Somogyi Néplap, 1975. december (31. évfolyam, 282-305. szám)

1975-12-19 / 297. szám

VILÁG PROLETÁRJAI. EGYESÜLJETEK! Ara: 80 fillér MSZMP; SOMOGY MEGYEI BIZOTTSÁGÁNAK LAPJA XXXI. évfolyam 297. szám 1975. december 19., péntek Az országgyűlés elfogadta a népgazdaság V. ötéves tervéről szóié törvényjavaslatot Csütörtökön délelőtt a Parlamentben foly­tatta munkáját az országgyűlés téli üléssza­ka. Az elfogadott napirendnek megfelelően folytatódott a vita a népgazdaság V. ötéves tervéről beterjesztett törvényjavaslat fölött. Részt vett a tanácskozáson Losonczi Pál, a Magyar Népköztársaság. Elnöki Tanácsának elnöke, Lázár György, a Minisztertanács el­nöke, Aczél György. Apró Antal, Biszku Bé­la, Fock Jenő, Gáspár Sándor, Huszár Ist­DR SZEKÉR GYULA ván. Németh Károly és Sarlós István, az MSZMP Politikai Bizottságának tagjai, to­vábbá a Központi Bizottság titkárai, vala­mint a Minisztertanács tagjai. A diplomáciai páholyokban helyet foglalt a Budapesten akkreditált külképviseletek számos vezetője és tagja. A vitában elsőként dr. Szekér Gyula, a Minisztertanács elnökhelyettese szólalt fel. A tervjavaslat legfőbb célja gazdaságunk megalapozott fejlesztése Tisztelt or­szággyűlés ! Kedves kép­viselő elvtár­sak ! Az V. ötéves terv népgaz­daságunk to­vábbi töretlen fejlődésének, népünk gazda­sági és társa­dalmi fel­emelkedésének terve. Ezt a tervet nem elég csak elfo­gadnunk, ha­nem képvisel­ni, támogatni is kell, jobban kell dolgozni azért, hogy minden muta­tóját teljesít­hessük. Ugyan­akkor azt is meg kell mondanunk: V. ötéves tervjavaslat az előző időszak eredményeihez képest valamelyest szerényebb fejlődést irányoz elő, hogy a fejlődés folyamatosságának és a népgazdasági egyensúly megszilárdításának kettŐ6 kö­vetelményét egyszerre teljesít­hessük. Az MSZMP Központi Bizottsága, legutóbbi ülésén a IV. ötéves terv teljesítésének értékelésekor megállapította, hogy az utóbbi öt esztendő­ben a gazdasági építőmunká­ban jó eredményeket értünk el: jelentősen bővült a nép­gazdaság teljesítőképessége, termelésbe lépett csaknem száz korszerű gyár és üzem. számottevően nőtt a társadal­mi munka hatékonysága, fo­lyamatosan emelkedett az életszínvonal. A kimagasló eredmények ellenére az új öt­éves tervben mégis célszerű szerényebb haladást tervez­nünk. Az utóbbi két évben a világgazdaságban bekövetke­zett és hazánkat érzékenyen érintő változásokat, az ener­giahordozók, a nyersanyagok, a korszerű gépek és berende­zések drágulását mindeddig nem tudtuk még a saját munkánkban létező tartalékok kiaknázásával ellensúlyozni. Hazánk adottságaiból kö­vetkezően sohasem mulasztjuk el a külgazdasági hatások fi­gyelembevételét, a gazdasági építés belső és külső ténye­zőinek együttes vizsgálatát. Ezért vessünk egy rövid pil­lantást a világgazdaság hely­zetére. A KGST-országok gaz­daságát a lendületes és tartó6 növekedés jellemzi. Ezzel szemben a fejlett tőkésarszá- gok gazdaságában a viszony­lag hosszú ideig tartott Jwn­rábbi gyors ütemű fejlődés helyett, a múlt évi stagnálás után, ez évben a visszaesés jellemzi, ami^ eléri a 10—20 százalékot is. Megállt export­juk korábbi gyors növekedé­se, és e téren is jelentékeny visszaesés várható ez évben. Mindezeket a tényezőket mér­legelni kell tehát ötéves ter­vünk jóváhagyásakor. Az előirányzott gazdasági növekedés fontos forrásai — hazai erőfeszítéseinkre tá­maszkodva — a dinamikusan fejlődő külgazdasági kapcso­latok, különösen ezek haté­konyabb és nagyobb biztonsá­got nyújtó formái. A tervja­vaslat ezért a következő öt évre a külkereskedelmi forga­lom 45—50 százalékos növe­kedését irányozza elő, úgy, hogy ezen belül nagyobb mértékben emelkedjen a ki­vitel, különösen tőkés vi­szonylatban. madát. Országaink között a következő öt évben a külke­reskedelmi forgalom csaknem 50 százalékos növekedését ter­vezzük. Igen örvendetes, hogy energiahordozó importunk — kalóriaalapon számolva — több mint 60 százalékkal nő. A nyersanyag- és energiaszál­lítások növelését részben az­zal alapoztuk meg, hogy kü­lönböző magyar szállításokkal részt veszünk a Szovjetunió területén a kitermelő kapaci­tások bővítésében. — Igen örvendetes, hogy a Szovjetunióba irányuló ma­gyar gépexport csaknem két­harmada kooperációs és sza­kosítási megállapodásokon alapul — mondotta. — A ma­gyar—szovjet timföld—alumí­nium egyezményt a közel­múltban hosszabbítottuk meg 1985-ig. Ez az együttműködés adott módot a hatvanas évek közepétől arra, hogy hazánk egyik jelentős ásványi kin­csét, a bauxitot, energiasze­génységünk ellenére is gazda­ságosan hasznosíthassuk. Külkereskedelmünkben is fontos helyet foglal el az alu­míniumipar. Míg a magyar külkereskedelmi forgalom a világforgalom egy százalékát sem éri el, a hazai alumí­nium készáruk exportja az alumínium készáru világfor­galom 4 százalékára becsül­hető. Együttműködés a járműiparban A KGST-tagországokkal ki­épült járműipari együttműkö­dés keretében a jármű-, részr egység- és alkatrészgyártás az J junktúra után gazdasági vál- , : ugyancsak jelentős, szétgyurű­ság bontakozott ki. A fejlett | — Fejlődésünk szempontja- hatással van az egész ma­tőkésországok ipari termelése hói változatlanul a Szovjet- j ^-Viar gazdaságra. A jarműipa- a sok évi dinamikus fejlődés ! unióval kialakított kapcsola- ri együttműködés ma mar a után már tavaly megtorpant, | a,leg' és az idén előreláthatólag 5— 10 százalékkal osökken. A , . , lyettese. — A Szovjetunióval munkanelkuliek szama elen g | bonyolítjuk le teljes külkeres- 14 milliót. A behozatalt a ko- I kedelmi forgalmunk egyhar­Gazdasági kapcsolataink a Szovjetunióval _ különböző, szakosítási és koo­jelentösebbek — hangsúlyoz- ! peráciős egyezmények egész • ta a Minisztertanács elnökhe- i körére épül, amelyeket a Szovjetunióval, az NDK-val, (Folytatás a 2. oldalon) Munkatársunk jelenti Saját erőnkből, öntevékenyen A törvényjavaslat vitája számvetésre késztette azokat a képviselőket is, akik ezen az ülésszakon nem szólaltak föl. Ez a »mérlegkészítés“ nem nehéz annak, aki tevékenyen részt vesz a mindennapok ala­kításában s akinek munkájá­hoz nélkülözhetetlen a gazda­sági. társadalmi összefüggések ismerete. Klenovics Imrével, az SZMT vezető titkárával tegnap délután — az ország- gyűlés szünetében — ezekről az összefüggésekről beszél- I gettünk. — Felszólalásában minden képviselő hangsúlyozta a terv- szerűség fontosságát. Szavaik j sokszor Somogynak is szól­tak ... — Feladatainkat csak akkor teljesíthetjük, ha a megyében ! következetesebben érvénye­sítjük a központi akaratot, i eleget teszünk a tervszerűség parancsainak és a helyi erő­forrásainkat az eddigieknél ! hatékonyabban használjuk fel. A tervszerűségnek So­j mogyban sok a gátja, hogy • | csak egyet említsek: a megyé- i ben jobbara gyáregységek I vannak, s a tervezésnél a leg­messzebbmenőkig figyelembe kell venni a gyárközpont és a többi gyáregység elképzeléseit, anyagellátási, gyártmányszer­kezeti gondjait. Ezeket a jö­vőben természetesen ki kell küszöbölni. — Az országgyűlésen is egy­értelmű volt, hogy mindenütt lejárt a »számlabenyújtások“ ideje, s megyénk előrelépé­sének alapja a már említett erőforrások sorsa, a kezdemé­nyezőkészség és az öntevé­kenység. E három összetevő hallatán milyen tennivalókra kell gondolnunk? — Nyersanyagban, alap­anyagban igencsak szegények vagyunk, viszont jobban szá­míthatnánk a mezőgazdasági termékekre. Az ésszerűség ha­tárain belül azon kell len­nünk, hogy Somogybán dol­gozzák föl azt, amit itt ter­melnek. Egyebek között ez a húsipar, a gabonaipar további fejlődését is jelenthetné, ám nem szabad megfeledkeznünk a konzervipar es a cukoripar kínálta lehetőségekről sem. A megítélésem szerint a faipar- | ban is sok a tennivaló, hi­szen csak Barcson, Csurgón J és néhány termelő6zövetke- j zetben dolgozzák föl a So- ! mogyban kivágott fát. Csak j néhány példát említettem, de többet is sorolhatnék. — Természetesen Somogy fejlődéséhez is nélkülözhetet­len a kormány és a miniszté- [ riumok segítsége. Erről a leg- j utóbbi képviselőcsoport ülésen Í6 szó volt. — A kormány és a minisz-í tériumok rugalmasan alkal- i mazkodtak a gazdasági hely­zethez, bátran kezdeményez- j nek és cselekednek. A többi! között ezt bizonyítják az ered­ményes tárgyalások is, melye- ; két az elmúlt hónapokban a KGST-országokkal, továbbá a [ fejlődő és tőkés államokkal | folytattak. A hatékony munka gyümölcseit remélhetően So­mogybán is élvezzük majd. Beszélgetésünk után szólalt föl Szokola Karolyné dr., a megvei tanács fonyódi tovább­képzési intézetének igazgatója. Megállapításait, javaslatait ó *>- T­V -----------­a Kubai KP I. kongresszusa Fidel Castro előadói beszéde Fidel Castro beszédét hallgatja az elnökség és a külföldi ven­dégek. A kép jobb szélén — alulról számítva — a második Kádár János, az MSZMP KB első titkára. (Telefotó: TASZSZ—MTI—KS) Bajnok Zsolt és Király Fe­renc, az MTI tudósítói jelen­tik: Hét órán át állt a mikro­fon előtt Fidel Castro, a Ku­bai Kommunista Párt KB el­ső titkára a kubai testvérpárt kongresszusának szerdai nyitó napján. Tegnap reggel — ma­gyar idő szerint délután 2 órakor — ismét ő lépett a szó­noki emelvényre, hogy foly­tassa és befejezze a központi bizottság beszámolójának is­mertetését. A referátum ter­jedelmét és időtartamát az indokolja, hogy az 50 évvel ezelőtt alakult párt kongresz- szusa rendkívüli jelentőségű feladatra vállalkozott: arra, hogy marxista—leninista elemzését adja a kubai nép több mint egy évszázados füg­getlenségi harcainak, áttekint­se e hősi küzdelem minden fontosabb állomását, továbbá arra, hogy értékelje a forra­dalom győzelme óta eltelt idő­szak eredményeit, meghatá­rozza a jelen, a jövő tenni­valóit. Fidel Castro bevezetőben foglalkozott azzal a hősi harc­cal, amelyet a kubai nép ví­vott a szabadságért és a füg­getlenségért, jellemezte a ku­bai forradalmi mozgalom fő szakaszait, összegezte a köz­társaságnak az elmúlt 17 év­ben elért eredményeit, mély­reható marxista—leninista elemzést adott azokról a fel­adatokról, amelyek a kommu­nista pártra és az egész ku­bai társadalomra hárulnak az elkövetkezendő években. A Kubai Kommunista Párt Központi Bizottságának első nagy érdeklődéssel fogadta az országgyűlés — és ez a somo­gyi képviselő szerencsés té­maválasztását is jelzi. Szoko­la Károlyné dr.-tól megkér­deztük, milyen eredményt vár a felszólalásától. — Hosszú évek óta szeret­tem volna kifejteni vélemé­nyemet a balatoni idegenfor­galomról. Tizennyolc éve Fo­nyódon élek, tapasztalataimat lényegében azóta gyűjtöm. Jó lenne, ha az eddigieknél nyil­vánvalóbban kiderülne az in­tézkedésekről: az idegenforga­lom gazdaságos. A továbbiak­ban elkerülhetetlen lesz az idegenforgalommal foglalko­zó szervek összehangoltabb munkája, a fejlesztések foko­zása, a jogi szabályozás gyors kidolgozása. Másodszor kér­tem nagyobb figyelmet az or­szággyűlésen a termálvizek hasznosításának, a következő ötéves tervben bizonyára több eredményről számolhatok majd be, S még van egy kí­vánságom: az idegenforgalom sok-sok helyi gazdája legké­sőbb a jövő év közepéig kap­jon pontos tájékoztatást, me­lyik évben, mekkora összeg, milyen célra használható föl. titkára meggyőző tények alap­ján mutatott rá a forradalom sikereinek jelentőségére. Mint hangoztatta: a forradalom felszabadította a nép alkotó erőit, visszaadta a népnek a nemzeti kincseket, megte­remtette a tömegek társadal­mi egyenjogúságát. Fidel Castro részletesen tag­lalta a kongresszus küldöttei elé terjesztett fontos pártdo- kumentumokat. Ezek a doku­mentumok tükrözik a, kubai forradalom fejlődésének kü­lönleges feltételeit. Előirá­nyozzák a szocialista építés jelenlegi szakaszán az ország előtt álló bonyolult feladatok komplex megoldását. A beszámoló mélyrehatóan elemezte a kubai külpolitika kérdéseit és a nemzetközi helyzetet. Hangoztatta, hogy a Szovjetunió és az az egész szocialista közösség milyen hatalmas szerepet töltött be a forradalmi Kuba megsegítésé­ben csakúgy, mint a vilagbé- ke megszilárdításában, a nem­zetközi erőviszonyoknak. a szocializmus javára bekövet­kezett változásában. A központi bizottság beszá­molója kifejezésre juttatta azt az eltökélt szándékot, hogy a Kubai Kommunista Párt erő­síteni fogja a testvéri szoli­daritást és a barátságot a szovjet néppel, a Szovjetunió Kommunista Pártjával, a szo­cialista országokkal. — A Kubai Kommunista Párt a jövőben is minden mó­don elősegíti majd a nemzet­közi kommunista és munkás­mozgalom egységének erősö­dését — hangsúlyozta Fidel Castro. »Sohasem felejtjük el, hogy 1 anélkül a nemzetközi szolida­ritás és támogatás nélkül, amelyet osztálytestvéreink nyújtotta^ dolgozóink elszánt harcához, és különösen az ál­talunk nagyra becsült szovjet nép támogatása nélkül, a ku­bai forradalmárok nem győz­hettek volna a hatalmas és agresszív imperializmus elleni harcban« — jelentette Fidel Castro, a Kubai Kommunista Párt Központi Bizottságának első titkára, a párt I. kong­resszusán mondott előadói be­szédében. Castro a továbbiakban rész­letesen — és szakaszok szerint — elemezte Kuba népének a gyarmatosítók, az amerikai imperializmus, a külföldi mo­nopóliumok védencei ellen, a szabadságért és az ország füg­getlenségéért folytatott hosszú és nehéz harcát. Különösen hangsúlyozta az 1917. évi oroszországi forradalom győ­zelmének jelentőségét. Kije­lentette: a Nagy Októberi Szocialista Forradalom döntő szerepet játszott Kuba sorsá­nak alakulásában. »Éppen a dicső Október esz­méinek köszönhetően 1925 au­gusztusában alakult meg Ku­bában az első marxista—leni­nista párt« — mondotta. Annak az öt évtizednek a politikai fejleményeit jelle­mezve. amelyben Kuba az Egyesült Államoktól teljes Pintér Dezső (Folytatás a 2. oldalon)

Next

/
Thumbnails
Contents