Somogyi Néplap, 1975. december (31. évfolyam, 282-305. szám)

1975-12-03 / 283. szám

I Iskolai pinceklubot avattak Kaposváron Közélet, művelődés, szórakozás A kaposvári Táncsics Mihály Gimnázium épülete a városképhez tartozik. Aki rit­kán fordul meg a somogyi megyeszékhelyen és vasúton érkezik, az iskola jellegzetes homlokzatát keresi, hogy el­igazodjon. A gimnázium és szakközépiskola kívülről meg­fiatalodott, frissen festették. Tegnaptól kívülről felfedez­hetetlenül gazdagodott az in­tézet: fölavatták <a Táncsics pinceklubot. Sokan úgy emlékeznek, hogy a múlt év végi ifjúsági parlamenten hangzott el ja­vaslatként: — Építsünk pin­ceklubot ! A jegyzőkönyv tanúsága szerint valóban szó volt ró­la, idézhetjük is Balogh Jó­zsef diák felszólalását: — Az ötvenezer forint kevés lesz az ifjúsági klub építéséhez, ezért osztályunk nevében társadal­mi munkát ajánlok föl. Takács Gyöngyi: — Fel­vesszük a kapcsolatot a So­mogy megyei Állami Építő­ipari Vállalattal... Hogy kitől származik a pinceklub ^ötlete, senki sem tudja. Talán, mert mindenki nagyon akarta, és senki sem mondott nemet, amikor segí­teni kellett. És ez a vágy, kívánság már több gimnazis­tanemzedékben is buzogott, míg 1974-ben az ifjúsági par­lament úgy döntött: lesz pin­ceklub. Varga Sándor igazgató ettől kezdve pergeti le áz esemé­nyeket: — Helyünk volt rá, hogy teljesítsük a tanulók kívánsá­gát, Ott volt az A épület pin­céje, a gimnázium és szak- középiskola lomtára, szenes­pincéje. Ezt. kellett rendbe tenni. Takács Lajos tervei alapján végezték az átalakí­tást. Egy osztály fölajánlott társadalmi munkája — ahogy Balogh Józseftől hallottuk a parlamenten — kevés lett volna. Minden osztálynak dol­goznia kellett. És szükségünk volt mások segítségére is. A Somogy megyei Állami Épí­tőipari Vállalat Önzetlen tá­mogatása mintegy háromszáz- ezer forintot tett ki. Az »Egy üzem — egy iskola« akció keretében sokat segített a Fi­nommechanikai Vállalat bu­dapesti gyáregysége is. A test­vérintézmények közül az 503- as és az 512-es ipari szak­munkásképző intézet társa­dalmi munkája is hozzájá­rult klubunk kialakításához. A megyei KISZ-bizottságtól száztízezer forintot kaptunk, ebből tellett a klub berende­zésére is. — Milyen szerepe lesz a klubnak az iskolában? Erre a kérdésünkre Kluj- ber László tanár felelt. — öt klub működik az is­kólánkban, irodalmi színpa­dunk tevékenysége ismeretes, két közművelődési szakkör dolgozik. A hétszáznegyven- három tanulóból négyszáztí­zen klubtagok. A Táncsics pinceklub lesz a mi művelő­dési házunk, otthonunk, ahol akár egyidőben több foglalko­zást is tarthatunk. Az A épület további átala­kítását is tervbe vették. Ifjú­sági könyvtár lesz itt és kiál­lítóterem. Hozzátehetjük, mindaz, amit a fiatalok kér­tek, igényeltek. — Gyerekek, tudjátok mi kellene még? Egy szamo­vár ... — Ezt lenn a pince­klubban hallottam. Itt talál­koztam azokkal a diákokkal, akik évek óta vártak erre a napra, erre a klubra. Vass Kornélia II. c) osztá­lyos tanuló: — Ebben az épületben, fenn tartották az orosz órákat, s amikor csak tehettük, leszök­tünk megnézni, hogyan épül a klubunk. Az általános és a színházbarát klubba iratkoz­tam be. Szeretnék sokat be­szélgetni a közéletről, a szín­házról. A tegnapi klubavatón népes vendégsereg vett részt, a fiatalság 'alkotása vonzotta őket. Weísz Zoltán, a megyei tanács ifjúsági titkára mon­dott avatóbeszédet. Horányi Barna Középkori arany kincsek Esztergomban Vendégegyütteseket várnak Amatőrök színháza az ifjúsági házban A téli hónapokban megva­lósul Kaposváron a régi igény: állandó fórumra találnak a megyeszékhelyen, az amatőr színjátszók és versmondók. Az ifjúsági és úttörő művelő­dési központban rendezik meg december 19-én és 20-án a 6 imnusz a bájtétól színjátszó. i versmondó versenyt azok részvételével, akik a tavaszi Shűvészeti szemlén eredmé­nyesen szerepeltek. 19-én, szombaton délután 35 vers­mondó három-három verset mond. 20-án- a kaposvári Fo­nómunkás Kisszínpad, a* nagy­berki Fórum színpad, a nagy­atádi áfész színpada, a len­gyeltóti, a balatonboglári, a kaposmérői irodalmi színpad, a barcsi Ifjúmunkás Kisszín- pg,d. lép _ a_^ zsűri elé, melynek elnöke Máié Lajos, a Népmű­velési Intézet főmunkatársi Új könyvek A Kossuth Könyvkiadó gon­dozásában a magyar—cseh­szlovák közös könyvkiadás keretében látott napvilágot Borsi Emil: Az európai népi demokratikus forradalmak cí- .mű kötete, amely jó összefog­lalást ad*az európai népi de­mokráciák létrejöttéről, sajá­tos fejlődési körülményeiről. A kiadó , a Magyar—Szovjet Baráti Társasággal, valamint a Táncsics Kiadóval közösen jelentette meg az Emberek a világűrben című kötetet. Az űrhajózás krónikája, amelyet sok érdekes kép, illusztráció is kísér, Galambos Tibor munkája. A Gondolat Könyvkiadó a zsebkönyvsorozatban kiadta A tenger meghódítása című, sok képpel illusztrált kötetet, Hans-Jürgen Brosin tollából. Harmadik, átdolgozott és bő­vített kiadósban látott napvi­lágot J. I. Perelman Szóra­koztató algebrája. A filozófia fejlődéstörvényei Sándor Pál munkája. Ismét megjelent az első kiadásában nagy sikert aratott képes Leonardo éled» rajz, Richard Friedenthal könyve. , A Corvina Könyvkiadó megjelentette a sok színes és fekete-fehér illusztrációval kísért Rodcsenko albumot, German Karginov tollából. Karátson Gábor könyve, A festés mestersége, a Műhely­titkok sorozatban látott nap­világot. Javított kiadásban ke­rül az érdeklődők kezébe H. Takács Marianna sok színes illusztrációval kísért tanul­mánykötete, A manierizmus mesterei, amely a magyaror­szági gyűjteményekben talál­ható remekműveket mutatja be. A - művészet kiskönyvtára jubiláns, 100. kötete Szinyei Merse Pál munkásságát is­merteti, Kampis Antal tollá­ból. Második kiadásban került a könyvesboltokba Németh Lajos pompás Csontváry-al- buma. Az Európai Könyvkiadó új.­donságai között találjuk La- dislav Fuks két regényét (egy kötetben), címük: Utazás az Ígéret Földjére és Hang a sö­tétből. Rendkívül érdekes és hiteles könyv a francia Jacques de Launay munkája, A fasizmus végnapjai Euró­pában. A Móra Ferenc Ifjúsági Könyvkiadó gazdag termésé­ből említsük meg a Képes tör­ténelem sorozatban második kiadásban napvilágot látott színvonalas és gazdagon il­lusztrált kötetet a nagy fran­cia forradalomról, Fekete Sándor tollából. Zelk Zoltán meséit, verseit tartalmazza — Kass János illusztrációival — a ívlese a kiscsikóról és sok más barátunkról. Átdolgozott kiadásban kerül a gyerme­kek kezébe Varga Katalin meséinek, verseinek kötete, a Gőgös Gúnár Gedeon. lesz. A legjobb teljesítményt nyújtó együttesek vasárnap este az eredményes versmon­dókkal közös bemutató mű­sort tartanak. A Himnusz a békéről verseny nemcsak a szereplésre, hanem a minősí­tésre is alkalmat ad. A to­vábbi minősítésekre Somogy­bán februárban kerül sor. Megyén kívüli — országos hírű — amatőr együtteseket is vár a kaposvári ifjúsági ház. Még e hónapban a zala­egerszegi Reflex színpad, ja­nuárban a pécsi Amatőr szín­ház, februárban a Gyógypeda­gógiai Tanárképző Főiskola és a Vendéglátóipari Főiskola közös Faktor színpada, már­ciusban az ajkai Munkásszín­pad lép fel. Áprilisban előre­láthatólag a győri Arrabona amatőr színpad szerepel, má­jusban pedig a tatabányai Bá­nyász. színpad és a kaposvári Fonómunkás Kisszínpad közös estjére kerül sor. Ezen az es­ten ünnepli egyébként a Fo­nómunkás fennállásának 15 éves jubileumát is. Az ifjúsági házban elmond­ták, hogy az esteket kétórás műsor és az azt követő beszél­getés, ismerkedés teszi majd emlékezetessé. A jövő év második fejében ismét fórumot kapnak a ta­vaszi művészeti' szemléken eredményesen szereplő somo­gyi amatőr versmondók és színjátszók. Ezekre a rendez­vényekre a kaposvári ifjúsági és úttörő művelődési központ bérleteket is bocsát ki. A mohácsi csatavesztés közelgő négy­százötvenedik évforduló j án megélénkült az érdeklődés — nemcsak tudo­mányos kö­rökben — a középkori ma­gyar állam iránt. A fél évezredig fenn­állott önálló magyar király­ság állami, tár­sadalmi és val­lási életének a különböző írott forráso­kon, régészeti- építészeti em­lékein kívül reprezentatív tárgyai talál­hatók ma Esz­tergomban, a főszékesegy­házi kincstár­ban. A középkor­ban és a ké­sőbbi századokban kincstárnak hívták azokat a helyiségeket, melyekben az egyházi szer­tartásokhoz, állami ceremó­niákhoz (például koronázás) való kegytárgyakat, »fölszere­léseket« tartották. Évszázado­kon keresztül halmozódtak itt a szebbnél szebb műtárgyak, finom . szövetneműk, arany és ezüst ötvösmunkák, csiszolt kristályok. Mivel ezek értéke igen nagy volt, a kincstár őre, az esztergomi káptalan nem mindig tudott ellenállni az erőszakos pusztításoknak, s a kincstárt dézsmáló győztes se­regek dúlásának. A XIV. szá­zadi, trónviszályok idején Kő­szegi Iván és a cseh Vencel 1304-ben, a hírhedt kiskirály, Csák Máté 1312-ben az Árpád­kor szerzeményeit jórészt el­rabolta. Az Anjou-kor kin­cseitől pedig , Stibor vajda fosztotta meg a székesegyhá­zat. rály kálváriája, az ötvösmű­vészet egyik legkiválóbb re­meke. Anyaga színarany, s drágakövek, gyémántok, zafí­rok, rubintok, gyöngyök, s egész alakokat borító finom szoborzománc díszítik. A mű­tárgy két részből áll. A góti­kus felső rész párizsi, az alsó János a csodás remekművet Bakócz Tamás esztergomi ér­seknek előbb zálogul adta, majd örök tulajdonul engedte át. A világon ma már nagyon kevés van az Esztergomban (láíható három bölényszarv kupából. A szarvak ezüst fog­lalatban, aranyozott lábakon állnak. Eredetileg asztali dísz­ként szolgáltak, később a szen­telt olajok tartói lettek. A két nagyobb Zsigmond címerét viseli. Ezeket 1408-ban Jun- gungen Ulrik, a német lovag­rend nagymestere ajándékozta Zsigmondnak. Ugyancsak Esztergomban ta­lálható a legszebb magyar gót kehely, Suki Benedek kelyhe. A kicsi — mindössze 27 cm magas — kehely aranyozott ezüstből készült. Gazdag fo­lyamként lepi el a kehely tör­zsét a díszítés. Figurális, sod- rónyzománcos, medaillonos dí­szítések váltakoznak gót be­tűs feliratokkal. Talpa hatfca- réjos, sarkaiban hat-hat sza- márhátíves kápolnáoska —jel­legzetes gót forma — látható. S az egész felületet sodrony- zománc borítja: kék és zöld alapon fehér rozetták. Ezek a kincsek régi-régi időik tanúi. Valamikor szoro­san hozzátartoztak a magyar királyok hatalmához, jelkép- rendszerük a királyi hatalom f Amikor a törökök Mohács­nál győztek, s Buda felé nyo­multak, a káptalan Drégelybe, Nagyszombatba, Pozsonyba, Olmützbe, Grazba és néhány kisebb magyarországi várba menekítette a kincseket. Köz­ben a királlyá választott Zá- polyai a kincsek egy részét igénybe vette, II. Mátyás pe­dig Hunyadi Mátyás világhí­res, szép kálváriáját Bécsbe vitte lerajzoltatni. Csak nagy nehezen 'kapták vissza onnan. A kincstárat dézsmálták vi­lágiak és egyházi személyek egyaránt. 1683-ban Pecken- schlanger prímás és Kollonich Lipót érsek a kincs tekinté­lyes részéből fedezte Becs tö­rök elleni védelmének a költ­ségeit, de a hadikincstár is rendszeresen be-beolvasztott néhány pótolhatatlan ötvösre­meket. Ezek után szinte hihetetlen, hogy mégis megmaradt né­hány örökbecsű darab a kö­zépkori aranykincsekből. Ezek jelentős részét a magyar ki­rályok koronázási ünnepségein használták, s az ura Lkod ás szimbólumai voltak. Köztük ■talán a legszebb Mátyás ki­pedig föltehetően lombardiai mesterektől származik. Ki­emelkedően szép a felsőn a háromszögletű gót kápolna és rajta a gót kálvária. Corvin i mindenek fölött álló voltát fe­jezte ki. Ma ritka és páratla­nul értékes múzeumi látniva­lók. Csupor Tibor Tersánszky /. lenő A havasi selyemfiú De a vénasszony egyszerre csak elfordult, és két szemé­ből két nagy könnycsepp csor­dult alá kemény arcán. _ Le­törölte őket buj.kája ujjával, és nem szólt többet. Ilyen nedvet sem látott még emberfia abból a két öreg szemből, hacsak a zimankó nem facsarta ki belőlük. A pakulár is félrenézett, és hallgatott. Ebben maradt. Ebben maradt. Csúfságban, gyötrelmekben és vigaszta­lanságban a vén Krizsánné késő, nagy szenvedélye fiatal szolgája iránt. Nem volt vállalkozása éle­tében a vén Krizsánnénak, amit sikerre ne vitt voína akaratával, ravaszságával. De ez ebben maradt. A botrány, a szóbeszédek elcsitultak aztán, hogy a pa­kulár nemsoká eltűnt a falu­ból. Arról sepitéltek még egy darabig, hogy nemsoká erre a vén Krizsánné megint oda­volt a napokban a bércen túl a csodatevő Máriához. Sepi- télték, hogy kiházasította fiát vagy babáját, és rétet, házat vett neki falujában, és titkon találkoznak néha. Egyik mendemonda így, a másik úgy. Különben maradt minden a régiben'. A vénasszony megtartatta igáit, visszavette öreg kocsi­sát, s a pakulár helyett nem fogadott más cselédet. Megint maga hajtotta csikóit, csak terhelni vitte magával a ko­csis suhanc fiát. És megint ott lehetett látni Krizsármét mindig a többi szekeressel, pipával a szájában, a kocs­mában egy pohár pálinka mellett. Még az öregség sem bab­rált ki ezzel a marcona, ra­vasz vénasszonnyal. Ügy for­dult le egyszer az országúton szekere ülésdeszkájáról. Szív- szélhűdés érte. A fiai még a halotti toron befakasztották egymás fejét baltával az örökség miatt. És a fényképész Krizsán öcsi­ké kodákját megint eltörték hátán lemezestül, melyen a díszes gyászvendégkoszorú negatívja volt megrögzítve az utódoknak. Na, a Krizsán-utódok azért élnek, és viszálykodnak tnind maiglan a faluban, s ha sú­lyos testi sértéssel vádolt ke­rül a közeli város járásibí­róságához. az írnok a nacio- nálé fölvételénél csak a ke­resztnevet kérdezni, a veze­téknevet előre beírja, hogy ■— Krizsán. VÉGE Őskor a Hilton alatt Budapesten, a Várban épül az ország egyik legkorszerűbb szállodája: a Hilton. Amilyen ultramodern lesz ez a hotel, olyan ősi az az anyag, melyet a szálloda ala- , pozásakor a felszínre hoztak. Archeobotanikus vizsgálta a fúrásmintákat, s igen érdekes eredményre jutott. A Vár­hegy harmadkori, meglehető­sen puha márgából áll. Ezt az anyagot más területeken »megette« az idő, ám Budán a jégkorban keletkezett mész­kősapka megvédte a pusztu­lástól. A százezer éveken át lerakodott rétegek az egykori élővilágról tájékoztatnak. A kőbe zárt ősvilág feltá­rásakor tűlevelűek, lombos í fák, fűfélék, algák és moha­fajták, férgek és ízeltlábúak megkövesedett lenyomatai ke­rültek napvilágra. A marad­ványok 30 százaléka növényi eredetű, a többi az állatvilág »üzenete«. Az anyag rendezésekor az éghajlati változásokra is kö­vetkeztetni tudtad?. Hidegebb, melegebb, szárazabb és csapa­dékosabb klíma váltotta egy­mást, s ennek megfelelően alakult az élővilág összeté­tele is. Érdekes bizonyíték szolgált a hajdani források vízhőmér­sékletének meghatározására: olyan csigafajták kerültek elő, amelyek csak bizonyos hőmér­sékletű vízben voltak életké­pesek. így a budai Várhegyen az őskorban működött forrá­sok vize 26—25 fok között vblt. Bélyegmúzeum nyílt Győrben Kedden megnyitották Győ­rött az ország első vidéki bé­lyegmúzeumát. Gazdag anya­ga a XVIII. század közepétől mutatja be a bélyegkészítés történetét és áttekintést ad a bélyegkutatások legújabb eredményeiről. Hélyi érdekes­sége a Győr-Sopron megyében 1938-tól napjainkig végzett i alkalmi bélyegzések bemuta­tása. Közismert, az egész vi­lágon Magyarországon készült először — a Tanácsköztársa­ság idején — Marx és Engels portrét ábrázoló bélyeg. Ezek ugyancsak ott vannak a ki­állítás különlegességei között. Somogyi Néplap

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents