Somogyi Néplap, 1975. november (31. évfolyam, 257-281. szám)

1975-11-26 / 277. szám

Barkácsolás — otthon Mini bár Reocfldvin egyszerű ■— a '■’•/yenévés korosztály álltai is könnyen megépíthető — mind bár terveit közöljük, amely­nek igazi hasznát a szülők veszik. Elkészítéséhez nem kell más, mint egy kevés deszka, fautánzatú tapéta és néhány olyan vasalás, amelyet nagyon olcsón és könnyen be lehet szerezni. A mini bár előnye, hogy rendkívül kis he­lyen eltér. Elkészítése a következő sor­rendben történik: az alaple­mez — a bárpult fala — egy 1500x800 mm-es pozdorjale- mez, amelyet fűrésszel mé­retre vágunk. Pozd arjai emez híján deszkából is összeállít­hatjuk, ez azonban kicsit kö­rülményes, mert a deszkákat ragasztani kell (enywel vagy hidegenywel). Az alaplap fel­ső két végpontjára erősebb képakasztó gyűrűt építsünk be, melyeknél fogva az alap­lap végső formájában majd a falra kerül. Készítsünk el őt darab ke­retes dobozt (méretei: 300x 300 mm-es réteges lemez, amelyet egy 30 mm magas ke­retre ragasztunk föl). Ezeket sakkitáblaszerűen csavaroz­tfímeaztórud 1500 fatapéta fadoboz pultteásaa zuk, szögeljük vagy ragasszuk — a rajz szerint — a bárpult falára! Ezt követően vágjunk ki öt darab deszkalapot (mé­retei: 300x120x10 mm), s eze­ket a fölragasztott dobozok közé jó erősen csavarozzuk be. A fadobozok külső felüle­tére és az alsó részen meg­maradt 200 mm széles sávra ragasszunk föl fautánzatú ta­pétát. A nyers fafelületeket csónak-lakkal vagy színtelen nitrólakkal fessük le. (Ezekre italcímkéket is ragaszthatunk.) A bárpult elkészítéséhez le­hetőleg egy darab deszkát használjunk (mérete 1500x350- 15 mm). Amennyiben nem volna ilyen szélességű desz­kánk, két szál deszkát eny­vezzünk össze. Ez lesz a bár­pult. Fautánzatú tapétával vonjuk be, s külső szélét föl- polírozott alumíniumcsíkkal határoljuk. Bárpultunk fala alatt süly- lyesszünk a falba két darab 3 mm vastag, 120 mm hosszú és 20 mm széles vaslemezt, amelyen két-két lyuk szolgál a bárpult fölcsavarozására. 2 mm-es lemezből hajlítsunk két támasztórúd-vasalást; eze­Fogászati autóbusz Védőoltás — szúvasodás ellen Ä népbetegségek sorában az első helyen a fo­gak romlása áll. A föld lakói­nak csak elenyésző töredéke nem ismeri a fogfájás kínzó érzését. A felnőtt lakosság 98, a középiskolás korú fiatalok 85 százaléka, sőt az óvodások­nak is csaknem 50 százaléka beteg fogú. Az emberek zö­me fél a fogászati kezeléstől, ezért későn és többnyire rend- szertelenül fordul orvoshoz. A kis településeken, tanyákon élőknek sokszor nincs is rá lehetőségük. Éppen ezért sok országban ma már fogászati autóbuszok — egy ilyen lát­ható a képen — keresik föl a kezelésre szorulókat. A fogszúvasodás megakadá­lyozására az orvostudomány még nem talált hatásos ellen­szert, ezért a meglevő eszkö­zök tökéletesítésével, új anyagok kikísérletezésével igyekszik kiküszöbölni a fáj­dalomérzetet, illetve gyorsab­bá és hatékonyabbá tenni a fogkezelést és a fogpótlást. A korszerűen fölszerelt fogászati rendelőkben megtalálhatók a percenkénti 300 ezres fordu­latszámú turbinás fúrógépiek, amelyekkel szinte fájdalom nélküli a fogkezelés. Reményt keltő az a hír is, hogy angol tudósoknak oltó­anyagot sikerült előállítaniuk a fogszúvasodás ellen. A maj­mokkal végzett kísérletek so­rán — kifejezetten fogszúva- sodást előidéző ételekkel táp­lálták Siet — a hét évvel ez­előtt elvégzett oltás minded­dig védelmet