Somogyi Néplap, 1975. november (31. évfolyam, 257-281. szám)
1975-11-30 / 281. szám
\ EGYSZER ÉS JÓL Az első pillantásra azt hinné az ember, hogy a »-Dolgozz hibátlanul-« mozgalomban nincs semmi újszerűség. Hiszen nem mai keletű követelmény, hogy a munkát hibátlanul kell elvégezni. Aki valamit is adott magára, az szépen dolgozott bárhol és bármit is elvállalt, vagy amivel megbíztak. Volt idő, amikor a hibátlanul végzett munka létkérdést jelentett, s nem is csupán az egyén számára, de a nagyobb közösség, a gyár, a vállalat számára is. A részleteket és a következményeket, úgy vélem, fölösleges magyarázni. Az egyre jobban terjedő — közismert réven — DH-mozgalom arra ösztönzi és neveli a dolgozókat, hogy hibamentesen végezzék munkájukat. Tudom, hogy bárki azonnal felteheti a kérdést: mi az, hogy végezze el rendesen és hibamentesen a rábízott feladatot? Hiszen, ha valaki nem így cselekszik, vétséget követ *el, megsérti a technológiai előírásokat, vagy egyszerűen nem ismeri a szakmáját, amiből egyenesen következik a felelősségre vonás, az anyagi és az erkölcsi szankció. ] Gyakran tényleg ez a valóság, mert hanyagság, hozzá nem értés okozza a se- lejtet. Az persze megint más kérdés, hogy a munkahelyeken miért nem sziborúbbak a hanyagul dolgozó emberekkel szemben, vagy miért nem ügyelnek jobban asrra, hogy megfelelő helyen megfelelő ember dolgozzon. A hibamentes munkarendszer kiinduló téteie, hogy a hibák okai megismerhetők, tehát elkerülhetők is. A DH- munkarendszer egyik lényeges követelménye: a leggazdaságosabb az a munka, amelyet egyszer, de kifogástalanul hajtanak végre. A közgazdász így fogalmaz: nem vagyunk elég gazdagok ahhoz, hogy rossz minőségű árut gyártsunk. Magyarázni sem kell, hogy egy jól működő és hibátlan mosógép többet ér, mint száz hibás. S az is régi igazság, hogy egy darab kiváló minőségű terméket gyorsabban lehet elkészíteni, mint két darab rosszat. A jó minőségű munka nem csupán fémjelzi a vállalat nevét és megbízhatóságát, hanem közvetlenül is befolyásolja a dolgozók anyagi helyzetét Azt mondják, hogy az emberek vállalaton kívül sokkal kevesebbet tévednek, mint a munkahelyükön. A pszichológusok szerint az ember megváltoztatja viselkedését attól függően, hogy milyen fontosságot tulajdonít az elvégzendő feladatnak. Ebből könnyű levonni a tanulságot: a figyelmetlenségből eredő hibákat úgy is lehet csökkenteni, ha a dolgozók olyan fontosságot tulajdonítanak a gyárban végzett munkájuk- | nak, mint a magánélet bármely lényeges eseményének. Persze a magánéletben is előfordulnak hibák —. ez tagadhatatlan —, de ezek elkerülésére sokkal nagyobb figyelmet szoktak fordítani az emberek, mint a' munkahelyen elkövetett hibák ismétlődésé- I nek megelőzésére. Általános panasz, hogy az | építkezéseknél sok a gyöngén elvégzett munka. Az első tevékenységet végzők már eleve úgy dolgoznak, hogy majd őket követi a garanciális javítók csoportja, es az helyrehozza a hibákat, de már eljutottunk addig, hogy a hibaki javítók is elhagynak bizonyos dolgokat, és arra számítanak, hogy majd a »szuper korrektúra-« rendbe hozza. Miért van ez így? Figyelmetlenség, hanyagság, szakmai ismeretek hiánya, anyagellátási zavarok, gyenge munka-^ és üzemszervezés és más egyebek miatt. A dolgozók gyakran mondogatják, hogy rossz az anyag, amellyel kínlódniuk kell. A ragasztó vagy a festék minősége nem felel meg az előírásoknak. Ezt valahol, valakik elrontották. Valahol minden elkezdődik, és valahol minden véget ér. Ügy vélem, szükségtelen részletezni. A hibaelemziési tapasztalatok azt bizonyítják, hogy az iparvállalatoknál fellelhető minőségi hibáknak mindössze 20—30 százalékát előzhetnék meg a dolgozók. A többi / hiba jelentős része a termelés rossz előkészítéséből fakad, valamint abból, hogy a vállalat nem látja el a dolgozót az önellenőrzéshez nélkülözhetetlenül szükséges eszközökkel (előírás, minta és egyebek), amelyek segítségével megtudja, hogy mit várnak tőle. Azután olyan ellenőrző eszközökre is szükség van, amelyekkel pontosan meg lehet állapítani, hogy amit produkált, az megfelel-e a követelményeknek. S végül nem ártanak az olyan eszközök sem, amelyekkel meg lehet állapítani, hogy amit nem jól tesz, azt miképpen kell megváltoztatni, hogy megfeleljen annak, amit tőle elvárnak. Ezeket a feltételeket a vezetőknek kell biztosítaniuk, hogy a dolgozók valóban jó munkát tudjanak végezni. A hibák okainak felderítésére és azok megszüntetésére ' irányuló törekvéseket a vállalatnál széleskörűen meg kell ismertetni. Természetesen úgy, hogy mindig az illető dolgozó tudja meg az elsők között, hogy mikor sikerült jól a munkája és mikor nem. A DH-mozgalom még nem terjedt el megyénk minden üzemében, de ahol ennek szellemében dolgoznak a munkások és a vezetők, ott mérhetően is javulnak az eredmények. A hasznát mindenki élvezheti, az egyén, a vállalat kollektívája és az egész népgazdaság. G. I. NYOLCSZÁZEZER TRANZISZTOR Gyöngyösön, az Egyesült Izzó félvezető- és gépgyárában az év elején megkezdték az új nagyfrekvenciájú tranzisztorok gyártását. Ehhez nagy termelékenységű technológiát dolgoztak ki. Az új típusú tranzisztorból az idén mintegy nyolcszázezer darab készül. Beszélő számok Kongresszusra készül a KISZ Olvasó somogyiak Negyedszázados a postai hírlapkézbesítés. Sárái And- rás, a posta megyei hírlaposztályának vezetője 1950. november 1-tőil látja el ezit a feladatát. — Amikor átvettük elődünktől a munkát, szinte mindent élőiről kellett kezdenünk. A hibás név- és címjegyzékek, az ismeretlen feladatok gondot okoztak. Ma nincs olyan község, település, ahova ne vinnénk valamilyen újságot. Eeredményes negyedszázadról beszélhetek, s ez annak a segítségnek is köszönhető, melyet a pártszervezetek nyújtottak a postai hírlapkézbesítés fejlesztéséhez, az előfizetők számának növeléséhez. A kezdettől napjainkig Kocsis Zoltánná — ugyancsak 25 esztendeje dolgozik az osztályon — »adatokkal bizonyítja a fejlődést. 1950 novemberében 245 000 forint értékű újságot vásároltak a somogyiak. A Szabad Népnek 6800, a megyei lapA hidegre fordult időjárás, a korán beköszöntő esték lehetőséget adnak a községek lakóinak, hogy a legszélesebb fórumon — falugyűlésen —is megbeszéljék a település dolgait, a közélet legfontosabb ügyeit. Az elmúlt héten harminckilenc helyen hívták ösz- sze a falvak lakóit. A legtöbb szó fejlesztési témákról, ki- sebb-nagyóbb építkezésekről esett, és bizony a részvevők nem fukarkodtak a bíráló megjegyzésekkel, ha azt látták: nehezen indul egy-egy építkezés, tervszerűt lenül, sőt fejetlenül megy a munka, késnek az átadással, vagy sok kifogás van az elkészült létesítmény, (középület minősége ellen. Az építkezések elhúzódásának együk oka a tervdokumentációk hiánya, késése. Sok gondot okoztak az idén is e jelenségek országszerte. Ezért nyilatkoztak örömmel a Somogy megyei Állami Építőipari Vállalat vezetői arról, hogy a jövő évi, mintegy másfél milliárdos munka kilencven százalékához már kézben vannak a teljes kiviteli tervek, és remélik, hogy a kaposvári paneles lakásokhoz is mielőbb. megkapják a munka megkezdéséhez és folyamatos végzéséhez nélkülözhetetlen dokumentumokat. Ugyancsak a jövő év előkészületeiről kaptunk hírt a textólművekből. Itt hétfőn hetvenegy szocialistabrigád-veze- tő tárgyalt arról, hogyan tudnák még hatékonyabban segíteni az ötödik ötéves tervre és annak első esztendejére kitűzött feladatok megoldását. A számos ötletet felszínre hozó tanácskozáson a temtelési tennivalók mellett szó volt ar- ró) is — hiszen így egységes az üzemi élet —, hogyan tehetnék szebbé munkahelyüket és környékét, milyen vállalásokkal járulhatnának hozzá a gyár közelgő negyedszázados évfordulójának megünnepléséihez. A tantestületekben is fontos tanácskozásokat rendeztek a héten: a pedagógusok a tanulók világnézeti nevelésének helyzetét tekintették át, és arról tárgyaltak, hogy milyen módszerekkel lehetne segíteni az ismeretszerzésiben —- és általában az iskolai életben — a tanulók világnézetének hatékonyabb alakítását, dialektikus materialista gondolkodásuk tudományos és érzelmi megalapozását. A legtöbb helyen termékeny vita alakult ki, a gyakorlati tennivalókra irányítva a figyelmet. Ezek az értekezleteik minden bizonnyal hozzájárulnak a világnézeti nevelőmunka javításéhoz. Ehhez azonban nélkülözhetetlen feltétéi, a pedagógusok magasabb szintű politikai képzettsége. Mert mint. a megyei tanács vb e héten megtartott ülésén elhangzott tájékoztatóból is kiderült, a megye nevelőinek csupán negyedrésze — és a középiskolai igazgatóknak mindössze negyven százaléka rendelkezik valamilyen fokú politikai képzettséggel. Márpedig megfelelő alap nélkül nehéz elképzelni a tanulók világnézetének sokoldalú formálását. A dolgozó fiatalok neveléséről, magatartásáról is szó esett egy tanácskozáson a héten: a megyei tanács ifjúságpolitikai albizottsága előtt négy járás és egy város illetékes vezetői adtak számot az e témában született határozatok végrehajtásáról. Elsősorban a közvetlen — úgynevezet középszintű — vezetőket marasztalták el, amiért nem segítik megfelelően a rájuk bízott munkásfiatalokat. a közéletre való felkészülésben és a munkahelyhez kötődésben. A hét gazdag választékot kínált a művészetkedvelöknek. A legnagyobb érdeklődés Darvas Iván kaposvári vendég- szereplését kísérte, aki a színházban ritka élményben részesítette a közönséget. De nem ez volt az egyedüli figyelemre méltó művészeti esemény a megyében. Igaz. kevesebb nézőt vonzottak a zenei esték: elsősorban a fiatalok érdeklődése kísérte mind a hétfői Bach-hangversenyt, mind a tegnap esti kamaraestet. Ez az utóbbi esemény a stúdiószínház nyitó rendezvénye volt. Balatonlellén és Nagyatádon kóruskultúránk fejlődéséről adhattak számot népdaléneklő együtteseink a minősítő bemutatókon. A közönségsikert arató énekkarok a hivatalos zsűri előtt is sikerrel vizsgáztak. Faál László nak pedig mindössze 4812 előfizetője volt. S ma? A múlt hónapban 4 690 000 forint értékű újságol vásároltak megyénk lakói. A Népszabadságnak októberben 17|617,> a Somogyi Néplapnak 53 439 előfizetője volt, s megyei lapunk 58 000 példányban jelenik meg. A napilapokra 80 000-en, az újságokra, hetilapokra, folyóiratokra 191 000-en fizetnek elő. Novemberben újabb 2100- zal gyarapodott a napilapok előfizetőinek a száma. Alig akad ma Somogybán olyan család, amelyik ne fizetne elő valamelyik újságra. Tervek, célok — Szeretnénk, ha a megyében élő minden család rendszeresen előfizetne valamilyen napilapra — fogalmazta meg törekvésüket a megyei hírlaposztály vezetője. Arra is gondolnák, hogy a megyeszékhelyen, Siófokon, Nagyatádon, a járási székhelyeken, a nagyobb üzemekben szintén legyen állandó hírlap- árusítás. Jelenleg 19 pavilon működik. Érdemes felállítani ezeket: Kaposváron a várótermi pavilort eredménye, hogy egy hónap alatt 50 000 forinttal több értékű újság fogyott az állomás környékén, mint korábban. Jövőre a Kinizsi lakótömb környékén — az ABC-áruház előtt —, valamint a Petőfi és az Arany utca sarkán is létesítenek pavilont, többet pedig korszerűsítenek. Ugyancsak a jövő évi tervükben szerepel, hogy a Kalinyin városrészben, a Honvéd utca elején hírlap- árusító üzletet nyitnak, s több nagyobb üzemben, áruházban árusítanak majd újságot... A kézbesítés gondjai — Negyedszázaddal ez, előtt mindössze hatvan-, ma pedig 246 féle különböző hazai sajtótermék — napi- és hetilap, folyóirat — kézbesítése, terjesztése hárul a postára. S még nem beszéltünk a külföldi lapokról. Egy hónapban 3—4 millió újságot, kell eljuttatni az előfizetőkhöz, az olvasókhoz. Ezt a feladatot a megyében négyszáz postai dolgozó látja el. Kaposvár belterületén 38-an foglalkoznak e munkával,. a külvárosban pedig 11-en végzik ezt a feladatot. — Az a célunk, hogy időben, frissen eljuttassuk az újságot — mondja Sárdi András. — Ám ezt a törekvésünket gyakran gátoljaN betegség, felmondás vagy más olyan Ók, amiről nem tehetnek. S hogy egy-egy városban, községben a hírlapkézbesítésben ne legyen fennakadás, ezt csak a helyi vezetők segítségével lehet megoldani. Ha előfordul, hogy nem* érkezik meg naponta időben' az újság, gondoljunk arra: az előfizetők számának növekedésével együtt nem fejlődött kellően a posta személyi, technikai felkészültsége s a jogos igények kielégítését ez is akadályozza! •zalai László Hétköznapi tettekkel A KISZ kb a IX. KISZ- kongresszust 1976 májusában hívja össze. A megyei KISZ- bizottság tegnapi ülésén elfogadták a somogyi felkészülés intézkedési tervéit. Az ifjúsági szövetség szervezeti felépítésében várható változásoknak megfelelően a vezetési stílus is megváltozik majd. Gyorsabb, a bürokráciát kiküszöbölő rendszer jellemzi majd a KISZ-munkát. A feszített, rövid határidejű tennivalók már most erre 'késztetik a KISZ-eseket. A kongresszusra két szakaszban készülnek föl a fiatalok. Szenes Imre, a megyei KlSZ-bizottság első titkára az Intézkedési tervhez fűzött szóbeli kiegészítésében felhívta a figyelmet arra, hogy munkára, hétköznapi tettekre van szükség, nem pedig fölöslegs ünnepségekre, »dekorációra«. December végéig tart az előkészítő szakasz. Ez idő alatt mindenki megkapja a feladatát, a