Somogyi Néplap, 1975. november (31. évfolyam, 257-281. szám)
1975-11-20 / 272. szám
„Ha szigorúbban ellenőriztek volna” 1 25 éves a postai hírlapterjesztés K i szereti, ha ellenőrzik? ' Még az sem, akinek tökéletesen rendben j van a szénája. Hiszen nála is ! találhatnak apróbb, figyelmetlenségből származó hibát. s.!a bálytalanságot. De ha másért j nem is ki vám ja bárki ménnél előbb ajtón kívül az ellenőrző | szerv megbízottait, azért min denképpen, hogy visszaáll jón a zavartalan munkarend. Ha azonban baj van. gyakran élnek a mulasztást elkövetők a már teljesíthetetlen óhajjal: — Ha szigorúbban ellenőriztek volna, bizonyára nem jutok idáig! — Nem tudják vajon a rendelkezéseket. nem ismerik a jogszabályokat? Vagy járatosak ugyan a paragrafusok közt, de úgy vélik. a köztük levő réseken átbújtathatnak kisebb, látszólag jelentéktelen ügyeket? És ha az ellenőrzés laza. ezeket az átjárókat mind szélesebbre tagúi-k. természetesnek tartják. hogy' nemcsak sovány, i hanem vaskosabb ügyeket is átpréselnek rajtuk. A gyekor I la! ban mindkét eset előfordul. j de természetesen a második típus a veszélyesebb. Igen ám. de — ahogy mondani szokták — semmi nem tart örökké. Mert vagy meg- j elégeli valaki a nagyvonialúsá- j got és jelentést tesz a felettes} szerveknek, vagy valami okból | új szervezet végzi — móst már hivatásának megfelelően — I az ellenőrzést. Az olvasó példákat vár mindkét esetben. ' Hogy ezekkel mégsem élek. j annak nem az az oka, hogy j úgy találtam ki e jelenséget. | Az ügyek nagyobb i része 1 ugyanis vagy hivatali vizsga-1 lat, vagy már bírósági eljárás szakaszában van. tehát nem zárult ie. Tanulsággal azonban. máris szolgálhatnak és így megérdemlik, hogy beszéljünk lóluk. — Nem szólítunk hozzá ilyen szőröző hivatalvizsgához — mondta az egyik tanácstitkár. amikor a korábbinál alaposabb pénzügyi ellenőrzést végeztek nála. Természetesen megsértődött, hiszen korábban a jobbak között emlegették a munkáját —- talán alacsonyabb'mérce szerint, meg egy kicsit a személyi kapcsolatok révén is. Más községbeli társa p<?óig megüzente a járási hivatal pénzügyi Osztályára, hogy ot.t nem értenek a költségvetési gazdálkodáshoz. Csak amikor tételről tétéire bebizonyították neki, hol, milyen szabálytalanságot, mulasztást követett el. akkor jegyezte meg: ezeken mindig átsiklottak a korábbi revizorok. — De az az intézmény- verzető is hasonlóképpen érvelt. aki az állami tulajdont, »összet éves zte tte« a személyi jellegűvé! és magáncélra használt , föl építési meg egyéo anyagokat. Ügy gondolta, hogy nem veszik észre a manipulációit. hiszen a könyvelésben nagyjából rend van. Ami azon kívül történik, afölött szemet húinynak felettesei. mint ahogy kisebb szabálytalanságok miatt addig sem csaptak lármát. De olyan esettel is találkoztam. amelyben éppen az szegte meg tudatosan a szabályokat, aikinek ellenőriznie kellett volna: arra hivatkozva ragadta hangához az intézkedést, hogy beosztottja gyakorlatlan, járatlan, sőt azt is hozzátette. nincs érzéke ehhez a témakörhöz, A hanyag gazdálkodás, szabálytalan pénzkezelés oka-' között — az ellenőrzés lazasága, következetlensége mellett — gyük ran ott tal ál j uk a kimondott vagy csak belülről dédelgetett reményt: —Xvagy Y elvtárs (testület, szerv, hivatal) nem fogja majd' fel olyan mereven a különben is jelentéktelen • ügyet. Minden bizonnyal méltányolják majd egyéb tevékenységemet, múltamat. esetleg személyes szolgálatomat, társadalmi