hogy milyen gyárakat telepítenek ide, de az sem, 'hogy ezzel sikerül-e lekötni a munkaerő-kínálatot. Mindez aránylag zökkenő nélkül megtörtént A fölmérések idején úgy számoltak, hogy mintegy ezer ember vár munkalehetőségre Tabon és vonzáskörzetében. Elsősorban a tsz-ekben dolgozó nőket, a fiatalokat és a felnövekvő nemzedékeket, illetve a még feltáratlan területeiket vették figyelembe. Ezzel együtt azonban — főleg néhány különösen fontos szakmában (hegesztőből, villamos- sági szerelőből stb.), azután segéd- és betanított munkásokból — ma már hiány van. A termelőszövetkezet pedig a gépesítettség jelenlegi fokán, és elsősorban a csúcsidőkben — nem tud további munkaerőt nélkülözni. — Tabon — mondja dr. Szabó Károly — az ipari munkában mintegy 2000—2200 ember dolgozik. Javarészt . nők, hiszen a Videoton és a Campingcikk elsősorban nőket foglalkoztat. Talán csak a BVG gyáregységében vannak túlnyomó többségben a férfiak. A két nem foglalkoztatottsága azonban egyensúlyban van. Az utánpótlás nehéz. Tabon a fiatalok megszegépszerelői szakközépiskolában is. Egy részük azonban főiskolára, egyetemre megy, s nekünk szembe kell néznünk a ténnyel: a nagyobb képzettségű fiatalemberek nem nagyon akarnak visszajönni Tabra. Bizonyos fokig érthető. Arra a kérdésre, hogy mit tudnak nekem adni Tabon, nehezen tudunk kielégítő választ adni. Jelenleg 2—300 ember jár el dolgozni Tablói. Az ipartelepítés hatására ez a szám csökken, de még mindig sokan dolgoznak »idegen« üzemeikben. Bedegkéren, a kop- pányvölgyi részen azonban még van szabad munkaerő. Az eljárók egy része speciálisan képzett ember, például hajóács vagy tejipari szakmunkás. Ók természetesen nem tudják Tabon kamatoztatni a végzettségüket. — Van munkaerőgondja a tanácsnak is? — Sajnos van. A vállalatok lényegesen magasabb bért tudnak fizetni. Ismét egy példa: egy takarítónő a nagyközségi közös tanács bölcsődéjében kevesebbet keres, mint egy vállalati bölcsődében. Ugyanez áll az adminisztratív dolgozókra, a gyors- és gépírókra is. — A munkaerőgondokkal kapcsolatban került szóba a költségvetési üzem. Ott mi a helyzet? — Nem a legrózsásabb. Dolgoznak itt olyanok is, akik több évtizede vannak nálunk; jó részük azonban úgynevezett vándormadár. Megint csak a bérezési lehetőségekre utalok. Könnyű tőlünk elcsábítani az embereket, hiszen évek óta ugyanabban a normarendszerben dolgoznak. Egy négyzetméter fal bevakolásáért a költségvetési üzem dolgozója ugyanannyit kap, mint mondjuk három évvel ezelőtt. Így azután elmennek, s csalt a leghűségesebbek maradnak. rezhetik az érettségit a gimná- . M. A. üzem- és tűzrendészeti szakvizsgával, gyakorlattal rendelkező dolgozót felveszünk előadói munkakörbe Jelentkezéseket írásban, eddigi tevékenység részletes ismertetésével, a Magyar Hirdető Somogy megyei központjába 475126. számra kérjük. (475126)
