Somogyi Néplap, 1975. december (31. évfolyam, 282-305. szám)

1975-12-21 / 299. szám

A szövetségi politika nyomán KÖTŐDÉS A SZOCIALIZMUSHOZ Tovább n5 az értelmiség szerepe At «tanúit hetekben negy­ven vezető értelmiségi járta a megyét, és több száz társá­val beszélgetett A párt mun­kájában nem szokatlan az efajta közvélemény-kutatás. A módszer most is azt bizo­nyította, hogy a vezető tes­tület elemzését, döntéseit szé­les körű tapasztalatszerzés előzi meg. Nincs az értelmi­ségnek olyan csoportja So­mogybán, amely képviselői által ne mondta volna el véle­ményét a szövetségi politika megvalósulásáról, az értelmi­ségiek magatartásáról, mun­kájukról és helytállásukról, így azután természetes, hegy valósághű jelentés került a megyei pártbizottság elé, amely legutóbbi ülésén az 1969-es határozatára vissza­térve az értelmiség körében végzett eszmei-politikai mun­kát, az értelmiség közéleti te­vékenységét értékelte. Hét év eredményei zsúfolódtok a tö­mör jelentésben; izgalmas vita alakult ki, s nagy változást, javarészt a politikai munka eredményeit összegezhette a testület. KEDVEZŐ HATÁS Az élet természetes velejá- I rója, hogy a fejlődés, a szo­cializmus építésének. eredmé- [ nyei befolyásolják, szinte I meghatározzák a társadalmi | osztályok és rétegek eszmei- [ politikai fejlődését, munkáját és magatartását. Érvényes [ megállapítás ez az értelmi- j ségre is. Felfogásukra kedve- | zően hatott a párt következe­tes politikája, a kiegyensúlyo- zott belpolitikai élet, a nem­zetközi helyzet enyhülése, és I az is, hogy a pártszervezetek I a korábbinál elmélyültebben j foglalkoztak az értelmiség | helyzetével, gondjaival. A megyei pártbizottság hét év­vel ezelőtti határozata azon­ban nemcsak a pártszervekre és -szervezetekre, hanem az | állami, a társadalmi és a tö­megszervezetekre is kedvező­en hatott. Igv hát minden te­rületen javult a munka, ösz- szefogíalónk elején hadd áll­jon itt szó szerint a megyei pártbizottság leglényegesebb megállapításainak sorai hiszen ezek nemcsak az eredménye­ket összegezik, hanem ösztön­ző hatásuk'is van további te­vékenységünkre. »Értelmisé­günk többsége érti, elfogadja és követi a párt politikáját. Elismeri a munkásosztály ve­zető szerepét, híve a szocializ­musnak; cselekedeteivel és állásfoglalásaival is segíti cél­jaink. megvalósulását. A marxizmus—leninizmus egy­re uralkodóbbá válik eszmei fejlődésünkben. Szakmai munkájuk elismerésre méltó; jobban kötődnek a munkahe­lyükhöz. Még nem kielégítő mértékben, de nő a közéletben aktívan részt vevők száma.« Ezt bizonyította az a kilenc felszólaló is, aki igen nagy érdeklődésről és felkészültség­ről tett tanúságot a vitában. GYAKORLATI TAPASZTALATOK A helyzetelemzés sokrétűsé­ge megkönnyítette a testület állásfoglalását. Igaz. hogy a megyében számottevően ja­vult az értelmiség felfogása és magatartása, a helyzetkép azonban szakmai csoporton­ként változó. Ezért vállalko­zott arra a végrehajtó bizott­ság, hogy jelentésében először csoportonként mutassa be a valóságot. E részelemzésekből vontak le azután általános kö­vetkeztetéseket. Mi ez utób­biakra szorítkozunk, s a további muskáról, a követel­ményekről próbálunk elmon­dani egyet és mást. • Somogybán — az utóbbi öt évben — mintegy másfélsze­resére, több mint tízezerre nőtt az értelmiségiek száma. Többségük a három városban és a nagyobb településeken él. Üzemeink és gazdasági Sizer- vezetei-nk mégis szakember- hiánnyal küzdenek. Kivált­képp nehéz a helyzet, ha az ötödik ötéves terv céljaira gondolunk, hiszen a jelenlegi értelmiség csaknem kétszere­sére volna szükség. A párt XI. kongresszusa, a megyei határozatok is