tekintélyemet, és »elsimítják-«, nem viszik tovább az ügyet. Bizony alaposan tévednek azok. akik Így gondolkodnak. akiket a nagyvonalú, esetleg túlságosan is joviális ellenőrzés megnyugtat, segít e'altatni amúgy is álmos lelkiismeretűnket. Mert jónehánv eset példázna: ez a mentsvár ina már csak a múlt néhány kirívó visszaélésének hí léből táplálkozva él és inkább kártyavárnak mondható. Igaz. összeomlását legtöbben csak akkor veszik észre, amikor bíróságra kerül az ügyük, vagy a fegyelmi tárgyalás előtti kínos perceket topogják végig, illetve a kiszabott büntetést hallgatják. Akkor döbbennek rá: itt már nincs »tekintélytisztelet«« vagy barati kapcsolat. J ó néhány fegyelmi tárgyaláson részt vettem az utóbbi hónapokban. Figveltem az arcokat, amelyekről az őszinte megbánástól a méltatlankodásig sokféle érzést lehetett leolvasni. Hallottam bejelentést: a megidézett olyan idegállapotban van, hogy nem tud részt venni a tárgyaláson, belenyugszik a büntetésbe. Meggyőződésem, ha nem is mindig értettek eigyet a döntéssel, okultak az esetből. De csak azért, mert a hihá.k eltusolasa helyett — gondos kivizsgálás után — tetteikkel arányban álló büntetésben részesültek. És talán azt a tanulságot is levonták: ha a hivatali ellenőrzés pillanatnyi lazasága esetenként csábít is a szabályok mellőzésére. a társadalmi ellenőrzés — a beosztottak, a lakosság — egyre inkább segít feltárni a törvénytelen cselekedeteket, a rendeletek önkényes értelmezéséből származó vagv az államot károsító ügyintézést, gazdálkodást. Paál László Az újságok háromnegyed részét előfizetőknek kézbesítik Till mint kétmillió a zsebben marad A Kaposvári TejipaK Vállalatnál azért tudtak az első három negyedévben 1,9 millió forintos megtakarítást elérni, mert a takarékosság gondolatát sikerült közüggyé tenniük. Az a jelszó járja náluk, hogy mindönki — az igazgatótól a szállítómunkásig — befolyásolhatja a költségek alakulását. Épp ezért negyedévenként — és havonta is — mindenre kiterjedő elemzéseket végeznek. E táblázatokat valamennyi osztály- vezető, üzemvezető,, művezető és brigádvezető megkapja, s feladatuk, hogy azt közvetlen beosztottaikkal ismertessék. Takács Imre főkönyvelő előadásában — amelyet tegnap tartott a műszaki és köz- gazdasági hónap keretében — elmondta: a takarmányozásra hasznosítható savó megmentéséért sokáig nem követtek el mindent. 1973-ban a savó I 21,6 százaléka ment vészén- ' dőbe. Ennek eladási ára 1 359 000 forint lett volna. Amikor ez kiderült, több | gondot fordítottak rá, s az eredmény nem maradt el. 1974-ben a veszteség 9,3 százalékra csökkent. Amikor a tankautók a csarnokokban fölvették a tejet, | előfordult, hogy az átvevő nem mért pontosan, s csak akkor derült ki a hiány, amikor a gyárba értek. Egy-egy tankautó 20—30 községből hoz tejet, s ha gondatlanul szívatnak és községenként csak két-háram liter folyik el, az az üzemi átvételnél már tetemes hiányt jelent. Veszteség éri a vállalatot, mert nepn kap annyi tejet, amennyit a községben kifizettek. A minőségellenőrző intézet vizsgálja a tejtermékeket. So- j káig úgy gondolkoztak a gyár- } ban: nem lehet baj az, ha j egy-egy termék több hasznos- } anyagot tartalmaz. Emiatt nem kaptak büntetést. Meg- feledkeztek viszont arról. A sajtok érlelésénél a technológiai fegyelem betartása, vagyis a szükséges érlelési idő és körülmények (páratartalom, hőmérséklet) biztosítása sokat hozhat a közös konyhára. Ugyanis ha a kelleténél hosszabb ideig