Somogyi Néplap, 1975. november (31. évfolyam, 257-281. szám)

1975-11-15 / 268. szám

/

Megvalósultak a javaslatok

A beszámoló

sekre készülnek minden párt- szervezetben. Az egy év munkájáról szóló tömör számadások azt is elemzik majd, hogy mi valósult meg a párttagok javaslataiból, melyeket a vezetőségválasztás időszakában tettek.

A Kaposvári Ruhagyár nagy figyelemmel kíséri a kommunisták véleményének hasznosítását, elősegíti, hogy a kezdeményezések szabad utat kapjanak. A gyár párt-vég- rehajtóbizottsága a taggyűléseken elhangzott kritikai észrevételeket összegezte, s intézkedési térvet készített a javaslatok megvalósítására.

Farkas Imre, a ruhagyár pártbizottságának titkára elmondta, hogy most négy alap- szervezet tevékenykedik az üzemben, a választás idején azonban, még öt volt. Az átszervezést az indokolta, hogy közben megszűnt a gyár Május 1. utcai teljepe. Az ottani alapszervezet tagjai átkerültek a 3-as pártszervezetbe, s most ott tevékenykednek. Az alapszervezetek is nagy gondot fordítanak arra, hogy a kommunisták hasznosítható észrevételei nyomán változtassanak a módszereken. Az egész gyár párt-, társadalmi, gazdasági életére kiható javaslatok megvalósítását a végrehajtó bizottság kíséri figyelemmel.

— Most értékeltük a munkát. A végrehajtó bizottság úgy értékelte, hogy az intézkedési tervben foglalatok nagy része megvalósult, a másik része pedig megvalósulóban van.

Ez már most garancia arra, hogy a beszámoló taggyűléseken még többen mondják el véleményüket, bírálatukat, a javaslatukat, hiszen ezzel az egész gyár javát szolgálják.

Milyen javulást hozott az

megalakultak

faggyúié- [ egy évvel ezelőtt elmondott [ hangzott el. A változás már [számtalan vélemény? Csak j mo6t lemérhető, két alap6zer- néhány megvalósulását idéz- vezetben zük fel az eddigiek alátámasz- | KISZ-csoportok, fására. A négy év alatt mindössze kétszer fordult elő, hogy a párttaggyűlést a határozatképesség hiánya miatt el kellett halasztani, mégis megszívlelte a pártbizottság

a

javult a KISZ és a szakszervezet együttműködése. A párt-végrehajtóbizottság önálló témaként tárgyalta a 3-as nappalos KISZ-szervezet munkáját, mert ott még nem elég a válazt a javaslatot, hogy min- j tozás. Minden KISZ-szervezet den taggyűlés előtt tartsanak elé azt a feladatot állította.

pártcso%>ort-értekezletet, s ott 1 mérjék föl, ki lesz ott a taghogy növelje a tagok létszámát, erre ugyanis megvan á

gyűlésen, s ki nem. Azóta j lehetőség mindenütt.

nem maradt el taggyűlés, s a pártcsoportok is rendszeresen megtartják az ülésüket. A 3- aS alapszervezet például átszervezte a pártcsoportokat, s ez a taggyűlésen való megjelenésre, az ottani aktivitásra kásgyűlés" a is kihatott.

A pártépítési munkabizottság nagyobb figyelemmel kíséri, milyen a tagfelvételi munka az alapszervezetekben. A tagok véleménye alapján a KISZ pártajánló tevékenységét is elősegítik.

A ruhagyár kadarkúti, nagybajomi telepén még nincs, pártszervezet. A kommunisták fontosnak tartották a megalakítását a telepek politikai, gazdasági munkája szempontjából is.

— Kadarkúton már a jövő év elejére meglesz a föltétele a pártszervezet megalakulásának. A másik községben majd valamikor 1976-ban várható, elsősorban a KlSZ-alapszerve- zet jó munkája készíti elő ezt. Mindkét helyen indokolt az önálló alapszervezet tevékenysége — mondt Farkas Imre.

A Kossuth Könyvkiadó műveinek terjesztése sokat javult az utóbbi időben. Ez szintén a párttagok bírálatának köszönhető. Sok szó esett a KISZ munkájáról a párttaggyűléseken, s a javaslatok egy része a színvonal emelése végett

Különösen sokat foglalkozott a gyár pártbizottsága az üzemi demokrácia helyzetével. Elkészült a vállalati szabályozás. Ez tíz fórumot határoz meg — közöttük van a mun- rétegtanácskozás is —, s pontosan rögzíti, melyik fórum miben dönthet.

— Ez természetesen csak a keret, a kommunisták, a párt- bizottság feladata, hogy felkészítsék a dolgozókat ezek kihasználására, a fórumokat pedig tartalommal töltsék meg. Az egyik javaslat azt szorgalmazta, hogy hívjuk össze a szocialista brigádok vezetőit. Még ebben a hónapban összeül ez a fórum; elsősorban a kulturális vállalásokat vitatja meg, és ismerkedik az V. ötéves tervi feladatokkal.

A javaslatok sorsa tehát megnyugtató. Az igazsághoz tartozik azonban, hogy egyik-másik megvalósulása lassúbb. A párt-végrehajtóbizottság is kifogásolta például, hogy a munkabizottságok — egy kicsit lebecsülve a jelentőségét — későn kezdtek a gazdaságpolitikai agitáció színvonalának emeléséhez. Pedig azok, akik ezt szorgalmazták, nem véletlenül ajánlották mindenki figyelmébe az eredményesebb agitációt.

Lajos Géza

Pályaválasztás papíron

A tanulói személyiség megismerésének fázisa valószínűleg az a fölmérés, melyet az. iskolában készítettek arról: milyen pályára készülnek a gyerekek. De kísérlet alapja is lehet. Hiszen roppant ér- 1 dekas összevetni, hogy a kis másodikos mennyivel diktál »vadabbakat« a nyolcadikos - nál. Az előbbi ugyanis félig- meddig még »mesevilágban« él, az utóbbi viszont elég jól ismeri a valóságot, a reális lehetőségeket.

Legalábbis így gondolja a tapasztalatlan ember. De amikor a kezébe kerül az apró másodikos általános iskolásokat »faggató« kérdőív, akkor azt érzékeli: bonyolultabb dolog ez, Mert igaz ugyan, hogy van olyan gyerek, aki mindenáron űrhajós akar lenni — úszni sem tud, testi felépítésben is elmarad a társaktól —, de az általános tapasztalat azt mutatja, hogy a mai alsó tagozatosokban több a realitásra való hajlam, mint valaha bennünk volt. A környező világ jobban a tudatukba épült S ebben nyilván nagy szerepet játszik az iskolai nevelő—oktató tevékenység, s a szülői felelősségérzet is.

Huszonhét gyerek. Osztály- közösségként egyetlen, jellemezhető csoport. Egyénenként személyiségek, önálló »gondolkodók«. Hogyan látnak bennünket? Ez is kiolvasható a fölmérésből. Meg az is: milyen családi mikroklímában élnek?

Huszonegy közülük munkásszülők gyermeke, hat értelmiségié. Az előbbiekről essék mos több szó. Milyen foglalkozásokat jelöltek meg maguknak, mint életcélt? Két gyerek orvos akaF lenni. Egy színésznő. (»Szereplőnek«

mondja a színészt.) Egy kislány bohócot írt, teljes komolysággal. Egy fiú mérnöki pályára szánja magát. Ketten csak annyit írtak — mily jellemző! — »focista«.

A többi a fizikai munkái választaná ha ez a döntés

most, másodikos korában véglegesnek lenne tekinthető. Cukorgyári munkát, gépkocsivezetést, fodrászatot, műszerész- séget, vendéglátóipari tevékenységet, gépészetet stb.

Megszámoltam: a huszonegy gyerek közül kilenc jelölte meg azt a foglalkozást, melyet jelenleg legalább az egyik szülője végez. Vagy annak magasabb rendű variánsát, S ez a napnál is világosabban szól amellett, hogy sok gyerek már ebben a korban ismeri apja, anyja munkáját, s a családban becsülete van a fizikai tevékenységnek. Utal a választás arra is, hogy a családon belül a szülőknek tekintélye van a gyermekek előtt.

Egy érdekesség: a kisebb

realitásérzéket mutatók általában a gyengébb tanulók közöl kerülnek ki. (A »focista« pályát jelölők például.) S jellemző az is, hogy akik nem a szüleik pályáját választanák,

az apa

azok nagy része is vagy az anya munkahelyén ismerkedtek meg a vonzó pályával, (PL a gépkocsivezetői vagy a vendéglátóipari tevékenységet megjelölő gyere- J kék.)

Értelmiségi pályára általában azok készülnek, akiknek szülei a munkahelyükön teljesítményükkel, felkészültségükkel tűnnek ki. De ez is érdekes! Az értelmiségi szülők gyermekei közül senki sem választotta apja vagy anyja foglalkozását. Ebben valószínűleg szerepet játszik az, hogy az ilyen korú gyerekek a manuális tevékenységet, a kézzelfogható teljesítményt értékelik igazából.

Természetes, hogy nyolcadik osztályig még »nagyot fordúl a kerék«, s változnak majd az elképzelések, a tapasztalatok, a lehetőségek alapján. De a fölmérés akkor sem volt haszontalan. A pedagógus és a szülő egyaránt hasznosíthatja.

L. L.

Asszony az öntődéből

Sárga láng csap fel az olvasztóból : a

csapoláskor ,

félre

kell fórdúlni,

mért

nem

bírja a

szem

az erős

fényt.

Férfiak

öntik

formába a

szikrázó,

folyékony vasat. Daru indul a magasban.

Férfiak mindenütt ... Körülbelül hetvenen dolgoznak a Kaposvári Villamos- sági Gyár vasöntödéjében.

Kilencven ember kellene, de a 'nehéz munka miatt kevesen jönnek ide. Az öntödéből nyílik a

magkészítő- műhely. Itt dolgozik két

fejkendős, óriás azbesztkesztyűt viselő asszony. De akit keresek, Kertész Károlynét nem találom. Csak az utódját, Dávid Jó- zsefnét.

— Május óta mellette tanultam a szakmát. Az utolsó munkanapja augusztus 8-a volt. Nyugdíjba ment.

— Ha rajtam állt volna, nem engedem el, úgy értette a dolgát — szól közbe Var- gek János művezető. — De hát több mint huszonnégy évet töltött el ezzel a nehéz munkával. Szívta a gázt, s a leg kényesebb feladatokat is bátran rábízhattuk.

A Munka Érdemrend ezüst fokozatát kapta, ö az. aki igazán megérdemelte — mondják itt az emberek.

A sárgás-rozsdás gyantás homokdob szomszédságában két, de ha a szükség úgy hozta, négy sütŐ6zekrényt kezelt Kertész Károlyné. Tízkilós súlyokat emelgetett, naponta háromnegyed hattól kettőig. Olyan levegőjű helyiségben, ahonnan az idegenek orrukat húzva, hanyatt- homlok szoktak *■ menekülni.

Elektromos alkatrészek, szakaszolók aljzatai, sapkái, szigetelő aljzatok és -sapkák készülnek az itt gyártott magok segítségével. Nemcsak gyáron belüli felhasználásra, hanem más cégek megrendelésére is.

Otthon, kardvirághagymák között találom a könnyen kacagó asszonyt. Nem kelti nyugdíjas ember látszatát. Munkaköre után korengedmény jár. Ö most ötvenéves, de ennél is kevesebbnek látszik. Pedig több mint 24 évig férfinak való munkát végzett.

— A bátyám öntő volt, ő vitt magával az újpesti öntödébe — emlékezik a kezdetre. — Ez 1949-ben volt. Akkor már a fiam és a lányom is megszületett. A férjem kevés keresetű vasutas volt. Azután katona lett; Kaposvárra helyezték, így kerültem ide 1953- ban. Akkoriban tizennyolc nő dolgozott itt. Közülük én maradtam egyedül. Amikor beléptem, már kíváncsian vártak. Tudták, hogy Pesten is dolgoztam. Meg aztán mondogatták: »No, századosné ... Micsoda kényes lehet, biztosan fölvág majd ...« A mi, nehéz

munkát végző közösségünk olyan, hogy vagy nagyon megszeret valakit, vagy kiveti azt, ' aki nem tud bizonyítani. Én nem féltem. Akármilyen kényes munka volt, rám bízták. A szakmunkások nagyon szerették, ha én dolgoztam nekik. Ha rossz mag került a kezükbe, mindig mondták: no, ezt nem a Kertészné csinálta. A speciális magbelövő gépet csak én mertem használni meg egy fiatalember, a többiek mind elhúzódtak tőle.

Beszélgetés közben kézimunka került elő.

— Most már erre is jut

időm. Igaz, régebben is csináltam, de néha bizony zsibbadt a kezem a megerőltetéstől. Ha ismét huszonnégy éves lennék, már nem mernék újból beállni magkészítőnek. Hiába esik jól most, hogy mindenki csodálkozik: huszonkét évet ugyanabban az üzemben, s több mint huszonnégyet ebben a nehéz szakmában »lehúztam«. Ebben az új műhelyépületben csak tizennégy évig dolgoztam. Az elődjének bulldózer se kellett, magától összeomlott. Ott aztán kellett emelgetni! A helyén ma 6zép, világos forgácsoló- és festőműhely áll.

Kertész Károlyné a pártvezetőség gazdasági felelőse volt.

— Emiatt igencsak a saját bőrömön éreztem a munkaerő-vándorlás gondjait. A sok kir meg belépő ...

Az üzemtől már elbúcsúzott. Azóta három hónap telt el. Nyugdíjat viszont egy fillért sem kapott. Az újpesti vasöntödében töltött két és fél évét a munkakönyvi bejegyzés ellenére sem akarják elfogadni. Még akkor is igazolásokat, papírokat kérnek, amikor három tanút állít.

Gombos Jolán

Kaposvár parkjai, parkerdői

PARKOKRÓL, erdőkről be- [ gok, fák. a zöld gyep, a várost szélni valamikor kertészek, er- körülölelő erdők gyűrűje ki- dészek, pihenő nyugdíjasok tűnő biológiai szűrőül szolgáldolga volt Ma már az építészek, városrendezési szakemberek beszélgetéseiben is sok szó esik róluk. A parkok és parkerdők — belterületi és külterületi zöldövezetek — fejlesztése fontos városrendezési kérdéssé vált. Ezért is tűzte napirendre az Építőipari Tudományos Egyesület városrendezési szakosztálya és az egyesület kaposvári regionális csoportja a somogyi műszaki hónap rendezvényeinek sorában Kaposvár zöld- és üdülőterületeinek helyzetét, gondjait.

A városban ma már napközben 90—96 ezer ember él, dolgozik, vásárol, s intézi hivatalos ügyeit. Szívja a város levegőjét. Csaknem százezer embernek nem közömbös tehát, hogy milyen ez a levegő. A megfelelő parkosítás, a viráA munkahely törvénye

A jelenleg érvényben lévő kollektív szerződések december 31-én hatályukat vesztik Újakat kell kötni, s e munkában nagy szerep vár a vállalati szakszervezeti bizottságokra és a megyei bizottságokra. A Munkaügyi Közlöny 9. számában megjelentek a munkaügyi miniszter és a Szakszervezetek Országos Tanácsának irányelvei a kollektív szerződések megkötéséről. Ez ütemterv elkészítését írja elő. Az ÉDOSZ megyei bizottságához tartozó vállalatok már elkészítették a tervet. Ebben minden részfeladatnak felelőse van. Megalakították a munkabizottságokat — ezek készítik el 1976, március 31-ig a szerződések tervezetét.

Nemcsak a kollektív szerződések megkötésére' kell készülni, a következő öt évre

Ez a

szociálpolitikai terveket is ké- * A Somogy megyei Gabonafel- szitenek a vállalatok. ■ munkavédelmi tartalmazza.

rendelkezései bekerülnek kollektív szerződésekbe is.

A-z élelmiszeripar közgazda

vásárló és Feldolgozó Vállaiat feladatokat | például már megvitatta a bi- Legfontosabb | aottság munkaprogramját, s néhány napon belül kidolgozzák az új kollektív szerződések legfontosabb elveit is. sági szabályozóit most dolgoz- j December 20-án a dolgozók

zák ki. Ezért a kqüektív szerződéseket a szabályozók megjelenéséig végleges formába önteni nem lehet. A határidő 1976. június 30-a: ekkor hirdetik ki az új szerződéseket. Az előkészületek során — ebekben a hetekben — elsősorban az igényeket mérik föl, a javaslatokat gyűjtik össze. Ebben segítséget ad, hogy a vállalatok vezetői a közeljövőben beszámolnak a dolgozók előtt az elért eredményekről, gondokról, feladatokról.

Az ütemterv meglehetősen szoros határidőket tartalmaz.

elé kerül a vállalati szakszervezeti tanács által megvitatott tervezet. Az előkészítő bizottság munkaprogramja arról is intézkedik, hogy a dolgozók javaslatára és észrevételére írásban kell válaszolni.

Az ÉDOSZ megyei bizottságának munkatársai segítséget adnak az előkészítés felelősségteljes munkájához. A köz- gazdasági bizottság pedig elkéri a tervezeteket, véleményt mond róluk, s javaslatokat tesz az indokolt változtatásokra.

nak a por, korom és egyéb szennyeződések ellen. Ezenfelül a zöld környezetbe telepített lakóépületek és más létesítmények — mint azt a ren- dezvényes diákkal bemutatott skandináv példák szemléltették — látványa e6ztétikusabb, oldottabb, emberibb.

Hogyan illeszkednek a város testébe a kaposvári zöldövezetek? Betöltik-e funkciójukat? Ezt vizsgálta előadásában Stadler József, a városi tanács ÉKV-osztályvezetője és Rum- szauer János, a Kaposvári Erdőrendezőség helyettes vezetője.

Kaposváron a közparkok területe nem elég nagy, s elhelyezkedésük sem a legjobb. A város legnagyobb parkja — a Centenáriumi — például meglehetősen messze esik a központtól. Egy kaposvárira legfeljebb 5,8 négyzetméter zöld jut, ha ide vesszük a lakótelepeken kialakított zöld területeket is. S ennél bizony több kellene. Sajnos, a Kalinyin- városrészben — ahol a legnagyobb a laksűrűség — az építés során a tervezők és az építők sajátosan »keresztbeverték egymást. A tervek között nem volt meg az összhang. A rendezési tervekben ugyanis nem szerepeltek a közmüvek (például töm’ofűtőmű) helyei, az építés során pedig természetesnek vették, hogy ezekre a zöld ^gyepnek, játszótérnek szánt területekre telepítsék a műtárgyakat. Hiányoznak a városban a speciálisan egyes gyermekkorosztályok számára tervezett játszóterek is.

Kaposvár adottságai országosan is kiemelkedően jók, ha a város környéki erdős övezetet vesszük figyelembe. Délen összefüggő övezet, északon is szapora erdőfoltok határolják. Már most kialakultak kedvelt kirándulóhelyek a város környékén, s ezekben szakosodás figyelhető meg. A Gyertyánosvölgy a természetbarátok kedvelt kirándulóhelye, a töröcs- kei tó környéke a horgászok paradicsoma, a tókaji és a de- sedai erdőkbe az autósok járnak.

Nem érdektelen a rendezési tervben szereplő további fejlesztések közül kiragadni néhányat. Ha elkészül a Deseda- pataknál a mesterséges tó, kiváló adottságú üdülőövezet kialakítása válik lehetővé. A városban máris nagy az érdeklődés — a Balaton közelsége ellenére is. Nagyon egészséges volna — s ezt mindkét előadó hangsúlyozta — egy széles zöld gyűrű létesítése a város körül. Itt lesz majd Kaposvár szabadidő-központja. Sportlétesítmények, játszóterek, pihenők, mi- litary-lovaspálya — megannyi szórakozási, felüdülési lehetőség a kaposváriaknak. A legfrissebb fejlemény: a VÁTI

tervvázlatában a közlekedési szakemberek már kedvező véleményt mondtak a gyűrűt érintő nagy forgalmú út építéséről.

A VÁROSI zöldterületekkel kapcsolatos tennivalók közül sürgősen meg kell oldani a külterületi földek hasznosítását, s szabályozni a művelési módot. Nagyobb figyelmet kell fordítani . a város környéki dombokon épülő bódékra, pincékre. és egyéb épületekre is. A sok kis csúf tákolmány tönkreteszi a tájat. A zöld területek egészséges növekedése csak úgy képzelhető el, ha jobb lesz az összhang a tervezés, a beruházás, a kivitelezés között, s ha megtalálják — tanácsi szervek, Hazafias Népfront — a lakosság aktivizálásának módját.

Csupor Tibor