Somogyi Néplap, 1975. december (31. évfolyam, 282-305. szám)
1975-12-20 / 298. szám
Befejezte munkáját a parlament téli ülésszaka (Folytatás az 1. oldalról) tehát a költségvetési számadatok tükrében nem nehéz felismerni. Nehézségeink is nyilvánvalóak, de mutatkoznak már a kedvezőtlen hatások leküzdésének jelei is. — Elmondhatjuk — hangsúlyozta Faluvégi Lajos —, hogy az idei esztendő gazdasági eredményei teljessé tették, megerősítették a IV. ötéves terv előző éveiben elért sikereket. Tisztelt országgyűlés! — A népgazdaság erőforrásait 1976-ban a gazdaság kiegyensúlyozott fejlődésének megalapozására, a társadalmi termelés hatékonyságának fokozására, az export mennyiségének növelésére, minőségének és szerkezetének, egyszóval gazdaságosságának javítására kell összpontosítanunk — hangsúlyozta a pénzügyminiszter. — Ennek kell alárendelni a különböző érdekeket, ehhez kell szabni az igényeket. Céljaink az ez évivel csaknem azonos ütemű gazdasági fejlődést, de a jövedelmek felhasználásában változásokat kívánnak meg; az életszínvonal az ez évinél szerényebben emelkedhet és a beruházások színvonala is csak alig lehet magasabb, a készletnövekedésnek pedig mérséklődnie kell. Ezt szolgálják a terv irányszámai és közvetlenül kijelölt feladatai, valamint a vállalati döntéseket befolyásoló közgazdasági szabályozók módosításai. A pénzügyek gyakorlati nyelvén ezt fejezik ki a költségvetés előirányzatai is. Javítani kell a technikai felszereltséget A nemzeti jövedelem — mint mondotta — az ideivel azonos ütemben, mintegy 5,5 százalékkal nő a jövő esztendőben. Ezt akkor érhetjük el, ha az ipari termelés 6, az építőipari termelés 5—6, a mezőgazdasági termelés mintegy 4 százalékos emelkedése együtt jár a termelés technikai felszereltségének javulásával, a munka termelékenységének növekedésével. A nemzeti jövedelmem belül a társadalmi tiszta jövedelmet igen jelentősen, 16—18 százalékkal szeretnénk emelni. A társadalmi tiszta jövedelem az elmúlt két évben ennél jóval lassabban, ennek alig egyharmadával nőtt. Ennek okai közül azt a kettőt emelem ki, amely nálunk a termelés hatékonyságával a legszorosabban összefügg. Az egyik: vállalataink nem fordítottak elég gondot a költségek elemzésére és csökkentésére, a takarékos anyag- és munkaerő-gazdálkodásra. a korszerű gépek teljesebb kihasználására, egyszóval a jövedelmezőségre. Ez nem egyszerűen gondatlanságra vezethető vissza — bár ez is előfordul. A vállalatok nem érezték a népgazdaságra háruló valóságos terheket, a termelési költségek nem tükrözték a tényleges ráfordításokat. Nem érvényesült a szükséges ösztönzés a takarékosabb és jövedelmezőbb gazdálkodásra. A pénzügyi szabályozók mostani változtatásának — mint mondotta — éppen egyik vállalt és vallott célja a gazdálkodási feltételek szigorítása, a népgazdasági érdekeknek megfelelő hatások erősítése. Ez elsősorban azt jelenti, hogy a népgazdaságnak eddig is többe kerülő anyagok és energiahordozók árát felemeljük. Ennek hatására átlagosan 2-3 százalékkal nő az anyagköltség aránya a termelési költségekben. Ezáltal erősebb lesz az ösztönzés az olcsóbb, helyettesítő anyagok alkalmazására, több előnyt jelent az ésszerűbb anyagfelhasználás, az anyagkészlet optimális szinten tartása, mert több megtakarítás származhat belőle. A bérek járulékainak emelése az ésszerűbb munkaerő-gazdálkodást hivatott elősegíteni, emellett a központi és tanácsi költségvetések bevételeit is növeli. dotta a továbbiakban, hogy a kivitel a jövő évben gyorsabban, 11—12 százalékkal növekedjék. Ez azt jelenti, hogy az előállított