előrelátóan ki­mondták, hogy az értelmiség feladatai fokozódnak; számot­tevő. szerepük van a haté­konyság növelésében, a tar­talékok kiaknázásában, a ve­zetés színvonalának javításá­ban, a munkahelyi demokrá­cia továbbfejlesztésében és a műveltség terjesztésében is. A jelentés megállapította: az értelmiség legkiválóbb jai az elmúlt években fokozták al­kotó tevékenységüket. Kuta­tási eredményeik népszerűsí­tésével és alkalmazásával, tu­dományos fokozatok megszer­vezésével is hozzájárultak a tudománypolitikai elvek meg­valósításához. De egész értel­miségünk becsülettel dolgo­zott; munkájuk és magatartá­suk megfelel a politikai és szakmai követelményeknek. KÖZÉLETI ÉRDEKLŐDÉS Kedvezően változott az ér­telmiség politikai arculata, s ebben nagy érdemük van a kommunistáknak. Előfordul ugyan, hogy néhányan bátor­talanok, háttérbe vonulnak, amikor a politika melletti ki­állásit, határozottságot vár­nának tőlük, de ma már nem ez a jellemző. Érdeklődésük és aktivitásuk fokozódott, s ez többek között annak is köszönhető, hogy jól érzik magukat, erkölcsi és anyagi elismerésben részesülnek, a társadalom megbecsülését él­vezik. Érzékenyen reagálnak az élet legapróbb jelenségei­re is, ezért előfordul, hogy hangulatuk, közérzetük válto­zó. Ez a hullámzás azonban nem téríti helytelen irányba őket. A közéleti érdeklődés és cselekvés kibontakozásához ’kedvezőek a feltételek, s az értelmiség tenni akar. Álta­lános tapasztalat, hogy ahol hívják őket, ahol számítanak a munkájukra, ott nem marad el az eredmény. De önma­guknak is többet kell tenniük azért, hogy megtalálják a társadalmi és a közéleti mun­ka örömét. A vezetésben ará­nyukat meghaladó számiban és eredményesen vesznek részt. A párt-, a tanácsi és a tár­sadalmi szervezetekben is kép­viseltetik magukat. Saját szer­vezeteikben és egyesületeik­ben — Kaposvárt kivéve — nem ilyen kedvező a helyzet. Különösen a TIT-nek kell ja­vítani munkáját az értelmiség összefogásában és foglalkozta­tásában. Egyre többen tanulnak az esti egyetem tagozatain, nőtt az értelmiségi propagandisták száma is a pártoktatásban. De hadd idézzünk egy lényeges és egyben útjelző mondatot a jelentésből; »A párton kívüli értelmiségiek nagy része is vonzódik a marxizmushoz mert gyakorlati tapasztalatai alapján meggyőződött arról, hogy csak ez a világnézet ad korszerű, tudományos választ korunk lényeges problémáira.« Ezzel együtt megállapította a megyei pártbizottság, hogy az értelmiség egy részénél még fellelhetők a szocialista ideoló­giával ellentétes nézetek is. Többször felüti fejét a tech­nokrata szemlélet, a szakma túlhangsúlyozása a politiká­val, az osztályszemlélettel szemben. Időnként talajra ta­lálnák a nacionalizmus, a kozmopolitizmus és a kispol- gáriság különböző megnyilvá­nulásai: az anyagiasság. n Nyugat-imádat, a státusz­szimbólumok hajszolása, a társadalmi és a politikai kö-! zömbösség. Ezeket nagyrészt a marxizmus egységes eszme- I rendszerének hiányos ismere- | te s a külső hatások idézik elő. A felsorolt jelenségek azonban nem okoznak zavart megyénk ideológiai, politikai életében. A jelentés és a szóbeli ki­egészítés is megállapította: értelmiségünket ma már a szocializmushoz való kötődés jellemzi. Többségük politikai­lag elkötelezett, hivatástudata nő. Áldozatos szakmai mun­kájuk és közéleti tevékenysé­gük is hozzájárult Somogy eredményeinek eléréséhez. A pártbizottság ezért elismerését fejezte ki megyénk értelmisé­gének. Műszerkocsi a korrózió ellen ................... s?'/'" ELŐTÉRBEN fl JÖVŐ „MAGÁNYOSSÁG’ A testületi ülésen sok sző esett az értelmiségiek egy­máshoz való viszonyáról. A »magányosság«, o befelé for­dulás egyes szakmák képvise­lői között is megtalálható; nem ismerik egymást, keve­set tudnak csoportjuk tagjai­nak véleményéről, pedig igé­nyük volna rá. Mégis kívül­ről, mástól várják a segítsé­get, s ezen változtatni kell. A műszaki értelmiség munkahe­lyéhez, a falusi értelmiség la­kóhelyéhez kötődik inkább. Az intellektuális együttélés feltételeit azonban még nem tudtuk megteremteni. Egymás megismeréséhez kétségkívül nélkülözhetetlenek a „ külön­böző egyesületek és a klubok. Mégis úgy foglalt állást a pártbizottság, hogy ezek csak keretek. Fontosabb az, hogy a tehetséges értelmiségieknek — szakmájuknak és képessé­güknek megfelelően — min­denütt meg tudják mondani, hogy mit vár tőlük a közösség. Erre jó példát adtak Kapos­váron az MTESZ, de a nagy­atádi pártbizottságok is. A tématerületek meghatározá­sán kívül természetesen fi­gyelmet kell fordítani arra is, hogy az értelmiség különböző csoportjainak több lehetősé­gük és alkalmuk legyen ta­lálkozni, megismerni egymás véleményét, s együtt politi­zálni, tevékenykedni a közös­ség érdekében. IDEOLÓGIAI FEJLŐDÉS A testületi ülésen sok szó esett a fiatal értelmiségiek helytállásáról, elismerésre méltó tenni akarásáról. A legnagyobb hangsúlyt azon­ban a jövő kapta. Mi a teen­dőnk? Hogyan kell folytatni azt a politikát, amely eddig is szembetűnő eredményeket hozott? A válasz egyszerű: következetesen és nem kam­pányszerűen; elmélyülten és az alkotó munkához nélkülöz­hetetlen bizalommal. A tes­tület nem rejtette véka alá azt a véleményét sem, hogy az értelmiség tudását, adott­ságait csak részben tudtuk hasznosítani. Van még tenni­való a politikai érdeklődés fokozásában, a közömbösség felszámolásában. Szellemi tőkénk tehát jóval nagyobb, mint amennyit fölhasználunk belőle. Ebből következik, hogy a megyei pártbizottság 1969-es határozata továbbra is irány­adó, de következetesebb vég­rehajtásához figyelembe kell venni az élet új jelenségeit, a megnövekedett követelmé­nyeket. Ezért többek között ki­mondta a megyei pártbizott­ság: el kell érni, hogy az értel­miség alkotó tevékenysége és magatartása jobban közeledjen a munkásosztály céljaihoz. El­sősorban a munkahelyükön lássák el jól a feladatukat; az üzem, a gazdaság köz­életében, társadalmi tevé­kenységében vegyenek részt- Ezzel segíthetnek legtöbbet a szocializmus építésében. Ta­pasztalataikat azonban hasz­nosítsák a lakóhelyükön, a különböző szervezetekben és egyesületekben is. A párt- szervezetek figyelmét arra hívta föl a testület: az értel­miség ideológiai és politikai képzésének fokozásával együtt érjék el, hogy lépést tudja­nak tartani a napi politikai eseményekkel. Ehhez viszont javítani kell a tájékoztatásu­kat. Politikai egységük to­vábbi erősítésével gyütt fo­kozottabban kell törekedni arra, hogy értelmiségünk vi­lágnézetében uralkodóvá vál­jék a marxizmus—leninizmus. A testület hangsúlyozta a kommunista értelmiség fele­lősségét az egész társadalmi réteg ideológiai arculatának, politikai állásfoglalásának ki­alakításában. Elsősorban tő­lük várja a párt. hogy meg­győződéssel vállalják, cselek­vésükkel bizonyítsák, szavuk­kal hirdessék politikáját. A megyei pártbizottság sze­rint az eddiginél előrelátób- ban és szervezettebben kell gondoskodni a szakember- szükséglet és -utánpótlás biz­tosításáról. »Tervszerűbb ká­derpolitikával. a fizilcai dol­gozók tehetséges gyerekeinek értelmiségi pályára irányítá­sával,'kiváló képességű szak­embereink nagyobb megbe­csülésével és megtartásával, a felkészült fiatalok bátrabb előléptetésével kell elérni, hogy hosszabb távra megte­remtsük Somogy sokoldalú fejlesztésének személyi felté­teleit..