szárítják a sajtokat, nemcsak »öreg ízűek«, csípősek, szúrós szagúak lesznek, hanem a súlyukból is veszítenek. A túlérlelt sajt csak olcsóbban, ömlesztett sajtként adható el. A csurgói sajtüzemben 1974-ben az érlelési veszteség 2,6 százalék volt; ezt az idén már egy százalékra^ csökkentették, A megtakarítás, 525 ezer forint. A Kaposvári Tejipari Vállalatnál nem nehéz a mérleg- beszámolókat elkészíteni, hiszen . naponta figyelik a költségek alakulását: mindig tudják, hol hibáztak, hol mit kell tenniük. Az alapanyagfelhasználást is így követik nyomon, s az év első három negyedévében csak alapanyagból több mint egymilliót takarítottak meg. Az előadásban szó volt arról, hogy a tejipari vállalat több mint 20 millió forintot fizet ki évente fuvarköltségre. Érthető tehát, ha ésszerű átcsoportosításokat hajtanak végre a tankautók járataiban. A jobb értékesítés érdekében az úgynevezett terítőjáratokat is (ezek látják el' nap nap után az egész megyét friss termékkel) átszervezték. Az értékesítés sikerességében mégis legnagyobb szerepe a tavaly október 1-től üzemelő balatonszárszói áru- elosztónak van. Egy éve könnyű dolga van a vállalatnak a Balaton környékének ellátásával, hiszen két óriás kamionra való árut egyszerre el tudnak helyezni Balatonszárszón, ahonnan már kisautókkal szállíthatják egy- egy falu kisebb-nagyobb megrendeléseit. Ezáltal 1.6 millió forinttal csökkent a fuvarköltség. A sok energiamegtakarítást eredményező újítások közül a vállalati főkönyvelő csak egyet említett. Ez arra szol* gál. hogy a pasztőrözéstől korábban elfolyt 30—40 fokos vizet visszavezetik és mosogatáshoz felhasználják. . A műszaki konferenciákon ismertetik, hogy az öt üzem közül melyik hol tart a takarékosságban. Ilyenkor a hátul kullogok röstelkednek, aztán igyekeznek javítani. Így történt, hogy mikor a félévi -értékelésnél kiderült: a kaposvári sajtüzem nem dicsekedhet. mindent elkövettek a jobb eredményért. A harmadik negyedév végén 940 ezer forint megtakarítást jeleztek. A munkahelyi demokrácia, a kezdeményezők fölkarolása összefügg - a vállalat eredményeivel.- Jól példázza ezt. hogy az érlelőpince vezetőinek köszönhető több százezer forintos megtakarítás. A vállalat vezetői 1975-re 2.2 millió forintos megtakarítást irányoztak elő. Amikor a szocialista brigádok vállalásait átnézték, megdöbbentek mondta a főkönyvelő —, a munkások ugyanis ennek majdnem a kétszeresét aján lották föl. A jelenlegi zet alapján ez a jövőre nézve nem is látszik utópiának. Az országban elsőként a Pécsi Postaigazgatóság dolgozta ki a postai hírlapterjesztés késeibb jól bevált módszereit. A kormány 1950. augusztus 31-i határozatában bízta meg . a postát, hogy az egész országban szervezze meg a hírlapterjesztést. Baranyában, Somogybán és Tolnában 1950. november 1 -én, Zalában pedig két hónappal később kezdődött az új terjesztési formák kidolgozása. Az új módszert fél év múlva a többi megyében is bevezették. A postai hírlapterjesztés negyedszázadáról emlékeztek meg tegnap Pécsen, a postaigazgatóság dolgozói és vezetői. Az ünnepi eseményen' ott volt Csollány Ferenc, a Hírlapkiadó Vállalat igazgatója. dr. Kotsis Béla. a posta-vezérigazgatóság szakosztályvezetője. valamint a Baranya. Tolna. Somogy és Zala megyei lapkiadók, szerkesztőségek több vezetője. Ünnepi beszédében Varga Sándor, a Pécsi Postaigazgatóság vezetője a negyedszázad«.» lapterjesztés legfontosabb dé’- dunár.túli eseményeiről szított. A négv megyében 25 éve mindössze nyolc pavilon működött, ma viszont már 89 hírlappavilon és 5 hírlapüzlet fogadja az érdeklődőket, 1951- ben negyed milliós példányban terjesztettek sajtóterméket, napjainkban ez a szám meghaladja a, 145 milliót.' Az előfizetők száma 125 ezerről csaknem hárornnegyedmillióra emelkedett. Negyedszázada alig nyolcmillió példány kelt el az árusoknál: 1975-ben már 35 millió. A remittenda, az eladatlanul visszamaradt nyomdai termékek aránya a 25 évvel ezelőtti 37 százalékról öt százalékra csökkent. A lapok háromnegyed részét már régóta az előfizetőknek kézbesíti naponta az 1728 dolgozó; a terjesztésben ezenkívül 123 főfoglalkozású postai hírlapárus és 1153 társadalmi árus is tevékenykedik. A négy me(Erb János felvétele.) gyében jelenleg több mint 600 féle hazai napi- és hetilapot, folyóiratot ‘ és egyéb sajtóterméket juttatnak el. Az igazgató hangsúlyozta, hogy a hím lapterjesztő ma már nemcsak pontos, udvarias eladó és kézbesítő. hanem a marxista tudatformálást segítő politikai agitátor is. Miniszteri dicséretet nyújtottak át Sárdi András kaposvári MEHIV-vezetőnek. Göttili József balatonfenyves’ kézbesítőnek. Vezérigazgatói dicséretet kapott Kocsis Zol• tűnné kaposvári terjesztési előadó. Király István somogy- sámeoni kézbesítő, F tics kár Károly lakácsai kézbesítő. Igazgatói elismerésben részesült Katona Istvánná csökülyi és Székely Istvánná szőlösgyo- röki hivatalvezető, valamint Ágoston Margit látrányi. Tóth S ndréné kaposvári, Nemes János somogyszobi, Kertész Jánosné csokonyavisontai kézbesítő és Bohár Gábor lálrn- nyi hivatalvezető. Cs. J. Megtartották az „egyezségei a marcali járás gazdaságai Böhönye, Szabadság Ter-t PdIfatvi Gyula, a marcali; melőszövetkezet, 1975. no vem- I járási hivatal szakfelügyelője’ bér 18. Illés László főagronó-1 válaszolt arra a kérdésre: ho- mus mondja: — November 7-e j gyan szervezték, végezték az tiszteletére vállaltuk, hogy j őszi munkákat a járás közös végzünk a fontosabb őszi \ gazdaságai; milyen tényezők munkákkal. így földbe került — az 1973. évivel azonos nagyságú területen, 600 hektáron — a búza magja; betakarítottuk a 700 hektár kukoricánkat és a 39 hektár cukorrépánkat. Két NDK-gyártmányú kombájnunk mast a balatonszentgyörgyi tsz kukoricájában dolgozik, terményszárítónkat átengedtük a tapsonyi szövetkezetnek, mivel nekünk már nincs rá szükségünk az idei betakarításnál. A kukoricánk egyébként a Bajai Kukoricatermelési Rendszer keretében termett, a tervezett 50 mázsa helyett 64,7 mázsát adott hektárja. A BKR-ben minden gép, illetve gépsor szocialista országok gyártmánya, elégedettek vagyunk a teljesítményükkel... G. J. Mezőgazdasági gyakorlatok áralános iskolásoknak hogy ha a szükségesnél többet Ma délelőtt a Hazafias Népfront Országos Tanácsánál a falu- és szövetkezetpolitika: munkaközösség az általános iskolai mezőgazdasági gyakorlati oktatás szélesítésének lehetőségeiről tanácskozott. A gyakorlati foglalkozásokat az általános iskolákban jelenleg | nevelési adagolnak, az a vállalat ’ számára veszteség, hiszen adott mennyiségből több terméket tudnának gyártani. lkát változatban tanítják; a tételére. városokban, az iparvidékeken ipari, a vidéki településeken mezőgazdasági jelleggel. E foglalkozások célja a munkánk nevelés, ezért — a tanácskozáson elhangzott vélemények szerint — szükség van e forma hatásosabbá A böhönyei tsz egyike a marcali járás közös gazdaságainak: a Somogy megyei Tanács Mező- és Élelmiszergazdasági Bizottsága fejlesztési albizottságának hetenként hely- I meStartott ülésein rendre ezt a járást emelték ki, mivel a legjobb náluk volt az időszerű tennivalók végzése ezen az őszön. Nézem a november 10-i | állapotot a jegyzetfüzetemben, s a marcali járásnál ez áll: 1 végeztek a magágykészítéssel meg a háztáji kukoricák betakarításával. A tizenöt tsz közül hat befejezte akkorra a búzavetést, további négy gazdaság közel állt ahhoz, hogy pontot tegyen a tennivaló végére. Egyedül az őszi mély- I szántással álltak rosszul, az- : óta viszont ide összpontosítot- I tak minden, az egyéb mun- 1 kákböl felszabadult traktort... segítették a viszonylag gyors ütemet. — Kezdjük . azzal, hogy az időjárás is segített az indulásnál. Szeptemberben például 27 milliméter volt a csapadékátlag, októberben pedig 56 milliméter. A járás termelőszövetkezetei igyekeztek kihasználni minden órát, s dolgoztak, amikor csak lehetett. Talán a korábbi évek nem éppen kedve2ő tapasztalataiból is okultak. Amikor elhangzott a kérés, hogy lehetőleg az 1973. évi területnagyságon kerüljön földbe a kenyérgabona magja, a visszhang kedvező volt. Búzából az eredeti vetésterv 10 845 hektár volt, végül is ebből és a rozsból november 15-ig 11 369 hektárt vetettek el. Még történhet vetés. az azonban már a terven felüli teljesítést növeli. — Szeptember 16-án a járási pártbizottsággal közösen tanácskozásra hívtuk össze a termelőszövetkezeti főagronó- musokat a pusztakovácsi tsz- be. A téma az őszi munkákra való felkészülés, illetve a már folyó tennivalók értékelése volt. Négy fő területtel foglalkoztunk Itt, ,a kenyérgabona vetésével, valamint á cukorrépa, a kukorica és a siló- kukorica betakarításával; e tennivalók maradék nélküli és idejekorán történő befejezésére született egyezség. A járási párt- és állami vezetés kívánságát — azt, hogy nincs helye a tétovázásnak a munkák idején ’■— megértették az üzemi vezetők, a szövetkezeti gazdák. Állandóan figyelemmel kísértük a munkák menetét, gé pá tcsopor tus í Iá sokk al segítettünk ott, ahol kellett. Végül is a járás termelőszövetkezetei megnyerték az »őszi csatát« ... A november 15-1 összegezés szerint ebben a járásban az 1046 hektár cukorrépának — ez jóval több a tavalyinál — 95 százalékát betakarították. Ekkor mindössze három üzemben volt hátra ez a munka: a sávolyiak 93, a tapsonyiak 96, ,a somogyváriak 67 százalékra álltak. Kukoricánál 84 százalékos volt a teljesítés, s a már említett böhönyei tsz mellett a kéthelyiek és a marcaliak is végeztek e feladattal. November 13-án a kéthelyiektől kombájnok és tehergépkocsik dolgoztak a sávolyiak kukoricabetakarításánál, s szárítójukkal is segítették ezt a szövetkezetei. Kétségkívül szerepe volt az átlagosnál gyorsabb ütemben annak is, hogy a járásból mindössze két tsz nem tagja semmilyen kukoricatermesztési rendszernek, tehát a többi gazdaság A magas fokú gépesítettség hozzájárult a munkák gyorsításához: nem fordult elő olyan eset, -hogy miután valahol végeztek a kukorica betakarításával, tétlenül álltak volna a gének. Nem volt szükség noszogatásra: tudták a gazdaságok, hogy amivel nem végeznek jó időben. azt csak kínlódás órán fejezhetik be a fölázott vagy fagytól dermedt földeken. A munka folytatódik, most a mélyszántás gyorsítása került előtérbe. Jogos az igény, hogy a talajelőkészítésre, a vetésre és a betakarításra jellemző szervezettség, példás munkatempó is folytatódjon. H. F. Somogyi Néplap V