termékekből nagyobb arányban kívánunk exportálni, mint eddig. Ezt pedig csak akkor érhetjük el, ha a termelésből származó javak mindenütt — kiváltképp a feldolgozó iparágakban — megfelelnek a világpiac által támasztott műszaki, gazdasági és kereskedelmi igényeknek. A versenyképes exportáru- alapok bővítését ösztönözzük azzal, hogy a jövő évben a Magyar Nemzeti Bank a beruházási hitelek nagyrészét — több mint egyharmadát — ilyen kapacitások fejlesztéséhez nyújtja. A leginkább érdekelt nagyvállalatok vezetőivel megbeszéléseket folytattunk exportcélú termelésük növelésének lehetőségeiről. — hangsúlyozta a pénzügyminiszter, s rámutatott, hogy a magasabb anyagköltségek, a bérek terheinek növekedése szükségképpen emelik az exportáló vállalatok költségeit is. Az állami költségvetés teljes bevételi előirányzatáról szólva a továbbiakban elmondta, hogy az 1976. évben 335 milliárd forint, kiadási végösszege 338 milliárd forint. A bevételek 7,1 százalékkal, a kiadások 6,8 százalékkal haladják meg az előző évit. A hiány az előirányzatok szerint 3 milliárd forint lesz. A költségvetési feladatok ellátásához hitelt veszünk igénybe. A hiány és a hitelfelvétel aránya az összes kiadáshoz mérve csökken. A bevételek legnagyobb- része — csaknem négyötöde — az állami vállalatoktól és a szövetkezetektől származik, amelyek jövőre csaknem 9 százalékkal többet fizetnek be az állami költségvetésbe, mint ez évben. — Gondosan elemeztük — mondotta —, hogy a tiszta jövedelem központosítási arányának növelése és a befizetések szerkezeti módosulása hogyan hat a vállalatok jövedelmére. Úgy ítéljük meg, hogy a feltételek szigorúbbak lesznek, de a gazdálkodás javításával rövidebb-hosszabb idő alatt leküzdhetők a nehézségek és összességükben a változások a vállalati tevékenységet a népgazdasági tervben meghatározott irányokban befolyásolják. — Érdemes azt is aláhúzni — hangsúlyozta —, hogy az új szabályok — folyamatukban nézve — előnyösebben hatnak a fejlesztési alap növelésére. Eddig 1 forint fejlesz- tésialap-többlet képzéséhez körülbelül 4 forint nyereségre volt szükség, az új alapképzési szabályok szerint pedig 2— 3 forint nyereség elegendő. — Azért, hogy a jó hatások maradéktalanul kibontakozzanak — mondotta a továbbiakban —, gondosan figyelemmel kísérjük a gazdálkodás folyamatait; különösen az ipari nagyvállalatok, de a mezőgazdaság, a kereskedelem és valamennyi ágazat helyzetét is, és nem késlekedünk a szükséges korrekciókkal, ha a népgazdaság érdekel úgy kívánják. Életszinvonal-politika, lakásépítés — Életszínvonal-politikánkban jobb gazdasági megalapozottságra, folyamatosságra és szolidságra kell törekednünk — hangsúlyozta Faluvégi Lajos pénzügyminiszter. — Terveink szerint 1976-ban a lakosság fogyasztása 3,8 százalékkal lesz több, mint idén. A tervezett átlagos reálbéremelkedés 1,5 százalék, ami mögött 6,3 százalék nominálbér és 4,5 százalékos fogyasztói áremelkedés van. — Közismert — mondotta — milyen lépéseket teszünk, hogy a fogyasztói árarányokat jobban összhangba hozzuk a hazai ráfordításokkal és az Harmonikus gazdasági fejlődésünk megköveteli — monimportköltségekkel. A népgazdaság érdekeinek jobban megfelelő fogyasztási szerkezet kialakítását kívánjuk elősegíteni. A jövedelmek alakulásának és megítélésének két sarkalatos pontja van: a munkával arányos jövedelmek és a társadalmi juttatások növekedése. A nominálbér-növekedés 1976-ban sem lesz kisebb, mint a megelőző néhány évben volt. Így mod lesz a bérek differenciálására, s ez a termelés ösztönzése miatt szükséges is. — A munka díjazását aszerint kell iiíferen- ciálni — hangsúlyozta —, hogy a kollektíva eredményeihez saját munkájával ki mennyivel járult hozzá. A helyesebb jövedelemelosztási arányok érdekében a kormány több döntést hozott. 