KISZ-esek megismerik a kongresszus céljait, és elkészítik saját intézkedési tervüket. A második szakaszban. értékelik az 1975/76-os mozgalmi évet, majd a következő év akcióprogramját készítik el, valamint megválasztják az új vezetőségeket. Az első és második taggyűlések után kerül sor a küldöttgyűlésekre, ahol megvitatják a fiatalok a központi dokumentumokat. Az első titkár kitért arra, hogy a küldöttgyűlések és a kongresszussal kapcsolatos somogyi tevékenységek csak akkor sikerülhetnek igazán jól, ha a felikészítési időben minden KISZ-tag megérti, hogy milyen felelősségteljes munkára vállalkozik. Tanai Imre, a megyei párt- bizottság titkára felszólalásában hangoztatta, hogy a KISZ-kongresszus az ifjúsági szövetség és a párt közös feladata. A tagok mindenütt kapják meg a végrehajtásiból a »rájuk eső részt«. A Minisztertanács határozaára 1975. december 1-én áttának megfelelően a cukorlagosan 50 százalékkal emelgyártás és a beszerzés költsékedik. Egyes választékok ára geihez való jobb igazodás1 érkilogrammonként a követdekében a cukor fogyasztói kező: jelenlegi új fogyasztói ár fogyasztói ár normál kristálycukor 9,G0 14,20 finomított cukor 10,— 15,20 porcukor 10.80 16,20 mokka kockacukor 12.— 18.— hókristály 12,40 19,— Az Országos Anyag- és Árhivatal elnökének egyes termékek és szolgáltatások fogyasztói órának emeléséről Nem változnak a cukor fel- használásával készült fogyasztási cikkek árai, például a konzervek, az édesipari termékek, köztük a cukorkák, csokoládéfélék. Ezek előállításának többletköltségeit állami dotáció egyenlíti ki. A vendéglátóipari és cukrászipari készítmények árában a felhasznált cukor áremelése érvényesülni fog, kivéve a fagylaltot és a feketekávét. A Minisztertanács az 1976. évi népgazdasági terv jóváhagyásával egyidejűleg határozatot hozott a jövő évben sorra kerülő fogyasztói árintézkedésekről is. Az 1976. évi termelői árrendezéssel összhangban január elején sor kerül egyes építőanyagok, a bútorok, a papíráruk és néhány szolgáltatás fogyasztói árának emelésére. Az építőanyagok körében az áremelés átlagos mértéké 22 százalék, és azokra a termékekre terjed ki, amelyeket az 1975 augusztusában végrehajtott árintézkedés nem érintett. A bútorok fogyasztói árszínvonala átlagosan, 3,4 százalékkal, a papíráruké pedig átlag 10—15 százalékkal emelkedik. Változatlan marad a tipikus iskolacikkek, például iskolai füzetek, iskolai csomagolópapírok, továbbá a kifejezetten gyermekek által használható bútorok. így a gyermekágy és a járóka fogyasztói ára. A szolgáltatások körében a nemzetközi posta- küldemények, a lakosság részére végzett áruszállítások, a településtisztasági szolgáltatások díja, valamint a külföldi expresszvonatok viteldíja emelkedik. A bitumen, a motorolajok, a folt- és lakkbenzin ára 10—15 százalékkal emelkedik. 1976» július 1-től a hús és húsfélék ára átlagosan 32—-33 százalékkal lesz magasabb. • Ezen belül a tőkehús nagyobb, a húskészítmények, a baromfihús és a haj ára kisebb mértékben emelkedik. Változatlan marad a zsír' és a zsírszalonna ára. A hús áremelésével egyidejűleg bérlés jövedelemnövelő intézkedésekre kerül sor. Az 1976. évben 6örra kerülő fogyasztói áremelések összhangban vannak a népgazdnl sági tervben előirányzott reál- jövedelem és reálbér növekedéssel