nyújtott a caries ellen. A tudósok szerint ha­marosan az embereknél is al­kalmazni lehet majd a fog- szúvasodás elleni yédőoltást. két a bárpult aljára csava­rozzuk. Ezután készítsünk el 2 db pulttámasztó rudat. (Mé­reted: átmérője 20x1120 mm.) A támaszt órudakat csiszoló- vászonnal csiszoljuk simára (elkopott partvis vagy seprű­nyel is megfelel) és csónak- lakkal vagy színtelen nitro- lakíkal vonjuk be. A tarfóru- dakat egy-egy műanyag tipli­vel, csavar segítségével a padló és a fal találkozásának szögletében rögzítsük! Ezzel már el is készült a mini Ipar, amelynek poicocs- káira díszítőelemként is elhe­lyezhetünk néhány italosüve- giet, de amikor vendégek ér­keznek, ugyanott kaphatnak helyet a megtöltött palackok is. Így kevés munkával mu­tatós, hasznos kis kiegészítő bútort nyerhetünk. B. K. Mikor vesztettem el gyermekemet? A serdülők és a szülők kapcsolata Minden szülő ismeri azt a serdülőt, aki szívesebben van barátai és a szomszédok körében, mint otthon. Aki meggondolatlanul azonnal vissziabeszél szülőknek, neve­lőknek, munkahelyi felettes­nek, idősebb dolgozónak. Aki édesanyja hosszas könyörgésé­re sem teszi meg azt, amit barátja első szavára sietve teljesít. Aki titkolódzik a szü­lei előtt, de legmélyebb egyé­ni titkait is feltárja társainak. Aki késő este másneműek tár­saságában tartózkodik, mi­közben , szülei azt sem tudják, hogy pontosan hol és kinél van. Aki már semmit sem mutat abból a nagy szeretet- ből, amellyel évekkel ezelőtt elárasztott bennünket; aki édesanyja közeledő csókja elől elhajol, aki édesapja öle­lő karjait erőteljes mozdulat­tal löki el. Nem szereti, ha si­mogatják, nem kívánja a szü­lői kedveskedést..... Talán nem is szeret — állapítja meg a szülő. S tanácstalanul kérdi önmagát: mikor vesz­tettem el a gyermekemet? Nem ritka az olyan szülő, aki könnyen megállapítja, hogy tulajdonképpen a változásiért egyedül a gyermek a felelős. Hiszen ő »-mindent-« meg­adott. Már verte is. Ered­ménytelenül. Hol a kiút? A szülői gyakorlat a megol­dás keresésében igen válto­zatos. Az elkövetett hibák alapján, viszont csoportosítha­tók. A hibákból pedig leszűr- hetők a tanulságok. A hely­telen nevelési módszerek okai között igen nagy arányban fordul elő az a tévhit, hogy gyermekünknek egyenesen folytatni kellett volna azt a gyakorlatot, amelyet oly szé­pen végzett az előző életko­rokban. Csakhogy ez nem va­lósítható meg. Nem kívánható, hogy a serdülőkor megtagadja önmagát. Gyakori nevelési hiba a túlzott szigor, vagy ennek el­lenkezője, a nagy szabadság, a mindent megengedő kényez­tetés. A legsúlyosabb mégis az, ha rapszodikusan válto­gatjuk a kettőt. Ha ma meg­tiltjuk azt, amire tegnap mi biztattuk. Ha nincs követke­zetesség követelményrendsze­rünkben, gyermekünk is kö­vetkezetlenné válik. Elveszti azt a modellt, amelyre ebben az életkorban oly nagy szük­sége volna. Hasonló veszélyt rejt magá­ban a szülő vagy éppenséggel a nevelő személyisége is. Az a szülő, aki gyermekét csak ösz­tönös szeretettel igyekszik ne­velni, óriási hibákat követ eL Aki önmaga is nevelésre szo­rul, nem lehet alkalmas arra, hogy másokat neveljen. A nevelés művészetét, tudomá­nyát, gyakorlatát él kell sa­játítania a szülőknek is, a hi­vatásos nevelőnek is. Nap­jainkban örvendetesen nagy számiban jelennek meg azok a tanulmányok, népszerű, de tu­dományos alapokon nyugvó könyvek, amelyek a hivatásos nevelők és a szülők ismere­teit gyarapíthatják. A serdü- Lőkorúak neveléséről szólva óhatatlanul beszélni kell — minden gyakorló nevelőnek és szülőnek ajánlva — a Tan­könyvkiadó gondozáséiban Ha­vas Ottóné által szerkesztett »Serdülőkről« című és a Me­dicina kiadásában megjelent dr. György Júlia által írt »A nehezen nevelhető gyermek« című könyvekről. Mindkettő szemléletes példák sokaságá­val, tudományos csoportosí­tásban, közérthető nyelven szól többek között a serdülőik neveléséről is. A hibás nevelési eljárások­ból leszűrhető tanulságok jel­zik a megoldás útjait. Minde­nekelőtt a gyermek életkori sajátosságaiból kell kiindulni. A szülő akkor közelit helye­sen serdülőkorú gyermekéhez, ha tudatában van annak, hogy lánya vagy fia igen nehéz életkorba került, amelyből van kiút, de ez lényegesen könnyebb, ha a gyermek és a szülő kapcsolata nem romlik meg. Felnőtt fejjel, életta­pasztalattal, megértéssel fel­vértezve tudomásul kell ven­nünk gyermekünk szokásostól eltérő magatartását. S bíznunk kell benne. Mellé kell állnunk és szinte láthatatlanul vezet­nünk kell azon az úton, amelynek vonalát' mi rajzol­tuk meg, de úgy, hogy gyer­mekünk érezze: a maga útján jár. Ez a legfőbb biztosítéka annak, hogy évek múlva is szeretettel szóljon a ma nyeglén felelő, serdülő fiatal a szüleiről. Mayer Levente Egy kis szőnyegtörténelem A régészek által feltárt thé- bai faliképek bizonyítják: Egyiptomban az időszámítá­sunk előtti II. évezredben a fáraó palotájának falait és padlóját is szőnyegekkel borí­tották. A szőnyegszövés művé­szete Egyiptomból származik; onnét terjedt át Törökország­ba, Perzsiába, á kaukázusi or­szágokba, majd Indiába és Kí­nába. Marco Polo, a középkor nagy utazója már csodálattal beszélt a keleti szőnyegek szépségéről. A szőnyegeket kézi munká­val selyemből, pamutból és gyapjúból szőtték, gyakran drágakövekkel díszítették. Ke­letről akkor jutott át Európá­ba, amikor a mohamedán mó­rok meghódították az Ibériai­félszigetet. A középkori vár­kastélyokban nagyon is prak­tikusan használták a művészi szőnyegeket: ezek akadályoz­ták a »szellő»« épületekben a léghuzatot, és tompították az elég gyakran elviselhetetlen »lovagi lármát«. Párizsban 1450-ben alakult meg a szőnyegszövők céhe. A francia királyok — különösen XIV. Lajos, a pompát kedvelő »napkirály« — megrendelések­kel halmozták el. Munkáikat ma is megcsodálhatjuk, pél­dául a versa!lies-i palota kö­zépső traktusában. A XVI. században Erzsébet királynő francia szőnyegszövőket hívott Angliába, s nekik a szőnyeg- szövő ipar meghonosításáért privilégiumokat is adott. A kézi szövésű, ritkaság-lés tűnemezeit számba menő, művészi szőnye­gek egykor csak a kiváltságo­sak palotáiba kerültek vagy a mohamedán, templomokat dí­szítették. Később a gazdag városi polgárság is vásárolta; főképp, ha társadalmi helyze­tét, gazdasági hatalmát akarta — az arisztokráciával szemben — kifejezésre juttatni. Euró­pában akkor kezdődött a sző­nyeg »virágkora«, vagyis tö­meges elterjedése, amikor a szőnyegszövő manufaktúrákat gépesítették. A XVII. század­tól rohamosan fejlődött a tex­tilipar — elsősorban Angliában és Franciaországban; Jacquard 1800-ban feltalálta a szőnyeg- szövő gépet, ami — továbbfej­lesztve — napjainkban már lyukkártyákkal választja szét a különböző színű fonalakat, s képes arra, hogy előrajzolás szerint végszámra készítse a mintás szőnyegeket. A gépek tökéletesítése és a textilipar fejlődése újabb és új abb lehetőségeket teremtett a lakásokba kerülő szőnyegek mennyiségének rohamosan nö­vekvő termelésére. Az olyan nagy méretű fellendüléshez azonban, mint amit az utóbbi 20 évben tapasztaltunk, más tényezőknek is közre kellett játszaniuk. Az alapanyagok fejlődése következtében a ter­mészetes rostok mellett a szin­tetikus szálak széles skáláját is alkalmazni lehet. Az új textiltechnológiai eljárások be­vezetése az úgynevezett tűzött szőnyegek tö­meggyártását, a szőnyegek re­latív árszínvonalának csökken­tését is eredményezte. A termelés növekedésének üteme az utóbbi tíz évben fo­kozódott. S a gazdasági prog­nózisok azt mutatják: a sző­nyegpadlóknak további fejlő­désével számolnak világszerte. OTTHON CSALAD Mit tegyünk a falra ? A szoba berendezése A múlt héten szóltunk a szoba hangulatáról, most már nézzük a falat. A legfonto­sabb : ne tegyünk rá semmi olyat, amihez csalás a hasz­nálójának van vagy lehet kö­ze. Hiszen — mint mondottuk — a szoba kompozíció, olyan esztétikai egység, amelynek nemcsak a használója, hanem a látogatója számára is lehet »mondanivalója«. Próbáljunk meg a szépérzék szempont­jából »objektivan« válogatni! Azt, ami a falra kerül, úgy válasszuk ki, hogy a szoba valamennyi tárgyával egysé­get alkosson. Persze az is lehet, hogy a szoba falára semmi sem kí­vánkozik; a bútorok és a kár­pitok önmagukban is be tud­ják tölteni esztétikai hivatá­sukat. Ilyenkor minden .— a falra aggatott — kiegészítés »hivatlan vendég« lenne. Le­het azonban, hogy a bútorok tömege között szabad falfelü­letek is maradnak, s ezek va­lamilyen kiegészítő dísz nél­kül csak üresen tátonganának. Ide már kell — akár szőnyeg, akár kép, akár plasztika, akár valami más. Ha a bútorzat és annak kárpitozása meg a kiegészítő függönyök túlságosan színe­sek, ne tegyünk képet a falra. Jobb ilyenkor az egyszínű szobrászati munka vagy vala­milyen kerámia. Természete­sen lehet a helyzet fordított is: a bútorok és a kárpitok színének egyhangúságát kell ellenpontoznunk színes képpel vagy tarka szőttessel. Régi magyar világjárók (II.) 1 2 3 4 5-!> m 6 7 8 9 V 10 m 11 12 m 13 14 M 15 m 16 17 18 m 19 20 m­21 m 22 23 24 \m 25 m 26 27 28 m 29 m 30 m 31 m 32 33 m 34 m 35 Vízszintes: 1. Megfejtendő (kettős név). 6. Ló színe lehet. 9. Árszabás (névelővel). 11. A föld felé. 12. Azonos jnássalhangzók. 13. Az arc része. \ 15. Kerek szám (ékezethibával). 16. Apró magocska. 17. Nem enged eL 19. Kavics. 21. Kettős mássalhangzó. 22. Ezzel etetik a lovat (ékezet­hiány) . 25. Névelővel: nyugodt. 26. Abrak. / 28. Fűszeres. 29. Mássalhangzó kiejtve. 30. Félig ital. 32. Megfejtendő. 34. Finoman szórja. 35. Elődje. Függőleges: 1. Társ. 2. Tör — keverve. 3: Éneklő hang. 4. Vigyázták. 5. Visszafelé: kötőszövet a testben. 7. Elélépett régiesen. 8. Megfejtendő. 10. Az argon vegyjele. 14. Római 900. 15. Lelki tényező. 18. Megfejtendő. 20. A derékon hordják. 23. Szemlél. 24. Lángoló (névelővel). 25. Téli sport (névelővel). 27. Nem mellé. 29. Trogmayer Ottó. SÍ. Személyem. 32. Lám. 33. Félig este! K. J. Beküldési határidő: 1975. de­cember l-én, hétfőn délig. Ké­rünk benneteket, hogy a szük­séges sorokat levelezőlapon küld­jétek be, s írjátok rá: »Gyer­mekkeresztrejtvény*« ! Kántor Zsuzsa Kannibálok cí­mű könyvét nyerte: Feliinger Julianna és Benkő Zsuzsa (Ka­posvár), ifj. Tóth Zoltán (Baté), Baller András (Siófok). A könyveket postán küldjük el.

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents