Somogyi Néplap, 1975. december (31. évfolyam, 282-305. szám)
1975-12-19 / 297. szám
! Folytatta munkáját az országgyűlés Tanácskozik a Kubai KP I. kongresszusa (Folytatás az 1. olda}rót) Lengyelországgal, Csehszlovákiával, Romániáival és Jugoszláviával kötöttünk. Első- sorban a szovjet iparral alakítottunk ki ezen a területen is nemzetközi jelentőségű együttműködést: az autóbuszok és a közúti járműveik hátsó futóm öveinek szállítására, majd később a Zstiguli- egyezmény néven ismert megállapodás keretében személy- gépkocsi alkatrész-kooperációra. E kooperáció kezdete óta 1980-ig a nagy sorozatban gyártott autóalkatrészekért majdnem 150 ezer darab személygépkocsit vásárolunk. A Szovjetunióval és az NDK-val öt évre szerződésben rögzített szállítások ezen a területen példa nélküliek: sehol nem szállítanak egyetlen megállapodás keretében ilyen nagy mennyiségű autóbuszt. Az idén már megközelítően 9000 autóbuszt küldünk a KGST-tagországokba. Az NDK-ban például nemrégiben indult útjára a 20-ezreddk magyar autóbusz. A Szovjetunióba pedig eddig több mint 30 ezer autóbuszt szállítattumk. Tíz év alatt a közúti járműiparral új, korszerű ágazat fejlődött ki hazánkban. Az érintett gyárak a technológiai j eljárások és gyártmányok magas műszaki színvonalát teremtették meg. Világviszonylatban. piacképes autóbuszokat, versenyképes részegységeket gyártunk. Egyes részegységék, például a győri hátsóhidafk iránt fokozódik a kereslet a szocialista és nem szocialista országokban egyaránt. A járműipari egyezmények magyar bázisvállalatai az Ikarus és a győrit Magyar Vagon- és Gépgyár mellett szükséges volt más gyárak korszerűsítése is: kiterjedt belföldi kooperációs gyűrű épült ki az öntödéktől a műszaki gumiáruk gyártásáig, az autóvillamossági cikkek, az üléshuzatok készítéséig. Több új egyezmény A magyar—szovjet petrolkémiai együttműködés a hazai korszerű petrolkémiai ipar alapjainak lerakását segítette elő, nagymértékben hozzájárulva tőkés műanyagimportunk csökkentéséhez. Az együttműködés keretében tíz éven át évenként 130 ezer tonna etilént és 80 ezer tonna propilént szállítunk a Szovjetunióba, ahonnan azonos értékben hatféle műanyagot vásárolunk vissza. A petrolkémiai együttműködésben ma már a Szovjetunió mellett Lengyelország, Csehszlovákia és Románia is részt vesz. A magyar—szovjet gazdasági együttműködés keretében a legutóbbi évben több új egyezmény született A megkötött és előkészített egyezmények és megállapodások között — fontosságát és perspektíváját tekintve — kiemelkedik az olaj- és földgázvezetékek műszer- és hírközlőrendszerének további közös fejlesztésére és gyártására vonatkozó szerződés. Ezek a berendezések a Szovjetunióban a több ezer kilométeres gáz- és olajvezetékek távirányítását végzik majd, és jelentősen növelik a kőolaj- és földgázszállítások üzembiztonságát. Exportstruktúránk fejlesztése szemixmtjából jelentős, hogy a következő 10—15 évre kialakultak, illetve részben még alakulóban van egy sor a mezőgazdaságot és az éLel- misizeripart érintő nagy horderejű megállapodás, elsősorban a Szovjetunióval, de más KGST-országoiklkal is. A 15 évre aláírt — számunkra több mint 100 milliárd forint exportot lehetővé tevő — zöldség-gyümölcs-egyezmény egy korábbi megállapodás meghosszabbítása és kibővítése. Lehetőség mutatkozik arra, hogy újabb egyezményeket írjunk alá, amelyek gabonaés hűsexpontunk hosszú távú és előnyös kiviteli feltételeit teremtik meg. Közös fejlesztés a KGST-országokkal Tisztelt országgyűlés! A tervegyeztetések során mód nyílt 'kapcsolataink dinamikus fejlesztésére a többä KGST-tagországgal is. Örvendetes, hogy a Szovjetunió mellett a többi szocialista országgal is egyre nő a tartós együttműködésen alapuló árucsere- forgalom. Az V. ötéves terv idején a szakosítási és kooperációs egyezmények már a kölcsönös áruszállítások 20— 30—40 százalékára terjednek ki. — Űj vonása tervünknek — hangsúlyozta dr. Szekér Gyula —, hogy a szocialista kétoldalú kapcsolatok mellett a sokoldalú integrációs együttműködést is magában foglalja. Energia- és nyersanyagellátásunk biztosítása érdekében elengedhetetlenül szükséges, hogy a bennünket érdeklő közös fejlesztésekben, szám szerint 10 nagyobb egyeztetett KGST-beruházás- ban szükségleteink és anyagi lehetőségeinkhez mérten részt vegyünk. — Ezek között — mint mondta — a legnagyobbak a kőolaj-, a földgáz-, a villamos- energia- és a eellulózeltáté- sunkat biztosító beruházások. Az együttműködés további elmélyítése érdekében a következő években a KGST-ben hosszú távú, 1990-ig szóló együttműködési komplex célprogramokat dolgozunk ki a fejlesztés legfontosabb területeire. Szekér Gyula ezután hangsúlyozta, hogy a szocialista gazdasági együttműködés új formáinak hatása nemcsak a gazdasági eredmények pozitív változásában mérhető le, hanem ezek új, mozgósító, szervező erőt jelentenek a munkában, gazdaságunkban és társadalmunkban. A továbbiakban így folytatta: — A járműipari, a számítástechnikai és a petrolkémiai beruházások határidőre elkészültek. A magyiar--szovjet petrolkémiai együttműködésben a két ország területén együttesen körülbelül 15 milliárd forint összegű beruházás összehangolását valósítottuk meg három esztendő alatt. Kézzelfogható bizonyítéka ez a szocialista gazdasági integráció életrevalóságának, annak további kiszélesítésébe vetett bizalmunkat bizonyítja; példának említem a tijbb mint tízéves magyar—szovjet és a magyar—lengyel timföld—alumínium-együttműködést. Eddig hárommillió tonna timföldet szállítottunk ki és majdnem egymillió tonna alumíniumot vásároltunk vissza. Export—import terveink Tisztelt országgyűlés! Az V. ötéves terv egyik legnagyobb jelentőségű és legnehezebb feladata a nem szocialista országokat érintő export—import terveink teljesítése — mondotta ezután dr. Szekér Gyula. — E viszonylatban importunkat 35—40, exportunkat legalább 60—65 százalékkal kell növelni, ez a feladat azért is bonyolult, mert itt nem támaszkodhatunk a szocialista országok között szokásos tervegyeztetés szilárd alapjaira. Termékeinknek csak egy része felel meg a tőkés piac követelményeinek. Tetézi gondjainkat az is, hogy tőkésexportunk néhány hagyományos termékcsoport mellett eléggé szétaprózott, és nem nyugszik tartós együttműködési alapokon. Megérett az ideje annak, hogy az eddiginél sokkal jobban súlypontokat képezzünk. Helyes volna nagyobb horderejű együttműködési egyezmények kialakítása, olyan termékek, termékcsoportok és területek kijelölése, amelyek fejlesztésével az eddiginél sokkal nagyobb lendületet adhatnánk tőkés exportunknak. A megdrágult energiahordozók, nyersanyagok és berendezések ellentételezésére — hangsúlyozta — ßokkal több árut kellene kitermelnünk többletkiadásaink fedezésére, vagy még nagyobb értékű, jobb minőségű, illetőleg új termékek tömegét kellene exportálnunk. Nyilvánvaló, hogy az utóbbiakra kell törekednünk, Jobb minőségű, jobban értékesíthető, valamint új termékek gyártásával kell a tőkés piacokon megjelennünk. Szembe kell nézni a nehézségekkel — Mindebből az a következtetés vonható le — hangsúlyozta a Minisztertanács elnökhelyettese —, hogy ma még nagyobb hangsúllyal vetődik fel belső tartalékaink feltárásának szükségessége. Ügy látjuk, hogy export feladatunk nagyobb részét a jelenleg működő üzemekből, a meglevő termelőeszközökkel és emberállománnyal, tehát a már ma meglevő termelőerőkkel kell biztosítani. Említettem, hogy nem szocialista exportunkat 1972. évi változatlan árakon 60—65 százalékkal kell növelni. Folyó árakon számolva azonban nem szocialista exportunkat több mint kétszeresére kell növelni öt év alatt. Azért említettem a folyó árakat, mert vállalatainknak az évek során majd a mindenkor esedékes / folyóáron kell idomulniuk a piac változó körülményeihez. Az élelmiszergazdaságnak kétszeresére, a köny- nyűiparnak és a vegyiparnak több mint kétszeresére, a gépiparnak csaknem háromszorosára kell növelnie tőkés exportját. Ez rendkívül nagy feladat. Éppen ezért, az eddiginél is jobban kell törekedni arra, hogy tőkés exportunk egyre növekvő hányada hosz- szabb időre megkötött, a műszaki fejlesztést és az értékesítést is felölelő kooperációs és más együttműködési szerződések ketében jöjjön létre. Sajnos, ez évi tőkés exportunk elmarad a múlt évitói. Éppen ezért a jövő évi tőkés export előirányzataink teljesítése mind a termelő, mind a külkereskedelmi vállalatok előrelátóbb és aktívabb munkáját igényli. — Szembe kell néznünk ugyanakkor azzal is — mondotta dr. Szekér Gyula —, hogy a Közös Piac országaiban egyes termékeinket diszkrimináció sújtja. Ez is nehezíti helyzetünket. Az európai biztonsági és együttműködési értekezlet záróokmánya szellemében is határozottan tovább harcolunk a szocialista országokat, köztük a hazánkat is sújtó diszkrimináció megszüntetéséért. A következő felszólaló Mag Pál Csongrád megyei képviselő, a szentesi baromfifeldolgozó vállalat igazgatója, az élelmiszeripari termeléssel foglalkozott, s ezzel kapcsolatban szólt az ország igényeinek megfelelő termékszerkezet kialakításáról. Dr. Tar Imre Szabolcs megyei képviselő, a Szabolcs- Szatmár megyei pártbizottság első titkára felszólalásában hangsúlyozta, hogy az V. ötéves tervjavaslat megalapozott, reális; célkitűzéseit a lakosság egyetértéssel fogadta. A kelet-magyarországi megye fejlődéséről szólva egyebek közt hangoztatta azt is, hogy az ország számára szükséges burgonya egyharmadát Sza- bolcs-Szatmárban szeretnék megtermelni. Az V. ötéves tervvel kapcsolatban javasolta és kérte: az országgyűlés módosítsa a törvényjavaslatban a kedvezőtlen adottságú tsz- ekkel kapcsolatos célkitűzéseket. Javaslatát indokolva rámutatott, hogy a nagyobb termelési értéket és megfelelő foglalkoztatást biztosító növényi kultúrákat kell előtérbe helyezni. — Ez — mint mondotta — együttes érdeke az országnak, az üzemeknek és a dolgozó embereknek, mert csak ezen az úton tudjuk a kedvezőtlen feltételeket fokozatosan megszüntetni. Tisztelt országgyűlés! Olyan helyzetben vagyunk, hogy a következő években — a fejlődés természetes következményeként — tovább növekszik a nemzetközi környezet hatása gazdaságunkban. Tudatában kell lennünk annak, hogy külgazdasági kapcsolataink eredményes fejlesztése nemcsak rajtunk múlik ugyan, de a mi kezünkben is van. Ügy kell alakítanunk, tö- ! kéletesítenünk gazdaságunk szerkezetét, hogy minél jobban alkalmazkodhassunk a világgazdaság változó körülményeihez. Olyan termékek kellenek tehát — a szocialista országokkal legújabban megkötött egyezményeink is ezt igazolják —, amelyek konstrukcióban és technológiában egyaránt megfelelnek a mai nemzetközi színvonalnak, amelyek egyaránt megfelelnek a belső, a szocialista és a tőkés piacra is. Nem rendezkedhetünk be arra, hogy a fejlesztésben külön válasszuk a szocialista és a tőkés piac igényeit, ehhez nincs is elégséges anyagi és szellemi kapacitásunk. A nagy tömegű, szériában gyártott, hosszú távú szocialista együttműködési egyezményekben rögzített termékeinket és elsősorban gépeinket és berendezéseinket kell tőkés