1976-ban is sor kerül bizonyos béraránytalanságok enyhítésére. A bölcsődékben dolgozóit bérét átlagosan 14—15 százalékkal, az óvodákban dolgozókét 17—18 százalékkal, de a szakképzett gondozónők és az óvónők bérét legalább 200, a kisegítőkét legalább 100 forinttal emeljük. Az I. félévben felemeljük például a papíriparban a folyamatos és háromműszakos munkarendben dolgozók bérét. A tanácsoknál, az iskolákban, az egészségügyi és egyéb költségvetési intézményekben a bérkiegészítésekre rendelkezésre álló kereteket az eddigi 3 százalékról 5 százalékra emeljük. Az alacsony nyugdíjak gyorsabb növelésére a jövő évtől a nyugdíjemelés minimuma 50 forint lesz. A termelőszövetkezeti tagok nyugdíjkorhatárát egy évvel leszállítjuk és az ötéves terv keretében fokozatosan azonossá tesszük a munkásokéval. A jövő éviben mintegy 15 ezer szövetkezeti dolgozó veheti igénybe megérdemelt nyugdíját olyan dolgos évek után, amelyek a szocialista szövetkezetek megszilárdításának és a mezőgazdasági termelés fellendülésének történelmi időszakához tatoztak. A hús- és húsfélék központi áremelésével egyidőben külön kiegészítő juttatásokat nyújtunk a bérből élőknek, ilyen módon emeljük a nyugdíjakat, a társadalmi juttatásokat. Ezután a lakásépítésről szólott. 1976-ban 82 ezer lakást építünk; az állam 16 milliárd forinttal járul ehhez hozzá. A lakásokhoz nyújtott támogatások és a hitelfeltételek módosításai elsősorban a munkásoknak, a nagycsaládosoknak és a fiatal házasoknak lesznek kedvezőek. A lakásépítési kölcsön visszafizetésének első 5 évében a havonta törlesztendő részletet 20—30 százalékkal mérsékelik. Az egy munkáslakás építéséhez nyújtott állami támogatás összegét 60 ezer forintról 1976-ban 80 ezer forintra emeljük. A munkáltatói kölcsön lejárati ideje minimálisan 15 év lesz. A lakásépítő szövetkezeti formában a telepszerű, több szintes építkezéseknél az OTP-kölcsön kamata csökken. A kórházi ellátás feltételeiről szólva kiemelte: ha szebefolyásoló költségvetési elő-' irányzatokat emelte ki: az óvodai, iskolai fejlesztést. — A népgazdaságnak egyre több jól képzett szakmunkásra van szüksége — mondotta a továbbiakban —, nemcsak az úgynevezett divatos szakmákban, hanem minden területen. A munkakörülmények javítása, a nehéz fizikai munka gépesítése, a helyes bérarányok kialakítása a legfontosabb feltételei a szakmunkás-utánpótlásnak. A szakmunkásképzésre az állam 1976-ban 1,7 milliárd forintot fordít. Ezután a tanácsok pénzügyi tervének megvalósítását elemezte, illetve a területükön gazdálkodó vállalatokkal folytatott együttműködést. Nagyobb tennivalók, szigorúbb felelősség — Az erőforrások ésszerű felhasználása s a változó körülményekhez való jobb alkalmazkodás érdekében, 1976-tól megyei külön alapot rendszeresítünk — mondotta többek közt —, amelyet a megyék a helyi tanácsok tartós betéteiből hozhatnak létre.' Ebből meggyorsíthatják a beruházá - sok befejezését, és területenVarga Gyula (Zala megye 1. vk.) az MSZMP Zala megyei Bizottságának első titkára, a törvénytervezet előadója elmondotta: az országgyűlés bizottságai nagy felelősségérzettel, hozzáértéssel vitatták meg a törvényjavaslatot. Az eszmecsere során csaknem 90 képviselő fejtette ki véleményét, mondta el javaslatait. Egyöntetű volt a vélemény; a jövő évi költségvetés hatékonyan szolgálja az ország társadalmi-gazdasági fejlődését, kellő feltételeket teremt az eredmények 1 megszilárdításához, a szocialista építőmunka magasabb szintű folytatásához. Az országgyűlés terv- és költségvetési bizottsága a törvényjavaslatban megjelölt célokat, feladatokat reálisnak tartja, ezért a tervezett változtatás nélküli elfogadását javasolja. Az előadó a továbbiakban részletesen szólt több, a bizottságok ülésein elhangzott témáról. Aláhúzta: a törvény- javaslatban foglaltak végrehajtása szervezett és fegyelmezett munkát, átgondolt intézkedéseket, egységes cselek vést igényel a társadalomtól, vezetőktől, és dolgozóktól egyaránt. Varga Gyula végül a Magyar Népköztársaság 1976. évi költségvetéséről szóló törvény- javaslatot az országgyűlés kivitelező szervezetek teljesítőképességével. — A törvényjavaslatot a társadalom és a gazdaság minden területen az előrehaladás szándéka hatja át — hangsúlyozta a továbbiakban. — Más szóval: a folyamatos, tervszerű és arányos fejlődés útján szeretnénk járni. Helyzetünkből következik, hogy 1976-ban olyan feladatokra kell összpontosítanunk, amelyek kihatnak az egész ötéves terv időszakára-. Az ülésszakon születendő mindkét törvény végrehajtásához a kormány felelősséggel, a határozott cselekvés és a magasabb színvonalú irányítás .igényével lát hozzá. — A néhány nap múlva reánk köszöntő új esztendő feladataihoz gyűrkőzve, ne feledjük — hangsúlyozta végül —, hogy aki nagyobb tennivalóra vállalkozik és szigorúbb felelősséget vállal, az több segítő bizalmat érdemel; az elismerést és megbecsülést pedig aszerint mérjük, hogy ki mennyivel járul hozzá szocialista hazánk közös anyagi és szellemi értekeinek gyarapításához. A kormány megbízásából kérem a tisztelt országterv- és költségvetési bizottságának nevében elfogadásra javasolta. Dr. Pál István (Fejér megye 11. Vk.), a pusztaegresi Hunyadi Tsz üzemi állatorvosa az állattenyésztéssel és az állategészségüggyel összefüggő kérdésekről beszélt, s kiemelte, hogy a beruházások hatékonyabb előkészítésének fokozott jelentősége van az állattenyésztésben. Dr. Gonda György (Vas megye, 7. vk.), megyei tanácselnök kiemelte: a következő öt esztendőben 375 milliárd forint áll a tanácsok rendelkezésére a fejlesztési célok és a költségvetési gazdálkodáshoz . szükséges feltételek biztosítására. Ez a reális lehetőségek mértékét fejezi ki; erre csak egyféleképpen reagálhatnak — és bízvást reagálnak is — á tanácsok: jó színvonalú gazdálkodással. Dr. Novak Pálné, dr. Molnár Béla, Nagy Sándorné és dr. Kovács Gábor képviselő szólt hozzá még a törvényjavaslat vitájához, valameny- nyian elfogadásra ajánlották a költségvetési törvényjavaslatot. Ezután az elnöklő Apró Antal — mivel több felszólaló nem jelentkezett — bezárta a törvényjavaslat vitáját és megadta a szót Falu- végi Lajos pénzügyminiszternek. it, azokat a gazdasági intézkedéseket és programokat, amelyeket a kormány és szervei mind a jövő évi, mind az öt évre szóló terv eredményes, jó végrehajtása, a hatékony gazdálkodás, a.z eddiginél szervezettebb munka érdekében készítenek elő. Közölte, hogy a vitában érintett, a mezőgazdasággal, a tanácsi gazdálkodással és a munkaerőgazdálkodással kapcsolatos kérdésekre a kormány — munkaprogramjának témáiként — vissza fog térni, megvizsgálja a felvetett gondokat, javaslatokat, amelyeknek elemzésére egyébként lesz ismét lehetőség azon az országgyűlési ülésszakon, amelyen majd az idei esztendő gazdálkodását értékelik. A háztáji és a kisegítő gazdaságok szerepéről szólva hangsúlyozta, hogy ezek termelésére. hasznos munkájára nagy szükség van. Termelésükről nemhogy nem kívánunk lemondani, ellenkezőleg: a lehetőségek szerint bővíteni kívánjuk a termelést. Ennek ismételt megfogalmazásával a miniszter — mint utalt rá — azt a félreértést kívánta eloszlatni, ami az utóbbi években különböző adózási szabályok miatt alakult ki a háztáji gazdálkodással kapcsolatban, nevezetesen, hogy az adóztatási rendszer a háztáji visszafejlesztését célozta volna. Bejelentette a pénzügyminiszter. hogy felül fogják vizsgálni a mezőgazdasági export fejlesztését szolgáló hitelek feltételeit. Felhívta a mezőgazdasági üzemek figyelmét arra, hogy ne csak azokat a fejlesztési elgondolásokat támogassák, ahol közvetlen állami támogatásra, állami erőre lehet a beruházást építeni, hanem éljenek azokkal a hitellehetőségekkel is. amelyeknél a visszafizetési kötelezettség kicsit szigorúbb ugyan, de amelyek révén viszont hozzá lehet jutni kiegészítő. pótlólagos beruházásokhoz is. Aláhúzta a kutatási eredmények és a termelés kapcsolatának — a vitában töt** bek által érintett — jelentőségét, e kapcsolat erősítésének fontosságát. Közölte, hogy a kormány tudománypolitikai bizottsága javaslatokat dolgoz ki a tudományos irányítás, a tudomány és a gyakorlat kapcsolatának újrarendezése és erősítése érdekében. — A tanácsi gazdálkodásnak a képviselők által érintett tómáit — mondta — az illetékes miniszterekkel együtt megvizsgálják, hogy valóban megteremtődjenek ' a feltételei a megnövekedett előirányzatok teljesítésének. A munkaerőhelyzet jelenlegi és várható alakulásával kapcsolatban Faluvégi Lajos nyomatékkai rámutatott: az egyes területeken meglevő munkaerőgondokat nem tudjuk elszigetelten megoldani, hanem összefüggő intézkedési ként jobban összehangolhat- gyűlést, hogy a törvényjavas- ják a pénzügyi lehetőségeket a 1 latot fogadja el. Hatékonyan szolgálja az ország társadalmi gazdasági fejlődését Határozathozatal rényen is, javulnak. Részben az áthúzódó beruházások megvalósulásával a kórházi ágyak száma 2 900-zal bővül. Ezután az ifjúság helyzetét A pénzügyminiszter válasza Faluvégi Lajos megelége- j költségvetés plenáris megtár déssel nyugtázta az 1976-os gyalásán, valamint az ország népgazdasági terv és állami I gyűlési bizottságok előzete ülésein elhangzott véleménye két, s mindazt, amit az öt éves terv kapcsán is el mondtak a képviselők arról ; második napirendi témáról. A véleményekből, javasla tokból — mondta — kitűnik hogy minden tekintetben tel jes az egyetértés az 1976-r. vonatkozó célkitűzésekkel helyeslik a pénzügyi szabá lyozók tervezett változtatása rendszerre van szükség. Azt kell szem előtt tartani, hogy a mozgósítható munkaerőt a legfontosabb területekre irányítsák. A miniszter a továbbiakban így summázta a vitát, hogy a felszólalók valamennyien megfogalmazták, megerősítették: a feladatok 1976-ra reálisak, összhangban vannak az V. ötéves terv nagy célkitűzéseivel. Végezetül kérte, hogy az országgyűlés hagyja jóvá az 1976. évi költségvetés törvényjavaslatát. aki tisztét a pénteki ülésén felváltva osztotta meg Péter Jánossal és Haffai Saroltával — bejelentette: végére jutottak a korábban elfogadott tárgysorozatnak. A téli ülésszakot berekesztette. a képviselőknek kellemes ünnepeket, eredményekben gazdag boldog új esztendőt kívánt. Púja Frigyes külügyminiszter és Győri Imre képviselő beszélget a Parlament folyosóján. (MTI-fotó — Tóth István felv. — KS) Ezután határozathozatal következett: az országgyűlés a Magyar Népköztársaság 1976. évi költségvetéséről szóló törvényjavaslatot általánosságban és részleteiben, az eredetileg beterjesztett összegekkel egyhangúlag elfogadta. Az elnöklő Apró Antal —
