Somogyi Néplap, 1975. november (31. évfolyam, 257-281. szám)

1975-11-06 / 261. szám

Áll az épületek váza — és néha az építő is ] Átgondolt, felelősségteljes családtervezés Félmiiliárd a Dráva-partra Eredményekről— elégedetlenül A Dráva-parton a fák őrizte csendben ütemesen dolgozik a hatalmas daru, sorra emel­kednek az új csarnokok a Chemical Építő-vegyianyago- kat Gyártó Vállalat új tele­pén. A félmiiliárd forint ér­tékű beruházás méretei szo­katlanok: az asztalsimára gya­lult telepen 120 méter hosz- szú és 18 méter széles csar­nokokat emelt a Baranya me­gyei Állami Építőipari Vál­lalat. A hatalmas épületele­mekből összeállított csarnok­vázak között még szabadon terek a ködöt a szél, az oldal-' falpanelek még ott sorakoz­nak a vasúton túl, a Verbina út mellett. Az épületek »öl­töztetése« a következő hetek, hónapok nagy feladata lesz. A raktárak és gyártócsarno­kok előtt piros téglás épüle­ten dolgoznak a kőművesek: a szociális és igazgatási épü­let az egyetlen, amelyet tég­lából raknak össze. — Év vé­gére — hallottuk az építés- vezetőségen — rajta lesz a födém is, és kezdődhetnek a belső munkák. Itt, a Dráva-parton — Barcs új ipartelepén — minden hét hoz újat. Az épületszerkeze­tek összeszerelése látványos munka: könnyű megfigyelni, hogy miként formálódik egy új somogyi nagyüzem. Bent az irodában Holcz- hauser József építésvezető kö- tegnyi rajz közül keresi ki az ütemtervet. Dátumokat sorol, és azt mondja: nincs lema­radás az építkezésben. Az idén 30, jövőre 100, az azt követő évben pedig 26,5 millió fo­rint értékű építési munkát kell itt elvégezni. Az idén még egyedül vannak itt a Baranya megyei Állami Épí­tőipari Vállalat dolgozói, jö­vőre viszont megjelennek már a technológiai szerelők is. Ügy kell szervezni akkor a munkát, hogy egymás tevé­kenységét ne zavarják. Gond azért van: a Vegyi­terv csak részletekben küldte a kiviteli terveket. Így történt meg, hogy volt olyan épület, amelynek az alapozását elvé­gezték már, mire megkapták a rajzokat. A tervek most már nagyrészt együtt vannak: csupán az épületeket összekö­tő közlekedő utaké hiányzik még. A 150 építőt fz nem za­varja, a vasút annál inkább. A Barcs-r-Középrigóc kö­zötti vasútvonal itt húzódik a telep mellett. Az átjárót so­rompó zárja le. A sorompó azonban nemcsak akkor van zárva, amikor jön a vonat, számtalanszor előfordul az is, hogy »elfelejtik« fölnyitni. — Előfordult már, hogy 400 percet vártak a teherautók a sorompó túlsó oldalán, épü­letelemekkel megrakva. A munkások pedig itt, a tele­pen — anyaghiány miatt — i nem tudtak mit csinálni. Sok­Növényvédelmi tájékoztató A szakszerű tá pa n yag- u tá n pót I ás r ó I A műtrágyázásnál, szerves- trágyázásnál helyenként rátar­tással gondoskodnak a növé­nyek tápanyag-utánpótlásáról: inkább többet adnak a szüksé­gesnél, mint kevesebbet. A nagymértékű trágyázás követ­keztében egy- vagy többféle tápanyag felhalmozódik, s ez a pazarláson túl azért is káros, mert a növényeknél élettani rendellenességet vált ki. Ezen­kívül a túlzott tápanyagellá­tottság a kórokozók nagyobb mérvű fertőzésének is kedvez. A sok éven át folyó ter­mesztés következtében tala­jaink szerkezete romlik, s ha a ■ tápanyagokat nem pótoljuk, elszegényedik. A tápanyagok hatásfokának növeléséhez nél­külözhetetlen a jó, morzsás ta­lajszerkezet, amely