« Alkotó légkörben folyt a vita. és előremutató határozat született. Következtetésiként azt írhatjuk összefoglalónk végére: pártszerveinknek és-szervezeteinknek az állami, a társadalmi és a gazdasági szervezeteknek az eddiginél is jobb, felkészültebb és hoz­záértőbb munká jára van szük­ség ahhoz, hogy az eredmé­nyekre alapozva, következe­tesebben hajtsuk végre a párt értelmiségi politikáját. Ütnak indult az ország első mozgó korróziótlanító állomása. A szekszárdi kukoricatermcsztési rendszer — amelybe több somogyi gazdaság iá tartozik — a partnergazdaságoknak vég­zendő új szolgáltatásként gépkocsiba épített berendezéssel végzi a nagy értékű gépek, kombájnok, traktorok, vetőgépek, ekék, egyéb munkagépek és alkatrészek korrózió elleni vé­delmét. (MTI—fotó — Gottvald Károly felv. — KS) Pénzünk felét erre költjük Bővül a választék Ha Somogybán vagy Zalá-1 mogy—Zala megyei Élelmi- ban egy forint értékű árut vá- ! szer- és, Vegy iaru-nagykeres- sárolunk, abból 50 fillér a So- j kedelmi Vállalat feladatai kö- mogy—Zala megyei Élelmi- j zé tartozik. Ezt is zökkenő- szer- és Vegyiáru-nagykeres- j mentesen megoldották, bár kedelmi Vállalaté. Erről gyö-: időnként nehezítette munká- ződhettünk meg azon a pén- i juikat, hogy gyors alkalmaz- teki értekezleten, amelyre j kodást, ^kívánt a kereslet hul- meghívták a Somogy megye I lámzása. kereskedelmét irányító veze- j 1976-ban — mint az igaz­tőket és a jelentősebb szállí- gató elmondta — nem változ­tókat, megrendelőket, hogy ismertessék előttük a vállalat munkáját, feladatait. ■ Megyénk áruellátása élel­miszerből és vegyi cikkekből megfelelő volt az eltelt öt év alatt, sőt meghaladta az or­szágos átlagot. Az állami kis­kereskedelem, a vendéglátás, a szövetkezeti kereskedelem és a Somogy—-Zala megyei Élel­miszer- és Vegyiáru-nagyke- reskedelmi Vállalat közötti kapcsolatokat a jó együttmű­ködés, a kölcsönös bizalom jellemezte. Dévényi Zoltán igazgató be. tatnak üzletpolitikájukon. To­vábbra is jó áruellátás s fő céljuk, s mintegy 180 millió forint lesz a forgalomnöveke­dés. Előreláthatólag több lesz a csomagolt áru is. Tovább népszerűsítik az üdítő italo­kat; 20 millió palack várja majd a vevőket. Déligyü- möicsből a behozott mennyi­ség arányában tudnak forgal­mazni, s citrom folyamatosan lesz. A banánérlelők heten­ként 3—400 mázsa gyümölcs kibocsátására képesek. A kozmetikai cikkek válasz­számolójából megtudtuk: IV. tékát változatlanul biztosítják, ötéves tervüket már novem-} és számolnak a szocialista bér 10-re teljesítették. 1971 J import növekedésével is. A és 1975 között 9 milliárd 200 j felsoroltakon kívül valameny- millió forint értékű árut ad- i nyi — népművészeti, bűzt ár­iák el. A megfelelő technikai tási papíráru, lakberendezési felkészültségnek, a bő árukí- [ tárgyak stb. — árucikknél az nálatnak köszönhető, hogy míg i a szándékuk, hogy bővítik a 1971-ben a vállalat forgalma ! választékot. A kínálat várha- 1 milliárd 200 millió forint; tóan 10—11 ezer árucikk, kö- volt, az idei évet 2 milliárd 1 z°tt mozog. ! 250 millió forinttal zárják, i A meghívottak pontos szál- ; 1975-ben alapvető ellátási I lítást kértek a vállalattól, va- gondjailk nem voltak. j lamint azt. hogy peremterü­Nemcsak a boltok, hanem J letekre fordítson nagyobb I az üdülők ellátása is a So-1 gondot. A megyei pártbizottság nagy teret adott az értelmi­ség ideológiai fejlődésének elemzésére. Megállapította, hogy körükben egyre uralko­dóbbá válik a marxizmus— leninizmus; az ideológiai egy­ség azonban még nem teljes. Bár nem megyei esemény volt, a somogyiak is nagy fi­gyelemmel kísérték az ország- gyűlés pénteken befejeződött, háromnapos ülésszakát. Nem­csak azért, mert része va­gyunk az egésznek, hanem amiatt is, hogy ismét lehető­séget kapott egy képviselőnk a felszólalásra, közvetíthette sajátos somogyi gondjainkat a legfelsőbb államhatalmi szervnek. Szokola Károlyné dr. a Balaton-part fejleszté­sének nehézségeiről szólt, a különböző érdekelt szervek munkájának, anyagi erejének, illetve a központi és helyi tö­rekvések jobb összehangolá­sának szükségességét hangoz­tatta. Ezek a követelmények fon­tos helyet foglalnak el az V. ötéves tervben is, amelyet az országgyűlés törvényerőre emelt. A jövő évi költségve­tés is — melyet ugyancsak ezen az ülésszakon határoztak meg — minden szervtől terv­szerűbb, feszesebb gazdálko­dást igényel és az együttmű- I ködösben rejlő lehetőségek gondosabb kihasználását fel­tételezi, illetve követeli meg. Hasonló feladatokat szabott meg a megyei tanáéi is a csü­törtökön tartott ülésén, ame­lyen a jövő évi költségvetés­iül tárgyalva egyebek között megállapította: a fejlesztési és fenntartási kiadások fedezetét egyre nagyobb mértékben a helyi bevételből, az együtt­működés' fokozásával és haté­konyabb gazdálkodással kell ‘biztosítani. Egyébként a jövő évben 1,91 milliárd forinttal gazdálkodik a megye. Az elő­irányzatok 6.7 százalékkal ha­ladják meg az ideit: a többlet elsősorban az újonnan belépő egészségügyi és kulturális in­tézmények fenntartásához szükséges. A fejlesztési alap 5,1 százalékkal növekszik. A központi irányelveknek meg­felelően továbbra is a lakás­építést kell kiemelten kezelni, egyúttal kielégítve a telepsze­rűen épült lakások közmű­igényeit, s folytatni kell a törpevízművek építési prog­ramját is. A megye lakói aaoniban1 egyelőre nem tekintenek ilyen távolra: egyéni költségvetési gazdálkodásában az ünnepek­re való felkészülés foglalkoz­tat mindenkit ezekben a na­pokban. A családok a kará­csonyi ajándékok vásárlása-; val voltak elfoglalva a múlt j héten, a boltok és áruházak , pedig állták a rohamot. Ne- j héz volna összeállítani a leg- \ keresettebb cikkek listáját,! annyi azonban bizonyos, hogy | lemezjátszóból a vártnál jó­val több elfogyott a kaposvári J villamossági boltban, de a ’ megye más szaküzleteiben is. I A kereskedelem azonban föl­készült. A folyamatos szállítás í folytán — akárcsak másból, például televízióból — gazdag \ a választék. S ez — remélhe- | tőén — ma, az aranyvasár­napon sem lesz másként. És a vásárolt áru mellé itt-ott még egy-egy barátságos mo­soly is jutott a vevőnek, vagy csomagba rejtett írásos jókí­vánság — mint a Somogy Áruházban tapasztaltuk. Sőt a Zselic Áruházban azt is hal­lattam, hogy egy veivő is kí­vánt kellemes ünnepeket az eladóknak. Megérdemlik ezt a kis figyelmességet. — amikor ajándékokkal a hónunk alatt elégedetten távozunk az üz­letből. A gondoskodás, a megbe­csülés anyagiakkal aligha ki­fejezhető megnyilvánulásaival találkozhattak szerte a me­gyében azok a nyugdíjasok, akiket egykori vállalatuk, szervezetük hívott meg baráti találkozóra. Jó szóval, tájé­koztatással, a figyelmesség és a megbecsülés jelével fogad­ták őket az üzemekben, intéz­ményekben. Marcaliban pél­dául a járás nyugdíjas kis­iparosainak a helybeli közép­iskolai kollégium tanulóinak műsora tette emlékezetessé s bensőséges ünnepet. A főiskolásokat egész héten a félévi vizsgák tartották láz­ban, az általános és középis­kolások pedig tegnap két hét­re búcsút mondtak »második otthonuknak«. A nyolcadiko­sok, illetve a negyedikesek megkezdték az erőgyűjtés) utolsó félév nagy hajrájához. A nevelők pedig a hét utolsó napjaiban már a tanulók fél­évi munkájának értékelésével foglalkoztak. Paál László

Next

/
Thumbnails
Contents