Somogyi Néplap, 1975. november (31. évfolyam, 257-281. szám)

1975-11-27 / 278. szám

Föld, édesanyánk Magasfeszültség másokért „TJöldöreganyám, ne­ked /panaszkodom — fáj-« — hangzik a pogány szép ráolva­ss S ha a földgolyó az öreg­anyánk, termékeny része min­den bizonnyal édesanyánk. Eltart minket. "■Dánia 1946 végén nyitotta meg fogságom kapuját. Bejött a barakkba egy őrmester és Nagyapám kaszált, nagy­anyám a markot szedte, én a kötelet terítettem. Ilyen volt — divatos szóval — "földtudatunk-«. Ilyen volt az idősebbek viszonya a meg­művelésre váróhoz. Néhány évvel ezelőtt írét főiskolást kérdeztem a falu­járól. S véletlen — vagy tu­dat alatti tudatosság -—j ar- azt mondta, indulhatunk ha- [ ról is faggattam őket: mek- za. Mikor hazaértem, tudtom- I kora az őket útra bocsátó szó­ra adták, hogy földem van Nem szégyenlem: még aznap este lámpással kimentem megkeresni azt a cöveket, amelyre az én nevem kezdő­betűjét írták tintaplajbásszal. Ráöleltem magam arra a föld­re ...« — így meselte egy öregember, aki aselédi sorból szabadult. Egyik nagyszülői ágon haj­dani juhászcsaládból szárma­zom. Nagyanyáméit honos- hontalanok voltak azokon a pusztákon, amelyeken Illyés Gyula és Sípos Gyula család­ja. Hirtelen fordulattal kerül­tek egy község falusias jelle­gű részébe, s jutottak házhely- nyi földdarabhoz az egyik ut­ca foghíjában. Sok év után el kellett adni azt a zsebkendő- nyi földet. Nagyapámat — noha akkor már régen a fa­telepen dolgozott — egy hét­re ágyba nyomta a bánat. Gyerekként is értettem, sejdí- tettem mindent: Hiszen azon a parányi földön mi egyszer — talán mások megmosolyog­tak érte — búzát arattunk! A megművelésre váró terü­let nem sok száz ember gondja, hanem a vezetőségen kívül'a traktorosoké, szerelő­ké is. A megváltozott "föld- tudat« azonban csak akkor lesz ismét élő, melegséget tar­talmazó kifejezés, ha a mun­kahely fogalmát is telitjük mögöttes tartalommal, jó ér­zést biztosító körülményeket teremtve. Erről beszélgettem a minap Batéban. a November vetkezet földterülete. Moso- I 7. Termelőszövetkezet két ve- lyogta, és a fejüket rázták. .. zetőjével, Nagy József elnök - "A fiataloknak munkahely J kel, meg a helyettesével, Mi- az, ami nekünk mindent je-1 hóXy Dezsővel. Nem »interjú- lentett. Az életünket!« — pa- ! készítés« folyt, hanem gon­naszolta az egyik somogyi tsz elnöke, nem is olyan régen. És sok tény szól mellette. A gazdálkodásban minden moz­zanat, minden részlet ügy kapcsolódott egymásba, mint két ember keze, ha paroláz- nak. Az állattartás egysége a földműveléssel tökéletes volt. Nagyonis igaz, hogy ez az összhang a háztájiban ma megbomlott. A legtöbb helyen a szövetkezet munkálja a háztáji földeket is. Az álla­tok értékesítésében is részt vesz a tsz. Az üj házakban pedig — melyekben fiatalok élnek — sok helyütt a gaz­dasági udvar tájékáról nem hangzanak azok a jól ismert dübögések, elnyújtott muuü-k. Van, ahol nincs is gazdasági udvar, csak afféle "hátsó ud­var«, amelyben a tyúkólon kívül csak a sertéseknek van helyük. Tartályok a gabonakeverőhöz ; dolatszál gombolyítása. Summa summárum: arra a következtetésre jutottunk, J hogy csak akkor léphetünk előre, ha bizalmat — ahogy ök mondták — "türelmi időt« I szavazunk a fiataloknak. Mindketten ügy nőttek fel, hogy a föld az életük volt, tehát hiszek nekik. Ott. Ba­téban — illetve a velük test­vérközösséget vállaló Taszá- ron, Kaposkeresztüron — a kétszázhetvenöt dolgozó tag­nak harminckét százaléka fia­tal. Tizenhat-harminc éves. Tapasztalata a -két szakem­bernek van bőven. Mondják, a legtöbb fiatal gépre vágyik. Huszonhét-huszonnyolc szá­zalékuk rendelkezik szakmun- kási, technikusi, vagy felső­fokú végzettséggel. Akit ösz­töndíjjal támogattak, még I mind visszatért. Tavaly állat- tenyésztői szaktanfolyamot rendeztek, s huszonegyen vé­gezték el. Mert ott is gépesí­tés folyik! A gép és a föld új viszony alapját képezi majd. S ez kialakulóban van. Kérdeztem őket a fluk­tuációról. Mondták: nem jel­lemző. Fehér hólló ritkaságú A brigád neve a szak­májukat is el­árulja. Blathy Ottót, az elek­trotechnika egyik magyar úttörőjét büsz­kén vallják példaképük­nek. Névadó­juk két társá­val a transz­formátort, a villamos- erőátvitel fon­tos eszközét alkotta meg, ez a közösség pedig "társa­dalmi erőát­vitellel-« pró­bálkozik. Villanyszere­lők, elektro­nikusok, vagy­is a kapcsoló­terem kezelői tevékenyked­nek a brigád­ban. Állandó készenlétben vannak mind­nyájan, hi­szen sok függ jó munkájuk­tól a Pamut- fonó-ipari Vál­lalat Kapos­vári Gyárá­ban. — Egy kis hiba akár egy egész üzemrész leállását je­lentheti! — mondja files Jó­zsef villanyszerelő csoportve­zető. Az üvegablakos irodából a műhelybe látunk. Két mun­karuhás férfi áll meg odakint, az oldalán a szerelőtáska. A csoportvezető föltartja a há­rom ujját, s a száj mozgásá­val közetíti az üzenetet: lift. A villanyszerelő bólint, s már példa, hogy valaki — tag, al- j megy is megjavítani. Egymillió forint értékű munkát végez a rsokonyavisontai tsz-gépjavító társulás a helybeli tsz-nek. Dolgozói vállalták, hogy december közepére összeszerelik a gabonakevcrőt. A hal nagyobb és a három kisebb tároló a társulás műhelyei­ben készül. Folyamatosan szállítják az alkatrészeket az épít­kezésre. A munka jól halad, az időjárás sem nehezíti még a gyors szerelést. kalmazott — ipari munka­helyre távozna a megyeszék­helyre. A bizalmon, a türel­men kívül tehát feltételek szükségesek a jó értelemben vett "földhözkötöttséghez«. Például a klub, ahol együtt lehetnek. Például az üzemi étkeztetés, ahol kulturált kö­rülmények között ebédelhet­nek. Mint Batéban. Aztán — ahogy Nagy József mondta — vonzóvá kell tenni a mun­kát. És sorolta, kik állják meg a helyüket. Néhány név a jegyzetfüzetbe került. Mes- tyán Konrádé, Pál Károlyé. Pataki Béláé, Kupi Ferencé, Szekeres Józsefé, Sípos Déne- sé. Kontra Zoltáné, Kántás Mihályé, a Berkes fivéreké. Orsós FerencéJ Mert ez is hozzá tartozik valamiképp az újfajta, de régibe kapaszkodó "földérzet« kialakulásához. Hogy időnként emlékeztetünk a legjobbak ra. És még valami. De ezt első helyen kellett volna említeni. I Az, hogy a fiatalokban is lo- I bogjon az igény lángja. Leskó László Tizennégyen vagyunk a brigádban — mondja Albert Ferenc brigádvezető —, s mindent megteszünk az ener­gia- és az anyag takarékos­ságért. Például az ügyeletes szerelők sokat .lendíthetnek azzal, hogy minél gyorsab­ban, szakszerűbben