exportra is alkalmassá tenni! A közepes technikai színvonalat képviselő, gyenge vagy bizonytalan minőségű áruk sem a szocialista, sem a tőkés piacokon nem kelendőek, vagy csak alacsonyabb áron lesznek eladhatók. A feldolgozó ipar szelektív fejlesztése során tehát az egyes ágazatok, illetve a vállalati profilok jövőjét aszerint kell megítélnünk, hogy milyen mértékben képesek lépést tartani az egyre szigorúbb műszaki és gazdasági követelményekkel. Hozzáteszem, hogy itt nemcsak egyes termékekről, termékcsoportokról van szó, hanem komplex termék- és szolgáltatásrendszerekről. A határozat szellemében dolgozunk — Végezetül arra szeretnék még egyszer rámutatni — mondotta —, hogy a tervja- 1, vaslat legfőbb célkitűzése népünk életszínvonalának, gazdaságunk megalapozott fejlesztésének szolgálata. A Magyar Szocialista Munkáspárt XI. kongresszusa határozatának szellemében kell még jobban dolgoznunk a fejlett szocialista társadalom építésén. A beterjesztett V. ötéves tervjavaslatot a tisztelt országgyűlésnek elfogadásra ajánlom. Gyuricza László Veszprém megyei képviselő, a Fűzfői Nitrokémiai Ipartelepek Igazgatója, a nagyobb területi egységeket átfogó tervezésről beszélt. Hangsúlyozta, hogy sokkal inkább a helyi érdekeknek, a nagyobb egységeknek és az ország érdekeinek egybehangolására kell töse- kedni. A törvényjavaslatot ő is — mint az előtte szólók — elfogadásra ajánlotta. Klaukó Mátyás Békés megyei képviselő — a Békés megyei Tanács elnöke — egyetértett azzal, hogy a gazdasági szabályozókat jobban és rugalmasabban igazítsák az élet követelményeihez. Ezzel kapcsolatban egy fogalmazásbeli módosítást is ajánlott az országgyűlés figyelmébe, majd az adminisztratív munkaerő csökkentéséről szólva célszerűnek mondotta azoknak a jogszabályoknak és rendelkezéseknek felülvizsgálatát is, amelyek a túlszabályozás miatt közvetve növelik az adminisztratív személyzetet, és bürokratikus ügyintézéshez vezetnek. Az V. ötéves tervről szóló törvényjavaslatot ő is elfogadásra ajánlotta. Ezután Szurdi István belkereskedelmi miniszter felszólalása következett. (Folytatás a 3. oldalon) (Folytatás az 1. oldalról) függőségben élt, a szónok rámutatott a forradalmi harc fokozódására és az antiimpe- rialista mozgalom növekedésére. A haza teljes szabadságáért folytatott harcban az ifjú forradalmárok, a kommunisták, Kuba minden dolgozója részt vett. »Az amerikai imperializmus — folytatta Fidel Castro — mindenáron arra törekedett, hogy megtörje a forradalmi mozgalmat. Az 1959 januári forradalom győzelme után a nemzetközi reakció széles antikommunista kampányt bontakoztatott ki arra törekedve, hogy szakadást idézzen elő a tömegek és a forradalmi szervezetek között, megfossza a kubai kormányt a nép támogatásától. Castro emlékeztetett azokra a nehézségekre, amelyeket a szabadság szigetének gazdasági blokádja okozott, emlékeztetett a CIA, az imperializmus bérenceinek bűncselekményeire, a kubai forradalom vezetői ellen előkészített tucatnyi merényletre. Beszélt az 1961 áprilisi Playa Giron-i fegyveres intervenció leveréséről, az 1962 októberében a karib-tengeri térségben kialakult robbanásveszélyes helyzetről. »Éppen a Szovjetunió határozott beavatkozása eredményeképpen küzdötték le a válságos helyzetet e térségben — hangsúlyozta Castro. — Az októberi válság — folytatta — a szocialista tábor győzelmét hozta, mert a forradalom fő politikai céljaitól való eltávolodás nélkül őrizték meg a Joékét.