Somogyi Néplap, 1975. december (31. évfolyam, 282-305. szám)

1975-12-21 / 299. szám

„Megütöttem a bokámat ’ Beszélgetés Hofi Gézával Bet ép. s mér nevetnek. Szét- retett lábba) megáll a piri- nyó színpad közepén, s ne­vetnek. Körbekémlel a terem­ben, nevetnek. Mire föl a fe- nenagy jókedv, hiszen még egy kukkot sem szólt? —kér­deném józanul, s megró von, ha először látnám. A vihogás még nem a ma esti poénok jutalma, hanem sakkal inkább egyéni, de módfölött jellemző emlékezés a korábbi élményekre. Egy csattanóra, egy grimaszra, de könnyen lehet, hogy a »-ko­molytalan" néző valóban nem tudja, miért nevet. Talán azért, mert eddig meg min dig nevetett. Szerintem elfo­gadható magyarázat. Hof: Géza hozzátold ja: — Az emberek hálásak a kellemes percekért. Csak nem mindig hagyják magukat ki­szolgálni. Ki nem állom a bunkókat. — Kellemetlen. — Ezt hallani? Rosszabban üresíejűeknek játszani. — Néha iiny látszik, nem tiszteli a közönséget. — Ha valaki megvesz eg- jegyet harminc forintért, az zal még nem váltja meg ma­gának . a közönségnek járó tiszteletet. Éntőlem maga még soha nem hallhatta, hogy így mélyen tisztelt közönség, úgy nagyérdemű publikum. Nem előlegezek meg semmiféle tiszteletet. S ezzel szerintem az igazi közönség becsületét védem. — Tulajdonképpen kik al­kotják az igazi közönségét? — Akik tudnak a máról, akik nem fogják be a szemü­ket, fülüket az információk elől. Akikkel lehet beszélget­ni. Igazán nem eltúlzott az igényem. — Néhányan azt mondják, a módszerei köze tartozik le­nézni, becsmérelni a közönsé- get> azután nagylelkűen ma­gához emelni a hallgatóságot s tökkelütöttnek kikiáltani, aki valamilyen okból nem kíván élni a »keggyel*. — Aki ezt mondja, nem is­mer engem. Hajbókolni sen­ki előtt se tudok, nem is aka­rok; rögtön kimondom, ami az eszembe jut. Mi akadályoz­hatna ebben? — Hadd kérdezzek vissza: ki akadályozhatná ebben? — Ja, a cenzúra. Mert megy a szöveg, hogy a számaimat előre engedélyeztetnem kell. A lényeg: saját magam va­gyok a cenzor. — Igaz, hogy kitiltották né­hány városból? —• Oda megyek, ahova hív­nak. Az 'megesik, hogy vala­honnan hosszú ideig nem ka­pok meghívót. Elhiszi, hogy nem hiányzik? Egyébként megrostálom, hol lépek föl. — ön a legnépszerűbb szí­nészeink közé tartozik. — Bocsánat, én nem va­gyok színész. — A hangsúlyából úgy ér zem, mintha ezt »kikérte vol­na magának«. ' — Jól érezte. Színész kevés van az országban, nem tarto­zom közéjük. Tudja ki a szí­nész? Bessenyei. Latinovfts meg még néhány. A hozzám hasonlókból tizenkettő vo’t egy tucat. Engem megbolon- dított a kötött szöveg. a olyasféle vasfegyelem. Nekem senki se szabja meg, hogy harminc vagy negyven estén keresztül mit mondjak, hova lépjek. Én én akartam lenni. — Népszerű, ott hagytuk abba. — Igen, s ezt imádom. Mert szeretettel jár, azzal, hogy vadidegen emberek megirjáík nekem örömüket-bánatukat. De ne ijedezzen. nem fogok bájologni a népszerűségről amelyet, mint mondtam, imá­dok. csak éppen elviselni nem tudok. Képzelje, bemegy egy étterembe, mire odaállít ma- gához néhány surmók: »mit iszol apikám?" vagy »marhás- kodj már egy kicsit!". Utálom a faragatlanságot. — Sok új barátságra tesz szert? — Egyáltalán nem megyek bele friss barátságokba. Kite- hetném a »megtelt" táblát. Aki most akar velem barát­kozni, nem önzetlenül teszi, nekem elhiheti. Van nekem a régi barátokból elég, ők az igazi tanácsadóim is. Rájuk hallgatok, mert okosabbak ná­lam. Az egyik melós, a másik orvos vagy mérnök — nem ez számít. Jó emberek; csak ez érdekel. — Sokszor emlegeti Kőbá­nyát. — Mert ott él az anyám, ott nőttem föl, s a melósöktól onnan kapom a legtöbb ötle­tet, segítséget. Fogalmazza át, ha tudja, hogy ne legyen ilyen fennikölt: lélekben én mindig közöttük vagyok. Ez nem duma. — Figyeltem, míg a szín­padon a bádogot bütykölte. Ráállt a keze. — Elnézést, ha nagyképp vagyok: Moldova is azért jó, mert nem érdeklődött a bá­nyáról, hanem lement oda. Nekem még ennyit sem kel­lett, elég volt, ha füleltem. — Az egyik jelenetében sántikál. Mikor kérdik, miért, így válaszol: »megütöttem a bokámat. .Megesik? — Nemigen. Pedig nincs patrónusom, s az ügyeletes szókimondó babérjaira sem tartok igényt. — Meglehetősen szabad szá­jú. — Nézze, én a saját leve­semet eszem. Megmondaná, miért hallgatnám el, ha sós. és esetleg más sózta el? — Mit rontott el azóta mióta -a* Hofiként tártját számon? — Semmit. Em-enletés a TV< lyán, .minden sikeremé-t ke­gyetlenül megdolgoztam. In­gyen semmit sem kaptam, egvébként se mennék az adó mányökkal semmire. Itt bizo­nyítani kell. Hogy minden elő­adáson aLkalmam van rá, azt egykori pat»ónusa:mnák Szendrő Józsefnek, Komlóé Jánosnak és Marton Frigyes­nek köszönhetem. Mindegvi- kük másként, az életem kü­lönféle szakaszaiban lett a tá­maszom. Helytelen cselekede tem effv volt; hogy o^aü’tem az Ötszemiközt kameráia elé. A magánéletemre senki se ! kíváncsi. sokan csalódottan I keltek föl: eltöltöttek Hofival egy órát, és nem. lehetett ne­vetni. — Miért kötözködik örökö­sen az újságírókkal? — Mindig ők kezdik. Alap­talanul senkinek se rontok neki, de azt kifejezetten utá­lom. amikor indok nélkül nyúznak. pocskondiáznak. Hogy vidéken fél gőzzel ját­szom. hogy nem veszem ko­molyan az előadást, meg ilye­nek. — Volt-e már a sajtóban olyan bírálat, amelyet elfoga­dott? — Nem. Azzal én nem elég­szem meg. ha azt írják, nem tetszett. Indokolják meg rész­letesen, hogy miért. S az ilyen igényes bírálattal még adósak nekem. — A Mikroszkóp Színpadon estéről estére újat ad. Nem megy ez a végtélenségig. — Nem újat. hanem idősze­rűt. Ortási különbség. Három évvei ezelőtt ment egy mű­sorom, ezt a közelmúltban megismételték a rádióban. Utána dicsértek, mennyire helyes, hogy ezt vagy azt a butaságot nevetségessé tet­tem. Tudja, mit feleltem? Ne engem dicsérgessenek, hanem azokat billentsék fenéken, akik miatt három évvel ez­előtti hülyeségek ma is idő szerűek. Pintér Dezső Termelési rendszer a több tej reményében Ka—Hyb és Ka—Hús — az egyik egy sertéstenyésztő vál­lalkozás, a másik egy hús­hasznú szarvasmarha-tenyész­tő együttműködés nevének a rövidítése. Ami mindkettő­ben közös: »származási« he­lyük a Kaposvári Mezőgazda- sági Főiskola. A »család» most újabb, nagyon jelentős taggal bővül: az első szarvasmarha- tejtermelési rendszerrel. Ezt szintén a főiskola dolgozta ki. s benyújtotta jóváhagyásra a Mezőgazdasági és Élelmezés­ügyi Minisztérium műszaki fejlesztési főosztályához. A rendszer rövidített neve: KA TEJ. Ettől a rendszertől vág­ható immár Somogybán, és másutt is, a tejtermelés nőve kedése — ez az egyöntetű vé­lemény alakult ki a megyei tanács mező- és élelmiszer­gazdasági bizottsága fejleszté­si albizottságának legutóbbi ülésén. Dr. Tamás Károly, a főis kóla kutatási és szaktanács- adási főigazgató-helyettese szerint azért kezdeményezte az intézet a tejtermelési rend­szer kialakítását a mezőgaz­dasági üzemekben, hogy az országos szarvasmarha-prog­ram céljai gyorsabban megva­lósuljanak, s elősegítsék a feladatok eredményesebb meg­oldását. a tejtermelésre való szakosodást. A rendszer jöve­delmezővé teszi az ágazatot, mégpedig a tejtermelési ho­zamok gyors emelkedése ré­vén. FckLaniraíartok a Rábához Eddig huszonkét ezer fékkamratartó készült el a Mezőgép tabi gyárában. A győri Rába Magyar Vagon- és Gépgyár szá­mára gyártják ezeket, a Kaba típusú gépek hátsó futómű­véhez. Felsorolni se lehet minden visszaélést, amelyet a Siófoki Járási—Városi Népi Ellenőr­zési Bizottság egy közérdekű bejelentés (kivizsgálásakor ta­pasztalt a siófoki fogyasztási szövetkezet zarnardi Kék Tó ittermeben- A följelentésben bűnszövetségben elkövetett hűtlen kezelés, sikkasztás, csa­lás, üzérkedés, árorágítás, a vásárlók megkárosítása, ma­gánokirat »hamisítás és más bűncselekmények alapos gya­núja miatt kérték az eljárás megindítását Pirkoffer hajós volt vezető és felesége, vala­mint Horgos István helyettes vezető és felesége, illetve az étterem több dolgozója .ellen. Két család „uralkodott” — A -visszaélések elköveté­sét az tette lehetővé, hogy az étterem irányítása ebben a nyári szezonban két család ke­zébe került, ők »uralkodtak" a Kék Tóban az étterem nyit­va tartásának kilenovenkét napja alatt. Az ellenőrzés pe­dig — a bejelentések ellenére — sem talált hibát: sőt min­dent a legnagyobb rendben le­vőnek ítélt. Pirkoffer Lajos és felesége meg a leányuk — ő értékesítette a többletet és a szüleinek számolt el —, illetve Horgos István és felesége ezért járhattak el úgy, mintha ez az étterem gebines üzlet vágy a saját »maszek" vendéglőjük lenne. Pirkoffer a társai segítsé­gével mindent elkövetett, hogy A zamárdi Kék Tó étteremben Egy bűnszövetkezet tündöklése és bukása NEB-vizsgálat közérdekű bejelentés alapján a nyári szezon után teli zseb- • bel távozhasson. Ahogy nőtt a forgalom, ügy emelte az ita­lok, az ételek és a sütemények árát. A vermutot először 187. végül 230 forintért adták. A félliteres tokaji* bori kezdetben 70.80-ért, aztán 90 forint 80 fillérért szolgálták föl. A négy­puttonyos tokaji aszú első ára 147,60 forint, végül 177,50 lett. A Balaton és a Kinizsi sö­rösüvegekről (nagyobb meny- nyiséget is vettek, szabályta­lanul az üzletekben) pedig le­áztatták a címkéket és a ma­gyar söröket — függetlenül tényleges . ártól — jóval drá­gábban, külföldi sörként hoz­ták forgalomba. Ezenkívül drágábban adtak minden süte­ményt, üdítő és hűsítő italt. A cigarettát — bizonyára, hogy »ne legyen goríd a számolás­sal" — dobozonként 40 forin­tért hozták forgalomba, noha ők 10, illetve 24 forintért vet­ték, szabálytalanul a trafikok­ban. Vezetői utasításra — Azt az utasítást kaptuk, hogy hosszú vízzel, »némete- I sen" főzzük a kávét. Minden vendégnek, aki nálunk ebé­delt vagy vacsorázott egy sze­let kenyérrel többet kellett számolnunk... — ezt mond­ták el a dolgozók. Így kiló­számra maradt kávétöbblet. Engedély nélkül foglalkoztat­tak mozgóárust is a szomszé­dos kemping területén. A- fel­adatot ellátó Tóth László egy forint 50 fillér helyett, 2—3 forintért adta el a lángost. — Loptak a vezetők, s ezt tette mindenki... Úgy alkal­maztuk az árakat, hogy láttuk, ■kitől mennyit kérhetünk — is­merte el az étterem több dol­gozója is a vizsgálat során. Ebben az étteremben isme­retlen fogalom volt az elszá­molási, a bizonylati fegyelem, az előírások betartása. S ez is a visszaélést elkövető veze­tők meg az őket segítőik mal­mára hajtotta a vizet. A pul­tosokat, a fagyialtost soha nem számoltatták el. Kávékönyvet nem vezettek, s a raktárból tetszés szerint hordták ki az értékes nyersanyagot, noha volt raktáros ás. A vezetők külföldieknek és az étterem dolgozóinak adta el a téliszalámit, italt blokk nélkül, készpénz ellenében vá­sároltak magánosoktól, s tíz­ezer számra vették a fagylalt- tölcsért. Huszár István helybeli kiskereskedőtől nem egyszer olyan állapotban levő zöldsé­get is megvásároltak, amit nyomban a szemétre kellett vinni. A vendégek által meg­hagyott husmaraoékot vagdalt­nak, töltött paprikának újból feldolgozták... Még be sem fejezték a népi ellenőrök a vizsgalat tapasz­talatairól készített jelentést, amikor újabb bejelentés érke­zett: Pirkoffer Lajos és Hor­gos István nagy mennyiségű szeszt dugott el a szezont befe­jező leltározáskor, nagy ösz- szegü nyersanyagtöbbletre szá­mítva. A bejelentés igaznak bi­zonyult. A gépházban meg az irodában valóban mintegy 250 liter cseresznyepálinkát, ko­nyakot, rumot és más italt rej­tettek el — körülbelül 50—60 ezer forint értékűt —, s ké­sőbb Pirkoffer kocsijával az ő lakására szállították. Amikor az italt elrejtették, a leltározást végző ellenőrök már az étteremben voltak. Fi­gyelmük az irodákra és a gép­házra nem terjedt ki. s mun­kájukat befejezve azzal az el­lenőri bejegyzéssel távoztak, hogy »áru és göngyöleg az ét­teremben nem maradt". Majdnem 500 ezer torint A kár — a népi ellenőrül-. szerniU — megközelíti az 500 ezer forintot. A szövetkezet vezetőinek nemcsak a jelentős összeg, hanem a visszaélést elősegítő okok miatt is le kell vonniuk a tanulságot. Igaz. azóta Pirkoffert fegyelmileg elbocsátották, s a mulasztást elkövető, a visszaélést lehető­vé tevő vagy elősegítő dolgo­zók ellen is fegyelmit indítot­tak. Arra azonban korábban föl kellett volna figyelniük, hogy Pirkoffer nem alkalmas — képzettsége sem volt megfele­lő — ilyen vezetői beosztásba. Még júliusban történt, hogy »elfelejtett« befizetni 68 ezer forint napi bevételt... S mi­kor az étterem-bői leszedett függönyöket kiselejtezték, ő azokat a sajátjaként 15 ezer forihtért értékesítette. Ezt a pénzt is csak utólag fizette be ... — Felrobbant a vermut, ki­folyt a tokaji bor. betörtek az étterembe; a betörő elvitte a kávékönyvet — magyarázták a hiány és a zűrzavar okát a ve­zetők. Am kiderült: »zsebből adtak« naponta 150—200 forin­tot a visszaélő felszolgálóknak, hogy hallgatásra bírják őket. De még őket is becsapták: meghamisították elszámolásai­kat. Hiába semmisítették meg azonban a pénzügyi okmányo­kat, a pénztárgépek szalagjait, s végeztek a nyitva tartás ide­jén hiányt csökkentő selejte­zéseket, amin beosztott dolgo­zóik szerepeltek központi el­lenőrként, felelősségrevonásuk nem maradhat el. Kzalai László Megalapozott tervek, hatá­rozott ce.ok — ezt tartalmaz­za a MÉM-hez eljuttatott elő­terjesztés, amelyet a közeljö­vőben vitat meg az illetékes bizottság. Addig is folyik a részvevők szervezése. So­mogybán eddig — a koráb­ban létrejött Ka—Hús-gazda­ságokat is beleszámítva — ti­zennégy üzem csatlakozott az I új rendszerhez. Szervezés i folyt Tolnában, Baranyában és Bács-Kiskun megyében, sőt Csongrád megyéből is je­lentkeztek termelőszövetke­zetek. Az összes belépő gaz­daság száma — a somogyiak­kal együtt — huszonöt, de év végéig ennek a kétszeresével számolnak. Somogy 54 mezőgazdasági termelőszövetkezetében ez idő szerint kétszáznál több tehén van. A tsz-ek közül csak ki­lenc foglalkozik kimondottan húshozamú szarvasmarha tenyésztésével. A tizenhat sza­kosított tehenészeti telepen 6200. a kilenc vegyes haszno­sítású telepen 2300 tehénférő­hely áll rendelkezésükre, vagyis a tejtermelési rend­szernek számottevő alapja van csupán Somogybán is. A me­gyei fejlesztési albizottság ülésén a tejipar, az állatte­nyésztési felügyelőség, az ál­lategészségügyi állomás és a mesterséges termékenyítő fő­állomás vezetője teljes támo­gatásáról biztosította a főis­kolát a rendszer útjának egyengetésében; segítséget ígért a megyei tanács mező- gazdasági és élelmezésügyi osztálya, illetve az Agrober megyei kirendeltsége. A megye szarv asmarha- tenyésztésének fejlesztésére vonatkozó hosszú távú prog­ram szerves részének tekint­hető a főiskola által kidolgo­zott tejtermelési rendszer. Megvalósításához mindenek­előtt a csatlakozó gazdaságok céltudatos munkája szükséges Az üzemektől függ az egyéb­ként ígéretes terv sikere. A feltételek megteremtésével születhet olyan eredmény, amellyel az egyszerű gazdasá­gi együttműködés előnye, hasznossága bizonyítható lesz. Ettől a rendszertől egyébként a megye tömegtakarmány- termesztésében és -betakarítá­sában mutatkozó problémák részbeni megoldása is várha­tó. A KATEJ-töl több tejet re­mélünk — hallottuk az albi­zottság! ülésen. Ha ez betelje­sül, már elmondhatjuk: ismét gazdagon gyümölcsöző kezde­ményezéssel rukkolt ki a Ka­posvári Mezőgazdasági Főis­kola. Fontos azonban az albi- zottsági állásfoglalás, mely szerint »a csatlakozó üzemek körét racionálisan kell meg­választani, mégpedig az elő­feltételek meglétének mérle­gelése alapján. Elsődlegesen a szakosított és a sok férő­helyes teleppel rendelkező üzemeket kell erre ösztönöz­ni. Szükségesnek tartjuk, hogy a tsz-elnökök és a gazdaságok termelési vezetőinek tanfo­lyamán, a szarv ásná"’-»-te­nyésztés fejlesztésével kapcso­latban ezt a te; termelési rend­szert ismertessék . . .« Mert nemcsak elhatározás kérdése a csatlakozás, hanem az előfeltételeké is E eknek — az eredni 1 v é lek ;en — a gazdaságokban kell meg­:enniük. H»F. iJj létesítmények Tegnap helyeztek üzembe normenden a Zalaegerszeg és Körmend között megépült 120 kilovoltos távvezetéket, vala­mint a hozzá tartozó transz­formátort és kapcsolóállomást. A beruházás rekordidő alatt készült el. Ugyanis korábban 2—3 évig tartott egy ilyen lé­tesítmény megépítése. Ebben az esetben pedig az idén év elején hagyták jóvá a terve­ket, .s máris a népgazdaság és a lakosság szolgálatába ál­lították az új létesítményt az ÉDÁiSZ szombathelyi üzem- igazgatóságának a szerelőd. Egy hónapig tartó próba­üzem után tegnap adták át Miskolcon — több száz dol­gozó és meghívott vendég je­lenlétében — a negyedik öt­éves terv egyik legnagyobb élelmiszeripari beruházását, n 818 millió forintos költséggel épült miskolci húskombinátot.

Next

/
Thumbnails
Contents