a talaj víz. és levegőgazdálkodásának az alapja. A tápanyagutánpót­lással azonos értékű és párhú- zamos feladat a talaj szerke­zetének javítása. Felhívjuk a gazdaságok figyelmét arra, hogy a trágyázás megkezdése előtt vizsgálják vagy vizsgál­tassák meg talajaik tápanyag­készletét. Ha ezt a kiskert tu­lajdonosa nem ismeri, akkor a visszapótlásra a következőt ja­vasoljuk: négyzetméterenként 3—5 kilogramm szerves trá­gya, illetve 5 dekagramm 25 százalékos nitrogén, 7—8 de­m Somogyi Néplap kagramm foszfor és 6 deka­gramm 40 százalékos kálium műtrágya. Ez a kombináció biztosítja a megfelelő - táp­anyagvisszapótlást. A munkát lombhullás után és fagymen­tes téli napokon is végezhet­jük. A talajba kerülő tápanya­gok azonban nemcsak akkor hatékonyak, ha felvevő gyö­kérzóna mélységébe jutnak (kivétel a kálium műtrágya, amelyet elég a talaj felső — 5 centiméteres — rétegébe be­dolgozni). Növényvédelmi szempontból igen fontos az arányos tápanyagellátottság. Itt elsősorban a nitrogén visz- szapótlására kell ügyelni, a nitrogénbőség következtében fellazult növényi szöveteket ugyanis a kórokozók, kártevők könnyebben áttörik. Különös gonddal kell ügyelni a gabo­nák műtrágyázására, mivel a túl nagy adagú nitrogén mű­trágya elősegíti a gabona szár- tőbetegségeinek fokozottabb fertőzését, valamint a gabona- iisztharmat terjedését. A nitrogénbőség nemcsak a szántóföldön, hanem gyümöl­csöseinkben is gondot okoz. Egyrészt segiti a kórokozók jobb megtelepedését, másrészt a megtermelt gyümölcs tárol­hatósága is csökken. Ezért kell fokozott gonddal végezni a tápanyagvisszapótlást, mert termesztett növényeink védel­me a helyes, arányos táp- anyagvisszapotl ássál kezdődik. szór előfordult már, hogy ami­kor elment a vonat, fél óráig zárva maradt a sorompó, az­tán egyszer csak fölnyitották. Megtörtént, hogy a teher­autók még átértek, a daru vi­szont ezen az oldalon ma­radt: a kocsik nem tudtak pa­nelt rakni ... De hiába vár­tuk, nem jött a vonat., A. rá­csos tartókat teherautóval 500 kilométerről szállítottuk: a kocsik az átjáróig pontosan érkeztek, itt viszont negyed vagy fél napot vártak. A gondról tud a MÁV Pé­csi Igazgatósága: szemlét is tartottak már. Akkor azt mondták: fölösleges a so­rompó, stop-táblával is meg­oldható az átjárás. Azóta sem intézkedtek, pedig a vál­lalatunk már azt is felaján­lotta, hogy sorompóőrt ad. A sorompóval kapcsolatban egyik gondunk a szállítóesz­közök kihasználása, a másik a munkások szállítása. Nem-, egyszer — éppen a sorompó miatt — félórával, egy órával később kezdődik a termelés. Addig ott áll az autóbusz... Az építők gondja az egész beruházás gondja is. A Che­mical joggal követeli meg a határidőket, hiszen pontos terv alapján készül . a gyár megindítására. A telepről a belcsapusztai öreg szeszgyár­ra látni. A most formálódó új gyár első szakmunkásai ott már laboratóriumi körülmé­nyek között készülnek az új vegyipari üzem indulására. A múlt tanévben indított első osztály jól vizsgázott. Vegy­ipari szakmunkástanulókból szeptemberben ismét egy osztályt indítottak. Mindennapjainkban még mindig csak így emle­getjük — márpedig elég gyak­ran kerül szóba — az új abortusztörvény. Pedig 1974. január 1-én lépett életbe, és az azóta eltelt majdnem két teljes esztendő alatt sok ta­pasztalat gyűlt össze. Szögez­zük le mindjárt, hogy kedve­zőek ezek a tapasztalatok: sokasodunk. Egyre több a kis­mama; és ami igazán öröm­mel tölthet el bennünket: az utcákon járva észre lehet ven­ni, hogy szépek a kismamák, szépek a kisbabák. Ez hát a gyakorlati ered­ménye a 4/1973. 6zámú egész­ségügyi miniszteri rendelet­nek, hivatalos nevén a ter­hességmegszakítás iránti ké­relmek elbírálásáról szóló jogszabálynak. Van azonban ennek egy — nevezzük most így — elméleti oldala is, még­pedig a rendelet ismerése. Ta­lán fölösleges hangsúlyozni: a népesedéspolitikáról szóló az egyik legfontosabb hatá­rozat — hiszen a nemzet jö­vőjéről van szó —, s így min­denkinek ismernie kellene. Nemcsak a nőknek, hanem a férfiaknak is. A Hazafias Népfront megyei nőklubjának programjában most is szere­pel az abortuszrendeletről szóló előadás — mert állan­dóan foglalkozni kell vele, szükség van a magyarázatára, jobb megismertetésére. A közelmúltban dr. Varjú Irén, a városi tanács egész­ségügyi osztályának vezetője szólt a klubfoglalkozáson rszervezni. megjelentek előtt a törvény­ről, a megyei tapasztalatok­ról, és külön a kaposváriak­ról. A jogszabály közlönyben vagy kiadványokban könnyen megtalálható — ha valaki el akarja olvasni, hozzájuthat. Mi részleteiben nem is fog­lalkozunk a városi főorvos előadásának ezzel a részével, inkább csak azokkal az elő­írásokkal, amelyeket á me­gyei tapasztalatokkal kapcso­latban említett. Az írásban beadott kérelem elbírálása után a bizottság engedélyt ad a terhesség meg­szakítására, ha — többek kö­zött — a terhes nőnek vagy házastársának nincs saját la­kása, vagyis az engedélyt megkapják azok is, akik al­bérletben laknak, vagy a "szü­lőkkel együtt. Egy reprezen­tatív — kaposvári — felmé­rés szerint a megyeszékhe­lyen a gyermekes családok­nak csaknem 18 százaléka la­kik a szüleivel együtt és va­lamivel több mint 7 százalé­kuk albérletben. A 15—29 év közötti fiatal házasok köré­ben ez az arány még na­gyobb. Említsük meg még azt a fontos körülményt is, ame­lyet a bizottság fontolóra vesz: csak akkor engedélyezik a terhesség megszakítását, ha nem haladta meg a 12 hetet. (Kiskorúak esetében a legfel­ső határ 18 hét.) Első és másodfokú bizottsá­gok döntenek a kérelmekről. Az előbbieket minden járás­ban és városban meg kellett másodfokút a I megyeszékhelyen. A két bi­zottság hetente két alkalom- I mai tart ülést. Az a tény, j hogy a bizottságnak joga van J megtagadni az engedélyt, a korábbinál átgondoltabb, fe­lelősségteljesebb családterve­zést eredményezett. Ez örven­detes. A másodfokú bizottsá­gok munkájára pedig nagyon ritkán van szükség: a kérel­mezők döntő többsége csak alapos indokkal kéri terhes­ségének megszakítását, így ke­vesebb a föllebbezés is. Mind­ehhez még annyit — s talán ez a legörvendetesebb tapasz­talat —, hogy a korábbiakhoz viszonyítva negyven százalék­kal kevesebben kérték a ter­hesség megszakítását Termés-setesen az elő­adáson szóba kerültek a fo­gamzásgátló szerek is. A ka­posvári tapasztalatok szerint a nők többsége ismeri ezeket de a kívánatosnál — sajnos — kevesebben alkalmazzák. (A felmérés szerint a szülőképes nőknek csak mintegy 25 szá­zaléka). Ez tehát elgondol­kodtató tény. Mert mindad­dig nem lehetünk elégedet­tek, míg a terhességmegsza- kitásra a korszerű fogamzás- gátlók ismeretének hiánya vagy azok mellőzése miatt ke­rül sor. Nagyon meg kell gondolni: a művi vetélés is erőszakos beavatkozás a női szervezet természetes folyamataiba. Az orvosok csak végső esetben javasolják. És ha lehet, el kell kerülni. M. A. Evenként több mint húszezer vizsgálat Műszaki állomást épít Kaposváron az autófelügyelet Kezdetben bizony nem ta­lált egyértelmű helyeslésre, aimikor hazánkban is elren­delték a gépjárművek három­évenkénti, kötelező műszaki vizsgálatát. Még jobban föl­paprikázta az autósközvéle­ményt, hogy a műszaki bi­zottságok annak idején nem mindig álltak hivatásuk ma­gaslatán s kezdetben minden műszer nélkül ellenőrizték a kocsikat. A megkövetelt blok­koló fékezés körül különösen sok volt a heves vita. Szeren­csére mindez már a múlté. Manapság minden gépjármű- tulajdonos természetesnek tartja az időszakos műszaki vizsgát, hiszen a rendelkezés azok érdekében született, akik — járművel vagy gyalogosan — részt vesznek a közúti for­galomban. Az utóbbi háiram évben Ka­posváron is kialakult a KPM Autófelügyelet megyei köz­pontja. E pillanatban ugyan még »albérletben« van a Köz­úti Igazgatóság Szántó Imre utcai épületében, de nincs messze az idő, amikor saját otthonába költözhet. Jövőre — a Dunántúlon elsőként — el­készül az AFTT-telep szom­szédságában egy, modern technikai berendezésekkel “föl­szerelt műszaki állomás. Ilon Miklós, az autófelügyelet me­gyei vezetője azt mondja: egy Tersánszky J. Jenő A havasi selyemfiú Napközben, ha málnázni mentek, egyszerre elsilkította magát, hogy megfogta a vad­leány. Aztán, mikor a fiú erre hanyatt-homlok menekült, utánaszaladt, nyakába csim­paszkodott, és gyönyörűséget és szórakozást csinált magá­nak belőle, ahogy lassan ki­beszélte belőle rettegését, és visszacsalta magával a mál- názáshoz. Sokszor elkérezke- dett apjától, hogy ő is' ott aludjék a kalibában, és az erdő éjjele még jobban ked­vezett játékainak a fiúval. Elég volt megszisszennie ott a tűz mellett,' apáik jelenlété­ben, hogy az erdei ember nya­káért nyúlkál a sötétből, és a fiú már egy vacogás volt. Ezt használta föl mindig az asz- szony, hogy hozzátörleszked- jék, és hozzábújjék a fiúhoz, hogy cihái ja, és hancúrozza- nak a két beszélgető, öreg szénégető háta mögött. Ilyen rég-rég feledt éjjeli huzakodást álmodott végig most a vén Krizsánné. De a fiú nem a szénégető fia, ha­nem a pakulár volt. A paku- lárnak hosszú haját tekerte ujjaira, és neki kaparta meg talpát csintalan hátulról, le­veles ággal, amint a tűznél hasalt, két kezében támasz­tott fejjel. De nem ez volt a fő. Hanem az, hogy elakarta csalni tőle cifra faragású somfabotját. Nem is kellett neki a bot, de tudta, hogy mennyire félti a fiú, és épp azért akarta, hogy olyat kaparintson meg tőle, amit annyira félt. — Hozok neked a botért szentképet, amitől nincs ereje sem az erdei embernek, sem a vadleánynak rajtad. Így alkudott álmában a pa- kulárral. És a fiú a képért hajlandó volt odaadni botját. De előbb így szólt: — Esküdj meg a keresztre, hogy a ,pap szentelte meg a szentképet, és holnapra elho­zod ! Akkor tied a bot. Az asszony megesküdött ál­mában. és megígérte neki. Másnap a vén Krizsánné lá­nyával bentjárt egyik szeke­rén a városban. Szüntelen ott járt most is az eszében, hogy nézzen a pakulár után a töm­lődben. Azelőtt is csak valami ma­gától vagy másoktól való óva­tosság tartotta vissza ettől. Most egyszerre szinte kény­szerűvé vált Krizsánnén a pa- kaulár meglátogatása. Hiszen megígérte neki, hogy nem hagyja el! És különös, ez az ígéret va­lahogy a vén asszony lel kének leg-leghomályosabb mélyén, mintha az álombéli esküs ígé­ret magzata lett volna. Mint­ha azt foganatosította volna, mikor lányára hagyta a sze­keret, maga pedig a börtön­őr nem kis megkérencsélése és megvesztegetése után csak­ugyan bejutott a pakulárhoz a tömlöcbe. A pakulár egészen megvál­tozott. Haja gubancosán ló­gott homlokába, barna arca megsápadt, és beesett szemei még szomorúbbak lettek. Meg- osúnyult. Bajusza sem volt a kis csinos, kunkor jószág, és állat kiverte a borosta. Két hete volt még hátra a tömlöcben. Krizsánné zsömlét, pecse­nyét és dohányt ajándékozott neki kosarából. A pakulár most is úgy vi­selkedett vele, mint elejével. Nagyságának címezte, és ma­ga egyszer sem kezdett szóba. Csak arra felelt, amit az asz- szony kérdezett tőle. Egyszer tett csak kivételt, mielőtt elbúcsúztak volna. Afelől érdeklődött Krizsánné- nál: mennyibe kerül egy mise a halottak leikéért? — Miért kérded? — cso­dálkozott a vén asszony. —■ Akarok adni annak az embernek - a leikéért, akit megvertem! — vallotta meg a pakulár. (Folytatjuk) év múlva már semmi vita nem lesz a vizsgák körül. Most olyan műszaki állomás Létesül, amely a jövő technikai köve-1 tselményeknek is megfelel. A gépjárművek vizsgáztatá­sát manapság — ez is előre­lépés már — állandó bizottsá­gok végzik. S természetes, hogy feladatukat a fő foglal­kozású dolgozók nagyobb fe­lelősséggel látják el. Persze a körülmények még mindig ki- fogásolhatóak: a Volán válla­lat telephelyein, az AFIT- vagy a ktsz-műhelyekben, ud­varon zajlik le a vizsga. S ilyen körülmények között kell az autófelügyelet szakembe­reinek Somogy és Tolna me­gye területén évenként 22—25 ezer gépjárművet felülvizs­gálniuk. És még ma is kevés a műszer. ' Hangsúlyozni szeretnénk: a mai helyzet már sokkal jobb, mint az 5—6 év előtti, de a vizsgáztatásoknál Ilon Miklós és munkatársai szeretnének még előbbre lépni. Az min­denesetre jó jel, hogy a ko­csik zöme valóban föl van ké­szítve a vizsgára. Kezdetben bizony nem így volt: olykor alig győzték felsorolni a hibá­kat az előállított járműveknél, és nem egyszer a forgalomból is ki kellett vonni a kocsit. ] Ma már százalékban alig fe- j jeahető ki azoknak az esetek­nek a száma, amikor »ugrik a I rendszámtábla«. Kétségkívül ma is akad még néhány »bütykölt« autó, amelynek gazdája csodálkozik, amikor »előkerülnek« a hibák. A másik véglet viszont — és ez kedvező —, hogy például a nagyatádi szervizben nemcsak a kocsik fölkészítését, hanem vizsgáztatásukat is vállalják. Ez lenne a ma gáncsok részére a legjobb megoldás, a válla­lati meg a termelőszövetkezeti járműveknél pedig a jelenle­ginél is gondosabb felkészítés. A közlekedés biztonsága szempontjából ugyanis nincs megalkuvás. S hogy nem ír­nak elő a szabályok lehetet­lent, azt jól példázza: a közel­múltban sikeresen vizsgáztak 45—50 éves gépkocsi-matuzsá­lemek is. Szóval a hangsúly a biztonságon, van. a biztonságos közlekedés érdekében fejt ki hasznos műszaki tevékenysé­get Somogy és Tolna megyé­ben a kaposvári autófelügye­let. K. s.

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents