Somogyi Néplap, 1975. december (31. évfolyam, 282-305. szám)
1975-12-21 / 299. szám
„Megütöttem a bokámat ’ Beszélgetés Hofi Gézával Bet ép. s mér nevetnek. Szét- retett lábba) megáll a piri- nyó színpad közepén, s nevetnek. Körbekémlel a teremben, nevetnek. Mire föl a fe- nenagy jókedv, hiszen még egy kukkot sem szólt? —kérdeném józanul, s megró von, ha először látnám. A vihogás még nem a ma esti poénok jutalma, hanem sakkal inkább egyéni, de módfölött jellemző emlékezés a korábbi élményekre. Egy csattanóra, egy grimaszra, de könnyen lehet, hogy a »-komolytalan" néző valóban nem tudja, miért nevet. Talán azért, mert eddig meg min dig nevetett. Szerintem elfogadható magyarázat. Hof: Géza hozzátold ja: — Az emberek hálásak a kellemes percekért. Csak nem mindig hagyják magukat kiszolgálni. Ki nem állom a bunkókat. — Kellemetlen. — Ezt hallani? Rosszabban üresíejűeknek játszani. — Néha iiny látszik, nem tiszteli a közönséget. — Ha valaki megvesz eg- jegyet harminc forintért, az zal még nem váltja meg magának . a közönségnek járó tiszteletet. Éntőlem maga még soha nem hallhatta, hogy így mélyen tisztelt közönség, úgy nagyérdemű publikum. Nem előlegezek meg semmiféle tiszteletet. S ezzel szerintem az igazi közönség becsületét védem. — Tulajdonképpen kik alkotják az igazi közönségét? — Akik tudnak a máról, akik nem fogják be a szemüket, fülüket az információk elől. Akikkel lehet beszélgetni. Igazán nem eltúlzott az igényem. — Néhányan azt mondják, a módszerei köze tartozik lenézni, becsmérelni a közönsé- get> azután nagylelkűen magához emelni a hallgatóságot s tökkelütöttnek kikiáltani, aki valamilyen okból nem kíván élni a »keggyel*. — Aki ezt mondja, nem ismer engem. Hajbókolni senki előtt se tudok, nem is akarok; rögtön kimondom, ami az eszembe jut. Mi akadályozhatna ebben? — Hadd kérdezzek vissza: ki akadályozhatná ebben? — Ja, a cenzúra. Mert megy a szöveg, hogy a számaimat előre engedélyeztetnem kell. A lényeg: saját magam vagyok a cenzor. — Igaz, hogy kitiltották néhány városból? —• Oda megyek, ahova hívnak. Az 'megesik, hogy valahonnan hosszú ideig nem kapok meghívót. Elhiszi, hogy nem hiányzik? Egyébként megrostálom, hol lépek föl. — ön a legnépszerűbb színészeink közé tartozik. — Bocsánat, én nem vagyok színész. — A hangsúlyából úgy ér zem, mintha ezt »kikérte volna magának«. ' — Jól érezte. Színész kevés van az országban, nem tartozom közéjük. Tudja ki a színész? Bessenyei. Latinovfts meg még néhány. A hozzám hasonlókból tizenkettő vo’t egy tucat. Engem megbolon- dított a kötött szöveg. a olyasféle vasfegyelem. Nekem senki se szabja meg, hogy harminc vagy negyven estén keresztül mit mondjak, hova lépjek. Én én akartam lenni. — Népszerű, ott hagytuk abba. — Igen, s ezt imádom. Mert szeretettel jár, azzal, hogy vadidegen emberek megirjáík nekem örömüket-bánatukat. De ne ijedezzen. nem fogok bájologni a népszerűségről amelyet, mint mondtam, imádok. csak éppen elviselni nem tudok. Képzelje, bemegy egy étterembe, mire odaállít ma- gához néhány surmók: »mit iszol apikám?" vagy »marhás- kodj már egy kicsit!". Utálom a faragatlanságot. — Sok új barátságra tesz szert? — Egyáltalán nem megyek bele friss barátságokba. Kite- hetném a »megtelt" táblát. Aki most akar velem barátkozni, nem önzetlenül teszi, nekem elhiheti. Van nekem a régi barátokból elég, ők az igazi tanácsadóim is. Rájuk hallgatok, mert okosabbak nálam. Az egyik melós, a másik orvos vagy mérnök — nem ez számít. Jó emberek; csak ez érdekel. — Sokszor emlegeti Kőbányát. — Mert ott él az anyám, ott nőttem föl, s a melósöktól onnan kapom a legtöbb ötletet, segítséget. Fogalmazza át, ha tudja, hogy ne legyen ilyen fennikölt: lélekben én mindig közöttük vagyok. Ez nem duma. — Figyeltem, míg a színpadon a bádogot bütykölte. Ráállt a keze. — Elnézést, ha nagyképp vagyok: Moldova is azért jó, mert nem érdeklődött a bányáról, hanem lement oda. Nekem még ennyit sem kellett, elég volt, ha füleltem. — Az egyik jelenetében sántikál. Mikor kérdik, miért, így válaszol: »megütöttem a bokámat. .Megesik? — Nemigen. Pedig nincs patrónusom, s az ügyeletes szókimondó babérjaira sem tartok igényt. — Meglehetősen szabad szájú. — Nézze, én a saját levesemet eszem. Megmondaná, miért hallgatnám el, ha sós. és esetleg más sózta el? — Mit rontott el azóta mióta -a* Hofiként tártját számon? — Semmit. Em-enletés a TV< lyán, .minden sikeremé-t kegyetlenül megdolgoztam. Ingyen semmit sem kaptam, egvébként se mennék az adó mányökkal semmire. Itt bizonyítani kell. Hogy minden előadáson aLkalmam van rá, azt egykori pat»ónusa:mnák Szendrő Józsefnek, Komlóé Jánosnak és Marton Frigyesnek köszönhetem. Mindegvi- kük másként, az életem különféle szakaszaiban lett a támaszom. Helytelen cselekede tem effv volt; hogy o^aü’tem az Ötszemiközt kameráia elé. A magánéletemre senki se ! kíváncsi. sokan csalódottan I keltek föl: eltöltöttek Hofival egy órát, és nem. lehetett nevetni. — Miért kötözködik örökösen az újságírókkal? — Mindig ők kezdik. Alaptalanul senkinek se rontok neki, de azt kifejezetten utálom. amikor indok nélkül nyúznak. pocskondiáznak. Hogy vidéken fél gőzzel játszom. hogy nem veszem komolyan az előadást, meg ilyenek. — Volt-e már a sajtóban olyan bírálat, amelyet elfogadott? — Nem. Azzal én nem elégszem meg. ha azt írják, nem tetszett. Indokolják meg részletesen, hogy miért. S az ilyen igényes bírálattal még adósak nekem. — A Mikroszkóp Színpadon estéről estére újat ad. Nem megy ez a végtélenségig. — Nem újat. hanem időszerűt. Ortási különbség. Három évvei ezelőtt ment egy műsorom, ezt a közelmúltban megismételték a rádióban. Utána dicsértek, mennyire helyes, hogy ezt vagy azt a butaságot nevetségessé tettem. Tudja, mit feleltem? Ne engem dicsérgessenek, hanem azokat billentsék fenéken, akik miatt három évvel ezelőtti hülyeségek ma is idő szerűek. Pintér Dezső Termelési rendszer a több tej reményében Ka—Hyb és Ka—Hús — az egyik egy sertéstenyésztő vállalkozás, a másik egy húshasznú szarvasmarha-tenyésztő együttműködés nevének a rövidítése. Ami mindkettőben közös: »származási« helyük a Kaposvári Mezőgazda- sági Főiskola. A »család» most újabb, nagyon jelentős taggal bővül: az első szarvasmarha- tejtermelési rendszerrel. Ezt szintén a főiskola dolgozta ki. s benyújtotta jóváhagyásra a Mezőgazdasági és Élelmezésügyi Minisztérium műszaki fejlesztési főosztályához. A rendszer rövidített neve: KA TEJ. Ettől a rendszertől vágható immár Somogybán, és másutt is, a tejtermelés nőve kedése — ez az egyöntetű vélemény alakult ki a megyei tanács mező- és élelmiszergazdasági bizottsága fejlesztési albizottságának legutóbbi ülésén. Dr. Tamás Károly, a főis kóla kutatási és szaktanács- adási főigazgató-helyettese szerint azért kezdeményezte az intézet a tejtermelési rendszer kialakítását a mezőgazdasági üzemekben, hogy az országos szarvasmarha-program céljai gyorsabban megvalósuljanak, s elősegítsék a feladatok eredményesebb megoldását. a tejtermelésre való szakosodást. A rendszer jövedelmezővé teszi az ágazatot, mégpedig a tejtermelési hozamok gyors emelkedése révén. FckLaniraíartok a Rábához Eddig huszonkét ezer fékkamratartó készült el a Mezőgép tabi gyárában. A győri Rába Magyar Vagon- és Gépgyár számára gyártják ezeket, a Kaba típusú gépek hátsó futóművéhez. Felsorolni se lehet minden visszaélést, amelyet a Siófoki Járási—Városi Népi Ellenőrzési Bizottság egy közérdekű bejelentés (kivizsgálásakor tapasztalt a siófoki fogyasztási szövetkezet zarnardi Kék Tó ittermeben- A följelentésben bűnszövetségben elkövetett hűtlen kezelés, sikkasztás, csalás, üzérkedés, árorágítás, a vásárlók megkárosítása, magánokirat »hamisítás és más bűncselekmények alapos gyanúja miatt kérték az eljárás megindítását Pirkoffer hajós volt vezető és felesége, valamint Horgos István helyettes vezető és felesége, illetve az étterem több dolgozója .ellen. Két család „uralkodott” — A -visszaélések elkövetését az tette lehetővé, hogy az étterem irányítása ebben a nyári szezonban két család kezébe került, ők »uralkodtak" a Kék Tóban az étterem nyitva tartásának kilenovenkét napja alatt. Az ellenőrzés pedig — a bejelentések ellenére — sem talált hibát: sőt mindent a legnagyobb rendben levőnek ítélt. Pirkoffer Lajos és felesége meg a leányuk — ő értékesítette a többletet és a szüleinek számolt el —, illetve Horgos István és felesége ezért járhattak el úgy, mintha ez az étterem gebines üzlet vágy a saját »maszek" vendéglőjük lenne. Pirkoffer a társai segítségével mindent elkövetett, hogy A zamárdi Kék Tó étteremben Egy bűnszövetkezet tündöklése és bukása NEB-vizsgálat közérdekű bejelentés alapján a nyári szezon után teli zseb- • bel távozhasson. Ahogy nőtt a forgalom, ügy emelte az italok, az ételek és a sütemények árát. A vermutot először 187. végül 230 forintért adták. A félliteres tokaji* bori kezdetben 70.80-ért, aztán 90 forint 80 fillérért szolgálták föl. A négyputtonyos tokaji aszú első ára 147,60 forint, végül 177,50 lett. A Balaton és a Kinizsi sörösüvegekről (nagyobb meny- nyiséget is vettek, szabálytalanul az üzletekben) pedig leáztatták a címkéket és a magyar söröket — függetlenül tényleges . ártól — jóval drágábban, külföldi sörként hozták forgalomba. Ezenkívül drágábban adtak minden süteményt, üdítő és hűsítő italt. A cigarettát — bizonyára, hogy »ne legyen goríd a számolással" — dobozonként 40 forintért hozták forgalomba, noha ők 10, illetve 24 forintért vették, szabálytalanul a trafikokban. Vezetői utasításra — Azt az utasítást kaptuk, hogy hosszú vízzel, »némete- I sen" főzzük a kávét. Minden vendégnek, aki nálunk ebédelt vagy vacsorázott egy szelet kenyérrel többet kellett számolnunk... — ezt mondták el a dolgozók. Így kilószámra maradt kávétöbblet. Engedély nélkül foglalkoztattak mozgóárust is a szomszédos kemping területén. A- feladatot ellátó Tóth László egy forint 50 fillér helyett, 2—3 forintért adta el a lángost. — Loptak a vezetők, s ezt tette mindenki... Úgy alkalmaztuk az árakat, hogy láttuk, ■kitől mennyit kérhetünk — ismerte el az étterem több dolgozója is a vizsgálat során. Ebben az étteremben ismeretlen fogalom volt az elszámolási, a bizonylati fegyelem, az előírások betartása. S ez is a visszaélést elkövető vezetők meg az őket segítőik malmára hajtotta a vizet. A pultosokat, a fagyialtost soha nem számoltatták el. Kávékönyvet nem vezettek, s a raktárból tetszés szerint hordták ki az értékes nyersanyagot, noha volt raktáros ás. A vezetők külföldieknek és az étterem dolgozóinak adta el a téliszalámit, italt blokk nélkül, készpénz ellenében vásároltak magánosoktól, s tízezer számra vették a fagylalt- tölcsért. Huszár István helybeli kiskereskedőtől nem egyszer olyan állapotban levő zöldséget is megvásároltak, amit nyomban a szemétre kellett vinni. A vendégek által meghagyott husmaraoékot vagdaltnak, töltött paprikának újból feldolgozták... Még be sem fejezték a népi ellenőrök a vizsgalat tapasztalatairól készített jelentést, amikor újabb bejelentés érkezett: Pirkoffer Lajos és Horgos István nagy mennyiségű szeszt dugott el a szezont befejező leltározáskor, nagy ösz- szegü nyersanyagtöbbletre számítva. A bejelentés igaznak bizonyult. A gépházban meg az irodában valóban mintegy 250 liter cseresznyepálinkát, konyakot, rumot és más italt rejtettek el — körülbelül 50—60 ezer forint értékűt —, s később Pirkoffer kocsijával az ő lakására szállították. Amikor az italt elrejtették, a leltározást végző ellenőrök már az étteremben voltak. Figyelmük az irodákra és a gépházra nem terjedt ki. s munkájukat befejezve azzal az ellenőri bejegyzéssel távoztak, hogy »áru és göngyöleg az étteremben nem maradt". Majdnem 500 ezer torint A kár — a népi ellenőrül-. szerniU — megközelíti az 500 ezer forintot. A szövetkezet vezetőinek nemcsak a jelentős összeg, hanem a visszaélést elősegítő okok miatt is le kell vonniuk a tanulságot. Igaz. azóta Pirkoffert fegyelmileg elbocsátották, s a mulasztást elkövető, a visszaélést lehetővé tevő vagy elősegítő dolgozók ellen is fegyelmit indítottak. Arra azonban korábban föl kellett volna figyelniük, hogy Pirkoffer nem alkalmas — képzettsége sem volt megfelelő — ilyen vezetői beosztásba. Még júliusban történt, hogy »elfelejtett« befizetni 68 ezer forint napi bevételt... S mikor az étterem-bői leszedett függönyöket kiselejtezték, ő azokat a sajátjaként 15 ezer forihtért értékesítette. Ezt a pénzt is csak utólag fizette be ... — Felrobbant a vermut, kifolyt a tokaji bor. betörtek az étterembe; a betörő elvitte a kávékönyvet — magyarázták a hiány és a zűrzavar okát a vezetők. Am kiderült: »zsebből adtak« naponta 150—200 forintot a visszaélő felszolgálóknak, hogy hallgatásra bírják őket. De még őket is becsapták: meghamisították elszámolásaikat. Hiába semmisítették meg azonban a pénzügyi okmányokat, a pénztárgépek szalagjait, s végeztek a nyitva tartás idején hiányt csökkentő selejtezéseket, amin beosztott dolgozóik szerepeltek központi ellenőrként, felelősségrevonásuk nem maradhat el. Kzalai László Megalapozott tervek, határozott ce.ok — ezt tartalmazza a MÉM-hez eljuttatott előterjesztés, amelyet a közeljövőben vitat meg az illetékes bizottság. Addig is folyik a részvevők szervezése. Somogybán eddig — a korábban létrejött Ka—Hús-gazdaságokat is beleszámítva — tizennégy üzem csatlakozott az I új rendszerhez. Szervezés i folyt Tolnában, Baranyában és Bács-Kiskun megyében, sőt Csongrád megyéből is jelentkeztek termelőszövetkezetek. Az összes belépő gazdaság száma — a somogyiakkal együtt — huszonöt, de év végéig ennek a kétszeresével számolnak. Somogy 54 mezőgazdasági termelőszövetkezetében ez idő szerint kétszáznál több tehén van. A tsz-ek közül csak kilenc foglalkozik kimondottan húshozamú szarvasmarha tenyésztésével. A tizenhat szakosított tehenészeti telepen 6200. a kilenc vegyes hasznosítású telepen 2300 tehénférőhely áll rendelkezésükre, vagyis a tejtermelési rendszernek számottevő alapja van csupán Somogybán is. A megyei fejlesztési albizottság ülésén a tejipar, az állattenyésztési felügyelőség, az állategészségügyi állomás és a mesterséges termékenyítő főállomás vezetője teljes támogatásáról biztosította a főiskolát a rendszer útjának egyengetésében; segítséget ígért a megyei tanács mező- gazdasági és élelmezésügyi osztálya, illetve az Agrober megyei kirendeltsége. A megye szarv asmarha- tenyésztésének fejlesztésére vonatkozó hosszú távú program szerves részének tekinthető a főiskola által kidolgozott tejtermelési rendszer. Megvalósításához mindenekelőtt a csatlakozó gazdaságok céltudatos munkája szükséges Az üzemektől függ az egyébként ígéretes terv sikere. A feltételek megteremtésével születhet olyan eredmény, amellyel az egyszerű gazdasági együttműködés előnye, hasznossága bizonyítható lesz. Ettől a rendszertől egyébként a megye tömegtakarmány- termesztésében és -betakarításában mutatkozó problémák részbeni megoldása is várható. A KATEJ-töl több tejet remélünk — hallottuk az albizottság! ülésen. Ha ez beteljesül, már elmondhatjuk: ismét gazdagon gyümölcsöző kezdeményezéssel rukkolt ki a Kaposvári Mezőgazdasági Főiskola. Fontos azonban az albi- zottsági állásfoglalás, mely szerint »a csatlakozó üzemek körét racionálisan kell megválasztani, mégpedig az előfeltételek meglétének mérlegelése alapján. Elsődlegesen a szakosított és a sok férőhelyes teleppel rendelkező üzemeket kell erre ösztönözni. Szükségesnek tartjuk, hogy a tsz-elnökök és a gazdaságok termelési vezetőinek tanfolyamán, a szarv ásná"’-»-tenyésztés fejlesztésével kapcsolatban ezt a te; termelési rendszert ismertessék . . .« Mert nemcsak elhatározás kérdése a csatlakozás, hanem az előfeltételeké is E eknek — az eredni 1 v é lek ;en — a gazdaságokban kell meg:enniük. H»F. iJj létesítmények Tegnap helyeztek üzembe normenden a Zalaegerszeg és Körmend között megépült 120 kilovoltos távvezetéket, valamint a hozzá tartozó transzformátort és kapcsolóállomást. A beruházás rekordidő alatt készült el. Ugyanis korábban 2—3 évig tartott egy ilyen létesítmény megépítése. Ebben az esetben pedig az idén év elején hagyták jóvá a terveket, .s máris a népgazdaság és a lakosság szolgálatába állították az új létesítményt az ÉDÁiSZ szombathelyi üzem- igazgatóságának a szerelőd. Egy hónapig tartó próbaüzem után tegnap adták át Miskolcon — több száz dolgozó és meghívott vendég jelenlétében — a negyedik ötéves terv egyik legnagyobb élelmiszeripari beruházását, n 818 millió forintos költséggel épült miskolci húskombinátot.