« A Kubai Kommunista Párt titkára fontos politika! tényezőnek nevezte a nemzetközi erőviszonyok megváltozását a szocializmus javára. * * * Egész Kubában hallatlan nagy érdeklődés és figyelem kíséri a kongresszus munkáját, Fidel Castro beszédét. Bár a sajtó a beszámoló elhangzása után közölte a teljes szöveget, az eddig elhangzottakat is milliók ismerhették meg: a televízió és 16 kubai rádióállomás egyenes adásban közvetítette — és közvetíti — a tanácskozást. Az utcákon, az üzemekben hangszórókon keresztül milliók hallgatták a párt első titkárának beszámolóját, a pálmaligetben, parkokban, tereken elhelyezett tv-készülé- kék segítségével pedig százezrek lehetnek tanúi a kongresszusi tanácsteremben zajló eseményeknek. Csütörtökön az esti órákban került sor a testvérpártok küldöttségei vezetőinek első felszólalásaim. Kádár János látogatásával kapcsolatban Havannában emlékeztetnek arra is, hogy a magyar és a kubai nép mélyülő barátsága, mind szorosabbá váló kapcsolatai jelképének is tekinthető egy időbeli egybeesés: éppen másfél évtizeddel ezelőtt, 1960. december 18-án létesített a két ország diplomáciai kapcsolatokat. Ezeket az internacionalizmus alapján kiteljesedő kapcsolatokat jól jellemzi, hogy kölcsönösekké és rendszereseteké váltak a párt- és állami vezetők személyes találkozásai, bővült az együttműködés a tudomány, a kultúra, az oktatás területén, s a két ország közötti kereskedelmi forgalom esztendőről esztendőre növekszik. Központi Bizottságának első Baráti találkozó Moszkvában R apai Gyula, hazánk moszkvai nagykövete, csütörtökön baráti találkozót rendezett abból az alkalomból, hogy a szovjet fővárosban aláírták a Magyar—Szovjet Baráti Társaság és a Szovjet —Magyar Baráti Társaság Belejezödött az ENSZ-közgyíilés XXX. ülésszaka 1976—1977. évi együttműködé- " si tervét. A szívélyes, baráti légkörben lezajlott találkozón ott volt az MSZBT delegációja, amely az együttműködési terv aláírására és az SZMBT negyedik országos konferenciájára érkezett Moszkvába. A delegációt Magy Mária, a Magyar—Szovjet Baráti Társaság főtitkára vezeti. Szovjet részről jelen volt Pjotr Fedoszejev akadémikus, a Szovjet—Magyar Baráti Társaság központi vezetőségének elnöke, valamint a központi vezetőség tagjai. (MTI) Az ENSZ-közgyűlés 30. ülésszaka szerdán a késő esti óraikban befejezte munkáját. A háromhónapos ülésszak alatt a közgyűlés hatalmas munkát végzett. A volt portugál gyarmatok — Mozam- bik, Sao Tómé és Principe, s a Zöldfoki-szigetek, valamint Pápua-Űj-Guinea, a Comore- szigetek és Suriname felvételével 144-re emelkedett a világszervezet tagjainak száma. Az ülésszak napirendje 126 pontot tartalmazott, s kiterjedt az emberi tevékenység és a nemzetközi kapcsolatok valamennyi területére. Több megvitatott kérdésben igen jelentős határozatok szülét- • tek; megvalósításuk a békét és a nemzetközi biztonságot, a politikai enyhülés kiterjesztését és katonai enyhüléssel való kiegészítését fogja szolgálni. A közgyűlés határozatot hozott a nemzetközi biztonság megszilárdításáról, arról, hogy a vegyi fegyverfajtákat vonják ki a fegyvertáraikból. Támogatta a közgyűlés azt a szovjet javaslatot, amely a nukleáris fegyverkísérletek teljes és maradéktalan betiltásáról szóló konvencióra vonatkozott. A közgyűlés további határozatai támogatják a Palesztinái probléma és a közel- keleti konfliktus igazságos rendezését, a tartós béke megteremtését a Közel-Keleten. Az ENSZ-közgyűlés következő ülésszakát 1976 szeptemberében hívják össze; Hamilton Shirley Amerasinghe ceyloni fődelegátus lesz a 31. ülésszak elnöke. Lynetle Fromme életfogytiglanit kapott Életfogytiglan! börtönbüntetésre ítélte a sacramentői körzeti bíróság Lynette From- mét, aki szeptember 5-én merényletet kísérelt meg Gerald Ford elnök ellen. Képünk a tárgyalóteremben készült. (Teleíotó; AP—MTI—KS) Együttes érdeke az országnak, az üzemeknek és a dolgozóknak