kijavítják a géphibákat. Azok, akik a kapcsolóteremben vannak az úgynevezett meddőenergia- gazdátkodásért, az energiafo­gyasztás szintjének tartásáért tehetnek sokat. — Nem kis dolog az emlí­tett meddóenergia-gazdálko- dás. Ha ez jól megy. akkor az áramszolgáltató havonta negyvenháromezer forintot visszatérít az üzemnek — te­szi hozzá a csoportvezető. A villanyszerelők nemcsak iayítanak, hanem beruházási munkákat is végeznek, éppen ezért fontos a szakmai tudá­suk állandó gyarapítása. A brigád hat tagja most jár szakmunkás-továbbképzésre, ketten középiskolába. Egyikük a marxista esti egyetemet végzi. S hogy milyen előisko- lája a brigádmunka a köz­életnek, jelzi a következő: A brigád a villanyszerelésben is segített a bölcsődénél, de ha kellett, bármilyen segéd­munkát elvégeztek. ketten propagandisták lettek, az egyik tajg párttitkár, a má­sik műhelybizottsági titkár. — A csoport megoldja az idei feladatokat, s ez a bri­gádnak is köszönhető —. így vonja meg a mérleget a cso­portvezető. Széki Tibor főmechanikus jól ismeri a közösség tizen­három éves tevékenységét. I Ebben — ide illő szóval — rövidzárlat is előfordulhat. Ez az év azonban már jó példa arra, hogy ismét érződik az üzemen belüli és kívüli mun­kájukban a magasfeszültség. — A területünkön tizenhét brigád tevékenykedik. A Bláthy Ottó brigád most ne­kilendült. Sokat várunk tő­lük . .. Zsideg\ László energetikus állandó kapcsolatban áll a villanyszerelőkkel, elmondja a véleményét, beírja a napló­ba. Különösen meglepte, hogy mennyi társadalmi munkát végeztek. — Még a gyárban is keve­sen tudják ezt. Kezdetben én sem tudtam, hogy milyen nagy ez a munka, csak ami­kor megnéztem a Rákóczi is- iskolában. Szilágyi Ferenc ma a mű- helvbizottság titkára: Még ök vették fel a kapcsolatot a kö­zeli iskolával. Több társuk gyereke oda járt. Aztán a gyerekek elvégezték az isko­lát, a kapcsolat azonban meg­maradt. S mindent megjaví­tanak, sőt két tanteremben fénycsöveket szereltek föl a nyáron. A téli szünetben foly­tatni szeretnék az átalakí­tást, hogy több legyen a fény. — Az idén hatvannyolc órát dolgoztunk ott társadal­mi munkában, aztán az üzemi bölcsőde építésénél hetven- riégy órát. Ezenkívül csak­nem kilenc&záz forintot is adtunk — mondja a brigád­vezető. Különösen büszkék arra, h-^gy, szakmai kiránduláson jártak a fővárosban. Sokat tanultak az Országos Teher­elosztóban, a Ganz Villamos- sági Gyárban, a Lőrinci Fo­nóban. látottakból. Kaposvá­ron már jártak a villamos- sági gyárban, most az OVIT telepére készülnek. A brigád már elérte az ezüst fokozatot, a mostani jó munka szerintük záloga annak, hogy még .föl­jebb kerülhessenek. Lajos Géza Tizenhármán képviselik Somogyot a szakszervezeti kongresszuson December 8-án ül össze a ] dr. Kalász Ferencné, a bala­magyar szakszervezetek XXIII. kongresszusa. A' küldötteket a szakmák országos kongresszu­sain választották meg. E fóru­mokon a megye szakszervezeti tagjait képviselők közül ti­zenhárom lett kongresszusi küldött Somogyot képviseli a XXIII. kongresszuson: Bereknyei Ró­zsa, a Kaposvári Cukorgyár munkaügyi előadója,' Borza Mária karádi tanítónő, Brolly Tivadarné, a Zselic Áruház osztályvezető-helyettese, ifj. Fejérvári Györgyné, a Somo­gyi Erdő- és Fafeldolgozó Gazdaság fizikai dolgozója, dr. Fonai János, az Építők Szak- szervezetének megyei titkára, Gábor Imre, a siófoki Dunán­túli Regionális Vízmű Vállalat autó-villamossági szerelője, A kaposvári vasúti csomó­pont üzemi pártbizottságának irodája az állomás épületé­ben van. Az ablakon át lát­ni a vonatokra siető és az ál­lomásról távozó emberek ez­reit, s a helyiségben jól hall­ható a személy- és tehervona- tok dübörgése. Itt beszélget­tünk Betlehem Lászlóval, a partbizottság titkárával. — Hamarosan húsz eszten­deje lesz, hogy ebben a be­osztásomban dolgozom. Na­ponta látom, hogyan növek­szik az állomás forgalma, az itt dolgozó emberek felada­ta... Tíz éve és ma A vasútállomás már régen nem felel meg a követelmé­nyeknek. A mai és a tíz esz­tendővel ezelőtti adatok jól mutatják ezt. Huszonnégy óra alatt 74 személy- és gyorsvo­nat érkezik, illetve indul in­A vasút kommunistái tonna a növekedés. Ehhez még hozzá kell venni, hogy a megyeszékhely ipara jelentő­sen fejlődött, s az állomás és az üzemek között egy nap alatt 78 kisebb-nagyobb áru­val megrakott szerelvényt to­vábbítanak a 25 iparvágá­nyon. — Amikor 1957-ben elkezd­tem ezt a munkát, a régi kommunistákkal együtt azt a célt tűztük ki, hogy létxzám- | ban erősítsük pártszervezete­inket. S úgy végezzük terv­szerűen a pártépítést, úgy alakítsuk ki a pértcsoporto- kat, hogy minden fontos te­rületen dolgozzanak kommu­nisták, akik segítenek a cső- | rnópont másfél ezernyi dolgo­zójának összefogásában. Kezdetben három 7—11 ta- ) nen, nyáron pedig 94. Tíz év- j gú alapszervezietük volt; ma ovo: O ^ milíírt 37 i. i __ .. í ________ v ei ezelőtt 2,5- millió volt az utasok száma, tavaly már 3 millió 700 ezer. Ma egy hó­napban 80—100 ezerrel több utas érkezik és indul Kapos hat az alapszervezetek sza­ma, a kommunistáké pedig 283. A pártép* lésnél — mint mondja — elsősorban a mun­kában kiemelkedő dolgozók várról, mint egy évtizeddel jöhetnek számításba. Az korábban. . I idén például 17 új pártvigot Tavaly 1,5 millió tonna vettek föl; a többségük fizi­árut raktak ki és be, tíz esz- kai munkát végez, közülük téridő alatt tehat 300 ezer • tízen szocialista brigádokban dolgoznak. Az idén Bognár Mária KISZ-titkár a forga­lomtól. Nyári Tivadar lakatos a pályafenntartásról, Tüske József és Zsíros István laka­tosok a vontatástól — mind a négyen fiatalok — kerültek a kommunisták soraiba. Huszonhét pártcsoport tevé­kenykedik a csomópont terü­letén. Valamennyinek az élén tapasztalt, az állomás felada­tait és gondjait jól ismerő kommunista áll; olyan em­berek, mint Dévényi József, Somogyvári László, Hegedűs János,, Mészáros János. A szilárd munkafegyelemért — Veszélyes üzem va­gyunk. és az állomás fejlődé­se is elmaradt a követelmé­nyek mögött. Ez valameny- nyi kommunista egyik leg­fontosabb feladatává teszi, hogy példamutatásával segít­se a munkafegyelem megszi­lárdítását, járjon élen a ver­senyben — mondja Betlehem László. Az üzemi pártbizottság és az alapszervezetek évente több alkalommal , tanácskoz­nak erről. Az eredményről, a kommunisták példamutatá­sáról így nyilatkozik a párt- bizottság titkára; — Tavaly hatvan fegyelmi eljárást folytattak le a mun­kafegyelem megsértői ellen; köztük öt volt a kommunis­ta. Az idén pedig gazdasági területen húsz alkalommal kellett fegyelmi felelősségre- vonást indítani, és közöttük csupán egy volt párttag. Négy olyan is akadt azonban, aki fegyelmezetlenség vagy a pártélet, elhanyagolása ' miatt kapott pártfegyelmit. Jól jellemzi a kommunisták példamutatását, hogy' az utóbbi négy esztendőben a csomópont dolgozói közül 368- an kaptak kiváló jelvényt és a kitüntetettek negyven szá­zaléka kommunista. Széche­nyi Zoltán mozdonyvezető kormánykitüntetést, Zsiborás Pál és Langstadler Ottó — valamennyien régi kommu­nisták — Érdemes Vasutas kitüntetést kaptak. A szocia­lista brigádok élén és a bri­gádokban szintén ott vannak a kommunisták; eddig három közösség nyerte ed A MÁV kiváló brigádja kitüntetést. Devecseri Gyula és Alföldi György személyében két bri­gád élén kommunista vezető áll, s a csomópont, dolgozói­nak 80 százaléka részt vesz a szocialista munkaversenyben. Egészséges pártélet A kaposvári állomás dolgo­zói a IV. ötéves tervben egy­más után négy alkalommal iá eleget tettek a kiváló cím kö­vetelményeinek. Sokat kellett ezért dolgozniuk a kommu­nistáknak, valamennyi vasu­tasnak. Hiába a kötelező havi 191 óra, bizony, sok a túlóra, és a havi teljesítményt így 242—248 ledolgozott óra jelzi. — Ennek ellenére alapszer­vezeteinkben egészséges a pártélet; az Utóbbi tíz évben nem fordult elő, hogy tag­gyűlést, pártnapot vagy piás rendezvényt el kellett halasz - tanunk. Igaz, ehhez az állo­más, a csomópont gazdasági vezetőitől is segítséget kapunk — mondja Betlehem László. S hozzáfűzi: — Kommunis­táink érzik felelősségüket, és erre a jövőben is lehet ala­poz" ' Szalai László tonszentgyörgyi vasútállomás üzemgazdásza, Klenovxcs Im­re, az SZMT vezető titkára, Lapat Istvánná, a Kaposvári Ruhagyár varrónője. Lukács Lászlóité, a kaposvári Palmiro Togliatti Megyei Könyvtár könyvtárosa, dr. Miha József­ivé, a siófoki Gáz- és Olaj- szállító Vállalat műszerésze, dr. Sári Ferencné, az Orvos- egészségügyi Szakszervezet megyei titkára és Scrottner Károly, a SZOT Dél-balatoni Üdülési Igazgatóságának igaz­gatója. A somogyi küldöttek a szak­mák küldötteivel együtt ké­szülnek föl a kongresszusra. A Magyar Autóklub jubileumi közgyűlése A 75 esztendős Magyar Au­tóklub tegnap a Budapest- szállóban tartott jubileumi küldöttközgyűlést. A tanácsko­záson 110 000 klubtag képvi­seletében 300 küldött vitatta meg az egyre fontosabb társa­dalmi szervezet utóbbi öt esz­tendős tevékenységét. A tanácskozáson Földvári László közlekedés- és posta­ügyi miniszterhelyettes, a Ma­gyar Autóklub elnöké meg­emlékezett az 1900. november 30-án megalakult klub műkö­désének legfontosabb állomá­sairól. Matyiké Vilmos főtitkár be­számolt arról, hogy a Magyar Autóklubnak Budapesten kí­vül minden megyeszékhelyen és 10 városban van szerveze­te. közülük 12 rendelkezik műszaki bázissal, hét helyen folyamatban van a műszaki szolgáltatást nyújtó központ kialakítása. A klub segélyszol­gálatát — amely ma már 110 gépkocsival, "Sárga angyallal« rendelkezik — az idén 23 9Ö0 esetben vették igénybe az au­tósok. A jövőben kialakítják a klub üzemi, vállalati, falusi csoportjait is. \

Next

/
Thumbnails
Contents